Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

[TMIB]

Elsõ hozzászólásnak 1 két részes cikk elsõ fele.

Az iskola nagyon fontos. Vagy nem. (1. rész)

http://makesensenot.blogspot.com/2015/08/az-iskola-nagyon-fontos-vagy-nem-1-resz.html

:hogymi:

[törölt tag -gl]

A mûvészeti képzések például nem sokat érnek, piramisjáték, csapda.
Nem csoda, hogy egyre több pénzzel támogatja a kormányunk õket! Hiszen nem is oktató, hanem hülyítõ, züllesztõ intézmények, ellentétben azzal, komoly egyetemeket vonnak össze, szüntetnének meg.
http://eduline.hu/felsooktatas/2013/10/29/MoholyNagy_Muveszeti_Egyetem_beruhazas_YALFXO
Mondhatni van tapasztalatom az intézménnyel. Mindenkit elsöpörnek az útból aki tényleg oktatni akar ott. A diákokat megalázzák, a protekciós diákokat az egekbe emelik. A képzés a papíron kívül semmit sem ér, és ahogy egy fórumozó már itt kifejtette, a beiratkozásnál aláiratnak velünk egy bizonyos szerzõi jogi szerzõdést, miszerint az egyetem él a jogainkkal és értékesítés esetén 70% az övék (semmi sem elég? semmi?)

Ennek ellenére az összes felsõoktatási intézménynél fenn áll az a probléma, hogy a kormány burkolt diákhitelt csinált az ingyenes képzésekbõl, ugyanis a külföldön dolgozás lehetõségét már tartozással kötötte össze, illetve azt is, hogy ha valaki nem tudja teljesíteni a képzést, vagy nem idõben. Korábban elég laza volt, 12 félévet támogatott az állam (ez 6 év) ennyi idõ alatt a diák azt csinált amit akart, ha akart lediplomázott, ha akart nem.

Jelenleg az a helyzet, hogy ha 3 év alatt nem végez a BA diplomával intézménytõl függõen körülbeül 3 millió forintos tartozást varrnak rá. Velem most ez lesz a helyzet, ugyanis a kényes mûvészkör kitagadott, tanulni sem tudtam semmit, viszont 2 évet eltöltöttem ott. az szintén 3 millió forint, mert 1,5 millió forint egy év az egyetemen. mondanom sem kell, hogy a képzés szinvonalából látszott, hogy ez a pénz nem oda folyik, mert még üvegragasztót, és papírt is nekem kellett vennem, az egyetemen kettõ darab mûködõ projector volt és mindenre azt mondták, hogy épp nincs pénz. Tehát a diák nem elég, hogy csak elszámolásnak kell az intézmény fele, még KI IS FIZETTETIK VELE AZ ELLOPOTT PÉNZT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

végeztem.

[törölt tag -gl]

Ja igen, a fejlesztésrõl.
A cikk szerint mûhelyház, mûteremház, és médiaház épül.
Nos:
A fejlesztést rombolással kezdték. (takarítással)
Lerombolták a jelenlegi rendkívül jó állapotú általuk nagyon hájpolt és szeretett (nem is olyan régi) mûteremházat.
A mûhelyház pedig jelenleg az iparmûvészeti egyetem egyik szárnyában helyezkedik el több szinten, kiváló környezet, szerették. (ki akar ott vajon éttermet, vagy bankot nyitni?)
A médiaház pedig egy 4 szintes épület, amit szintén lerombolnak és valmai mást építenek a helyére. Az az épület is kiváló állapotban van és nagyon szerették.
Továbbá lerombolják a kollégiumot is, szintén kiváló állapotú, elég komoly épület.
Tehát a B épület, a C épület, a kollégium és az iparmûvészeti egyetem mûhelyei mennek a kukába.
5956
MAJD! 10 milliárd forintból újakat építenek. Én ezt fejlesztésnek nem nevezném. Fõleg úgy, hogy sok szakot összevonnak, többek között az én szakom is megszûnik, a kerámia szak is megszûnik és a fémmûvesség is, tehát a mûhelyházban mûhelyek nem igazán lesznek!
Érthetetlen ugye?
A mi pénzünkbõl. Az én jövõmbõl. És semmit sem tehetek. Végig kell nézni. Még a média sem szólal meg, hogy ez mégis milyen beruházás.

[törölt tag -gl]

Ezt nem azért osztom meg, mert dühöngök, már elengedtem. Csupán jó példa arra, hogy ha a kölykeitek mûvészeti képzésre mennének, ne legyenek komoly illúzióik! Jobban járnak ha fel sem veszik õket.

[mzperiksz]

Megint be kell hogy szóljak, milyen te pénzedbõl, milye jövõdbõl?
A jövõd csak rajtad múlik, senki máson...



A mi pénzünkbõl. Az én jövõmbõl.

[TMIB]

Szerintem egyértelmû. Ha állami az iskola akkor az adófizetõk pénzébõl, ha magániskola, akkor a tanuló fizet érte. A jövõ sok mindenen múlik, a körülményeken és a lehetõségeken is, nem csak egy személyen.

[törölt tag -gl]

Szerintem egyértelmû. Ha állami az iskola akkor az adófizetõk pénzébõl, ha magániskola, akkor a tanuló fizet érte. A jövõ sok mindenen múlik, a körülményeken és a lehetõségeken is, nem csak egy személyen.
A pontosan, a baj az, hogy az adófizetõk pénze ebben az esetben is zsebekbe folyik, a diák már csak elszámolásra kell. Láthatóan az egyetemi fejlesztések is. Emellett az én pénzem, mert szinte hitelként vettem fel, ez azt is jelenti, hogy ugyanazt a pénzt duplán elszámolják, egyszer az adófizetõkön, másodszorra pedig a diákon.
De mindenki kussol. :(
Mennyire korrekt ez?
Természetesen ha a diák jól tanul, de ez az egyetemen is múlik, meg azon, hogy az intézmény a sikerre, vagy a kudarcra van-e eleve felépítve (ezek miatt a szerzõdések miatt) akkor nem kell visszafizetnie semmit, de ebben az esetben is zsebbe megy a 80% nem pedig az oktatásra, és az adófizetõk fizetik ki.

[mzperiksz]

Mondja ezt egy olyan ember, akinek állandóan olyan dolgokon jár az esze ami finoman szólva is bicskanyitogató...
Mellékesen hozzátenném hogy a felsõoktatás kurvára nem kötelezõ, akinek inge az fizessen érte, aki pedig valóban megérdemli az kapjon ösztöndíjat...


A pontosan, a baj az, hogy az adófizetõk pénze ebben az esetben is zsebekbe folyik, a diák már csak elszámolásra kell. Láthatóan az egyetemi fejlesztések is. Emellett az én pénzem, mert szinte hitelként vettem fel, ez azt is jelenti, hogy ugyanazt a pénzt duplán elszámolják, egyszer az adófizetõkön, másodszorra pedig a diákon.
De mindenki kussol. :(
Mennyire korrekt ez?
Természetesen ha a diák jól tanul, de ez az egyetemen is múlik, meg azon, hogy az intézmény a sikerre, vagy a kudarcra van-e eleve felépítve (ezek miatt a szerzõdések miatt) akkor nem kell visszafizetnie semmit, de ebben az esetben is zsebbe megy a 80% nem pedig az oktatásra, és az adófizetõk fizetik ki.

[TMIB]

Nem kötelezõ, de mindenki fejét azzal tömik, hogy "csak úgy lehet érvényesülni". Ha valaki elvégzi, akkor az sokba kerül neki, diákhitelek meg minden és akkor valószínûleg el se tud vele helyezkedni, tehát pénze nem lesz, munkája nem lesz, de hitele lesz, keresete meg nem.

[mzperiksz]

Senkinek nem tömik ezzel a fejét, mindenki szabadon dönthet. Az viszont igaz hogy manapság boldog boldogtalan fõiskolára/egyetemre akar járni mert büdös nekik a munka.
Errõl jut eszembe két dalszöveg részlet.

"A szupermanáger meg a hájtek szektor
De mit eszel majd akkor, ha nem indul a traktor?"

"Családod az nem lesz, bár lóvé mint a pejva.
De a temetõben, nincsen menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fõ cél,
Te döntöttél cicám, eszed, amit fõztél. "


Nem kötelezõ, de mindenki fejét azzal tömik, hogy "csak úgy lehet érvényesülni". Ha valaki elvégzi, akkor az sokba kerül neki, diákhitelek meg minden és akkor valószínûleg el se tud vele helyezkedni, tehát pénze nem lesz, munkája nem lesz, de hitele lesz, keresete meg nem.

[TMIB]

A gyerekek fejét tömik. Az enyémet is tömték, mindenkiét tömik. Fõleg a szülõk, rokonok és a tanárok, de a média is. Nem értem hogy miért, mert a valóság nem igazolja azt az elképzelést hogy papír = biztos és jó munka + jólét és gazdagság

[mzperiksz]

Erre nem tudok mit mondani, nekem és az ismrõseimnek nem tömték. Ránk bízták a döntést, én is elkezdtem a fõiskolát. A második év után nem sok értelmét láttam folytatni, inkább elkezdtem dolgozni.
Most 16 év múltán még azt mondom hogy nem bántam meg.


A gyerekek fejét tömik. Az enyémet is tömték, mindenkiét tömik. Fõleg a szülõk, rokonok és a tanárok, de a média is. Nem értem hogy miért, mert a valóság nem igazolja azt az elképzelést hogy papír = biztos és jó munka + jólét és gazdagság

[törölt tag -gl]

Az viszont igaz hogy manapság boldog boldogtalan fõiskolára/egyetemre akar járni mert büdös nekik a munka.
Nem.
Azért akar boldog boldogtalan fõiskolára/egyetemre járni, mert magasabb jövedelmet és biztosabb pozíciót remél. (gyakran tévesen) Ne keverd össze. Egyébként meg nem könnyû bejutni. Sokan nem jutnak be. Õk dolgoznak. Vagy külföldre mennek.

Jobban tennék, ha azok is külföldre mennének akik itthon akarnak tanulni, mert ahogy leírtam, csapda.

[törölt tag -gl]

mzperiksz, hidd el, hogy nem a hozzám hasonló fiatalok miatt szar az ország, hanem amiatt a burzsoáz törvények mögé burkolózó hamis bagázs miatt akik ilyenné tették. Hidd el, hogy az ellopott százmilliók és milliárdok nem az én kezemen futnak keresztül. Veled együtt szenvedek. Próbáld meg megérteni. De fejet hajtani nem fogok, nem neked nem fogok, hanem "azoknak".

[törölt tag -gl]

Fórumtársak!
Kifelejtettem egy lényeges dolgot.
Én sajnos zsidó egyetemekre jártam, ilyen volt az AMI (alkalmazott mûvészeti intézet) sopronban illetve ilyen az iparmûvészeti egyetem is.
Ezekre a helyekre bárkit felvesznek, akinek sikerül leérettségiznie, ugyanis nem számít az érettségi pontszám. Épp ezért ha befolyásos apuci és anyuci pici fia-lánya tehetséges, vagy épp olyannyira tehetségtelen, hogy csak rajzolgatni képes, simán felveszik ezekre a helyekre, ezért a legkeményebb korrupt pontok az oktatásügyben.

Viszont!!

Fontos lenne kiemelni, hogy például a Nyugat-magyarország Egyetem, fõleg hagyományörzés szempontjából tartja a frontot! Rengeteg hiteles és korrekt embert ismertem meg onnan és sok barátot szereztem (a mûvészeti egyetem a Nyme campusába volt beépülve, így kaptam a "normális világ" áldásából is a tanulmányaim alatt, éltem együtt tanárképzõsökkel, erdészmérnökökkel)
Szóval ha van kölykötök, érdemes nekik bemutatni ezt az irányt, és az egyetemet. Egy kis ízelítõ:
http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/balekhet_beavatas_a_hagyomanyokba_/2295191/

A hagyományörzõk a trianon elõtti idõkre is visszaemlékeznek. Erõsen jobboldaliak, ez kell a magyar értelmiségbe!
De sajnos a kormány ezt is tönkre akarja tenni. (most fel akarják darabolni a nyme-t)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmeci_di%C3%A1khagyom%C3%A1nyok
http://www.sebaj.hu/hu/ismertet.html
https://www.youtube.com/watch?v=_lZsOzU-J5s
Rengeteg anyag van róla a neten, hirtelen nem tudom mit válogassak be. Mindenesetre TRUE, hiteles képzés amíg tönkre nem teszik teljesen!!! ne hagyjuk

[TMIB]

Sok helyre meg úgy veszik fel a fiatalokat, hogy az elsõ évük meglegyen, mert úgy már fizet az állam. Hogy utána hányan buknak meg az meg már nem érdekli az iskolát.

[törölt tag -gl]

Egyrészt igen, de másrészt most az van beállítva, hogy állami ösztöndíjszerzõdés.
Szóval fizet az állam, de csak kölcsönben:
http://www.oktatas.hu/felsooktatas/felveteli/aktualitasok_hataridok_eljarasok/osztondijszerzodes_mintaval
Az a lényeg, hogy ha nem sikerül lediplomáznod (mint nekem sem fog sikerülni, mert ezek a zsivány kipások nem hagyják) vissza kell fizetned az egész képzés árát. Amiben az a gyönyörû (nálam pl 3,5 millió) hogy ebbõl a hallgató semmit sem lát, mert ahogy kiutalják az egyetemnek, úgy osztja szét egymás között a sok bennfentes. Mégis a hallgatónak kell visszafizetni azt amit az adófizetõk pénzébõl elõlegeznek meg a tolvajlásra.
Nos ha ez nem lenne elég szép, és az, hogy ha ÕK nem akarják akkor tényleg nem fogsz lediplomázni, hanem az, hogy bizonyos befolyásos diákokat viszont végignyalnak a képzésen, szinte be sem kell járniuk.
Ez egy kicsit durva kivételezés.

De ilyen ritkábban fordul elõ például olyan egyetmeken mint az NYME, PTE, stb. Legfeljebb a mûvészeti karokon.

[törölt tag -gl]

Tehát nem elég, hogy 20 évig magyarországon kell dolgozni, de meg is szûntették az ingyenes felsõoktatást. Ez konkrétan még az eus irányelvekkel is szembe megy. Emlékszem régen a fidesz "csak" a hallgatói szerzõdést hozta be, ahol fizetni semmit sem kellett, de azt hiszem 2-4 évig itthon kellett volna dolgozni.
De ez nem volt nekik elég, a kétharmaddal behozták a 20 évet és azt, hogy a pénzt vissza kell fizetni ha külföldre menne a diák dolgozni, vagy pedig nem sikerül lediplomáznia.... Ezzel konkrétan lehetetlen helyzetbe hozzák a fiatalokat. Ráadásul a fent említett összetartó és erõs NYME-t most szét is akarják zúzni.
http://www.kormend.hu/0/hirek/29046
Vagy már sikerült is nekik?
Hihetetlen mi megy itt.
"az intézmény integrációját „nem sikerült jól végrehajtani", emiatt pedig belsõ feszültségek alakultak ki."
???

[törölt tag -gl]

Persze a mûvészeti egyetemekhez nem nyúlnak, régen volt arról szóbeszéd, hogy a soproni mûvészeti kart összevonják a budapestivel, de ez nem történt meg. Helyette miközben az Nyme-t szétzúzzák, a budapesti iparmûvészeti egyetem 10 milliárdos támogatást nyert el, amit leépítéssel kezd (szakok összevonása, épületek bontása!)

[D - törölt tag]

Az élet olyan mint a terepfutás!
Jó tudom,nem önként vállalt (mert senki nem kérte,hogy megszülessen) és nem azonos feltételekkel(mert mindenkinek más a háttere)
Lehet nyávogni a feltételek miatt,hogy sok a fa,meleg van,túl hosszú,senki sem segít,meg amit még ki lehet találni indoknak!
De a távot végig kell futni!csak Rajtad mûlik mi lesz az eredmény!
Alkesz,narkós senkiházi,gyári melós két gyermekkel,panelban,gazdálkodó,vállalkozó,poli tikus vagy mûvész.
Egy biztos,bárkit vagy bármit lehet okolni ,de ez a játék a TE bõrödre megy!
Ne próbálj elsõre székesegyházat építeni,kezd egy homokvárral.
Ha a nagy semmivel indulsz,lassabb lesz a haladás .Ne próbálj edzés és támogató csapat nélkül az élre törni.Nem fog menni!
Ha nem megy bármi okból a felsõ oktatás,akkor elégedj meg egy szakmunkás bizonyítvánnyal.Az sem biztos,hogy a hobbid lesz a szakmád!
Van sok keresett jól fizetõ betöltetlen állás,mint melós!
Jó,tudom dolgozni kell!Van fõnök!Fel kell kelni reggel !Teljesíteni kell az utasításokat!
De másként nincs pénz és nincs jólét,nincs család,gyerekek,hobbi,nincs semmi!
Persze lehet élõsködni,bûnözni,rokonok,ismerõsök,baráto k nyakán élni!De minden perc amit ezzel töltesz,a Te életedbõl vész el!Ami soha nem jön vissza!
Lehetne most sorolni a dörgedelmeket,hogy "árva gyerekként,két szatyorral indultam,de nekem má 19 évesen lakásom,kocsim,állásom,feleségem,fiam vót"
Jó azt is tudom,most mások a feltételek és hú de rohadt nehéz minden!
Egyébként nekem mind1 ki hogyan tölti el élete,fiatalsága méreg drága perceit!
Ez nem rólam szól,hanem rólad!A Te életed,Te éled,Te örülsz a sikernek és te fogod megszívni,ha elcseszed!

[törölt tag -gl]

Már elcsesztem. Nem panaszkodni jöttem ide, hanem magamban próbálom tisztázni azt, ami eddig történt. Dolgozni külföldre mennék inkább. De bármilyen fizikai munkát is elvállalnék. Majd kialakul.

[Ihasz Laci]

Rendben elfogadom hogy igy latod. A tobbi csak hangos gondolkodas volt a reszemrol. Mar egy ideje gondolkozom azon hogy kellene helyesen nevelni a kolykoket a mai vilagban. Mi a helyes utja a tudas megszerzesenek es egyaltalan mi az idotallo tudas amire tenylegesen lehet epiteni a mai es a varhatoan gyokeresen megvaltozo vilagban?

na ez egy marha jol megfogalmazott kerdes.
aki erre kielegito valaszt tud adni szerintem nobel dijat is kap majd melle.

[bel]

Mi a helyes utja a tudas megszerzesenek es egyaltalan mi az idotallo tudas amire tenylegesen lehet epiteni a mai es a varhatoan gyokeresen megvaltozo vilagban?

Szerintem amilyen oktatas volt a 80-as, 90-es evekben, az alapvetoen jo, csak par kiegeszites kell hozza:
1. nagyobb hangsulyt kapjon az onallo gondolkodas
2. hasznalhato nyelvtudas oktatasa (nyelvtancentrikussag helyett)
3. az informatika felhasznalasa az altalanos muveltseg resze lett

A jovot latni nem lehet (pl. azt, hogy akkoriban sok teveszerelo kellett, akik sok munkaval, kis anyagkoltseggel egyedi alkatreszeket csereltek, manapsag nagyon keves teveszerelo kell, mert minimalis munka, de hatalmas anyagkoltseg a panelek csereje, ezert tobbsegeben nem eri meg javitani). De aki megtanult _jo_ teveszerelo lenni, azt nagyon konnyu atkepezni valami masra, amit szinten jol fog csinalni.

Ja, es egy nagyon fontos dolog: visszaadni a tanari munka presztizset, hogy a legjobbak menjenek tanarnak, es ne az, aki masra nem jo.

[A. L. Ias]

...
Ja, es egy nagyon fontos dolog: visszaadni a tanari munka presztizset, hogy a legjobbak menjenek tanarnak, es ne az, aki masra nem jo.
Elõször is szeretném megköszönni ezt a dicséretet a magam és a többi mostani tanár és pedagógus nevében.

És akkor lássuk a többit:

Szerintem amilyen oktatas volt a 80-as, 90-es evekben, az alapvetoen jo, csak par kiegeszites kell hozza:
1. nagyobb hangsulyt kapjon az onallo gondolkodas
2. hasznalhato nyelvtudas oktatasa (nyelvtancentrikussag helyett)
3. az informatika felhasznalasa az altalanos muveltseg resze lett
A felvetéseddel az a baj, hogy a 80-as, 90-es években tudásközpontú volt az oktatásunk. Azaz nem volt cél az önálló gondolkodás fejlesztése, helyette rengeteg tárgyi tudást kellett bemagoltatni a tanulókkal. Továbbá nem volt cél a használható nyelvtudás oktatása. Helyette egy nyelvet, az oroszt tanították, azt is erõsen nyelvtanközpontúan. A szókincs és a fogalmazás nem volt fontos, az úgy is összejött az alatt a 7-8 év alatt amíg egy tanulónak tanulnia kellett a nyelvet a közoktatásban. Az informatika oktatásához nincs hozzáfûzni valóm, mert akkor még nem "létezett".

Az utóbbi pár év újra visszahozta a tudásközpontú oktatást. Ismét azon van a hangsúly, hogy tárgyi tudást sulykoljunk a gyerekekbe. Közben nem tanulnak meg tanulni. Se általános iskolában, se középiskolában. A korábbi kompetencia alapú oktatást sutba dobták, mert nem hozott eredményt. (Nem is volt esélye eredményt hozni, ahhoz nem futott elég ideig.)
Következõ probléma az oktatásmódszertan megújítása. Még mindig az analóg kor technikai eszközeire épülõ didaktikai módszereket használunk, csak az írásvetítõt lecseréltük projektorra, a krétás táblát filces táblára, stb... Akik a tanárokat képzik, azok sem igazán tudják átlátni mire is alkalmasak a mostani eszközök, más generáció. Ha esetleg meghonosodik egy új, modern módszer, akkor az is 4-6 év mire az iskolában tanítók eszköztárába kerül. De akkorra már el is avul, jönnek az újdonságok.
További "probléma" az új, "Z" generáció mássága. Annyira felgyorsult a technikai fejlõdés és a társadalmi változás, hogy az oktatás nem tudja ezt követni. Mire felmérnék, elemeznék az új generáció érdeklõdését és tanításának hatásos módszertanát, majd bevezetnék az oktatásba, addigra az új évfolyamoknál már hatástalan a módszer, mert megint más módszert kellene használni.



A jovot latni nem lehet (pl. azt, hogy akkoriban sok teveszerelo kellett, akik sok munkaval, kis anyagkoltseggel egyedi alkatreszeket csereltek, manapsag nagyon keves teveszerelo kell, mert minimalis munka, de hatalmas anyagkoltseg a panelek csereje, ezert tobbsegeben nem eri meg javitani). De aki megtanult _jo_ teveszerelo lenni, azt nagyon konnyu atkepezni valami masra, amit szinten jol fog csinalni.

Ebben teljesen egyetértek veled. Viszont most olyan szakmákra kellene õket megtanítani, illetve olyan szakmák alapjait kellene lerakni, amik még nem is léteznek. Egy most 6 éves, 15-20 év múlva lép a munkaerõpiacra. A mostani szakmák harmada addigra meg fog szûnni és a megmaradók is teljesen átalakulnak.


Az elsõ mondatokra visszatérve. Mindenki a piacról él. Ha van használható tudása, akkor azt kamatoztatni is fogja. A jó képességû tanárok nagy része otthagyják/otthagyták a szakmát. Máshol többet kapnak a tudásukért. Maradnak a közepes és gyengébb képességûek és a "megszállottak". Akik szeretnek tanítani. De õk is szeretnének keresni, ezért másod/harmad állást vállalnak. Így persze fáradtak, ami a teljesítményük rovására mehet. Lehet mondani, hogy most kaptak béremelést. De az nem béremelés volt, csak kompenzálták az elmúlt 8-10 év elmaradt bérfejlesztését. A felsõoktatás még szebb a helyzet. Doktori végzettséggel megkeresheted akár a bruttó 230-250e-t is. Doktori nélkül megvan a 200e, vagy csak a 170-180e.
Ezért a pénzért felügyelhetik, nevelhetik, oktathatják azokat a gyerekeket, akikre a szüleiknek nincs elég ideje, mert õk is napestig dolgoznak. És akiknek a tanításának problémáját az elõbb vázoltam. Az iskolák anyagi helyzetét nap, mint nap láthatjátok a tévében, interneten. A szakmai vezetés és a fenntartó kiszorítósdiját csak pletykákból, illetve ismerõsök beszámolóiból. De az is megérne egy külön misét.

[TMIB]

Szerintem amilyen oktatas volt a 80-as, 90-es evekben, az alapvetoen jo, csak par kiegeszites kell hozza:

Szerintem borzalmas volt. Én is a '80-as '90-es években tanultam többnyire. A legalapabb írás-olvasás-nyelvtan-számtan amit használok. Az angol nyelv alapjait ott tanultam. Számítástechnika alapjait is, de azok már olyan dolgok amiket ma már egyáltalán nem használok. Az rendben hogy alap történelem, biológia és földrajz. De ez nagyjából 5%-a az egésznek. A maradék 95% meg haszontalan idõpocsékolás.

"- Tanuld meg ezt a 100 soros verset!" - Minek?
"- Tanulj meg elszolmizálni ezt a dalt!" - Minek?
"- Old meg ezt a nagyon bonyolult matematikai, kémiai, fizikai egyenletet!" - Minek?
"- Tanuld meg hogy hogy kell kiszámolni egy vasgolyó gyorsulását amit egy repülõbõl ejtenek ki!" - Minek?
"- Magold be Zimbabwe ásványkincseit és gazdasági helyzetét!" - Minek?
"- Töltsd azzal az egész délutánod és estéd, hogy bemagolod a kétbibés virágok fajtáit!" - Minek?

Ez a sok ökörség amit belekényszerítenek a gyerekek és fiatalok fejébe. Ahelyett hogy mondjuk gondolkodni tanítanák õket, adóbevallást kitölteni, vezetni, jogosítványt szerezni, idegen nyelvet (angolt) magasabb szinten tanítani és számítástechnikára gyúrni velük. Meg minek a két nyelv? Miért nem 1 nyelv, de azt rendesen? Így csak van 2, de igazából alap fokon se tudják használni egyiket se. Én is csak egy idegen nyelvet beszélek, mert a másik amit tanítottak annyira felesleges volt hogy el is felejtettem az egészet. Persze az összes felesleges megtanult dolgot elfelejtettem már.

Itt van amit írtam a múltkor a témában. Kitartok mellette: http://makesensenot.blogspot.com/2015/08/az-iskola-nagyon-fontos-vagy-nem-1-resz.html

[GAZDA]

Szerintem amilyen oktatas volt a 80-as, 90-es evekben, az alapvetoen jo, csak par kiegeszites kell hozza:
1. nagyobb hangsulyt kapjon az onallo gondolkodas
2. hasznalhato nyelvtudas oktatasa (nyelvtancentrikussag helyett)
3. az informatika felhasznalasa az altalanos muveltseg resze lett

A jovot latni nem lehet (pl. azt, hogy akkoriban sok teveszerelo kellett, akik sok munkaval, kis anyagkoltseggel egyedi alkatreszeket csereltek, manapsag nagyon keves teveszerelo kell, mert minimalis munka, de hatalmas anyagkoltseg a panelek csereje, ezert tobbsegeben nem eri meg javitani). De aki megtanult _jo_ teveszerelo lenni, azt nagyon konnyu atkepezni valami masra, amit szinten jol fog csinalni.

Ja, es egy nagyon fontos dolog: visszaadni a tanari munka presztizset, hogy a legjobbak menjenek tanarnak, es ne az, aki masra nem jo.

Erre céloztam, az a pár dolog pont az alapja az oktatási rendszernek.

[mzperiksz]

Jah, elég ha a paraszt azt tudja melyik felét kell megfogni a kapának...



"- Tanuld meg ezt a 100 soros verset!" - Minek?
"- Tanulj meg elszolmizálni ezt a dalt!" - Minek?
"- Old meg ezt a nagyon bonyolult matematikai, kémiai, fizikai egyenletet!" - Minek?
"- Tanuld meg hogy hogy kell kiszámolni egy vasgolyó gyorsulását amit egy repülõbõl ejtenek ki!" - Minek?
"- Magold be Zimbabwe ásványkincseit és gazdasági helyzetét!" - Minek?
"- Töltsd azzal az egész délutánod és estéd, hogy bemagolod a kétbibés virágok fajtáit!" - Minek?

[TMIB]

Nem, a paraszt tanuljon olyat ami hasznos, vagy fontos a mûveltséghez. Azokat a felesleges dolgokat amiket sose fog használni és soha beszélgetésben, de még csak tévés vetélkedõben se hall, azt minek tanulja meg? Ráadásul annak a kárára, hogy az idõt amit rápocsékol, fontos dolgoktól veszi el?

Szerinted a fentiekbõl, amiket írtam, meg az összes többi hasonlóból most hány dolgot tudnék? Semmit. Mivel ami teljesen felesleges haszontalan ostobaság, aminek nem veszi hasznát az ember, azt elfelejti és kész.

Úgyhogy teljesen mindegy hogy mi elég, ha a végén úgyse fogja tudni. Ha azt mondanám hogy fejbõl hirtelen énekelj el egy nem túl híres régi nótát a 6. osztályos énektankönyvbõl, persze fejbõl, és szolmizáld meg kottázd le, akkor meg tudnád csinálni? Mert ilyeneket tanítottak. Én biztos nem tudnám, egy szóra se emlékszek a megtanult dalokból, se a kottázásból, se a szolmizálásból.

Meg egész nap számolok, azzal telik a napom, de a szorzás-osztás-összeadás-kivonás-on, meg százalékszámításon kívül semmit nem használok, mivel felesleges. Kétismeretlenes X-Y-Z, bonyolult egyenleteket sose oldok meg. Az fontos lehet egy NASA kutatónak, de nem nekem és más átlagos ember számára.

Érdekes látni az Angliában takarító barátomat, aki mindenféle iskolákat elvégzett, felsõoktatásban. És takarít. Azt csinálja a diplomájával, amit a nagyanyám csinált a 6 általánosával. A poén, hogy a barátomnak nem tanítottak angolt, csak valami haszontalan nyelveket, úgyhogy ott volt Angliában, nulla nyelvtudással és ott kellett megtanulnia angolul beszélni, mert az iskolában csak a több ismeretlenes matekegyenleteket tanulta, aminek persze sose fogja hasznát venni és valószínûleg már rég el is felejtette az egészet.

Nem azt mondom hogy valaki ne tanuljon, hanem azt hogy az iskolák tanítsanak hasznos dolgokat.

Én sokkal jobban örültem volna ha jobban tanították volna az angolt, mert az tényleg hasznos lett volna.

[GAZDA]

Jah, elég ha a paraszt azt tudja melyik felét kell megfogni a kapának...

Tanultál ilyesmit az oskolában?

[TMIB]

Haha! :D És mennyire igaz! Valahogy a biológiaórán a legfontosabb dolgokat nem tanították meg. Például hogy hogy kell kapálni és mikor a legjobb elvetni a kukoricát, mit kell vele csinálni hogy szépen nõjön, mennyi víz kell neki.

[bel]

Sziasztok,

Lehet, hogy csak en voltam szerencses, de 1982-ben tanultam az altalanos iskolaban informatikat (konkretan: programozast). Nehany evvel kesobb ugyanabban az altalanos iskolaban tanultam kapalni is.

Es szerinten az a helyes, ha egy altalanos iskola szeles koru ismereteket ad. Nem kell (valoszinuleg nem is lehet) egy 6-13 eves gyerekrol eldonteni, hogy mit tanuljon: ha zenesz lesz, akkor tudjon szolmizalni, ha fizikus, akkor ismerje a newtoni mozgasegyenleteket. De mivel nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezert tanuljon meg mindent ebben a korban. Hiszen ez kell ahhoz, hogy el tudja donteni, hogy mi erdekli. Raadasul kulon elony, ha van valami fogalma a termeszettudomanyokrol, mert akkor nem hisz el barmi nyilvanvalo hulyeseget.

Szerintem az idealis a szakkozepiskola volt, vagyis 14 eves korban eloszor hozhatott egy erdemi dontest az ember. Amit ha jo volt, (vagyis azzal foglalkozott kesobb, ami a szakmaja lett), akkor elonyos a szamara egy eleten at. Ha rossz, akkor sem katasztrofa (hiszen az erettsegivel barmilyen iranyba mehetett tovabb).

De azert nehez errol megalapozott velemenyt mondani, mert az ember a sajat boren keves dolgot tapasztalt. Pl. fogalmam sincs rola, hogy aki atbukdacsolt fizikabol (vagy matekbol, kemiabol, ...-bol), az barmit is megtanult ezekbol a targyakbol, vagy csak neha nagynehezen felmondott 1-1 "verset", tokeletes idopocsekolassal?

[TMIB]

Amelyik gyerek zenész akar lenni (aminek tényleg szinte semmi esélye, mert maximum az RTLklub énekes mûsorába juthat be, hogy az elsõ körben kiröhögjék és hazazavarják), akkor iratkozzon zeneiskolába.

Gondolj arra, hogy minek van nagyobb esélye, hogy valaki híres énekes lesz, vagy hogy rendõr vagy nõvérke egy kórházban? Ezt tekintetbe véve jobb lenne ha énekórák helyett azt tanítanák meg hogy hogy kell valakit megbilincselni vagy vért venni tõle. :D De mondok jobban, egy kis jog és törvény tanítás beleférne, vagy egy kis szívmasszázs, újraélesztés, Heinrich manõver fuldoklás elhárítására. Ez utóbbinak több haszna lenne ha mondjuk valakinek egy étteremben a torkán akad a rántottcsirke. A Heinrich manõverrel segíthetek rajta, mert ha eléneklek neki egy gyászdalt, attól nem fog életben maradni. :)

A szakközép az egy külön kategória. Elölteni ott 4 évet, nem adnak igazi képzést, újra tanítják az összes sokismeretlenes matekozást, aztán hiába tanult valaki vasesztergályosnak vagy akármi másnak, mert úgyis az lesz hogy a munkahelyén fogja kitanulni a szakmát, mert az iskolában nem tanítottak meg neki semmit. (Tudnék mesélni.)

Az érettségi is vicc, mert az egyik haverom a nehezen megszerzett érettségijével a munkanélküliség és az összeszerelõ mûhelyek között lavírozott. (Ez utóbbinál elég a 8 általános is.) Megpróbálta Angliát, de hazament, mert mondta hogy egy büdös szót se értett abból amit ott beszéltek az emberek, mert tájszólásuk volt. Ennyit ért az érettségi középfokú angol nyelvvizsga bizonyítvány. :-P

Arról nem is beszélve, hogy ahol idióták a diáktársak, ott a nagy óra alatti üvöltözésben úgyse lehet hallani a tanárt.

Tényleg vicc az egész. Persze ez csak az én véleményem, de amit látok az ennyi. Meg a saját tapasztalatom. :(

Helyesbítenék. Középiskolában tanultunk heti 1 órában cégekrõl és hasonló dolgokról. De NEM azért mert benne volt a tanrendben, hanem csak azért mert az igazgatónk úgy döntött hogy ez fontos az életben. És milyen igaza volt! Valami aminek hasznát lehet venni. Nem csak cégalapításról, de adózásról is volt szó az órákon. De ha a tanrend szerint jár el, akkor még errõl se tanultunk volna. Lett volna helyette eggyel több énekóra vagy valami más haszontalan idõpocsékolás. Azértannak hogy valaki adót fizet majd az életében, annak nagyobb az esélye mint hogy õ lesz a következõ májkelzsdekszon. :)

De arra gondoltam hogy ének helyett lehetne akár fényképész és videós (média) óra is. Mert hogy valaki énekel, az nem túl valószínû, viszont a mai világban fényképezni (vagy videót csinálni) mindenki fog. Facebook, Instagram, Youtube.

[Vasember]

Heimlich féle mûfogás

[TMIB]

Az, csak már nem volt erõm kikeresni hogy hogy írják. Az év utolsó 3 hónapján mindig annyi a munkám hogy nincs idõm semmire. :)

[mzperiksz]

Tanultam.
Általános iskolában heti 3-4 teknika óra, tavasszal-nyáron kerti munkák.


Tanultál ilyesmit az oskolában?

[mzperiksz]

https://www.youtube.com/watch?v=Xe43tuglk2Y

Nem, a paraszt tanuljon olyat ami hasznos, vagy fontos a mûveltséghez. Azokat a felesleges dolgokat amiket sose fog használni és soha beszélgetésben, de még csak tévés vetélkedõben se hall, azt minek tanulja meg? Ráadásul annak a kárára, hogy az idõt amit rápocsékol, fontos dolgoktól veszi el?

Szerinted a fentiekbõl, amiket írtam, meg az összes többi hasonlóból most hány dolgot tudnék? Semmit. Mivel ami teljesen felesleges haszontalan ostobaság, aminek nem veszi hasznát az ember, azt elfelejti és kész.

Úgyhogy teljesen mindegy hogy mi elég, ha a végén úgyse fogja tudni. Ha azt mondanám hogy fejbõl hirtelen énekelj el egy nem túl híres régi nótát a 6. osztályos énektankönyvbõl, persze fejbõl, és szolmizáld meg kottázd le, akkor meg tudnád csinálni? Mert ilyeneket tanítottak. Én biztos nem tudnám, egy szóra se emlékszek a megtanult dalokból, se a kottázásból, se a szolmizálásból.

Meg egész nap számolok, azzal telik a napom, de a szorzás-osztás-összeadás-kivonás-on, meg százalékszámításon kívül semmit nem használok, mivel felesleges. Kétismeretlenes X-Y-Z, bonyolult egyenleteket sose oldok meg. Az fontos lehet egy NASA kutatónak, de nem nekem és más átlagos ember számára.

Érdekes látni az Angliában takarító barátomat, aki mindenféle iskolákat elvégzett, felsõoktatásban. És takarít. Azt csinálja a diplomájával, amit a nagyanyám csinált a 6 általánosával. A poén, hogy a barátomnak nem tanítottak angolt, csak valami haszontalan nyelveket, úgyhogy ott volt Angliában, nulla nyelvtudással és ott kellett megtanulnia angolul beszélni, mert az iskolában csak a több ismeretlenes matekegyenleteket tanulta, aminek persze sose fogja hasznát venni és valószínûleg már rég el is felejtette az egészet.

Nem azt mondom hogy valaki ne tanuljon, hanem azt hogy az iskolák tanítsanak hasznos dolgokat.

Én sokkal jobban örültem volna ha jobban tanították volna az angolt, mert az tényleg hasznos lett volna.

[TMIB]

Nem tudom ezt miért tetted ide az én hozzászólásommal.

A honfoglalás az alap. Az alap történelem, földrajz, biológia mind nagyon fontos. Sose írtam mást.

Vagy pont az én hozzászólásomat igazolod a videóval, hogy hiába töltöttek annyi idõt az iskolában, mégis elfelejtették még ezt is, holott kétlem hogy náluk ne lett volna történelemóra. :)

[GAZDA]

Tanultam.
Általános iskolában heti 3-4 teknika óra, tavasszal-nyáron kerti munkák.

Szerencsés vagy!

[A. L. Ias]

Úgy szapuljátok az ének-zene órákat... Meglátszik, hogy kanbuli a fórum. A nõk, az anyák biztosan máshogy vélekednének a dologról. De a jelenlévõ apukáknak azért eszébe juthatott volna, ha õk maguk nem is, de a párjuk hogyan csendesítette, altatta vagy csak szeretgette édes gyermeküket. Nem kell mindenkinek Jackson-nak lennie, de családi saját gyermekének csak énekelgetett. Ahhoz minimális hangképzés kell, ezt adta az énekóra.

Ahogy elnézem igen változatos iskolákba járt a társaság. Senki szavát nem vonom kétségbe, csak nagyon átlagtól eltérõ a heti 3-4 technika óra. Egy alsós heti max. 25, egy felsõs max. 30 órával terhelhetõ (fakultációk kivételével). Ebbe hogyan fért bele ennyi technika óra mzperiksz? Ennyi a fõ tantárgyakból szokott lenni, matematika, irodalom, nyelvtan. Ugyanilyen súllyal tanították a technikát is?
Bel, a szakmai kíváncsiság hajt, ezért kérdezném milyen gépeken tanították a programozást 82-ben?
Túlélõ, miért a biológia dolga lenne a földmûvelés tanítása? Volt idõ amikor tanították, az 1900-as évek elején. De akkor még a gyerekeke nagy része a földmûvelésbõl élt, ezt kellett tudnia.
Szerencsére túlléptünk azon a koron. Volt egy szép kérdéssorod a feleslegesen megtanult információkról. Szerinted a mostani gyerek mennyi százaléka számára lenne "legfontosabb dolog" a növénytermesztés?
Ha már a lista... Nem véletlenül lett összeállítva úgy az a tananyag. Részleteken lehet vitatkozni, de minden korosztálynak olyan erõsségû tananyagot és feladatokat tanítanak, mai az adott életkorban szükséges az agy fejlesztéséhez. A figyelem, az összpontosítás fejlesztése, az analízis-szintézis képessége, a logikus gondolkodás fejlesztése, az általánosítás-konkretizálás folyamata és a kreatív gondolkodás fejlesztése.

Nem véletlenül hívják neveléstudománynak.

[TMIB]

Á, de lány ismerõseim között sincs énekes. Aki talán hasznát vehetné az énekesnek, az az óvónõ, aki azzal szórakoztathatná a gyerekeket, de õk az éneklést valószínûleg úgyis tanulják fõiskolán. Gondolom, mert a gyerekeknek énekelt dalok nincsenek benne az általános iskolás ének-zene tankönyvekben. :)
Ugyanez vonatkozik az otthoni gyerekeket nevelõ nõkre is. Azoknak se általános iskolás dalokat énekelnek. Emlékszem volt olyan dal ami arról szólt hogy valaki elrabolt és a folyóba ölt egy nõt. Az ilyeneket durva lenne óvodásoknak énekelni. :haha:
Az énekóra a mutáló hangúaknak rendkívül kínos is. (Fõleg a fiúknak.) Egy azoknak a lányoknak is, akiknek nincs jó hangjuk. Emellé ott a kottázás meg a többi haszontalan dolog.

A technika óra az hasznos volt. Gombfelvarrás, alapvetõ kalapács, szögelés, famunkák. Ilyeneket csinál otthon mindenki.


Túlélõ, miért a biológia dolga lenne a földmûvelés tanítása?

Nem tudom, de a biológia órán tanítanak növényekrõl. Azt megtanítják hogy mi hány bibés, de azt nem hogy mikor kell elvetni és hogyan kell gondozni hogy kikeljen és késõbb lehessen aratni, szüretelni, felszedni.


Szerencsére túlléptünk azon a koron.

Igaz, de hány ember él kertes házban? Meg mi a fontosabb, a bibe, vagy a kiskertgondozás alapjai?


Szerinted a mostani gyerek mennyi százaléka számára lenne "legfontosabb dolog" a növénytermesztés?

Nem azt mondtam hogy a legfontosabb a növénytermesztés, hanem azt hogy az egy hasznos dolog ha valaki tudja. Legalábbis a többségnek. Sokkal hasznosabb mint a kétlaki-egylaki-bibe dolgok.


Nem véletlenül lett összeállítva úgy az a tananyag.

Szerintem teljesen véletlenül lett úgy összeállítva. Ma is a régi szocialista rendszer tanmenete van. Magolj be teljesen felesleges dolgokat, aztán mikor kilépsz a felnõtt életbe, azonnal felejtsd is el, mert úgyse használod soha. Összpontosítást és magolást lehetne olyannal tenni, ami késõbb fontos lenne az életbe kilépõ fiatalok számára.


a logikus gondolkodás fejlesztése

Pont ezt hiányolom az egészbõl. A logikus gondolkodás abból fejlõdhetne ha a diákoknál, ha önálló fogalmazásokat kellene írniuk, bizonyos kérdéseket le kellene bennük bontaniuk. Abból nem lesz önálló gondolkodás hogy szó szerint kell megtanulniuk mindent. Én mindig jó voltam írásból és mindig hiányoltam hogy az iskolában sose volt olyan feladat hogy témákról saját véleményben fogalmazást kellett volna írni. Gondolom hogy ez mostanra sem változott semmit.


az általánosítás

Erre tudnál példát mondani?


a kreatív gondolkodás fejlesztése

Ez abszolút képtelenség. Esetleg rajzórán van olyan feladat, de még ott is többnyire arról van szó, hogy EZT az almát rajzold le.

Sose emlékszem olyanra, hogy lett volna olyan feladat hogy írj egy 8 soros verset. Az teljesen kreatív lett volna. Ahelyett az volt hogy magold be ezt a 80 soros verset. Abban semmi kreativitás. :(


Nem véletlenül hívják neveléstudománynak.

Szerintem pont hogy csak begyöpösödött régi szocialista oktatásnak hívnám.

Rendkívül nagy átalakításra lenne szükség hogy a tanmenet esélyt adjon a diákoknak a hasznos információk és felnõtt életben használható hasznos tudás elsajátítására. :(

[A. L. Ias]

Á, de lány ismerõseim között sincs énekes. Aki talán hasznát vehetné az énekesnek, az az óvónõ, aki azzal szórakoztathatná a gyerekeket, de õk az éneklést valószínûleg úgyis tanulják fõiskolán. Gondolom, mert a gyerekeknek énekelt dalok nincsenek benne az általános iskolás ének-zene tankönyvekben. :)
Ugyanez vonatkozik az otthoni gyerekeket nevelõ nõkre is. Azoknak se általános iskolás dalokat énekelnek. Emlékszem volt olyan dal ami arról szólt hogy valaki elrabolt és a folyóba ölt egy nõt. Az ilyeneket durva lenne óvodásoknak énekelni. :haha:
Az énekóra a mutáló hangúaknak rendkívül kínos is. (Fõleg a fiúknak.) Egy azoknak a lányoknak is, akiknek nincs jó hangjuk. Emellé ott a kottázás meg a többi haszontalan dolog.
Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?



A technika óra az hasznos volt. Gombfelvarrás, alapvetõ kalapács, szögelés, famunkák. Ilyeneket csinál otthon mindenki.
Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése.



Nem tudom, de a biológia órán tanítanak növényekrõl. Azt megtanítják hogy mi hány bibés, de azt nem hogy mikor kell elvetni és hogyan kell gondozni hogy kikeljen és késõbb lehessen aratni, szüretelni, felszedni.
Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.



Igaz, de hány ember él kertes házban? Meg mi a fontosabb, a bibe, vagy a kiskertgondozás alapjai?
És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.



Nem azt mondtam hogy a legfontosabb a növénytermesztés, hanem azt hogy az egy hasznos dolog ha valaki tudja. Legalábbis a többségnek. Sokkal hasznosabb mint a kétlaki-egylaki-bibe dolgok.
A többségnek fontosságot vitatom, a fentebb említett okoknál fogva. De ezen nem fogunk ökölre menni. :)



Szerintem teljesen véletlenül lett úgy összeállítva. Ma is a régi szocialista rendszer tanmenete van. Magolj be teljesen felesleges dolgokat, aztán mikor kilépsz a felnõtt életbe, azonnal felejtsd is el, mert úgyse használod soha. Összpontosítást és magolást lehetne olyannal tenni, ami késõbb fontos lenne az életbe kilépõ fiatalok számára.
Az a bökkenõ, hogy már azelõtt így volt, mielõtt a szocialista rendszer tanmenete összeállt volna és a világ szocializmussal nem "fertõzött" részein is hasonló a helyzet.



Pont ezt hiányolom az egészbõl. A logikus gondolkodás abból fejlõdhetne ha a diákoknál, ha önálló fogalmazásokat kellene írniuk, bizonyos kérdéseket le kellene bennük bontaniuk. Abból nem lesz önálló gondolkodás hogy szó szerint kell megtanulniuk mindent. Én mindig jó voltam írásból és mindig hiányoltam hogy az iskolában sose volt olyan feladat hogy témákról saját véleményben fogalmazást kellett volna írni. Gondolom hogy ez mostanra sem változott semmit.
Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.



Erre tudnál példát mondani?
állítás1: Ez a tehén sötétben van és fekete.
állítás2: Az a tehén is sötétben van és fekete
általános megfogalmazás: Sötétben minden tehén fekete.

Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.




Ez abszolút képtelenség. Esetleg rajzórán van olyan feladat, de még ott is többnyire arról van szó, hogy EZT az almát rajzold le.
Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.


Sose emlékszem olyanra, hogy lett volna olyan feladat hogy írj egy 8 soros verset. Az teljesen kreatív lett volna. Ahelyett az volt hogy magold be ezt a 80 soros verset. Abban semmi kreativitás. :(
Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.



Szerintem pont hogy csak begyöpösödött régi szocialista oktatásnak hívnám.
Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.


Rendkívül nagy átalakításra lenne szükség hogy a tanmenet esélyt adjon a diákoknak a hasznos információk és felnõtt életben használható hasznos tudás elsajátítására. :(
Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját.
A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.
De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

[mzperiksz]

Nem volt kedvem kifejteni a témát, de ebben minden benne van :)
A kibicek elfelejtik hogy abban a korban fejlõdik leg intenzívebben az emberi agy, folyamatosan terhelni kell hogy késõbb töredékét ki tudjuk használni.


Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?



Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése.



Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.



És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.



A többségnek fontosságot vitatom, a fentebb említett okoknál fogva. De ezen nem fogunk ökölre menni. :)



Az a bökkenõ, hogy már azelõtt így volt, mielõtt a szocialista rendszer tanmenete összeállt volna és a világ szocializmussal nem "fertõzött" részein is hasonló a helyzet.



Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.



állítás1: Ez a tehén sötétben van és fekete.
állítás2: Az a tehén is sötétben van és fekete
általános megfogalmazás: Sötétben minden tehén fekete.

Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.




Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.


Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.



Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.


Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját.
A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.
De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

[mzperiksz]

Nem volt kedvem kifejteni a témát, de ebben minden benne van :)
A kibicek elfelejtik hogy abban a korban fejlõdik leg intenzívebben az emberi agy, folyamatosan terhelni kell hogy késõbb töredékét ki tudjuk használni.
Formázni kell hogy alkalom adtán hasznos adatokkal tölthessük fel.

[mzperiksz]

Pedi ha jól emlékszem két óra egymás után, heti kétszer. Aztán lehet hogy a másik kettõ környezet ismeret volt, már nem az igazi a memóriám harminc év távlatában.


Ahogy elnézem igen változatos iskolákba járt a társaság. Senki szavát nem vonom kétségbe, csak nagyon átlagtól eltérõ a heti 3-4 technika óra. Egy alsós heti max. 25, egy felsõs max. 30 órával terhelhetõ (fakultációk kivételével). Ebbe hogyan fért bele ennyi technika óra mzperiksz? Ennyi a fõ tantárgyakból szokott lenni, matematika, irodalom, nyelvtan. Ugyanilyen súllyal tanították a technikát is?

[BragBOL]

Valaki próbálta már a villám(foto)olvasást? Megkímélne minket a magolástól :D De nekem még nem sikerült.

Esetleg valami extrémebbet? (Könyv a párna alatt, akasha letöltés :D )

[TMIB]

Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?

Régen szerintem nem is volt énekóra, de már 100 évvel ezelõtt is énekeltek az anyák a gyerekeiknek. Talán már 600 évvel ezelõtti is.

De pont rosszul értelmezted amit írtam. Pont azt írtam hogy NEM gyerekdalokat tanítanak az iskolákban, hanem régi népdalokat, amik közül elég sok erõszakos is. A folyóba folytott lányról szóló dalt nem hiszem hogy egy anya énekelné a gyerekének elalvás elõtt. :)

Aki hangszeren játszik, az nem az énekórán tanulja meg. Ahogy a kottázást sem. Inkább zeneiskolában, vagy zenetanártól.

Egyetlen barátom van akirõl tudom hogy tanult gitározni, de õ is magántanártól, nem énekórán.


Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése.

Nagyon nem értek egyet. Nehogy már lányok és fiúk felnõve ne varrnák fel a saját gombjaikat ha leszakad. Egy kamasz is felvarrja, én is mindig felvarrtam, nem vártam meg hogy anyám csinálja meg. Barkácsoltam is, kalapáltam, szög, deszka, alap mind.


Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani.

Itt nem tudom hogy ezt viccbõl írtad-e.


Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.

Az emberek nagy része nem lakásban lakik és van kertje. Rengetegen ültetnek is ezt-azt. Nem kell hozzá szakmai tudás, csak néhány alap dolog. Ha kimész a hátsó kertbe akkor nincs termelésirányító fõnök, csak te vagy meg egy zacskó mag amit elültetsz. Igaz, valószínûleg a Teszkóban vásárlás kényelmesebb, és egyre inkább elterjedt. Kevesebben ültetnek paradicsomot.


És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.

Attól függ hogy hol. Falvakban, kisvárosokban sokan, lakásban meg senki.

Ha viszont ezen az úton közelítjük meg a dolgot, akkor az összes növényi dolgot ki kellene venni a tantervbõl, bibéstõl, répástól, kukoricástól, mert minek ha egyszer ott a teszkó és nem ültetsz csak megveszed? :)


Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.

A fogalmak az értelmezõ kéziszótárban vannak, hogy bemagol valaki egy szöveget, attól még nem fogja tudni hogy mit jelent. Pont ellenkezõleg, eltölti az idõt arra hogy el tudjon mondani valami olyasmit, amit nem is ért. Megkapja érte az ötöst, aztán elfelejti, meg okosabb se lett tõle. Olvasás és értelmezés, nem olvasás és bemagolás, ez lenne a kulcs szerintem.


attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned

Pedig én úgy tanultam meg angolul. :) Olvasol, feliratos filmet nézel, szótár a kézben, folyamatosan tanulsz belõle.


Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.

Pont azért mondtam hogy az alapmûveletek mennyire fontosak, ugyanakkor a sokismeretlenes bonyolult akármilyen mûveleteknek semmi értelmük. Olyan ez, hogy agyonbonyolítják a tangervben, holott a végén csak az lesz hogy még egy sima összeadás is kínkeservesen megy sokaknak. Inkább arra kellene gyúrni.
Emlékszem, a sok akármit megtanították, aztán 7. osztályban is voltak olyanok akik nem tudtak olvasni. Elolvasták, de nem tudták mit olvasnak, meg lassan olvastak. Elolvastak néhány mondatot, megkérdezte tõlük a tanár, hogy "mondd, mit olvastál, a saját szavaiddal mondd el". És nem tudták. És így tanítanak bonyolult gyorsulási képleteket fizikaórákon.


Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.

Ahol mindig azt teszi valaki amit mondanak neki, ott nem születik új gondolat. Ott a kreativitás pont hogy el van nyomva.


Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.

Amíg könyv van, addig nem vesznek el. Jó sok verset megtanultam, egyre sem emlékszem. A kényszerû verstanulással csak azt érik el, hogy a gyerekek ódzkodnak a versektõl. A nagy költõk versei alapból felnõtt korosztálynak szólnak. Ezt rányomni 10-11 évesekre, nem sok értelme van. Himnuszt megértem, Szózatot is, de random vers megtanulásának mi értelme van? A Himnusznál mondjuk azt láttam hogy nem volt igazán értelmezés, hogy mit jelent, hogy kinek mit mond, hanem inkább csak a "magold be és mondd fel az ötösért" dolog ment. Úgy akarnak hazafias érzelmek szikráját csiholni gyerekekben? Mert az úgy nem fog összejönni. :-(


Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.

Az már egy teljesen más kategória, de arról is beszélhetünk.


Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját. A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.

Nyugaton rengetegen tanítják a gyerekeiket otthon. Az alapok nagyon fontosak, a többin kell(ene) változtatni.


De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

Nincsenek szerintem kibicek, mert mindenki volt gyerek, mindenki volt fiatal és mindenki volt iskolás. Innentõl kezdve mindenki látja hogy mit használ abból amit tanult, hogy visszatekintve mi volt hasznos, mi volt haszontalan, mi volt butaság, mi volt jó, mit lenne érdemes tanítani és mit kellene kivenni egy tantervbõl.

A másik dologban igazad van, de akkor mondok egy olyat, hogy nem ártana ha iskolában tanítanák arra a diákokat hogy hogy kell gyereket nevelni, hogyan mûködik egy család, férj-feleség dolga, kapcsolata, gyereknevelési szempontok, engedni, nem engedni, fenyítés elõnyei, hátrányai, satöbbi. Szerintem bõven lenne annyi téma hogy külön tantárgy lehetne belõle. És bár nincs mindenkinek gyereke, de azért majdnem mindenkinek van. :)

[bel]

a szakmai kíváncsiság hajt, ezért kérdezném milyen gépeken tanították a programozást 82-ben?

ZX81 (https://en.wikipedia.org/wiki/ZX81)

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

[mzperiksz]

Nálunk C+4 volt 5. osztálytól fakultációban.


ZX81 (https://en.wikipedia.org/wiki/ZX81)

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

[Rozsomák]

Két fontos tantárgy amit nem tanultam, de szerettem volna az iskoláséveim során: Logika és pszichológia. Mielõtt felhördülnétek operák is vannak direkt gyermekeknek. Logika alatt kellett volna a matematikát tanulni, és a pszichológián belül a történelmet. A kresz-t nem külön kellene tanulni, hanem kötelezõen. De az egész iskolai tanterv a társadalom kiszolgálásáról szól. A történelmet meghamisítják, ideológiákat tanítanak, a logika meg veszélyes, még gondolkodna a gyerek. Az összes tanárom, vagy félt, vagy fáradt, megfáradt volt vagy sík hülye, de prostituálta magát, nem is tehetett mást. Beterelték a vágóhídra a gyerekeket. Szégyellheti mind magát, de hát amíg magolt nem tanulhatott, nem tudhatta mi a dörgés és mire rájött már késõ volt. Ha tanárnak megyek szerintem én sem tettem volna egyebet. Valaki mondja meg nekem, hogy minek kell tanulni egy szakmát 3 évig? Kb fél év minden szakma, lehetnek kivételek. Amit a szakmáról tanultunk, nehéz volt megtanulni, mert keverték a sok "általános mûveltség" bemagolásával. Amit biztosan tanultunk a szakmáról az már a munkahelyen volt. MI a szart tanul egy fogorvos sok sok évig? Vagy egy fodrász? Vagy egy villanyszerelõ? Fél év. max és mehet dolgozni, nem fekszik? tanul más szakmát. Hoppá az tilos, ne ugráljon a polgár. Na mind 1 :D Hogy vagytok? Szép napunk van. Huhh. Felbosszantottam magam :D

[A. L. Ias]

Régen szerintem nem is volt énekóra, de már 100 évvel ezelõtt is énekeltek az anyák a gyerekeiknek. Talán már 600 évvel ezelõtti is.
Igazad van, régen nem volt énekóra és az anyák énekeltek a gyermekeiknek. De akkoriban is volt énekoktatás. Az anyák tanították a gyerekeiket. Illetve a gyerekek utánozták le az anyjuk viselkedését. Mai napig úgy babáznak a lányok, ahogy az anyukájuktól, más felnõttektõl látják. Úgy és azt éneklik nekik, amit nekik énekeltek.



De pont rosszul értelmezted amit írtam. Pont azt írtam hogy NEM gyerekdalokat tanítanak az iskolákban, hanem régi népdalokat, amik közül elég sok erõszakos is. A folyóba folytott lányról szóló dalt nem hiszem hogy egy anya énekelné a gyerekének elalvás elõtt. :)
Az sem véletlen, hogy népdalokat tanítanak. A gyermekdaloknak (mondókáknak), inkább ritmusa van, mint dallama. Azt óvodában tanítanak nekik. A népdalok dallamvilága az egyik legegyszerûbb. Ezért kezdik velük. A folyóba fojtott lányról szóló dalt pontosíthatnád, mert nagyon nem rémlik ilyen. Illetve egy igen, de az angol nyelvû és ballada. Azt biztos nem általános iskolában tanítják.
A gyermekek képzeletvilága teljesen eltér a felnõttekétõl. Náluk minden lehetséges, pont azért mert nem kötik õket gúzsba a természettudomány törvényei. És újra felhívnám a figyelmedet az általam említett gyermekdalokra, mondókákra, mesékre. A legtöbbjük horror sztori.


Aki hangszeren játszik, az nem az énekórán tanulja meg. Ahogy a kottázást sem. Inkább zeneiskolában, vagy zenetanártól.

Egyetlen barátom van akirõl tudom hogy tanult gitározni, de õ is magántanártól, nem énekórán.
Kérlek ne mosd össze a szavaim. Nem írtam olyat, hogy énekórán tanítanak hangszeres zenét. De ott tanítják meg a zene alapjait. A zenei hangokat és az ütemet. De a szó (ének/zene) elszáll, az írás (a kotta) megmarad. Ezért tanítják a kottázást, hogy egy leírt dallamot és ritmust értelmezni tudjanak. De kottát értelmezni nehéz. Pont ezért volt csodás találmány Kodálytól a szolmizálás. Sokkal érthetõbb és látványosabb kézjelekkel helyettesítette a kottajeleket. A ritmusra pedig ott a taps, a kopogás, a metronóm.
Azon kívül a zene tanítása (mint ahogy a legtöbb tárgy) nem öncélú. Nem csak konkrét ismeretetátadás, hanem az agy kondícionálása az egyre komplexebb információ befogadására.
A zene játékos módon stimulálja az agyat. A gyerekek szeretnek énekelni. Majd mikor kamaszkorba érnek és mutálódnak, addigra már nem is annyira az énektudáson, hanem a zeneelméleten lesz a hangsúly.


Nagyon nem értek egyet. Nehogy már lányok és fiúk felnõve ne varrnák fel a saját gombjaikat ha leszakad. Egy kamasz is felvarrja, én is mindig felvarrtam, nem vártam meg hogy anyám csinálja meg. Barkácsoltam is, kalapáltam, szög, deszka, alap mind.
Lehet vele egyet nem érteni, de nem lesz igazad. Felnõve persze felvarrják a gombot, talán még a zoknit is megstoppolják, de akkor miért is kell nekik ezt gyerekkorban megtanítani?
Bõven ráérne érettségi elõtt, amikor már a hajlandóságuk is meglesz a varráshoz. Te lehet, hogy felvarrtad, én is felvarrtam, és nagyon sokan felvarrták. De ma már nem varrnak. Változik a világ.


Itt nem tudom hogy ezt viccbõl írtad-e.
Abszolúte nem vicc. Amikor tanítják még nem használt tudás. Majd ha szükségük lesz rá (mint pl. a kottázásnál) majd megtanulják. Akkor már lesz elég ügyességük, hogy nem is kell nagyon tanulniuk.
De pont ez mutatja, hogy a technika tanítás célja sem kizárólag a konkrét ismeret átadása, hanem túlmutat rajta. Segíti a kéz és a szem összehangolását, elõsegíti az ilyen feladatot végzõ agyi idegpályák megerõsödését. Nem csodálnám, ha nemsokára lecserélnék számítógépes játékokra a tût, cérnát, kalapácsot. Ott is ugyanez a folyamat játszódik le.
A robotkarokkal operáló sebészeknek is konzoljátékokat ajánlanak száraz-gyakorlásra, akár csak a drónpilótáknak.


Az emberek nagy része nem lakásban lakik és van kertje. Rengetegen ültetnek is ezt-azt. Nem kell hozzá szakmai tudás, csak néhány alap dolog. Ha kimész a hátsó kertbe akkor nincs termelésirányító fõnök, csak te vagy meg egy zacskó mag amit elültetsz. Igaz, valószínûleg a Teszkóban vásárlás kényelmesebb, és egyre inkább elterjedt. Kevesebben ültetnek paradicsomot.
Ebben én nem értek veled egyet. Az emberiség nagyobb része már nem mûveli a kertjét még hobbi szinten sem, már ha van neki. De a többségnek már nincs. Azt, hogy miért nem mûveli, azt pedig kitárgyaltuk más topikban.
A Tescoban vásárlás nem csak kényelmesebb, de olcsóbb is. Az emberek a munkahelyükön (vagy munkahelyeiken) dolgoznak, otthon már nem akarnak a kertbe menni. Csak bedõlni a fotelba és bambulva pihenni.


Attól függ hogy hol. Falvakban, kisvárosokban sokan, lakásban meg senki.

Ha viszont ezen az úton közelítjük meg a dolgot, akkor az összes növényi dolgot ki kellene venni a tantervbõl, bibéstõl, répástól, kukoricástól, mert minek ha egyszer ott a teszkó és nem ültetsz csak megveszed? :)
Ez nem attól függ. Az összes mezõgazdasági termény 95%-át állítja elõ 5%-nyi ember, mert annyira gépesített a termelés. A maradék 5% az amit otthon a kis és nagyobb kertekben termelnek meg kézzel az emberek. Elõbb, utóbb ki is fognak kerülni belõle. Ezzel küzd az oktatás. Napról-napra gyarapodik az az információmennyiség amit meg kellene tanítani, de tovább nem növelhetõ a mennyiség. Valamit ki kell venni belõle, hogy legyen az újaknak hely.
Ha már itt tartunk, hadd személyeskedjek kicsit! Te kertesházban laksz, tehát van helyed termeszteni. Otthonról dolgozol, tehát idõd is van rá. Kihasználod a lehetõséged és saját magad termeled meg a zöldségeket vagy csak a füvet vágod?




A fogalmak az értelmezõ kéziszótárban vannak, hogy bemagol valaki egy szöveget, attól még nem fogja tudni hogy mit jelent. Pont ellenkezõleg, eltölti az idõt arra hogy el tudjon mondani valami olyasmit, amit nem is ért. Megkapja érte az ötöst, aztán elfelejti, meg okosabb se lett tõle. Olvasás és értelmezés, nem olvasás és bemagolás, ez lenne a kulcs szerintem.
Fogalmak nem csak az értelmezõ késziszótárban vannak. Egy gyerek egy üres értelmezõ kéziszótár. Tele kell írni, hogy minél gazdagabb legyen. Mindent el kell neki magyarázni. Ezért van a verselemzés. A gyûlölt kérdés: "Mire gondolt a költõ"? Ebbõl lehet megérteni. Tudom ez csak egy szubjektív elemzés lesz. De olyanok állították össze, akik sokat foglalkoztak az adott költõ életútjával. Egy kamasz persze teljesen mást lát bele. Az a dolga, lázad minden ellen. Fõleg a kötöttségek és a külsõ irányítás ellen. Az "olvasás és értelmezés"-ez értelem kell. Kellenek azok a fogalmak, amikkel értelmezni (belsõ kapcsolatokat keresni) lehet.


Pedig én úgy tanultam meg angolul. :) Olvasol, feliratos filmet nézel, szótár a kézben, folyamatosan tanulsz belõle.
Már elnézést, de magadat cáfolod! A "szótár a kézben" nem azt jelenti, hogy kezedben egy kulcs ami definiálja a szó fogalmát (jelentését) és ha ismeretlen szót találsz, akkor megnézed a kulcsban és "bemagolod"? Azaz elõször csak értelmezed, majd ha többször fordul elõ felidézed a jelentését. Ha nem sikerül, akkor újra megnézed. És lassan fokozatosan rögzül benne a szó. Nem így tanul az ember verset is?

Folyt. köv., mert egy hozzászólás csak 10000 karakter lehet.

[A. L. Ias]

Pont azért mondtam hogy az alapmûveletek mennyire fontosak, ugyanakkor a sokismeretlenes bonyolult akármilyen mûveleteknek semmi értelmük. Olyan ez, hogy agyonbonyolítják a tangervben, holott a végén csak az lesz hogy még egy sima összeadás is kínkeservesen megy sokaknak. Inkább arra kellene gyúrni.
Emlékszem, a sok akármit megtanították, aztán 7. osztályban is voltak olyanok akik nem tudtak olvasni. Elolvasták, de nem tudták mit olvasnak, meg lassan olvastak. Elolvastak néhány mondatot, megkérdezte tõlük a tanár, hogy "mondd, mit olvastál, a saját szavaiddal mondd el". És nem tudták. És így tanítanak bonyolult gyorsulási képleteket fizikaórákon.
Csak magamat tudom ismételni. A tantárgy nem csak konkrét ismeretek elsajátítására alkalmas, hanem általánosabb módon is fejleszt. A matematika nem csak számolni tanít meg, hanem logikusan gondolkodni. A matematika a leglogikusabb nyelv. És minden leírható vele. Nem azért kell másodfokú egyenletet és logaritmusos egyenletet megoldani, mert ezzel számolunk nap. mint nap. Fejleszti az agyat a komplexebb problémák felfogására, megértésére és megoldására. Olyanokra is, amiknek köze sincs a számtanhoz. Az egyenletmegoldás algoritmizálni tanít meg. Részekre bontani egy komplexebb problémát, és lépésekre bontani a megoldást.
Rengeteg matematikus végez a felsõoktatásban. De nem azért, mert ennyit kell számolni (arra ott vannak a gépek). Olyan sok és bonyolult számítást és elméletet tanultak, hogy könnyen átlátnak komplexebb problémákat és a megoldásukra lépéseket tudnak kidolgozni. Ezt az élet más területén is tudják alkalmazni. Õk a problémamegoldók. Felvázolják a probléma megoldásának lépéseit és a mérnökök pedig elkészítik hozzá a berendezéseket.


Ahol mindig azt teszi valaki amit mondanak neki, ott nem születik új gondolat. Ott a kreativitás pont hogy el van nyomva.
Az elõbb írtad, hogy a tanár visszakérdezett mondja el szaját szavaival, akkor csak nem volt az mindig. Évtizedekkel ezelõtti példákat hozol fel, illetve példának sem nevezném, csak fél mondatoknak konkrétum nélkül. Ezekkel nem lehet vitázni.


Amíg könyv van, addig nem vesznek el. Jó sok verset megtanultam, egyre sem emlékszem. A kényszerû verstanulással csak azt érik el, hogy a gyerekek ódzkodnak a versektõl. A nagy költõk versei alapból felnõtt korosztálynak szólnak. Ezt rányomni 10-11 évesekre, nem sok értelme van. Himnuszt megértem, Szózatot is, de random vers megtanulásának mi értelme van? A Himnusznál mondjuk azt láttam hogy nem volt igazán értelmezés, hogy mit jelent, hogy kinek mit mond, hanem inkább csak a "magold be és mondd fel az ötösért" dolog ment. Úgy akarnak hazafias érzelmek szikráját csiholni gyerekekben? Mert az úgy nem fog összejönni. :-(
Ha csak könyvekben vannak, akkor az halott tudás. Nézd meg a szépirodalom könyvpiaci helyzetét. És megint jön az unalomig ismételt érv, a tárgy túlmutat a konkrét ismeret átadáson. Nem csak a verset tanulod meg, de fejleszted a memóriád is vele és a szókincsed.
"Rányomni 10-11 évesekre"? Mit? Tudod te mit tanulnak 5-ben? Én igen, pont ennyi idõs a fiam. Most éppen a a mesékrõl tanulnak. A mesefajtákat veszik át. Éppen a tündérmesék jellemzõit beszéltük át legutóbb. Tavaly összesen 4 verset kellett megtanulniuk. A leghosszabb 24 soros volt. A Himnusz értelmezésének kihagyását kétkedéssel fogadom. Azt még a szocialista rendszerben sem hagyták ki. Ez volt az egyik "lázadási" pont. Itt lehetett büntetlenül beszélni a hazaszeretetrõl, a szabadságról, az üldöztetésrõl és a külsõ elnyomásról. Ami máskor tilos volt.


Az már egy teljesen más kategória, de arról is beszélhetünk.
Nem, nem más kategória. Mindig azt kell tanítani a gyereknek amit fel tud fogni. Persze ez lehetetlenség, mert a közoktatás, tömegoktatás. Ezért húznak egy átlagszintet és ahhoz igazodnak.


Nyugaton rengetegen tanítják a gyerekeiket otthon. Az alapok nagyon fontosak, a többin kell(ene) változtatni.
Tanítják, de meddig? Mindenki maximum csak azt tudja megtanítani amit maga is tud. És ahhoz otthon is kell maradni velük.
Ha már itt tartunk, mik az alapok? És mi az amin változtatni kellene? Elõre is elnézést kérek, ezt most nem személyeskedésnek szánom és nem kimondottan neked írom. De pont ezt tartom kibickedésnek. Mindenki csak kritizál és mondja, hogy mi nem jó. De nincs egy épkézláb javaslata, hogy mit is kellene tenni. Fõleg akkor ha még gyereke sincs, ezért gyakorlati tapasztalata nulla a gyerekek lelki és értelmi világával kapcsolatban.


Nincsenek szerintem kibicek, mert mindenki volt gyerek, mindenki volt fiatal és mindenki volt iskolás. Innentõl kezdve mindenki látja hogy mit használ abból amit tanult, hogy visszatekintve mi volt hasznos, mi volt haszontalan, mi volt butaság, mi volt jó, mit lenne érdemes tanítani és mit kellene kivenni egy tantervbõl.

A másik dologban igazad van, de akkor mondok egy olyat, hogy nem ártana ha iskolában tanítanák arra a diákokat hogy hogy kell gyereket nevelni, hogyan mûködik egy család, férj-feleség dolga, kapcsolata, gyereknevelési szempontok, engedni, nem engedni, fenyítés elõnyei, hátrányai, satöbbi. Szerintem bõven lenne annyi téma hogy külön tantárgy lehetne belõle. És bár nincs mindenkinek gyereke, de azért majdnem mindenkinek van. :)
Az, hogy voltál gyerek és egy személyként átélted az iskolát még nem tapasztalat. Egy voltál a millióból. Az oktatásnak a millióknak kell megfelelni, nem a te igényeidnek.
És ha ezt az iskolába kell megtanítani, akkor mi a kénköves .... tanul a gyerek otthon? Ez nem a család feladata lenne? És mikor tanulják ezt a gyerekek? Alsó tagozatban? fel sem fogják. Felsõ tagozatban? Még akkor sem értik teljesen és ráadásul hogyan dolgozzák fel, ha otthon nem ezt tapasztalják? Ki magyarázza el neki az ideális és az otthoni állapotok közötti különbség okát? Mit kezd a gyerek azzal, hogy az anyja és az apja rossz szülõ, mert nem úgy élnek ahogy tanítják (mert az a legjobb)? Középiskolában? A lázadó kamaszkorban? Amikor bármit mondanak, úgysem azt teszi?
Ez egy tipikus kibices beszólás volt. Totálisan átgondolatlan.

[A. L. Ias]

ZX81 (https://en.wikipedia.org/wiki/ZX81)

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

Különösen szerencsés vagy speciális iskolában tanulhattál, irigyellek érte! Az iskolaszámítógép program 1981-ben indult, de 1982-ben is csak a kiírásig jutottak. Az elsõ gépek 1983-ban kerültek kiszállításra az iskolákba. És csak középiskolákba, az általános iskolák csak 1985-ban kaptak központilag beszerzett számítógépeket. És azok között sem volt Spectrum. Leginkább Commodore 16 (ill. helyette az mzperiksz által említett plus4) került az általános iskolákba. Ezek a gépek használata, természetesen nem órakeretben, valamilyen tantárgy alatt lettek tanítva, hanem szakkörként.

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

[TMIB]

Két fontos tantárgy amit nem tanultam, de szerettem volna az iskoláséveim során: Logika és pszichológia. Mielõtt felhördülnétek operák is vannak direkt gyermekeknek. Logika alatt kellett volna a matematikát tanulni, és a pszichológián belül a történelmet. A kresz-t nem külön kellene tanulni, hanem kötelezõen. De az egész iskolai tanterv a társadalom kiszolgálásáról szól. A történelmet meghamisítják, ideológiákat tanítanak, a logika meg veszélyes, még gondolkodna a gyerek. Az összes tanárom, vagy félt, vagy fáradt, megfáradt volt vagy sík hülye, de prostituálta magát, nem is tehetett mást. Beterelték a vágóhídra a gyerekeket. Szégyellheti mind magát, de hát amíg magolt nem tanulhatott, nem tudhatta mi a dörgés és mire rájött már késõ volt. Ha tanárnak megyek szerintem én sem tettem volna egyebet. Valaki mondja meg nekem, hogy minek kell tanulni egy szakmát 3 évig? Kb fél év minden szakma, lehetnek kivételek. Amit a szakmáról tanultunk, nehéz volt megtanulni, mert keverték a sok "általános mûveltség" bemagolásával. Amit biztosan tanultunk a szakmáról az már a munkahelyen volt. MI a szart tanul egy fogorvos sok sok évig? Vagy egy fodrász? Vagy egy villanyszerelõ? Fél év. max és mehet dolgozni, nem fekszik? tanul más szakmát. Hoppá az tilos, ne ugráljon a polgár. Na mind 1 :D Hogy vagytok? Szép napunk van. Huhh. Felbosszantottam magam :D

Sokban egyet tudok érteni. Emlékszem hogy Kresz-bõl annyit tanítottak, hogy általánosban az egyik tanár az órájából rászánt 10 kemény percet. De õ is olyanokat mondott, hogy ha gyalog vagy, akkor az útnak a másik oldalán menj, szembe a forgalommal, mert akkor lát az autós ha szembe mész vele. Aztán mindenki csak nézett, de hallgatott. Én közben arra gondoltam hogy ez biztos nem így van. Valószínûleg igazam is volt, mert nem sûrûn látok olyan gyalogost aki az autós forgalommal szemben gyalogol. :hogymi:

Logika és pszichológia teljesen jól hangzik. Olyan órák amiken oktatnák a gyerekeket alapvetõ társadalmi dolgokra. Viselkedéskultúra, vitakultúra (ami létszükség kellene hogy legyen a mai világban így az Internet miatt is). Segítség lenne a személyes problémák megoldásánál, de a munkahelyen is gördülékenyebben mennének a dolgok.

[Vasember]

Pedig szemben kell gyalogolni!

[bel]

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

Szia,

Igen, az elozo valaszom irasa kozben dobbentem ra, hogy valoszinuleg egyetlen (esetleg 2) evvel az angliai megjelenes utan nalunk mar az iskolaban voltak ezek a gepek, ami az akkori viszonyok (COCOM, konvertibilis valuta hianya, ...) kozott hihetetlenul gyors reakcio egy videki altalanos iskolatol.
Par evvel kesobb megjelentek a C=16-ok is, es 89-ig nem is volt mas ezen a 2 tipuson kivul.

Termeszetesen nem kotelezo tantargy volt, hanem szakkor a programozas.
Az kulon szemelyes szerencsem, hogy ugy alakult, hogy 7 evesen oda keveredtem.

[fater.lajos]

Különösen szerencsés vagy speciális iskolában tanulhattál, irigyellek érte! Az iskolaszámítógép program 1981-ben indult, de 1982-ben is csak a kiírásig jutottak. Az elsõ gépek 1983-ban kerültek kiszállításra az iskolákba. És csak középiskolákba, az általános iskolák csak 1985-ban kaptak központilag beszerzett számítógépeket. És azok között sem volt Spectrum. Leginkább Commodore 16 (ill. helyette az mzperiksz által említett plus4) került az általános iskolákba. Ezek a gépek használata, természetesen nem órakeretben, valamilyen tantárgy alatt lettek tanítva, hanem szakkörként.

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

Írtam egy szakdolgozatot 1987-ben. Abból szemezgetek:
1982 MÜM pályázat iskolai számítógépre. Gyõztes HT-1080Z 820 db vásárolva az iskoláknak.
1983 Müm Iskolaszámítógép program Magyarországon.
1983 szeptemberétõl minden középiskolában van HT-2080Z/64 számítógép. Ez KGST viszonylatban csak nálunk van. Ez az elsõ gép ami 4000 db fölötti számban készült a keleti blokkban.
E mellet van az országban több mint 20 000 db C-64, húszezer alatti számban C-16, ZX81, C plus 4, VIC20, C-116 és C-128. Az iskolák számára a gépek árát 10.000 Ft-ra mérsékelték.
1987 400 középiskolás / számítógép Kaliforniában. 600 középiskolás / számítógép Magyarországon. Szerintem ez igen jó eredmény itthon...
Források:
Szûcs E.: A számítógép az iskolában, Pedagógiaia szemle 1986.03. 195p.
Szûcs P.: Személyi számítógépek az oktatásban, Audiovizuális Közlemények 21 évf. 2-3 szám104-114 és 183-191p.

[A. L. Ias]

Ezek szerint pontosítani kell a saját ismereteimet. A "kutatásaim" (juj de nagy szó, inkább csak érdeklõdésem) során úgy tudtam, hogy 1982 januárjában írták ki a pályázatot, amit a Híradástechnikai Szövetkezet nyert meg a HT-1080Z-vel. Rendeltek is belõlük 820 darabot. A Szövetkezet hozzákezdett a gyártáshoz, de a kiszállítás csak 1983-ban történt meg. Az oktatásban csak az 83-84 tanévben kezdték használni.
Lehet csak véletlenül maradt ki a felsorolásodból, de a HT-1080 elõtt még volt egy 112 db-os ABC-80 gép rendelés így 932 géppel kezdõdött meg az iskolaszámítógép program 1983-ban.

De jó tudni, hogy mások is vannak olyan elvetemültek, hogy érdekli õket a hazai számítástechnika hõskora. :beer:

[Rozsomák]

Raid over moscov

[TMIB]

Pedig szemben kell gyalogolni!

Gondolom hogy a törvényhozók azért hoztak ilyen bugyuta törvényt, mert rosszak az iskolák. :D Vagy az emberek felülírják az egészet és csak azért se gyalogolnak úgy, mert semmi értelme. :haha:

[st.jimmy]

Gondolom hogy a törvényhozók azért hoztak ilyen bugyuta törvényt, mert rosszak az iskolák. :D Vagy az emberek felülírják az egészet és csak azért se gyalogolnak úgy, mert semmi értelme. :haha:

kellemesebb szemben gyalogolni, mindenkinek jobb, autósnak, gyalogosnak, logikus is, próbáld ki egyszer élesben! :D
én is néztem, mint hal a szatyorban mikor elõször hallottam, de azóta is gyakran így teszek

[A. L. Ias]

Lehet nem evidens, de azért szemben a forgalommal, mert úgy a gyalogos látja az autót közeledni. Az autós nem biztos, hogy észleli a magányos gyalogost/gyalogosokat az út szélén, mert túl kicsi a megszokott "autónyi" méretû akadályokhoz képest. Így a gyalogos biztonságosabban közlekedhet, elugorhat ha az autós nem tér ki. De ez csak a magányos, vagy libasorban közlekedõ gyalogosokra igaz. Ha a gyalogosok alakzatban közlekednek és nem az útpadkán, hanem kitöltik a sávot, akkor a menetiránynak megfelelõen kell közlekedni.

[TMIB]

Igaz, de a logikát tekintve akkor a biciklivel is forgalommal szemben kellene hajtani. Nem tudom sose úgy mentem gyalog és bármikorra visszaemlékszem én is, a barátaim is, meg mindenki más is a jobb oldalon gyalogolt az út mellett/úton és sose a bal oldalon a forgalommal szemben. Akkor sem ha úgy jó a Kresz szerint. De mivel Kresz szabályokat nem is tanít az iskola, így nem is várható el a gyalogosoktól hogy a szerint járjanak el. :)

[A. L. Ias]

A kerékpár jármû és a szabályok szerinti jelzésekkel el kell látni (elõl fehér, hátul piros) és most már láthatósági mellény is kell. Ez megkönnyíti az észlelhetõségét sötétben is. A gyalogosokra nincs ilyen szabály, mert az tényleg értelmetlen és betarthatatlan lenne. Ezért lett ez a szabály. Az más kérdés, hogy ki mennyire tartja be. Én se mindig tartottam, mert forgalommal szemben nagyon nehéz stoppolni.

[Vasember]

Iskolában tanultuk, hogy így kell menni. Szerintem tök logikus. Csak így látja egymást a gyalogos meg az autós.
Mondjuk megyek a kettes úton a Teslámmal szabályosan kilencvennel (hang nélkül). Velem egy irányba gyalogol egy csóka az út szélén mikor odaérek pont kikerül egy döglött macskát (amit tegnap ütöttem el) és kilép az úttestre. Máris ott a többmilliós kár.
Félre a tréfát, mindíg óvatos vagyok a nekem háttal az út szélén bóklászó emberekkel.

[Rozsomák]

Egyszerû. Ha szembe mész és az autós nem lát, a visszapillantóba néz vagy lehajol a leesett cigiparázs miatt, van lehetõséged félreugrani, félrelépni. Hátulról ez nem adataik meg.

[GAZDA]

Ha szembe haladsz a forgalommal a fényszóró úgy elvakít, hogy nem látsz semmit.

[mzperiksz]

Engem még sose vakított el.

Ha szembe haladsz a forgalommal a fényszóró úgy elvakít, hogy nem látsz semmit.

[TMIB]

Mindegy, ez már nagyon off. Én csak megemlítettem hogy az iskolákban a Kresz (legalább alapfokú) tanítása ésszerû lenne. :)

[GAZDA]

Engem még sose vakított el.
Jó neked.

[TMIB]

Felakasztotta magát egy 12 éves fiú a rossz jegyei miatt
2016. február 25.

"A rendõrök egy búcsúlevelet találtak a fiú mellett, azt írta, hogy romló jegyei miatt nem látott más kiutat."

http://hvg.hu/itthon/20160225_Felakaszotta_magat_egy_12_eves_fiu_a_ross z_jegyei_miatt


Mindig azt mondják hogy ha rosszak a jegyeid, akkor nem vesznek fel jó helyekre, ha nem vesznek fel jó helyekre, akkor nem lehetsz fõiskolás, ha nem leszel fõiskolás akkor nem lehetsz egyetemista, ha meg az nem leszel, akkor szar csöves leszel és drogtúladagolásban döglesz meg egy kuka mellett.


Az igazság meg az, hogy egy szakmunkás is elég, de ha külföldre mész és ügyes vagy, akkor egyszerûen semmilyen iskolára nincs szükséged, csak tanulgass otthon, tanulj nyelvet és kész. Amit megtaníttattak velem, mert azt mondták hogy "FONTOS!!!", azt soha életemben nem használtam és már mindet el is felejtettem. Az csak mind haszontalan szemét az ember agyában. Ugyanakkor idegbeteget csinálnak sok gyerekbõl - mint látszik a cikkben - mert annyi stresszt raknak rájuk a hülyeségekkel.

[TMIB]

Azon gondolkoztam, hogy valaki miért megy el mûvészeti fõiskolára hogy lediplomázzon, ha csak valamit mûvészkedni akar?

Ha valaki tehetséges, annak minek egy papír róla? Aki szépet fest, attól nem diplomát kérek, hanem festményt. Aki zenész, attól nem papírt kérek, hanem azt hogy mutassa be hogy mennyire tud zenélni. Koncertjegyet nem azért vesznek a koncertjére, mert diplomás, hanem mert jó zenész. Ha valaki nagyon tehetséges, akkor a papír elméletileg teljesen felesleges. Ha viszont valaki tehetségtelen, akkor diplomával a kezében is tehetségtelen lesz.

Talán ezért van az, hogy a sok tehetségtelen elvégzi az iskolát, aztán azt hiszik magukról hogy attól tehetségesek lettek, majd egy csomó ócska, értékelhetetlen mocskot zúdítanak a világra, "ez mûvészet" címszó alatt? Ezt takarja a "modern mûvészet", ami egy rakás sz.r, de ha ezt az egyértelmû dolgot mások szemébe mondod akkor csak azt mondják hogy "te csak túl hülye vagy a mûvészetekhez, azért nem érted". :rolleyes:

[Vasember]

Részben igazad van, de ennél szerintem bonyolultabb a dolog.
Ha te vagy Picasso akkor nincs szükséged diplomára, de ha csak tehetséges vagy és meg szeretnél élni akkor igen. A mûvészek 99%-ának nem az az élete, hogy a képeire a Christies-ben licitálnak vagy a Wembley-ben fellép.

[fater.lajos]

Hiszem, hogy a jó iskola, mûvészeti iskola sokat tud fejleszteni egy tehetséges emberen. Michelangelo iparosnak (sírköves) kiváló lett volna. Mert megtanulta a szakma (kõfaragó) minden csínját-binját. Na ez után jön a mûvészet!
Az iskola feladatának tartom még, hogy ismertesse meg mások munkáját a tanonccal úgy, hogy arról önálló véleményt tudjon kialakítani.
Sajnos sokan ezt másként gondolják...
Egy kedves barátom férje rajz tanár volt. Egy reggel azzal kelt fel, hogy "Mûvész úr" vagyok! Erich Maria Remarque Három bajtársából lopta az ötletet. Hozd a halott anyád, feleséged ezeréves fényképét, és én megfestem olyannak, amilyennek szeretnéd látni. Egész jó olaj képeket festett technikailag. Odáig jutott, hogy a végén elhitte azt amivel egykoron felébredt. Beköltözött gazdagékhoz, jöhetett a lovon ülõs kép, meg a feleség, a pia meg a kokó. Csak az ihlet kedvéért. A végén ment az aranylövés, maradt utána semmi, egy meggyötört özvegy meg két még tanuló gyerek. Modern életmûvész volt...

[TMIB]

Én szakközépbe mentem, több mint 2 évig ott voltam, de csak elméletet tanultunk, a többi bohóckodás volt. Szakmai gyakorlaton többnyire csak takarítottunk. :hogymi:

[bel]

En is szakkozepbe jartam:
Lehet, hogy csak szerencsem volt, de mi megtanultunk 2 szakmat, es az osztaly nagy tobbseget felvettek foiskolara vagy egyetemre.
A 27 fobol egy vagy ketto ember van, aki adminisztrator lett, mindenki mas a 2 szakma egyikeben helyezkedett el (a tobbseg diplomaval).

Az egyetemen adtak egy jo gondolkodasmodot (aminak az volt az utja, hogy megtanitottak sok olyan dologra is, amit kozvetlenul soha nem hasznalok).
E mellett kotelezo volt 3 db "speci"-t elvegezni, ezek nagyon sokfelek voltak (szerintem volt legalabb 100, ami kozul valaszthattunk), rengeteg gyakorlatias, kozvetlenul hasznalhato tudast ado is volt kozottuk. En a kotelezo 3 helyett legalabb 20-t elvegeztem. :-)

Nekem az angoltanitas kivetelevel massal nem volt gondom.

[TMIB]

Na, ezért ne foglalkozz azzal, hogy milyen jegyek vannak a bizonyítványban

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/na-ezert-ne-foglalkozz-azzal-hogy-milyen-jegyek-vannak-a-bizonyitvanyban/

[TMIB]

No, ma Dancsó is elmondta azt amit én szoktam.

2:50 -nél.


https://www.youtube.com/watch?v=PmEGhlO_2h4

[Ihasz Laci]

ilyen amikor a legalis bevandorlas jol mukodik.

london egyik kertvarosaban elek, kimondottan jo kornyeken, felso kozeposztaly tobbsegeben feher angol oslakosokkal.

a tortenet a lanyom iskolajaban zajlott. minden evben van az ugynevezett szuletesnapi gyulekezo. a szuletesnapos gyerekeket felkoszontik az 1-3 osztalyig es a szulok is meg vannak hivva. aranyos kis esemeny.
aminek a vegen a diakok (mindenki: indiai, afrikai, muszlim, zsido) elmond egy kis imat es ament a vegere. es SENKI nem hoborog miatta. a bevandorlo, nem kereszteny gyrekek szulei es szepen mosolyogva vegigulik az unnepseget es a vegen tapsolnak.
ezek a bevandorlok mar 2. vagy 3. generaciosok:) itt jartak suliba, itt nevelkedtek es szocializalodtak. semmi baj veluk. viszon ezt szerintem csak ugy lehetett elerni, hogy: 1., nincsenek gettositva, egy kornyekre letelepitve! 2., nincsenek sokan! a helyi viszokat nezzuk, ahogy en latom a helyi lakosok 85%-a angol.

[TMIB]

https://scontent-lax3-1.xx.fbcdn.net/t31.0-8/s960x960/15156823_968210369985924_1302472397893221609_o.png

[TMIB]

"Így megy nálunk egy óra."

https://vk.com/video207753182_456239126

Nálunk is így ment középiskolában. Akkor döntöttem úgy hogy inkább akkor otthon maradok és játszok, mert azzal legalább angoltudást szerzek, ami még mindig sokkal jobb mint egy osztályteremben üvöltözést és trágárkodást hallgatni. És jobban is jártam az otthonmaradással. Fõleg hogy amúgy se kaptam valódi tudást még akkor se, ha épp hallottam hogy mit mondanak a tanárok.

Persze az már régen volt, de gondolom mára már hatványozott lett a probléma.

:huuu:

[aksurv]

https://scontent-lax3-1.xx.fbcdn.net/t31.0-8/s960x960/15156823_968210369985924_1302472397893221609_o.png

"Mindenki használja akinek a munkája a számolással kapcsolatos (mérnökök, fizikusok, matematikusok, stb).

Én mint építõmérnök rendszeresen használom vasbeton gerendák esetén a feszültségeloszlás, acélbetétekben ébredõ erõk meghatározásakor. Minden olyan esetben másodfokú egyenletet szoktak használni, amikor nem csak egy megoldás létezhet és valamilyen szempontrendszer szerint keressük az ideálisat. Ilyen például annak a négyszögnek a keresése is aminek például a lehetõ legkisebb a kerülete, de legnagyobb a területe, nem véletlenül ilyen szöveges feladatokat adnak fel az iskolában (hasonlóan határozzák meg a szennyvízcsövek méretét, csak ott komplexebb az alak).

Rengeteg jelenséget lehet másodfokú egyenlettel (parabolával) leírni. Például a beton alakváltozás-feszültség diagramját is szoktuk így közelíteni."
egy perc netes keresés.

[TMIB]

Ez rendkívül rossz érv.

Az ének-zenét meg használja minden zenész és énekes. A társadalomra vetítve milyen a mérnökök-fizikusok-matematikusok aránya a többséggel szemben? Vajon mi a valószínûbb, hogy valaki kisvállalkozó lesz, teszkópénztáros, biztonsági õr, betanított munkás, vagy hogy hídtervezõ mérnök és atomfizikus? És tényleg azt használja a fizikus amit általános iskola 7. osztályában tanítanak? És azt nem veszik át újra fõiskolán és egyetemen?

Hogy valaki építészmérnök és felépít egy toronyházat, az engem biztosan nem hat meg. 10.000-bõl van 1 darab építészmérnök. Vagy 5.000-bõl 1. Ha az építészmérnök az alapján épít, amit általános iskolában vagy egy béna középiskolában tanul, akkor abba az épületébe tuti nem szívesen mennék be, mert félnék hogy a fejemre szakad.

Ugyanilyen érvként fel lehetne hozni, hogy minden általános iskola tanítsa meg a szennyvízszippantás fortélyait, hiszen van annyi szennyvízszippantós kocsi kezelõ, mint építészmérnök.

Autót az ország fele vezet. Nem lenne ésszerûbb, ha az autóvezetést és a Kresz-t oktatnák? Nagyobb az esély arra hogy valaki autót fog vezetni, minthogy mérnök-fizikus-matematikus lesz.

Mi a helyzet a csekk-kitöltéssel? Mindennapi ügyintézéssel? Adópapírok kitöltésével? Esetleg egy kiment biztosíték kicserélésével?

Nézd meg Tomcat-ék 2 videóját a fõiskolásokról, egyetemistákról. Nem tudják hogy a Hold-on van-e gravitáció, a második világháború idejét a 15. századra teszik, nem tudják hány voltos Magyarországon a hálózat, nem tudják behatárolni hogy hol van Csehország, meg ilyenek. És ezekbõl lesz a sok mérnök-fizikus-matematikus? Segédmunkásnak se venném fel õket, akkor se ha tudják hogy hogy kell megoldani egy másodfokú egyenletet.

Ami még súlyosabb, hogy az egyiket az ELTE-n csinálták és belõlük meg sokszor szociológus, politikus, politológus, újságíró meg hasonló lesz. :huuu:

[TMIB]

Eszembe jutott még 4 fontosabb dolog.

- Gyereknevelés (esélyesebb hogy valakinek gyereke születik, minthogy fizikus professzor legyen)
- Kisállatgondozás (a lakosság többségének van kutyája, macskája, hala, vagy valamilyen más háziállata)
- Emelt szintû szex-oktatás (Mivel valószínûbb hogy valaki lefekszik egy másik emberrel, minthogy megtervezzen egy polgármesteri hivatalt. Ráadásul a szex-hez hozzátartozik a felvilágosítás a nemi betegségekrõl, fogantatásról, gyerekszülésrõl és hasonló dolgokról. Jóval reálisabb hogy ezekre szüksége lesz valakinek az életben.)
- Alap sérülés ellátása, esetleg újraélesztés, fuldoklás esetén mi a teendõ. (Ki az aki még sose vágta meg magát, sose sérült meg, sose nyelte félre a bundás kenyeret?)

Ehhez hozzájön az, hogy ott két ismeretlent tanulni, ahol a szövegértés nulla, meg nem megy a szorzás, osztás, kivonás és összeadás? Alap 6x8 típusú dolog, erre haver nézegetni kezdte az ujjait és elõvette a számológépet. Én meg néztem hogy "wtf ez most komoly?"

Ahol ez az alap, ott minek az emelt szint?

[bel]

Szia,

Abban egyetertek, hogy felesleges olyat tanitani, amit nem ert meg a tanulo. De erre nem az a megoldas, hogy akkor semmit se tanitunk, hanem az, hogy amit tanitunk, az JOL tanitjuk. Az en osztalyomban is persze volt 1-2 gyerek, aki megbukott, kicsit tobb aki epp hogy atcsuszott kegyelemkettessel, es ezek nem nagyon ertettek a tananyagot. De a tobbseg 3-4-5 jegyeket kapott, es ok alapvetoen ertettek az anyagot.

Es abban is egyetertek, hogy van nehany gyakorlatias dolog, amit kellene tanitani (pl. gepiras, kressz es elsosegelynyujtas).

Abban a legkevesbe sem ertek egyet, hogy szabad az embereket segg hulyenek hagyni az altalanos iskolaban, hogy majd akinek van penze egyetemre jarni, ott megtanulja a matematika alapjait.
Az is siralmas, hogy a kozepiskolas anyagot nehany diakkal at kell venni egyetemen ujra, az teljesen elfogadhatatlan, hogy az altalanos iskolas anyagot atvegyek ujra (gondolj bele, hogy ha 8 even at van heti 3 matekora, annak a megismetlese 1 even at heti 24 ora lenne, tehat csak ezzel majdnem elmenne 2 felev, utana kezdhetnek ismetelni a kozepiskolas anyagot).

Ha nem tanitjak az embereknek a 2 ismeretlenes egyenletet megoldasat, akkor hogy valogatod ki, hogy kibol legyen a wcpucolo, es kibol a mernok? Mar azon kivul, hogy kinek a szulei fizetik az egyetemi tandijjat.

ui. azt, aki a propagandajaval megszervezte, hogy a pepper spray tilos legyen Magyarorszagon, azt semmiben sem tekintem hihetonek, sem azt, amihez koze van. Pl. mibe kerul nehany haverral beallni egy egyetem ele, es hazudni valamit?

Bel

[GaborV]

Szakmabeliként (immár 3 éve tanítgatok) szeretnék reagálni a hozzászólásokra:

Bel "De erre nem az a megoldas, hogy akkor semmit se tanitunk"

Tulelo "A társadalomra vetítve milyen a mérnökök-fizikusok-matematikusok aránya a többséggel szemben?"

Pont az a baj a mai magyar társadalommal, hogy az emberek többsége olyan debilen kerül ki az iskolából, hogy még építési alkalmazottnak sem alkalmas, mert, nem hogy az építész szintjén nem ért a matekhez, de az összeadás nem megy neki üzembiztosan és nem tudja kiszorozni, hogy mennyi téglát kell rendelni B20-asból. Konkrétan a felmérések szerint a felnõtt emberek 40%-a nem ért meg egy 7 szónál hosszabb összetett mondatot, a 60% pedig nem tud értelmezni semmilyen képletet. (ez nem a pisa, hanem mta-s felmérés)

A matematika NEM azért kell hogy számolj 2.fokú egyenletet, hanem mert FEJLESZTI A LOGIKAI KÉPESSÉGEKET. Hogy tudj kombinálni, különbözõ tényezõk alapján egy harmadik következtetést levonni.

A töri NEM azért kellene, hogy tudd mikor szart elõször IV. Béla, hanem azért, hogy tudd mi az a FORRÁSKRITIKA és meg tudd különböztetni a hoaxot a valóságtól.

A földrajz NEM azért kell, hogy tudd merre van Habrin, hanem azért, hogy megtanulj térképet értelmezni, meg jó esetben tudd, hogy a világon minden folyamatnak van térbelisége és ami A ponton igaz, az B ponton nem. (lõ baltikum ezért szereti az EU-t, mi meg nem, de mindkettõ igaz)

Na erre alkalmatlan az átlag magyar és ezért vesznek be olyan baromságot (chemtrail, ezo, konteók, politikai kamuk) amirõl egy jobb képességû 12 éves meg tudja mondani, hogy ökörség. Igen, egy mai 12 éves átlalában értelmesebb mint a 17 és a 37 éves, mert õket még nem butította le a közélet meg a blikk.

De Tulelo elképzelése is életképtelen, mert aki nem tud még írni olvasni, az nem csak a pitagorasz-tételt nem fogja felfogni, de a VÁLLAKOZÁSTANT SEM. Irreális azt hinni, hogy aki túl hülye ahhoz, hogy felfogja hogy a só az NaCl, az majd felfogja az ûzleti terv mibenlétét.

Ennek 3 oka van:
1- szar és elavult a tananyag, de kötelezõ azt tanítani!!! NEm csak az összetétele a rossz, hanem a sorrendje, elosztása is. A szófajokra MINDÖSSZE 2 (KETTÕ!) óra jut a jelen tantervben, haladó (egyetemi) nyelvészetet meg 10 órában kell oktatni gimiben.

2- túlterheltek a tanárok, a tévhitekkel ellentétben a tanárok túl sokat dolgoznak és nincs idõ készülni az órákra. Barátnõm angol tanár. reggel fél7-re bemegy, letart 8 órát, aztán 2 órán átt papírmunkázik, aztán 4 órán át dolgozatot és házit javít, majd 2-3órát készül a másnapi órákra és maradt neki 7 óra beingázni, szarni, enni, aludni összesen.

3- A szülõk buták mint a halott segge, aki diák az iskolában debil, általában még úgy is okosabb mint a szülei. Szemléletes példa, amikor a mamzi bejön 5centis mûkörömmel, pink szoknyában szilikon csöcsökkel és nem érti, hogy a lánya miért kurválkodik a diszkóban suli helyett. Amikor a gyerek hüyle az 10-bõl 7szer a szülõ hibája.


Tulelo: ma már normális helyen megszakító van és nem biztosíték ;) . Másrészt a felsõoktatásban messssssze a legostobább andragógus-hallgatókkal nem nehéz olyan videót csinálni. Menj el kõmûves tanulókkal dumálni és a tomcatvideón szereplõket atomfizikusnak fogod érezni. Amúgy ezek a génhulladékok sose végzik el az egyetemet megnyugtatlak, mert én és a többi tanársegéd kibuktatjuk õket.

Hozzáteszem az egyetemeken azért van ennyi debil, mert nincs felvételi és az egyetemnek mindenkit KÖTELEZÕ felvenni aki az állami pontokat teljesíti, az is aki nem tudja a saját nevét leírni helyesen, de az apja az igazgató volt a gimiben ezért mindenre ötöst kapott érettségin (megtörtént eset).

[TMIB]

Szia,

Abban egyetertek, hogy felesleges olyat tanitani, amit nem ert meg a tanulo. De erre nem az a megoldas, hogy akkor semmit se tanitunk, hanem az, hogy amit tanitunk, az JOL tanitjuk. Az en osztalyomban is persze volt 1-2 gyerek, aki megbukott, kicsit tobb aki epp hogy atcsuszott kegyelemkettessel, es ezek nem nagyon ertettek a tananyagot. De a tobbseg 3-4-5 jegyeket kapott, es ok alapvetoen ertettek az anyagot.

Es abban is egyetertek, hogy van nehany gyakorlatias dolog, amit kellene tanitani (pl. gepiras, kressz es elsosegelynyujtas).

Abban a legkevesbe sem ertek egyet, hogy szabad az embereket segg hulyenek hagyni az altalanos iskolaban, hogy majd akinek van penze egyetemre jarni, ott megtanulja a matematika alapjait.
Az is siralmas, hogy a kozepiskolas anyagot nehany diakkal at kell venni egyetemen ujra, az teljesen elfogadhatatlan, hogy az altalanos iskolas anyagot atvegyek ujra (gondolj bele, hogy ha 8 even at van heti 3 matekora, annak a megismetlese 1 even at heti 24 ora lenne, tehat csak ezzel majdnem elmenne 2 felev, utana kezdhetnek ismetelni a kozepiskolas anyagot).

Ha nem tanitjak az embereknek a 2 ismeretlenes egyenletet megoldasat, akkor hogy valogatod ki, hogy kibol legyen a wcpucolo, es kibol a mernok? Mar azon kivul, hogy kinek a szulei fizetik az egyetemi tandijjat.

ui. azt, aki a propagandajaval megszervezte, hogy a pepper spray tilos legyen Magyarorszagon, azt semmiben sem tekintem hihetonek, sem azt, amihez koze van. Pl. mibe kerul nehany haverral beallni egy egyetem ele, es hazudni valamit?

Bel

Félreértetted amit írtam, nem azt mondtam hogy semmit, hanem azt hogy hasznosat kellene. :)

Nálunk az osztályban a többség bukás és kettes között volt, pedig azt se lehetne mondani hogy "mert roma osztály volt", mert egy roma srác volt és egy félig magyar és õk is hozták az osztály szintjét minden téren, szóval nem az volt a gond. A feleslegest nem érdemes jól tanítani, a hasznost és persze az alapokat kellene, de a hasznos többnyire nincs tanítva, az alapok meg nagyon nem eléggé.

Emlékszem mikor 3 napig beteg voltam, visszakerültem az iskolába, erre a többiek már szoroztak. Én meg ott ültem mint egy idióta, mert a tanárok 2 matekóra alatt lezavarták az egészet aztán nem voltak hajlandóak elmondani hogy hogy kell papíron szorozni, anyám meg persze nem tanár és nem tudta jól elmagyarázni, úgyhogy ott ültem vagy 1 hónapig az osztályteremben amíg megértettem. Holott az alapokról van szó!

De ugyanígy jártam a "vers elemzéssel is". Sose tudtam hogy mit jelent "verset elemezni". Most már tudom, de az iskolában nem tudtam. Igaz, iskola után meg persze nem volt rá szükségem. Én verset ÍRNI akartam, nem más verseit elemezgetni meg értelmezni. De az hogy hogy írj verset, az meg nincs a tantárgyak között. Ugyanez igaz a novella-írásra is. Én írni akartam, nem Jókai Mórt olvasni. (Azóta se tudom hogy mirõl szól a Kõszívû Ember fiai.) De az iskola semmilyen egyéniséget nem termel ki, nem támogatja a tehetséget, csak felesleges dolgokkal tömi a diákok fejét. Ami annyira felesleges, hogy a nagy részét iskola után pár éven belül el is felejtik.

Ilyen az oktatás szintje.


Abban a legkevesbe sem ertek egyet, hogy szabad az embereket segg hulyenek hagyni az altalanos iskolaban

Én sem, pont azért írtam. Az alapokat nem tanítják meg rendesen. A hasznos dolgok nincsenek a tantervben. A haszontalan dolgokat erõltetik, amit késõbb nem használnak az életben a diákok, tehát elfelejtik. Aztán ott vannak a világban, az alapokat alig tudják, a felesleges pár százalékára homályosan, vagy sehogy sem emlékeznek, a hasznos dolgokról meg fogalmuk sincs.

Rosszul olvasnak, amit vagy megértenek, vagy nem. Írni alig tudnak, helyesen írni meg egyáltalán nem. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás nem megy nekik. Vitakultúra sok helyen nincs, csak trágárkodás van, érvelésrõl, szarkazmusról nem tudják hogy micsoda. Az angol nyelv elég katasztrofális. Csak nézd meg hogy mi van Facebook-on, olyan a helyesírása némelyiknek, hogy egyszerûen értelmezhetetlen minden mondatuk.


hogy majd akinek van penze egyetemre jarni, ott megtanulja a matematika alapjait.

Én is ezt írtam. Az alapokat nagyon meg kellene tanítani, de sajnos nem tanítják rendesen. Ehelyett gyorsan átveszik és úgy csinálnak mintha mindenki tudná és értené. Aztán rögtön elõrántják a sok bonyolult feladatot, de úgy, hogy a diákok egy részének még a szorzás, osztás, se megy.


Az is siralmas, hogy a kozepiskolas anyagot nehany diakkal at kell venni egyetemen ujra, az teljesen elfogadhatatlan, hogy az altalanos iskolas anyagot atvegyek ujra

Pedig nálunk is úgy volt. Középiskolában, általános iskolás anyagokról tanultunk. Újra átvenni ezt meg azt. Az angol még rosszabb volt. Mivel az osztálytársaim s.gghülyék voltak, meg lusták, így én ott ültem úgy, hogy esetleg középfokút is kaphattam volna, a többiek me röhögtek hogy a "fast" az "f.szt". Ez volt náluk a szint.


(gondolj bele, hogy ha 8 even at van heti 3 matekora, annak a megismetlese 1 even at heti 24 ora lenne, tehat csak ezzel majdnem elmenne 2 felev, utana kezdhetnek ismetelni a kozepiskolas anyagot)

De miért kéne egyetemen szorzást és osztást gyakorolni? Az elsõ öt év olyan szinten megy az általánosban. A hatodikban kezdõdik a bonyolítás. 7-8-ban meg olyasmik amiket én meg se tanítanék. Esetleg érintõlegesen belemenni, de nem úgy ahogy most van, hogy "ha ezt nem tudod megbuksz és csöves leszel", meg "ha megbuksz akkor nem mehetsz jó iskolába és utcaseprõ leszel". Azt máig nem értem hogy mitõl lenne valaki csöves vagy utcaseprõ. Ha átvészeli a 8 osztályt, otthon meg tanult angolt, akkor megy külföldre krumplit sütni. Vagy dolgozik ott 8 helyett 14 órát és egy magyar tanult ember fizetésének megkeresi a többszörösét. Vagy 8. után elmegy felnõttképzésre és akkor ott van ahol a többi.

Ismerek olyat - nem is egyet - kik 8. után felnõttképzésre mentek és semmivel sincsenek rosszabb helyzetben mint azok akik érettségiztek. De akirõl tudom hogy nagyon sokat tanult, õ meg krumplit süt Angliában, mellette meg takarít. Sokat ért neki a sok tanulás. A vicc, hogy az egyetlen dolog amire szüksége lett volna, az az angol, de pont az amit az iskola kihagyott a tantárgyai közül. Szóval 1 szó angoltudás nélkül ment ki. Azóta már folyékonyan beszél angolul, de azért ez így elég súlyos.


Ha nem tanitjak az embereknek a 2 ismeretlenes egyenletet megoldasat, akkor hogy valogatod ki, hogy kibol legyen a wcpucolo, es kibol a mernok?

Nem kell kiválogatni, azt mindenkinek magának kell tudni hogy mi akar lenni és mihez érez késztetést.

Gondolj bele, nekem mondhatták volna hogy "Jó az angolod, legyél angol tanár." - De hiába mondták volna, ha sose akartam az lenni. :)

Nem a tanárok dolga hogy ide vagy oda küldjék a diákokat, hanem a diákok feladata hogy eldöntsék a saját jövõjüket.


ui. azt, aki a propagandajaval megszervezte, hogy a pepper spray tilos legyen Magyarorszagon, azt semmiben sem tekintem hihetonek, sem azt, amihez koze van. Pl. mibe kerul nehany haverral beallni egy egyetem ele, es hazudni valamit?

A videó létezik, a kérdéseket feltették és a válaszok is valódiak. Ne hidd, hogy a fõiskolások, egyetemisták nem teljesen bugyuták alapkérdéseket illetõen. Gondolj arra hogy hány fõiskolát, egyetemet végzett politikus, újságíró, szociológus, stb van ma Magyarországon, közben a többségükrõl sikít a végtelen ostobaság. :-(

Tomcatéknek úgy tudom nem votl prepper spray-s ügyük. 2 gázpisztolyos ügye volt neki.

[TMIB]

GaborV: Én is azt mondom. Jelenleg az alapokat nem tanítja meg az iskola rendesen, úgyhogy sokan se számolni, se írni, se olvasni nem tudnak rendesen.

A logikai képesség fejlesztést szokták a matek mellett felhozni, na de ha csak a logika a lényeg, akkor miért megy a dolog erõszakosan? Illetve nincs olyan dolog ami fejlesztené a logikát, de úgy, hogy amellett még a mindennapokban hasznos tudást is adna?

A történelem fontos, azt azért nem is említettem. Azért fontos, mert a lényeges részeit a mindennapokban is használja mindenki. Átlag beszélgetésekben is, példának, vagy csak úgy, szóba kerülhet. Viszont a gond, hogy ott is van ami felesleges. Emlékszem, 8. év végén 350 évszámot kellett tudnunk úgy, hogy 1 tévesztés, 1 jegy levonás. Ezzel több gond is volt. Az egyik, hogy FENYEGETÉS volt végig, hogy aki ezt nem tudja, az megbukik, az szégyenbe kerül, azt utálja majd a családja hogy milyen hülye, stb. Tehát az egész osztályunk RETTEGETT hogy mi lesz. A következõ gond, hogy a 350 évszámból ha 30 volt olyan amit érdemes lett volna megjegyezni. (És arra a 30-ra emlékszem is, a többit meg elfelejtettem.)

A földrajz pont ezért fontos. De ott is van felesleges dolog. Emlékszem hogy apró jelentéktelen afrikai országokról tanultunk, hogy milyen a gazdaságuk meg ilyenek. Marhára fontos volt, gõzöm sincs már semmirõl amit azokról tanítottak. Térkép dologról nem sokat tanítottak, csak azt, hogy "X ország itt van". Ez nem olyan dolog amit nem csinálnék minden nap itthon. De mint mondtam, a földrajz nagy része fontos. Mindennapi beszélgetések miatt, fõleg.

Szerintem semmi köze ennek ahhoz hogy a hamis híreket ki tudják-e szûrni. Mindegy hogy kemény oktatásban részesült 50-60 évesrõl van szó, vagy 20 éves mai fiatalról, ugyanúgy megosztják az álhíreket, egy fikarcnyi gondolkodás nélkül. Logika nulla, a többségnél.

Tényleg, alapvetõ logikus gondolkodást és vitakultúrát miért nem tanítanak iskolákban? Óriási szükség lenne rá!


De Tulelo elképzelése is életképtelen, mert aki nem tud még írni olvasni, az nem csak a pitagorasz-tételt nem fogja felfogni, de a VÁLLAKOZÁSTANT SEM. Irreális azt hinni, hogy aki túl hülye ahhoz, hogy felfogja hogy a só az NaCl, az majd felfogja az ûzleti terv mibenlétét.

Pont ezt mondtam. Az alapokat nem tanítják meg, erre akarnak ráhúzni (illetve húznak rá) egy felsõbb szintû tananyagot. Nem az NaCl a lényeg, hanem a bonyolult kémiai számítások. Sose tartottam a kémiai táblázat tanulmányozását, az ott még érdekes volt. De hogy értelmetlen égési sebességek számolgatását csinálni éveken keresztül? Ki a francnak van arra szüksége? NASA-nál számolhatják az ûrhajó üzemanyagának égési sebességét, de egy teszkó pénztárost minek terhelnek ilyennel? Én soha nem is értettem, de ahogy számítottam rá, soha nem is volt és lesz rá szükségem az életben.

Az üzleti terv és vállalkozás tan azért fontos, mert egész jó esély van arra hogy valaki használni fogja azt a tudást. az NaCl akkor kell, ha valaki keresztrejtvényt fejt. Legyünk õszinték, én az életem eddigi részében csak ott láttam hasznát. De arra legalább azt lehet mondani hogy a kémiai anyag nevek hozzátartoznak a mindennapi tudáshoz. :)

A tanárok szerintem egyre komolyabb problémája, hogy a diákok nem viselkednek már úgy ahogy kellene. Nálunk még csend volt az osztályteremben, de az utánunk következõ 4-5 évvel fiatalabbaknál már teljesen más lett a helyzet. Meg a közel-fogyatékos erõszakos, hangoskodókat összerakják a tanulni akarókkal. Képtelenség úgy tanítani vagy tanulni.

Mikor még én diák voltam, akkor biztosítékok voltak. :)


Menj el kõmûves tanulókkal dumálni és a tomcatvideón szereplõket atomfizikusnak fogod érezni.

Volt néhány olyan haverom, szerintem a szint nagyjából ugyanaz. Sokszor többet tudnak a világról, mint a sok iskolát végzettek. Kõmûves haverom sokkal többet tud a világról, mint az a nõ-barátom akit néha meg szoktam említeni. Hiába végzett el egy rakás iskolát, a világ legtermészetesebb dolgairól is kiselõadást kell neki tartanom, de hiába mondok el neki mindent akár nagyon szakszerûen úgy mint egy tanár, pozitív célzattal, ha nem tetszik neki akkor annyit ír rá hogy "áh, ez biztos nem úgy van", csak azért mert neki nem tetszik hogy mi a valóság.

Szóval nem tudom. Nem hiszek az oktatásügyben, a magyarban teljesen nem, a külföldiben se igazán. Egyre inkább az otthoni tanulás híve leszek, mert nálam személy szerint az vált be.

[bel]

Illetve nincs olyan dolog ami fejlesztené a logikát, de úgy, hogy amellett még a mindennapokban hasznos tudást is adna?

De van: matematika. :-)

"Nem kell kiválogatni, azt mindenkinek magának kell tudni hogy mi akar lenni"

Amit figyelmen kivul hagytal a valaszodban: egy egyetem fenntartasa sok penz. Ezt vagy fizeti az allam, de akkor elvarhato, hogy olyanokra koltse, akik kepes elvegezni (tehat legyen felveteli eljaras), vagy fizeti mindenki maganak, ez utobbi eset viszont azt jelenti, hogy szegeny ember gyereke csak iskolazatlan lehet!

Pepperspray: linket nem talaltam ra, de egy nyilatkozatban felszolitotta az embereket, hogy ezzel fujjak le a rendorlovakat, erre valaszol nyilvanitottak kozbiztonsagra kulonosen veszelyes eszkoznek.

Bel

[TMIB]

Egyetemen nem az általános iskolai bizonyítványt fogják nézni, hanem a késõbbi iskolákban elért eredményeket. Például én általános végén 2-es voltam matekból. Középiskolában 4-es. Ha fõiskolára vagy egyetemre mentem volna, akkor biztos hogy a középiskolai eredményt veszik figyelembe. :) Szerintem ez is azt bizonyítja, hogy nem a túl fiatal gyerekek agyát kellene terhelni, hanem középiskolában tanítani a kissé bonyolultabb dolgokat. Úgyis átvettük ott az egészet az elejétõl, úgyhogy az általános 7.-8. osztályában erre fordított idõ semmire se volt jó. Hacsak arra nem hogy ezek miatt folyamatos stresszben volt az osztály nagy része.

Az egyetemrõl meg simán kihullanak, akár jó matekosok, akár nem.

Nézd meg ezeket a cikkeket:

http://eszleny.hu/tanulasi-problemak/miert-hagyjak-abba-annyian-az-egyetemet
http://www.nlcafe.hu/ezvan/20120416/feldiplomasok_orszaga_vagyunk/

[TMIB]

https://scontent-lax3-2.xx.fbcdn.net/v/t1.0-0/p417x417/15781372_990494777757483_728764103974037164_n.png? oh=ff1bd411d5615ff1b146b7e8a90711d7&oe=5921F270

[Rozsomák]

Kéne készíteni egy labirintust, kockát(a kocka c. film alapján), amiben a gyerekek mászkálhatnának teljesítve a feladatokat. Nem iskolába tanulni mennének, hanem Játszani.
Lehetnének irányok, ahol a gyerek az általa kiválasztott témában már egy év alatt elérné a mostani egyetemi szintet, mellette a kötelezõ futásokat elégséges szinten teljesíthetné. Aki több irányt választ az mehetne 2-3 választott témából nehéz szinten, amíg a kötelezõket lerázhatja minimummal.

Pld: Jó kézügyesség nehéz matek gyenge fizikum: Készíts el egy izét ezekbõl a dolgokból, tanuld meg a 2 es szorzótáblát, mondd vissza, csinálj óránként 3 fekvõt 3 felülést. Továbbmehetsz teljesítés esetén a másik kockába, ha az egyes feladat kész jobbra, ha a egyes kettes balra, ha az 2-3 lefele.... stb és a következõ feladatokat a szerint megszabni, hogy mi az amit tud. sok sok kocka kellene kevés felügyelõ, jól kidolgozott rendszer, felülvizsgáló tanár a komplex esetekre. a tárgyi felkészülésnek is magas szinvonalon kellene lenni, hogy a gyerekek megfoghassák, kipróbálhasssák, kísérletekkel bizonyíthassák a dolgokat.
Persze ez nem érdeke a pénzügyi hatalomnak. Csilliárd zseni lenne.

[TMIB]

Azon gondolkoztam, hogy ha az a lényeg hogy mindenki rohadtul tanult és okos legyen (mert ezt mondják a kormányok, az oktatásügyi minisztérium, a politikusok, a köz- és a magániskolák is), akkor nem az lenne hogy hová menj iskolába, hanem az hogy egyszerûen minden szakma tananyagát feltöltenék egy nagy Internetes adatbázisba és mindenkinek biztosítanák a hozzáférést. A szobafestõtõl a repülõgép-mérnöki szakkönyveken át egészen a sebész-szakorvosi tanulmányokig.

De mivel nem ez a helyzet, ez egyértelmûen bizonyítja hogy az egész oktatás egy nagy átverés. A pénz a lényeg, hogy legyen sok tanár, hogy magániskolákban hülyére adósodjon el a sok diák. Hogy egyetemen legyen és százezer forintokat adjon ki sz.ros tankönyvekre, meg tandíjat fizessen. Nem más ez mint lehúzás és ez benne a lényeg, a pénz. Nem az hogy sok tanult ember legyen.

Vagy ha azt mondanák hogy "az olvasás nem minden, mert látni is kell hogy a tanár hogy magyaráz".

Az meg azért baromság mert egy kamerával fel lehetne venni az órákat és szintén feltölteni mindent.

Megtakarítva rengeteg idõt, bejárást, útiköltséget. És lehetne bármikor vizsgázni. (Nem vagyonokért, hanem egy kis összegért, amit a vizsgáztatók kapnának meg.)

[bel]

Szia,

"minden szakma tananyagát feltöltenék egy nagy Internetes adatbázisba és mindenkinek biztosítanák a hozzáférést. A szobafestõtõl a repülõgép-mérnöki szakkönyveken át egészen a sebész-szakorvosi tanulmányokig."

En nagyon szomoru lennek, ha egy Internetrol letoltott pdf alapjan onkepzett sebesz turkalna a szivemben, es kozben probalna kitalalni, hogy melyik veget fogja a szikenek.

Mindenesetre itt (http://www.tankonyvtar.hu/hu/bongeszes/konyvek) van 6748 talalat, es a "Sebeszet (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Sebeszet/2011_0001_524_Sebeszet.pdf)" mellett van "Mûszaki ábrázolás (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0018_Muszaki_abrazolas_1/Lovas_Musz_abrazolas_I.pdf)" es ami sokkal hasznosabb, "Elsõ teendõk sürgõsségi esetekben − Elsõsegélynyújtás (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0061_elsosegely-magyar/elsosegely.pdf)" is, mivel az EU tamogatta ezeknek a konyveknek a megjeleneset.

Bel

[TMIB]

Nem turkálhatna, csak akkor ha levizsgázna és meglenne a diplomája. Az a lényeg, hogy otthon bárki bármit megtanulhatna, ingyen, nem kellene milliós tandíjakat fizetnie.

Nálunk úgy kezdõdik a dolog, hogy aki fõiskolára megy és elvégzi, az úgy kezdi a nagy betûs életet, hogy van 40-50 ezer dolláros tartozása a tandíj miatt. És sokszor az a helyzet hogy a fõiskola után olyan munkát választ amihez akár 8 általános is elég lett volna. Taxisofõr, kidobó, bármixer és hasonlók.

De Magyarországon is így van (a tandíjat kivéve, legalábbis sokszor, bár nem tudom hogy manapság hogy megy). Anyám például jó sok iskolát elvégzett, fõiskolát is, több egészségügyi szakmát is szerzett. Ha apámat veszem alapul, akkor õ is elvégezte a fõiskolát. Aztán a végén olyan munkájuk volt és van, amihez nem kellett se fõiskola, se érettségi. Vagy ott vannak a barátaim akik szintén leérettségiztek, meg fõiskolát is végeztek, meg drága tanfolyamokat. A végén kint vannak Angliában krumplit sütnek, fagyit árulnak, meg irodát takarítanak.

A könyveket letöltöm amiket megosztottál. :thumbup

[bel]

Szia,

Orulok, hogy hasznos oldalt osztottam meg. :-)

En azt is nagy problemanak latom, hogy egyre jobban leertekelodik a diploma es az erettsegi. Egyre hosszabban tanitjak meg ugyanazt.

Pl. kb 20 evvel ezelottig az autoszereloket szakmunkaskepzoben kepeztek: 3 ev alatt.

Utana szakkozepiskolaban: 4 ev alatt.

Majd egy ido utan a korabbi szakkozepiskolai fogalom megszunt, 4 ev utan csak erettsegit kapnak a diakok, es ott kell maradniuk 5. evre, hogy legyen szakmajuk, vagyis mar 5 ev lett a kepzes.

Raadasul ugy, hogy nem latom, hogy javult volna az oktatas szinvonala (illetve ebben az esetben a nyelvoktatas valoszinuleg jobb lett, de az autoszerelo tudasuk meg kisebb, mint amit regen egy szakmunkaskepzoben megszereztek, foleg mert az 5 ev alatt kevesebb a gyakorlat, mint amennyi 3 ev alatt volt).

Vagy az atlag konyveloket ezelott 40 evvel szakkozepiskolaban kepeztek, manapsag mar foiskolaban.

Bel

[TMIB]

Ez nálunk is így volt, egy ideig 3 éves volt az oktatás, aztán gondolt egyet az iskola és azt mondta hogy mostantól ugyanaz 4 évig fog tartani. De 2 év alatt rájöttem hogy semmit se tanítottak ami hasznos lett volna, úgyhogy átmentem máshová. Érdekes hogy vannak rokonaim és barátaim, akik felnõttképzésre mentek inkább és ott szereztek szakmát 10 hónap alatt, amit "rendes" iskolában 3-4 év alatt tanítottak volna meg nekik. Szakmunkásban a kõmûvesség 4 éves oktatás most? Egy barátom felnõtt oktatáson kevesebb mint 1 év alatt kitanulta. És rendesen, mert azóta is kõmûves és rendes munkát végez. Volt kis cégnél, nagy cégnél, de hozzánk is jött kúpcserepet malterozni. :)

[BragBOL]

12:50


https://www.youtube.com/watch?v=2bEW1PRYP9U

[fater.lajos]

Azt azért vegyétek bele a képbe, hogy a körülmények is megváltoztak. Az autószerelõnek régen szerelnie kellett. Manapság az informatika mindenhova bement. WiFi-n csatlakozol az autóra és különféle üzeneteket kapsz, felprogramozol ezer dolgot. Több tudás megszerzéséhez több idõ kell. Egyes szakmák tudásanyag tartalma rettentõ sokat változott, míg mások gyakorlatilag semmit.
De ettõl fontosabb az, hogy szerintem a kimenet a legfontosabb. Mindegy hol és hogyan szerezted a tudást, adjanak lehetõséget arra, hogy levizsgázhass. Mivel az oktatás (mindenféle) nagy üzlet, ezért a vizsgát minden szarhoz kötik, s sokszor olyan megy át ezeken a vizsgákon aki megfelelõ helyen befizette a tanfolyami díjat, és semmit sem tud...

[bel]

Szia,

Amig nem ertem el csak a hozzaszolasod 1/3-ig, azt hittem, pont ellenkezo lesz a folytatas. :-)

Kb erre szamitottam: Az autószerelõnek régen szerelnie kellett. Manapság az informatika mindenhova bement. WiFi-n csatlakozol az autóra és különféle üzeneteket kapsz, felprogramozol ezer dolgot. Nem kell hibat keresni, mert megmondja a gep. Nem kell alkatreszt javitani, mert azon kicsi a haszon. Menuben kell fel-ala setalni, es neha egy szep nagy alkatreszt kicserelni.

Persze abban is van igazsag, amit leirtal!

Es az utolso bekezdessel ("Mindegy hol és hogyan szerezted a tudást, adjanak lehetõséget arra, hogy levizsgázhass.") teljesen egyetertek.

Bel

[Dream_walker]

Az egyetemnek, fõiskolának a legnagyobb elõnye nem maga az oktatás színvonala, vagy a szakmai ismeretek mennyisége.
Természetesen van az a felsõoktatási intézmény, ahol ezek is igen jelentõsek, de a többségnél nem.

Saját példámon tudom, a család régen mezõgazdasággal foglalkozott, gyerekkorom óta abban dolgoztam, szereztem egy csomó gyakorlati ismeretet.
Mezõgazdasági szakközépbe jártam, ott szereztem egy csomó más ismeretet a szakmáról, mert ugye ott a gazdálkodás egészét tanították (volt gyakorlati oktatás is), mi meg otthon csak egy kisebb szelettel foglalkoztunk.
Aztán elmentem egyetemre, és az 5 év alatt kb. semmit nem kaptam pluszban a szakmából a középsulihoz képest.
Illetve igen, mert megtanították a csontokat latinul, meg tudnom kellett, hogy a fiszemf.szom bogár lába hány ízû, vagy rendszertanilag hová tartozik.

Az ismeretek ilyen szintû mélysége évfolyamonként 5 embernek szükséges, akik a doktori képzésben folytatják a pályafutásukat, és vagy kutatók, vagy oktatók lesznek. A többieknek töltelék.

Ami viszont a hagyományos nappali tagozatos képzésben a legjobb, az a kulturkör.
Bekerülsz egy rendkívül széles merítésbõl összeállt vegyes társaságba. A legkülönfélébb hátterû, helyzetû emberekkel kell megtalálnod a közös hangot, és egy olyan követleményrendszerhez kell alkalmazkodnod, ami sokszor köszönõviszonyban sincs a valósággal.

Ezt az egy dolgot szerintem nem tudja semmi pótolni, és nekem személy szerint a legjobb az volt az egyetemben, hogy a látóköröm sokszorosan kiszélesedett.

[TMIB]

Ami viszont a hagyományos nappali tagozatos képzésben a legjobb, az a kulturkör.
Bekerülsz egy rendkívül széles merítésbõl összeállt vegyes társaságba. A legkülönfélébb hátterû, helyzetû emberekkel kell megtalálnod a közös hangot, és egy olyan követleményrendszerhez kell alkalmazkodnod, ami sokszor köszönõviszonyban sincs a valósággal.

Nálam ez úgy volt hogy nagypofájú teljes idiótaság volt jellemzõ az osztálytársaimra. Mind nagyon nagynak képzelte magát, de ostobák voltak. Beszólogatni tudtak, de tuskó volt mind. Bementem az osztályba és hiába ültem bármelyik padban, a tanárt úgyse hallottam mert úgy kiabált a sok hülyegyerek. Mivel a tanárt nem lehetett hallani, így teljesen ésszerûtlen volt az hogy bent ülök egy tanteremben, mert tanulni ott nem lehetett. És mivel a többségük bandázós, erõszakos is volt mellé, így aztán fel se merült bennem hogy én velük barátkozzak. A legtöbb annyira rettenetesen gyökér volt hogy már a látványuk is irritált. 1 barátom volt középiskolában, egy lelkileg sérült arc, akinek meghalt az anyja nem sokkal korábban. A többit inkább kerültem amennyire csak lehetett. Nálunk ez volt a közös hang. :) Idõpocsékolásnak tartottam az ott töltött éveket és most visszanézve teljes mértékben igazam volt.

[st.jimmy]

Nálam ez úgy volt hogy nagypofájú teljes idiótaság volt jellemzõ az osztálytársaimra. Mind nagyon nagynak képzelte magát, de ostobák voltak. Beszólogatni tudtak, de tuskó volt mind. Bementem az osztályba és hiába ültem bármelyik padban, a tanárt úgyse hallottam mert úgy kiabált a sok hülyegyerek. Mivel a tanárt nem lehetett hallani, így teljesen ésszerûtlen volt az hogy bent ülök egy tanteremben, mert tanulni ott nem lehetett. És mivel a többségük bandázós, erõszakos is volt mellé, így aztán fel se merült bennem hogy én velük barátkozzak. A legtöbb annyira rettenetesen gyökér volt hogy már a látványuk is irritált. 1 barátom volt középiskolában, egy lelkileg sérült arc, akinek meghalt az anyja nem sokkal korábban. A többit inkább kerültem amennyire csak lehetett. Nálunk ez volt a közös hang. :) Idõpocsékolásnak tartottam az ott töltött éveket és most visszanézve teljes mértékben igazam volt.

Félreértetted, egyetemrõl beszélt. Fõiskola hasonló. Szerintem nagyon igaz amit mond!
Mondjuk az sem árt, ha a megfelelõ felsõoktatási intézményt választja az ember...

[GaborV]

...fiszemf.szom bogár lába hány ízû, vagy rendszertanilag hová tartozik...
Az ismeretek ilyen szintû mélysége évfolyamonként 5 embernek szükséges, akik a doktori képzésben folytatják a pályafutásukat, és vagy kutatók, vagy oktatók lesznek. A többieknek töltelék.

Ez NEM az egyetemek sajátja. Azon az évi 50 emberen kívül (országosan összesen) aki nyelvész lesz tök fölösleges nyelvészetet tanítani általános iskolában, meg megkövetelni, hogy hány évesen fingott elõször Kafka. Az iszonyatosan szar és elavult magyar közoktatás megrekedt 1867-ben a logikáját tekintve, a tananyag tudományosan meg kb 40 év lemaradásban van a kurrens tudományos eredményektõl (lásd fizika, kémia, töri -abból is fõleg az ókori-, de kiemelten a földrajz elavult). Ráadásul még a szar és ózsdi tervben is iszonyat rosszak az arányok.

NEM IS CSODA HOGY A MAGYAR LAKOSSÁG FELE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA!!!!

És még mindig van többezer magyar aki azt hazudja magának hogy a magyar oktatás az ilyen meg olyan világszínvonalú. Jelzem: NEM. A magyar iskola csak és kizárólag a Legyen Ön is Milliomos jellegû álmûveltségi vetélkedõkre készít fel ahol teljesen lényegtelen és irreleváns f@szságokat kell tudni. De a valódi életre és a munkaerõként való alkalmasságra a legkevésbé sem. = nem tölti be a funkcióját.


Az egyetemnek, fõiskolának a legnagyobb elõnye ... az a kulturkör ... látóköröm sokszorosan kiszélesedett.

100% egyetértek. Normális egyetemen, jó tanárokkal is amit "tanulsz" az 30-40%-ot ad hozzád, az értelmiségi lét (már aki nem a kocsmában tölti az 5 évet) meg 60%-ot.


... bárki bármit megtanulhatna, ingyen, nem kellene milliós tandíjakat fizetnie. Nálunk úgy kezdõdik a dolog, hogy aki fõiskolára megy és elvégzi, az úgy kezdi a nagy betûs életet, hogy van 40-50 ezer dolláros tartozása a tandíj miatt.

NOPE. A képzések egyre jelentõsebb része fizetõs (ami ér is valamit), ráadásul az átlag magyar család még a kolit sem tudja fizetni, nem hogy az albit/utazást. Egy szolid életvitelû diák életben maradása (nincs buli, a könyveket az utcán találja és lopja a wifit) alaphangon 30k Szegeden, Pesten talán több. Koli kb a diákok 10%-nak jut. akkor meg erre ugrik minimum még 30000, ha szerencsés és talál egy olcsó félig rothadó albit.

Innentõl kezdve a hazai diákok 3/4-e pont úgy eladósodik mire befejezi az egyetemet (diákhitel rulez). A nyelvizsgákkal kapcsolatos elmebeteg lehúzásokat meg már ne is emlegessem. Nekem volt olyan csoportom akiket tanítottam, hogy a 11 diákból 8-at húztak meg 59,5%-al... (60%-tól lett volna meg)


a fõiskola után olyan munkát választ amihez akár 8 általános is elég lett volna. Taxisofõr, kidobó, bármixer és hasonlók.

sokszor olyan megy át ezeken a vizsgákon aki megfelelõ helyen befizette a tanfolyami díjat, és semmit sem tud...

Sajnos a mai világban nem a képzettség, hanem a protekció és a korrupció határozza meg mit fogsz dolgozni. MA magyarisztánon (#szarkazmus) nem kevés olyan természettudományos végzettségû embert ismerek aki nem kap értelmes melót (még laboraszisztensként sem), mert nincs rokona/haverja. Közben meg ismerek legalább ennyit aki nulla tudással, képesítés nélkül, veri a faszát (szó szerint, mert semmit nem dolgozik) álló nap és az átlagbér többszörösét keresi mert van jó rokona.
A feudalizmusból szépen átmentettük ezt a Horthy, a Kádár és a Gyurcsány-Orbán rendszereken keresztül is,

Hozzáteszem a magyar ipar totális versenyképtelenségének ez igen meghatározó oka. Mert még a sarki boltba is haveri alapon veszik fel a takarítót, nem azért mert fel tud-e mosni. Nekem nagy bank hazai stratégiai igazgató-helyettese mondta pár sör mellett, hogy a bankok a beruházásokat gyakorlatilag hasraütésszerûen csinálják, mert a végzett közgazdászok 95%-a tudományos értelemben titkárnõi szintet üt meg, csak azt megtanulja elõadni, mint ha tudomány lenne a sima számolgatás (oké, deriválás, meg határérték számolás, de az akkor is csak agyatlan számolás mindenféle koncepció, vízió vagy tudomány-alapú elõrelátás teljes hiányában. Tisztelet az 5% kivételnek.

Félreértés ne essék több (10 körüli számról beszélünk) ORVOST ismerek aki haveri alapon diplomázott le mert már a dédapja is fõorvos volt, de a srác/csaj kb a végbelet nem ismeri fel az anatómia könyvben. Jogászok, programozók és közgazdászok körében kiemelkedõ az ilyen szitu. Ezt a pár szakmát semmire sem tartom épp ezért. És itt szakmai tapasztalatból beszélek, nem hallomásokra alapozva.

Remélem legalább 1 ember el is olvassa majd ezt :D

[Dream_walker]

Ez NEM az egyetemek sajátja. Azon az évi 50 emberen kívül (országosan összesen) aki nyelvész lesz tök fölösleges nyelvészetet tanítani általános iskolában, meg megkövetelni, hogy hány évesen fingott elõször Kafka. Az iszonyatosan szar és elavult magyar közoktatás megrekedt 1867-ben a logikáját tekintve, a tananyag tudományosan meg kb 40 év lemaradásban van a kurrens tudományos eredményektõl (lásd fizika, kémia, töri -abból is fõleg az ókori-, de kiemelten a földrajz elavult). Ráadásul még a szar és ózsdi tervben is iszonyat rosszak az arányok.

NEM IS CSODA HOGY A MAGYAR LAKOSSÁG FELE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA!!!!

És még mindig van többezer magyar aki azt hazudja magának hogy a magyar oktatás az ilyen meg olyan világszínvonalú. Jelzem: NEM. A magyar iskola csak és kizárólag a Legyen Ön is Milliomos jellegû álmûveltségi vetélkedõkre készít fel ahol teljesen lényegtelen és irreleváns f@szságokat kell tudni. De a valódi életre és a munkaerõként való alkalmasságra a legkevésbé sem. = nem tölti be a funkcióját.

100% egyetértek. Normális egyetemen, jó tanárokkal is amit "tanulsz" az 30-40%-ot ad hozzád, az értelmiségi lét (már aki nem a kocsmában tölti az 5 évet) meg 60%-ot.

NOPE. A képzések egyre jelentõsebb része fizetõs (ami ér is valamit), ráadásul az átlag magyar család még a kolit sem tudja fizetni, nem hogy az albit/utazást. Egy szolid életvitelû diák életben maradása (nincs buli, a könyveket az utcán találja és lopja a wifit) alaphangon 30k Szegeden, Pesten talán több. Koli kb a diákok 10%-nak jut. akkor meg erre ugrik minimum még 30000, ha szerencsés és talál egy olcsó félig rothadó albit.

Innentõl kezdve a hazai diákok 3/4-e pont úgy eladósodik mire befejezi az egyetemet (diákhitel rulez). A nyelvizsgákkal kapcsolatos elmebeteg lehúzásokat meg már ne is emlegessem. Nekem volt olyan csoportom akiket tanítottam, hogy a 11 diákból 8-at húztak meg 59,5%-al... (60%-tól lett volna meg)

Sajnos a mai világban nem a képzettség, hanem a protekció és a korrupció határozza meg mit fogsz dolgozni.

Ja, hát úgy általánosságban fika az oktatás, de csak az egyetemen voltam úgy, hogy ezt fel is fogtam.
Meg mondjuk nekem viszonylag szerencsém volt, általánosban nálunk már volt számítástechnika (90-es évek eleje), középsuliban meg brutál volt a gyakorlati oktatás, ahogy írtam, az egyetemen szakmailag már semmit nem tettek hozzá az ismereteimhez.

Sajnos a saját évfolyamtársaim közül sem volt olyan (kivéve persze, akik szintén gazdálkodó családból jöttek), akire egy gazdaságot rábíztam volna. Egyszerûen nem adta azt a tudást az egyetem.

A pénzügyi részével nem értek egyet teljes mértékben. Nálunk be tudott segíteni a család a lakhatásban, de gyakorlatilag második évtõl már dolgoztam a suli mellett. Harmadik évtõl felvettem egy párhuzamos szakot költségtérítõsen, én fizettem, mert érdekelt a dolog.
Ennek hátránya is volt persze, mert így 10 vizsga helyett 14-16 volt egy félévben.
Viszont mindig tudtam pénzt keresni melóval. Oké, nem dõzsölés volt, de jutott bulira is, lányokra, mindenre.

Ugyanezt már dolgozó emberként is megéltem, sz.r volt az egyik melóm, pénteken felmondtam. Hétfõn reggel elindultam a városban (szó szerint), és minden, MINDEN helyre bementem megkérdezni, hogy van-e munka. 11-re aláírt munkaszerzõdéssel ittam a kávémat az egyik presszóban, kedd reggel kezdtem. Segédmunkás meló volt, de elmentem oda két diplomával a zsebemben, mert volt, azonnal. Visszavettem kicsit az igényekbõl, és még a pénz is elég volt. Aztán persze idõvel lett rendes melóm is :) De akkor és ott találtam, 3 óra alatt. Bárki talált volna, ha akar.

Ezt mondjuk konkrétan senki nem csinálta utánam az ismerõsi körbõl, volt olyan haver, aki két évig keresett melót, mert ez nem tetszik, ez nem fizet jól, ez nem diplomás állás, stb. Mondjuk már nem is haver :)

[Rozsomák]

Szerintem az a baj az oktatással, hogy a pénzügyi elitt igényei szerint alakul. A szakmunkásképzés a fõ dolog, mert az adja a gerincét a munkaköröknek. Egy szakma kitanulása 3 év? Vicces. És az iskolából kijött friss szakmunkás semmit nem tud, a munkahelyen tanulja meg a szakmát. A felsõfoku iskolák egyetemek, meg 90 %ban a gazdagok játéka. 10 % aki "feltörõ"
Szerintem pár év általános képzés kellene, és egy év szakmai képzés, ami 3-4 rokon szakmát adna, és könnyebben választhatnál, nem ragadnál le.
De... a lényeg az, hogy sokáig húzd a tanulást mert sok az ember kevés a munka, és ha letetted a voksod egy szakma mellett, akkor már ne változtass.
Pld: ( ált+3 év szakmunkás iskola = 11 év tanulás a falazásért, hajvágásért, bolti eladásért, reszelésért, hegesztésért, elosztó tábla bekötésért, egy fúvóka tisztításáért? Annyira nevetséges.

[Rozsomák]

Mondjuk nem látom tisztán azt, hogy miért ne változtass szakmát, de valahol olvastam, és logikusan hangzott. Talán, hogy kevés a segédmunkaerõ, és ha nem a szakmádban dolgozol akkor a segédmunkakõrt erõssitsd?!

[Dream_walker]

Szerintem az a baj az oktatással, hogy a pénzügyi elitt igényei szerint alakul. A szakmunkásképzés a fõ dolog, mert az adja a gerincét a munkaköröknek. Egy szakma kitanulása 3 év? Vicces. És az iskolából kijött friss szakmunkás semmit nem tud, a munkahelyen tanulja meg a szakmát. A felsõfoku iskolák egyetemek, meg 90 %ban a gazdagok játéka. 10 % aki "feltörõ"
Szerintem pár év általános képzés kellene, és egy év szakmai képzés, ami 3-4 rokon szakmát adna, és könnyebben választhatnál, nem ragadnál le.
De... a lényeg az, hogy sokáig húzd a tanulást mert sok az ember kevés a munka, és ha letetted a voksod egy szakma mellett, akkor már ne változtass.
Pld: ( ált+3 év szakmunkás iskola = 11 év tanulás a falazásért, hajvágásért, bolti eladásért, reszelésért, hegesztésért, elosztó tábla bekötésért, egy fúvóka tisztításáért? Annyira nevetséges.

Egy szakma rendes megtanulásához nem is biztos, hogy elég a három év. Mondjuk a hajvágáshoz elég, de a burkoláshoz vagy fûtésszereléshez már nem biztos.
De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.
Ez olyan, mint az autóvezetés. Mikor levizsgázol, utána képes vagy üzemeltetni egy gépkocsit. De jó sofõr csak évek gyakorlása után lesz valaki, ha egyáltalán...
Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény :)

Az általános mûveltség persze fontos, de mikor hívok egy szakit a gázkazánhoz, akkor azt szeretném, ha megcsinálná, nem pedig azt, hogy elbeszélgessünk Shakespeare életmûvérõl. Emellett a földgázszármazékok elõállításának a kémiája sem hoz lázba.

[Zacskóbicska]

Én gyakran azt tapasztalom a munkára jelentkezõ fiatal mérnököknél, hogy sokan képtelenek megírni egy szakmai anyagot, véleményt, vagy egy hatósági beadványt, engedélykérelmet. Írásaikból nem derül ki még az sem, hogy mirõl szól. Márpedig a mérnöki munka mindig írásban fejezõdik be. Ha ezzel baj van, a többi már szinte részletkérdés, mert nem biztosítható az, hogy majd mások fogják helyette elvégezni ezt. Kérhet a produktumáért kevés pénzt akár, de használhatatlan, mert állandó felügyeletet igényel, így elvon más értékes munkaerõt az érdemi munkától. A diszlexiások és egyéb sérült emberek ma kedvezményekkel juthatnak egyetemekre, akár mûszaki pályára is. Ez érthetetlen, hiszen alapvetõen a feladat ellátására alkalmatlan egyéneket képeznek ezzel.
Úgy gondolom, sok esetben az iskolai felvételi kritériumok közé kellene tenni az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, ill kellene ilyeneket végezni pszichológia és orvosi területeken egyaránt. Ma egy elmebeteg, színvak, szadista, szociopata, stb. simán bekerülhet orvosi egyetemre, tanárira, de akár gépészmérnökire is. Akár el is végezhetik, aztán jönnek a csodák. Ezeknek egy részébõl fõnök is lehet. Ez mind-mind nagyon "elõnyös" egy gazdaság elõrejutásában, a társadalom moráljának alakításában.

[Rozsomák]

Egy szakma rendes megtanulásához nem is biztos, hogy elég a három év. Mondjuk a hajvágáshoz elég, de a burkoláshoz vagy fûtésszereléshez már nem biztos.
De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.
Ez olyan, mint az autóvezetés. Mikor levizsgázol, utána képes vagy üzemeltetni egy gépkocsit. De jó sofõr csak évek gyakorlása után lesz valaki, ha egyáltalán...
Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény :)

Az általános mûveltség persze fontos, de mikor hívok egy szakit a gázkazánhoz, akkor azt szeretném, ha megcsinálná, nem pedig azt, hogy elbeszélgessünk Shakespeare életmûvérõl. Emellett a földgázszármazékok elõállításának a kémiája sem hoz lázba.

Nem elég, persze, ezt írtam én is de az alapokhoz elég fél év a többit a szaki mellett gyakorlatban. Most 3 év és akkor is a szaki mellett gyakorlatban mert semmit nem tud, kidobott 2,5 év. A 3 év alatt 3-6 rokonszakma alapjait le lehet tenni, és ahova elhelyezkedsz ott kitanulod a fortélyokat, megszerzed a rutint.

[WestBam]

Elmondom én mit látok:
Elvégzel egy sulit, kapsz egy papírt, hogy értesz x-y dologhoz.
Elmész pályakezdõként tök mindegy, hogy vakolni/burkolni vagy egy nemzetközi multihoz, mert a fizikai melót úgy s csak gyakorlatban fogod megtanulni mikor kint vagy a "mester" mellett, az irodaihoz pedig úgy is az ottani játékszabályokhoz igazodva tovább/átképeznek, a helyi feladatokhoz megfelelõ tudást OTT miután felvettek tanítják meg az emberekkel. A suli ad egy alapot, egy irányvonalat vagy egy gondolkozásmódot, de a konkrét feladatot csak akkor és ott fogja az ember megtanulni, mikor odakerült és csinálja. És ezzel nincs is feltétlenül baj, mert a munkához az adott tudásra lesz szüksége az egyénnek, de ha érdeklõdõ, fogékony az újdonságkora akkor még rendesen ki is szélesítheti a látókörét, átmehet cégen belül más posztra ahol teljesen más lesz a feladata, ahol más dolgokban kell helytállni. Szóval jó dolog az iskola, mert alap mûveltséget ad (már aki nem csak végig bukdácsol rajta), az érettségi már egy magasabb szintû mûveltséget is ad(hat), az egyetem/fõiskola pedig ezt bõvíti tovább. Sok esetben azt látom, hogy az egyetemen végzett ember sem feltétlenül okos, vagy értelmes, szóval én nem a végzettség alapján ítélem meg az embereket, viszont hamar kiderül úgy is, ha "buta", mert írni, fogalmazni, rendszerben gondolkozni képtelen.

[TMIB]

Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény :)

Ugyanakkor gondolj arra hogy némelyik "mesterember" milyen trehány munkát képes végezni.


De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.

Vagy még annyit se. Én eltöltöttem pár évet szakiskolában, szó szerint semmit nem tanítottak aminek bármi hasznát vettem volna. Beleértve azt a szakmát amiért odamentem. Sok elmélet, sok általános tantárgy, szakrajz és ilyesmi, de maga a gyakorlat szó szerint nem ért semmit. Meg sokszor csak takarítottuk a mûhelyt. Elavult szerszámok, elavult gépek, elavult minden. Ez volt ott a szakoktatás. Többet ért volna ha tényleg Youtube-on néztük volna hogy hogy dolgoznak mások, mert abból lehetett volna tanulni. (Persze akkor még nem volt Youtube.)

[TMIB]

Ennyire bárgyú cikket. De a hozzászólások nagy része is hányinger.


Hát persze hogy a ballibek sztárja lett Emõke, aki nem szereti az iskolát

https://kuruc.info/r/6/177379/


Emõkének marhára igaza van, így 40 felé közeledve elmondhatom hogy igazoltnak látom az oktatásüggyel kapcsolatos meglátásait.

Ki a franc SZERETI az iskolát? Ki szerette? És miért kéne szeretni? Én a nyári szüneteket szerettem, meg a hétvégéket, meg minden percet amikor nem iskolában voltam. Még lázat és a lebetegedést is inkább szerettem, mert addig is otthon ülhettem és gyógyszert szedhettem iskola helyett. Mert normális gyereknek az a normális ha nem szereti az iskolát. Nem?

[shadow177]

Egyébként sok igazság van abban, hogy teljesen felesleges dolgok tömkelegét követelik meg a diákoktól.
Basszus! 21 éve dolgozom, és 70%-át soha nem tudtam még használni az érettségire tanult matematikának, senkit nem érdekelt a filozófia, a verselemzés, az elektronok hánytorgásai a kémiában.
De már általános iskolában elkezdik felesleges dolgokkal tömni a diákokat! Mert ki a fenét érdekel, hogy hány helyen hajlik a lába az akármilyen bogárnak, azon a 3 emberen kívül akibõl entomológus lesz? Magoljon verselemzést az a másik három akibõl irodalmár lesz! És így tovább.

[darxide21]

Arra jöttem rá, hogy az iskolában marhára nem az intelligenciádra kíváncsiak, hanem a memóriádra. (ami mondjuk nekem egy aranyhaléval vetekszik.)

[TMIB]

Én is nehezen tudok bemagolni dolgokat. Ha valami érdekel, azt megtanulom és emlékszem is rá, de ha valamit kényszerítenek hogy tanuljak meg, fõleg olyat aminek haszna sincs (vagy számomra nincs haszna), az nem igazán megy.

[Unicornis]

Az iskoláról nekem sem jut semmi jó sem az eszembe. Esetleg a nyári táborok.
És abban is egyetértek, hogy sok teljesen felesleges dologgal töltik a gyerekek fejét.
Ami érdekelt, az ragadt rám mint a kosz, de ami nem azt nekem sem tudták a fejembe verni.
A szakiskola, és a gyakorlati képzés is csak akkor ér valamit, ha gyereket is érdekli az a szakma, de nagyon!
Én is csak az alapokat tanultam meg a szakmunkás képzõben, és a tanmûhelyben. Az igazi tudást és a gyakorlatot a többi mestertõl tanultam meg élesben.
De ez is csak úgy hogy a szakma engem tényleg nagyon érdekelt. (Ebbõl élek ma is.)
A lényeg hogy a magyar állami oktatás már akkor is szar volt, és azóta csak rosszabb lett!
Ezért én megpróbálom a lehetõ legjobban megvédeni a gyerekemet tõle. Mert lassan iskolaköteles lesz.
Megpróbálom valami alternatív iskolába járatni ha tudom (Talán a Waldorfba)

[szöged]

http://index.hu/kulfold/2017/09/22/karpatalja_gyerek_ongyilkossag/

és akkor felmerül a kérdés:
az órai levelezésnek mi köze az adott tantárgyban nyújtott teljesítményhez???

milyen alapon rontja le a tanár a diák jegyét?

nincs az ellenõrzõben külön "magatartás"???

[bel]

Sziasztok,

Remelem senki se veszi szemelyeskedesnek ezt a hozzaszolast, de nekem elegge ugy tunik, hogy alapvetoen ezek a velemenyek jelennek meg itt a forumon:

1. rossz volt a magyar oktatas, mert az altalanos iskolaban es a szakmunkaskepzoben egyarant rosszul oktattak, es olyan hasznalhatatlan hulyesegekrol volt szo, mint a matek.

2. jo volt a magyar oktatas, mert az altalnos iskolaban es az egyetemen/foiskolan is volt sok (legalabb kozvetve) hasznos dolog, peldaul a matek.

Nekem ugy tunik, hogy az egesz magyar oktatas olyan volt, hogy az alapjan el lehetett jutni magas szintre jol, de kozepen megallva nagyon nem kerek egesz tudast adott.

Nekem ez legjobban a nyelvoktatasban volt feltuno: ha valaki felsofoku nyelvvizsgaval rendelkezik, akkor semmi gond nincs azzal, hogy eloszor megtanulta a nyelvtant es vagy 1000 szot, aztan ha ezen mar tul volt, akkor tanult meg par ezer szot, aztan _elkezdte_ megtanulni, hogy tudjon idegen nyelven beszelni. Viszont a nagy tobbseg csak odaig jutott, hogy megtanulta a nyelvtant es vagy 1000 szot; aztan a tobb eves tanulas utan sem tud beszelni. :-(
Pedig ha a nyelvtan helyett azt tanitjak meg (es ezt tenyleg tanulni kell, mert magatol nem megy), hogy 100 szoval hogyan tudja magat az ember kifejezni, akkor mar messze hamarabb kaptak volna ezek az emberek egy nagyjabol hasznalhato tudast, amit utana feljavul, amikor mar tudnak 1000 szot.
De ez a tudas (100 szoval beszed) azoknak felesleges, akik felsofoku szinten beszelik a nyelvet, valoszinuleg ok voltak a donteshozok (vagy legalabb a donteshozok tanacsadoi), es mivel feleslegesnek ereztek, ezert nem is raktak bele a tantervekbe.

Titeket olvasva valoszinuleg a tobbi tantargy oktatasa is hasonlo lehetett (en szemelyesen a fent idezett 2. velemenyt megalapozo tapasztalatokat eltem at :-)).

Bel

[TMIB]

Kétlem hogy általában a matekot szidná bárki. A matek NAGYON FONTOS. Viszont véleményem szerint a 4 alapszámítás, a százalékszámítás és hasonló dolgok a fontos részei, a többi egyszerûen használhatatlan az átlagember számára. És a gond az, hogy az alapokat nem veszik át rendesen. Emlékszem, nekem az osztással gondjaim voltak, mert beteg voltam néhány napot és kimaradtam. A néhány nap alatt átvették hogy hogy kell osztani és utána csinálták, én meg ott ültem a padban hogy "ez mi?". És igen sokáig tartott mire rájöttem hogy hogy kell, mert a tanárok nem foglalkoztak az egésszel, úgy voltak vele hogy egyszer elmagyarázták, úgyhogy annyi legyen elég. Holott a 4 alapmûvelet kellene legyen a fõ témája az egész matematikának, azok nélkül azok a bizonyos teljesen felesleges bonyolult mûveletek is megoldhatatlanok. Én úgy látom, hogy egyszerû összeadás-kivonás-szorzás-osztás se megy sokaknak. Rögtön elõjön a számológép, ha meg kellene tudni hogy mennyi 7x8, vagy hogy mennyi 200-nak a 10%-a.

Ott a fizika, lehetne alapokat tanulni, ehelyett jöttek ott mindenféle szabályokkal (amikre persze már senki nem emlékszik, de akkor be kellett magolni), meg a számításokkal, tételekkel, amiknek soha semmilyen hasznát nem veszi egy átlagember.

Pontosan ugyanez a helyzet a kémiával is. Vért izzadtam mindkettõvel és sose használtam egyiket se, viszont irgalmatlan stresszt okozott mindkettõ, mert rettegtem mindkét órától, mert tudtam hogy ha kihívnak felelni, akkor a kettes a legjobb amire számíthatok, hiába tanultam sokat.

Ének zenét sose értettem. Kell az óvónõnek, de az fõiskolán is kap majd ének-zenét. Tanulja ott. A zenésznek nem biztos hogy kell, mert hangszereket nem láttam ének órán, ráadásul aki hangszeren tanul, az nem énekórán fogja tenni. Marad az énekes, de aki énekes az szintén nem énekórán fogja a hangját edzeni, hanem profihoz megy.

Rajz jó lett volna, de emlékszem hogy mindig behatárolt volt az egész, rajzold le ezt, rajzold le azt, de sose volt olyan hogy "használd a fantáziád". Meg egy idõben azzal mentek el az órák, hogy rajz helyett teljesen ismeretlen festõk ismeretlen képeirõl beszélt a tanár.

Irodalom: Magolj be 600 verset. Nekem az se ment. 1-2 verset sikerült, amelyiknek láttam értelmét, meg tetszett. A többivel nagyon megszenvedtem. Én verseket írni akartam, nem bemagolni. Irodalomtól azt is vártam, hogy novellákat írhatunk, fogalmazásokat, fejleszthetjük a képzelõerõnket. De nem volt olyan. (Úgyhogy otthon írtam történeteket és vicces verseket, amiket a haveroknak osztogattam szét.)

Verselemzésnél is az volt a gondom, hogy egyszer hiányoztam, de mivel a tanár nem mondta el hogy mi az, így gõzöm se volt róla hogy hogy kellett verset elemezni. Ott ültem és nem tudtam mirõl beszél a tanár. Persze gyerekkén nem kérdeztem meg. Ha olyan fontos volt az a verselemzés (amit sose használtam az életben), akkor miért egyetlen óra alatt magyarázta el a tanár? Aki hiányzik annak nagyon nem jó az úgy.

Arra is vártam hogy lesz vitakultúra-fejlesztés, de az is elmaradt.

Hogy most egész tûrhetõen írok az annak tudható be, hogy otthon sokat írtam.

Nyelvtanból is az volt hogy így elemzünk, úgy elemzünk, de meg lehet nézni az átlagemberek hozzászólásait az Interneten. 3 szót nem tud leírni úgy, hogy ne legyen benne hiba. Némelyik teljesen olvashatatlan. "megházasodól", "futól" . Megõrülök mikor ezeket látom.

Testnevelés órákból voltak a megszállott tanárkok, meg a "szarok bele" tanárok. Az egyik úgy megerõltetett mindenkit hogy én személy szerint többször is rosszul lettem órákon. A másik fajta tanár meg mit csinált, kis tornateremben dohányzott, 45 percen át. Fussunk és lélegezzünk be közben füstöt. Nem volt kellemes. A legutóbbi testnevelés tanárom meg meg akart buktatni, mert nem jártam be. Talán azért nem, mert az osztálytársaimat utáltam, mert a nagy részük szemét egy társaság volt, és semmi kedvem nem volt velük focizni. Fõleg hogy volt hogy óra közben, meg óra után belém is kötöttek néha. Vagy megemlíthetném az öltözõt, ahol rendszeresen átkutatták az iskolatáskákat és folyamatosak voltak a lopások. Oda kellett volna mennem? Inkább mentem haza és bicikliztem a városban. Nekem azzal is megvolt a testmozgás.

Számítástechnikával az volt, hogy elõször olyan tanár tanította, aki órákat adott (és vett is). Mi többet tudtunk a gépekrõl mint õ. Aztán középiskolában meg a tanár az Excelt (vagy mit) nyomta folyamatosan. Biztos jó, de sose használtam semmire.

Angolból az alapok meglettek, de aztán semmi újat nem kaptam. Középiskolában rossz volt a tanár, a másik középiskolában meg a tanár jó lett volna (meg csinos is volt ám!!!), épp csak a diákok mindig szívóztak vele, kiabáltak órán és hiába akartam nagyon angolt tanulni, nem lett belõle semmi. Persze helyette tanultam angolt otthon, nyugodtan, kiabálás nélkül, szórakozva. Gépen futott a Fallout 2, bal kezemben meg ott volt az angol szótár. :thumbup

A többi órát ugyanígy elemezhetném. :)

[TMIB]

Amit még akartam mondani, az a kötelezõ olvasmányok. Minden évben volt, de csak az Egri csillagokra emlékszem és a Pál utcai fiúkra. Talán még a Kisherceg is kötelezõ volt.

De az biztos hogy kötelezõ volt a Kõszívû ember fiai, ami nem hiszem hogy túl sok gyereket érdekelt volna, ahogy engem sem. Az elején volt egy farkasfalkás üldözés, utána unalmas volt az egész. Láttam tévében is kétszer, de semmire nem emlékszem belõle, csak arra hogy végig monoton hangsúllyal beszéltek benne. Az ilyesmivel tudják a gyerekekkel megutáltatni az olvasást.

[bel]

Szia,

Azzal teljesen egyetertek, hogy az altalanos iskola also tagozat (elso 4 evfolyam) nagyon fontos tudast ad, es szamomra erthetetlen, hogy miert van az, hogy az emberek tobb mint 25%-a nem tanulja meg ezt az anyagot.

Szerintem nem letezik, hogy olyan szinten elmebeteg minden negyedik (!) ember, hogy nem tudja ezt megtanulni. Foleg ugy, hogy kozben sokuknak van papirja errol, hogy elvegezte a 8 altalanost.

Sokkal hasznosabb lenne, ha aki nem tudja az anyagot, az jobb esetben megbukna, es masodszorra megtanulna, rosszabb esetben (pl. miutan 2. alkalommal is megbukott ugyanazon az evfolyamon) atkerulne egy olyan ("gyogyos") osztalyba, ahol eleve fel sebesseggel tanulnak, 18 eves korara igy kenyelmesen eljutna odaig, hogy tud irni, olvasni, alapszinten szamolni.

Persze ekkor fel kellene vallalni konfliktust a szulovel, ami helyett kenyelmesebb atengedni az alkalmatlanokat, majd utana azoknak a szerencsetleneknek, akik irni-olvasni se tudnak, masodfoku egyenlet megoldasat oktatni. :-(

Van amivel nem ertek egyet, peldaul szerintem nem csak az also tagozatos szamolast, hanem a felso tagozatos (5-8. osztaly altalanos iskolaban) matematikat is jo oktatni az atlagos gyerekeknek (tehat itt mar nem a legrosszab 10-25%-rol irok), mert egyreszt egy atlag embernek sokszor jol jon, ha valami picit bonyolultabb dolgot ki tud szamolni, masreszt (ami legalabb ilyen fontos!) az elo szervek ugy mukodnek, hogy ami nincs hasznalva, az leepul, ami hasznalva van, az edzodik, fejlodik. Es ez nem csak az alkarra meg a hatizomra ervenyes, hanem az agyra is, vagyis a gyereket arra kell kenyszeriteni, hogy hasznalja az agyat (pl. egy szoveges matek feladat megoldasara), mert csak ekkor lesz kepesek a kesobbiekben is gondolkodni.

Azzal egyetertek, hogy a fizika es kemia oktatas az altalanos iskolaban lehetne "emberkozelibb", vagyis kevesebb keplet, de tobb kiserlet, es a hangsuly az alapelvek megtanitasan legyen. Persze olcsobb kepletet szamonkerni, mint kiserletet vegezni. :-(

Azzal sem ertek egyet, hogy az ember egy celiranyos profittermelo gep, es kizarolag a festomuveszek es enekesek szamara hasznos a rajz es enekora.
A legtobb ember szokott enekelni, rajzolni meg szerintem mindenki szokott, ezert szerintem hasznos, hogy ezeket oktatattak az altalanos iskolaban.

Bel

[fater.lajos]

Egy csomó dolgot tanul az ember az iskolában. Azt gondolja, semmi szüksége nem lesz rá soha. Aztán téved. Tanultam középiskolában integrálni. Tanultam a bolygók mozgását, azt hogy a föld forog. Hittem, hogy ez felesleges maszlag. Évekkel késõbb lõelemeket kellett számolnom. Ha nincs meg az alap, az életben nem értem meg mi a Coriolis-erõ és mi köze van a lövedék röppályájához. Tanultam biológiából egy csomó gyomnövényt. Ez a tudás ma a vadon termõ ehetõ növényismeretem alapja. Tanultam történelmet. Csak azért tudom, hogy a harmadik vh már zajlik, mert az ókortól a napjainkig van elképzelésem arról, hogy mi történt.
Szóval a tantárgyaknak és az ott tanítottaknak nagy a jelentõsége.
Ennél fontosabbnak tartom, hogy a gyerek szeressen tanulni. Inkább úgy nevezném, szeressen ismereteket szerezni. Ennek meg az az útja, ha jó tanár és szülõ úgy tanít, hogy a gyerek a tudás felszedését élvezi. Ehhez ember meg feladat kell. Jó ember meg jó feladat...
Igaz így veszélyes személyek alakulnak. Képesek önállóan gondolkozni, és így önálló véleményt alkotni.

[TMIB]

Én nem is emlékszem mi az az integrálás, tehát ha még tanultam is, hasznát venni nem tudnám. Azt miért gondoltad hogy a bolygókról tanulni felesleges? :eek: Én biológiából az állattant szerettem, növények gyógyhatásait meg ilyesmiket nem tanítottak, csak azt hogy ilyen bibés, meg olyan kétszikû. Azt meg akkor se értettem, meg most se tudom mi értelme volt.

A gyerek - és a felnõtt is - azt szereti tanulni ami érdekli, ezzel én is mindig így voltam. Azért volt könnyû az otthon tanulás, meg a felnõtt oktatás is elég könnyen ment. Ott is azt választottam ki ami érdekelt és nem kellett olyan dolgokkal terhelnem az agyam amit haszontalannak tartottam. Ha otthon vagy, vagy felnõttoktatáson, akkor azt tanulod amit jónak tartasz, amit hasznosítani akarsz, és pont ezért jobb.

A hasznos dolgok megtanulása, fõleg ha önállóan megy, az tényleg önállóságra vezeti az egyént, viszont pont emiatt nem hiszem hogy az iskola arra képes lenne. Ott megvan hogy 1 tömeg, mindenki ugyanazt tanulja, ugyanúgy, bemagolás, egyen-feladatok, ugyanaz a módszer, minden ugyanaz. Úgy meg elég nehéz egyéniségnek lenni.

Emlékszem, gyerekként néztem az amerikai filmeket és sorozatokat, ha iskolások voltak benne, akkor mindig az volt hogy írtak önálló fogalmazásokat, történeteket, aztán én meg arra gondoltam hogy jó lesz késõbb, mert felsõben és középiskolában én briliáns sztorikat fogok írni. Aztán teltek az évek de egy darab elsõ osztályos feladaton kívül nem volt ilyen. Úgyhogy maradt a szokásos, írtam otthon, verset, novellát, még képregényeket is készítettem vicces történettel. A kérdés hogy az iskolában miért nem voltak ilyen feladatok?

Volt helyette versbemagolás. Én írni akartam a verseket, nem megtanulni õket. (És melyikre emlékszem én? Talán csak egyre, úgy-ahogy, "Ki gépen száll föléje, annak térkép e táj...", de arra is csak azért, mert az a vers nagyon tetszett.) Viszont ha tehetném, visszamennék az idõben és megkérdezném Radnótit, Tóth Árpádot, Petõfit, hogy mi a véleményük arról hogy a jövõben a verseiket bemagoltatják gyerekekkel, hogy rákényszerítik a diákokat arra hogy fejbõl tudják a verseiket. Van egy olyan érzésem hogy nagyon nem tetszene nekik a dolog. Verset nem azért ír valaki, hogy másokat a megtanulására kényszerítsen, hanem azért hogy azzal szórakoztasson, vagy elgondolkoztasson, vagy másokban jó érzést keltsen vele. :) Ezt például azok egyáltalán nem értik, akik a tantervrõl döntenek.

[TMIB]

Sokkal hasznosabb lenne, ha aki nem tudja az anyagot, az jobb esetben megbukna, es masodszorra megtanulna, rosszabb esetben (pl. miutan 2. alkalommal is megbukott ugyanazon az evfolyamon) atkerulne egy olyan ("gyogyos") osztalyba, ahol eleve fel sebesseggel tanulnak, 18 eves korara igy kenyelmesen eljutna odaig, hogy tud irni, olvasni, alapszinten szamolni.

Ebben van igazság, bár emlékszem hogy mikor jött a 4. osztály, akkor kaptunk 3 új (sokszor bukott) osztálytársat. Ott ültünk 10 évesen és 17 éves majdnem-felnõttek voltak az osztálytársaink. Az osztály morálját porig rombolták, üvöltöttek, a micsodájukkal játszottak órán, a tanárok idegeit is felõrölték, a tanulás ott igencsak lehetetlenné vált. Hogy tényleg annyira hülyék voltak-e, vagy inkább csak lusták, esetleg mindkettõ közrejátszott náluk, azt nem tudom, de az biztos hogy nem voltak egy átlag 10 évesekbõl álló osztályba. Valóban valami speciális iskolába kellett volna õket tenni.


Azzal sem ertek egyet, hogy az ember egy celiranyos profittermelo gep, es kizarolag a festomuveszek es enekesek szamara hasznos a rajz es enekora.
A legtobb ember szokott enekelni, rajzolni meg szerintem mindenki szokott, ezert szerintem hasznos, hogy ezeket oktatattak az altalanos iskolaban.

A rajz fontos, bár sose adtak szabad kezet benne, így ha valami olyat akartam rajzolni, ami érdekelt, akkor otthon kellett elõvennem a papírt és a ceruzát.

Emlékszem hogy az osztálytársam rajztanár akart lenni, de meg se mutathatta hogy mi tud. Általában órák között rajzolt, mindenféle vérfarkasokat, vámpírokat, szörnyeket, de tényleg nagyon tehetségesen. Rajzórán meg rajzolhatott kockát meg almát.

Akinek repedt fazék - dolmányos varjú hangja van, azon az énekóra nem segít. Nekem is olyan volt és van, szóval énekórán én csak égtem mint a rongy. :) De azzal az énekóra meg is utáltatta velem azt hogy akár csak magamnak énekeljek itthon, ha szól az MP3. Meg ott is lehetett volna hangszereket kézbe fogni, esetleg lantot pengetni, nem barokkról, hanem mondjuk az elmúlt évszázad zenei stílusairól beszélni, azokról vitázni órán, ki, mit miért szeret. Igen színes a paletta. Ehelyett 500 évvel ezelõtti zeneszerzõk születési dátumait kellett bemagolni. Egészen pontosan nulla azoknak a zeneszerzõknek a száma, akiknek emlékszem a születésnapjára.

Ami még rosszabb volt, az a kottázás, nem értettem, de nem is érdekelt. Így kottázz, úgy kottázz, aztán azért is leüvöltötte a fejem a tanár, hogy a kotta-füzetemben nem voltak elég szépek a kotta-rajzok vagy micsodák. Jól megalázott a többiek elõtt a hisztis tanárnõ. Utána zeneszerkesztõ programokkal is foglalkoztam egy kicsit, volt egy barátom aki hozzánk járt hogy szintén azzal töltse az idejét, zenét írt, õ még énekelt is az egyik évben a városi napokon, színpadon, mikorofonnal, táncoslányokkal, de kottát õ se használt. :haha:

[bel]

Ott ültünk 10 évesen és 17 éves majdnem-felnõttek voltak az osztálytársaink. Az osztály morálját porig rombolták

Szia,

Ez fura, mert regebben volt az altalanos iskola es a gyogypedagogia kozott meg egy plusz lepcso: ifjusagi tagozatnak neveztek, az altalanos iskolan belul, de kulon osztalyba jartak a joval idosebbek (pl. 15 evesen 5. osztalyba jarok, vagy 17 evesen a 8. osztalyba jarok), tehat legalabb ide kellett volna ezeket kuldeni.

"növények gyógyhatásait meg ilyesmiket nem tanítottak, csak azt hogy ilyen bibés, meg olyan kétszikû. Azt meg akkor se értettem, meg most se tudom mi értelme volt."

A szomoru az, hogy olyat probalnak tanitani, amit nem ertenek a diakok. Holott az lenne a cel, hogy ertsek a vilagot maguk korul, es csupan eszkoz, hogy ehhez lexikalis tudas ("magolas") is kell.

Szerintem az nem baj, hogy az altalanos iskolaban nem tanitottak meg neked, hogy melyik novenynek milyen gyogyhatasa van. Mert mindent nem lehet megtanitani, es ha felismered a novenyeket, akkor mar gyorsan meg tudod tanulni, hogy melyiknek milyen hatoanyaga van, es azt milyen modon lehet felhasznalni. Az viszont baj, hogy sok idodet elpocsekoltak olyannal (novenyek felismeresenek tanitasa), amit vegul nem tanultal meg. Es az is baj, hogy en ugyan akkor megtanultam, de azota elfelejtettem, igy most tanulhatom meg ismet. :-(

Bel

[TMIB]

Nem tudom, de arra emlékszem hogy teljesen felnõttnek tûntek, tehát 17 köröl voltak. Az iskola már abban hibázott, hogy mind a hármat egy osztályba tették, ha szétválasztják õket, akkor nem lett volna akkora a szájuk.

Növényeknél az lenne a lényeg hogy melyik a veszélyes, illetve amelyik jó, azt mikor ültesd el, milyen talajba, milyen mélyre, mennyire öntözd. Úgy emlékszem hogy második osztályban (azt se tudom már melyik órával kapcsolatban), babot keltettünk, valamilyen ecetes vattában. De az volt az egyetlen érdekes dolog amit növényekkel kapcsolatban csináltunk. (Viszont az még nem is biológia óra volt, mert másodikban úgy emlékszem hogy még nincs is biológia.)

[bel]

Szia,

mikor ültesd el, milyen talajba, milyen mélyre, mennyire öntözd.

Nalunk ez is resze volt az oktatasnak az altalanos iskolaban (vagyis hogy kimentunk, es elultettunk, szureteltunk, stb. dolgokat az iskola gyakorlokertjeben, ha jol emlekszek, akkor heti egy dupla ora volt erre, rossz idoben meg barkacsoltunk kishajot fabol), valoszinuleg mar ez is "kiment a divatbol" mostanra.

Bel

[TMIB]

Vita tanár-iskola megszállottakkal. Érvelés nulla, viszont a világon mindenféle "retardáltnak" elmondtak, és mivel nem tudtak megcáfolni semmit amit mondtam, az egyik csak folyamatosan azt ismételgette hogy "hazudsz, hazudsz". Ha ezek lennének az iskolai oktatás díszpéldányai, akkor az mennyire szánalmas? Semmi logika, viszont fröcsögõ gyûlölet, trágárkodás és a másik mocskolása. Az aki folyamatosan hazugnak mondott, az olyat állított hogy "aki keveset keres, az nem fizet adót". Érdekes, nem hallottam arról hogy a keveset keresõ embereknek elengedik ingatlanadót. Mennyi végtelenül ostoba, agresszív ember, és ezek állnak ki a közoktatás mellett. :huuu:

[TMIB]

A tüntetés nagy port kavart, gondoltam hogy összedobok egy vélemény-videót. Egy helyen elrontottam egy szót, de a lényeget nagyjából elmondtam.

Videó Blog - #5 - Diáktüntetés, oktatásügy, tanterv - Vélemény

https://www.youtube.com/watch?v=Jy0ZGcAtHeg

[fater.lajos]

Errõl írtam itt... http://magyarprepperforum.net/showthread.php?217-Vegyes-h%EDrek&p=85272&viewfull=1#post85272

[TMIB]

A tüntetés nagy port kavart, gondoltam hogy összedobok egy vélemény-videót. Egy helyen elrontottam egy szót, de a lényeget nagyjából elmondtam.

Videó Blog - #5 - Diáktüntetés, oktatásügy, tanterv - Vélemény

https://www.youtube.com/watch?v=Jy0ZGcAtHeg

Hoppá.

Ezek szerint többnyire ugyan baloldali volt a demonstráció, de nem 100%-osan.


https://www.facebook.com/JobbikMagyarorszagertMozgalom/posts/10155837883161405

"Jobbik Magyarországért Mozgalom added 3 new photos.

January 20 at 6:42am ·
Jogosan dühösek a diákok, mi pedig eszközt adtunk, hogy kifejezzék: a képeken is látható, dühös arcot ábrázoló matricákat osztotta a Jobbik Ifjúsági Tagozat a tegnapi demonstráción.

Szerintünk a Fidesz-kormány oktatáspolitikája megbukott, az ágazat válságban van és sem a diákok, sem a pedagógusok nem érzik magukat benne jól. A leendõ Jobbik-kormány egy diákközpontú, a jövõre felkészítõ és versenyképes tudást adó oktatáspolitikát fog kialakítani."

https://alfahir.hu/2018/01/19/diaktuntetes_oktatas_iskola_diakok_tuntetes

[TMIB]

Facebookos bölcsesség, ezúttal valóságtartalommal.

https://scontent-lax3-2.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/26903635_1794669317231843_1665690164916082434_n.jp g?oh=a0a9f49fa91bdf229b63e43cc56bd905&oe=5AE9D0C2

[TMIB]

A magyar oktatási rendszer nem ad az életben használható tudást

"A magyar oktatási rendszerrõl tart nyílt fórumot szombaton a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform, amelyre meghívták a politikai pártokat is. A Fidesz és a KDNP már jelezte, hogy nem vesz részt rajta."

https://helyivalasz.hu/orszagos-hirek/a-magyar-oktatasi-rendszer-nem-ad-az-eletben-hasznalhato-tudast-1

Végül is miért mennének? Elvégre õk csak a kormány ami az oktatásügyért felelõs. :rolleyes: Csak tudnám hogy hogy van pofájuk felvenni a fizetést, ha ennyire nem vesznek részt a saját munkájukban.

[fater.lajos]

Kérdés a túloldalról:
Hány tagja van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, és kit képvisel milyen alapon a Civil Közoktatási Platform nevû szervezõdés? Egyáltalán van felhatalmazásuk arra hogy tárgyaljanak, vagy egy budapesti fotel-forradalmár csoport?

Van itthon 154400 pedagógus, ebbõl mennyi a PDSZ, amikor a többség nem hogy a PDSZ-nek, de más szakszervezetnek sem tagja... Egyes hírek szerint 22000 tagjuk van.
Ötven oktatási szakmai szervezet, szakszervezet és tiltakozó mozgalom megjelent képviselõi létrehozták a Civil Közoktatási Platformot (CKP)-ot. A honlapjukból sem derül ki hogy kik õk... Van ötven alapító, akik nagyon civilek, meg van közöttük olyan is aki üzletileg érdekelt a régi rendszer visszaállításában. (Tankönyvesek, magániskolák...) Van közöttük olyan is aki a párttá alakulását is bejelentette... Hm, érdekes...
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1617.pdf
http://ckp.tanitanek.com/2016/02/16/a-civil-kozoktatasi-platform-alapito-nyilatkozata/

Egy szó mint száz, érdemes mindenki oldaláról megnézni az ügyet!

[TMIB]

Ezt tudom, de a probléma nem az hogy ezek tárgyalnak. Hanem az, hogy csak ezek. A kormány mikor hívott össze pedagógus/oktatásügyi vitát? Azért hívnak össze kis szervezetek, mert akinek kéne, az nem hív össze semmit, nem tárgyal, nem vitázik, nem nyilatkozik, hanem egyszerûen felveszi a fizetést, aztán bujkál. Azt csinálta az elõzõ kormány is, meg a többi is. Eltelt 28 év és ugyanúgy nem beszélnek semmirõl, csak megvan a havi fizetés és nem tesznek semmit.

Azért van az hogy kis semmi szervezetek próbálkoznak, meg diákok tüntetgetnek. Ez nem rájuk nézve szégyen, hanem az oktatásügyi minisztériumra meg a többire.

[bel]

Sziasztok,

Nem ismerem egyik szervezetet sem, de 22 000 ember, akik onkent belepnek egy szervezetbe, az szerintem brutalisan sok.
Fogalmazzunk ugy, hogy a fidesznek sincs ketszer ennyi tagja.

Bel

[fater.lajos]

14 % akkor, ha a számok igazak...
Párt tagságot szakszervezeti tagsággal összehasonlítani botorság.
Még egy dolog! A szakszervezeti tagok hagyományosan a "szervezett munkásság" Budapestre koncentrálódik történelmileg... a "parasztok"-nak meg mindig volt véleménye, kiálltak ügyek mellett és nem léptek be szervezetekbe. Azért ez is elgondolkoztató!

[TMIB]

"Meg akarta ölni magát egy 12 éves kislány Kínában, mert rettegett, mi fog történni vele, miután nem csinálta meg az összes házi feladatát, amit a téli szünetre adtak fel neki az iskolában – jelentette a helyi sajtó.

Kínában rendszeresen elõfordul, hogy diákok azért akarják megölni magukat, mert nem bírják a szülõk, valamint az iskolák által rájuk helyezett nagy nyomást. Egy 2014-es felmérés szerint évente nagyjából 500 általános iskolás és középiskolás öli meg magát, és több mint 90 százalék hátterében az iskola és a tanulás áll."

https://24.hu/elet-stilus/2018/03/02/a-15-emeletrol-ugrott-ki-egy-12-eves-lany-mert-nem-keszult-el-a-hazi-feladataval/

[Zacskóbicska]

Lehet, hogy Kínában ez a "természetes szelekció" program része. Hadd hulljanak a gyenge idegzetûek még az elõtt, mielõtt a társadalom komoly pénzt áldozna rájuk. Lehet, hogy úgy gondolják, késõbb is csak a baj lenne velük. A Tajgetosz-módszer már túl brutális lenne a XXI. században. Ha vissza tudtok emlékezni, hasonló okból a 70-es években az amerikai gyerek ezért repülõgépet térített el pisztolynak álcázott golyóstollal, eszébe se jutott az öngyilkosság, inkább a környezetváltozás!

[fater.lajos]

Más kultúra, más problémamegoldási mód.

[darxide21]

noÁr - TANULNI AKARUNK! -Magyar felirattal
https://www.youtube.com/watch?v=yfR4dzjGKJs

Érdemes elolvasni a kommenteket :/

[Dream_walker]

Jó zene, értelmes szöveg :)
A hozzászólásokból világosan kiderül, hogy a fogalmatlan, korlátolt sötétek azok, akiknek nem tetszik, az értelmesebbjének meg igen :)

[darxide21]

A liberális, szegregációs résznél azért hümmögtem egyet. Lévén, hogy mo.-n ingyenes az oktatás. Mindenkinek meg van a lehetõsége arra, hogy tanuljon. Az iskola meg nem tehet róla, hogy otthon csak a faszverést meg a segélyvárást látja a gyerek.

[Dream_walker]

Mo-n a közoktatás ingyenes, ami azért valljuk, elég kevés a mai nemzetközi gazdaságban. Hiszen ha jó lenne (a világon akárhol), akkor nem léteznének magániskolák.
Én közoktatásban diplomáztam, a szakmámban el is tudtam helyezkedni, de ahhoz, hogy mára már azért jutunk egyrõl a kettõre, pénzért kellett még 3 kiegészítõ szakmát megtanulnom, meg elköltöznöm az ország másik felébe. Most tanulom az újabb, teljesen más szakmát, mert bár azért ellenni el lehet most is, de 5 év múlva ez már kevés lesz, és nem látom a tendenciát, hogy a jelenlegi helyzetem úgy változik, hogy elõrébb jutunk, ha csak nem teszek meg drasztikusnak mondható lépéseket.

Ha 10-15 évvel ezelõtt az oktatás során ezt elmondták volna nekünk, amit most meg kell lépnem (ez nem pénzkérdés, hanem egyszerûen annyi, hogy van-e elég esze az oktatóknak, oktatásügyeseknek), akkor sokkal-sokkal jobb helyzetben lennék. Meg rajtam kívül a generációm kb. 50%-a szintén.

Az oktatásban, az állami oktatásban rosszul tanítanak rossz dolgokat, k.rva nagy hiányosságokkal, és az átadott tudás nem képvisel valódi értéket a tulajdonosai számára.

Mondom, olyan általános dolgokról van szó, amit különösebb jóstehetség nélkül látni lehetett 10-15 évvel ezelõtt is, mégsem beszélt róla senki, és még ma sem beszélnek róla.

[st.jimmy]

lenne tippem, hogy mire gondolsz, de mondanál esetleg konkrétumokat?

[Dream_walker]

Amit a zenében is említenek, adóbevallás-készítés címszó alatt. A pénzügyi mûveltség nulla. Márpedig azt ingyen is meg lehet szerezni.

A tanulás, szakma, munka, pénzkereset kapcsolata teljesen ki van hagyva. Ma a tanulásban is az az elsõ, hogy legyen valami tudásod, teljesen mindegy, hogy milyen. Pedig nem mindegy. Kommunikáció szakon végezve is lehet nagyon jól keresni, csak beszélni kell hozzá három idegen nyelvet, meg oda-vissza tudni az összes 21. századi telekom-technológiát. Elfelejtik az az egyszerû tényt közölni, hogy a szaktudásoddal akkor fogsz pénzhez jutni, ha az általad elõállított javak (szolgáltatások) ÉRTÉKET képviselnek mások számára. F.sza dolog, ha megtanulsz varrni, de mivel kínában 50millióan folalkoznak ezzel, a mai globálgazdaságban nem lesz nagy értéke a tudásodnak. Emellett vízvezetékszerelõt meg nem képeznek, pedig azt nem lehet kínából behozni, és nagyon jó megélhetést biztosít vállalkozóként, mivel a munka értéket teremt másoknak.

15-20 évvel ezelõtt lehetett látni, hogy az informatika, digitalizáció fejlõdése nagyobb változásokat fog hozni, mint anno az ipari forradalom. Ez mára nagyjából be is igazolódott. De még mindig varrónõket képeznek, nem rendszergazdákat meg webfejlesztõket.

A specializáció is egyre fontosabb, ahogy a különbözõ tudásterületek egyre jobban fejlõdnek. Meg kell találni, hogy ki miben jó, és azt a vonalat erõsíteni, nem általános polihisztor-képzõt csinálni még a felsõoktatásból is. Ha elaprózódik a tudás, akkor semmit nem fog érni. Egy-két dologhoz kell érteni, de ahhoz nagyon.

Ezek mind olyan dolgok, amikre én emlékszem középiskolás koromból, hogy már akkor lehetett látni az irányokat. Azt meg most lehet látni, hogy k.rvára senki nem indult el arra.

[TMIB]

Se tankönyv, se tanítás, csak járjon a gyerek iskolába, aztán majd lesz valahogy, a lényeg hogy az iskola megkapja értük az államtól a fejpénzt. Aztán könyöröghet a diák is, meg a szülők is. Az igazgatónőt miért érdekelje, ha neki ott a pénz a zsebében?

Majdnem egy teljes osztályt megbuktattak egy budapesti szakközépiskolában

"A hároméves képzés első évében elkezdődtek a gondok, ugyanis egy-két kivétellel alig kaptak tankönyvet a diákok, amiből tanulhattak volna. Ekkor még heti öt napot jártak iskolába és nyáron volt négy hét kötelező gyakorlat, második osztályban viszont már csak heti két napot jártak iskolába és három napot dolgozni, és könyvük sem volt. Azok a szülők, akiknek elektronikai vagy gépész végzettségük volt, többször is jelezték, hogy nem itt kellene tartani a gyerekeiknek a tananyagban, de hiába próbálták megbeszélni az ügyet az igazgatónővel, ő egyszer sem jött el ezekre a találkozókra."

"A diákok szerint három évig gyakorlatilag semmi hasznosat nem tanítottak nekik. Hiába küzdöttek a szülők is, a vezetőség csak az utolsó pillanatban próbálta menteni a helyzetet, akkor már hiába."

"A 27 gyerekből alig nyolcnak lett bizonyítványa, de Melinda szerint ők is csak épphogy átcsúsztak a vizsgán."

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bmszc-umszki-buktatas-iskolai-botrany/

[Dream_walker]

Feljelentés sikkasztásért, plusz híradó, fókusz, ilyenek. Máris meg fog jelenni a t. tanerõ a megbeszélésen ;)

[st.jimmy]

Ezek mind olyan dolgok, amikre én emlékszem középiskolás koromból, hogy már akkor lehetett látni az irányokat. Azt meg most lehet látni, hogy k.rvára senki nem indult el arra.

Valami aktuális 10-15 évre elõre? :D

Blokkláncon kívül :D :D

[Dream_walker]

Kezdd el tanulni a robotbeállítást, karbantartást, programozást :D Már most is jól lehet keresni vele, és a mainál csak több robotot fognak beállítani az iparban.

[st.jimmy]

AI?

Van egy Medical Futurist név alatt futó debreceni srác, aki az ember és az AI kapcsolatával foglalkozik elég sokat, tehát, hogy milyen feladatokat nem lehet majd AI-ra bízni, hogy érdemes megérteni az AI-k mûködési elvét és használatukat, ezzel, valamint az ún. soft skillek fejlesztésével lehet majd bõdületesen nagyot tarolni. Õ nyilván az egészségügyre specializálódott, pl. AI segít értelmezni a röntgen, vagy MR képet, gyorsabban és nagyobb biztonsággal mondja meg, hogy mi van rajta, de a beteggel foglalkozni kell, beszélgetni kell, tanáccsal ellátni, bátorítani... Gondolom ez számos területen hasonlóan lesz.

[Dream_walker]

Nem kell ekkora nagy dologra gondolni.
Van egy gyártósoron egy robotkar, azt bizony idõrõl idõre be kell zsírozni, meg ellenõrizni a csavarokat, csapágyakat, ilyenek. Mondjuk soronként dolgozik 20 kar, 0/24-ben. Az efféle gépeket 50-100 üzemóránként kell karbantartani (nem szétszedni, hanem olaj, zsír, csapágyellenõrzés, ilyenek). Költõi kérdés: van-e erre most ember?

[st.jimmy]

nem ezt akartam értelmezni, hanem egy másik vonalat akartam felvetni :)

de értem a dolgot, programozás tuti hasznos, remélem nem bánom meg, hogy nem vágtam bele idõben

[Dream_walker]

Nem csak a programozásról beszélek, hanem úgy általában a fejlett technológiákhoz kapcsolódó munkákról.
Nálunk a gépek javításainak a felét szakszervíz végzi, és nem a garancia miatt, hanem mert mi nem tudjuk megcsinálni, pedig van a mûhelyben összesen 100 évnyi valós szakmai tapasztalat a legkülönbözõbb szerelési, mechanikai, villanyos dolgokban.

A szakszervíz meg, ha szerencsénk van, 1-2 héten belül jön, de az általánosabb az egy hónap. Most képzelj el egy egy hetes leállást egy 0/24-ben mûködõ akármilyen gyártósoron.

[TMIB]

OECD-felmérés: elnőiesedett és elöregedett a magyar pedagógustársadalom

"Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok."

https://index.hu/belfold/2019/06/24/oecd_eloregedtek_a_magyar_tanarok/


Magyarul: Idős tanárnőkkel vannak tele a magyar iskolák, akik nem fegyelmeznek? :-/

[Ged]

Újabb drámai cikk az oktatás helyzetérõl:

https://index.hu/belfold/2019/11/12/iskola_tanarok_panasza_miniszterium_osztaly_kemia/

Lehet, hogy csak egy ellenzéki érzelmû tanár valós alapokon álló, de kicsit kiszínezett története. Bár még az is lehet, hogy szóról szóra így történt, nem tudhatjuk. Nem is ez a lényeg.
Ha gond van bármivel, akkor nem elég panaszkodni, a vezetõket hibáztatni, kivándorlásra biztatni másokat, hanem megoldással kéne elõállni. Mi lehet a megoldás? Kézenfekvõnek tûnik, hogy a PÉNZ. Nyilván keveset keresnek a tanárok, ahhoz képest, hogy milyen fontos munkát kéne végezniük. A kevés pénz miatt a sok a pályaelhagyó. Maradtak az igazán elhívatottak és akik a munkaerõ piacon nem kellenek máshova. Ha most megtripláznák a fizetéseket az elég volna, ahhoz, hogy a jó tanárok visszamenjenek a pedagógusi pályára? Vagy arra, hogy a rossz tanárok jobban tanítsanak? Aligha. Nyilván lenne néhány pedagógus, aki örömmel menne vissza tanítani, ha a fizetése fedezné minden költségét, de ez kevés a megoldáshoz. Anno Medggyesy átlagosan 50%-kal emelte a tanárok fizetését, de az oktatás színvonalán nem igazán segített, mert a versenypiaci fizetések is emelkedtek (többek között az emelkedõ közalkalmazotti fizetések miatt). Nem lenne elég csak pénzt önteni az oktatásba. Jobb lenne az iskolák felszereltsége, és az épületek állapota (ami nem utolsó dolog), de ahhoz, hogy a színvonal emelkedjen kevés a pénz, szerintem. Megkérdeztem a feleségemet - aki szintén pályaelhagyó tanár - , hogy azért a fizetésért, amit most kap egy multinál, visszamenne-e tanítani. Nem menne. Szerinte a pedagógusi pálya társadalmi megítélése sokat romlott a rendszerváltás óta. A tanárokat már nem tisztelik a diákok és a szülõk sem. Magam is látom, hogy egyre több az olyan "szülõ", aki nem igazán foglalkozik a gyereke tanulmányi elõre mentelével. Azt várja el, hogy majd az állam, az önkormányzat, az iskolaigazgató, vagy a tanár megoldja. Tisztelet a kivételnek.
A fiam most 6. osztályos, a lányom 2.-os. Csak négy év a különbség, de láthatóan romlott a színvonal. A diákok és a szülõk színvonala. Kevesebb a gyerek, a jobb nevû iskolák sem tudják már kiválogatni a jobb képességû tanulókat. 6 éve még három osztályt tudtak indítani, 2 évvel ezelõtt már csak kettõt. Talán van olyan országrész, ahol éppen nõ a gyereke száma (Borsod?, Szabolcs?), de nem hiszem, hogy ott jobb lesz a helyzet idõvel (épp ellenkezõleg, tudjátok mire gondolok).
Mi tehet a mindenkori kormányzat? Emeli a fizetéseket? Honnan vonja el? Csóró ország vagyunk már már vagy 100 éve. Csökkenti az iskolák számát? A mindenkori ellenzék rögtön ráugrana, hogy a kormány bezárja az iskolákat, mi lesz velünk? Megpróbálja rávenni a szülõket, hogy több gyereket neveljenek, nagyobb odaadással? Ezzel próbálkoznak most, de nem látom, hogy ennek tapsikolna a baloldal. Az a baj, hogy az EGÉSZ TÁRSADALOM van elb*szva. Szerintem. Ezen nem tud segíteni egyik politikai oldal sem.

[darxide21]

A színvonalról csak annyit, hogy most jelentkeztem egy okj-s mûszaki rajzoló képzésre.

Szóbeli vizsga tételek: 1. Mutassa be az informatikai eszközökben használt memóriatípusokat, szerepüket!-Memóriatípusok-Statikus memória, dinamikus memória-Memóriakapacitás, memóriarekesz mérete, elérési idõ-Fényképezõgépek, mobiltelefonok, memóriakártya típusai, jellemzõik.

2. Mutassa be a számítógépes hálózatok illesztõegységeit, átviteli közegeit!-Hálózati kártyák, MODEM-HUB, REPEATER, ROUTER, BRIDGE, GATEWAY -Kábelek: koaxiális, UTP, STP, FDDI-Vezeték nélküli adatátvitel: WI-FI, Bluetooth.

3. Ön egy számítógépes hálózattervezéssel foglalkozó cég munkatársa, és azt a feladatot kapta, hogy ismertesse az egyik partnerrel a számítógépes hálózatok feladatait és elõnyeit.-A hálózatok fogalma-Feladatai, elõnyei-Csoportosítás különbözõ szempontok szerint-A hálózatok összetevõi.

6 vizsgakérdésbõl 3 informatika... Kérdem én, egy mûszaki rajzolónak mi a megrepedt lószerszámért kell ezeket tudnia?

[TMIB]

Na ez az...

Én örülök hogy tőlem nem követeltek meg ilyesmiket OKJ-n. Személyi titkár képzésen megtanítottak gépírni, hivatalos emailt írni, alapvető üzleti dolgokról is beszéltek. Szóval hasznos volt ha azt nézem hogy ma mivel foglalkozom.

A személy- és vagyonőrt is elvégeztem, ami szakmát nem csináltam utána, viszont egy csomó új dolgot megtanultam nagyon sok mindenről. Magyar törvényekről is, de úgy általánosságban önvédelem témában is érdekes volt az egész.

Ez a kettő volt 1 év + 4 hónap és nem kellett csak heti 2x bemenni. Sokkal többet ért mint az egész középiskola + az általános iskola nagy része együtt...

[bel]

Ha most megtripláznák a fizetéseket az elég volna, ahhoz, hogy a jó tanárok visszamenjenek a pedagógusi pályára? Vagy arra, hogy a rossz tanárok jobban tanítsanak? Aligha.

Szia,

Egyik pillanatrol a masikra nem lenne latvanyos valtozas, de evek alatt igen.

Egyik pillanatrol a masikra valtas lenne, hogy a tanar fel tud keszulni az orara, mert delutan nem kell napszamban asnia (ez nem kamu, konkret megtortent eset). Ez persze az osszinvonalat csak kicsit emelne meg, de azert emelne.

Masreszt a jo tanarok egy resze tenyleg visszamenne, ami szinten egy viszonylag gyors valtozas.

Ennek kovetkezteben megszunnenek a hianyok, lenne eleg tanar (nem jo tanar, hanem tanar), es amint megjelenik 1-2 olyan jo tanar, akire letszam szempontbol nincs egetoen nagy szukseg, akkor egybol lenne lehetosege az iskolaigazgatonak arra, hogy az 1-2 legrosszabb tanart kirugja. Na, miutan tripla fizetest kapnak a majdnem-legrosszabb tanarok, es latjak, hogy ezt bizony el is lehet vesziteni, akkor ok hirtelen osszeszednek magukat, es onmagukhoz kepest a legjobb teljesitmenyt nyujtanak, ami meg ha nem is tokeletes, de azert ez erezheto ossz-szinvonal emelkedest okozna.

Abban persze kozben igazad van, hogy a fizetes csak egy dolog a sok kozul, de talan a legfontosabb. A tobbi:
-tarsadalmi megbecsules; ami egy bonyolult kerdes, de mivel a jelen tarsadalom nagyon penz kozpontu, ezert (idovel) a magasabb fizetes magasabb tarsadalmi megbecsulest is hozna magaval
-szakmai megbecsules: fontos lenne visszaadni a korabban megvolt onallosagot es demokraciat, es az elmult evek diktarturaepiteset visszacsinalni

Egyszer allitolag Napoleon azt mondta, hogy fakat kell ultetni az utak szelere, hogy a menetelo katonaknak arnyekot adjon. "De hat evekbe tellik, mire megnonek a fak" reklamaltak neki, mire az volt a valasza, hogy igen, ezert kell most azonnal elkezdeni. Az oktatas javitasa is ilyen.

Bel

[bel]

A személy- és vagyonõrt is elvégeztem, ami szakmát nem csináltam utána, viszont egy csomó új dolgot megtanultam nagyon sok mindenrõl. Magyar törvényekrõl is, de úgy általánosságban önvédelem témában is érdekes volt az egész.

Ez a kettõ volt 1 év + 4 hónap és nem kellett csak heti 2x bemenni. Sokkal többet ért mint az egész középiskola + az általános iskola nagy része együtt...

Szia,

Szerencsed volt, en olyan oktatassal talalkoztam, ahol 4 nap (2 hetvege) alatt adtak le a sz+vagyonori tanfolyam anyagat, nem gondolom, hogy ok tul sokat megtanultak ennyi ido alatt (noha az OKJ-s vizsga meg ezen felul volt). Ehhez kepest eleg nehez volt a vizsga, szoval fura lehetett a vizsgajuk.

Bel

[TMIB]

Nekünk szerencsére hagytak időt a tanulásra és mindent rendesen elmagyaráztak. Mondták hogy utána el lehet végezni fegyverismereti vagy milyen tanfolyamot is további súlyos tízezrekért. Mondjuk mikor hozzátette az oktató hogy ha valaki jelentkezik, akkor annál a vizsgánál vigyen bort a vizsgáztatónak "hogy jobban sikerüljön a vizsga", akkor azért néztem egy nagyot... Úgyhogy arra inkább én már nem is jelentkeztem. (Nem közvetlenül iskola, de azért az oktatásügyhöz tartozik ez is.)

[TMIB]

Ez természetesen nem saját videó, csak találtam a gépemen és feltöltöttem most a csatornámra. Viszont gyönyörűen bemutatja a problémát. Az anyuka elmondja hogy az iskola mennyire nem tett semmit, de még annyit sem hogy intőt adott volna az őrszakos verekedőknek.

Kislányt vertek az osztálytársai - Iskolai erőszak riport 2009-ből


https://www.youtube.com/watch?v=rzPNqWvKlO8

[TMIB]

"Az anyagi ellehetetlenülés veszélye fenyegeti Gyöngyöspatát – figyelmeztetett a hét végén a térség országgyűlési képviselője. Horváth László szerint a következő két hétben a település éves költségvetésének kétszeresét kellene kifizetnie hatvankét cigány gyereknek és családjuknak, amiért a helyi iskola néhány éven keresztül szegregált oktatást folytatott."

"Mert mi az, hogy szegregáció? Miért rossz az, ha helyben van az iskola, ha valami pluszt ad a gyereknek, ha segíteni akar neki leküzdeni azt a hátrányt, amit otthonról örökölt? Mi a rossz abban, ha a gyerek, a szülők, a pedagógus és egy település vezetése egyetért abban, hogy milyen oktatást, milyen iskolát akar?"

https://magyarnemzet.hu/belfold/veszelyes-precedenst-teremthet-a-kuria-7641434/


Politikát rakjuk félre egy kicsit. A cikkből az jön le, hogy azokat a diákokat akik le voltak maradva, felzárkóztató oktatásban részesítette az iskola. Ebből lett a baj, és most 100.000.000 forintot ítéltek meg 60 gyereknek. Felőlük simán bezárhatnák az iskolát is. Ha kárpótlást kapnak a "hátrány" miatt, ott mi a hátrány ha többletsegítséget kaptak a tanuláshoz?

Én jártam matek korrepetálásra és külön kellett érte fizetnem a tanárnak. Ezek ingyen kaptak plusz segítséget és tönkreteszik érte az iskolát.

A kedves bíróság amúgy hogy intézi ezt? Minden gyereknek nyit egy számlaszámot amire beteszik a kb. másfél millió forintot, amihez 18 éves korukban hozzányúlhatnak? Vagy a szülőknek adják és esetleg majd a helyi kocsma forgalma fog megnőni 100millió forinttal? A hír körülményeit tekintve erre tudnék gondolni.

Akkor most hogy lesz? Bezár az iskola? Vagy nyitva marad és a település rakás másik fontos ágazatából vonnak el rá? Akkor meg azok szenvednek majd sérelmet, akiknek amúgy sem az iskolai ügyhöz, sem az egész tárgyaláshoz semmi közük nem volt.

:huuu:

[Ged]

A "jogvédõket" hidegen hagyja, hogy mi lesz a település , vagy az iskola sorsa. Sõt, szerintem a cigányok sorsa sem izgatja õket. Csak az a fontos, hogy minden olyan esetre rámutassanak amire lehet, hogy jogsértés történik, ezáltal megerõsítve azt, hogy rájuk (jogvédõkre) milyen nagy szükség van. A probléma gyökerét nem keresik, nem akarják megszüntetni.
Mit old meg az a 100.000.000 Ft? Talán ez majd segít a cigány gyerekeknek, hogy jobban tanuljanak? A szüleik majd jobb, demokratikusabb iskolákba járatják õket, hogy leérettségizhessenek, (és után diplomát szerezzenek)? Ez a pénz segít, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak? Aligha. A kártérítés felhasználására szerintem nincs semmilyen korlátozás. Maximum annyi, hogy x százalékát át kell adják a jogvédõ szervezet ügyvédeinek, mint sikerdíjat.
A település tönkre megy, (persze az állam kisegíti az adófizetõk pénzébõl). A helyiek még jobban "szeretni" fogják a cigányokat. A cigányok a hirtelen jött pénzt "okosan" arra használják, hogy "tanuljanak", "mûvelõdjenek", "beilleszkedjenek", és csökkenjen a településen az etnikai feszültség. Ezt tudják a jogvédõk: elmélyíteni a bajokat.

[TMIB]

Nem tudom, de ha tanár lennék ott, akkor a mostani döntéssel együtt mondanék fel és húznék el onnan. Eleve milyen lehet ott a helyzet, ha egy 2500 fős településen van vagy 250 fős kis iskola, de abból 60 tanuló lemaradt, rossz képességű, erőszakos, stb? Kész rémálom. Aztán amikor az iskola segítene nekik, akkor megbüntetik őket érte amivel szív az egész tanári kar.

Mondjuk nem függeszthetik fel az iskola működését néhány évre hogy addig áttegyék a diákokat a szomszédos faluba vagy városba, mert vagy lenne hely, vagy nem, de akkor külön tömegközlekedést kellene megoldani rá. És akkor ott a következő gond, hogy ha az iskola 1-2 évre bezárna a pénzhiány miatt, akkor mi biztosítaná azt hogy a mostani tanárok újra jelentkeznének ott oktatásra? Valószínűleg mindegyik menekülnek és vissza se nézne soha többet. És ez teljesen érthető reakció volna, én is azt tenném a tanárok helyében. :hogymi:

[bel]

Szia,

Azert nem neveznem "segitsegnek" es "felzarkoztatasnak" azt, ha nem oktatjak a diakokat.

Persze az eleg nehez dolog, hogy ha minden aprosagra Budapestrol (KLIK) kell engedelyt kerni, akkor megszervezzek azt, hogy azok, akik tenyleg problemasak, azokra plusz odafigyeljenek, foleg ugy hogy gyakorlatilag megtiltotta a kormany az ingyenes szakkorok tartasat (az iskolakat koteleztek arra, hogy berbe adjanak termeket, es mi masra tudnanak berbe adni, mint a sajat diakjaiknak, akik szakkorre jarnak).

Bel

[Ged]

Ez a jelenség nem új keletû, és nem sok köze van az aktuálpolitikához. Már a Kádár-rendszerben is sok volt a problémás egyed (nyilván nem mind ilyen). És már akkor is "védettek" és segélyezettek voltak, ergo a nekik megfelelõ életszínvonalért nem kellett teljesíteniük sem az iskolában, sem a munkahelyen. Ez a fajta viselkedés tovább öröklõdik. Nehéz ebbõl a szutyok életfelfogásból kikászálódni annak is, aki többre szeretné vinni. Konkrét példa: a tesóm vidéki kisvárosban 20 cigány közmunkást kapott parkfenntartási feladatok elvégzésére. Az elsõ hétfõ reggel még mindegyik ott volt, másnap már páran hiányoztak. Hét közepére felére csökkent a létszám. Péntek reggel már csak pár ember lézengett a telephelyen. Következõ hétfõre csak egy maradt, aki becsülettel végigdolgozta a hetet, de pénteken úgy búcsúzott, hogy nem jön többet, mert a többi cigány kinézi. Hiába vagy virág, ha a gaz lehúz...

A szegregáció - teszik vagy sem - természetes folyamat. Ha egy osztályban, vagy iskolában elérik a kritikus létszámot a problémás gyerekek (mindegy, hogy cigány vagy nem cigány), akkor romlani kezd a fegyelem és az oktatás színvonala. Egy osztályban egy tanár van, nincs lehetõség arra, hogy a hátsó sorban lévõkkel külön foglalkozzon, fegyelmezzen egy kisegítõ tanár (talán a fejlett nyugaton van ilyen). Ha romlik a színvonal, a szülõk egy része elviszi a gyerekét - ha tudja - más iskolába. Ezzel párhuzamosan a tanárok egy része is elszivárog. Nyilván a tehetségesebb, alkalmasabb tanulók és tanárok tûnnek el elõször, így a színvonal drámaian csökken. A legszomorúbb, hogy ezen nem lehet segíteni sem pénzzel, sem jóindulattal, mert a másik oldalról nincs meg a hajlandóság. És amíg egy normális szülõ manapság 1-2 gyereket vállal, mert a nevelés, taníttatás megterhelõ (anyagilag, idõben, energiában), addig az alja rétegnél nem ez a szempont, hanem az, hogy legyen elég családi pótlék, meg segély. Ha fogyatékos még "jobb", mert arra extra pénz jár. Így nemzedékrõl nemzedékre szélesedik az alja réteg, és vékonyodik a normális. És az fog történni az egész országban, ami már megtörtént kicsiben az osztályban: aki tud és alkalmas rá, más országot keres. Hacsak egy szélsõjobbos párt nem szerez 2/3-ot és erõvel kiszakítják a hátrányos helyzetû gyerekeket a káros "családi" környezetbõl. De erre nem nagyon van sikeres példa (vagy csak én nem hallottam).

A KSH adatai szerint 1990-ben a 14 éven aluli összlakosság 2.130.549 fõ, ebbõl 56.496 vallotta magát cigánynak. 2001-ben összesen 1.694.936 gyerekbõl 67.652 cigány volt. 2011-ben 1.177.788 fõbõl 101.204 fõ volt cigány. A számok elsõre nem tûnnek riasztónak, de a trendet kell nézni. Egyébként is sok olyan cigány van, aki magyarnak vallja magát, vagy nem nyilatkozik. A 2011-es népszámlás szerint 308.957 cigány lakos volt az országban. A valós adat - szerintem - közelíti a tripláját. Szóval ez a folyamat nem most elkezdõdött, sõt elõrehaladott állapotban van. Változásra nem számíthatunk. A kormányoknak "fontosabb" dolga van, a médiából a menekültválság, a klímaválság, a gazdasági válság, a Közel-Keleti válság stb. ömlik ránk. Pár év múlva nyakunkba kapjuk a demográfiai válságot is....

[bel]

Szia,

"A legszomorúbb, hogy ezen nem lehet segíteni sem pénzzel, sem jóindulattal, mert a másik oldalról nincs meg a hajlandóság."

Szerintem ennel szomorubb, hogy akiben meglenne a hajlandosag, azon nem lehet segiteni, mert nincs sem penz, sem joindulat. :-(

Kicsit mas szempontbol: szerintem ugy altalaban a "szocializmus epitese" (hogy a fiatalok is ertsek: "a kommunizmus") nem volt jo, es nagyon jo, hogy megszunt; de egy resze kifejezetten sokkal jobb volt, mint azota barmi ebben a temakorben:
a legelmaradottabbakat kemenyen rakenyszeritettek (nagyreszt konkretan veressel) arra, hogy dolgozzanak, es a gyerekeik iskolaba jarjanak.

Persze az iskolaba jaras "csak" 16 eves korig vagy a 8 altalanos elvegzeseig volt kotelezo, de a mai "papirra firkalunk valamit, aztan mindenki azt csinal, amit akar" hozaallassal szemben megadta az alapot arra, hogy a kisgyerekek jarjanak iskolaba, es aki ugy-ahogy alkalmas volt ra, az bizony elvegezte a 8 altalanost. Es meg ha a tobbseg nem is tanult tovabb, de a legszegenyebb, legalmaradottabb csaladokba szuletetteknek is valos eselyuk volt arra, hogy ha van ra igenyuk, akkor az altalanos iskola utan el tudtak menni egy szakmunkaskepzobe, ahol egy kis segellyel megtamogatva a kollegiumban (vagyis a nagyon elmaradott kornyezetbol kiragadva) meg tudtak elni (vagyis a nelkul, hogy a szuleiktol barmit is kaptak volna). Es ezzel felul tudtak emelkedni a szuleik szinvonalan. Biztos, hogy ezzel nem elt a 100%-uk, de szerintem 10-20% igen, ezert irtam azt, hogy valos eselyuk volt erre.

Aki nem elt ezzel, az is egy emberhez melto eletet elt, mivel ugyan sokkal kemenyebben dolgoztak segedmunkaskent mint pl. egy mernok (es ezert jellemzoen meg is haltak hamarabb), de ezert cserebe kaptak egy olyan fizetest, amibol tisztesseggel meg tudtak elni.

Ma az, aki kap havi 22 300 Ft-ot segelykent, az nem kepes megelni. Es par evvel ezelott (amikor meg jovel kevsebb, mint 700 000 migrans ment ki), akkor ezeknek az embereknek eselyuk sem volt arra, hogy legyen munkahelyuk. Es ami a legrosszabb, hogy a fiatalok ugy nottek fel, hogy soha nem lattak a szuleiket, nagyszuleiket dolgozni (pedig a 90-es evek elejen meg nagyon akartak dolgozni, de szep csendben belesulyedtek abba az allapotba, hogy mindegy mit akarnak, munkahely ugy sincs nekik).

Latszolag ma (miutan az a 700 000 dolgozo elment) konnyu dolguk lenne, de megsincs: 25 ev munkanelkuliseg nagyon mely nyomot hagy azokban is, akik fiatalon dolgoztak, de most mar oregek; azokban is, akik soha eletukben nem dolgoztak, mert pl. a munkas eletuk elso 15 eveben nem talaltak munkat; es azokban is, akik most kezdenenek dolgozni, ha lattak volna barkit is maguk korul, aki dolgozott.

Azt nem tudom, hogy mi lenne a megoldas most. Es ha igaz, hogy a nemet autoipar leepulese miatt meg fog ugrani a munkanelkuliseg, akkor valoszinuleg nem is lesz semmi megoldas, meg akkor se lenne, ha lenne szandek a javitasra. :-(

Bel

[TMIB]

Szia,

Azert nem neveznem "segitsegnek" es "felzarkoztatasnak" azt, ha nem oktatjak a diakokat.

Persze az eleg nehez dolog, hogy ha minden aprosagra Budapestrol (KLIK) kell engedelyt kerni, akkor megszervezzek azt, hogy azok, akik tenyleg problemasak, azokra plusz odafigyeljenek, foleg ugy hogy gyakorlatilag megtiltotta a kormany az ingyenes szakkorok tartasat (az iskolakat koteleztek arra, hogy berbe adjanak termeket, es mi masra tudnanak berbe adni, mint a sajat diakjaiknak, akik szakkorre jarnak).

Bel

Üdv!

A cikk írja hogy az elkülönítés oka az volt hogy más képességű diákoknak más féle oktatás kellett, amellett megemlítik az erőszakot is. Itt felmerül az a kérdés is, hogy aki veri az osztálytársait annak legyenek több jogai, vagy az áldozatainak. A bíróság szerint aki veri a társait annak jár a több jog és a másfél millió. Vajon akik az iskolában az erőszakos diákok áldozataivá váltak ők hány millió forint kárpótlást kaptak? Úgy tippelem hogy egy büdös vasat sem.

Az utóbbi dologban biztosan igazad van, azt már nem tudom. A KLIK dolognak sosem néztem utána. Valami túlbonyolított, a tantervhez kapcsolódó katyvasznak tűnik.

[TMIB]

Gyöngyöspatai "áldozatoknak" felajánlották hogy a 100 millió pénzbeli kifizetése helyett kapnak egy speciális oktatási rendszert, felzárkóztatást, stb.

Szerintetek elfogadják? Kétlem hogy az lenne a lényeg nekik hogy jó legyen az oktatás. Az áldozat szerepért nagy összeg a zsebbe dolog az amire pályáznak.


"A kifizetési határidő lejárta előtt érezhetően nő a feszültség: az érintett családok várják a megítélt pénzt, az önkormányzat és a tankerület pedig nem tud fizetni, és ha betartják a rájuk vonatkozó törvényeket, nem is fizethetnek - jegyezte meg. Közölte: a peranyagot tanulmányozva megalapozottnak tűnik az az álláspont, amely szerint a bírósági eljárásban több olyan hiba történt, amely végül érdemben befolyásolta a döntést és annak kimenetelét.

Az indoklásban például szerepel, hogy a szegregáció az éringtett cigány tanulóknak maradandó lelki sérülést okozott, ám a bíróság nem adott teret arra, hogy ezt igazságügyi szakértő bevonásával, bizonyítási eljárás keretében vizsgálják - mondta Horváth László. Hasonlóan járt el annak a "súlyos megállapításnak" a kapcsán is, amely szerint az érintett gyerekek életesélyei jelentősen romlottak az elkülönített oktatás miatt - tette hozzá.

Mindezek mellett a bíróság azt sem vette figyelembe, hogy a kártérítésre jogosult tanulók közül többen évente száz tanórát meghaladó ideig - azaz összesen közel egy hónapon át - hiányoztak az iskolából - húzta alá. Egyúttal "lesöpörte az asztalról" azt az alperesi indítványt is, amely a kártérítést nem készpénzben, hanem oktatási-képzési lehetőségek biztosításával kívánta teljesíteni - mondta Horváth László."


Tehát be se jártak iskolába, állandóan hiányoztak, valami lelki sérülést és hátrányt okozott nekik, de azt senki nem bizonyította be. Mégis, nekik ítélték a pénzt.


Ööö... szóval egyik se tud írni-olvasni, de még azzal együtt is kijárta a 8 osztályt. Hogy?! És azért volt az interjú hogy bebizonyosodjon hogy megérdemelték a pénzt és jó tanulók, szorgalmasak és békések, nem speciális osztályba valók, nem erőszakosak. Erre mi történik? A 3 gyerekből 3 üti, vágja, rugdossa egymást. 1 percet se bírtak ki erőszak nélkül.


https://www.youtube.com/watch?v=uEGLJ-T-t5U


Valahogy ez a rövidke interjú nem változtatta meg az eddigi véleményem az üggyel kapcsolatban.

[Ged]

Nem lepõdnék meg, ha kiderülne hogy a családok egy része már az ítélet után kölcsönt vett fel egy uzsorástól, azt gondolván, hogy gyorsan megkapják a pénzt és lesz mibõl törleszteni. Ezeknek nem fog kelleni a speciális oktatás.
De még ha a felzárkóztatást, speciális oktatást választanák, az nem lenne szegregált oktatás?
Ez a felajánlás is inkább csak szimbolikus. Után mondhatják, hogy "mi megpróbáltuk, de a cigányoknak nem kellett". Szerintem 62 cigánygyerek speciális oktatása, felzárkóztatása, ami tényleg eredményes lehet, több kerülne az adófizetõknek, mint 100 millió. Ezen a 62 két gyereken kívül még vagy 100 ezernek kellene ilyen speciális oktatás.
Gyerekenként alig több mint 1,6 millióról van szó. Szerintem pár hónap alatt felélik a családok. A sorsukat nem fordítja meg.
Viszont veszélyes precedens teremthet. Ezek után egymás érhetik a kártérítési perek. Ezt elkerülendõ a tanulókat nem fogják szétválogatni az érintett iskolákban. Így az oktatás színvonala zuhanórepülésbe kezd. A baloldalnak megint lesz muníciója, hogy az oktatást hagyta lerohadni a kormány, miközben éppen a baloldali "jogvédõk" rontották el. Talán pont ez volt a céljuk....

[TMIB]

A '80-as években a falusi iskolánkban volt speciális osztály. Sőt, itt az Államokban is a gyengébb képességű gyerekek külön vannak választva a többiektől. Ez nem büntetés, mondjuk úgy hogy a természet intézte így és ehhez alkalmazkodni kell valamilyen szinten.

Gyöngyöspata azt mondja hogy évek óta nem volt semmilyen szegregáció, mert megszüntették amikor kiderült, és nem a mostani önkormányzat és iskolavezetés csinálta. Itt persze felmerül a kérdés, hogy ha más emberek tették, akkor miért a mostaniak fizessenek? Tehát még ha nagyon súlyos emberjogi sérelem történt volna, akkor sem a mostani önkormányzat és iskolavezetés tehet róla.

Az anyuka meg házjavításról meg jogsiról beszél, nem ám arról hogy a gyerekei oktatására akarja majd költeni, tankönyvekre, különórákra, vagy hogy az a melyikről beszél az megtanuljon rendesen írni-olvasni. Hogy fog jogosítványt szerezni ha az anyja szerint (idézem) "agyilag zokni"? Hogy olvassa és magolja be a Kresz-szabályokat?

Azt is mondják hogy az iskolában a kisebbségi tanulók aránya jelenleg 90%. Ezt figyelembe véve ezek szerint nem is lehetséges hogy a kisebbséget szegregálták volna, hacsak az a 60 tanuló nem 90%, és 6 magyar gyereket tanítottak külön. Vagy az utóbbi két évről nőtt 90%-ra az arány mondjuk 20-80 arányról, 90-10-re? Valami nagyon gyanús nekem itt, persze a részleteket nem látjuk, úgyhogy nem tudhatjuk pontosan hogy mi és hogy történt.

:hogymi:

[Ged]

Ez már politikai üggyé nõtte ki magát. Nyilván ez volt a jogvédõk célja (némi jutalék jellegû pénzszerzés mellett). Itt már senki nem akarja a valós problémát megoldani, sõt a probléma gyökerét megtalálni sem. Csak felelõsöket akarnak találni a másik oldalon. Végsõ soron itt is a helyiek lesznek a fõ vesztesek (cigányok és nem cigányok). Egyre undorítóbbak tartom az ilyen "civil jogvédõket"

[darxide21]

*magyarok és nem magyarok

[TMIB]

Ha már tanítás és oktatás.

A tananyaban ugye ott volt József Attila verse, a "Mama". Gyerekkönyvben, gyerekversként.

MAMA

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

1934. október

Gyerekekként úgy tűnt hogy ez csak arról szól hogy a költő egy hülyegyerek volt aki önző volt és idegesítő. Rossz gyerek. Ennyi.

Emlékszem hogy bemagoltatta a tanár, elemezte hogy alany meg állítmány meg ilyenek. De mi az amit nem mondott el? Azt hogy a vers VALÓJÁBAN miről szól.

Nem arról hogy a költő rossz és hisztis gyerek volt, hanem arról hogy MEGHALT AZ ANYJA és emiatt a kis hülyeségek is bántják amiket mondott az anyjának, mert már túl késő hogy bocsánatot kérjen tőle.

Ahelyett hogy bemagoltatták meg nyelvtanilag elemeztették velünk, inkább elmondhatta volna a tanár hogy mi a lényege, ugyanis ez egy nagyon fontos vers. Ha valakinek az apja-anyja-rokona-barátja meghal, akkor ott már nincs mit tenni, ezért jobb időben bocsánatot kérni, kibeszélni dolgokat, békét kötni. Gyereknek is fontos, felnőttnek is. Alapmű, de csak komolyan, normálisan átadva, akár olyan fél-osztályfőnöki óra keretében, a témája miatt. Ha viszont ez nem történik meg, akkor minek volt/van a tananyagban?

Hogy az iskolai tanítás még egy ennyire egyértelmű témában is képtelen bármi nemű fontos tudást átadni a gyerekeknek, az rendkívül szánalmas.

Arról jutott eszembe, hogy most megy a tüntetés meg a hőbörgés az új nemzeti alaptanterv miatt. Mintha a régi jobb lett volna. Mert hát Wass Albert az "fashisztha" és "én ojjat nemtanítok!". Miért bazz, József Attilát se tudsz tanítani, akkor neked nem mindegy? És valami olyat követelnek hogy Kertész Imre legyen Wass Albert helyett. Ja, mert egy egyszerű de mély verset nem tudnak átadni a diákoknak, de majd a holokauszt témát pont rájuk bíznám. Ja nem, egyáltalán nem. Gondolom hogy azt meg úgy tanítanák hogy a diákokba beleültetnék a szégyenérzetet, a bűntudatot, stb. Abszolút semmi bizalmam nincs arra nézve hogy a tanárok (egy jelentős része, nem az egésze) megbízható a tanítás tekintetében. Eleve ez a NO-NAT politikai hisztéria is, meg az összes tanár nevében beszél az ellenzéki tanár-szervezet. Szégyen az egész.

:(

[TMIB]

Ez az iskolai erõszak topicba is beillik, de úgy általánosságban az oktatásügybe is beletartozik. A lényeg hogy szomorú helyzet és felháborító is egyben.

:(

Videó:
https://www.facebook.com/durodora/videos/563850354333208/

[TMIB]

"Egy amerikai középiskolában megszüntették az egyes jegynek megfelelõ osztályzatot a szisztematikus rasszizmus és az egyenlõtlenség elleni küzdelem jegyében."

https://www.elemi.hu/rasszizmus-a-rossz-osztalyzatok-adasa/

https://www.facebook.com/Elemi.hu/posts/4414679655318146



Ezzel elég sok baj van. Ezek szerint az iskola azt mondja hogy bizonyos kisebbségi diákok kapnak rossz jegyeket (õk a lusták/buták) ??? Mert gondolom nem a fehér és az ázsiai diákok miatt nem akarnak egyest adni. (egyes az USA-ban F betû).


Persze röhej ahogy a hír alatt a kommentekben ez alapján az egy iskola alapján az egész amerikai oktatásügyet és nemzetet lehülyézik. Már nem azért, de a magyar iskolák 8 osztályát úgy járják ki sokan (mondjuk ki, többnyire romák), hogy sem írni, sem olvasni nem tudnak, de még a saját nevük leírása sem megy nekik.


Szóval a cikk írója és a hozzászólók ezen is elgondolkozhatnának mielõtt pálcát törnek más országok feje felett.

[TMIB]

Biden arról magyaráz hogy 12 év tanév manapság már nem elég. Ja, ha a tanulás évei hülyeségekre mennek el fontos és hasznos tananyag helyett akkor nem elég. Miket tanítanak? A rasszista "Critical Race Theory" ökörséget, feminizmust, gendertudományt, liberális mûvészeteket, meg hasonlókat. Azt nem hogy hogy töltsd ki az adópapírjaid. A tananyag haszontalansága nem csak magyarországi probléma.


https://www.youtube.com/watch?v=dGxvvke8zzI

Amúgy annyi minden hülyeséget összehordott az öreg, hogy már az NBC is megszakította az elnöki közvetítést. Holott az NBC az egyik legnagyobb támogatója a Biden adminisztrációnak.


Visszakanyarodva a témához itt egy rövid cikk:

Értelmetlen dolgok, amiket lenyomtak a torkunkon gimiben: Thalész-tétel, allotróp módosulatok és egyéb borzalmak

https://unilife.hu/kepzes/20211019-gimnazium-oktatas-kozepiskola-tanterv-problema.html

[TMIB]

Iskola... És ez a hír nem egyedi. Jó pár hasonlót olvastam az elmúlt néhány évben.

MICHIGAN: - Iskolavezető 700.000 dolláros fizetést kapott egyetlen évre. Nem magániskolában, hanem közoktatásban, egy Michigan-i iskolában. Természetesen az adófizetőket húzta le ő és azok akik ennyi pénzt osztottak ki neki.

Mit csinált még ez az iskolavezető a pénzért? Például a közösségi médián kémkedett a diákok szülei ellen. Közel 290.000 dollár alapfizetést kapott, majd még ahhoz egy 440.000 dolláros bónuszt, tehát 730ezret (233.000.000 Ft-ot a háború előtti forint árfolyammal számolva.)

A diákok szüleinek nem csak figyelték a közösségi oldal posztjait, hanem ha azok politikai kritikát fogalmaztak meg az iskolával kapcsolatban, akkor lépéseket tettek. Például ő és egy hatósági személy legalább két esetben felhívták a szülők főnökeit és jelentették őket a munkahelyükön, sőt egy esetben még a rendőrségnek is.

Egy szülőt sikeresen ki is rúgattak a munkahelyéről.

Az iskolában a szülők most azt követelik hogy rúgják ki a férfit az iskola éléről a kémkedés és egyéb ügyei miatt.

https://dailycaller.com/2022/03/03/michigan-rochester-robert-shaner-social-media/

[Fekete-Báró]

Szemlér Ákos testnevelő tanár szerint "Az iskolában bekövetkezik az a társadalmilag is támogatott bűncselekmény, hogy a gyerekek 6-8 órát ülnek".
https://egy.hu/megoszto/az-iskolaban-bekovetkezik-az-a-tarsadalmilag-is-tamogatott-buncselekmeny-hogy-a-gyerekek-6-8-orat-ulnek-112186#

Néhány érdekesebb gondolat a cikkből: Nem az a gond, hogy "rend" van. A gond az, hogy nincs szabad terük és idejük a feszültség kiengedésére. Az elégtelen mozgásfejlődés miatt az írási, olvasási, számolási készségek nem lesznek elég fejlettek, a tartós összpontosítási készség hiányozhat.

Az egészségmegőrzést komplexen kellene szemlélni, tehát csak a rendszeres mozgás vagy csak az egészséges étkezés még nem minden. A komplexitás kérdéséhez úgy kellene állnunk, ahogyan az autónkhoz állunk. Lehet, hogy új felniket veszel az autóra, de azért nem baj, ha az irányjelző is működik.

A jelenleg működő társadalmi berendezkedés sem céljaiban, sem felépítésében nem alkalmas arra, hogy jól működő, pszichés szorongásoktól mentes, boldog embereket neveljen. Minden, amit tehetünk, az a károk minimalizálása. Ezt pedig nem az intézményesített oktatási rendszerek fogják megtenni.

Az oktatási rendszer jelenleg kitűnően ellátja a feladatát abban az értelemben, hogy hozzászoktatja a gyerekeket az állandó stresszhez, a megfelelési kényszerhez, a jutalom-büntetés elvű szemléletmódhoz, valamint a legyártott dogmák mentén való gondolkodáshoz.
Hozzászoktatja őket ahhoz a világhoz, amelyben majd boldogulniuk kell.

Ha alapvető változtatásokat eszközölsz ebben az oktatási rendszerben, és szabad, boldog, kreatív gyerekeket nevelsz, nehezen fogják megtalálni a helyüket ebben a világban. Esetleg építenek egy másikat, és ezt a kockázatot – a fennálló modell szempontjából – nem lehet bevállalni. Szóval, nem az történik, hogy jön a csoda, megváltoztatja a rendszert és mindenkinek jó lesz. Hanem jön a csoda, mi megváltozunk, amitől megváltozik a rendszer, és mindenkinek jó lehet.

[Ged]

Tehát a jelenlegi - lesajnált - oktatási rendszer kompatibilis a társadalmi állapotokkal. Visszatekintve saját gyerekkoromra (közel 50 évesen) látom a lassú alakulást (fejlődést?) a nyugati minták irányába, csak abban nem vagyok teljesen biztos, hogy ez a helyes irány.

Egy másik testnevelő tanár - a gyerekeim iskolájában - a VB döntőt nézette tesiórán, ahelyett, hogy mozogtak, vagy játszottak volna. Tanár és tanár között nagy különbségek vannak.

[Dream_walker]

Szóval, nem az történik, hogy jön a csoda, megváltoztatja a rendszert és mindenkinek jó lesz. Hanem jön a csoda, mi megváltozunk, amitől megváltozik a rendszer, és mindenkinek jó lehet.

Az időutazós filmekben szinte mindig felmerül az a probléma, hogy a főszereplők a múltba utazva kínosan ügyelnek rá, hogy nehogy akár csak valami kis apróságot is megváltoztassanak, mert az hatalmas változásokhoz vezethet a jövőben.

A filmek világán kívül pedig soha senki nem veszi észre, hogy egy kib*szott aprócska kis változtatás a mindennapokban (mondjuk minden nap EGY kis változtatás, pozitív irányba), mekkora hatású dologgá növekedhet a jövőben.

[TMIB]

26 éve tart a korrupció

A Metropol információi szerint félmilliós vesztegetési pénz kell ahhoz, hogy azok a diákok is felvételt nyerjenek az Eötvös József Gimnáziumba, akiknek nem sikerült a felvételin az írásbelijük. A hírek szerint a törvénytelen beiskoláztatást az igazgató és az iskolához tartozó alapítvány vezetője működteti.

Lapunk információi szerint a hatóságok is vizsgálódnak már a korrupciógyanús ügyben, amelynek Moss László igazgató mellett a másik érintettje Kálmán Gábor, az Eötvös Gimnáziumhoz tartozó Reáltanoda Alapítvány vezetője.

Az elit budapesti gimnázium az élen jár a tanártüntetésekben

„Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában a gyermekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot” – nyilatkozta tavaly februárban Moss László, az ismerten liberális kötődésű Eötvös József Gimnázium igazgatója arról, miért vesznek részt az általa vezetett intézmény tanárai az általuk csak polgári engedetlenségnek titulált törvénytelen sztrájkban. Úgy tűnik, az igazgató úrnak a maga számára sikerült megoldást találnia az „egzisztenciális kilátástalanságra”.

https://metropol.hu/aktualis/2023/01/botranyos-felvetel-penzert-aruljak-iskolai-helyeket-budapesti-elit-gimnazium

:haha:

[TMIB]

Az egyik mesterséges intelligencia program letett egy egyetemi vizsgát, holott még csak kezdeti szinten van.

https://www.yahoo.com/entertainment/chatgpt-passed-wharton-mba-exam-004430435.html

https://www.businessinsider.com/wharton-professor-tested-chatgpt-withfinal-exam-would-give-b-2023-1



Már nem kell sok ahhoz hogy a mesterséges intelligencia is tudjon tanítási órákat tartani.

[TMIB]

Itt a kedves tanárnéni elmondja hogy neki diplomája van tehát ő mindent is jobban tud, meg különben is a szülőknek nincs tanári diplomája és ők emiatt tök hülyék a gyerekneveléshez, ráadásul a tanárnak nem az a dolga hogy azt tanítsa ami a szülők szerint elfogadható, hanem azt "ami jó a társadalomnak". És persze hogy mi a jó társadalomnak azt majd a ballib/progresszív tanárok és kormány mondja meg.

Videó:
https://twitter.com/noprezzie2012/status/1626056373401423873

:hanyas:

[TMIB]

Meglepően korrekt cikk a Telexen:

Orvosi igazolások: az orvosnak teher, a szülőnek utánajárás, az iskolák mégis elvárják

"A gyerekorvosok munkaidejének több mint a fele az iskolai hiányzások miatti igazolások kiállítására megy el, miközben ilyenkor sokszor nincs is szükség semmilyen orvosi ellátásra – derül ki az általunk megkérdezett orvosok és szakmai szervezetek véleményéből. A jogszabály nem egyértelmű, de az iskolák házirendjének módosításával lenne arra lehetőség, hogy a szülők több napot igazolhassanak. Van olyan település, ahol az orvosok megállapodtak az iskolákkal, és már betegség esetén is elfogadják a szülői igazolásokat. Egy általunk megkérdezett gyerekorvos szerint a lógásokat nem akadályozza meg az, ha a betegség miatti hiányzást minden esetben orvosnak kell igazolnia, hiába várják el ezt az iskolák.

„Az orvosi igazolások megszerzése úgy megy, hogy a beteg gyerek bemegy, megmutatja magát, a recept mellé kap egy papíralapú biankó igazolást, megmondja a doki, hogy milyen feltételekkel és mikor mehet suliba. Itthon meg ráírjuk aznap a dátumot, amikor megy” – így foglalta össze lapunknak az egyik szülő, hogyan szokták igazolni az iskolában, ha beteg a gyerek."

https://telex.hu/belfold/2023/03/22/orvosi-igazolas-gyerekek-szulok-iskola-intezmeny-elfogadas-papiralapu


A kérdés újra az, hogy ha a tanár épp nem akar tanítani és sztrájkolni akar, akár egy vagy két héten át, azt ő kivel igazoltatja? Orvossal? Senkivel, ő csak úgy kimaradhat, hiányozhat. A diákoknak viszont nincs kegyelem, ha hiányzik egy óráról bevágják neki azt a hiányzót. Egy napot hiányzik, beírják. Aztán jön a büntetés is...

[bel]

Szia,

Ez kicsit kilog a topicbol, de azert talan csak egy kicsit:
"Mostantól viszont, aki érettségit szeretne, annak mindegy, mennyire kreatív vagy rugalmas gondolkodású: kőkeményen be kell magolnia a tananyagot, és a megtanult adatokat minél pontosabban visszaadni, ha kérik. ... ez a rendszer azoknak kedvez, akiknek nincsenek különösebben kiemelkedő képességeik semmiben, és nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gondolkodni." (https://b1.hvgblog.hu/2023/03/31/ez-lesz-az-utolso-erettsegi-ahol-meg-szamit-gondolkodnak-e-a-gyerekek/)

:-(

[darxide21]

Szerintem ez eddig is nagyjából így volt.

[bel]

Szerintem ez eddig is nagyjából így volt.

Szia,

Hat, en pl. tisztesseggel tanultam az evek soran, de konkretan az irodalom erettsegire egyetlen napot keszultem, a tortenelem erettsegire meg egyetlen percet sem. Alapvetoen azert, mert a matek osszevont erettsegi-felvetelit ereztem fontosnak, ezert erre keszultem.

Szoval tul sok megtanult adatot se irodalombol, se tortenelembol nem mondtam/irtam; de az evek alatt kialakult gondolkodasmod, altalanos muveltseg eleg volt arra, hogy mindegyikbol 5-ost kapjak.

Bel

[darxide21]

Nem tudom, te mikor érettségiztél, 2007-ből én már másképp emlékszem. Illetve sógorom is nemrég (2 éve?) tette le, nem egy okos gyerek, de beseggelte, amit kellett és így sikerült neki. Nem tudom, hogy milyen jegyeket kapott, de az biztos, hogy gondolkodnia nem sokat kellett.

[bel]

Nem tudom, te mikor érettségiztél

1993

[TMIB]

Ami engem irritál hogy állandóan azt kérik itt tőlem hogy betűzzem a nevem. Általában csak fogom és odaadom a hivatalnoknak a személyim. Ez rosszabb mint a Farendheit, az inch meg az ounce mértékegység. Betűzés nincs, szótagolás van nyelvtanórán. Mondjuk az hogy angolórán miért nem tanítanak betűzni, azt mondjuk nem tudom... :hogymi: Olyan itt nekem a betűzés mint vámpírnak a fokhagyma. :haha:

[Ged]

ez a rendszer azoknak kedvez, akiknek nincsenek különösebben kiemelkedő képességeik semmiben, és nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gondolkodni.


Ez elég szomorúan hangzik, de szerintem az emberek (gyerekek) többsége ilyen. Nem különösebben kiemelkedő. Az igazán tehetséges gyerekeket a szülöknek kellene felismernie és nyomni, hogy kibontakozhasson (bevonva a gyerek tanárait). Nem hiszem, hogy az állam által finanszírozott, mindenkire nézve kötelező oktatási rendszert a különleges képességűekre kellene szabni.

[bel]

Ez elég szomorúan hangzik, de szerintem az emberek (gyerekek) többsége ilyen. Nem különösebben kiemelkedő. Az igazán tehetséges gyerekeket a szülöknek kellene felismernie és nyomni, hogy kibontakozhasson (bevonva a gyerek tanárait). Nem hiszem, hogy az állam által finanszírozott, mindenkire nézve kötelező oktatási rendszert a különleges képességűekre kellene szabni.

Szia,

Itt erettsegirol volt szo, ami nem kotelezo mindenkinek.

Altalanos iskola eseten meg szerintem ugy kellene megszervezni, hogy az atlagos mellett az atlag alatti es az atlag feletti kepessegu gyerekeknek is jo legyen (nyilvan ez most vagyalom, amikor epp nyilvanvalova valik mindenkinek, hogy a kozoktatas is osszeomlott, es mar az is csoda, ha az atlagos diakokat kepesek oktatni).

Bel

[TMIB]

Ebben a sorozatban/csatornában az tetszett régen, hogy néha előtört a szereplőkből az őszinteség.

Itt ebben az "interjúban" is milyen szépen elmondja a dolgokat. Azt várták tőle hogy valami nagyon bölcs szöveget mondjon, benyögte hogy "tanuljatok" mert hogy az milyen fontos.

Aztán jött a lényeg, hogy elmesélte hogy ő francot se tanult az érettségire és mégis átment rajta. Meg hogy alapból tanulni se tanult igazán úgy általában véve sem, csak bemagolt valamit, jelentkezett felelni, aztán 2 perccel később már nem is emlékezett arra amiből lefelelt és azóta se tud semmit. Meg hogy az érettségi "nagyon" fontos, igaz hogy tőle a jegyeit se kérte soha senki, sőt, azt se tudja hogy hol van az érettségi bizonyítványa.

:haha: Kb. összefoglalta mindazt amiről én szoktam beszélni.


https://www.youtube.com/watch?v=07dJbIOJYdU

[Fekete-Báró]

Ez elég szomorúan hangzik, de szerintem az emberek (gyerekek) többsége ilyen. Nem különösebben kiemelkedő. Az igazán tehetséges gyerekeket a szülöknek kellene felismernie és nyomni, hogy kibontakozhasson (bevonva a gyerek tanárait). Nem hiszem, hogy az állam által finanszírozott, mindenkire nézve kötelező oktatási rendszert a különleges képességűekre kellene szabni.

Valóban, a kötelező oktatási rendszert nem a különleges képességűekre kell szabni, de szerintem helyes lenne, ha a szülő mellett a pedagógus is odafigyelne a kiemelkedő tehetségre, és javaslatot tenne, merre induljon a szülő és a gyerek. A Horthy-korszakban például a falusi tanítók és papok feladata volt, hogy segítsék az alacsony sorból származó, de tehetséges gyerekeket. Volt, aki a helyi plébános ajánlására került be egy olyan intézménybe, ahová a szülei valószínűleg nem tudták volna bejuttatni. Ha pedig egy gyerek kivételesen tehetséges volt, állítólag a tanítónak személyesen Klebelsbergnek kellett róla jelentést írnia.
A szocializmusban felemás sikerrel működött a tehetséggondozás, ezt mutatja be Czakó Gábor "Hetvenhét magyar rémmese" című novellagyűjteményének az egyik darabja. (Fejből idézem - valószínűleg pontatlanul -, mert a könyv nincs kéznél.)
"Nagy csapás érte Bolyaiékat. Nem elég, hogy a kaktuszuk nem virágzott ki, de még fiacskájuk, a kis Jánoska-Farkaska is olyan okosra sikeredett, hogy nem győzték dugdosni. Míg a szomszédságban vasvillával hányták a mákot a padlásra, a kisfiú már ötéves korában folyékonyan olvasott, szépen zongorázott, ügyesen focizott. Aggódó szülei hatéves korában még kiharcolták neki az iskolaéretlenséget, de egy évvel később már nem volt mit tenni, be kellett őt íratni az első osztályba. Hiába mondta neki az édesanyja: "Ne mutogasd az eszedet, kisfiam! Nem a XIX. században élünk!" Neki aztán beszélhetett. A fiúcska eszessége hihetetlen gőggel párosult. Már az első napon sikerült összerúgnia a port a tanító nénivel. Hazaérve így számolt be az esetről: "Ma a tanító néni azt mondta: most pedig összegyűjcsük a színes képeket az egérkés dobozba. Én azonban kijavítottam, hogy nem összegyűjcsük, hanem összegyűjtjük. Neki már megmondtam, de jobb, ha ti is tudjátok: ha még egyszer előfordul, hogy valamit jobban tudok, többé nem megyek iskolába!" Természetesen a szó elszáll, az írás megmarad, így aztán Jánoska-Farkaskán úgy végrehajtották az oktatási törvényt annak minden módosításával együtt, mint a sicc."

[Fekete-Báró]

Egyre súlyosabb a tanárhiány. A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolába - Orbán Viktor egykori iskolájába - magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, biológia és informatika szakos tanárokat valamint egy iskolapszichológust keresnek. Emellett több tanító és általános iskolai tanár is hiányzik.
https://alfahir.hu/hirek/tanarhiany-jelenleg-het-kulonbozo-szakos-tanart-keresnek-orban-viktor-volt-iskolajaba

[TMIB]

Én azt nem értem hogy ha a Fidesz úgy gondolja hogy átvariálja az oktatásügyet, az oké, de nekem úgy tűnik mintha nem variálna át semmit, abszolút nem lenne semmilyen tervük, és nem átvezetnék a dolgot egy új rendszer felé, hanem simán csak tönkreteszik a régit, anélkül hogy bármilyen más opciót ajánlanának, vagy akár más féle oktatásnak előkészítenék a terepet.

Ha az van hogy nem jó a rendszer, akkor hol az új rendszerre a kidolgozott alternatíva? Vagy alternatívÁK? Mert ugye lehetne otthontanulni, településeken kis magániskolákat működtetni. Anyuka gyerekekkel otthon? Az egész utcából átvállalná a gyerekeket, kapna érte fizetést, rá lenne bízva a sok gyerek, tanítaná őket írni olvasni, számolni, stb. Persze a tanterv nem igazán lenne úgy tartható. Van a sima otthon tanulás, kicsitnek a szülőkkel, nagyobbak maradhatnának otthon és annyi. Én végén valami vizsga és annyi. Meg amit én mondok mindig, minden tantárgyat feldobni videóformátumban, online. Meg a magániskolák indításának megkönnyítése. Illetve ami nagyon fontos, az oktatásügyre szánt adók eltörlése. Elvégre ha nincs állami oktatásügy, akkor mire fel szednének be pénzt érte?

De ebből semmi nem történik. Egyszerűen csak ellehetetlenítik az oktatást és annyi. Nem csak a fizetéssel, hanem ilyen kisebb-nagyobb szemétkedésekkel is. Szóval mi a kormány terve? :confused: 13 év alatt nagyon sok dolgot el tudtak volna intézni, de nem csináltak francot sem.

[bel]

Szia,

Szerintem egy terv volt eredetileg: mivel az oktatasra koltott penz (szinte) ellophatatlan, ezert a leheto legkevesebbet koltik ra.

Ez azota modosult: mivel nehany tanar szova merte tenni, hogy meg kell javitani az oktatasugyet, ezert bosszut allnak, hogy mas ne merjen ilyet szova tenni.

ui. 2014-ben 101 500 Ft volt a minimalber, a pedagogus alapber azota is ez alapjan van szamolva, mikozben a minimalber 232 000 Ft, vagyis 128%-ot emelkedett a minimalber ebben az idoszakban. Igaz, hogy kaptak a tanarok 32%-os emelest a 9 ev alatt osszesen "agazati potlek" neven, tehat mindent beleszamitva 128% helyett 32%-t kaptak.

A tavalyi 25% hivatalos (elelmiszerarak alapjan kb 50%-os valos) inflaciora valaszul azt igertek, hogy ha az EU kifizeti az emeles felet, akkor kapnak 20% formalis emelest a tanarok - vagyis ha az EU ad penzt, akkor hivatalosan 5%, gyakorlatilag 30% fizetesertek CSOKKENEST igert nekik a kormany - de mivel a penzeket ugy altalaban ellopjak, ezert az EU nem ad penzt, igy sokkal nagyobb a csokkenes.

Bel

[Fekete-Báró]

Én azt nem értem hogy ha a Fidesz úgy gondolja hogy átvariálja az oktatásügyet, az oké, de nekem úgy tűnik mintha nem variálna át semmit, abszolút nem lenne semmilyen tervük, és nem átvezetnék a dolgot egy új rendszer felé, hanem simán csak tönkreteszik a régit, anélkül hogy bármilyen más opciót ajánlanának, vagy akár más féle oktatásnak előkészítenék a terepet.

Ha az van hogy nem jó a rendszer, akkor hol az új rendszerre a kidolgozott alternatíva? Vagy alternatívÁK? Mert ugye lehetne otthontanulni, településeken kis magániskolákat működtetni. Anyuka gyerekekkel otthon? Az egész utcából átvállalná a gyerekeket, kapna érte fizetést, rá lenne bízva a sok gyerek, tanítaná őket írni olvasni, számolni, stb. Persze a tanterv nem igazán lenne úgy tartható. Van a sima otthon tanulás, kicsitnek a szülőkkel, nagyobbak maradhatnának otthon és annyi. Én végén valami vizsga és annyi. Meg amit én mondok mindig, minden tantárgyat feldobni videóformátumban, online. Meg a magániskolák indításának megkönnyítése. Illetve ami nagyon fontos, az oktatásügyre szánt adók eltörlése. Elvégre ha nincs állami oktatásügy, akkor mire fel szednének be pénzt érte?

De ebből semmi nem történik. Egyszerűen csak ellehetetlenítik az oktatást és annyi. Nem csak a fizetéssel, hanem ilyen kisebb-nagyobb szemétkedésekkel is. Szóval mi a kormány terve? :confused: 13 év alatt nagyon sok dolgot el tudtak volna intézni, de nem csináltak francot sem.

Én úgy látom, hogy a rendszerváltás óta minden kormány mostohagyerekként kezelte az oktatást és az egészségügyet. Persze - ahogyan te is írtad - a jelenlegi kormány felelőssége a legnagyobb, hiszen 13 éve kétharmaddal kormányoznak. Szerintem az oktatás elhanyagolása súlyos stratégiai hiba, mivel ez lenne a legjobb kitörési lehetőség az országnak: egy tényleges tudásalapú társadalom, innováció, magas hozzáadott értékű munkák összeszerelés helyett, másodlagosan pedig talán kulturáltabb, élhetőbb légkör, közbeszéd, általános viselkedés. Ez nyilván egy hosszú folyamat lenne, melynek eredményei sok év múlva lennének várhatók mind gazdaságilag mind kulturálisan (ahogy Kodály Zoltán írta: "Ha egy évre tervezel, vess magot. Ha tíz évre tervezel, ültess fát. Ha száz évre tervezel, neveld a népet.").
Sajnos úgy tűnik, hogy a kormány inkább az olcsó munkaerővel próbál beszállni a gazdasági versenybe, így az oktatás fejlesztését feleslegesnek tartja. Ez abból is látszik, hogy az oktatásnak és az egészségügynek már régóta nincs saját minisztériuma, előbb az EMMI-ben vonták össze a két területet, most pedig - szinte példátlan módon - a Belügyminisztérium alá rendelték. Ennek az oka lehet az is, hogy Orbán az itt jelentkező problémákat tényleges reformok nélkül, erőből akarja megoldani, és - ahogy bel is írta - meg akarja büntetni azokat, akiknek ellenvéleménye van. Persze az erőszakos megoldás csak további pályaelhagyáshoz vezet, és ezen a bevezetni kívánt vezényelhetőség sem segít. (Egy indián bölcsesség szerint csak egy ostoba gondolhatja, hogy ha a takarója egyik végéből levág egy darabot, és hozzávarrja a másik végéhez, akkor a takaró hosszabb lesz.) Úgy tűnik, a helyzet csak romlani fog, és nehéz megjósolni, mi lesz a vége.

[TMIB]

"Engem nyolc éven keresztül – nyolcosztályos iskolába jártam – birkának szólítottak. 'Birka, gyere ki felelni!' És mivel megszoktam, hogy én vagyok a birka, ilyenkor kimentem. Pollák tanár úr így feleltetett: 'Te olyan hülye vagy, fiam, hogy elég, ha utánam mondod: reggelire vajas kenyeret ettem mézzel, és igen jólesett. Mondjad!' Mondtam. 'Jó. Tőled ez is szép, kettes.' Nyolc évig azt hallgatni, hogy birka vagyok, persze, hogy megrendítette az önbizalmamat, és persze, hogy kerestem a lehetőségeket a visszaütésre. Szemtől szembe gorombáskodni nem mertem, de amikor csak lehetett, abszurd, kellemetlen helyzeteket teremtettem.

Miután az érettségin két reáltárgyból megbuktam, végül mégis bekerültem az egyetemre – a humán szakokra nemigen jelentkeztek akkoriban –, és hirtelen feltámadt bennem a becsvágy: most kipróbálom, hogy tényleg hülye vagyok-e, vagy sem! Így adódott, hogy a bukott középiskola után színjelesen teljesítettem az egyetemen, mert ez bizonyítás volt a magam számára. A megszégyenítéseknek ilyen értelemben pozitív végkicsengése lett esetemben, de az ilyesmi előre sosem kiszámítható. Az is megtörténhetett volna, hogy a tanári bántások miatt teljesen elkeseredem és a tanulástól végleg elundorodom." (Popper Péter: Szerelemről józan nappalon könyvéből)

[Ged]

A rendszerváltás előtt nagyjából hasonló életszínvonalon éltek az emberek. Az iskolában is ez volt: hasonló színvonalú cuccokban jártunk, mindenki ott volt a kötelező iskolaköpeny. A magatartással és a szorgalommal lehetett kitűnni, jó, vagy rosszértelemben. Akkor ciki volt rossztanulónak lenni. Az orvosok, tanárok, mérnökök a társadalom megbecsült tagjai voltak, mint a legtanultabb réteg. A rendszerváltás után megváltozott minden. Egyre nagyobb volt a továbbtanulók aránya. A felsőoktatási intézmények a hallgatói létszám után kapták az állami pénzeket, tehát érdekül volt minél több fiatalt bevonzani a felsőoktatásba. Amellett, hogy csökkent az oktatás színvonalat, egyre több diplomás volt. Így a diplomás tanárok már nem számítottak olyan különleges embereknek.
Másrészt megváltozott az egész társadalom értékrendje: „Az emberek meg néznek, hogy az Isten a pénz lett. Sorban nyílnak a bankok és az jelenti a rangot, hogy mennyire állat az autód, mekkora mellű a nőd és hogy meddig bírod feltekerni a kocsidban a hangerőt” – Ismeritek, nem?
Csak arra néznek fel az emberek, aki gazdag, vagy gazdagságot mutat. Már az általános iskolában is klikkesednek a gyerekek, vagy maguktól, vagy szülői nyomásra. Ilyen értékrend mellett a tanárok társadalmi megbecsülése a béka segge alá került. Ezt erősítik a rémhírek, amikor a tanárokra támadtak a szülők vagy a diákok. Ilyen nem volt azelőtt. Ha most megemelnék a fizetésüket, hosszútávon nem javítana a helyzetünkön.
Az elmúlt 10 évben mást sem lehetett hallani. hogy az oktatás mindjárt összeomlik, minden szar, a tanárok nyomorognak stb. Ezek után ki az a fiatal, aki tanárképzőbe akar menni? Csak az, aki nagyon elhivatott, vagy máshová nem veszik fel. Az utóbbiak is lefelé húzzák a színvonalat.
Az én feleségem is tanárként kezdte a pályafutását, de már akkor is keveselte a fizetését, így esti tagozaton szerzett egy közgazdás diplomát is és elment a versenyszférába, több mint 20 éve. Visszamenne tanítani, ha annyit kapna, mint a multitól kap, de ha visszamennének a pályaelhagyó tanárok tanítani, akkor a multik megemelnék a fizetéseket és megint odajutnánk, ahol most vagyunk, csak magasabb ár- és bérszínvonalon. Az állam által finanszírozott közoktatás nem tud versenyezni a multikkal.
Arról nem beszélve, hogy kevés a gyerek, nem csak a tanár. Amikor a fiam kezdte a sulit, három első osztályt tudtak indítani. Négy évvel később, amikor a lányok kezdett, már csak két első osztály indult. A múlt héten összefutottam egy ismerőssel, akinek a lánya abba a suliba jár és három évvel később kezdett. Már csak 16-an van egyetlen osztályban. Csak idő kérdése, mikor kezdik bezárni, összevonni az iskolákat. Az agglomerációban más a helyzet: sok fiatal kiköltözött, ott meg nincs elég iskolai férőhely.
Szóval ez egy összetett, több sebből vérző probléma, azért nem tud mit kezdeni vele egyik kormány sem. Gyökeres változást mindenki elutasítana, marad a szarakodás.
Érdekes párhuzamot lehet felfedezni az egészségüggyel. Ott már a magánszektor elégé megnövekedett. Talán ez lesz az oktatásnál is. Nade ki szeretne fizetni a gyerek oktatásáért? Aki valóban értéknek tekinti. Ehhez még sok víznek kell lefolyni a Dunán. Talán tényleg egy összeomlás kell, hogy kialakuljon egy másik értékrend.
Végszóként annyit mondanék, hogy a kialakult helyzetért mindenki felelős valamilyen mértékben: politikusok, tanárok, szülők, úgy általában a társadalom. A megoldás is közös ügy kéne legyen, ami nem azt jelenti, hogy mindenki arra vár, hogy az aktuális kormány feltalálja a spanyol viaszt.

[TMIB]

"Komoly a baj: mélyponton a magyar diákok szövegértési kompetenciái

A magyar diákok harmada annyira gyenge, hogy nehéz elképzelni, hogy betanított munkán kívül bármi másra alkalmasak legyenek."

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/komoly-a-baj-melyponton-a-magyar-diakok-szovegertesi-kompetenciai/

Beidézem amit beírtam FB-ra.

"Kérdés: Ha a magyar diákok fogynak, a roma diákok száma nő, és a roma diákoknak nehézségei vannak a tanulással, akkor az nem hat ki a magyarországi szövegértési eredményekre? Illetve ha ez így van, de szóba sem esik és szándékosan nem térképezik fel a problémát, akkor a probléma el sem lesz ismerve, tehát nem is lesz vele foglalkozva?

Vagy a felmérésből minden roma diákot kihagytak és nélkülik ilyen az eredmény? Mert akkor meg nem csak a szövegértési probléma a probléma, hanem a kisebbségek elleni kirekesztés is (mármint a felmérésekből kirekesztés).

De szerintem nem a másodikról van szó, hanem az elsőről."

[TMIB]

Szegregációellenes törvényjavaslatot nyújtott be Pintér Sándor

"Az EU-s vállalások teljesülése érdekében nyújtották be a javaslatot, amely pénzelvonással büntetné azokat az iskolákat, ahol átlag alatti arányban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek.

A javaslat értelmében 10 százalékkal csökkentenék azoknak az általános iskoláknak a költségvetési támogatását, amelyekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékkal alacsonyabb, mint a települési átlag."

https://24.hu/belfold/2023/10/05/pinter-sandor-torvenyjavaslatot-nyujtott-be-az-iskolai-szegregacio-ellen/

https://rtl.hu/europa/2023/10/05/eu-vallalasok-szegregacioellenes-torvenyjavaslat-pinter-sandor


Gondolom mindenki örül. A szülők is, a gyerekek is. Nem is lesz ebből semmilyen probléma egyáltalán. Dehogy. :hogymi:

Amúgy mitől szegregáció az? Illetve akkor mostantól bőrszín alapján kell majd gyerekeket toborozni az iskolákba? Mi van ha egy településen 2 iskola van és az egyik közel van a számozott utcákhoz, a másik meg távol? Akkor a roma gyerekeket majd a távoli iskolába fogják kényszeríteni? Vagy hogy lesz ez?

[TMIB]

Amerikai sztori:

Walker, LOUISIANA: - Egy kisvárosban egy iskolás lány jó tanul meg minden. Iskolán kívül elment valami buliba, táncolt, nem csinált semmi rosszat, jól érezte magát. Volt aki videózott, ami videóba a lány is belekerült ahogy táncolt. Az iskolája igazgatója és az egyik iskolai vezető (nő) ezt meglátta. Azok behívatták az igazgatói irodába és elvették minden addigi iskolai eredményét, a diáktanácsból is kirúgták, azt mondták neki hogy nem vehet részt benne, meg az iskolai ösztöndíját is elvették tőle. Nem tudni mi okból, mivel a videón csak mosolyogva táncolt. A lány sírt, de ez nem minden. Az igazgató és a másik vezető kinyomtatott egy rakás bibliai idézetet és azt traktálták a lányra, majd kihallgatták hogy a lány barátai Jézus útján járnak-e, meg Jézus karkötőt adott a lánynak hogy "gondolkozzon el azon amit tett". (Bár még mindig nem derült ki hogy mi volt a bajuk, hiszen nem tett semmit.) És ez NEM privát vallásos iskola, hanem egy közoktatási intézmény.

A lány anyja ezt megtudta, dühös lett. A lány barátai és iskolatársai is megtudták hogy mi történt. Ők is kiakadtak az eset miatt, majd pólókat és kitűzőket kezdtek el hordani amivel a lányt támogatták. A helyi sajtó és felkapta az ügyet és ők is elkezdtek róla beszámolni. A lány feltöltött néhány videót a TikTokra ahol beszélt arról ami történt, azok a videók is milliós nézettséget értek el.

Ekkor az igazgató rájött hogy bajban van, és az iskola oldalára kitett egy nyilvános bocsánatkérést, meg hogy visszacsinál mindent, az ösztöndíját is újraindíttatja.

Igen ám, de túl későn történt, mert valami dátum miatt így arra az évre már nem volt érvényes az újraindított ösztöndíj, tehát a lány elbukta az egészet.

De itt még mindig nem volt vége a történetnek.:

Ugyanis valaki talált egy videót az iskolavezető nőről, aki az igazgató mellett csinálta a lány ellen a szemétséget. Az illető nő szintén táncolt, ráadásul vihorászva, kihívóan, egy rap számra, aminek a szövege az volt hogy:

"- Gyere, rázd a majmot, szerezz be egy f*szt az életedbe, ha magányos vagy."

Ez a kétszínűség persze még inkább kiakasztotta az addig tiltakozókat. Egy ponton 40 diák egyszerűen kivonult az iskolából hogy azzal tüntessenek. Aláírásgyűjtés is történt, hogy az igazgató mondjon le és takarodjon.

Ekkor az igazgató végül le is mondott. DE csak ideiglenesen, az év hátralévő részére. Tehát utána esélyes hogy megint az iskola élére kerül.


https://www.youtube.com/watch?v=cuDctZdsTT0


Fantasztikus iskolavezetés, mindez az emberek adójából...

[TMIB]

Egy általános iskolás lány átállt a Covid alatt az otthontanulásra, iskolába járás helyett. Aztán maradt is otthon. És annyira jól ment neki az otthontanulás hogy gyorsabban tanult és vizsgázgatott mint mások. És most 15 évesen már el is végezte a középiskolát (18 helyett).

Előtte járt iskolába, de mondta hogy állandóan ideges volt, úgyhogy nem akart bejárni, jobb volt neki ahelyett otthon tanulni.

Az anyja akkor mondta neki hogy csinálja online az egészet, mert a lány bátyja is tanult úgy az Interneten.

Először belekezdett, de aztán annyira ráérzett hogy akármennyit tudott úgy tanulni, és kedve is volt hozzá.

Az szüleinek épp elég sok baja volt, nem is figyeltek rá annyira, mert az apja lebénult, az anyja pedig az apját ápolta. Aztán egyszer ránézett az anyukája és megnézte hogy hogy áll a lánya, és akkor látta hogy a lány a végzős osztályt csinálja éppen, és 3 évvel előrébb van a tananyagban és a vizsgákkal. Nagyon büszke rá a családja.


https://www.youtube.com/watch?v=xH8AqH3An5k

Na, így is lehet, nem csak gyomorgörcsöt kapni az iskolapadban...

[TMIB]

Ez igen. :tapsol: Tetszik. Az ilyen rendezvény valóban megadja a gyerekeknek azt hogy kitalálják hogy milyen munkát szeretnének csinálni ha felnőnek.


https://www.youtube.com/watch?v=8EUs-YMGOQc