Üvegház - Friss zöldségek egész évben

[mlaci]

Sziasztok!

Egy olyan üvegház házilagos elkészítésén gondolkozok, ami télen is alkalmas arra, hogy KEVÉS IDÕ ÉS ENERGIA RÁFORDÍTÁSSAL ellásson zöldségekkel/gyümölcsökkel.

A mai világban szinte mindent, szinte mindig meg lehet kapni.
Egy üvegház nem lehet gazdaságos, mert a szezonális dolgokat majdnem ingyen adják a szezon vége felé.
Ezzel nem lehet versenyezni.

De egy prepper nem erre készül.

Tudom, hogy gazdaságosan nem lehet egy üvegházat fenntartani, ezért amíg világ a világ, csak az vigasztalhat, hogy saját termést (is) eszek, amit nem éretlenül szednek le és nem kényszerérlelik a nagybanin.

Viszont alapos tervezéssel talán nem akkora bukta. 😎

Remélem közösen kiokoskodjuk a tutit. 😀

A növények fejlõdéséhez elengedhetetlenek bizonyos feltételek.
Ezekhez nem annyira értek, remélem van, aki igen.
Gondolom ez növényenként még különbözõ is.
Nehogy egyszerû legyen. 😀

De kb. igaz, hogy legalább 15 fok kell állandóan.

Ami jelenleg a fejemben van, hogy ha részben a talajszint alá építem az (egyébként teljesen szigetelt) üvegházat, akkor a talajszinttól 1,5 méterre lévõ állandó (12-14 fokos) hõmérsékletet ki lehet használni.

A mód a kérdés. Esetleg a hõszivattyús rendszerhez hasonlóan lehetne fagyállós vizet keringetni!???

Szerintem az energia a sarkalatos pont.
Én max. egy szivattyús rásegítést tudnék elképzelni.
Ezekhez egy napelem is tudja biztosítani az energiát.

Remélem kitalálunk egy jó rendszer, amit akár többen is megvalósíthatunk.

Na itt kellene ötletelni. 😀😀

[mmilan21]

A mai világban szinte mindent, szinte mindig meg lehet kapni.
Egy üvegház nem lehet gazdaságos, mert a szezonális dolgokat majdnem ingyen adják a szezon vége felé.
Ezzel nem lehet versenyezni.

Amit otthon megtermelsz az kevés kivételtõl eltekintve jobb minõségû/ízû/aromájú/állagú és frissebb lesz mint a boltokban elérhetõ, tehát eleve egy magasabb árszínvonalat is képvisel.
Mivel eleve bio/öko növényeket termelek jelenleg is, ezek a fentiek mellett még tovább növelik az érte reálisan elkérhetõ összeget.
Ezért a bio/öko minõsítésû növényi termények árát kell alapul venni, ha az összehasonlítás célja a gazdaságosság kérdése.


Nekem ugyan még nincsen fóliasátram vagy üvegházam, de tervezem egy utóbbi építését.
Elõször egy kis méretût fogok összerakni, ahol megvizsgálom, hogy mit tudnak a gyakorlatba ültetett megoldásaim. Utána jöhet a végleges méret.

Paradicsomot pedig nem fogok termeszteni, mert nagyon érzékeny növény, gondolok itt a paradicsom vészre és egyebekre.
Permetezni meg nem fogok emiatt. Még bio szerekkel sem. Esetleg csak házi készítésû humusz teával, ami lényegében baktérium trágyát jelent némi csavarral.

Olyan növényeket fogok termelni benne, amelyek jól bírják az üvegházi körülményeket. A növénytársítások is komoly szerepet fognak kapni.

Az üvegház földbe süllyesztésén én is gondolkodtam már. Kb fél métert reálisnak tartok a rendelkezésre álló terület adottságai alapján.
Arra is kell gondolnom hogy a nap is érje a növényeket minél több ideig. A tervezett 10-15 négyzetméteres alapterülettel számolva.

Még sok részlet a levegõben lóg az üvegházzal kapcsolatban és az építésére az elkövetkezõ évek valamelyikében fog sor kerülni. A kis méretû "makett" házat ennél hamarabb el kell készítenem nyilván.

[Dream_walker]

Elsõ körben, aki még nem fóliázik, itt kezdjen el nézelõdni:

https://hu.pinterest.com/search/pins/?rs=ac&len=2&q=greenhouse%20ideas&eq=greenhou&etslf=NaN&term_meta[]=greenhouse%7Cautocomplete%7Cundefined&term_meta[]=ideas%7Cautocomplete%7Cundefined

Ezek fõleg ötletelésre jók, "szaktudást" nem adnak. Viszont szerintem jó kiindulási alap.

Föld alá rakott üvegházak:

https://hu.pinterest.com/search/pins/?rs=ac&len=2&q=underground%20greenhouse&eq=underground%20gr&etslf=NaN&term_meta[]=underground%7Cautocomplete%7Cundefined&term_meta[]=greenhouse%7Cautocomplete%7Cundefined

Az egész évben van minden sajna nem mûködik, csak nagyon drágán. Nem gazdaságosan, hogy úgy mondjam :)
Alapvetõen, ha egész évben szeretnél zöldséget, az mûködik, és olcsó is :)

A mai világban el lehet felejteni a gazdaságosság fogalmát az élelmiszerek kapcsán. Gyakorlatilag amit a föld megterem, az már haszon. Egy kis "történelem": anno mezõgazdasági középsuliba jártam. Nagyon komoly része volt az oktatásnak a gazdasági számítás, hogy mi éri meg, hogyan kell, stb. Mikor egyetemre jártam (szintén agrár), már amolyan mellékes volt, hogy persze, kiszámolhatjuk, mert jó tudni, meg a nagygazdaságoknál a sok mellékköltség miatt fontos, de amúgy biztos, hogy gazdaságos és megéri. Most sok évvel az egyetem után senkitõl, tehát konkrétan senkitõl nem hallom a szakmában, hogy bármi effélét számolni kellene, mert pár éve nagyot fordult a világ, és már nem létezik eladhatatlan készlet. Ami terem, az már haszon.

Én január 13.-án csináltam meg a fóliában a melegágyat, 14.-én elveteményeztem, mostanra a spenót, a retek, meg két hagymaféle szépen kisorolt. Sajna a fólia nem nagy, kb. 8 m2, de a vázat, ajtót ingyen kaptam, a fóliára költöttem 10ezret, és egy délután megcsináltam a kiásást, helyrerakást, a szomszédok meg segítettek ráhúzni a fóliát. Ez a második tele, és a harmadik nyara lesz (remélhetõleg kibírja még a szezont).

Másfél ásónyom mélyen kiszedtem a földet, körberaktam kisbálával. Ezután a föld helyére megtaposott, érésben lévõ trágyát tettem, olyan 20-25 cm vastagon (ez most fog kiderülni, hogy elég-e, vagy kevés lett), majd ment vissza kb. 5 centi föld a tetejére. Ez egy minimális talpmeleget ad, ami a hidegtûrõknek remélhetõleg pont elég lesz.
A trágya érése során hõt termel, minél vastagabb a réteg, annál jobb. Gyerekként a tsz-ben láttam, hogy a nagyfóliák alját 70-80 cm vastagon hordták meg, egy héten belül gyakorlatilag 20 fok körüli hõmérsékletet tartottak bent. Persze ott volt sokszáz tehén, ami adta a fûtõanyagot.
Mikor elkészültem, csináltam egy fólialapot az ágyás tetejére, amit ráfektettem körbe a kisbálákra, így gyakorlatilag két réteg fólia védi a növényeket.

A téli fóliázásnál három dolgot kell figyelembe venni:
1: hûvösebb van. Ha nem fûtesz aktívan (kályhával), akkor szûkül a termeszthetõ növények köre.
2: kevesebb a fény. Kifejezetten az árnyéktûrõ növényekkel dolgozhatsz, vagy veszel drágáért növényvilágítást.
3: nincsenek rovarok (illetve azok vannak, csak nem nektárgyûjtõk), így nincs beporzás, szóval megint egy sor zöldség kiesik.

Egy gyors közbevetés a paradicsomhoz: tényleg érzékeny növény, én úgy csinálom, hogy mindig duplaannyit ültetek el, mint amennyire szükségünk van, így a spárta hadmûvelet nyugodtan lefolyhat :D

Tehát télen átlag körülmények között (nincs aktív fûtés, és nincs plusz világítás) nem lesz paprikád, paradicsomod, meg uborka sem nagyon.
Viszont az összes salátaféle, sóska, spenót, szárzeller, retek, hagymafélék simán nõhetnek. Szerintem ennyi több, mint elegendõ bárkinek, aki igazából csak friss zöldséget szeretne :)

A másik elõnye a fóliának, hogy nagyon sok gyökérzöldséget lehet a földbe visszaásva tárolni a tél folyamán, ami szerintem jobb, mint a verem vagy a kamra. Egy sima takarást kap, és már meg is van.

[bel]

Sziasztok,

Mennyire esszeru otlet futott lakasban paradicsom magot elvetni, hogy utana ki lehessen ultetni a kertbe a palantakat?

Ha esszeru, es gyakorlatlanul is kivitelezheto, akkor mikor celszeru csinalni?

Bel

[Dream_walker]

Szerintem a világon mindenhol így csinálják a hobbikertészek, szóval elég ésszerû :)
Én is így csinálom :)

Részletesen nem írom le, mert tele van a net szakirodalommal, de a lényeg, ahogy mi szoktuk:

Darálthús, vagy filézett hús tálcájába háromnegyedik laza földet töltök, és az egész zacsi magot beleteszem. Nem fog mind kicsírázni, csak ha szerencsés vagy, de mondjuk olyan 30-40 növényke biztosan. Szórós flakonnal "öntözzük", meg szoktam átlátszó lapot tenni a tetejére, hogy tartsa a nedvességet. Mikor elõbújtak, már sok fény kell nekik.
Mikor már két valódi levelük is van (ez a cakkozott szélû, nem az, ami elõször kibújik a földbõl), akkor egyesével kipoharazzuk. Mûanyagcserép, tejfölöspohár, bármi jó. Mivel mi sokat csinálunk mindig, én teszkós fél literes átlátszó (jól látszik a gyökeresedés) mûanyag söröspoharat szoktam venni. Ha óvatosan kezeled, akkor többszörhasználatos. Szétültetésnél, és mire elérik ezt a kort, 10% kihullással számolhatsz. A poharazás után a meggyökeresedésnél szintén van némi kihullás. Ahogy indul a növekedés, szintén sok fény kell. Érdemes beruházni egy-két ledes növénylámpába, sokat dob a palántákon a plusz fény. Fûszernövényt vetettem még novemberben, napi 10 óra plusz fényt kap, és már 30 centis, virágzik. Én sem gondoltam volna, hogy ennyit számít.
Innentõl türelem. Öntözöd, aztán nõnek.
Mi a kiültetést május 25.-én szoktuk, Orbán nap után, az az utolsó fagyosszent. Addigra jó nagyok, a legtöbbön már virág is szokott lenni. Ehhez március elején-közepén érdemes elvetni a magot, ha jó helyed van. Értsd: egész nap kap fényt meg meleget, mondjuk egy napsütötte déli fekvésû ablakban.
Ha mondjuk nem tudod olyan napos helyre rakni, akkor lassabb lesz a növekedése, elõbb kell vetni, mondjuk február közepén-végén.
Ha kevés a fény, megnyúlik. Ilyenkor sincs nagy gond, kiültetésnél mélyebbre teszed, vagy elhajtva ülteted.

Én most a melegágy miatt paradicsommagot is raktam egy keveset, ki is keltek, remélem mire elérik a megfelelõ kort, már fagyálló lesz a fólia :)

A palántanevelés akkor jó, ha viszonylag nagyban csinálod. A mi kertünk kicsi, de évente kb. 4-500 palántát nevelünk a sokféle zöldségbõl összesen, és ennek a háromnegyedét ki is ültetjük, a többit elajándékozzuk. Ez megvéve 40-50k huf, ami sok. De ha te szeretnél otthonra 5 paradicsomot meg 5 paprikát, akkor könnyebb, ha veszel a piacon palántát, nem akkora összeg.
Persze így elmarad a saját nevelés izgalma és öröme :)

Így visszaolvasva kicsit kusza lett, de ha van még kérdés, ne habozz :)

[BragBOL]

A talaj penészedését hogy elõzöd meg? :confused:
Nálunk ez szokott probléma lenni, meg hogy megreked a fejlõdésben.
Idén kipróbálom ezt a tálcás elõcsíráztatást. :thumbup

[Dream_walker]

Baktériumos oltóanyaggal spricnizem :)
Ezt használom: http://www.greenman.hu/kert_es_mezogazdasas_81/greenman_agro/greenman_agro_1l_377

Obiban, praktikerben is kapható. Egy szezon alatt használok el egy literes palackot, és kétszer-háromszor le szoktam az egész kertet is permetezni vele.
A kultura nagy része ragadozó mikroorganizmus, szóval penész meg gombabetegségek ellen is nagyon jól bevált. Amúgy ha nincs az agro a boltban, tulajdonképpen bármelyik használható, mert mindegyikben ugyanaz van, csak a marketing miatt más a neve meg a cimkéje. Ez a mindenre jó, semmire nem jó vélemény elkerülése végett :D

Mindenféle okosságot írnak még a neten, hogy az öntözõvízbe tegyünk aszpirint, vagy faszén-porral hintsük meg a föld színét, miután kikeltek, de ezeket én nem próbáltam még ki.

A fejlõdésben volt, hogy nálunk is megállt, de akkor vagy a fény nem volt elég neki, vagy a földet "használta" már el.

[BragBOL]

Én fokhagymateát gondoltam kipróbálni, de nembiztos hogy birják a palánták.