Komposztálás - Zöld hulladék(levágott fû, levelek) egyéb kezelési módjai

[Grafitos]

Most a felújítás miatt anyósnál vagyunk és a társasházában elég sok fiatal, jó irányba gondolkodó ember él. Kaptuk magunkat és megpályáztunk egy lehetõséget, amivel komposztálót és zöld hulladék gyûjtõt lehetett beszerezni a társasháznak.
Ez volt az : http://greenfo.hu/programok/2015/03/30/komposztalj-a-fovarosi-tarsashazakban-palyazat-ingyenes-komposztalokra?referrer=rss
ilyen komposztálók : http://15.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/img-style-457/public/upload/article/22/komposztalo.png?itok=EteEC36S

Végül sikerült, megnyenünk a pályázatot.
Egy esõs napon, péntek délután volt az átvételi rendezvény, ahová elmenve láttuk, hogy viszonylag kevesen jelentek meg. A rendezvény végén kiosztották a megnyert eszközöket és 7 darab fennmaradt. Azok akik jelentkeztek, vihettek mégegyet. Vittünk, mert gondoltam így már lesz a házhnál is legalább.
Aztán jött a nagy fûnyírásom két napja, amirõl már írtam máshol..vagy 15 ször ürítettem a fûgyûjtõ kosarat és legnagyobb meglepetésemre az amúgy, egy egész társasháznak méretezett zöldhulladéktároló körülbelül héromnegyedéig megtellt.
Nagyot néztem és elgondolkoztam, hogy mit is fogok én kezdeni azzal az írtó sok lenyírt fûvel, ami az udvarról lejön. Ha ez így megy tovább ne fogom tudni hol tárolni.

Ti mit csináltok a nagy mennyiségû zölhulladékokkal? Mulcsozzátok? Komposztáljátok (nekem ehhez kellene minimum egy 2X2 méteres verem)? Hogyan? Kihordjátok valahova?
Ebben kérném a segítségeteket.

[mmilan21]

Most a felújítás miatt anyósnál vagyunk és a társasházában elég sok fiatal, jó irányba gondolkodó ember él. Kaptuk magunkat és megpályáztunk egy lehetõséget, amivel komposztálót és zöld hulladék gyûjtõt lehetett beszerezni a társasháznak.
Ez volt az : http://greenfo.hu/programok/2015/03/30/komposztalj-a-fovarosi-tarsashazakban-palyazat-ingyenes-komposztalokra?referrer=rss
ilyen komposztálók : http://15.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/img-style-457/public/upload/article/22/komposztalo.png?itok=EteEC36S

Végül sikerült, megnyenünk a pályázatot.
Egy esõs napon, péntek délután volt az átvételi rendezvény, ahová elmenve láttuk, hogy viszonylag kevesen jelentek meg. A rendezvény végén kiosztották a megnyert eszközöket és 7 darab fennmaradt. Azok akik jelentkeztek, vihettek mégegyet. Vittünk, mert gondoltam így már lesz a házhnál is legalább.
Aztán jött a nagy fûnyírásom két napja, amirõl már írtam máshol..vagy 15 ször ürítettem a fûgyûjtõ kosarat és legnagyobb meglepetésemre az amúgy, egy egész társasháznak méretezett zöldhulladéktároló körülbelül héromnegyedéig megtellt.
Nagyot néztem és elgondolkoztam, hogy mit is fogok én kezdeni azzal az írtó sok lenyírt fûvel, ami az udvarról lejön. Ha ez így megy tovább ne fogom tudni hol tárolni.

Ti mit csináltok a nagy mennyiségû zölhulladékokkal? Mulcsozzátok? Komposztáljátok (nekem ehhez kellene minimum egy 2X2 méteres verem)? Hogyan? Kihordjátok valahova?
Ebben kérném a segítségeteket.

Komposztáló edényzet....... Ugyan már, ez csak a városi környezetbe van beleivódva az "esztétika" miatt.
Egy vadon növõ bodzafát érdemes meghagyni (ha van ilyen) otthon és felmetszeni egy kicsit. A bodzafa alá rakod a komposztot és így nem süti közvetlenül a nap.
Ez az itthon alkalmazott egyik megoldásom, a másik a dróthálóval körbevett verzió.
A komposztba érdemes földet belekeverni, így a giliszták és társaik gyorsabb/hatékonyabb munkát végeznek - ezt a saját tapasztalatom is megerõsítette.
Ha túl sok a fû akkor berothad, ezért érdemes földet vagy érett komposztot rakni bele. Rétegezve pl: 30 cm fû kaszálék, 10 cm föld, 30 cm kaszálék, 10 cm föld.
Attól függ, hogy mi áll rendelkezésedre.

[Dream_walker]

Milán jól mondja, ez a fajta ojjektum a lakóparki 50m2 gyephez való, másra nagyon nem alkalmas.
Jelenleg kettõ komposztdombunk van, délután csinálok pár fotót, és felteszem ide.

A komposztba minden szerves anyag mehet, hullott falevéltõl kezdve fûnyesedéken át a kiirtott bozótig/levágott sövényig; emellett a konyhában tartunk egy fedeles vödröt (3 literes, hogy ne kényelmesedjünk el), és minden konyhai hulladék abba megy, a kávézacc, teafilter, bolti kenyérrõl a papírcimke.

A komposztból két féle van, a gyors meg a lassú. A gyors az, amikor akár kéthetente, havonta átforgatod, levegõzteted, földet keversz bele, meg esetleg valami baktériumos bomlássegítõt. A másik módszer (én ezt használom), hogy folyamatosan rétegezed rá a különbözõ anyagokat. 2x2m-en már hatalmas mennyiségû füvet tudsz szétosztani, 10-15 centinél nem lesz vastagabb réteg a taposás után.

A többi részletet majd délután megosztom :)

[Grafitos]

Köszi, várom a fotókat.
A szitu az, hogy mint írtam van ez a mûanyag komposztláda, ami a konyhai hulladékok komposztálására szolgál csak. Ezt biztos eltart majd megtölteni egy ideig krumplihély és társaival.
A zöldhulladék gyûjtõ az egy drótháló, ami kb másfél méter magas és vagy 1.20 széles. ezt a nagy dögöt töltötte meg elsõ körben félig a lenyírt fû..ha még földet is rakok rá, a következõvel telerakom, aztán meg pisloghatok.
Nem akarok egy büdösnagy halmot az udvarom végébe..ez biztos.

[Amatorpe]

Na ez a téma engem is érdekel, mert annyi levágott/kitépett gazunk van, hogy csak na... Annak tuti kevés lenne 4-5 ilyen... És nem igazán értem a földdel való rétegezést, nem kell forgatni? Vagy akkor a földet is át kell lapátolni?

[Dream_walker]

No akkor a képes beszámoló :)

http://i.imgur.com/50ufvpH.jpg

Ez a jelenlegi komposztdomb, mint látható, két részre van osztva.
A bal oldali a régi cucc, az elmúlt években ide hordta a fõbérlõ, meg a szomszéd az összes kerti hulladékot, csak simán kupacba, én pakoltam át az egészet, jól megtapostam, meg kapott egy baktériumos oltóanyagot, amit ingyen szereztem. Szélességet nem tudok, mert lemérni elfelejtettem, a magassága kb. 1 m.
Õsszel megy az egész a szántandó részre.
A tetejére hordtam 4-5 centi földet, és szeletekre bontott kisbálaszalmával takartam. Ennek a kiszáradásvédelem az oka, meg az, ami egy késõbbi képen látszik majd.
A deszkakeret kizárólag esztétikai okokból van, meg azért, mert van pár m3 bontott deszkánk, és ilyen célra tökéletes, másra nem nagyon. Szükség nincsen rá.

A jobb oldali a friss, március elején kezdtem el megrakni, mikor nekiálltam rendezkedni a kertben. Ez általában olyan magas, mint a másik, aztán pár nap alatt összeroskad a súlytól, a száradástól, meg a beinduló meleg erjedéstõl. A tetjén most pont a sövénynyírás zöldje van.

http://i.imgur.com/VpoJbmp.jpg

Így néz ki elõrõl, közelebbrõl. Pakolás közben az oldalát mindig "megtépem" a vasvillával, ilyenkor a lazán benne lévõ szélsõ szálak kijönnek, egy elég tömött odalfal marad, ami teljesen levezeti az esõvizet. Ez a komposztnál nem annyira fontos, én a trágyánál szoktam meg, mert ha az beázik, túl sok trágyalevet ereszt, és az a büdös, nem maga a rakat.

http://i.imgur.com/zLdM2si.jpg

Itt látszik a szalmaborításban négy "lyuk", oda tettem fészekvetéssel a sárgadinnyét, még nem kelt ki. A tökfélék meg a dinnye elviseli a magas talpmeleget, más növénnyel még nem kísérleteztem, de nem is nagyon ajánlják sehol. A tök magjait akár simán el lehet szórni a csupasz rakat tetejére, én ezt még nem próbáltam ki, de láttam videót, ahol mûködött.

http://i.imgur.com/LISMiPb.jpg

Egy oldalnézeti kép a friss rakatról. Látszik, hogy mekkorára hagyom a növényi részeket. Az ujjnyinál vastagabb fákat már el szoktam darabolni 20-30 centis hosszra, de túlzásba nem esek, ami nem bomlik le, azt a kiszórásnál kiszedem, és megy a következõ kupac aljára :)

http://i.imgur.com/iAitSNL.jpg

Így néz ki a friss komposzt megbontva. A kb. 25-30 centis felsõ réteg (két napos) alatt két hetes, már bõven érésben lévõ anyag van, akkor volt egy nagy udvartakarítás, rengeteg fûnyesedék, gaz került bele. Rétegeztem közbe némi száraz levelet (tavalyról maradt), meg hullott diót, ami kint töltötte a telet a földön, valamint a fûszerágyások elõkészítésekor keletkezett három talicskányi rögös, tarackos, fûcsomós földet.

Iszonyú erõs ammóniaszaga van, és a felcsapó gõz kellemetlenül meleg, saccra 60-70 fok fölötti a hõmérséklete. Ez tökéletes a gyommagok, kártevõk elpusztításához. Az ammónia nem probléma, ugyan mérgezõ, és könnyen elillan, de ha nincs megbontva a kupac, szépen átalakul szerves nitrogénné, jellemzõen amidvegyületekké, és tartósabban megmarad az anyagban.

Ha a száraz és a nedves anyagok rétegezve kerülnek egymásra, a komposztnak plusz vízre nincs szüksége, elegendõ, ami a növényekben van. A friss anyag átlagosan egy-két hét alatt a térfogatának a negyedére összeesik, szóval ez a kupac õszre nem lesz magasabb nálam, pedig nagy területrõl jön rá a cucc.
Õsszel kap egy 20-30 centi szalmatakarást, és arra rá némi föld, majd tavasszal vagy folytatom a pakolást, vagy átforgatom az egészet egy friss kupacba.
Jövõ õsszel mindenképpen megy ki a kertbe, addigra olyan állapotba kerül, mint a legfullosabb bolti virágkomposzt.
A fanatikusok azt mondják, hogy érdemes három-négy évig is érlelni a komposztot, ennyi ideig sosem csináltam, nem tudom, megéri-e a plusz munkát.

[Grafitos]

ez egyik divatos biohonlap ezeket javasolja..nem sokkal járnak elõttünk..hacsak nem a deguval:)

•Komposztáljuk: a fû remek komposzt-alapanyag. Egy gond lehet vele: nagyon nedves, ezért mindenképpen vegyítsük a komposzt szárazabb összetevõivel. Ha bûzölögni kezd, tegyünk hozzá összegyûrt papírt, kartont, ez segíti az egyenletesebb bomlást.
•Mulcsozós fûnyíró: ha tud mulcsozni a fûnyírónk, az jó. Remek tápanyag-visszapótlást jelent a fûnek, ha saját nyesedékét apróra vágva közészórja a gép. Mi tavaly idõnként így vágtuk, szerette a fû. Idén valószínûleg gyakrabban mulcsozunk, mert télre kevés lett a tápanyag.
•A veteményesben is használhatjuk mulcsként, de vigyázzunk, hogy friss fûbõl csak vékony, jól szellõzõ réteget terítsünk egyszerre a növények alá. Ha túlzásba visszük, összetömörödik, bepenészedik és a bomlásakor fejlõdõ hõ a táplálni kívánt növényt is kipusztítja. Többet használhatunk belõle, ha elõzõleg kiszárítjuk, és a szénát terítjük el a veteményesben. Vigyázzunk ilyenkor a fûben lévõ gyomokkal, nehogy mi ültessünk gazt a veteménybe!
•Ami a veteményesben hiba, máshol jó lehet: gyomirtáshoz terítsünk vastag réteg frissen nyírt füvet a területre. A bomlás hõje a gyomokat és magjaikat hatékonyan elpusztítja.
•Végül: adunk a deguknak is belõle. Nekik persze külön szedjük, a fûnyíró vágta fû olajos lehet.

[TMIB]

Az mitõl van hogy van a kicsit nedves fû, amibõl szalmakazlat lehet hányni, de ahogy nyáron süti a nap, akkor a közepe belül szinte tûzforróvá válik? Pedig ott nem is éri napsütés. Mi erre a fizikai (vagy kémiai?) magyarázat?

[mmilan21]

Az mitõl van hogy van a kicsit nedves fû, amibõl szalmakazlat lehet hányni, de ahogy nyáron süti a nap, akkor a közepe belül szinte tûzforróvá válik? Pedig ott nem is éri napsütés. Mi erre a fizikai (vagy kémiai?) magyarázat?

Egy biológiai bomlásfolyamat zajlik le, ami hõt termel. A szén vegyületek bomlása/lassú égése/ hõtermeléssel jár.
A víz a kulcsa ennek a folyamatnak, így tudnak megélni/aktivizálódni a lebontó mikroszervezetek.
Történhet ez a bomlás lebontó enzimek és baktériumok által is. Nem tudom pontosan, hogy a fû esetén mennyire aktivizálódnak/vannak jelen az enzimek.
Baktériumok jelen vannak az biztos.

Van olyan, hogy a sok méteres lucerna kupacok (jellemzõen nagyüzemben) begyulladnak, mert nem volt elég száraz a lucerna, ezért felhevül és meggyullad.
A lekaszált, száraz lucernát meg reggel kell felszedni (amikor kis nedvességet már fel vett a harmat miatt), különben leesik róla a legértékesebb tápanyag forrás, a levél.
Ez jelenti ott a rizikó faktort.

A szalmakazal alapanyagát elõször szárazra kell szárítsa a Nap. -> Lenyírod vagy lekaszálod, aztán ott helyben hagyod megszáradni.
Megszáradás után lehet kazlazni.

[Dream_walker]

ilyen komposztálók : http://15.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/img-style-457/public/upload/article/22/komposztalo.png?itok=EteEC36S

Aztán jött a nagy fûnyírásom két napja, amirõl már írtam máshol..vagy 15 ször ürítettem a fûgyûjtõ kosarat és legnagyobb meglepetésemre az amúgy, egy egész társasháznak méretezett zöldhulladéktároló körülbelül héromnegyedéig megtellt.
Nagyot néztem és elgondolkoztam, hogy mit is fogok én kezdeni azzal az írtó sok lenyírt fûvel, ami az udvarról lejön. Ha ez így megy tovább ne fogom tudni hol tárolni.

A témaindító kérdsrõl is pár szó.
Ahogy írtam a saját képeknél is, a nyesedék viszonylag hamar összeesik. Erre te is rá tudsz segíteni, bele kell mászni a dobozba, és jól megtaposni, mondjuk minden 4.-5. gyûjtõürítésnél. Utána a bomlás és a vízvesztés miatt még jobban veszít a térfogatából, szóval ha nem vagy fanatikus "minden héten lenyírom a füvet" hobbikertész, akkor elméletileg kitart a nyár végéig. Ha mégsem, az alsó nyíláson szedj ki belõle valamennyit, és mehet a fák, bokrok alá mulcsnak, még ha csak félig van elkomposztálódva, akkor is.

[Grafitos]

Jó ötlet..de még egyszer mondom, a képen látható doboz, csak a konyhai hulladéknak van. A fûtároló vagy 3X ekkora és egy nyírás után több mint félig megtellt. Tetszik a rendszer amit kialakítottál és el tudom képzelni, hogy nálam is mûködhetne.
A vége úgyis az lesz szerintem.
De elõtte szeretném elengedni a fantáziámat kicsit a témában..
ilyesmire gondolok hogy: kiszárítom szénának szinte teljesen, aztán letárolom, majd télen fogom, beáztatom vízbe, megtömök vele egy-két fémhordót és beállítom a mûhelybe, hagy fûtsön:) kívülre egy csövön kivezetem a keletkezõ gázokat.
Mûködhet?:rolleyes:

[Dream_walker]

Mûködhet, ha teszel bele egy hõcserélõt (padlófûtéscsõ tökéletes). De én hordó helyett köbös tartályban gondolkodnék, 200 liter az szerintem két-három hét alatt "kiég" annyira, hogy nem ad plusz hõt.
Itt határozottan a nagyobb jobb elv érvényesül.
Egy házat ki lehet fûteni egy 10-12 köbös komposztgödörrel, de kell is a térfogat, hogy az érés rendesen beinduljon.

[WestBam]

Komposzt kazán (http://greenr.blog.hu/2014/01/27/komposztkazan_2_ujratoltve)

[Ádám Csaba]

Konyhai maradékot gilisztákkal komposztálom! Hasznos állatok. A fûnek építeni akarok egy komposztálót. Tervem az, hogy négy vascsövet leverek a földbe és körbetekerem dróthálóval. Egész nyáron hordom rá a füvet és tavasszal, szántás elõtt szétszórom a földön. Szerintetek ez így mûködik?

[TMIB]

Kérdés: nálunk vannak ilyen földmunkák a városban és a végén az egészet megszórják száraz szalmával és lefedik valamilyen hálóval az egészet.

Ez azért lehet hogy belemossa a szalmából a tápanyagot a földbe? A háló meg azért kell hogy ne fújja szét a szél a szalmát?

[WestBam]

Konyhai maradékot gilisztákkal komposztálom! Hasznos állatok. A fûnek építeni akarok egy komposztálót. Tervem az, hogy négy vascsövet leverek a földbe és körbetekerem dróthálóval. Egész nyáron hordom rá a füvet és tavasszal, szántás elõtt szétszórom a földön. Szerintetek ez így mûködik?
Ilyen rövid idõintervallumban szerintem nem. Akkor talán mûködhet ha minden egyes fûhordás után egy réteg földet is teszel rá. Ahol mi gyûjtünk füvet meg konyhai zöld maradékot komposztba ott legalábbis nem látom, hogy magától elrohadna minden hipp-hopp (egyik évrõl a másikra). Mondjuk mi gyûjtjük, gyûjtsük de mivel gyep van így a kompsztnak van ideje érni mivel nincs hová hordani.

[Ádám Csaba]

Nagy a kert és nyáron gyakran kell vágni. Hétvégén volt az elsõ vágás és szeptember-október környékén lesz az utolsó! Ez kb. 20 vágás! Rengeteg fû és õszig a kertbõl is sok zöldhulladék kerül ki! (Levelek, borsó szár, selejt növények, stb.) Emiatt a komposztot hetente bõvítem. Mi lenne ha nem földrétegezném, hanem õsszel érett trágyával fedném le? Télen lekomposztálódna?

[Zacskóbicska]

A komposztálási folyamat felgyorsítható, ha idõnként megszórod egy kevés ammónium nitrát mûtrágyával. Ezzel a kötött nitrogénnel tápanyagot adsz a mikroorganizmusoknak a gyorsabb szaporodáshoz, így az egységnyi idõ alatt végzett "feldolgozó munkájuk" is gyorsabb lesz. Természetesen fontos még a nedvesség is.

[Ádám Csaba]

Mûtrágyát elvbõl nem engedek be a telkemre... Az öntözéssel nincs gond!

[Dream_walker]

Konyhai maradékot gilisztákkal komposztálom! Hasznos állatok. A fûnek építeni akarok egy komposztálót. Tervem az, hogy négy vascsövet leverek a földbe és körbetekerem dróthálóval. Egész nyáron hordom rá a füvet és tavasszal, szántás elõtt szétszórom a földön. Szerintetek ez így mûködik?

Én is így csinálom, de a drótháló nem szükséges. Ha összerakod "szarvasba", akkor megáll az oldala. Amúgy én nem kezelem külön a zöldeket, minden elbomló megy közös kupacban, darabolt faágtól kezdve a konyhai cuccokig. 30-40 centinként megtaposom és m2-enként 1-2 kanna vizet adok hozzá.
Tavaszra még csak egy bomlófélben lévõ szerves massza az egész, de ha leszántod, akkor jó. A következõ tavaszra átrostálható, tökéletes komposztföldet kapsz.


Kérdés: nálunk vannak ilyen földmunkák a városban és a végén az egészet megszórják száraz szalmával és lefedik valamilyen hálóval az egészet.

Ez azért lehet hogy belemossa a szalmából a tápanyagot a földbe? A háló meg azért kell hogy ne fújja szét a szél a szalmát?

A szalma alatt nem gyomosodik. A háló alatt meg nem viszi a szél a szalmát :)


Nagy a kert és nyáron gyakran kell vágni. Hétvégén volt az elsõ vágás és szeptember-október környékén lesz az utolsó! Ez kb. 20 vágás! Rengeteg fû és õszig a kertbõl is sok zöldhulladék kerül ki! (Levelek, borsó szár, selejt növények, stb.) Emiatt a komposztot hetente bõvítem. Mi lenne ha nem földrétegezném, hanem õsszel érett trágyával fedném le? Télen lekomposztálódna?

A földréteg azért jó (én mindig taposás után szórok rá 1-2 centit, aztán jöhet a következõ réteg, a lényeg, hogy a tetején sose legyen natúr föld, mert kiszáradva nem ér semmit), mert nagyságrendekkel több mikroorganizmus van benne, mint amúgy a növényi hulladék felületén. Így egyfajta bontási turbó, ha már nem használsz mûtrágyát. Amúgy az sem ördögtõl való, csak nem szabad túlzásba esni. A mostani komposztom kb. 3 m3, és az egyes szárazabb rétegek közé szórva a mûtrágyát nem használtam el összesen 3 kilót. Ennyitõl semmi baj nem lesz, viszont a baciknak tényleg nagy segítség a kezdeni szaporodáshoz.

[fater.lajos]

A banán hélya nagyon lassan komposztálódik, ke keverd bele mert akkor késõbb szeded ki belõle.
A komposztálás gyorsítható, ha idõnként mészport is szórsz bele. A talaj meszezése még a biogazdáknál is alkalmazható.

[Ádám Csaba]

Nem tartom magam biogazdának és nem is célom azzá válni! Csak nélkülözni akarok minden mesterséges adalékot, amit lehet! Úgy gondolom, mûtrágya nélkül jól elleszünk a tanyán!

[Laci]

A komposztba a lágyszárú földes füvet is aprítjátok , vagy mehet rá egészben ?

[mmilan21]

A komposztba a lágyszárú földes füvet is aprítjátok , vagy mehet rá egészben ?

Én a földlabdás füvet (tavasszal elég sok van a zöldségeskertben) egészben rárakom és következõ tavaszig már be is érik.
Van belekeverve nyúltrágya, vékony ágak, növényi szárak és fahamu (ez a természetes adalék :thumbup) is.
Egy formára metszett bodzafa ad árnyékot a komposzt dombnak.
Locsolgatni nem szoktam, inkább a nem virágzó gyomokkal és mindenféle konyhai, kerti zöld hulladékkal fedem be kb. heti szinten a dombot.

Mi nem vágunk sûrûn füvet, inkább megvárjuk hogy megnõjön rendesen(20-30 cm), lekaszáljuk majd széna lesz belõle a jószágoknak. Nem dobjuk az ilyesfajta napenergia hordozót a komposzt dombra. :)

[Dream_walker]

Én is csak a nagyobb fadarabokat aprítom, venyigét, sövénynyesedéket, ilyesmit. Lágyszárút sosem.


Nem tartom magam biogazdának és nem is célom azzá válni! Csak nélkülözni akarok minden mesterséges adalékot, amit lehet! Úgy gondolom, mûtrágya nélkül jól elleszünk a tanyán!

Akkor keress természetes nitrogéntrágyát. A mûtrágyáknak csak egy része mû, a többség az bányászott vagy hasonló ásványi trágya. Szerintem azokkal nincs semmi gond.