Esõvíz tisztítása

[coco]

Az esõvízgyûjtõ rendszerünket tervezgetem és némileg elakadtam. Mivel erdõben vagyunk, ezért valahogy meg kellene oldanom a levelek, ágdarabok, egyéb nagyméretû szennyezõdés szûrését. Néztem az ereszcsatornára rakható rácsot és ilyen sörteszerû levélgyûjtõt. A leírások alapján egyik sem oldja meg az ereszcsatorna tisztántartását, viszont macerás leszedni a takarításhoz (rács) vagy nem megfelelõ méretû és drága (sörte).

Olyan megoldást találtam, hogy a függõleges levezetõ csövet elvágták és az alsó felére kb. 45 fokban egy rácsot tettek, ami gyakorlatilag kiveti a nagyméretû szennyezõdést. A másik pedig a first flush system. Van valakinek ezekkel tapasztalata, vagy más mûködõ megoldása?

[varég]

Ibex tartályba gyûjtöm a vizet, annak a nyílására tettem egy régi tésztaszûrõt, abba a csövet...
A nagyobb dolgokat felfogja ,pár naponta kell kiborítani a cuccot belõle.

[coco]

Köszönöm a válaszod! :thumbup Mi az az Ibex tartály? Véletlenül nem IBC-tartályra gondolsz?

Sajnos nálunk ez azért nem mûködõképes, mert sok por és homok van a levegõben, ami így belejutna a tartályba. Ezért törpölök a többlépcsõs szûrésen.

[varég]

Mire szeretnéd majd az esõvizet használni?


Szerintem rosszul emlékeztem, és az ibc tartályra gondoltam...(nagy, fehér, rácsos)

[coco]

Mindenre: ivóvízként, háztartáshoz és locsolásra is.

[Laci]

Én így alakítanám ki : ereszcsatornából agy sima szûrõ 1*1 cm hálómérettel , utána szúnyogháló szemmérettel , onnan bevezetném egy ibc tartályba , onnan vinném/szivattyúznám át tovább másik ibc tartányba , ami ülepítõnek van kialakítva úgy , hogy az alsó kupakon veztnék be egy fém csövet , meghajlítva felfelé , a tartály aljától 30- cm-rre lenne a vége , hogy onnan vegye a vizet , a kupakon lecsavarásával pedig kimegy az ülepített szennyvíz , mosható a tartály . ha nagyon kell , akkor betennék egy saját gyártású szûrõt , aminek az anyaga illatmentes vatta , vagy a légkezelõkben használt szûrõszövet .
Az ívovizet még kezelném , ez mechanikai szûrésnek jó .

[Zacskóbicska]

Köszönöm a válaszod! :thumbup Mi az az Ibex tartály? Véletlenül nem IBC-tartályra gondolsz?

Sajnos nálunk ez azért nem mûködõképes, mert sok por és homok van a levegõben, ami így belejutna a tartályba. Ezért törpölök a többlépcsõs szûrésen.

A tésztaszûrõ jó durva szûrõnek. Utána mosott 4-es kavics ágy egy hengerbe töltve, majd geotectil az aljára. Itt nem lesz nagy a szûrési ellenállás és olcsó. Ha elkoszosodik, a sódert tiszta vízzel ki tudod mosni, a geotextilt is, vagy lecseréled egy másik darabra.
A nehezebb feladvány a víz fertõtlenítése. Ehhez vegyél ivóvízre méretezett ezüst szûrõt utolsó fokozatként (bár ez nem véd csak a baktériumoktól, a madárinfluenza ezen fertõzõképesen átmegy), vagy klórozd a vizet az IBC tartályban. 1 köbméter vízbe önts egy liter hipót. Másik lehetõség, hogy forralás után idd a vizet.

[Alpha]

Én is gondolkozom az esõvíz mechanikai szûrésén. Elsõ lépcsõnek én egy zsírfogóban agyalok. Az megfogná az úszó szennyezõdéseket (levelek, ágak), olajos, zsíros szennyezõdéseket és az ülepedõ hulladékokat is. Idõnként tisztítást igényel, de az megfelelõ pufferméretnél elhanyagolható. További szûrés lehetséges homokon és faszénen. A tárolást föld alatt tudom elképzelni fénymentesen. Számításaim szerint 10 m2 tetõfelület és 1,5 m3 / fõ tárolókapacitás elegendõ lenne itt Magyarországon. A beraktározott vizet fertõtleníteném minden esõ után vagy szárazság idején hetente egyszer. Fertõtlenítõnek én hidrogén-peroxidot vagy perecet savat használnék.
Az egész végén leírom, hogy ez csak egy elmélet a részemrõl. Nem értek hozzá, csak sokat agyaltam rajta.
Véleményeket szivesen fogadok.

[Parasztcipo]

Kicsit túlzás, de létezik eresztisztító robot:

https://www.robotguru.hu/a-robot-amit-az-ereszcsatornaba-eresztettek

[bel]

A tésztaszûrõ jó durva szûrõnek. Utána mosott 4-es kavics ágy egy hengerbe töltve, majd geotectil az aljára. Itt nem lesz nagy a szûrési ellenállás és olcsó. Ha elkoszosodik, a sódert tiszta vízzel ki tudod mosni, a geotextilt is, vagy lecseréled egy másik darabra.
A nehezebb feladvány a víz fertõtlenítése. Ehhez vegyél ivóvízre méretezett ezüst szûrõt utolsó fokozatként (bár ez nem véd csak a baktériumoktól, a madárinfluenza ezen fertõzõképesen átmegy), vagy klórozd a vizet az IBC tartályban. 1 köbméter vízbe önts egy liter hipót. Másik lehetõség, hogy forralás után idd a vizet.

Szia,

Az altalad irtak zomevel egyetertettem, de ennek az 1 l hypo/m3-nek utana olvastam, mert elsore nem hangzott szimpatikusnak ez a nagy mennyiseg.

Az olvasas eredmenye: a pontos mennyiseget merni (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Vizellatas_es_szennyvizkezeles/ch06s03.html) kell egyedileg mindig, de a pelda abran szereplo mennyiseg (4 g/m3) nagyjabol megfelel 1 l friss hyponak, szoval igazad van.

Prepper szempontbol a hypo nem tarolhato kozvetlenul, de a hypopor sokkal jobb ebbol a szempontbol (12-szer hosszabban eltarolhato).

Bel

[Zacskóbicska]

Természetesen jó a klórmész is. Ha zavar a klóros íz, lehet kapni olyan ivóvíz szûrõket, ami kiszedi a végén a klórt. Bár egy öreg orvos barátom szerint ha az ember érzi a klórt a vízben, annak örülni kell, mert akkor lehet tudni, hogy nem attól kapja a hasmenést.

[törölt tag -gl]

http://kemenyidok.blog.hu/2012/06/25/viztisztitas_egyszeruen

[fater.lajos]

http://kemenyidok.blog.hu/2012/06/25/viztisztitas_egyszeruen

No, én ezt a vizet senkinek nem ajánlanám (meg a cikket sem). Az uv sugárzást a legvacakabb pet palack illetve bármely üveg igen jól szûri. Minimális az áthatolás.
Nem véletlen, hogy az optikai üvegszál nem üvegbõl, hanem optikai üvegbõl, azaz kvarcüvegbõl van. A sima üveg teljesen elnyeli az UV-B sugarakat, de nagyrészt átengedi az UV-A sugarak hosszabb hullámhosszait. Az optikai üveg kis részben átengedi az UV-B-t, és az UV-A sugárzás zömét.
A fertõtlenítésre használt "germicid" uv lámpák meg 254 nm (UV-C tartomány) sugároznak... Az meg csak a légkör felett az ûrben van...
A napra kitett palackos vízben a csíraszám azért csökken le, mert a viszonylag alacsony hõmérséklet tartósan éri a tartalmát. Utána hirtelen le kell hûteni. Na ezt hívják pasztõrözésnek. Csak 50 fok kell és ha jól emlékszem, elõször Pasteur csinálta sörrel, ecettel 1862-ben.

[coco]

Ugyan nem közvetlenül ide tartozik, de hátha érdekel valakit :)

Sikerült olcsón hozzájutnom IBC-tartályokhoz, amiben természetes alapanyagokat tároltak. Június elején leraktam õket egy félárnyékos helyre és odaszivattyúztam a vizet a tetõ felérõl. A "szûrést" egy pici mûanyag kosár és egy mosogatószivacs biztosította :D Ez csak egy kísérlet, a végleges megoldás nem ilyen lesz. Igazából a vízhozam és a felhasználhatóság érdekelt. A tartályokat átadás elõtt kimosták, így nem bíbelõdtem ezzel.

Feltöltöttem mindkettõt és hagytam állni. Két napja engedtem belõlük pár vödörnyi vizet. Az eredmény sokkal jobb volt, mint vártam. A víznek csak akkor volt szaga, amikor a fejem beledugtam a vödörbe és az orrom a víz felszínétõl kb. 10 centire volt. Ez sem volt durva és valószínûleg a tartályt nem túl alaposan mosták ki, így ez okozhatta a szagot és a nagyon-nagyon enyhe elszínezõdést. Algát vagy más szennyezõdést nem láttam a vízben.

Mivel a tetõre rengeteg falevél és ezzel együtt más szennyezés jut, valamint rendszeresen buliznak rajta a madarak, ennél sokkal rosszabbra számítottam. A párommal megállapítottuk, hogy egy alaposabb szûrés és forralás után teljesen fogyasztható lenne.