Az egészséges táplálkozás szinte lehetetlen

[Trendo]

2050-re közel két és félmilliárdnyival leszünk többen a Földön, ami hatalmas terhet ró majd a bolygóra. Az elhízás pedig csak tetézi majd a bajokat - figyelmeztetnek kutatók."A lakosság elhízásának megfékezése döntõ fontosságú lehet az élelmiszerbiztonság és a környezet szempontjából" - mondta Ian Roberts, a Londoni Higéniai és Trópusi Betegségek Egyetem professzora. "Abban mindenki egyetért, hogy a lakosság növekedése fenyegeti a környezet egyensúlyát, a mi tanulmányunk pedig azt bizonyítja, hogy a lakosság elhízása is komoly fenyegetést jelent" - fejtegette.
A tudósok szerint ha minden földlakónak akkora lenne a testtömege, mint az átlag észak-amerikainak, akkor a világ "emberi biomasszája" 58 millió tonnával lenne nagyobb. Az észak-amerikaiak 75 százaléka ugyanis túlsúlyos, szemben az európaiak 55 százalékával. A professzor szerint a gond az, hogy a fejlett világban magas kalóriatartalmú ételeket esznek, miközben egyre kevesebb a lehetõség a testmozgásra. Az elhízás politikai és nem személyes probléma - állítja.
A Guardian szerint az átlag brit immár 18 kilóval nehezebb, mint az 1960-es években volt. Az ok az étel, amit eszünk. A lap megállapítása a világ minden részére nem, talán csak az angolszász világra lehet érvényes, de akkor is érdekes. Az elhízás egyik oka a 70-es évek Amerikájában keresendõ, ahol politikai okokból drasztikusan megnövelték a kukoricatermelést, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer.Kukoricával etették a teheneket, kukoricaolajban sütötték a burgert és az olcsó élelmiszert elõállító farmerek egycsapásra meggazdagodtak. Ezt követte a kukoricafeleslegbõl készült glükóz-fruktóz szirup elterjedése, amely a pizzától a káposztasalátán át a húsig mindenbe belekerült. Édesebb és tartósabb lett tõle az étel. Az emberek pedig hízni kezdtek. Az amerikai Coca Cola is ilyen édesítõt kezdett el használni cukor helyett.
A cukor viszont megjelent az olyan ételekben, amibõl kivonták a zsírtartalmat. Hogy valamilyen íze legyen a "light" joghurtoknak és más termékeknek, cukor került beléjük. Csakhogy a cukor fogyasztása nyomán még többre vágyunk -jegyzi meg a lap.

[Trendo]

A világ teljes epertermése az amerikai eperszükséglet mindössze 5 százalékára lenne elegendõ – olvasható a nemrégiben újból kiadott, A leves hazudik c. könyvben. A különbség az élelmiszeriparban használatos, mesterséges aromákkal hidalódik át. Az eperfagylaltok, joghurtok, torták elõállításához eperaromát alkalmaznak, amely egy ausztrál fa fûrészporából készül. De másképpen is lehet imitálni ezt a gyümölcsöt: némi vörös áfonyát különféle aromák segítségével átképeznek eperré, de cseresznye, õszibarack és narancs is készülhet ily módon - írja Hans-Ulrich Grimm könyvében.

A vörösáfonya ráadásul sokkal jobban bírja a gépi feldolgozást, a sütést és a mélyhûtést, mint a többi gyümölcs. Ha ez az imitátum is drágának bizonyul, akkor szõlõlével vagy céklalével próbálják fenntartani a látszatot - olvasható a Benda Judit által fordított könyvben. Az élelmiszerlobbi ezt többnyire titkolja, miközben évente eurómilliárdokat költ az álanyagokból készített étel- és italreklámokra.
Az ipar ma mindent felhasznál - a krumplihéjat, a korpát, a kakaóhéjat, a gyümölcspréselés maradékát és más gyártási hulladékot - és mindent átalakít. Egy amerikai élelmiszermérnök sovány tejporból, zselatinból, vízbõl és festékbõl tökéletes tükörtojást sütött serpenyõben.
A szerzõ szerint elképesztõ kísérletek alanyai ma a világ fogyasztói: madártollból bonbon vagy péksütemény készíthetõ, zöldborsóból marcipán. Miközben senki sem merné megtenni, hogy benzin helyett természet azonos benzinaromát és vizet töltsön az autójába, az élelmiszerrel és az emberi szervezettel ezt nap mint nap megteszik a gyártók.

Az ételek szép új világa alcímet viselõ kötet élelmiszervegyész szerzõje lerántja a leplet az ipar olcsó trükkjeirõl és afféle mottóként megjegyzi: „Ha ételeink csak olyanok mintha, olyan az ízük, mintha és olyan az illatuk, mintha, akkor a szervezetünk is csak úgy fog mûködni, mintha..."

[Trendo]

"Az ember azért hízik el, mert kevés húst és sok szénhidrátot eszik – állítja Szakács József, aki szerint az emberek két fõ okból esznek kevés húst. Azt hiszik, a koleszterin egészségtelen és a húsfogyasztás ártalmas. El kell szakadni a szénhidrát-preferáló táplálkozástól! A zsír az emberi szervezet mûködéséhez nélkülözhetetlen, nem káros az egészségre, ugyanakkor a húsban szegény, szénhidrátokban dús étkezés elhízást okoz – állítja Szakács, aki filmet forgat a témáról, kutatási eredmények, saját és mások tapasztalatai alapján.
"A fogyasztók fejébe beleverték, hogy a vörös húsok és a zsír fogyasztása egészségtelen; a koleszterin „elakad” az erekben és érelmeszesedést, agyvérzést okoz. Az ex-fitneszedzõ filmproducer cáfolja a nálunk is általánosan elfogadott tételt. Bár a koleszterin valóban elakad – mondja Szakács –, de a betegségeknek nem ez az fõ oka. Az alacsony fehérje- és C-vitamin-fogyasztásnak köszönhetõen ugyanis a szervezet nem tud kollagént termelni, a fõ baj tehát ez. Így az érfalak tönkremennek és megrepedeznek. A koleszterin ezeket a repedéseket tömi be. Régen a zöldségekben volt vitamin, ma szinte semmi nincs, és húst is alig eszünk. Ezért az elsõ számú elhalálozási oknak ma az érrendszeri megbetegedések számítanak, noha régen ez a betegség nem is létezett.
Szakács az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait idézi az elhízásról: a szervezet szerint a világon min. 400 millió kórosan elhízott személy élhet, és legalább 1,5 milliárd a túlsúlyosok száma. Európában 10 év alatt háromszor annyi lett a kövér ember, mint 1997-ben volt.

Magyarországon 816 000 ember szed koleszterincsökkentõt és alkalmaz koleszterinszegény diétát, teljesen feleslegesen. Nem tudják, hogy az alacsony húsfogyasztás elhízáshoz és sejtjeik állapotának romlásához vezet. Mások spórolásból helyettesítik a húsfogyasztást tésztával és egyéb ételekkel, amiért az egészségükkel fizetnek.

„Az ember nem mindig volt kövér, elég, ha csak az egy-két generációval ezelõttiekre gondolunk, akiknél szalonnák és kolbászok lógtak a kamrában, az elhízástól mégsem kellett tartaniuk, és a koleszterinnel, azaz a zsírral sem kellett foglalkozniuk” – hívja fel a figyelmet az USA és Magyarország között ingázó, filmproducer és -rendezõ Szakács József. "A természet jó munkát végzett a testünk megalkotásakor. Az emberi szervezetet 60 százalék víz, 19 százalék fehérje, 15 százalék zsír, 5 százaléknyi ásványi sók, és 1 százalék szénhidrát alkotja. A mezõgazdaság kialakulása elõtti idõszakban az emberiség táplálkozása is ehhez idomult: az emberek zsíros magvakat és zöldségeket, gyümölcsöket ettek, sok fehérje jutott a szervezetbe az elejtett állatokkal,a szénhidrát-fogyasztás pedig alacsony volt. Ez a táplálkozási arány fordult meg azzal, hogy a szénhidrát-bevitelt növelte az emberiség, aminek az eredménye az elhízás lett.

Szervezetünk mûködéséhez két helyrõl nyerjük az energiát: zsírból, illetve szénhidrátból – magyarázza Szakács. A korai táplálkozási modellbõl is az látszik, hogy a természet sok zsírt „tett mellénk”, hogy abból nyerjük az energiát, ugyanakkor kevés szénhidrátot kaptunk. Ezt az õsi modellt rúgja fel napjainkban az ajánlott táplálékbevitelt tartalmazó úgynevezett táplálkozási piramis, amikor azt ajánlja, hogy 10-11 százalék húst, azaz fehérjét vigyünk be, és lényegesen több, 55-75 százalék szénhidrátot.

„Fitneszedzõként sokszor találkoztam azzal, hogy az emberek fogyókúráztak, mozogtak, de mégsem sikerült csökkenteni a súlyukat. Épp ellenkezõleg: a mozgással megnövekedett az energiaigényük, teleették magukat szénhidráttal, és híztak” – mondja Szakács József. Ezért õ is kipróbálta milyen, ha a táplálkozási piramisban szereplõ ajánlás szerint táplálkozik. „Lecsökkentettem a fehérjefogyasztást, és megemeltem a szénhidrát-bevitelt. Négy év alatt 25 kiló felesleget tudtam ezzel a módszerrel felhalmozni” – meséli. Ezek után váltott: szinte nullára csökkentette a szénhidrát-bevitelt – azaz nem evett cukrot, kenyeret, egyéb tésztákat, és csak heti kétszer egy étkezésében volt szénhidrát. Eközben a fehérjebevitelt megemelte, és a több hús és zsír fogyasztásával egy év alatt „visszafogyott” versenysúlyára.

Ennek pedig szerinte az ember hormonháztartásában keresendõ az oka. Ha ugyanis bármilyen szénhidrátot eszünk, abból mindenképpen vércukor lesz. A vércukrot pedig az inzulin kiváltja a vérbõl és zsírrá alakítja, így a magas szénhidrát-fogyasztás, és az alacsony húsbevitel miatt hízunk el – mondja Szakács József. Amikor viszont húst eszünk, a hasnyálmirigy egy glukagon nevû hormont kezd el termelni, ami éppen az ellenkezõjét teszi, mint az inzulin: a bõr alá beépült zsírt „visszarántja” a vérbe, és vércukorrá alakítja. Azzal tehát, hogy lecsökkentettük a húsfogyasztást és megnöveltük a szénhidrát-fogyasztást, ez a „mérleghinta” billent át, és hízott el az emberiség. Miközben beleásta magát a témába, számos olyan kutatási eredménnyel találkozott, amelyek azt igazolják: ha valaki húst eszik és a koleszterinszintje magas, az önmagában nem jelenti számára sem az elhízás, sem az egészségkárosodás veszélyét. Sõt, állítása szerint, ha a koleszterincsökkentõk mûködnének, akkor megölnék az azokat szedõket.

A koleszterin fontos sejtépítõanyag, nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Nem csak a sejtek megújulása, és a csecsemõk fejlõdése elképzelhetetlen a koleszterin nélkül, hanem a csontok és a fogazat épen tartásához szükséges D-vitamin elõállításához is létfontosságú. Szükség van rá a fajfenntartáshoz is, hiszen a férfi és nõi nemi hormon felépítésében is kulcsfontosságú a koleszterin.

Így már érthetõ, hogy a természet nem bízta a véletlenre a termelését. Ha ugyanis valaki nem evett egy gramm zsírt sem, akkor is magas koleszterintartalma – persze ha elfogadjuk, hogy az adott koleszterinszint valóban „magas”, ahogyan azt egyébként a gyógyszeripar meghatározta. Utóbbinak tehát nincs köze a zsírfogyasztáshoz, azaz egy vegetáriánus vérében sem alacsonyabb a koleszterinszint, mint egy húsevõében – állítja Szakács. Nem mindegy azonban, hogy milyen a szervezetbe juttatott koleszterin minõsége, márpedig az állati eredetû zsír ebbõl a szempontból kiváló.

A koleszterinszint állati eredetû táplálékoktól való függetlenségét illetve a magas zsír- és koleszterintartalmú ételek fogyasztásának egyáltalán nem káros hatását a dokumentumfilmjéhez anyagot gyûjtõ Szakács számos kutatási eredménnyel támasztja alá. Thomas R. Dawber és munkatársai például 1982-ben közölték eredményeiket a tojásfogyasztás és a szívbetegségek kapcsolatáról, amely az 1949 és 1957 között felvett adataikon alapult. Vizsgálataikból kiderül, hogy semmi különbséget nem találtak azok között, akik heti egy és azok között, akik heti tíz tojást fogyasztottak, sem vérük koleszterinszintje, sem a szívbetegség kockázata terén.
Frank B. Hu és munkatársai összehasonlították azokat, akik egyáltalán nem ettek tojást, azokkal, akik heti 7–14 tojást ettek. Kiderült, hogy a sok tojást evõk szív-és érrendszeri betegségének kockázata nemhogy nõtt volna, hanem még 25 százalékkal csökkent is a „tojásutálókhoz” képest – idézi Szakács a kutatási eredményeket. Ugyanezt támasztja alá Won O. Song és Jean M. Kerver 2000-ben közölt vizsgálata. Õk hat éven át követték 27378 férfi és nõ tojásevési szokásait, és azt találták, hogy azoknak, akik heti legalább négy tojást fogyasztottak el, alacsonyabb volt a koleszterinszintjük, mint azoké, akik egy tojást ettek hetente. Sõt, McNamara egy tanulmányában – 24 iparilag fejlett ország tojásfogyasztási adatait elemezve – azt írja, hogy tojásevés védõfaktor a szív és érrendszeri betegségekkel szemben.

Szakács szerint a tojáshoz hasonlóan nem kell félnünk a szalonnától, illetve más zsíros ételektõl sem. Dr. Uffe Ravnskov 2002-ben publikált összefoglalójában rámutatott, hogy koleszterinfogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív-és érrendszeri betegségek kockázatával. Pedig nagy mintán dolgozott: 190 ezer ember adatait elemezte, a vizsgálatok közt a minimális követési idõ 4 év volt, ráadásul hét vizsgálatban a követés 10-16 év közötti idõszakot ölelt fel. Ugyanõ még kilenc vizsgálatot idéz, melyekben az úgynevezett egyszeresen telítetlen zsírok védõhatását próbálták igazolni, de mindegyik vizsgálat kudarccal végzõdött, mi több, két vizsgálatban az derült ki, hogy a szívbetegek ettek több „védõzsírt”.
Szakács több hasonló kutatási eredményt idéz, amelyben például igazolják, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin és az érrendszeri megbetegedésekközt semmiféle kapcsolat nincs.

Érdekes jelenség, hogy Angliában 1910. óta lényegében nem változik a zsírfogyasztás, 1930. és 1970. közt mégis tízszeresére nõtt a szívrohamok száma. csakúgy, mint Amerikában, ahol 1930. és 1960. között folyamatosan csökkent a zsírfogyasztás, 30 év alatt mégis tízszeresére emelkedett az infarktusok száma. Svájcban ugyanakkor a II. világháború után csökkenni kezdett az infarktusok száma, miközben 20 százalékkal nõtt a zsírfogyasztás. Ezekhez hasonlóan elgondolkodtató az is, hogy Spanyolországban 1966. és 1990. közt a kenyér-, rizs- és paradicsomfogyasztás kb. a felére csökkent, míg a marhahúsfogyasztás 96, a sertéshúsfogyasztás 382 , a szárnyasok fogyasztása 312, a teljes tej fogyasztása 73 százalékkal nõtt. „Öngyilkos akar lenni ez a nép? Sajnos megint csalódást kell okoznunk a koleszterinhívõknek, ugyanis 1966. és 1990. között a szíveredetû halálozás a férfiak esetében 25, a nõk esetében 34 százalékkal csökkent” – idézi az adatokat Szakács.
Tehát alapjaiban kell megváltoztatnia az embereknek a táplálkozásról kialakult képet, és „átbillenteni a hintát” a szénhidrát-túlsúlyról a húsfogyasztásra. Szakács szerint többet kell tudnunk testünkrõl, annak mûködésérõl, amihez a tudást – amivel az emberek visszatalálhatnak a táplálkozási egyensúlyhoz, és lefogyhatnak a túlsúllyal küzdõk – is megmutatja filmjében.

[TMIB]

Ezt követte a kukoricafeleslegbõl készült glükóz-fruktóz szirup elterjedése
Mindenben az van. Italokban, süteményekben. De még a kolbászban is.


Az amerikai Coca Cola is ilyen édesítõt kezdett el használni cukor helyett.
Kezdenek visszaszokni a rendes cukorra. Néhány éve lehet venni olyat. A mexikói Coca Colában mindig cukor volt és sokkal jobb vele. Ezért aztán gondolt egyet a Coca Cola és a Pepsi, és elkezdték sima cukorral készíteni. Gondolom hogy érdekelheti az embereket, mert egyre inkább a cukrost veszik és nem a kukoricaszirupost.


zöldborsóból marcipán
Ez annyira azért nem durva. Ismertem egy idõs szakácsnõt. Õ mondta anyámnak, hogy a II. világháború alatt krumpliból készített gesztenyepürét. :thumbup

Persze az más helyzet, ha megfizettetik a drága ételt, aztán szemétet adnak el csak ételnek nevezik.

A rendes hús és zsiradék nem lehet túl hizlaló, ha mozog is mellette az ember. Gondolok itt arra, hogy régen a parasztemberek kolbászra ették a szalonnát és a fehér kenyeret, mégse híztak el. Persze a mostani állatok tele vannak gyanús dolgokkal, nem csirkefarm van és nem tanya, hanem csirkegyár, amivel testnövelõvel meg ki tudja mikkel etetik a szárnyasokat.

Én a múltkor rákaptam a tükörtojás készítésre. Naponta 4-et ettem. Elég jól voltam tõle, nem éreztem hogy egészségtelen lett volna. Fõleg hogy nagyon kevés olajjal készítettem.

[Trendo]

Egy öreg táplálkozás specialista azzal magyarázta, miért nem ártott a régi öregeknek a sok szalonna fogyasztása, hogy mellé vereshagymát ettek bõségesen :)

"Ismertem egy idõs szakácsnõt. Õ mondta anyámnak, hogy a II. világháború alatt krumpliból készített gesztenyepürét."
Annak idején a ravasz cukrászok vízisulyommal helyettesítették a gesztenyét. Késõbb áttértek a tarkababra.

[TMIB]

Lehet hogy bab volt, nem krumpli. Valamelyik a kettõ közül. :)

[knife1]

Sziasztok!
Tudtok errõl részleteket? Tényleg mûködik, vagy csak átverés? Esetleg meg van valakinek e-book formátumban? anette larkins: journey to health

Üdv

[nomad]

"2050-re közel két és félmilliárdnyival leszünk többen a Földön" - helyesen: 2050-re újra két és félmilliárdan lesznek a Földön.
A Föld helyre rázza magát, hiszen két és fél milliárd emberre készült. Ennyien most is ugyanolyan létbizonytalanságban élnek, mint száz éve. Õk minden adottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék magukat tõlünk. Rómában is, anno a simakezûeket irtották, akármilyen hacukát is szereztek maguknak.
Üdv

[Don't Panic]

Nem szeretnék elkanyarodni a topic témájától, mindössze nomad-nak szeretnék válaszolni.
A 2,5 milliárd is sok. Több tanulmány is megegyezik abban, hogy az optimális földi népesség 500 millió körül kellene, hogy legyen, de semmiképpen sem több, mint 1 milliárd!
Itt (http://explosivereports.com/2012/10/22/global-enviro-eugenic-consensus-fixes-500-million-as-optimum-population-size/) egy oknyomozó riporter összefoglalója, amiben még az UNEP is ezen az állásponton van! Na, innentõl ezt a témát cereal killer által nyitott népességszabályozó topicban (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?94-Kill-Gates-avagy-az-elit-n%E9pess%E9gszab%E1lyoz%F3-terve) folytassuk, ha valaki válaszolni szeretne!

knife1: a könyv fenn van a neten .pdf formátumban. Csak miután beütötted a keresõbe a címét klikkelj az "advanced search"-re és annak menüjében a formátum pontnál válaszd a .pdf-et és nyomj újra keresést! Meglesz. Személyesen még nem olvastam, így véleményt nem tudok mondani, de ezek után legalább magad is el tudod dönteni, ha elolvasod. :thumbup

[Traveller]

Ezért kezdtem én kertészkedésbe, így már lehetséges egészséges táplálékot enni.
A maradék néhány milliárd meg egye a hamisított ételeket és gyatra primõröket.
Még azért messze vagyok a teljes önellátástól, de jól haladok afelé.

[Don't Panic]

Ha magadnak termeled, akkor már biztosan közelebb vagy az egészségeshez. Ám nem árt megnézni rendesen, hogy honnan jön a vetõmag, palánta, stb.!
Máskülönben az sem garantált, hogy egészséges lesz. A hibrid és GMO fajták ez miatt alapból felejtõsek. Érdemes génbankokból, kutató intézetekbõl vásárolni olyan fajtákat, amik õsi magyar fajták. Egyrészt ezek erre az éghajlatra és adottságokra vannak kitalálva. Másrészt azokat a génbanki elõírások szerint nagyon komolyan védik ezektõl a GMO-s szaroktól. Írországban pl. nem volt olyan sárgarépa vetõmag a boltokban, ami ne termelt volna ellenanyagot a sárgarépalégy ellen.

[Traveller]

Érdemes helyek: öreg néni a vidéki piacon - csodákat találni, most pl. eredeti nagydobosi sütõtököt leltem, ami magától nõ.
Növényi Diverzitás Központ (http://www.rcat.hu/)- a magyar génbank, Monsantó már kivetette rájuk a hálót, mindenük van, s csak kora õsszel, mert kifogynak a tételekbõl.
Arche Noah (http://shop.arche-noah.at/) - brutál nagy katalógus és árak, de minden bio és tájfajta, közvetlenül veszed fel a kapcsolatot a termelõkkel.
Reinsaat (http://secure.reinsaat.at/cgi-bin/katalog.cgi?lang=eng)- tuti bio, nagy tételben is.

[Dream_walker]

Bár nem vagyok vega, sõt, biológiai okokból kifejezetten ellenzem, azonban mégis úgy gondolom, hogy a sok húsfogyasztás is káros. Ha tényleg 20% körüli fehérje kell, annak nem kell mindnek húsnak lennie, a növényi fehérjéket is bele lehet, sõt, bele kell számolni.
Ha pl. megnézzük a fogazatot, az emberi 32 fogból mindössze 4 a szemfog (ez való a hús "tépésére"), ez egynyolcad rész, szemben a szervezet egyötöd fehérjearányával. Tehát valószínûleg valamennyire tényleg káros lehet, ha a teljes fehérjeszükségletet hússal fedezzük.

Nem beszélve arról, hogy mi az, amit manapság húsnak neveznek az emberek.
A vörös húsok tényleg több ártalmas anyagot tartalmaznak, mint a világos húsok. Ez azonban csak természetes körülmények között igaz.
Az állattenyésztés úgy mûködik, hogy egy adott faj egyedének minél kisebb a tömege és minél rövidebb az élet-, illetve a szaporodási ciklusa, az intenzív tenyésztés annál problémásabb.
Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy egy 600 kg-os tehenet mesterséges körülmények között sokkal egyszerûbb nevelni, mint egy 2-3 kg-os tyúkot.
A kisebb állatok több vitamint, gyógyszert, antibiotikumot igényelnek, mert jobban ki vannak téve a nagyüzemi zsúfoltság okozta stressznek. Ezen kiegészítõket nagyobb arányban és nagyobb gyakorisággal kell adni nekik. Gyakorlatilag nincs "kezelési idõszak", hanem ez úgy megy, hogy a tápban benne van minden. MINDEN. Az adott állat a teljes életciklusa alatt minden nap bevesz minden vegyi anyagot a táplálékával. Ezután jön még persze az élelmiszeripari varázslás a feldolgozás és a termékelõállítás során.

Szóval ha valakinek van otthon elég nagy területe, és a baromfik kapirgálnak, a disznó túrja a földet, a tehénke meg boldogan legelészik a domboldalban, akkor a fehér hús a jobb.
De ha valaki boltban vásárol, akkor a legjobb a marha, aztán a disznó, és csak utána a szárnyasok. Ezt persze sehol nem reklámozzák, így boldog-boldogtalan veszi az "egészséges" fehér húst.

[Grafitos]

Bár nem vagyok vega, sõt, biológiai okokból kifejezetten ellenzem, azonban mégis úgy gondolom, hogy a sok húsfogyasztás is káros. Ha tényleg 20% körüli fehérje kell, annak nem kell mindnek húsnak lennie, a növényi fehérjéket is bele lehet, sõt, bele kell számolni.
Ha pl. megnézzük a fogazatot, az emberi 32 fogból mindössze 4 a szemfog (ez való a hús "tépésére"), ez egynyolcad rész, szemben a szervezet egyötöd fehérjearányával. Tehát valószínûleg valamennyire tényleg káros lehet, ha a teljes fehérjeszükségletet hússal fedezzük.

Nem beszélve arról, hogy mi az, amit manapság húsnak neveznek az emberek.
A vörös húsok tényleg több ártalmas anyagot tartalmaznak, mint a világos húsok. Ez azonban csak természetes körülmények között igaz.
Az állattenyésztés úgy mûködik, hogy egy adott faj egyedének minél kisebb a tömege és minél rövidebb az élet-, illetve a szaporodási ciklusa, az intenzív tenyésztés annál problémásabb.
Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy egy 600 kg-os tehenet mesterséges körülmények között sokkal egyszerûbb nevelni, mint egy 2-3 kg-os tyúkot.
A kisebb állatok több vitamint, gyógyszert, antibiotikumot igényelnek, mert jobban ki vannak téve a nagyüzemi zsúfoltság okozta stressznek. Ezen kiegészítõket nagyobb arányban és nagyobb gyakorisággal kell adni nekik. Gyakorlatilag nincs "kezelési idõszak", hanem ez úgy megy, hogy a tápban benne van minden. MINDEN. Az adott állat a teljes életciklusa alatt minden nap bevesz minden vegyi anyagot a táplálékával. Ezután jön még persze az élelmiszeripari varázslás a feldolgozás és a termékelõállítás során.

Szóval ha valakinek van otthon elég nagy területe, és a baromfik kapirgálnak, a disznó túrja a földet, a tehénke meg boldogan legelészik a domboldalban, akkor a fehér hús a jobb.
De ha valaki boltban vásárol, akkor a legjobb a marha, aztán a disznó, és csak utána a szárnyasok. Ezt persze sehol nem reklámozzák, így boldog-boldogtalan veszi az "egészséges" fehér húst.

Van benne valami..olvastam viszont, hogy a marhák meg olyan takarmányt meg szóját kapnak, hogy jobban gyarapodjanak tõle..nem is beszélve a hormonkészítményekrõl..

[Traveller]

Minden tenyésztett állat kap szóját már a premixekben és a szója jelentõs része Amerikából érkezik, 100% GMO termény.
Hormonokkal már nem kezelik õket, viszont rengeteg antibiotikummal, ami viszont az antiotikum rezisztens baktériumokat szaporítja.

[Dream_walker]

A takarmány szójatartalma a tenyésztési céltól függ. Természetesen nem kap minden állat, mert ahhoz túl drága.
Az a marhahús, ami ma mo.-n árulnak a boltban, 1500-2000 körüli kilóáron, az gyakorlatilag a leselejtezett tejelõ tehenek húsa. Jó hír, hogy a tejelõ telepeken a legritkább esetben alkalmaznak magas szójatartalmú tápokat, a rossz hír meg az, hogy ellenben bizony elõfordul a hormonkezelés.
A húscélú szarvasmarha (ez gyakorlatilag fiatal, 2-400 kg súlyú bikát jelent a legtöbb esetben) már kap szóját, azt viszont nem nagyon látjuk a boltok polcain, ugyanis a kilóára nagyjából 3000 forintnál kezdõdik, így szinte teljes egészében exportra kerül.

Ettõl függetlenül amit írtam, az így van, a kistestû állatok nagyságrendekkel több "vegyszert" kapnak, mint a nagyok.

[fater.lajos]

A-leves-hazudik.pdf letölthetõ az alábbi címen:
aloepatika.com/wp-content/uploads/A-leves-hazudik.pdf
Köszönet Kliff-nek, aki szkennlte.

[fater.lajos]

Ezt, miután innen kiléptem, találtam.
Muszáj betennem.
460
Made in China
Csirke ízesítésû vegetáriánus sonka...

[TMIB]

Ezt, miután innen kiléptem, találtam.
Muszáj betennem.
460
Made in China
Csirke ízesítésû vegetáriánus sonka...

Összetevõk:

E1, E2, E3, E4, E5, E6, stb. :D

[fater.lajos]

Például E 300 C-vitamin
Az E számokat kellõ gondossággal kell kezelni. Segédanyagokat jelöl, ami jó és rossz is lehet. A zselatin, amitõl a kocsonya otthon is összeáll E 4411. De a listában génmódosított anyagok, kénsav, foszforsav, sósav meg hintõpor (talkum) meg minden szar is van.
A wiki ebben jó, érdemes utána olvasni.

[TMIB]

Tudom, de ha valamiben minden kizárólag E betû, akkor az már túl egészséges nem lehet. ;)

[BZ69]

Én néhány évvel ezelõtt voltam az egyik legnagyobb hazai pulykatenyésztõ cégnél hivatalos látogatáson.
A raktárossal beszélgettem, mutatta, hogy 60 % a takarmány, 40 % gyógyszer és hormon. Meg is magyarázta, hogy a pulyka kapja a legtöbb hormont,
mert rövid idõ alatt hatalmas húsgyarapodásra képes. Sem a csirke, sem a disznó nem tudja ezt produkálni, úgyhogy azoknak nem is adnak.
Viszont a csirkék a sok betegség miatt rengeteg gyógyszert, antibiotikumot kapnak.
Pulykát azóta nem nagyon eszem...

[BragBOL]

A topik elejéhez:
A búzát, rizst, krumplit, és egyéb magas szénhidráttartalmú ételekhez nem kell komment.
De a sok hús fogyasztása az meg egy másik vödör, és mi értelme lábainkon vödrökkel ugró-játékozni?
A megoldást nyitó kulcs szerintem a zöldségek, gyümölcsök és magvak (fûfélék kilõve).
A táplálékpiramisnak szerintem valahogy így kéne kinéznie:

/\
/------\
/ Magvak \
/----------\ <- a húsfüggõk valahova ide bepréselhetik a húst, kellemes gyilkolást hozzá
/- Tojás, tej -\
/--------------\
/-- gyümölcsök --\
/------------------\
/----- Zöldségek -----\
/____________________\


Amúgy én úgy vagyok vele hogy bármit csak akkor ha eszközhasználat nélkül (na jó egy követ adok) is meg lehet enni, és kétkezi munkával megtermelhetõ mennyiségben (pl gabonaféléknél)
A hüvelyesek meg szerintem hosszútávon nem ehetõek, mert szerintem nincs állattársulása vagy mije, ami szívesen fogyasztja de igazítsatok ki ha mégis van! :D

[MaRee]

"A búzát, rizst, krumplit, és egyéb magas szénhidráttartalmú ételekhez nem kell komment."

Mi a probléma ezekkel? Nagyon rég kinõttünk már a vadász-halász-gyûjtögetõ életmódból, jó pár ezer éve fogyasz a homo sapiens ilyeneket. Érdekes, hogy a hús és a magas szénhidráttartalmú dolgokat elítéled, a tejet meg pl nem, pedig köztudott, hogy felnõtt embereknek nem kellene a tejet meginnia(fõleg egy másik emlõsét), a bolti fehér vizet meg pláne nem.

De lehet félre értettelek.

[Mizu]

Elborzadva olvaslak! :D
A hús jó! A hús finom! A hús kell! :D

Az evolúció nem véletlen adott nekünk gumós zápfogat.
Az evolúció nem véletlen adott nekünk finom újakat, amivel szerszámokat és fegyvereket alkothatunk, hogy megszerezzük a mindennapi falatunkat!

Kíváncsi lennék, hogy szántanál 1 db kõvel, hogy aratnál? Elég szaporán kellene csapkodnod vele, hogy a családod kenyérkéhez jusson.

Közben azt se felejtsük el, hogy jönnek a húsok és szépen legelgetik falatozzák a búza, kukorica táblácskádat esténként. Kihez fordulnál akkor segítségért?
Vagy 24 órában hajkurásznád onnan a vadakat?
Nem!
Jövünk mi, húsevõk és elkapjuk és jól megesszük a vadat, közben jutalomból te még adsz egy kis kenyeret is mellé... :)

[fater.lajos]

A topik elejéhez:
A búzát, rizst, krumplit, és egyéb magas szénhidráttartalmú ételekhez nem kell komment.
De a sok hús fogyasztása az meg egy másik vödör, és mi értelme lábainkon vödrökkel ugró-játékozni?
A megoldást nyitó kulcs szerintem a zöldségek, gyümölcsök és magvak (fûfélék kilõve).
A táplálékpiramisnak szerintem valahogy így kéne kinéznie:

/\
/------\
/ Magvak \
/----------\ <- a húsfüggõk valahova ide bepréselhetik a húst, kellemes gyilkolást hozzá
/- Tojás, tej -\
/--------------\
/-- gyümölcsök --\
/------------------\
/----- Zöldségek -----\
/____________________\


Amúgy én úgy vagyok vele hogy bármit csak akkor ha eszközhasználat nélkül (na jó egy követ adok) is meg lehet enni, és kétkezi munkával megtermelhetõ mennyiségben (pl gabonaféléknél)
A hüvelyesek meg szerintem hosszútávon nem ehetõek, mert szerintem nincs állattársulása vagy mije, ami szívesen fogyasztja de igazítsatok ki ha mégis van! :D

A Maslow féle piramist táplálkozástudományra alkalmazni oktalanság. Mindegyik tápanyagra egyformán szüksége van bármely élõ szervezetnek. A tápanyag források etikusságán lehet vitatkozni, de annak a Maslow piramishoz semmi köze...

[bögre]

http://www.youtube.com/watch?v=U1NPXmFzxtg

Ennek a filmnek a "motivációjára" fogytam le. Mondjuk nekem nem a mekis kaja volt a testsujom miatt a felelös hanem a sok fagyasztott félkész kaja a mozgáshiány és a nem megfelelö hozzáálás. Jo ha életembe egyszer ettem mekis kaját. Gyereket sose engedjétek ilyen és ehez hasonlo szarokat enni. Régen kövér kisgyerek voltam. Nagyon rossz volt kövérnek lenni. A régi beidezgzödéseim miatt a polomat se nagyon merem levenni mások elött pedig már nincs sok mindent szégyelni. Mondjuk most is van rajtam egy 5-8 kg plussz. De az elfér! :)

A táplálkozási szokásaim nagyon sokat változtak. Nem eszem semmi bolti félkész dolgot. Nem iszok vizen kivül semmit. A zsiros ételeket továbra is eszem kenyeret is eszek de szerintem ez még mindig jobb ha naponta enném az izfokozos dolgokat. Zöldségböl és gyümölcsböl is rengeteget. Jövöre már kertem is lessz! :)

Miota normális kajákat eszem kb 4 éve összesen egyszer voltam beteg! :D Azis csak egy torokgyulladás volt. Azelött meg minden évben volt valami bajom mindent elkaptam mindig járkáltam orvoshoz. És se vitamint semit nem szedek mellé!

Ezért ez a film nagyon sokat jelent nekem. Ha ezt nem láttam volna teljesen máshogy alakult volna az életem.

[M-torolt_forumozo]

Elgondolkodtató. :rolleyes:
http://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20060917/a_halal_neve__szoja?oldal=2

[BragBOL]

Nálam a szója abszolút gyanús, és eleve összeférhetetlennek tartom az emberi fogyasztással!
Valaki mondjon egy állatot a madárféléken és a rovarokon kívül, ami természetes körülmények között fogyaszt, hüvelyest?
Nincs gyümölcshúsa, amely az emlõsöket csalogatná!

[Dream_walker]

Az összes vadon élõ és tenyésztett kérõdzõ eszi a hüvelyeseket, zölden és a magjaikat is, sõt, a disznók is le szokták legelni.
A pillangósvirágúak családja elég népes, az akácfától kezdve a babon át a lucernáig elég sok tagja van, közös pont a magas fehérjetartalom, mint a termésben, mint a növény többi részében. Szereti is az összes növényevõ állat.
Mivel a lágyszárúak nem legelõalkotók (azaz természetes körülmények között sosem alkotnak füves élõhelyet magukban, csak szórványosan fordulnak elõ), nehéz észrevenni, ha éppen eszi õket valami állat. Fõleg azért, mert amúgy az elsõk között vannak lelegelve.

A száraz magtermést is szívesen fogyasztják az állatok, a disznó kihajtva az akácosba órákig nem megy ki a fa csurgója alól, amíg hullott magot talál.
Szóját, babot is ennének, csak azok a természetben nem úgy fordulnak elõ, hogy a napi 2-3 kg meglegyen belõle. A szója sem egészségtelen.

A mértéktelenség és a rossz feldolgozás az egészségtelen.
Egyébként nem akarom védeni a szóját, mert egyrészt én sem szeretem, másrészt nem áll érdekemben, de azért sommás kijelentés, hogy maga a megtestesült gonosz :) 20 éve a tojás volt az ;)

[TMIB]

Én is pont ezt akartam mondani. A szójáról hol azt mondják hogy jó, hol azt hogy rossz.

Tojással ugyanez megy. (Én szeretem, mert ha megeszek néhányat, akkor jól érzem magam tõle, nem terheli meg a szervezetem. Többet kellene ennem.)

De szóját nem ennék, mert míg a tojással kapcsolatban csak a koleszterin szintet szokták emlegetni, addig a szójánál sokkal rosszabb dolgokat.

http://www.menshealth.com/nutrition/soys-negative-effects

Férfiak mellnövekedést, szexuális étvágy csökkenését (eltûnését), péniszzsugorodást vettek észre magukon.

Maradok a koleszterines tojásnál, szóját meg egyenek mások. :haha:

[P]

Szójával elvileg az a nagy baj, hogy rengeteg nehézfémet, káros anyagot vesz fel és tárol a növény. (Biztosan számtalan ilyen növényünk van még, de ez híres róla.)
Bár az sem elhanyagolható, hogy a génmódosított dolgokról több botrány után is kiderült káros voltuk, a szója pedig tulajdonképpen 100%-ban az.
Nem sok idõ van már addig sem, hogy kukoricából is csak génkezelt állomány létezzen a Földön, és ez megállíthatatlan. Úgyhogy én személy szerint errõl is lemondanék. Egészséges, tiszta, nem elszennyezett talajból, génmódosítás nélkül mindkét növényt egészséges alaptápláléknak tekinteném, de egyelõre jól megvagyok nélkülük tojáson, borsón, burgonyán és egy kis kenyéren.

A derecskei állattartó telepekre is brazil (vagy argentin?) szója érkezik rendszeresen, expasim dolgozik ott, õ intézte a szállításokat, stb. Gondolom, hogy ez van elterjedve mindenhol Magyarországon a nagyüzemi állattartásban. Aki ezen nevelkedett állat húsát fogyasztja, koncentráltan élvezheti a dolog elõnyeit... És akkor még nem is említettem az antibiotikummal kevert takarmányt, ami szintén bevált gyakorlat...

A képzésem alatt is láttam / tanultam sok érdekeset... A nyúltelep volt az, ahol már nyíltan elleneztük az oktató professzorok hozzáállását (le is húzták a csoportom a vizsgán :/ ), mert ott egymás hegyén-hátán nyomorogtak ezek az állatok, nem volt ritka a hortyogó állat, és megkérdeztük, biztos szükség van-e erre. Mire jött a felelet, hogy manapság csak így lehet betömni a túlszaporodott éhes emberszájakat, direkt ezért jött létre ez a tartástechnológia... Ahham, csak épp a szép kövér nyuszikák nem ám éhes szájak betömésére voltak hivatottak, szegény ember abból nem részesült - nem-nem, ment ki külföldre jó haszonnal. Most komolyan, ez olyan nemes cél, hogy így kelljen tartani? Másrészt ha rendes körülmények között termelnének húst kisgazdák, családi vállalkozások, sokkal több embernek lenne belõle munkahelye, mint amennyit az üzemek adnak. Errõl ennyit, már nagyon eltértem, csak kikívánkozott.

Ja még a tojásról annyit, hogy mivel nem eszem húst, nekem az a fõ fehérjebeviteli forrásom, heti 15-20 darab simán elfogy nálam. A koleszterinem olyan alacsony, hogy már azon gondolkozom, mivel tornászhatnék rajta, mert elvileg a picit magasabb szint is egészségesebb, mint az alacsony...

A mai népesség számára valóban óriási kihívás egészséges táplálékot elõállítani. Nekem az erdõkertes megoldás például egy fenntartható alternatívának tûnik, legalábbis biztató, amit eddig hallottam róla. A lemondás annyi, hogy egy kicsit újra kell gondolni az étrendünket, mert sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a fák és cserjék termései, akár legyen szó lisztrõl.

[Törölt_fórumtag2]

"Ja még a tojásról annyit, hogy mivel nem eszem húst, nekem az a fõ fehérjebeviteli forrásom, heti 15-20 darab simán elfogy nálam. A koleszterinem olyan alacsony, hogy már azon gondolkozom, mivel tornászhatnék rajta, mert elvileg a picit magasabb szint is egészségesebb, mint az alacsony..."

Nálam egy tojásrántotta, csak nekem (hetente háromszor-négyszer), 10 tojás/alkalom minimum. A negyedik X-en már túl vagyok, testsúlyom 19 éves korom óta nem változott. Zsírral(szalonna, kacsazsír) , hússal mûködöm, a szénhidrát csak zöldségben, kenyérben. Cukrot, édességet nem fogyasztok semmit.
188cm/104kg, szálkás, tömör izomzat. Zsírt nem tudok felhalmozni. Természetesen sportolok, min. hetente háromszor.
Évente egyszer teljes kivizsgálásra megyek, semmi problémát nem észleltek. Beteg gyermekkoromban voltam, átestem a különbözõ gyermekbetegségek felén. Edzésen 20-on éveseket amortizálok le.
Nekem ez az egészséges táplálkozás. Tudom ajánlani másoknak is. Amit lehet termelj magad!!!

[P]

Eggen, errõl jutott eszembe, hogy edzõs unokatesóm mindig szörnyülködött a kis lábas ebéden, amit én, anya, meg a húgom hárman mindig csak maradékkal tudtunk elfogyasztani - neki az fél fogára sem elég egy étkezésre. Én kb. feleakkora vagyok, és igazi túlélõ szervezetem van, azaz olyan jól hasznosítom a kaját, hogy a gyümölcsalapú táplálkozásom ellenére is vannak hordozható tartalékok. :) Legalább tovább tartanak a készletek. :D

[Törölt_fórumtag2]

gyümölcsalapú táplálkozásom

Én is csípem a gyûmölcsöket. Fõleg folyékony halmazállapotban, feles pohárban.:D

[Dream_walker]

A koleszterinem olyan alacsony, hogy már azon gondolkozom, mivel tornászhatnék rajta, mert elvileg a picit magasabb szint is egészségesebb, mint az alacsony.

Halkan megjegyzem, hogy a szervezet saját magának elég nagy mennyiségben szintetizálja a koleszterint és változtait ugyanis az összes nemi hormon, és jó pár egyéb huncutság kiinduló vegyülete a koleszterinekhez tartozik. Nem tudod túladagolni, és nincs belõle hiányod, mert ha egészséges vagy, a szervezeted magától beállítja a szintet.


A mai népesség számára valóban óriási kihívás egészséges táplálékot elõállítani.

Hm, én azt hittem az emberes mars-utazás az óriási kihívás, nem a földmûvelés. Ez utóbbi nem valami misztikus varázslat. Aki azt mondja, hogy az egészséges táplálék elõállítása nagy kihívás, az 1: elhitte a marketing sz.rságot, 2: maga írja a marketing sz.rságot, hogy a nagy húsgyára még több profitot termeljen csak neki. Nincs sok rigolyám, de szerintem a többség már olvashatta tõlem, hogy sem túlnépesedés, sem élelmiszerhiány nem létezik szerintem :)

[Törölt_fórumtag2]

Ezt most találtam:
Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az elõzõ évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az elsõ, április elején is visszafordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 millió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.
Kína tavaly november óta ellenõrzi tüzetesen és blokkolja a nem megfelelõ szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevõ, a manapság népszerû génmódosítási eljárásokra jellemzõen. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

[Amatorpe]

Akkor ez most hidegháború, egy lépés a világhatalom lerázására, mérföldkõ egy egészségesebb élet felé, vagy egyszerre mind?

[Törölt_fórumtag2]

Akkor ez most hidegháború, egy lépés a világhatalom lerázására, mérföldkõ egy egészségesebb élet felé, vagy egyszerre mind?

Attól félek, hogy csak az elsõ...

[Dream_walker]

Akkor ez most hidegháború, egy lépés a világhatalom lerázására, mérföldkõ egy egészségesebb élet felé, vagy egyszerre mind?

Kína az évtizedes úgynevezett egykézés miatt a közeljövõben nagyon súlyos demográfiai válsággal néz szembe. Ez a gazdaságát rendkívül nagy mértékben gyengíteni fogja.
Több gmo-technológiárol kiderült, hogy a humán fertilitásra különösen káros lehet, emellett a dns-károsító hatások közül is jó néhányat összefüggésbe hoztak ezekkel.

Egy Kína fajsúlyú ország nem engedheti meg magának, hogy gyengüljön, így a rizikófaktorokat igyekszik csökkenteni. A betiltott gmo-k ilyen rizikófaktorok. Ráadásul Kína rendelkezik saját gmo-kutatással, amelynek a külföldi cégek konkurenciát jelentenek.

Emellett az ország hatalmas területtel rendelkezik, amely megfelelõ klímájú a kukoricatermesztéshez. A belföldi termelés növelésével egy sor kisebb problémát is csökkenteni tud az adott területeken.

[Amatorpe]

Na ez így még számomra is érthetõ volt, köszi!
Viszont ha megmarad az ebay, akkor nem hiszem hogy félniük kell... Pont a héten néztem egy órát neten szállítással kb4000-ért, meglátja kolléganõm, és közli hogy ha ráér, felébõl kijövök... Tévedett. Szállítással együtt 5, azaz öt nagyon hasonló órát tudok venni, és csak a mintája más, egyébként lerí róluk, hogy a másik cég is ugyanonnan rendelte... Nagyon durva, ezt azért nem gondoltam, pedig már rendeltem kínából...

[Mizu]

Ide raknam be a lenti cikket, mert igaz sok topikot is erint, de a helyes taplalkozas mindennek az alapja

Onkológus figyelmeztetés!!

2012.05.20.
Onkológus figyelmeztetés!!
Egy érdekes és megfontolandó cikk a rákról

Miután évekig azt mondták az embereknek, hogy a kemoterápia az egyetlen módja a daganatok megszüntetésének (a kulcsszó a megpróbálják), a Johns Hopkins kutatóintézete végre elkezdett beszélni arról, hogy van más választásunk is:

1. Minden embernek vannak degeneratív - nem egészséges, azaz ráksejtek a szervezetében.
Ezek a ráksejtek nem mutathatók ki a szokásos vizsgálatokkal egészen addig, amíg számuk több milliárdra fel nem szaporodik.
Amikor egy orvos a kezelés végeztével azt mondja a betegnek, hogy nincs több ráksejt a szervezetében, ez csak annyit jelent, hogy a tesztek nem képesek észlelni a csökkenésük okán a degeneratív ráksejteket, mivel azok már nem érik el a kimutatható mennyiséget.

2. Egy ember élete során a ráksejtek átlagosan 6-10 vagy még ennél is több alkalommal bukkanhatnak fel.

3. Ameddig az ember immunrendszere erõs, képes arra, hogy elpusztítsa a ráksejteket, és ezzel megakadályozza, hogy azok elszaporodjanak és daganatokká fejõdjenek.

4. Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben. Ezek hátterében lehetnek genetikai, környezeti, táplálkozási és életmódbeli tényezõk.

5. Ahhoz, hogy e sokrétû táplálkozási hiányosságokat megszüntethessük, az étrend megváltoztatására és étrend-kiegészítõk bevitelére van szükség, ezekkel fogjuk megerõsíteni immunrendszerünket.

6. A kemoterápia során tulajdonképpen megmérgezik a gyorsan növekvõ ráksejteket, de ezzel elpusztítják a csontvelõben, a bélrendszerben, stb. lévõ egészséges sejteket is, sõt egyéb szervek: a máj, vese, szív, tüdõ stb. - károsodását is okozhatják.

7. A sugárterápia, miközben elpusztítja a ráksejteket, elégeti, roncsolja és károsítja az egészséges sejteket, szöveteket és szerveket.

8. A kemoterápia és a besugárzás kezdetben gyakran csökkenti a daganat méretét. Azonban a kemoterápia és a besugárzás hosszan tartó alkalmazásával nem lehet több daganat elpusztulását elérni.

9. Amikor a kemoterápia és a besugárzás hatására a testbe túl sok méreg kerül, az immunrendszer meggyengül vagy összeomlik, miáltal a beteg szervezete képtelen ellenállni a különféle fertõzéseknek és komplikációknak.

10. A kemoterápia és a besugárzás hatására a ráksejtek mutációval ellenállóvá válhatnak, ami meg-nehezíti elpusztításukat. Sebészeti beavatkozások ugyancsak a ráksejtek továbbterjedését okozhatják a szervezet más részeire.

11. A rák elleni harc egyik hatékony módja a ráksejtek kiéheztetése oly módon, hogy nem juttatjuk hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyekre a burjánzáshoz szükségük van.

A ráksejtek táplálékai:

a. A cukor táplálja a daganatot. A cukorbevitel megszüntetésével az egyik legfontosabb táplálékától fosztjuk meg a ráksejteket. A cukorhelyettesítõk, pl. a NutraSweet, az Equal, a Spoonful stb. aszpartamot tartalmaznak, ezért károsak. A természetes cukorhelyettesítõk, pl. a valódi méz vagy a melasz (a répa- vagy nádcukor gyártás mellékterméke) használata javasolt, de ezek is csak nagyon kis mennyiségben. Az asztali só kifehérítésére vegyszereket használnak. Jobb megoldás a tengeri só .

b. A tej a szervezetet nyálkaképzõdésre serkenti, különösen a gyomor-bél traktusban. A nyálka táplálja a daganatokat. A tej megvonásával, esetleg helyette édesítõszer-mentes szójatej fogyasztásával a ráksejtek éhezni kényszerülnek.

c. A ráksejtek virulnak savas környezetben . A hús alapú étrend savas, és ezért jobb, ha marha és sertéshús helyett inkább halakat és kis mennyiségben csirkét fogyasztunk. A húsok vágóállat-antibiotikumokat, növekedési hormonokat és parazitákat is tartalmazhatnak, amelyek mindegyike ártalmas, különösen a rákban szenvedõk számára.

d. A 80% friss zöldségeket, zöldségleveket, teljes kiõrlésû gabonát, magvakat, csonthéjasokat (dió, mogyoró stb.) és gyümölcsöket tartalmazó étrend segít a szervezetet átállítani lúgos kémhatású környezetté. Az étrend mintegy 20%-a állhat fõtt ételekbõl, köztük a babot is tartalmazó ételekbõl. A friss zöldséglevek biztosítják az élõ enzimeket, amelyek könnyen felszívódnak, és 15 percen belül eljutnak a sejtek szintjére, hogy táplálják és erõsítsék az egészséges sejtek növekedését. Az egészséges sejtek építéséhez szükséges élõ enzimek bevitele érdekében próbáljon friss zöldségbõl készült leveket fogyasztani (mindenféle zöldségbõl, ideértve a babcsírát is!). Azon kívül, naponta két-három alkalommal fogyasszon nyers zöldségeket is. Az enzimek már 40 Celsius fokon elpusztulnak.

e. Kerülje a kávét, teát és a csokoládét , mert ezeknek magas a koffeintartalma. A zöld tea jobb, és rákellenes hatású.
Víz! Csak tisztított, szûrt vizet fogyasszunk, hogy elkerüljük az ismert toxinokkal és nehézfémekkel szennyezett csapvíz bejutását a szervezetünkbe. A desztillált víz savas, ezért tanácsos kerülni. Lugos víz segíti a szervezetet.

12. A húsokban lévõ fehérje megemésztése nehéz, amihez a szervezetnek rengeteg emésztõenzimre van szüksége. A belekben maradó emésztetlen hús romlásnak indul, és további mérgezõ anyagok lerakódását okozza.

13. A daganatsejtek falát erõs fehérjeréteg fedi. A húsevéstõl való tartózkodás vagy kevesebb hús fogyasztása több enzimet szabadít fel, amelyek megtámadják a ráksejtek falát, ezzel lehetõvé teszik a szervezetben lévõ ölõsejtek számára, hogy a rákos sejteket elpusztíthassák.

14. Egyes táplálék kiegészítõk felsorakoznak az immunrendszerben (IP6, Florssence, Essiac, antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírsavak - EFA-k - stb.), hogy lehetõvé tegyék a szervezet saját ölõsejtjei számára a rákos sejtek elpusztítását. Más táplálék kiegészítõk, mint pl. az E-vitamin köztudottan apoptosist (programozott sejthalált) okoznak, ami a szervezetünknek a normális eljárása arra, hogy megszabaduljon a sérült, nemkívánatos vagy felesleges sejtektõl.

15. A rák a szellem, a test és a lélek betegsége . A proaktív és pozitív szellemiség segít a rák ellen harcolóknak, hogy túlélõkké válhassanak. A düh, a megbocsátásra való képtelenség, valamint az elkeseredettség a szervezetünket a stresszel teli, savas környezetté teszi.
Tanuljunk meg szeretet-teljes, megbocsátó lelkületû emberré válni. Tanuljunk meg lazítani és az életet élvezni.

16. A ráksejtek oxigén dús környezetben nem tudnak burjánzani. A napi rendszeres testmozgás és a mély lélegzetvétel segít több oxigént eljuttatni a sejtek szintjére. Az oxigénterápia is egy olyan eszköz, ami bevethetõ a ráksejtek elpusztítására.

Végül még néhány praktikus tanács:

- Ne használjunk mûanyag edényt a mikróban.
- Ne tegyünk mûanyag fóliában ételt a mikróba.
- Ne tegyünk mûanyag palackban vizet a hûtõbe - üvegben tároljuk !

Ezeket a Johns Hopkins Egyetem/Kutatóintézet a közelmúltban tette közzé a hírlevelei útján. A dioxin-tartalmú vegyszerek rákkeltõ hatásúak , elsõsorban mellrákot okoznak. A dioxinok rendkívül mérgezõek az emberi testsejtek számára.

Ne tegyünk vízzel telt mûanyag palackot a fagyasztóba, mivel a mûanyagból dioxinok szabadulnak fel. Nemrégen Dr. Edward Fujimoto, a Cast le Kórház Wellness Program Managere egy TV program keretében magyarázta el ezt az egészségügyi kockázatot. Ismertette a dioxinok veszélyességét és azok ártalmait az emberek számára.

Azt mondta, nem szabad mikróban ételt melegíteni mûanyag edényben.

Ez fokozottan igaz a zsiradékot tartalmazó élelmiszerekre. A zsiradék, a hõhatás és a mûanyag kombinációja dioxint szabadít fel, ami bejut az élelmiszerbe, majd végül a szervezetünk sejtjeibe.

Azt javasolta, hogy használjunk mûanyag helyett üveg- vagy kerámia edényeket az ételek melegítéséhez. Ugyanaz lesz a végeredmény, csak dioxin nélkül. Tehát a félkészen kapható TV-vacsorákat, leveseket stb. át kell tenni a csomagolásból valamilyen más edénybe. A papír nem rossz, csakhogy nem tudjuk, mit tartalmaz a papír. Biztonságosabb, ha üveget használunk.

Elmondta, hogy nemrégen egyes gyorséttermek áttértek a papíredények használatára styofoam helyett. Ennek az egyik oka a dioxin-probléma volt. Azon kívül a mûanyag fóliák ugyanilyen veszélyesek, ha a mikróban fõzött ételt ilyennel fedjük le. Amint az étel forrni kezd, a nagy hõ hatására a mérgezõ anyagok kiolvadnak a csomagolóanyagból, és belecsepegnek az ételbe. Takarják le az ételt papírtörölközõvel inkább.

Forrás:
http://www.hopkinsmedicine.org/
UI: Ezt a cikket mindenkinek küldd el, aki fontos az életedben!
http://www.tiensgyarmat.hu/hasznos-tippek/onkologus-figyelmeztetes-/12157/

[bel]

A desztillált víz savas

Ez a mondat eleg durva. :-(
Persze a desztillalt viz nagy mennyisegben halalos mereg, de a kemhatasa: tokeletesen semleges.

Bel

[Doom]

mindent és mindenkor lehet fogyasztani....figyelni kell a szervezet jelzéseit.....ilyen,hogy egészséges táplálkozás valójában nem is létezik...vegyünk példát az állatokról...megeszik a rohadt dögöt is,mert nekik az jó...de az ecettel lemosott párizsi a tálkában marad inkább éhezik... ha tokaszalonnát kívánunk fokhagymával,vörösborral..hát meg kell adni a gyomornak amit kér....de ha nem ízlik az étel vagy nem kívánja az ember csupán spórolásból vagy vendégségben illembõl nem szabad megenni.....azonban egy valami fontos,a testmozgás...ha csak egy kis séta,vagy csak annyi,hogy gyalog a boltba kocsi helyett,kis ásás,kertészkedés,bármi...de az is csak amíg jól esik...ha nem oké a dolog pihenni kell.....jelez a szervezet mindent,hagyni kell dolgozni,....egyetek,igyatok ami jól esik...de csak azt és annyit.....

[Mizu]

Vannak a cikk elsõ részében nagy igazságok, de aztán legalább ennyi oltári marhaságot is felsorol, sajnos így nem lehet komolyan venni.
...
Akkor szerinted töröljem (visszatöröljem), vagy javitsam ahogy irjatok ? Jomagam nem ertek ezekhez de ha latok ilyet, akkor inkabb hülyet csinalok magambol es berakom ide, hatha van benne hasznalhato resz... es ha eszetlenseg akkor DEL...

[Amatorpe]

Szerintem az lenne a legjobb, ha át lenne írva meg kiegészítve, mert egyébként nagyon hasznosnak tûnik!

[Dream_walker]

Ez a mondat eleg durva. :-(
Persze a desztillalt viz nagy mennyisegben halalos mereg, de a kemhatasa: tokeletesen semleges.

Bel

Jah, hát ezek a cikkek sokszor le vannak butítva, ráadásul a magyar nyelv sajátosságai miatt a tükörfordítások még rá is tesznek egy lapáttal.
Dietetikai szempontból a savas/lúgos elsõsorban nem a kémhatást jelöli, hanem a redox-folyamatokban játszott szerepet (kémiailag persze megfelel a sav/lúg párhuzamnak, de mivel nem a jellemzõje a lényeg, hanem a viselkedése, erre más szót kellene használni).

A savas azt jelenti, hogy oxidatív hatása van, a lúgos pedig azt, hogy redukáló (vagy manapság divatos megfogalmazásal antioxidáns).
Ilyen szempontból a desztillált víz savasan viselkedik, hiszen egy szervetlen oldószer, amely más vegyületekkel reakcióba lépve azonnal oxidatív folyamatokat indít el. Nem azért, mert a kémhatása savas, hanem mert oldószerként alapvetõ viselkedés, hogy reakcióba lép a megfelelõ vegyületekkel. Ezért is oldószer :)

Amúgy maga a cikk is elég pontatlan, pár dolog, hogy mire is gondolok (nem biztos, hogy igazam van amúgy):

3. Az ember immunrendszere a szervezeten kívülrõl érkezõ dolgokat, azaz az idegen fehérjéket képes érzékelni és azok ellen véd kisebb-nagyobb mértékben. A rákos sejtek saját fehérjét tartalmaznak, az immunrendszernek semmi dolga azokkal.

4. A daganat táplálkozási rendellenességet IS jelezhet. Meg még nagyjából kismillió karcinogén faktort ismerünk.

10. A ráksejtek nem mutálódnak, nem lesznek ellenállóbbak, mert maga a rákos viselkedés már egy mutáció, mikor ki van kapcsolva az osztódást kontrolláló gén. A rákos sejtek egyedüli feladata a minél nagyobb mértékû "szaporodás". A különbözõ gócpontok kialakulása nem a kemoterápia hatásának az elkerülése miatt van, hanem mert a sérült sejtek a vér- és a nyirokkeringés segítségével a teljes szervezetben elterjedhetnek, és ahol megállnak, ott kezdenek tovább osztódni.

Ettõl függetlenül alapvetõen nem hülyeség az, hogy oda kell figyelni a táplálkozára :)

[Amatorpe]

Milyen prepper az olyan, aki nem képes két szalmaszálat keresztbe tenni, azaz kutatni kicsit?

Elfoglalt. Munka után másodállás, és akkor még családról nem is beszéltünk.
Ettõl függetlenül vannak lusta emberek...

[MaRee]

Én egy irányelvet követek a táplálkozásban, azt, hogy ne nagyon egyek meg olyat, amit a nagyapám nem tartana ételnek. Elég csak ránézni egy chipsre a boltba, és már visszhangzik is a fejemben: " mi ez a hülyesíg kisfiam, gyere egyél inkább egy kis kolbászt" :)

Nem kellenek a tartós élelmiszerek, a nasi és az instant dolgok. Próbálok teljes értékû élelmiszereket enni, tojást, tejet, szalonnát, kolbászt, zöldségeket.. Lehetõleg mindegyikbõl a háztájit, mert az finomabb is, és egészségesebb, hiába drágább néha.

Fontos még szerintem a rendszeres étkezés, igenis le kell ülni normálisan megreggelizni, ebédelni és vacsorázni, nem csak belapátolni valamit és rohanni.

Érdekes módon a régi emberek nem zabálták tele magukat a sok tartósítószeres sz@rral, magasról tettek a koleszterinszintre meg egyebekre, mégsem lettek rákosak 30évesen és haltak meg. Persze lehet jönni azzal, hogy hát de õk dóóógoztak a fõõdön, és? Szerintem egy mai embernek sokkal több lehetõsége van a mozgásra, mint egy 40-50 évvel ezelõttinek. Nem kell kétágúzni meg kapálni egész nap, el lehet menni bárhova edzeni.

[Mizu]

Én egy irányelvet követek a táplálkozásban, azt, hogy ne nagyon egyek meg olyat, amit a nagyapám nem tartana ételnek. Elég csak ránézni egy chipsre a boltba, és már visszhangzik is a fejemben: " mi ez a hülyesíg kisfiam, gyere egyél inkább egy kis kolbászt" :)

Nem kellenek a tartós élelmiszerek, a nasi és az instant dolgok. Próbálok teljes értékû élelmiszereket enni, tojást, tejet, szalonnát, kolbászt, zöldségeket.. Lehetõleg mindegyikbõl a háztájit, mert az finomabb is, és egészségesebb, hiába drágább néha.
Érdekes módon a régi emberek nem zabálták tele magukat a sok tartósítószeres sz@rral, magasról tettek a koleszterinszintre meg egyebekre, mégsem lettek rákosak 30évesen és haltak meg. ...
:thumbup :thumbup :thumbup :thumbup

[Dream_walker]

Én egy irányelvet követek a táplálkozásban, azt, hogy ne nagyon egyek meg olyat, amit a nagyapám nem tartana ételnek. Elég csak ránézni egy chipsre a boltba, és már visszhangzik is a fejemben: " mi ez a hülyesíg kisfiam, gyere egyél inkább egy kis kolbászt" :)

Nem kellenek a tartós élelmiszerek, a nasi és az instant dolgok. Próbálok teljes értékû élelmiszereket enni, tojást, tejet, szalonnát, kolbászt, zöldségeket.. Lehetõleg mindegyikbõl a háztájit, mert az finomabb is, és egészségesebb, hiába drágább néha.

Fontos még szerintem a rendszeres étkezés, igenis le kell ülni normálisan megreggelizni, ebédelni és vacsorázni, nem csak belapátolni valamit és rohanni.

Érdekes módon a régi emberek nem zabálták tele magukat a sok tartósítószeres sz@rral, magasról tettek a koleszterinszintre meg egyebekre, mégsem lettek rákosak 30évesen és haltak meg. Persze lehet jönni azzal, hogy hát de õk dóóógoztak a fõõdön, és? Szerintem egy mai embernek sokkal több lehetõsége van a mozgásra, mint egy 40-50 évvel ezelõttinek. Nem kell kétágúzni meg kapálni egész nap, el lehet menni bárhova edzeni.

Gyorsan megvédeném a csipszet, illetve pontosabban a sült burgonyaszirmot, ugyanis az egészséges :) Kellõ mennyiségû só van benne, nem hidrogénezett növényi olaj, meg még egy csomó értékes tápanyag. Nyilván nem az 50 forintos szirsz.rról van most szó, és nyilván nem kell megenni minden nap egy zacsival, de amúgy a csipsz durván démonizálva van (sosem gondoltam, hogy leírom majd itt ezt a szót).

A tartós élelmiszerek, a nasi és az instant is beleilleszthetõ az étrendbe. A baj azzal van, ha ez az étrend, nem pedig csak egy kicsi része.

A mai mozgási lehetõségeket meg a rendszeres, napi kemény fizikai (mezõgazdasági) munkát nem lehet egy lapon említeni. El lehet menni edzeni, meg futni, meg kardió, meg bármi más. Lóf.szt sem ér, már bocs a kifejezésért. Edzéssel lehet csinálni kockahasat, meg lehet feszíteni a pultnál vagy a vasrudak mögött, de, hogy a szervezetedet nem fogja karbantartani, az biztos. Élsportolók csinálják napi 4-5 óránál többet, és õk szétvágják a szervezetüket elég rövid idõ alatt. Mezõgazdaságban, fõleg idényben napi 13-14 óra van, folyamatos, átmozgató igénybevétel, ez a másik véglet, ilyentõl néztek ki a régi 50esek úgy, mint ma egy 80 éves.
A teljes, állandó fizikai átmozgatás simán "semlegesíti" a reggeli pálinka, kolbász, szalonna, hagyma, hatalmas szelet fehér kenyér hatását, de ezt ma edzéssel olyan ember tudja csak megcsinálni, akinek bõven van napi (mindennapi) 4-5 óra idõfeleslege.

[MaRee]

Az edzés otthon topikban (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?496-Edz%E9s-otthon&p=32283#post32283) válaszoltam, mert ez itt már off!

[Laci]

A kristálycukor fogyasztás elhagyása jár valamilyen káros következménnyel rövid és hosszútávon ?

[Dream_walker]

A kristálycukor fogyasztás elhagyása jár valamilyen káros következménnyel rövid és hosszútávon ?

Mivel valószínûleg gyerekkorod óta kapod komoly dózisban, az elején mocskosul nehéz lesz. Nem olyan fajta durvulás, mint egy cigirõl vagy piáról való leszokás, de legalább annyira intenzív.

[TMIB]

Tegnap megettem egy zacskó szárított gyümölcskeveréket. Gyümölcs, tehát egészséges, kivéve hogy nagyon édes volt. Gondolom hogy jó sok cukor volt belenyomva? Mert alapból a szárított banán, mangó és hasonlók nem annyira ehetetlenül édesek.

[Medve]

Nah az egészséges táplálkozás jegyében, most ciccentek magamnak egy sört és kényelmesen megiszom. ;)

[raktaros]

A meg nem nevezett új DDT - Korunk (egyik) aktuális élelmiszer mérge (http://jovonk.info/2014/06/28/meg-nem-nevezett-uj-ddt-korunk-egyik-aktualis-elelmiszer-merge)

[Dream_walker]

A meg nem nevezett új DDT - Korunk (egyik) aktuális élelmiszer mérge (http://jovonk.info/2014/06/28/meg-nem-nevezett-uj-ddt-korunk-egyik-aktualis-elelmiszer-merge)

Ez egy szenzációhajhász cím. A neonikotinoidok veszélyesek, de közel sem annyira, mint azok a szerek, amelyeket kiváltottak vele. A "legjobb" tulajdonságuk, hogy az említett ddt-vel szemben ez szinte csak a rovarokban és más alacsonyabbrendû életformákban okoz mérgezést, gyakorlatilag idegméregként mûködik.

Ettõl függetlenül káros az emberekre is, és a méhekre is, de azért nem jõ el a végítélet, csak mert használva van. A méhekkel kapcsolatban azért hozzá kell tenni, hogy ha be vannak tartva az elõírások, akkor szinte teljes egészében elkerülhetõ a galiba.
Amúgy a nagyüzemi vetõmagok 100%-a csávázott, és 99%-ban neonikotinoidokat használnak.

A civilizált ember meg hetente több sz.rt nyel be a kipufogógázokból, mint amennyit a csávázószerektõl egész életében...

[raktaros]

Mostanában mindig próbálják a leghatásosabb címet adni mindennek :).

Nem értek a vegyszerekhez és próbálom kerülni is amennyire lehet. De akkor sem hangzik jól hogy csak kicsit káros.
Sõt általában tagadni szokták hogy káros, ha be is vallják akkor lehet nem is annyira kicsit :).
De nem számít, a pénz a lényeg...

[TMIB]

Ez egy szenzációhajhász cím. A neonikotinoidok veszélyesek, de közel sem annyira, mint azok a szerek, amelyeket kiváltottak vele. A "legjobb" tulajdonságuk, hogy az említett ddt-vel szemben ez szinte csak a rovarokban és más alacsonyabbrendû életformákban okoz mérgezést, gyakorlatilag idegméregként mûködik.

Sokan a neonikotinoid anyagot tartják felelõsnek a méhek tömeges pusztulásáért. Ha ez igaz, akkor be kellene tiltani, mert méhek nélkül mind elpusztulunk. Nincs beporzott virág, nincs termés, nincs növény, nincs növényevõ állat, nincs ragadozó, nincs ember. Úgyhogy ha tényleg ez az anyag felelõs a méhek folyamatos eltûnéséért, akkor azonnal be kellene tiltani. :(

[Kisss]

Lehet, hogy ezzel (is) akarjak gyeriteni az emberiseget!?

[TMIB]

Vagy az, vagy csak a szokásos pénz, korrupció és lobbizás eredménye.

[doki]

Valamelyik topikban volt már errõl szó. Idén januártól csávázásra nem használható MO-n neonikotinoid származék, az általánosan felhasználásra kerülõ inszekticidek nagyon csekély része neonokotinoid. A "jobb" bolhanyakörvek is tartalmazzák. A méhpusztulás mizéria nem feltétlenül ehhez a szercsoporthoz köthetõ, de ilyen hatóanyagok is okozhatják. Humán és egyéb melegvérû vonatkozásában vannak sokkal veszélyesebb szerek is (Pl. szerves foszforsav észterek), na ezek nagyobb koncentrációban tuti halálosak. A szercsoportot nagy valószínûség szerint a Syngenta lobbija miatt tiltották be, ui. a rovarölõ csávázószerek voltak a leginkább konkurens termékei a cég növényvédõ szer üzletágának fõ bevételi forrását jelentõ talajfertõtlenítõ szernek, ami csávázás helyett/mellet megoldás lehet a talajlakó kártevõk ellen...

[Dream_walker]

Sokan a neonikotinoid anyagot tartják felelõsnek a méhek tömeges pusztulásáért. Ha ez igaz, akkor be kellene tiltani, mert méhek nélkül mind elpusztulunk. Nincs beporzott virág, nincs termés, nincs növény, nincs növényevõ állat, nincs ragadozó, nincs ember. Úgyhogy ha tényleg ez az anyag felelõs a méhek folyamatos eltûnéséért, akkor azonnal be kellene tiltani. :(

Nem akarom védeni a vegyipart, de a neonikotinoidokat jóval régebb óta használják, mint ahogy a tömeges méhpusztulások elkezdõdtek. Nem vagyok szakértõje a témának, szóval lehet, hogy nagy hülyeséget mondok, de azóta gond a nagy méh-elhullás, mióta a kerti budi is rá van kötve a digitális hálóra, és a világvégén is van térerõ. Ezek a dolgok nagyon durván beleavatkoznak a normális mágneses terek mûködésébe, a méhek pedig a Nap állása mellett a bolygó mágneses terét használják a tájékozódásra, ahogy a vándormadarak is.

[raktaros]

Az itthon kapható 25 legegészségtelenebb étel (http://www.szabadonebredok.hu/az-itthon-kaphato-25-legegeszsegtelenebb-etel/)

[Laci]

Immunrendszer erõsítésére van ötletetek ?

[mmilan21]

Immunrendszer erõsítésére van ötletetek ?

Módszerek:
-C vitamin bevitel növelése - citrom, káposzta, paprika,...
-Méregtelenítõ/salaktalanító kúra.
-Hússzegény étrend vagy mediterrán konyha, reformkonyha esetleg.
-A futás kiváló ebbõl a szempontból, önmagában immunerõsítõ, salaktalanító, testkarbantartó, kondíciónövelõ.
-Finomított élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása, káliummentes só. Szûrt víz esetleg.
-Teljes értékû élelmek fogyasztása.
-Stresszmentesítés, meditáció. Vonzás törvénye.
-Adalékozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása.

-Téma körbejárása az interneten, könyvtárban stb. Több forrásból.
-Ne válj mániákussá, mert nem elõnyös szerintem, inkább apránként lehetõséghez mérten kell fejlõdnöd ezen a téren - fokozatosság elve.
-Élvezd az apróbb örömöket.
Teljesen nyilván nem lehet egészségesen élni, de törekedni kell rá.
A lovon kell ülni és nem leesni róla, ahogy tartja a mondás. Helyzet válogatja, a szükség törvényt bont olykor.
Ha megettél pl egy "tiltólistás" ételt stb. akkor ne legyen bûntudatod, mert azzal csak rontanál a helyzeteden.

Nagyvonalúan ezekrõl tudok. Hatékonyak, ha megfelelõen alkalmazod õket.

[Mizu]

Sok topikba lenne valo, de ide a legjobban.

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol/


Egyre nyilvánvalóbb, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában teljesen fenntarthatatlan. Ezen belül is az állattenyésztés hihetetlenül alacsony hatékonyságú mind az elfogyasztott takarmány, mind a felhasznált földterület miatt, és még az állatokkal szemben is kegyetlen. Ráadásul a globális felmelegedés egyik fõ oka is, melléktermékei pedig szennyezik az ivóvizet, amelynek majdnem a felét már egyébként is a húsukért tartott állatok isszák meg. Ennek az egésznek a levét pedig mi magunk fogjuk, ha a fenntarthatatlan gyakorlat hosszú távon nem változik meg....

[Dream_walker]

Sok topikba lenne valo, de ide a legjobban.

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol/

Már én is véleményeztem :)

http://magyarprepperforum.org/showthread.php?346-N%F6v%E9nytermeszt%E9s-(%E9lelem-bioetanol-bidod%EDzel)&p=42783&viewfull=1#post42783

[pappito]

A-leves-hazudik.pdf letölthetõ az alábbi címen:
A-leves-hazudik.pdf
Köszönet Kliff-nek, aki szkennlte.

hát a szkennelés ahogy nézem komolyabb munka volt, mint a szerzõknek az írás. ennyire torz faszságokkal teli, ostobaságoktól és hibáktól nyüzsgõ szöveget a kilencvenes évek könyvdömpingje óta nem láttam. gyanítom ez is akkori, hogy még márkában számol. huszonpár oldalon legalább öt esetben találkoztam azzal, hogy a mondat eleje cáfolja a végét és több alkalommal azzal, hogy az egyik bekezdésben írt adat a következõ bekezdésben teljesen más. úgyhogy ez egy hiteltelen propagandaszemét akkor is, ha elvonatkoztatok a túlzó általánosításoktól, a sztereotip lózungoktól és a kiérzezhetõ emocionális hatásoktól. (ja, megnéztem '97-es) Azt nem tudom eldönteni, hogy a szerzõ vagy a fordító retardált-e, mert nem olvastam az eredetit.

Ebbõl a pdf-bõl biztosan nem tudod meg hogy mivel csapják be az ízlelõbimbóidat illetve miket kevergetnek az ételedbe színezékek és aromák név alatt. Viszont biztos jó üzlet, hogy a kiadónak véletlenül bioboltja van, és persze a szokásos egyéb kérdésekkel is foglalkozik (oltásellenesség, 9/11, összeesküvéselméletek). Én azt sem szeretem, ha kis cégek akarnak manipulálni, ez nem a multik kiváltsága.

kéretik fenttartásokkal kezelni

[Technics]

Bicsérdy Béla tanítását ismeri valaki?

Itt van egy cikk róla:
http://www.egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu/cikkek/bicserdy-1.html

[Dream_walker]

Nekem megvan egy könyve, de az is szkennelt, és rosszabb minõségû, mint a hazudós levesrõl szóló :) Ráadásul a nyelvezete elég régies, digitális generációnak nehezen érthetõ :)

[pappito]

Bicsérdy Béla tanítását ismeri valaki?

Itt van egy cikk róla:
http://www.egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu/cikkek/bicserdy-1.html

Béla bácsi nagyon érdekes jelenség volt, tulajdonképpen a mai egészségdivat-fellángolások elõfutára volt. Ha nem vesszük figyelembe a marhaságokat amiket a módszere mögé kanyarított (tudománytalan ideológia ami a hívek szerzéséhez kellett) csak annyit mondott, hogy nyers koszton kell élni és (erõ)gyakorlatokat kell végezni. Nem sokban különbözött a Kellog féle szanatórium (Battle Creek) elveitõl amúgy, ma meg nem azt mondjuk valakire, hgoy bicsérdista, hanem azt, hogy frutarian aki a gymbe jár :) És Kellog több pénzt csinált ebbõl.

Egyébként a nyerkosztos-edzõs módszerek közül õ egyike volt az elsõknek, a huszas évek körülményeihez képes elképesztõen népszerû volt. Ma pl. ilyen a callisthenics módszertan, ahol szerencsére nem kell hagymázas hülyeségeket hallgatni a nyerskoszt diéta és izomgyakorlatok mellé.

[Zacskóbicska]

Sok topikba lenne valo, de ide a legjobban.

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol/

A szûk látókörûség vezet ilyen megállapításokhoz, mint ami az idézett szöveg mögött van. Elfelejti a "tudós" a következõket:
1. Az embernek kifejlõdése óta szüksége van állati eredetû táplálékra.
2. A növények többségének is szüksége van az állatokra. legelõt nem lehet fenntartani állatok nélkül, a legtöbb területen nem lehet jó termést (legfeljebb vegyszerezéssel) produkálni az állati eredetû talajjavítás nélkül.
3. Az emberiség, a növényzet és minden más egy öko rendszerben él. Mindennek megvan a maga helye. Az emberiség jól elszaporodott és ehhez igazodik a rendszer. Ki fogja ez igazítani magát minden változásnál.
4. A Föld történetében volt idõszak, amikor a jelenleginál sokkal dúsabb élõvilág uralkodott. Az egységnyi földfelületre esõ élõ anyag mennyisége jóval nagyobb volt a jelenleginél, a Föld ebbe mégsem rokkant bele.
5. Minél magasabb a légköri széndioxid koncentráció, a növényzet annál gyorsabban burjánzik. Az állatok ehhez nem adnak semmi többletet, mert valójában tök mindegy, hogy az elszáradó, elkorhadó növények produkálják-e a légkörbe a széndioxidot és metánt, vagy a növényeket evõ állatok. Ha a növényeket nem temetjük be folyamatosan jó mélyre a föld alá, ahol kellõ nyomás és magas hõmérséklet is van, akkor azok összességében semmit sem csökkentenek a széndioxid koncentráción függetlenül attól, hogy állat eszi-e meg, vagy magától rothad el.

[BragBOL]

Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...

Én úgy vagyok vele hogy csak az ehetõ amit szinte eszközök nélkül is meg lehet enni, el lehet érni.


A mezõgazdaság HOGYAN-át meg választ el a táplálkozástól!
Nekem errõl van egy új elméletem, de nem itt :D

[MaRee]

Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...

Gondolom ezért van, hogy egy marék füvet és falevelet kényelmesen el tudunk fogyasztani a rántotthús helyett :D

[Zacskóbicska]

Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...


Öszevetettem néhányszor. A húsevõ táplálék hasznosítása közel 90 százalékot is elérheti, a növényevõé 30 százaléknál megáll. A húsevõ bele rövid a mindenevõhöz képest, ez utóbbinak a bele rövid a növényevõhöz képest. A mindenevõ (mint pl. a disznó és az ember) szervezete a keményítõt és a cellulózt nem képes hasznosítani, a növényevõé viszont igen. Ezen gondolkodj el. Micsoda különbség. Ugye?

[Dream_walker]

Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...


Végülis a növényevõknek is van szája meg foga, meg nekünk is, bélrendszer is van mindkét helyen, meg hát a maradék ki is ürül a megfelelõ lyukon :)

Az állati eredetû dolgok közül ami az ember számára nem ehetõ, az a csontozat és társai, mert a fogazat nem alkalmas azok befogadására. Egyébként minden más állati eredetû táplálék esetében rendelkezünk megfelelõ emésztõszervekkel, mirigyekkel és nedvekkel. Konkrétan az állati húshoz van 4 metszõfogunk, ami a 32-nek a nyolcada, így a teljes táplálékbevitel nyolcadának érdemes állati húsnak lennie. Egy másik nyolcadának pedig növényi fehérjének, a kettõ együtt egy negyed, amely megegyezik az emberi test szárazanyagának a fehérjetartalmával, ami megközelítõen 25%.

[BragBOL]

Nade más a hosszuk és a ragadozóknak erõsebb a gyomorsava, jobban megemészti a húst.

Állati húsnak? Állati fehérjét szoktak mondani meg zsírt.
A tojás nem jó hús helyett?

Amúgy azt olvastam hogy a metszõfogunknak más a formája a ragadozókhoz képest.


MaRee: emberszabású majmok vagyunk nem marhák meg koalák :D
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték.

[Technics]

Az ember a táplálkozás kapcsán annyi mindent összeolvas, hogy képtelenség eligazodni mi a helyes mi a helytelen.
Gyakorlatilag mindennek vannak elõnyei/hátrányai.
Azért a túlélés szempontjából elég kardinális a táplálkozás, szerintem érdemes foglalkozni vele.
Azért érdekes tendencia, hogy a mai túlsúlyos világban lassan annál értéktelenebb egy étel minél több kalóriát tartalmaz.
Éhséges idõkben kíváncsi leszek a ma kalóriaszámolós emberkékre, amint farkasként vetõdnek majd a zsíros kenyérre....

[pappito]

A tojás nem jó hús helyett?
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték.

a tojás jó, sok benne a fehérje, de rengeteg mindent nem tartalmaz, fõleg esszenciális aminosavakat amiket a szervezet számára szükséges mennyiségben a húsból vesszük fel. az emberszabásúak is esznek rágcsálókat.

A húsban a tápanyagok koncentráltan megvannak, ugyanazt a tápértéket sokkal kevesebb húsból fel tudja venni a szervezet, mint nemhúsból. Az ember szervezete már rég alkalmazkodott a húsfogyasztáshoz is. Az ésszerû táplálkozás az egyensúlyon alapul, a monodiéták meglepõen rövid idõ alatt képesek mindenféle károkat okozni a szervezetben. A növényevõk gyakorlatilag egész nap esznek, a kérõdzõknek pedig egészen komplikált és idõigényes módszerei vannak ahhoz, hogy a szervezetük be tudja építeni a tápanyagokat.

[pappito]

mondjuk az érdekes, hogy ma mennyivel több cukrot eszik egy átlagosan étkezõ ember, mint mondjuk ötven éve vagy pláne száz.
Meg az is érdekes, hogy mennyi idegen anyagot eszünk, és most nem feltétlenül az ételfestékre meg csomósodásgátlóra meg fényezõanyagra meg ezekre a szirszarokra gondolok, hanem mondjuk a teljesen természetes szentjánoskenyérmaglisztet vagy xantángumi, taramag liszt, amik a mi gyomrunknak még földrajzilag is idegenek, az évszázados étrendünknek ezek nem része. vajon mennyi idõ alatt alkalmazkodik ehhez a gyomor?

[MaRee]

"MaRee: emberszabású majmok vagyunk nem marhák meg koalák
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték. "

És az emberszabásúak mik? Bizony, mindenevõk. És bizony, a csimpánzok is esznek húst, ha hozzájutnak, néha még vadásznak is. Nem egy természetfilm van errõl.

A ragadozók gyomorsava nyilván erõsebb, mivel egyrészt a fogazatuk nem minden esetben teszi lehetõvé az étel megrágását, hanem egyben nyelik le a darabokat lásd krokodil, aminek a gyomorsava egyes fémeket is lebont. Másik ok pedig, hogy õk nyersen eszik a húst. Az ember már elég régen felfedezte a tüzet, azóta nem eszünk nyers húst, és ugye a húsfogyasztás megnövekedésével kezdett el szépen nõni az agytérfogat is.

Bármilyen meglepõ a húsnál sokkal károsabb a kenyér (vagy inkább a liszt) pl, konkrétan bizonyítékok vannak rá, hogy a "kenyér" pár ezer évvel ezelõtti elterjedésével egy idõben kezdett el komolyan szuvasodni az emberi fogazat, stb.

Egyszerûen nem értem ezeket a vegán meg stb étrendeket, az ember évezredek óta eszik húst, és nincs baja tõle (jó lehet felhozni vegák által írt tanulmányokat, hogy rákot okoz meg egyéb okosságok). Ha nem szabadna húst ennünk, nem tudnánk megemészetni, nem tudnánk hasznosítani, de tudjuk.

[MaRee]

És akkor egy kis poén az egészséges táplálkozásról :haha:

4007

[BragBOL]

A (csak búzából készült)kenyeret Róma bukása elõtt, a rómaiak kezdték használni nagy mennyiségben a seregek etetésére, mert a többi étel megromlott, a búza mint tudjuk szinte örökre eláll.
A savasításon kívül, a búzában lévõ glutén nevének jelentése "ragasztó" vagyis beleragad a bélbe és gátolja a felszívódást.
(persze megint nokedli volt az ebéd, nem is ettem belõle, jól laktam a gyümölcslevessel (nem mintha az nem savasítana) :D)

De amúgy míg be nem bizonyítják hogy van élet hús nélkül, addig tartom magam a napi nagyobb diónyi szárnyashús elméletemhez, mert nem szorulok rá(nem a jég hátán élek).

[Dream_walker]

Nade más a hosszuk és a ragadozóknak erõsebb a gyomorsava, jobban megemészti a húst.

Állati húsnak? Állati fehérjét szoktak mondani meg zsírt.
A tojás nem jó hús helyett?

Amúgy azt olvastam hogy a metszõfogunknak más a formája a ragadozókhoz képest.


MaRee: emberszabású majmok vagyunk nem marhák meg koalák :D
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték.

A kutya meg a macska szemfoga is különbözõ...
A ragadozók gyomorsava nem azért erõsebb, hogy jobban megemésszék a húst, hanem azért, mert kevés kivételtõl eltekintve rágás nélkül nyelik le a táplálékot. Ha nem lenne erõs az emésztõnedvük, akkor túl sok tápanyag veszne kárba, egyszerûen azért, mert egészben kijönne belõlük.

A szemfog húsevésre való. Pont. Nem az állati fehérje a lényeg - mert amúgy a tojás és a tejfehérje is jó, de összetételénél fogva nem olyan jó, mint a hús - , hanem a hús.

Az emberszabású majmok pedig mindenevõk, megeszik a húst is. A csimpánzok pl. rendszeresen levadásszák a kisebb testû majmokat, és megeszik.

[Doom]

...azért van némi különbség a kutya és a mi fogaink között...
40114012


..mindazonáltal aki szereti a húst..jól rágja meg..
4013

[MaRee]

Senki nem mondta, hogy nekünk ragadozó fogazatunk van, Doom. Mindenevõ fogazatunk van. Ha nem kéne húst ennünk, nem lenne szemfogunk. A majmoknak is van.

4014

[Dream_walker]

Közben látszik, hogyan jár az, aki elõbb ír, és csak utána olvas, gyakorlatilag majdnem ugyanazt sikerült leírnom, mint MaRee kartárs :D

[Mizu]

Ehhez csatlakozom én is. Desztillált vizet nem hogy nem célszerû, hanem tilos inni. Ez ugyanis annyira "természetellenesen alacsony sótartalmú", hogy
az egyensúlyi folyamatok halmazából álló és mûködõ élõ szervezetbõl a mûködést szabályozó genetikai programban nem létezõ feladvány elé állítja a sejteket, szöveteket és sejteket. Erre a szervezet nem tud egészséges válasz reakciót adni, vagyis stressz helyzetet eredményez. A túlzásba vitt gyakoriságú/idõtartamú stressz helyzetek mindenképpen biológiai hatást eredményeznek, vagyis a vége megbetegedés!

Akkor ebböl nekem az jon le logikus következteteskent, hogy minden mesterseges anyagra igy kell reagalnia a szervezetünknek, hiszen nem a termeszett altal elöallitott es az emberi szervezet nem is ismerte elötte!
Ha ez igy van, akkor meg nagyobb a veszely, hiszen napjainkban - soha eddig nem latott mertekben - rakjak elenk, a boltok polcaira az ilyen elelmiszereket.

Remelem helytelenül logikazok, mert ha igen akkor csakis leepüles es genetikai torzulas lesz a (legtöbb) ember biztos jövöje.!?!?

[Zacskóbicska]

Akkor ebböl nekem az jon le logikus következteteskent, hogy minden mesterseges anyagra igy kell reagalnia a szervezetünknek, hiszen nem a termeszett altal elöallitott es az emberi szervezet nem is ismerte elötte!
Ha ez igy van, akkor meg nagyobb a veszely, hiszen napjainkban - soha eddig nem latott mertekben - rakjak elenk, a boltok polcaira az ilyen elelmiszereket.

Remelem helytelenül logikazok, mert ha igen akkor csakis leepüles es genetikai torzulas lesz a (legtöbb) ember biztos jövöje.!?!?

Szerintem helyes a logika. Lehet, hogy a mai betegségek közül sokféle ismeretlen volt még 100 évvel ezelõtt is és nem csak azért, mert az orvostudomány nem ismerte fel. Persze bizonyára nem mindegy, hogy a szervezetbe bevitt "idegen" anyag felszívódik-e, milyen mértékben, milyen biológiai aktivitása van, stb. Lehet, hogy egy g aszpartám kevesebbet rombol, mint 1 l desztvíz, de ez már csak találgatás. Tény, hogy az élõhelyen kialakult táplálkozásnak nagyon nagy jelentõsége van, a táplálkozás tudósok is egyre nagyobbat tulajdonítanak neki. Pl. ha te egy mozambiki négernek adsz egy fél liter kakaót reggelire, nem kizárt, hogy nagyon megbetegszik tõle. Legalábbis a többségük. Bennünket meg ha eszkimó kajával etetnek, szerintem egy hónapon belül kinyiffanunk. (Elõször besárgulunk az undortól, majd megfostosodunk a megszokott szénhidrát hiányától. Ez annyira legyengíti a szervezetet, hogy az elsõ sarkvidéki szellõ befejezi a munkát.)

[Medve]

Csak úgy a semmibõl bejelentem, hogy leszokok az energiaital vedelésérõl. A mértéktartás jegyében, amit nem iszok meg energiaitalban, azt megiszom sörben. :D

[pappito]

Csak úgy a semmibõl bejelentem, hogy leszokok az energiaital vedelésérõl. A mértéktartás jegyében, amit nem iszok meg energiaitalban, azt megiszom sörben. :D


a sör egészségesebb.

egy doboz cherry coke: 37g cukor

https://lh3.googleusercontent.com/-jaW05_eCQ2I/VHl-OjnOf9I/AAAAAAAAaI0/hG3rNORUn8w/w784-h588-no/IMG_20141129_210357.jpg

[pappito]

Remelem helytelenül logikazok, mert ha igen akkor csakis leepüles es genetikai torzulas lesz a (legtöbb) ember biztos jövöje.!?!?

szerintem helytelenül logikázol, kihagyod a számításból, hogy az emberi szervezetnek megvannak a maga módszerei a hibajavításra, a DNS alapú öröklõdés egy hibatûrõ, önkorrigáló rendszer (egy határig persze) amit kiegészít a szervezet elképesztõ alkalmazkodóképessége.

A fogolytáborokban rettenetesen alacsony tápértékû szeméttel etetett foglyok (DK-ázsia pl.) gyerekei teljesen egészségesek lettek, pedig a fakéregtõl meg a rizspelyvából álló évekig teljesen monoton étrend sem rombolta az örökítõanyagot, nem okozott gen. torzulást.

Ráadásul egyre nagyobb teret hódít a tudatos táplálkozás, (néha már a ló másik oldalán találjuk magunkat) és az emberek, legalábbis a jóléti társadalmakban kezdik kiszorítani a felesleges szénhidrátokat és adalékokat a mindennapos táplálkozásukból. Ez hosszú folyamat, de már elindult az önkorrekció ebben is.

[pappito]

a búzában lévõ glutén nevének jelentése "ragasztó" vagyis beleragad a bélbe és gátolja a felszívódást.

nem a belet ragasztja, hanem a tésztát össze :)

a fehér kenyér azért kel olyan szépen, mert a glutén (magyarul sikér ami szintén ragasztót jelentett régen) összetartja a tésztát. Amúgy pl. pont a sikér teljsen természetes cucc, a kalászos gabonákban általában megtalálható, bár a búzának van a legmagasabb sikértartalma.

Sõt, száz év nemesítési munkája van abban, hogy minél több sikér legyen a búzában, mert az a jó minõségû búza.

a gluténérzékenység sem úgy, kb. 150 éve ismert a jelenség - szóval csak azért, mert valami természetes még nem biztos, hogy jó is, és fordítva, csak azért, mert valami nem természetes, még nem biztos, hogy rossz.

[Medve]

a sör egészségesebb.

Az lehet de az energiaitaltól nem alszok délután háromig, és nem jön vissza minden amit enni próbálok. Inkább maradok az almalénél. :)

[Mizu]

szerintem helytelenül logikázol, kihagyod a számításból, hogy az emberi szervezetnek megvannak a maga módszerei a hibajavításra, a DNS alapú öröklõdés egy hibatûrõ, önkorrigáló rendszer (egy határig persze) amit kiegészít a szervezet elképesztõ alkalmazkodóképessége.

A szervezet alkalmazkodó képességét már rég átlépte az ember saját maga alkotta termékekkel. Saját maga, a saját maga elõállított mocsokkal, szennyel, káros anyagokkal, tehát a MESTERSÉGES mérgekkel.
Egy természetben elõforduló mérgek esetében van esély a gyógyulásra, hiszen, minden a természetbõl származik, így a gyógymódok és a megoldások is, mivel ugyan azok az építõ kövein és a szabályok.

Az ember által létrehozott mesterséges fertõt nem tudja korrigálni, javítani, gyógyítani semmi, mert IDEGEN a természettõl!
Csak aki nem akarja az nem látja, hogy romlik az emberiség egészsége globálisan!

Most pluszba bejöttek a mobil telefonok, melyek a 2. generációt pusztítják. Most fognak csak elõjönni azokon a gyereken kiknek életének jó részét a mobilozás, meg a telefonon simogatása teszi ki.

Szóval már rég túlléptük azt a határt, amit a szervezetünk még tudna korrigálni!
:(

[Dream_walker]

szerintem helytelenül logikázol, kihagyod a számításból, hogy az emberi szervezetnek megvannak a maga módszerei a hibajavításra, a DNS alapú öröklõdés egy hibatûrõ, önkorrigáló rendszer (egy határig persze) amit kiegészít a szervezet elképesztõ alkalmazkodóképessége.

Nem akarok ünneprontó lenni, de a szervezet nem képes korrigálni a dns károsodásait. Hibajavítás kizárólag az örökítõanyag sokszorosításakor, azaz sejtosztódáskor van, és kizárólag az újonnan elõállított szálat ellenõrzi egy mechanizmus, hogy ne legyen benne hiba, azaz megeggyezzen az eredetivel. Ha az eredeti hibás, mert károsodott, azt a szervezet nem tudja felismerni. Csak a régi és az új közötti különbséget ismeri fel, azt értelmezi hibának.
A hibás dns az esetek döntõ többségében azért semmisül meg mégis, mert a mutáció olyan változást okoz a sejtben (pl. kikapcsol egy enzimet, és így mondjuk átjárhatatlanná válik a sejtfal egy létfontosságú anyag számára, emiatt a sejt éhen hal), amely annak pusztulásához vezet, így nem tud felszaporodni a hibás genetikai anyag.

[Scabiosa]

Gluténérzékenységnél az a gén mûködik, amelyik az autoimmunbetegségeknél is megfigyelhetõ, plusz van egy másik genetikai terheltség is a dologban. Nem a gluténnel van a baj.

Ugyan a máról holnapra tengõdõ afrikai nõk is tudnak egészséges gyerekeket szülni, meg az eszkimók is, és van olyan népcsoport, amelyik kihalás helyett generációk alatt hozzászokott a környezetük magas radioaktivitásához, s a néprajzi adatok, ha nem hazugságok, azt sulykolják, hogy évezredek óta hiányosan táplálkozunk a mostani felfogáshoz képest, mégis itt vagyunk - de azért érdemes a csecsemõkori halandóságot, és az elhalt terhességeket is számba venni, mert nekem az a sejtésem, hogy úgy nem lesz olyan biztató az összkép.
A hiánybetegségek nem újdonságok, a régiek is tudtak szenvedni tõle, és az alkalmazkodóképességet sem becsülném le; miért ne tudnánk a mai kor kihívásaihoz is alkalmazkodni idõvel? :D Van, akinek a szervezete képessé vált a higany kiválasztására, így a halálos dózis többszöröse sem kottyan meg neki. Ki tudja, mikre nem képes az emberi szervezet, hol húzódhatnak a határai...

[mmilan21]

Ki tudja, mikre nem képes az emberi szervezet, hol húzódhatnak a határai...

Elég sok dologra képes, akkor meg különösen ha tudatosul az emberben ennek a ténye. Számomra.

Egyébként már pusztán meditációval szinte minden bajt lehet enyhíteni (ha megszüntetni mindegyiket nem is lehet).
A meditáció (és a többi relaxációs technika) segítségével el lehet érni egy nyugodt lelki állapotot - és aki nyugodt, annak hatékonyabban mûködik a szervezete, ilyen egyszerû. Könnyebben küzd le a szervezete betegségeket, lelki bajokat (félelem, gyûlölet, szomorúság) és tisztábban képes gondolkodni. Nem egyik napról a másikra, hanem ahogy fejlõdik, ez személyenként változó.

Az újabb generáció esetén már nagyobb mértékben megfigyelhetõ az alkalmazkodás - ami az emberi szervezetet illeti.

[Scabiosa]

Én is úgy gondolom, hogy az elmének, lelki állapotnak igen nagy befolyása van, bár a genetikát emeltem ki az alkalmazkodásban.

Van jó pár könyvem, ami a magyarok táplálkozásával foglalkozik, persze egyik sem mélyen érinti azt, mi volt a 18. század elõtt. Ettõl a századtól viszont a régi receptes és néprajzi könyvek nagyon silánynak írják le az étrendünket. Túlnyomórészt szénhidrát és zsír, minimális fehérje és vitamin, ásványi anyag. Olyan ételek mentek fõúri számba, amelyeknél ma már minden háziasszony különbet és igényesebbet tesz az asztalra. A parasztokére nem is utalnék...

Kénytelen vagyok elfogadni ezt a képet, mert sehol nem írnak mást. Most abba a részbe nem akarok belemenni, hogy alig akad növény, amire azt mondják, hogy azzal mi is táplálkozhattunk, és nem az elmúlt egy-kétszáz évben került hozzánk, hogy kábé semmi nem magyar eredetû, ami a növényneveinket illeti, mert persze mindent csakis más népektõl vehettünk át, meg azzal sem, hogy mindez érdekes, ha mi lennénk a "mag népe"...
Engem az érdekelne, hogy akkor mégis hogyan bírták a mindennapi megterhelést, a nagycsaládok alapítását, és hogy lehettek sokkal egészségesebbek, mint amilyennek lenniük kellett volna? Szerintem nem magyaráz meg mindent az, hogy kevesebb ártalmat szenvedtek el, tisztább, organikusabb volt a környezetük, kevesebb cukrot ettek, és sokat mozogtak...

Azért találtam néhány fogódzót. Egy másik forrás egy az egyben leírja, amire a többiben csak utalások vannak. Például azt, hogy nagyjából a Habsburgok óta romlik a gasztrokultúránk rohamosan, mert korábban nem desszertszámba ment a gyümölcs, és nem ünnepi asztalok fogása a hal. Mindkettõ fõ táplálékunk volt. Mindkettõt tönkretették. Virágzó, gazdag kultúránk volt, és nem csak a földesuraknak, a nemeseknek jutott egészséges étel.
A gyümölcsészet addigi voltában megszûnt, szinte kezdetlegessé vált, ahogy a folyó-szabályozásokkal is eltûnt pl. a csíkászat, pákászat, stb., pedig úgy tudom, halban mi voltunk az egyik leggazdagabbak, ha nem azok. Ma pedig már sokszor inkább azt olvasni, hogy jobb kerülni a halhúst, mert túl szennyezettek a vizek.

Ez pl. a Magyar Néprajz II-ben található, neten is szabadon olvasható:

Népünk „gyümölcsészetére” a 18. században megkezdett erdõkülönözések mértek nagy csapást. Ennek során a földesurak teljesen kizárták jobbágyaikat az erdõk használatából, legfeljebb némi faizást, vagyis tüzelõfaszedést és engedélyhez kötött épületfavágást engedélyeztek benne, azt is a kimért jobbágytelkek arányában, márpedig a népi gyümölcstermesztés ezekben a közösen használt erdõkben folyt elsõsorban. A paraszti lét alapját ekkor szorították le a szántóföldi gabonatermelésre és állattartásra, és a táplálkozásban ettõl kezdve a gabonanemûek egyre nagyobb szerepet kaptak. A gyümölcs lassan a mindennapi élelembõl csemegévé lett. A nép gyümölcsfogyasztása néhány évtized alatt a korábbinak csak töredékére csökkent.


Azt a körülményt sem téveszthetjük szemünk elõl, hogy a gyümölcsészet paraszti értékelése és szemlélete is megváltozott ezzel a jogi átalakulással. Joggal feltételezhetjük, hogy a néhány somogyi és moldvai erdõjáróról, pásztorról fennmaradt adat, tudniillik hogy kéretlenül és ingyen százával oltogatta a vad fákat az erdõben és legelõkben, nem volt elszigetelt, ritka jelenség, hanem egy eltûnõben lévõ világ és szemlélet utolsó képviselõje. Az oltogatás ennek a szemléletnek csak egyik és legkülönösebb, leglátványosabb jele.




Ezt a gondolatmenetet csak azért írtam ide, mert én nem akarok visszamenni az õsember táplálkozásáig, hogy abból következtessek a helyes étrendre, elégnek gondolom, ha megnézem, mi volt, amíg nagyok voltunk (nagy tettekkel), és viszonylag természetközeliek; szabadok.

[venosz]

Hehe nem ettek gyümölcsöt mert pálinkát fõztek még a lekvárból is.

[venosz]

Hehe nem ettek gyümölcsöt mert pálinkát fõztek még a lekvárból is.
Ügyi krumpli kukorica paprika nem volt.
De nem féltem én a Magyar parasztokat, összekaparták ami kellett.
Orvadásztak, loptak, orvhalásztak, letagadták a terményt. SZerintem pálinka, bor, kenyér volt, gomba, vad, akadt. Akinek tehene volt jól élt. A juhászoknál is sok lehetett az elhullás ;) ha nem volt gyümölcs akkor nem lett volna pálinka akkor abból lázadás lett volna. Szerintem elnyomták õket, de a többség megélt a háborúk alatt is.

[Scabiosa]

:D
Azt nem hiszem. :) Hihetetlen sokféleség jellemezte a gyümölcsészetünket. Egy-egy gyümölcsnek a számtalan fajtája más-más tulajdonságokkal bírt (pl. az egy évig eltartható alma), nem csak a szezont nyújtotta el a "nemesítgetés". Ha csak pálinkához kellett volna, nem ez lenne az eredménye; mert ennek egyszerûen semmi értelme sem lenne. :)
Végül is abszolút logikus, hogy pálinkát ettek és pálinkát ittak: az alkohol, a (dohány)füsthöz hasonlóan jól konzerválja a sejteket - vagyis õk még ismerték az örökifjúság titkát? :)

Orvhalászatról és orvvadászatról is csak az újabb idõkben olvasok, mint nagy bosszúségot okozó jelenség a birtokosoknak. Azt nem tudom, a legkorábbi idõkben hogy volt, de az 1700-as és 1800-as években általánosan úgy festik le, hogy jellemzõen nem azé volt a kül. tejáru, aki megtermelte, hanem eladásra került, ahogy sokszor a tojás is; vándorolt a faluról a városokba, stb. Maga a tej is nagyon értékes volt akkoriban, és nem mindennapos azok asztalánál sem, akiknek volt állatuk.

[mmilan21]

Szerintem az elsõ és legfontosabb, hogy az immunrendszerünket karban tartsuk, ez a megelõzés. Ha jelentkezik egy tünet, akkor én elsõként a természetes anyagokat hívom segítségül ami az esetek 90%-ban használ ez a természetes kezelés. Ezek után, ha nem használ a természetes megoldás, akkor fordulok a gyógyszerkészítményekhez (évente átlagosan 1 alkalom és az sem komoly).

Az egészség javítása az egyik legfontosabb prepperkedés szerintem, mert enélkül nem lehet túlélni.
Ép testhez ép lélek és ép lélekhez ép testhez szükséges. Mindkettõt erõsíteni szükséges a pozitív végeredmény érdekében.
A lelki gondok, tudatalatti programok épp úgy gyengíthetik az immunrendszert, ahogy a vegyszerek és egyéb mérgek amit kapunk a mindennapokban a fogyasztói rendszertõl.

A lelki oldalon el kell végezni a takarítást, ehhez megfelel a meditáció, a jóga, az önprogramozás és persze a szilárd elhatározás is egyaránt.
-nem szükséges mások lelki terhét átvenni, elég ha a magunkéval foglalkozunk.
-ha valami nagyon mélyen érinti az embert, akkor jobb ha inkább arra törekszik, hogy minél elõbb kilábaljon belõle, minthogy felõrölje saját magát a gyötrõdéssel.
-a félelmekkel jobb szembenézni, még ha apránként is, minthogy az emésszen föl.
-a gyûlölet, a bosszú nem vezet sehová, csak saját magad teszed vele tönkre(felemészt), mert a sors biztosan visszaadja amit te adtál - Így vagy Úgy.
Amilyen az az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.
-Ne akarj függni semmitõl sem, mert "Bármi amitõl függsz az felemészt"(Fanka), amitõl nem muszáj attól ne függjél, ne legyél dühös, ne gyûlölj senkit vagy semmit, ne függjél drogoktól(alkohol, dohány, gyógyszer, kábítószerek), ne hagyd, hogy a negatív érzelmeid átvegyék feletted az irányítást. Mindez nyilván nem megy könnyen (nekem sem), a lényeg hogy törekedni kell egy jobb, tudatosabb én felé, mert ez az ami lerombolja a zombimátrixot. Az összeset nyilván nem lehet egyszerre megvalósítani, de egy élet bõven elég lehet rá.
-Meg kell tanulni elengedni a dolgokat, mert ha nem akkor az magával ragad, érzelmileg biztosan.
-Meg kell tanulni elfogadni a világot úgy ahogy van, de nem beletörõdni. A világot meg tudja bárki változtatni, de ehhez elõször magát kell megváltoztatnia, mert az ember ahogy változik, úgy formálja át a mindenséget.

A testi oldalon tucatnyi takarító munkát lehet elvégezni a cél érdekében mint pl.:
-a finomított Élelmiszerek használatának visszaszorítása, helyette együnk Élelmet, tehát teljes értékû táplálékot.
-a növények és állatok fejlõdésébe ne történjen beavatkozás(minél kevesebb) mesterséges, oda nem illõ vegyszerekkel, génmódosítással vagy hormonokkal.
-minél kevesebb legyen a mûanyagok száma az élettérben, lehetõség szerint.
-legyen fizikai szempontból is aktív az életünk, sportolással, fizikai munkával(kertmûvelés, bushcraft, barkácsolás, favágás és hasonlók), természetjárással.

Mondhatni, hogy én ezeket és hasonló módon szoktam prepperkedni, törekedni rá.

[MacIver]

Élelmiszer-infó, E-számok (menüpont)
http://www.food-info.net/hu/

[Zacskóbicska]

mmilan, amit hosszan ecseteltél, szerintem is tökéletes útmutató alapja. Írásodban elsõsorban a stressz helyzetek kezelését ragozod. Ez fontos, ugyanis a stressz az, ami az immun rendszer csökkentésének az elsõdleges okozója. Való igaz, ha forrás oldalról csökkentjük a betegséget okozó tényezõket, az a leghatékonyabb és a legolcsóbb. Én is ezt hangoztatom és igyekszem eredményre juttatni az életem más területein is egyaránt. Sajnos a helyzet az, hogy hiába magyarázod annak, aki fél a kutyától, hogy itt van ez a vicsorgó németjuhász, ami egy másodperc alatt leharaphatja a kezedet, de nem lesz baj, ha nem félsz tõle. Ott fog stresszelni, sõt még jobban is, mert az is benne lesz, hogy biztosan jól tudja-e majd mutatni a félelem hiányát, közben összecsinálja magát. A megoldás alapjai ott vannak abban, amit írsz, de a kivitelezés univerzális megoldása sajnos még várat magára.

[Dream_walker]

Hm, univerzális megoldás?

"Egyszer a doki azt mondta, ad egy pirulát, segít ellazulni, és akkor nem kívánom majd a cigit, le tudok szokni. Annyira ellazultam tõle, hogy már nem is baj szerintem, hogy dohányzok." :D

[Zacskóbicska]

Hm, univerzális megoldás?

"Egyszer a doki azt mondta, ad egy pirulát, segít ellazulni, és akkor nem kívánom majd a cigit, le tudok szokni. Annyira ellazultam tõle, hogy már nem is baj szerintem, hogy dohányzok." :D

Hallottam egy hasonló esetrõl. De ott a betegnél este derült ki, hogy valamilyen okból berepedt a végbele. Késõbb a betegtársak kommentálták, hogy ennél a dokinál ez normális...mellékhatása a gyógyszernek.

CSAK VIGYÁZZ!

[st.jimmy]

Mikor romlott a hús?

Az egészséges táplálkozáshoz hozzá tartozik, hogy ne együnk romlott ételeket. Persze nehéz idõkben, amikor kevés az élelem átértékelõdnek a dolgok. Eszembe sem jutott, hogy a mai kísérletem leírása itt végzi a fórumon, de hasznos lehet:
Nagyon finom tarját vettem a két nappal ezelõtt hentespultból, 4 szeletet. Kettõt meg is csináltam rögtön, és valami fenomenálisan omlós volt, rég ettem ilyen finomat, bár azzal kapcsolatban, hogy aznap reggel még röfögött-e volt egy egészen határozott elképzelésem: nem. Frissen sütve akartam enni a másik két szeletet tegnap, de nem került rá sor, ráadsul az amúgy sem túl fagyos hûtõnkben is csak elõre raktam...

Így esett, hogy amikor ma elõvettem bizony kerek-perec büdös volt a hús. Elszínezõdést nem láttam, tudtam, hogy nem olyan régi, mostam alaposan csapvízzel, hátha csak határeset... nem, még úgy is büdös volt. Felraktam sülni, hogy majd legfeljebb a kutyának jó lesz. Mire alaposan átsült az egész lakás büdös lett, KIVÉVE A HÚST! Na mondom a grillpultos rémtörténetekben, meg a kínai kajában lehet valami, egy életem-egy halálom teszt üzemmód indul. Ízre nem volt semmi különös, mondhatni finom volt (zérus fûszerezés), állagra csodálatos, mint két nappal korábban és eddig bajom sincsen, 6-7 órája nyomtam le, kb 30 deka lehetett.

Nem minden romlott ami annak látszik, vagy ha romlott is kicsit, nem biztos, hogy ártalmas :D
mindenki a saját felelõsségére kísérletezzen!

Gondolom nem kell ecsetelnem, hogy egy kritikus pillanatban a döntés, hogy elfogyasztasz ilyen állapotú húst életet menthet azzal, hogy plusz energiát, így állóképességet és vitalitást/morált ad. Máskor meg jobb éhen maradni (esetleg pont azért halhat meg valaki mert egy ételmérgezés a legrosszabbkor rontja a teljesítményét), elvégre jól bírjuk kaja nélkül :D
Persze konkrét éhezéskor minden élelemnek minõsül, szerintem mind ismerjük a történeteket, szóval ez most nem arról szólt.

[Zacskóbicska]

Az afrikai barlangi leletek alapján az õsember elsõsorban dögevõ volt. (Vizsgálták a korabeli csont maradványokat és észrevették, hogy azokon ragadozó állatok fogától származó sérülések vannak.) Két ámerikai kutató (valamelyik ismeretterjesztõ csatornán láttam évekkel ezelõtt) kísérletet végzett. A szavannán a ragadozók után ottmaradt csontokat törték fel és ették ki belõlük a velõt. Nagyon büdös volt, de semmi bajuk sem lett tõle.

[st.jimmy]

Az afrikai barlangi leletek alapján az õsember elsõsorban dögevõ volt. (Vizsgálták a korabeli csont maradványokat és észrevették, hogy azokon ragadozó állatok fogától származó sérülések vannak.) Két ámerikai kutató (valamelyik ismeretterjesztõ csatornán láttam évekkel ezelõtt) kísérletet végzett. A szavannán a ragadozók után ottmaradt csontokat törték fel és ették ki belõlük a velõt. Nagyon büdös volt, de semmi bajuk sem lett tõle.

elég bátor mutatvány azért ennyire kemény nem vagyok :D
(de noteszbe felírva a csonttördelés, mint lehetõség)

[MAFELSZ]

Nem szeretnék elkanyarodni a topic témájától, mindössze nomad-nak szeretnék válaszolni.
A 2,5 milliárd is sok. Több tanulmány is megegyezik abban, hogy az optimális földi népesség 500 millió körül kellene, hogy legyen, de semmiképpen sem több, mint 1 milliárd!
Itt (http://explosivereports.com/2012/10/22/global-enviro-eugenic-consensus-fixes-500-million-as-optimum-population-size/) egy oknyomozó riporter összefoglalója, amiben még az UNEP is ezen az állásponton van! Na, innentõl ezt a témát cereal killer által nyitott népességszabályozó topicban (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?94-Kill-Gates-avagy-az-elit-n%E9pess%E9gszab%E1lyoz%F3-terve) folytassuk, ha valaki válaszolni szeretne!

knife1: a könyv fenn van a neten .pdf formátumban. Csak miután beütötted a keresõbe a címét klikkelj az "advanced search"-re és annak menüjében a formátum pontnál válaszd a .pdf-et és nyomj újra keresést! Meglesz. Személyesen még nem olvastam, így véleményt nem tudok mondani, de ezek után legalább magad is el tudod dönteni, ha elolvasod. :thumbup

Ez a szám erõsen összecseng a Bilderberg csoport által is optimálsinak mondott népességgel, hisz kb. ekkora az a csoport, akit tudnak kezelni, és akik ki tudják õket szolgálni.
EZ EGY BAROMSÁG!!!!!!!!!!! A Föld termõterületei sokkalta több embert tudnának táplálni. Csak víz és energia kérdése. És ezekbõl mindkettõ korlátlanul rendelkezésre állna, ha ez érdeke lenne nekik. De nem az. Az emberiség ökológiai talplenyomata a jelenlegi életformával túl nagy. Így természetesen valóban kicsi ez a Föld a számunkra. De biztos, hogy a népesség drasztikus, mellesleg morálisan sok kérdést felvetõ csökkentése a megoldás? Nem a hatékonyság növelése? Ez még pár száz évig mûködne.Addig meg csak találnak valami más megoldást. Vagy közbeszól a természet, és megoldja maga a problémát, mint ahogy az elmúlt évmilliókban eddig mindig megoldotta. Ne felejtsd el, az ember is csak az evolúció egy állomása. Ugyanannyi keresnivalónk van itt, mint a dínóknak, vagy a pelikánoknak. A Földnek nem fog hiányozni, ha már nem leszünk.

[TMIB]

Itt azt írják, hogy ha valaki nem issza a kávét, hanem a pörkölt kávébabot eszi, az úgy egészséges dolog.

https://www.quora.com/Is-it-unhealthy-to-eat-roasted-coffee-beans

Jó a vérnek, gátolja a rák kialakulását, visszaszorítja a szívbetegségeket, erõsíti az immunrendszert. Erõsíti a memóriát, segít a torna utáni izomfájdalom enyhítésében. Alig van bennük kalória, segít a diétázásban.


Én nem szoktam kávézni, de nagy ritkán eszek egy kanállal, tej mellé. Fõleg ha nagyon fáradt vagyok, de dolgoznom kell, vagy mikor össze-vissza alszok és ébren kéne maradnom hogy átálljak a rendes alvásidõre. :) Jó tudni hogy nem káros, sõt egészséges is lehet. Persze csak módjával.

[Alfa]

http://imgs.social-health.info/uploads/stamps/00000442-a-transzgenetikus-novenyek-gmo-vilaga.jpg

[TMIB]

Itt az egészséges élelem, az energiaszelet. Mindenféle magokkal van tele, rendkívül tápláló. Vagy mégsem mindig egészséges, mert most hívták vissza, ugyanis a benne lévõ napraforgómagok valamilyen veszélyes baktériummal vannak megfertõzõdve.

http://www.latimes.com/opinion/op-ed/la-oe-miller-clifbar-recall-20160629-snap-story.html

:duhos:

Nincs olyan dolog amit megehetnél és azt mondhatnád rá hogy "ettõl nem lesz bajom".

[GaborV]

Az egészséges táplálkozás nem lehetetlen , csak nagyon drága.
1- vagy magadnak megtermelsz mindent, rászánva az életed nagyját
2- vagy vagyonokért veszel igazi házi cuccost

és itt a választóvonal nem a bio meg a nem-bio között van, sött nem is a GMO és a nem GMO között.


A különbség az ipari és nem-ipari között van. Minden üzemileg termelt és feldolgozott étel amiben bármi adalék van az egészségtelen, az instant zabkása meg a pékség "barna parasztkenyere" pont olyan egészségtelen, mint a mekis kaja az is felfújt pálmazsíros sz@r. Csak a frissen õrölt lisztbõl, házilag sütött kenyér az egészséges.

És ez a logika minden ételre igaz.

Persze az is sokat jelent ha kerüljük a legdurvább szemeteket: margarin, pálmazsír, "boltitej", parízerszerûségek, tartóskenyér és persze a jó öreg kólafélék.

Mindenki egyen arányában 10 egység zöldséget, 5 egység húst, 5 egység gyümölcsöt, 5 egység szénhidrátot (az se fehérkenyér legyen hanem minimum zab vagy rizs) és fele annyi sót, cukrot és üdítõt mint normál állapotban. Ez a "diéta" önmagában csodákra képes :)

Ja meg a sok víz, napi minimum 2,5-3 liter víz. :)

[TMIB]

A víz az személyfüggõ. Van akinek 1 liter is elég, mások megisznak 6 litert is.

[Zacskóbicska]

A víz az személyfüggõ. Van akinek 1 liter is elég, mások megisznak 6 litert is.

Ezt én is így látom. Ott van pl. az apám. Csak vizet iszik (alkoholt, üdítõt nem, legfeljebb néha borozunk együtt az ebéd után). 89 éves és szerintem azt se tudja, ki a körzeti orvosa, háziorvosról nem is beszélve. Semmilyen gyógyszert nem szed. Világ életében kevés vízen élt. A 35 fokos melegben képes órákat olvasgatni az udvaron a nagy diófa árnyékában, vagy nézegetni a kísérleti növényeit az üvegházban az elengedhetetlen pulóverében. (Én ott még a pólót is soknak érzem.) Nincs melege. Nevetve mondja, az ember testhõmérséklete közel 37 fok, neki ez a külsõ hõmérséklet optimális. Haragszik a "mérgezett" élelmiszerekre. Azóta nem eszik krumplit, mióta tapasztalta, hogy az ablakban felejtett megpucolt krumpli egy hét alatt sem rohadt meg. A reggelije minden nap egy lágytojás, töpörtyû és pirítós kenyér. És aránylag rengeteg édességet fogyaszt.

[Ihasz Laci]

az uj evi fogadalmam kereten belul megprobalok lefogyni es kicsit forma szedni magam. 6 eve miota a lanyom megszuletett abbahagytam a rendszeres mozgast es hat az eredmeny kozel 20 kg felesleg lett.

januar 1. tol kezdtem el ujra a rendszeres mozgast. minden nap csinalok valamit. de a legtobbet amit csinalok az a gyaloglas. munkaba szinte csak gyalog jarok ami napi 10 km.
nos az elso ket hetben szinte semmi nem valtozott. inkabb roszabb lett:) a mozgastol igaz jobban ereztem magam viszont az etvagyam is megjott es januar kozepere 1 kg-val nehezebb lettem.
ekkor dontottem, hogy a kajara is od kell figyelnem nem csak mozogni. ugy kb a subert norbi fele diet kovetem. reggelire amit akarok edebre mar odafigyelek vacsira csak szinhust meg zoldseget. fo etkezesek kozott mindig ragcsalok valamit, repat foleg, hogy ne legyek ehes mire asztalhoz ulok es igy kevesebb adagokkal is beerem.
nos ennek a dietanak, meg a mozgasnak a hatasara a januar kozepi 116 kg-rol 2 het alatt lementem 109 kg-ra! amin nagyon meglepodtem magam is, ilyen sokat nem akartam fogyni ilyen rovid ido alatt. havi 2 kilora szamitottam. nem tudom, hogy je-e az, hogy ilyen rovid ido alatt ilyen sokat fogytam.
de azert orulok is neki, hogy van eredmenye annak amit csinalok.

[aksurv]

az uj evi fogadalmam kereten belul megprobalok lefogyni es kicsit forma szedni magam. 6 eve miota a lanyom megszuletett abbahagytam a rendszeres mozgast es hat az eredmeny kozel 20 kg felesleg lett.

januar 1. tol kezdtem el ujra a rendszeres mozgast. minden nap csinalok valamit. de a legtobbet amit csinalok az a gyaloglas. munkaba szinte csak gyalog jarok ami napi 10 km.
nos az elso ket hetben szinte semmi nem valtozott. inkabb roszabb lett:) a mozgastol igaz jobban ereztem magam viszont az etvagyam is megjott es januar kozepere 1 kg-val nehezebb lettem.
ekkor dontottem, hogy a kajara is od kell figyelnem nem csak mozogni. ugy kb a subert norbi fele diet kovetem. reggelire amit akarok edebre mar odafigyelek vacsira csak szinhust meg zoldseget. fo etkezesek kozott mindig ragcsalok valamit, repat foleg, hogy ne legyek ehes mire asztalhoz ulok es igy kevesebb adagokkal is beerem.
nos ennek a dietanak, meg a mozgasnak a hatasara a januar kozepi 116 kg-rol 2 het alatt lementem 109 kg-ra! amin nagyon meglepodtem magam is, ilyen sokat nem akartam fogyni ilyen rovid ido alatt. havi 2 kilora szamitottam. nem tudom, hogy je-e az, hogy ilyen rovid ido alatt ilyen sokat fogytam.
de azert orulok is neki, hogy van eredmenye annak amit csinalok.
Csináld jól csinálod. nagy darab vagy a ha fogysz akkor fogyni is nagyot fogysz. A vitaminokra figyelj oda, de ne csinálj nagy varázslást. Jó ez mûködik tehát csináld.

[Ihasz Laci]

Csináld jól csinálod. nagy darab vagy a ha fogysz akkor fogyni is nagyot fogysz. A vitaminokra figyelj oda, de ne csinálj nagy varázslást. Jó ez mûködik tehát csináld.

vitaminokbol a dr lenkei multivitamint szedem meg melle extra c vitamint. meg estenkent hideg zuhanyt veszek, allitolag segit a fogyasban is, azt nem tudom. viszont sokkal jobban alszok utana!

[Ihasz Laci]

kicsit irok meg a dietarol amit csinalok.

most a sulyvesztes elegge lelassult, aminek orulok. most februar vege fele vagyok 107kg. januar 1-en kezdtem 116-rol, januar vegere lementem 109-re ami hirtelen nagyon sok sulyvesztes volt.
most lasabban veszitek sulyt de nem baj, igy jobb mert kevesbe reagal ra ugy a szervezetem mint egy sokkra.
a lasabb sulyvesztes mogott lehet az is, hogy a mozgas miatt viszont izmosodok ujra.
februarban kicsit visszavettem a kardiobol es tobb erosito mozgast csinaltam. heti egyszer sulyzozok es futok is. eddig 4-szer futottam. 5km-es tavot, es egyre jobban megy. igaz kiloban merve februarban nem vesztettem sok sulyt viszont megint egy ruhamerettel karcsusodtam:) a zsir fogy az izom pedig gyarapodik.
meg azert eleg sokat kell ledolgoznom de jo uton haladok.

[Dream_walker]

Itt az egészséges élelem, az energiaszelet. Mindenféle magokkal van tele, rendkívül tápláló. Vagy mégsem mindig egészséges, mert most hívták vissza, ugyanis a benne lévõ napraforgómagok valamilyen veszélyes baktériummal vannak megfertõzõdve.

http://www.latimes.com/opinion/op-ed/la-oe-miller-clifbar-recall-20160629-snap-story.html

:duhos:

Nincs olyan dolog amit megehetnél és azt mondhatnád rá hogy "ettõl nem lesz bajom".

Egy ilyen energiaszeletet elég egyszerû ám elkészíteni :) És akkor tudod, hogy mi van benne :)

[Dream_walker]

Mindenki egyen arányában 10 egység zöldséget, 5 egység húst, 5 egység gyümölcsöt, 5 egység szénhidrátot (az se fehérkenyér legyen hanem minimum zab vagy rizs) és fele annyi sót, cukrot és üdítõt mint normál állapotban. Ez a "diéta" önmagában csodákra képes :))

Én nagyjából az emberi fogazat alapján próbálok enni. Amilyen arányban vannak a különbözõ feladatra a fogak, úgy érdemes összeállítani az étrendet. Aztán persze lehet, hogy nem, de biológiailag fura lenne, ha nem így lenne.

[Vasember]

Nekem mindenevõ fogazatom van. Ehhez is tartom magam. :)

[Ihasz Laci]

https://www.naturalbalancefoods.co.uk

Mostanaban szoktam ra ezekre az energia szeletekre. Amennyire lehet termeszetes osszetevokbol keszitik. Finom jo izu es sokfele van belole. Nekem bicozashos nagyon jol bevalt. Nem telit el de megis ad energiat a tekereshez.
Itt angliaban a tescoban szoktam venni. Ha otthon is van a tescoban csak ajanlani tudom mindenkinek.

[Ihasz Laci]

folytatasa a dietamnak.

igy kezdodott:

,,januar 1. tol kezdtem el ujra a rendszeres mozgast. minden nap csinalok valamit. de a legtobbet amit csinalok az a gyaloglas. munkaba szinte csak gyalog jarok ami napi 10 km.
nos az elso ket hetben szinte semmi nem valtozott. inkabb roszabb lett a mozgastol igaz jobban ereztem magam viszont az etvagyam is megjott es januar kozepere 1 kg-val nehezebb lettem.
ekkor dontottem, hogy a kajara is od kell figyelnem nem csak mozogni. ugy kb a subert norbi fele diet kovetem. reggelire amit akarok edebre mar odafigyelek vacsira csak szinhust meg zoldseget. fo etkezesek kozott mindig ragcsalok valamit, repat foleg, hogy ne legyek ehes mire asztalhoz ulok es igy kevesebb adagokkal is beerem.
nos ennek a dietanak, meg a mozgasnak a hatasara a januar kozepi 116 kg-rol 2 het alatt lementem 109 kg-ra! amin nagyon meglepodtem magam is, ilyen sokat nem akartam fogyni ilyen rovid ido alatt. havi 2 kilora szamitottam. nem tudom, hogy je-e az, hogy ilyen rovid ido alatt ilyen sokat fogytam.
de azert orulok is neki, hogy van eredmenye annak amit csinalok.,,

,,most a sulyvesztes elegge lelassult, aminek orulok. most februar vege fele vagyok 107kg. januar 1-en kezdtem 116-rol, januar vegere lementem 109-re ami hirtelen nagyon sok sulyvesztes volt.
most lasabban veszitek sulyt de nem baj, igy jobb mert kevesbe reagal ra ugy a szervezetem mint egy sokkra.
a lasabb sulyvesztes mogott lehet az is, hogy a mozgas miatt viszont izmosodok ujra.
februarban kicsit visszavettem a kardiobol es tobb erosito mozgast csinaltam. heti egyszer sulyzozok es futok is. eddig 4-szer futottam. 5km-es tavot, es egyre jobban megy. igaz kiloban merve februarban nem vesztettem sok sulyt viszont megint egy ruhamerettel karcsusodtam a zsir fogy az izom pedig gyarapodik.
meg azert eleg sokat kell ledolgoznom de jo uton haladok.''

most aprilis vegen vagyok 98 kg a januari 116-rol.
a dietarol amit csinalok mar irtam. a subert norbi altal reklamozott dietat csinalom, kis elteresekkel de a lenyeg ugyanaz. es a tobbszor kevesebbet elvet kovetem. ami nem olyan egyszeru mint amilyennek tunik mert szinte egesz nap eszek:) kis elore tervezes kell hozza de meg lehet oldani.
az elejen nagyon sokat gyalogoltam. ezt most mar teljesen abba hagytam. helyette futok meg bicozok. most megy az 5 km 23 perc alatt, ez heti egyszer van.
ketszer pedig kinti edzes. elfutok egy jatszoterre ami olyan sportolos fajta. ott huzodzkodok fekvotamaszozok meg amit lehet ilyen vasakon csinalni aztan hazafutok. ez is 5 km csak ez igy ketszerre van meg. emelett munkaba bicoval jarok meg munka kozbe is bicoval megyek egyik betegtol a masikig. szoval eleg sokat mozgok:)
90 kg a celom, mar nincs sok hatra!

[Dream_walker]

Ha van lehetõséged a sok mozgásra, akkor esetleg érdemes lenne megpróbálnod az "energiahelyettesítést". Sokszor a súlyfelesleg egyszerûen azért megy fel az emberre, mert több energiát visz be, mint amennyit elhasznál. Ilyenkor, fõleg, ha az életmód vagy az alkat olyan, nagyon nehéz megállni, hogy ne legyen túl sok az energia.

Érdemes az úgynevezett üres kalóriára áttérni. Az egész nap eévs nem jó, mert mindig van friss anyag, és ilyenkor lassabban nyúl a tartalékhoz a szervezet.
A különbözõ ballasztos kaják tudnak jók lenni. Pl. a zabszeletek, natúr aszalt gyümölcsök. Ezekbõl nagy mennyiség kell, szóval meglesz a jóllakottságérzet. Viszont az összetételük miatt (pl. lassabban felszívódó szénhidrát, sok rost) nem gyors energiabombák, és így a szervezet a szükségletet a raktározottból próbálja meg kinyerni.

[Ihasz Laci]

Ezeket az ures kaloriakat eszem ugy kb 1, 2, ora utan lefekvesig. Energiadus eteleket eszek reggeltol ebedig utana meg az ures kalorias dolgokat.
Azert eszek ,,egesz nap" mert kis adagokat eszek. Igy mindig ehetek de sosw vagyok tele.

[fater.lajos]

Ez érdekes és nekem tetszik: http://www.szon.hu/szabolcsi-haziasszony-inditotta-az-uj-oruletet-muanyag-asvanyvizes-palackban-kesziti-a-savanyusagot-es-finom/3227011

Nincs benne semmi szerintem egészségtelen.

[BragBOL]

Késõbb aztán bebizonyosodott, hogy semmi gond nincs a palackokkal,
Hol van az a bizonyosság?
Anyagtípustól függõen oldódik ki a lágyítószer, ha jól tudom meleg és zsiradék hatására, de ez is csak szóbeszéd, semmi bizonyítékot nem láttam.

[fater.lajos]

Csináld üvegpalackban.

[TMIB]

Vegetariánus nõ úgy döntött hogy megmássza a Mount Everest-et hogy bebizonyítsa hogy a vegánok erõsek és bármit meg tudnak csinálni. Annyira nem volt elég erõs hozzá hogy belehalt. Nem is azért mert leesett valahová, vagy lavina temette maga alá, hanem egyszerûen csak annyira gyenge volt testben, hogy a magasságkülönbségbe betegedett bele és az vitte el.

http://time.com/4344556/mount-everest-death-climbing-vegan/

https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2016/05/23/woman-trying-to-prove-vegans-can-do-anything-among-three-dead-on-everest-two-more-missing-and-thirty-sick-or-frostbitten/

[varég]

Vegetariánus nõ úgy döntött hogy megmássza a Mount Everest-et hogy bebizonyítsa hogy a vegánok erõsek és bármit meg tudnak csinálni. Annyira nem volt elég erõs hozzá hogy belehalt. Nem is azért mert leesett valahová, vagy lavina temette maga alá, hanem egyszerûen csak annyira gyenge volt testben, hogy a magasságkülönbségbe betegedett bele és az vitte el.

http://time.com/4344556/mount-everest-death-climbing-vegan/

https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2016/05/23/woman-trying-to-prove-vegans-can-do-anything-among-three-dead-on-everest-two-more-missing-and-thirty-sick-or-frostbitten/

Igazat megvallva, olvasgatok néha a hegymászás témában...
Sajnos az ipari turizmus ott is felvirágzott, így olyan embereket "cipelnek fel" a hegyekre, akiket a kisebb helyekre( grosslochner pl.) fel sem engednének...
Erõss Zsolt könyvében leírták, hogy a mászásokra igen komolyan kell készülni, de nem edzõteremben, mert 7000m felett teljesen más világ van, amit nem lehet szimulálni...
(Emellett tudni kell, hol van az a lépés, amikor visszafordul az illetõ, félretéve a sikertelenség/kudarc érzését, elõvéve a túlélési ösztönt... Ezt nem lehet tanítani...)

[Parasztcipo]

Kár hogy rendes munka mellett nincs idõ valahova elmenni nyári valamilyen termeléssel kapcsolatos idénymunkára. Ott aztán lehetne edzeni. Mindenesetre jövõre azt tervezem, hogy feltérképezem a környék Szedd magad akcióit. Az is valami, ha már nincs jobb.

[Ihasz Laci]

Igazat megvallva, olvasgatok néha a hegymászás témában...
Sajnos az ipari turizmus ott is felvirágzott, így olyan embereket "cipelnek fel" a hegyekre, akiket a kisebb helyekre( grosslochner pl.) fel sem engednének...
Erõss Zsolt könyvében leírták, hogy a mászásokra igen komolyan kell készülni, de nem edzõteremben, mert 7000m felett teljesen más világ van, amit nem lehet szimulálni...
(Emellett tudni kell, hol van az a lépés, amikor visszafordul az illetõ, félretéve a sikertelenség/kudarc érzését, elõvéve a túlélési ösztönt... Ezt nem lehet tanítani...)

ebben teljesen egyet ertek. szerintem semmi koze nem volt a no halalahoz annak, hogy vegetarianus volt. foleg ugy, hogy a cikk vegen emlitek meg masik 2 ember meghalt a maszo csoprtbol akikkel a vega no maszott.
csak fizessenek erte aztan barkit felvisznek, a csucsra jutast meg eroltetik minden aron mert a sikertelen maszas nem jo reklam. aztan ez lett a vege a hulyesegnek.

[P. Dude]

Nem tudom, hogy ezt hova tegyem, talán ide passzol. Ez a topik amúgy is nagyon érdekel, majd végigolvasom az elejétõl.

A glutaminról van szó a videóban. Korábban nem foglalkoztam ezzel, most a járvány idején viszont hallottam egy infót arról, hogy a glutamin mennyire alapvetõ az immunrendszernek (edzéstõl függetlenül). Nem tudom, nem értek hozzá, de olvasgatva róla, nem tûnik hülyeségnek. A Scitecet ismerem, több terméküket használtam/használom, úgyhogy bementem a helyi üzletbe, és feltankoltam G-Bomb glutaminból. Most egy ideje használom, egyelõre napi 10 grammal kezdtem, aztán majd lehet fokozatosan növelem 15-20 grammig.

https://shop.builder.hu/mindent-a-glutaminrol-a4790

[P. Dude]

Ez egy jó összefoglaló cikk, és alatta van elég sok kérdés-válasz is: https://shop.builder.hu/glutamin-a2878

A G-Bomb (https://shop.builder.hu/glutamin/scitec-nutrition-g-bomb-2-0-500-gr-p5944) amúgy elég drága, de azért azt választottam mégis, mert többféle glutamin van benne, és sokkal jobban szívódik fel, sokkal több hasznosul belõle.

[P. Dude]

Na, jobban beleolvasgattam a topikba.

Az elsõ dolog, ami eszembe jut, hogy bármit is jelentsen az "egészséges" vagy "tudatos" táplálkozás, az SHTF-ben nyilván lehetetlen lesz. Ezt írta is valaki régen, itt a topikban. Persze nem azt mondom, hogy addig is nem kell odafigyelni a kajára, csak megállapítottam, hogy aztán már nem lehet.

És itt nem kell feltétlenül SHTF-re gondolni. Sem pedig világ-, vagy akár csak Európa-szintû folyamatokra, eseményekre. Ha "csak" egy olyan helyzetet feltételezünk itt Magyarországon, amit a bemutatkozó topikban felvázoltam (http://magyarprepper.us/showthread.php?1407-%E2%80%9Emosolygok-mint-egy-mona-lisa%E2%80%9D&p=95188#post95188), akkor szerintem már összeomlik annak a lehetõsége, hogy az emberek tudatos kajálással tudjanak foglalkozni. Mármint azok sem, akik addig foglalkoztak ilyesmivel.

És az a helyzet valószínûleg nem évtizedes távlatokban van, hanem inkább évesben. Még csak nem is a kifutására gondolok, hanem a kísérõjelenségeire. Hogy lassacskán országossá válik az észak-magyarországi bûnözési helyzet. Hogy egyre kevesebb lesz a képzett munkaerõ (utánpótlási lehetõség nélkül), és ezért egyre kevesebb lesz a beruházás, a meglévõ cégek pedig elmenekülnek. Hogy nyugdíjazási és segélyezési krízis lesz, és rendszeressé válnak a csoportos fosztogatások. Mondanom sem kell: a fentiek borulását brutális tempóban gyorsíthatja fel a koronavírus nyomán kialakuló munkanélküliség. Ez már elegendõ lenne ahhoz, hogy stabilan kialakuljon egy ahhoz hasonló helyzet, amirõl FerFal (https://varositulelo.blog.hu/2012/09/02/tulelni_az_argentin_allamcsodot) írt az argentin államcsõd kapcsán.

Ott pedig szerintem már rég nem lehet válogatni, hogy mit eszik az ember. És attól még hol van a Walking Dead konzervkeresgélés.

[Dream_walker]

Erre valószínûleg valamiféle alapjövedelmes megoldás fog születni, máshogy ugyanis nem tûnik megoldhatónak hosszú távon a dolog. Sokan a gazdasági meg az ilyen-olyan elõnyökkel próbálják népszerûsíteni az alapjövedelmet, de inkább ez lesz a fordulópont, hogy etetni lehet vele a tömegeket, és ezzel lenyugszanak. Márpedig a pénzesek közül 100%, a tényleg pénzek közül tényleg 100% beszállna az alapjövedelem költségeibe, csak maradjon mindenki nyugton a seggén.

[P. Dude]

Erre valószínûleg valamiféle alapjövedelmes megoldás fog születni, máshogy ugyanis nem tûnik megoldhatónak hosszú távon a dolog. Sokan a gazdasági meg az ilyen-olyan elõnyökkel próbálják népszerûsíteni az alapjövedelmet, de inkább ez lesz a fordulópont, hogy etetni lehet vele a tömegeket, és ezzel lenyugszanak. Márpedig a pénzesek közül 100%, a tényleg pénzek közül tényleg 100% beszállna az alapjövedelem költségeibe, csak maradjon mindenki nyugton a seggén.

A spanyoloknál már tervezgetik: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200410/spanyolorszagban-is-johet-az-egyseges-alapjovedelem-425454


A Budavári Önkormányzat pedig negyedévig havi 100 ezerrel támogatja a rászorulókat, válságkezelõ alapjövedelem címen: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200406/egy-budapesti-keruletben-mar-ingyenpenzt-adnak-a-raszoruloknak-424564

Azt mondjuk nem tudom, meddig kellene eljutni ahhoz, hogy itthon akármelyik kormány bevezetné ezt...

[P. Dude]

Folytatva a kaját: ott tartottam, hogy szerintem már egy "SHTF-szerû" helyzetben is felejtõs lenne a tudatos/egészséges táplálkozás.

A másik szintje ennek a jelen, és azon belül is a gyûjtögetés, a készletek felépítése. Itt pedig azzal kellett szembesülnöm, hogy nem bioélelmiszerbõl fogok bespájzolni... :) Ahogy írtam, kezdõ prepper vagyok. Elsõ lépésként egy egyszerû megoldást választottam: megvásároltam azt, amit a Városi túlélõ blog anno leírt (https://varositulelo.blog.hu/2012/02/05/10_font). Aztán pedig TMIB videójának (http://tuleloblog.blogspot.com/2020/02/korona-virusra-keszules-tartos.html) a segítségével gyarapítgattam a készletet. A vásárlások elõtt alaposan körbenéztem, megkerestem az akciókat és a legolcsóbb termékeket. Így is sokba került, legalábbis nekem.

Nagyjából ugyanazokat az élelmiszereket megnéztem bio, és ilyen-olyan egészséges változatban is... Nem volt sok kérdés, szerintem a töredékét tudtam volna megvenni annak a mennyiségnek, amit így azért egyszerre meg tudtam vásárolni. És azt hiszem, sokan lehetnek így mind pénzzel, mind idõvel: inkább megvesszük nagyobb tételben a "sima kaját", amit bióból mondjuk fél évig kellene gyûjtögetni, addigra meg az eleje már kezdene lejárni. :)

Itt megint nem akarok lebeszélni senkit arról, hogy nézzen szét mondjuk a Herbaházban is, stb. Nekem is vannak otthon bio dolgok. Csak úgy látom, hogy már egy visszafogottabb élelmiszer-tartalék is vagy irreálisan drága lenne "tiszta" kajából, vagy nagyon lassan lehetne begyûjtögetni.

[P. Dude]

Ami pedig a topik címét illeti, hát nem tudom... Az remek, ha valakinek van egy farmja. Nekem például jelenleg nem lenne rá idõm. A Krisna-völgyben (https://krisnavolgy.hu/biofarm/) nyomják ezerrel: gabonafélékbõl és gyümölcsbõl teljesen, zöldségbõl 70 %-ban önellátóak, 200 hektáron gazdálkodnak, vegyszermentesen. Igaz, õk húst nem esznek.

Elég az hozzá: nekem és még sokaknak marad a bolt. De akik eddig piacra jártak stb., azoknak is elég egy vakcina nélküli vírus ahhoz, hogy áttérjenek a Tesco házhozszállításra. Szóval kicsit önámításnak érzem ezt a "fogyasztói társadalomtól való függetlenedést" is. (Bár van már érintésmentes piarc (https://index.hu/video/2020/04/18/dunakeszi_erintesmentes_piac/) is.)

És az önellátás hiánya mellett a másik probléma szerintem a rengeteg ellentmondásos információ. Erre már utaltam a C-vitamin topikban is. Ezt régóta figyelem az ismeretségi körömben, meg olvasgatok a témában: valahogyan mintha a táplálkozáshoz tényleg mindenki értene... De érdekes módon mégis mindenki mást vél tudni ugyanarról. És nyakon öntenek már mindennel, Schoberttõl a paleón át, a harcosok étrendjén keresztül a vegetárius kajáig. És az az igazság, hogy ha valaki nem ír nyilvánvaló ostobaságot, akkor a laikus számára (akinek nincs ezzel kapcsolatos végzettsége) ezek a mindenféle kajakönyvek sokszor egyformán meggyõzõek tudnak lenni.

Számomra egyébként Drugs Bunny könyve (https://shop.builder.hu/testepites/body-builder-a-sarga-kapszula-drugs-bunny-p8527) adta eddig a leginkább józan és követhetõ infókat kaja témában. Más kérdés, hogy ami szerinte olcsó, az szerintem drága. :)

[bel]

Szia,

A keszletekhez: a szarzatesztat nem lattam a linkelt listan, es szerinem az is alapveto fontossagu.

BioI elelmiszerek: hat igen, ez elsodlegesen egy durvan arnovelo szo, de azert lehet talalni megfelelo kompromisszumot. Pl. a disznozsir hasonlo aru mint a margarin, de messze egeszsegesebb, szoval a margarint (alapanyagkent) konnyu elkerulni. Persze keszetelekben (ide ertve pl. a napolyit is) mar joval nehezebb elkerulni.

Vagy hasonlo a helyzet a mindenfele edesitoszerekkel, alapanyagkent azt sem nehez elkerulni; persze az teny, hogy a 3 lehetseges valasztasbol (vegyszer, vegytiszta cukor, mez) a legjobb a legdragabb (gyk. a mez). Ezzel egyutt nekem tobb mez van raktaron, mint cukor (es persze edesitoszerbol egy gramm sincs, ahogy margarint sem vettem mar legalabb 10 eve).

Szerintem a "fogyasztoi tarsadalomtol valo fuggetlenedes" nem onamitas, "csak" ahogy irod, a legtobb embernek sem az idejebe nem fer bele, sem helye nincs hozza.
Kb 50 evvel ezelott az volt a mindennapos az emberek (szegenyebb) tobbsege szamara, hogy nem vasaroltak be minden honapban boltban, es ha kellett volna, akkor akar par evig is kihuzzak vasarlas nelkul (persze egy gyereken hulyen nez ki az egy evvel korabban kinott ruhaja, de ha nagyon muszaly, akkor akar meg egy fuggoleges csik bevarrasaval is meg lehet novelni a meretet).
Es ehhez nem is kellett nagyon specialis dolog, fejenkent par hektar fold, ahol megtermett a buza/krumpli/zoldseg/gyumolcs, par tyuk es nyul. Meg persze hogy legyen a faluban egy kis malom (ahol termenyert orolnek), par tehen (szenaert tej).
Igy szinte csak szerszamot/edenyt, ruhat, gyogyszert kellett vasarolni, de ezek kozul a szerszamokat ritkan kell potolni, ruha eseten lehet kompromisszumot kotni, gyogyszer helyett meg lehet tobb gyereket csinalni (6 gyerekbol siman felno 2 akkor is, ha nem kap gyogyszert).

Persze nyilvanvalo, hogy ez mara alapjaiban megvaltozott. Szamomra az a legmeglepobb, hogy 20-30 evvel ezelott meg tele volt a vilag jo ertelemben vett falusival, akiknek volt egy viszonylag kicsi muvelt kertjuk, ahova buza/kukorica ugyan nem fert el, de zoldseg/gyumolcsbol, tojasbol es husbol onellatoak voltak legalabb nagyjabol. Marmint az a meglepo, hogy ez mara mennyire megvaltozott, dobbenet, hogy sok szegeny ember nezi a plafont otthon (pontosabban a TV-t, jo esetben otthon es nem a kocsmaban), ahelyett, hogy legalabb ezen a szinten onmaganak megtermelne ezeket, mikozben minden adott a szamara (telek es szabadido is, azt meg nem hiszem el, hogy nincs 1-2 ezer Ft-ja befektetni vetomagba, hogy aztan legalabb a 10-szereset megtakaritsa ennek az osszegnek).

Bel

[P. Dude]

A tészta valóban nem volt a blogos listán, de én vettem. Illetve TMIB videója alapján is vásárolgattam, ott szerepel a tészta is.

Érdekes, amit a falvakról írsz. Eszembe jutott róla Bogár Lászlónak egy könyve, A jövõ elkezdõdött címû, 2016-ban jelent meg. A negyedik fejezet címe: Mi lesz veled, magyar vidék? Kb. 100 oldal, érdemes elolvasni, sok témát érint benne. Õ is utal az általad írtakra, vagyis arra, hogy "a kérdés fõként szellemi természetû". És részletesen bemutatja, mennyi tudatosság volt abban, hogy ilyenné tették a mai embereket. Csak egy rövid részletet beírok:

"Az elképesztõ erejû önpusztítás fõ helyszíne a vidék. A falusi férfiak viselik a társadalmi, gazdasági, kulturális, ökológiai, politikai változások súlyának zömét. És miközben tökéletesen felkészületlenek ezekre a változásokra, tökéletesen kiszolgáltatottak is. Valójában itt is hasonló dolog történik, mint a XVI. századi Nyugat-Európában. A paraszti társadalom szétroncsolása és anyagi, fizikai, szellemi energiáinak a brutális, gátlástalan kiszivattyúzása adja az >>eredeti tõkefelhalmozás<<-nak nevezett folyamat lényegét. A magyar vidék kifosztatik elõször az ötvenes években, amikor a belõle kiszívott erõforrásokból építik fel az akkor még >>szocializmus<<-nak nevezett ipari kapitalizmus technostruktúráit. De kifosztatik másodszor is, amikor a fent elemzett hetvenes–nyolcvanas évek során belõle szivattyúzzák ki azokat az erõforrásokat, amelyek a >>rendszerváltás<<-ra való átmenethez szükségesek az elitcsoportok számára. Ez itt inkább már az önkifosztás diszkrét megengedésének fázisa. És végül, mint a következõ fejezetben látni fogjuk, kifosztják harmadszor is az úgynevezett >>rendszerváltás<< során, amikor a vidék helyi társadalmainak az elõzõ évtizedekben óriási energiákkal kiépített újrateremtési mechanizmusait a >>szabadpiac<< cinikus jelszavaival éppen azok (és utódaik) rombolják szét és fosztják ki, akik az elõzõ kifosztási hullámoknak a konstruktõrei és fõ haszonélvezõi voltak."

[P. Dude]

Említettem Drugs Bunny könyvét: A sárga kapszula. Még a leginkább reálisnak és követhetõnek ezt tartom azok közül, amiket eddig olvastam.

Elõször is abból indul ki, hogy rendszeresen edzünk. Ez szerintem nem ritka prepper körökben, úgyhogy tegyünk egy pipát.

Az edzés - és táplálkozás - módját felosztja az elérendõ célok szerint. Úgy gondolom, hogy itt nálunk leginkább az jöhet szóba, amit Bunny testkompozíció-változtatásnak nevez: "...amikor valaki hosszú távú eredményben gondolkodva, lassan akar célt érni."

Ahogy írja: "Az alap koncepció itt az, hogy nincs tömegelés-diéta ciklizálás, hanem kvázi egyszerre akarjuk megvalósítani a két célt, természetesen korlátozott szinten. Az elv nagyon egyszerû: ha jól edzel és jól kajálsz - hiába nem lehet szálkásítani és tömeget növelni egyszerre -, biztosan jobban fogsz kinézni. Vagyis hosszútávon a testzsírod csökkenni fog és izmosabb leszel."

Talán egy ilyen fajta edzés lehet az, amit az egyéb elfoglaltságaink mellett, illetve nem 20 évesen a legtöbben vállalni tudunk. Így ehhez néztem a kajálást: "Ez gyakorlatilag egy rendbe rakott étrendet jelent moderált mennyiségekkel, kicsit a diéta felé hajazva". Férfiaknak napi 2 gramm fehérjét javasol testsúlykilónként, és napi 3 gramm/tskg szénhidrátot. Nõknek ugyanezt egy kicsit kevesebb, 2-3 g/tskg szénhidráttal.

A zsír számolgatásával nem vacakol: minél kevesebbet. Fõleg a telített zsírral kell vigyázni, mert az gátolja, hogy a szénhidrát beépüljön az izomba, akkor meg zsír lesz belõle. Telítetlen zsírokból mehet akár napi 10-30 gramm. Vannak erre jó kiegészítõk, Bunny inkább azokat ajánlja, de meg lehet oldani lenmagolajjal is, stb. Nekem például van otthon Scitec Omega-3 kapszula, és bio lenmagolaj.

Sok zöldség a rost miatt az emésztésnek. Hogy hasznosuljon is az, amit megeszünk. Akár szimplán fél kiló sima fagyasztott zöldség naponta. Fûszerek, szószok normális mennyiségben. Konyhasó helyett tengeri só, cukor helyett valami alternatíva, cukros italok helyett víz. Sima csapvíz, 10 testsúlykilónként fél liter vagy több naponta. Napi 3 liter a minimum, 80 kiló fölött mehet az 5 liter.

Vitamin és ásványi anyag nagy mennyiségben. Bunny ezt mindenképp kiegészítõbõl ajánlja. Ez örök vita, nem mennék nagyon bele. Annyit fûzök csak hozzá, hogy ezek bevizsgált, engedélyezett élelmiszerek. Nem engedélyeznék a 2 grammos C-vitamin kapszulát, ha egy átlagos felnõtt ember nem fogyaszthatna 2 gramm C-vitamint. Nyilván lehet összeesküdözni, hogy hát ezt is, azt is engedélyezik. De kiindulni úgyis csak ebbõl tudunk: ha a tápkieg boltban megvehetjük a 2 grammos C-vitamin kapszulát, akkor valószínûleg nem lesz bajunk tõle. Meg akik szörnyülködnek a kis Multi Pro tasakomon, azok nem veszik figyelembe, hogy több dolgot ki szokás hangsúlyozni a kiegészítõk kapcsán. Például, hogy vitamint normális kajálás mellett szedünk. Napi több liter víz mellett szedünk. Rendszeres testmozgás mellett szedünk. Satöbbi. Ezért az a neve, hogy kiegészítõ.

Ha ilyet választunk, akkor nyilván optimális nem magunknak összeszedegetni, hanem venni egy komplex multivitamin és ásványi anyag kiegészítõt. Azt szakemberek állították össze, figyelemmel a kölcsönhatásokra, egymáshoz képesti mennyiségekre, arányokra. Tasakosban érdemes gondolkodni: egy dobozban 30 tasak, és a tasakokban ott vannak a napi kapszulák. Legyen benne minimum ezer mg C-vitamin. Ami mellé Bunny ajánl még pluszban C-vitamint, hogy kijöjjön összesen minimum napi 3 gramm.

[P. Dude]

Na még befejezem az ismertetõt, aztán majd azt is megírom, hogy hol látom a buktatókat.

Szénhidrátból a lassan felszívódót javasolja. Gyors felszívódás, tehát cukor kizárólag edzés után kell. Az elõzõ hozzászólásomban említett edzésnél elegendõ olyan 30-40 gramm Vitargo vagy szõlõcukor. (Vagy ha nem külön visszük be az edzés utáni fehérjétõl, akkor egy minimum 30 % fehérjét tartalmazó tömegnövelõ). De inkább Vitargo, mint szõlõcukor, mert az elõbbi sokkal jobban szívódik fel a gyomorból, és normális az íze. Esetleg fele-fele arányban lehet keverni szõlõcukorral. Illetve ki lehet egészíteni zabpehellyel is. Az edzés utáni 2 órában mindenképp szükség van 1 gramm/tskg szénhidrátra.

Az edzés utáni szénhidrát koncentrátum a legfontosabb, aztán jön a fontossági sorrendben a reggeli, és az edzés elõtti étkezés. De az összes kajálásnál kell szénhidrátot enni, kb. arányosan elosztva azt a napi 3 g/tskg mennyiséget. Rizs, basmati, barnarizs, ezekben 70-80 % a szénhidrát. Zabpehely (60 %), lencse (változó, a konzerv 10 %), bab (konzerv 20 %), krumpli (20 %), teljes kiõrlésû tészta (75 %), teljes kiõrlésû kenyér (40 %). Érdemes több fajta forrást használni, de ami feldolgozottabb, azt inkább csak kiegészítésnek. A zöldségek 5 % körüli szénhidráttartalmával (pl. zöldbab, brokkoli) nem vacakol, mert nem számottevõ. A zöldséget a rost miatt esszük. A sima fehér rizs egyébként viszonylag gyorsan szívódik fel, de csak ha önmagában fogyasztjuk. Hússal, pl. csirkével már jóval lassabban. Melléjük meg mehet a párolt zöldség, saláta.

Zsírból kb. az a jó, ami szobahõmérsékleten folyékony. Ami meg szilárd, az rossz, és inkább csak ízesítésre használandó. Különösen rossz a transzzsír, pl. a margarin. Jók az olajos magvak, pl. dió, mogyoró. Halak, lenmagolaj, halolaj kapszula, olívaolaj.

Fehérjébõl csirke, pulyka, marha, hal. Ezekben átlag 20 % körüli a fehérje, és nem olyan zsírosak. Ami zsír a húsokban van, az nagyrészt telített. Ezért kerülendõ pl. a disznyó.

Második legjobb a tojásfehérje, harmadik a sovány tejtermékek, mint pl. a zsírszegény túró. Ezek olyan 10-12 % fehérjét tartalmaznak. Tej nem jó, felvágott nem jó. Egyébként ezt a napi minimum 2 gramm/tskg fehérjét (meg minden mást is) Bunny sima testsúlykilónként számolja, mert a tiszta izomtömeget nem tudjuk otthon pontosan megmérni. A növényi fehérjékkel nem nyûglõdik. Úgysem teljes értékûek, úgyhogy nem fog ártani az izomépítésnek, ha pluszban bemegy egy kis növényi fehérje is.

Fehérjénél is az edzés utáni a legfontosabb, mert az izmok akkor tudják felvenni a legtöbb tápanyagot. Olyankor minimum 30-50 gramm fehérje kell, legjobb a tejsavó izolátum (esetleg koncentrátum és izolátum keverve). Ha nem toleráljuk a tejsavót, akkor pedig szójaprotein izolátum. (Fehérjeporból általában két adagolókanál jelent olyan 40 gramm tejsavót. Az kimérve kb. 60 gramm por). A többi fehérje meg nagyjából arányosan elosztva a nap folyamán. Itt is érdemes többféle forrást használni.

Edzés után amúgy a legjobb egy tömegnövelõ, aztán akkor nem kell külön szénhidrátot meg fehérjét venni, összeöntögetni, stb. Egy jó tömegnövelõben van elég fehérje, és gyorsan felszívódó cukor is (vagy egyszerû és összetett szénhidrát vegyesen). De a többi étkezés már inkább szilárd kaja legyen, mint turmix. Tömegnövelõbõl az edzés utánin kívül maximum napi még egy ajánlott, ha étkezést szeretnénk kiváltani vele. (Fehérjébõl napközben - tehát nem edzés után - a tejsavó koncentrátum a legjobb. Lefekvés elõtt a kazein tartalmú fehérje, ami lassan szívódik fel.)

[P. Dude]

Röviden összefoglalva: nem mondanám, hogy teljesen egyetértek a topik címével. A sárga kapszula számomra logikus, érthetõ dolgokat ír. Nem tudok igazán belekötni az érveibe. Plusz Bunny tapasztalatból beszél, gyakorlati dolgokról. És meg lehet nézni, hogy mit ért el. Nem jön olyasmikkel, amik leírva jól hangzanak, de ha megpróbálod beilleszteni õket egy átlagos hétbe, akkor azonnal megdõlnek. Szóval szerintem kivitelezhetõ egy viszonylag tudatos, a mai világ lehetõségeihez képest egészséges táplálkozás.

A lehetséges buktatókat abban látom, hogy:

1. Bunny könyvére is igaz, hogy már egy SHTF felé mutató helyzetben sem fog az ember így táplálkozni. Amikor államcsõd fenyeget, akkor azért nem az edzés utáni turmix a fontos. És fõként nem a napi 5-6 étkezés. Kevesebb alkalomra elosztva viszont nem nagyon lehet megenni azt a mennyiséget. Tehát az biztos, hogy olyan körülmények között, amiket mondjuk FerFal Argentínában felvázolt, a legtöbb ember nem tudna megoldani napi minimum 5 teljes értékû étkezést.

2. "Az étrendnek minimum 3 óránként teljes étkezést kell tartalmaznia, ez minimum 5-6 étkezés naponta. Gyakorlatilag egész nap ehetnénk: mint a járó motornál, folyamatosan kéne bevinni az üzemanyagot. A táplálékot azonban fel kell dolgoznunk, át kell haladnia az emésztõrendszerünkön. Ez az emésztési ciklus tart 2-3 óráig, anyagcsere sebességünktõl és a tápláléktól függõen." A közölt mintaétrend például 6 étkezést tartalmaz, plusz a 4. és 5. között egy edzés utáni turmixot. Ez tehát 7-nek számolható, legalábbis edzésnapokon.

Napi minimum 8 óra alvás az alap, amit javasol. Azt vonjuk le a 24-bõl, marad 16 óra. Ha felkelés után azonnal evéssel indítok, és közvetlenül lefekvés elõtt még eszem egyet, akkor kb. két és fél óránként kell ennem a nap folyamán a 6 étkezéshez. Akkor még nem számoltam, hogy közben van egy óra edzés, meg le kell nyomni egy turmixot edzés után. És csak a minimális 8 óra alvással kalkuláltam. Ha többet alszom, akkor annyival kevesebb idõ marad enni. :)

Erre azt mondom, hogy én például ezt jelenleg sem tudnám megoldani. Három, maximum esetleg négy étkezés férne bele a napomba. Arra elosztani azért necces lenne a 2 g/tskg fehérjét, meg a 3 g/tskg szénhidrátot. És az a 3 gramm még az alja, a testkompozíció-változtatásnál javasol annyit. Kifejezett izomtömeg növeléshez napi 5 g/tskg szénhidrátot ajánl férfiaknak, 3-4 g/tskg-t nõknek. (Az 5 gramm 70 kilós testsúlynál kb. fél kiló nyersen mért rizs.)

3. "...sokan próbálják becsapni magukat azzal, hogy ez a sport (bármilyen formában, legyen az tömegelés vagy diéta) sokba kerül. Ez egyszerûen nem igaz. A költsége egyrészt kordában tartható, másrészt könnyen esünk abba a csapdába, hogy az eddigi hétköznapi költségeinket nem számoljuk. A szar kajálásunk mellé ez nem plusz költség, hanem helyette lesz ez a költség. Az ár kérdése pedig téveszme: a csirkemell sokkal olcsóbb, mint bármilyen felvágott, a rizs, a zabpehely is fillérekbe kerül az iskolai/munkahelyi szendvicsekhez képest.
Ár/minõség, vagy ha úgy tetszik ár/teljesítmény arányban a testépítõ étkezés nemhogy drágább, hanem olcsóbb, mint a hagyományos. Matekozd ki, mibe kerül egy kiló csirkemell és mibe egy szendvics a büfében, amelynek a hasznos tápanyagtartalma nulla."

Na ez az a rész, amit szerintem kár volt beletenni a könyvbe. Bunny a honlapja szerint már 2014-ben 30 ezret kért egy kb. másfél órás személyes konzultációért. Ma, 2020-ban orvosok nem kérnek ennyit magánpraxisban. (A minimálbér pedig havi nettó 107 ezer forint.) És Bunny szerint az a 30 ezer "amúgy viszonylag nevetséges összeg". :D

Amiket fent idéztem tõle, azok is általánosító féligazságok. Gondolom, nem is számított arra, hogy valaki esetleg tényleg "matekozni" fog. Én matekoztam. Számoljunk 80 kilós testsúllyal. Nézzük azt a tömegnövelõ mintaétrendet, ami Bunny szerint "faék egyszerûségû, de olcsón kivitelezhetõ". Az egy hónapra (30 nappal számolva):

15 kiló csirkemell
3 kiló zabpehely
240 db tojás, aminek a sárgáját kidobod
13 és fél kiló rizs
15 kiló zöldség
300 ml lenmagolaj
30 tasak vitamin
egy havi adag tömegnövelõ

Akkor most én mondom, hogy lehet matekozni... Jó, a testkompozíció-változtatás ennél valamivel olcsóbb, de nem sokkal. Annyi, hogy ott kicsit kevesebb a zabpehely meg a rizs. Meg nyilván jobb a változatosabb étrend. Most az egyszerûség kedvéért ezt az elméleti mintaétrendet adtam össze egy hónapra, így könnyebb számolni az árakkal.

Összegezve: amiket eddig olvastam, azok közül A sárga kapszula áll legközelebb a realitáshoz. Viszont:

1. Ha egy társadalomban gebasz van (hangsúlyozom, hogy nem feltétlenül SHTF-re gondolok), akkor ennek a fajta táplálkozásnak a napi kivitelezése már erõsen kétséges.

2. Számomra jelenleg sem lenne megoldható az, hogy 2,5-3 óránként rendesen egyek. Fõleg, hogy a mennyiségek kimérése, és az alapanyagokra vonatkozó ismeretek miatt kizárólag saját sütés-fõzés jöhetne szóba. Emellett Bunny heti 3 erõsítõ edzést ajánl (mondjuk 1 óra), a többi napra pedig aerobot (40 perc és 1 óra között) tehát a hét összes napján van edzés.

3. Aránytalanul drága, ezen nincs mit szépíteni. És tegyük hozzá: aki prepperkedik, az ezer más dologra is költ. És nem büfés szendvicsekre meg bulizásra, amiket Bunny általánosítva emleget.

[bel]

Szia,

Az irasodban van, amivel egyetertek (pl. 2 gramm/kg napi feherje az ajanlott minimum edzeskor, a margarin egeszsegtelen), de amiben kulonbozik a velemenyem: szerintem az evolucio egy lassu folyamar, es az embereknek 10 000 es 100 000 evekbe tellett, mire hozzaalakult az emegsztesuk es a szervezetuk ahhoz, amit ettek.

Szoval szerintem azok a dolgok, amiket az emberek regen ettek (hus, gabona, zoldseg, gyumolcs, szalonna, ...) az mind egeszseges (persze megfelelo mertek eseten), azok pedig, amiket a (vegy)ipar gyart par 10 eve, azok mind egeszsegtelenek.

Meg azok is, amik 90%-ban megegyeznek valami termeszetessel. Egy pelda erre: a soska fozelek egeszseges, a szervezet vorosvertest-termelesenek nagyon hasznos. Ha fogja egy vegyesz, es legyart egy mu soska fozeleket, amibe beletesz ugyannyi rostot, ugyanannyi szenhidratot es ugyanannyi oxalsavat (ez jo esellyel messze 90% folott fog megegyezni a hagyomanyos soska fozelekkel), akkor az mergezo lesz az ember szamara, egesz konkretan a vorosvertest-termeleset tonkreteszi. Mert a soskafozelekben nem 3 fele anyag van, hanem valahol 300 es 3000 kozott, es ezek az altalunk nem ismert hatasu anyagok pont ellenkezo hatasuval teszik az oxalsavat.

Ezert aztan en azt gondolom, hogy minden kapszula, koncentratum es hasonlo dologrol: nem jo. Sok helyzet van, amikor ezek a kisebbik rossz (pl. betegseg eseten nem tud az ember 600 mg termeszetes C vitamint bevinni, tehat kisebb rossz a tisztitott C vitamin bevitele, mint hagyni kiurulni a szervezet sajat C vitamin raktarait).

Egy sztory az elelmiszerbiztonsagrol: par ember megnezett par teat, es a P. kamillatea tartalman ugy kiakadtak, hogy feljelentettek a ceget (egyaltalan nem volt benne kamillavirag) . A hivatal elso lepesben megvizsgalta, a minden elelmiszer hivatalos forgalombahozatalahoz szukseges dokumentaciot, es megallapitotta, hogy abban egyertelmuen le van irva, hogy kamilla virag NINCS a teaban. Megvizsgaltak a teat, megallapitottak, hogy abban kamilla virag egyaltalan nincs. Tehat minden rendben van, a tea 100%-ban megfelel az elvarasoknak.

Szoval nagyjabol azt lehet tudni, hogy amit gyogyszertarban gyogyteakent forgalmaznak, annak megfelelo hatoanyagtartalommal kell rendelkeznie, amit nem igy forgalmaznak, annak meg nem.

Bel

[P. Dude]

"szerintem az evolucio egy lassu folyamar, es az embereknek 10 000 es 100 000 evekbe tellett, mire hozzaalakult az emegsztesuk es a szervezetuk ahhoz, amit ettek."

Igen, ez logikusnak látszik. Ismét Bogár László említett írása jut eszembe. Leírja, hogy 1970-tõl 1995-ig a magyar mezõgazdaság termésátlagai két és félszeresükre nõttek. Csakhogy ezt 17-szer annyi üzemanyag, és 44-szer annyi vegyszer felhasználásával érték el. (Miközben egyébként háromszorosára nõtt az egy fõre jutó alkoholfogyasztás.) Tehát negyedszázad alatt átkergették a mezõgazdaságot egy olyan folyamaton, amihez alkalmazkodni mondjuk 100 év lett volna.

Az eredmény: 1970 és 1995 között a középkorú falusi férfiak rákhalálozása közel az ötszörösére nõtt. Általánosságban a magyar férfiak rákhalálozása 1972-ben ugyanolyan arányú volt, mint Ausztriában, illetve Nyugat-Európában. Tizenöt év leforgása alatt, 1987-re a hazai szám több mint a duplája volt az osztráknak. Ugyanezen 15 év során a magyar férfiak születéskor várható élattartama majdnem két évvel csökkent, míg az osztrák férfiaké 6 évvel nõtt...

"Szoval szerintem azok a dolgok, amiket az emberek regen ettek (hus, gabona, zoldseg, gyumolcs, szalonna, ...) az mind egeszseges (persze megfelelo mertek eseten), azok pedig, amiket a (vegy)ipar gyart par 10 eve, azok mind egeszsegtelenek."

Ebben épp a fenti példa miatt kételkedem. A mezõgazdaságunk ugyanazt a zöldséget, gyümölcsöt, húst, gabonát stb. termelte meg 1970 és '95 között is. És pont azoknak a középkorú falusi férfiaknak nõtt az ötszörösére a rákhalálozása, akik ebbõl éltek, ebben dolgoztak, ezeket a terményeket, ételeket ették. És nem voltak idõsek sem. Õk aztán biztosan nem szedtek vitaminkapszulát, nem ittak fehérjeturmixot. Azon éltek, ami többször elõkerült korábban is ebben a topikban: a "régi ételeken". Csakhogy közben a mezõgazdaságot 17-szer annyi üzemanyaggal, és 44-szer annyi vegyszerrel terhelték le 25 év alatt. És így kerültek ki belõle az általatok többször említett "régi ételek". Csak sajnos azok így már nem a régi ételek voltak. Hanem "új ételek", ki tudja, hányféle vegyszer ismeretlen hatásaival és kölcsönhatásaival összezavarva.

Errõl beszélnek például a vitaminok mellett érvelõk, amikor a mai ételek vitamin- és ásványi anyag hiányát említik. De persze ez csak egy részterület. Ahogy a fenti elborzasztó számokból látható, ennél sajnos sokkal többrõl van szó. Hogy mi lehetne a megoldás, azt pedig nem tudom...

[P. Dude]

Félreértés ne essék: nem kizárólag a mezõgazdaság szétzilálásának tulajdonítom a fenti számokat. Nyilván volt köze a halálozásokhoz például a megnövekedett alkoholfogyasztásnak is, stb. De: annak is volt oka, hogy 25 év alatt annyira megváltoztatták az életet, annyival több lett a stressz, hogy az emberek háromszor annyi piát ittak meg.

A második megjegyzésem, hogy Bogár Lászlótól egyébként hiányolom a hivatkozásokat, lábjegyzeteket. Ahogy A sárga kapszulából is, ha már itt tartunk. Valahogy a mai "ismeretterjesztõ" könyveknél (fõleg azoknál, amik edzésrõl/táplálkozasról szólnak), nagyvonalúan el szokás tekinteni a hivatkozásoktól. Ez pedig mindig gyanús. Mindazonáltal Bogár közgazdász, doktori címmel és három nyelvvizsgával (franciából felsõfokú), egyetemi oktató. Nem hiszem, hogy olyan adatokkal dobálózna, amiket ne tudna hivatkozással alátámasztani.

És a harmadik megjegyzésem: nyilván a vegyszerek általi terheltség, stb. érvényes a testépítõk által evett rizsre, csirkére, egyebekre is. Éppen ezért írtam, hogy továbbra sem tudom, mi a megoldás. Azt viszont nem hiszem, hogy a táplálék-kiegészítõk bármivel is rosszabbak lennének, mint a magyar mezõgazdaság által 2020-ban megtermelt ételek. Ha mást nem, szerintem annyit minimum elmondhatunk, amit te is írtál: hogy napjainkban a kisebbik rossz az, ha az ember kiegészíti a táplálkozását. Viszont szerintem a nagyobbik rossz egyszerûen az, ha nem egészíti ki. De még abban sem vagyok biztos, hogy a kiegészítõk egy kisebbik rosszat jelentenének. Lehet, hogy épp azok jelentik a jó megoldást. Legalábbis én ismertem olyan 45 év körüli falusit, aki belehalt a piálásba (ha már emlegették itt a topikban a "jó" falusi házipálinkát is), de olyat nem ismerek, akirõl tudni lehetne, hogy bármi baja lett vitaminszedéstõl.

Annyi biztos, hogy 1970 és '95 között olyan mértékû egészségrombolás (és demográfiai pusztítás) ment végbe a magyar lakosság körében, ami szinte példátlan a nemzetközi statisztikákban. Bogár szerint nem túlzás azt állítani, hogy ami abban a 25 évben lezajlott, az akár egy évszázadra rajta hagyhatja a nyomát a magyar társadalmon, illetve annak népesedési folyamatain.

[bel]

Szia,

Hat igen, a legjobb megoldas nem kivitelezheto: hogy az ember tudja, hogy mit eszik meg. :-(

Aztan meglatjuk, hogy a virus miatt eszek-e iden vegyszermentes paradicsomot (rengetet palantam van :-)).
Zoldhagymar biztosan (azok mar most szepen nonek). :-)

De persze ami az etel zomet adja (liszt, krumpli), azt tovabbra is boltban veszem.

Bel

[Dream_walker]

Leírja, hogy 1970-tõl 1995-ig a magyar mezõgazdaság termésátlagai két és félszeresükre nõttek. Csakhogy ezt 17-szer annyi üzemanyag, és 44-szer annyi vegyszer felhasználásával érték el. (Miközben egyébként háromszorosára nõtt az egy fõre jutó alkoholfogyasztás.) Tehát negyedszázad alatt átkergették a mezõgazdaságot egy olyan folyamaton, amihez alkalmazkodni mondjuk 100 év lett volna.

Nos, a felvilágosodott régiókban ezt úgy csinálják, hogy ha a költség-haszon arány nagyon elromlik, akkor változtatnak a módszereken. '70-ben kivonult a fél falu, mikor megérkeztek az elsõ szántótraktorok a tsz-be, vagy amikor megjelentek a szántóföldi permetezõgépek.
Az üzemanyag és a vegyszerfelhasználás növekedés drasztikusnak tûnik, legalábbis a mai szemmel, csakhogy a skála kiindulópontja nagyjából a nulla volt. Így viszont ez csak hatásvadászat.
Azt lenne érdemes megnézni, hogy az 1995-2020 közötti 25 évben hogyan alakult, és egymás mellé tenni a kettõt. 25 évet hasonlítunk a 25 évhez, ugyebár. Gyanítom, hogy sokkal szerényebbek a számok, csak azokról nem lehet félelmetes monológokat írni :D :D

Másrészrõl ebbõl az egész sztoriból hiányzik a megfelelõ végkövetkeztetés:
Ha jó dolog, hogy a termésátlag duplázódik, de rossz dolog, hogy sok cucc kell hozzá, akkor érdemes abszolút értékben növelni a termelést, nem pedig átlagban, azaz relatívan. Márpedig abszolút értékben egy duplázás messze nem varázslat a mai technológiai színvonalon, kárpát-medencei klímán. Csak melós, meg ész is kell hozzá.

[P. Dude]

Nos, a felvilágosodott régiókban ezt úgy csinálják, hogy ha a költség-haszon arány nagyon elromlik, akkor változtatnak a módszereken. '70-ben kivonult a fél falu, mikor megérkeztek az elsõ szántótraktorok a tsz-be, vagy amikor megjelentek a szántóföldi permetezõgépek.
Az üzemanyag és a vegyszerfelhasználás növekedés drasztikusnak tûnik, legalábbis a mai szemmel, csakhogy a skála kiindulópontja nagyjából a nulla volt. Így viszont ez csak hatásvadászat.
Azt lenne érdemes megnézni, hogy az 1995-2020 közötti 25 évben hogyan alakult, és egymás mellé tenni a kettõt. 25 évet hasonlítunk a 25 évhez, ugyebár. Gyanítom, hogy sokkal szerényebbek a számok, csak azokról nem lehet félelmetes monológokat írni :D :D

Másrészrõl ebbõl az egész sztoriból hiányzik a megfelelõ végkövetkeztetés:
Ha jó dolog, hogy a termésátlag duplázódik, de rossz dolog, hogy sok cucc kell hozzá, akkor érdemes abszolút értékben növelni a termelést, nem pedig átlagban, azaz relatívan. Márpedig abszolút értékben egy duplázás messze nem varázslat a mai technológiai színvonalon, kárpát-medencei klímán. Csak melós, meg ész is kell hozzá.

Igen, ez érdekes lenne, megnézni a '95 és 2020 közötti számokat. Sajnos, ahogy írtam, már az 1970 és 1995 közti adatoknál is hiányzik a hivatkozás, így nem tudom, hol lehetne keresgélni.

A topik témája szempontjából inkább az a releváns, hogy mi történt abban a 25 évben a lakosság egészségével. A táplálkozás tekintetében mindegy, hogy közel nulláról indult-e az üzemanyag- és vegyszerfelhasználás. Az számít, hogy 25 évre vetítve egy 17-szeres üzemanyag- és egy 44-szeres vegyszerfelhasználás mellett valamiért ötszörösére nõtt a középkorú falusi férfiak rákhalálozása, két évvel csökkent az átlagéletkor, stb. Ha ez valóban így van, az szerintem napjainkra sem jelenthet sok jót számos bolti élelmiszer kapcsán.

[Dream_walker]

A táplálkozás tekintetében mindegy, hogy közel nulláról indult-e az üzemanyag- és vegyszerfelhasználás. Az számít, hogy 25 évre vetítve egy 17-szeres üzemanyag- és egy 44-szeres vegyszerfelhasználás mellett valamiért ötszörösére nõtt a középkorú falusi férfiak rákhalálozása, két évvel csökkent az átlagéletkor, stb. Ha ez valóban így van, az szerintem napjainkra sem jelenthet sok jót számos bolti élelmiszer kapcsán.

Nem valamiért. Hanem pontosan ezért.
A több üzemanyag nagyobb légszennyezést jelent (füstgáz + por), a több vegyszer több szermaradványt és elsodródást, máshol lerakódást jelent.
A nagyobb termésátlag, a jobb gépesítés és az agresszívebb növényvédelem több profitot jelent, magasabb fizetést, a lakosoknál megnövekedett fogyasztást. Jellemzõen a "károsabb" élelmiszerekbõl, értsd drágább füstölt húsfélék, több cukor, több finompékáru. Emellett több alkoholfogyasztás, mégpedig a drágábból, az égetett szeszbõl.

Tehát egyrészt a munkakörülmények egészségtelenebbekké váltak, másrészt az életmód szintén az egészség szempontjából kevésbé pozitív irányba változott.

Ezek következménye pedig pontosan az, amit írtál. Nem a bolti élelmiszer csinálja, hanem az emberek saját magukkal. Nem nagy misztikum, és nem a vidék szétverése áll a dolgok hátterében, hanem az emberi gyarlóság, amely a pszichológiánkból fakad.

[bel]

Szia,

Jo iras, de szerintem nem a fustolt, hanem a fustaromas husfelek az egeszsegtelenek.
Az mas kerdes, hogy egyre kevesebb helyen kapni fustoltet.

Bel

[P. Dude]

Közben a netet bújtam erre-arra. Megint sokat olvastam a táplálkozásról, és aztán mindegyik információnak elolvastam az ellenkezõjét is. :) Tényleg olyan, mintha ehhez mindenki értene: izraeli katonától magyar programozó matematikusig a kajálásról írnak könyveket. Nem tudom, ez más területeken miért nem alakult ki. Például mit szólna az asztalos, ha bemennék hozzá cipõért?

Na mindegy, úgyhogy nem lettem okosabb. Pedig valamit kezdenem kéne az étkezéseimmel, mert ez így egy katyvasz. Amit ígéretesnek tartok:

1. Bartha Ákos (https://taplalkozasbeallitas.hu/a-csapat/) élelmiszer-biológus és táplálkozáskutató. Olvastam egy vele készült hosszabb interjút, és az volt a benyomásom, hogy nem a levegõbe beszél. Nincs jelen ez a táplálkozási kérdésekben megszokott "ez így van, mert én szobafestõ vagyok, tehát értek a dietetikához" vonulat. És nála személyre szabottan, vérvételek stb. alapján mehetne a dolgok felépítése. Viszont nem fog menni, mert már régóta nem fogad új ügyfeleket.

2. Hidvégi Áron Arnold Önerõbõl (https://onerobol.hu/onerobol/) címû könyvének a kajálós fejezete. Nekiállok apránként elolvasni. Igaz, õ meg jogász és közgazdász, de legalább személyi edzõi végzettséget is szerzett. És meg lehet nézni, hogy mit ért el úgy, hogy 35 évesen az alapoktól indult. Beleolvasva a könyvébe, precíz, szakszerû munka, ami nagyon ritka a témában.

3. Légrády Péter (http://szamosmiklos.hu/tojaskonyv/), a néhai nagy belgyógyász könyve: Tojás - táplálkozás - egészség (https://gallmet.hu/wp-content/uploads/szakirodalom/19_Tojaskonyv.pdf). Ebbe még bele sem kezdtem, így nincsenek róla benyomásaim.

4. Jay (https://youtu.be/V6X7nyCps5I) anyagai. Õ egy felkészült és lelkiismeretes táplálkozási és egészséges életmód tanácsadó (tehát szintén van szakirányú végzettsége). A legtöbben valószínûleg a fegyencedzés hazai népszerûsítõjeként ismerik. A patreon oldalán (https://www.patreon.com/jayworkout) láttam kajálós anyagokat, valamilyen kiskönyv is volt köztük. Azokat talán érdemes lenne megnézni.

5. A fentiekkel szemben nem tudnám jó szívvel javasolni példának okáért Magnus Söderlund kommunista svéd marketingoktató javaslatát, aki tavaly a halottak elfogyasztásának ötletével (https://teveszmek.blog.hu/2019/09/12/_a_zsenit_es_az_orultet_csupan_egy_hajszal_valaszt ja_el_egymastol) örvendeztette meg a világot a klímaharc jegyében. :eek: Bár az õrültekre is akadnak vevõk. Ha mások nem, hát más õrültek (https://m.origo.hu/nagyvilag/20191004-meg-kell-enni-a-kisbabakat-a-fold-vedelmeert-egy-demorkrata-no-szerint.html).

[Dream_walker]

szerintem nem a fustolt, hanem a fustaromas husfelek az egeszsegtelenek.


A füstölt is ugyanolyan egészségtelen, az emberi szervezet nem égéstermékek feldolgozására lett kalibrálva :D Persze az aroma még rádob egy lapáttal, mivel szintetikus adalék, de ettõl az eredeti füst sem lesz egészségesebb. A kulcs itt is a mérték. Sok füstölt nem jó, kevés füstaromás még nem baj.


Közben a netet bújtam erre-arra. Megint sokat olvastam a táplálkozásról, és aztán mindegyik információnak elolvastam az ellenkezõjét is. :) Tényleg olyan, mintha ehhez mindenki értene: izraeli katonától magyar programozó matematikusig a kajálásról írnak könyveket. Nem tudom, ez más területeken miért nem alakult ki. Például mit szólna az asztalos, ha bemennék hozzá cipõért?

3. Légrády Péter (http://szamosmiklos.hu/tojaskonyv/), a néhai nagy belgyógyász könyve: Tojás - táplálkozás - egészség (https://gallmet.hu/wp-content/uploads/szakirodalom/19_Tojaskonyv.pdf). Ebbe még bele sem kezdtem, így nincsenek róla benyomásaim.


A tojáskönyvet érdemes elolvasni, jókat ír az öreg. Aztán persze utána kezeld fenntartással, de alapvetõen jó.

A kajáláshoz azért ért mindenki, mert 1: mindenki eszik, 2: minden genotípus különbözõ módon kezeli a bevitt táplálékot. Ezért van diétából ezer féle MÛKÖDÕ, mert tényleg mûködik, csak nem mindenkinek mindegyik :)

Itt is érdemes a nagy alapokkal tisztában lenni, aztán utána kikísérletezni, hogy kinek mi a jó. Az alapok "legalapabbja" a gyomrunk és a fogazatunk. Ezt utálják a vegák, mert vannak húsevõ fogaink is, amiket a természet adott. Egészen pontosan 4 db a 32-bõl, azaz 1/8-ad. Magyarul a táplálék 1/8-adának érdemes húsfélének lennie. Itt pedig borul a "modern" táplálkozás, mert ennél lényegesen több a húsfogyasztás, viszont nincs meg hozzá az energiafelhasználás.
Gyümölcsök, zöldségek, magok, a fogazatnak megfelelõ arányban, és az életmódnak megfelelõ mennyiségben, akkor nagy bajt nem tudunk csinálni. Irodista a 8 óra asztali munka mellett ne egyen 4000 kalóriát szalonnás hamburgerbõl, aztán akkor nem nõ akkorára, mint egy víziló. Tádámm, titok megfejtve.

Én személy szerint a harcosétrendet próbáltam ki (kicsit a paleolitra hajaz, csak a marketing körítés nélkül), ezt a napközben alig, este meg ami befér dolgot, az mûködött, de ahhoz hozzá tudtam igazítani az életmódom, illetve a kettõt egymáshoz.
De simán el tudom képzelni, hogy valakinek nem fekszik ez a módszer. Nálunk a melóhelyen van, aki azért sír, mert 9kor szeretne reggelizni, de mondjuk pont közbejön valami. "De nem tudok 6kor enni, mikor felkelek, brühühü, akkor nem megy, nem tudom miért". Azért nem megy haver, mert egy gyenge szardarab vagy :D
Nehéz okosnak lenni néha :D

[P. Dude]

Köszi a tippeket! Igen, én is úgy gondolom, hogy az alapokkal tisztában kell lenni, aztán azok keretei között a módszer már egyéni lehet, hogy kinek mi passzol az életviteléhez.

Abban én is biztos vagyok, hogy húsevõk is vagyunk, ez világos a fogakból. Nem is értem, mit tudnak ezen vitatkozni emberek. Mondjuk az is igaz, hogy vannak fényevõk is, aztán õket se zavarják a fogak. :) De az olvasmányaim alapján abban is egyetértek, hogy valószínûleg kevesebb húst kellene ennünk. (Hogy a fogak aránya szerint-e, ahhoz már nem tudok hozzászólni.)

De a kajáláshoz amúgy olyanok is "értenek", akik szarul kajálnak és úgy is néznek ki. Mégis osztják róla az észt... Mondjuk ez bármilyen témáról elmondható. :D A harcos étrend nekem is eszembe jutott már, de csak azért, mert passzolna az életvitelemhez, és úgyis rendszert kellene vinnem az evésbe. Majd beleolvasok, hogy mirõl szól. Jay, akit említettem, szintén azt nyomta régebben. (Hogy most is-e, azt nem tudom.) Nem vagyok oda az ilyen-olyan módszerekért, épp amiatt, amit írtál, hogy ennek személyre szabottnak kellene lennie. Ezért említettem a Barthát. Viszont most elsõ lépésként nekem már az is nagyon jó lesz, ha rendszert viszek a dologba, és rendbe teszem a minõséget.

Amit írsz a kifogásokról, igen, az is általános. Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy valakinek a gyomra még nehezen bírná reggel 6-kor a kajálást. De ha nagyon akarja, meg tudja oldani, például reggel iszik egy turmixot. A többi meg már szilárd kaja a nap folyamán.

[P. Dude]

Ezt egy jó cikknek találom a harcosok étrendjérõl: https://m.builder.hu/harcosok-etrendje-pro-es-kontra-a1164

Legalábbis józan paraszti ésszel nem tudok belekötni. Érdekes az alatta lévõ komment és az arra adott válasz is, még inkább árnyalják a képet.

A fõ kérdés az, hogy kinek mi a célja. Azt mondjuk én sem hinném, hogy a "harcosok étrendjével" az emberek szépen, zsírból fogynak. Valószínûleg megy le ott az izom is, az pedig nem hiszem, hogy optimális vagy egészséges lenne (nem csak testépítõknek, hanem általában az embereknek).

[Dream_walker]

De az olvasmányaim alapján abban is egyetértek, hogy valószínûleg kevesebb húst kellene ennünk. (Hogy a fogak aránya szerint-e, ahhoz már nem tudok hozzászólni.)

Az emberi szervezet kb 15% fehérjét tartalmaz, az 1/8 a fogaknál pedig 12,5%-nak felel meg. Nekem ez elég jó kiindulópontnak tûnik :)
Meg szerintem nem eszünk túl sok húst, legalábbis nem a "klasszikus" értelemben. Sokat esznek az emberek, mert nem megfelelõ módon van elõállítva, és a bevitt energiát utána nem használják el. Tehát a szükségletekhez és a környezetterheléshez képest sok a húsfogyasztás. Amúgy nem.
Ha csak egy kicsit vissza szeretnék állítani a világ klímáját hûvösebbre, húst kéne enni hússal, a legeltetett csordákból.


Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy valakinek a gyomra még nehezen bírná reggel 6-kor a kajálást. De ha nagyon akarja, meg tudja oldani, például reggel iszik egy turmixot. A többi meg már szilárd kaja a nap folyamán.

Én nehezen képzelem el. Reggelizni reggel szoktam, az meg akkor van, amikor felkelek. Ha fél ötkor, akkor akkor. Nem a gyomrom dönti el, hogy mi a napirend :D Kivéve hasmenés esetén. Akkor azért rugalmasabb vagyok :D



A fõ kérdés az, hogy kinek mi a célja. Azt mondjuk én sem hinném, hogy a "harcosok étrendjével" az emberek szépen, zsírból fogynak. Valószínûleg megy le ott az izom is, az pedig nem hiszem, hogy optimális vagy egészséges lenne (nem csak testépítõknek, hanem általában az embereknek).

Megy le, bizony. Persze ha az ember odafigyel a visszaépítésre, akkor nem károsítja az egészségét. Az ilyen komolyabb hatású étrendek általában nem mûködnek részmunkaidõben. Vagy fullon csinálja valaki, vagy ne csinálja, mert többet árt, mint használ.
A harcosok étrendjéhez bizony tolni kell a fehérjés kaját, és mozogni, anélkül nem megy.

[P. Dude]

Az ilyen komolyabb hatású étrendek általában nem mûködnek részmunkaidõben. Vagy fullon csinálja valaki, vagy ne csinálja, mert többet árt, mint használ.
A harcosok étrendjéhez bizony tolni kell a fehérjés kaját, és mozogni, anélkül nem megy.

Igen, és ez most nem is kell nekem, annyira nincsenek meg a kajálási alapjaim sem. Az edzést legalább csinálom, de az étkezés még egy katyvasz. Viszont, szerintem nagyjából megtaláltam a kiindulópontot: https://shop.builder.hu/testepito-etrend-minta-a250

Ahogy kifejtettem, az nem célom, hogy két és fél óránként egyek. Szintén nem célom a súlyzós edzés. Esetleg majd késõbb, kiegészítésnek a saját testsúlyos mellé, az itthoni kézisúlyzókkal. De az is messze van még, jelenleg a fegyenc tökéletesen elegendõ, és még sokáig az is lesz. A célom az, hogy a lehetõségekhez képest egészségesen kajáljak. Fokozatosan javítani az erõnlétet, felszedni némi izmot, leadni némi zsírt. Ahogy írtam, ez nagyjából annak felel meg, amit Bunny testkompozíció-változtatásnak nevez a könyvében.

Ez amit belinkeltem, ez lesz szerintem az ideális kiindulópont. Napi három étkezés, normális kaják, rendszer. (Esetleg majd késõbb felviszem napi négyre, de többre nem.) Ebbõl kell aztán kiépítgetnem a dolgokat személyre szabottan.

[P. Dude]

De lehet találni amúgy jófejségeket. Itt például a szumósok étrendjérõl írnak: https://vilagevo.hu/2012/09/04/mit_eszik_egy_szumos

Itt pedig a szumós étrendet kommentálja egy harcosok étrendje blog :) : https://harcosoketrendje.blog.hu/2012/09/16/szumodieta

Igazából az egyetlen elem, amit kifogásol benne, az az állítólagos napi 20 ezer kalória. Egyebekben nagyjából összhangban levõnek találja a harcossal. (Hozzáteszi még azt, hogy alkohol nyilván csak mértékkel legyen, és a chanko-nabe összetételét pedig nem tudjuk, így nem lehet teljes az értékelés.)

Persze kicsit komolytalan az egész. Eleve csak a Világevõ blog írására reagál. Olvastam más cikket is, ahol viszont szó nincsen 20 ezer (!) kalóriáról. Plusz a világevõ és a harcos cikkben együttvéve összesen 0 darab hivatkozás található. :D

Nem tudom, sokan miért félnek ennyire attól, hogy alátámasszák, amit írnak. Azt gondolják, hogy akkor nem tûnnek majd eredetinek vagy okosnak? De hiszen éppen ettõl lesz súlytalan, amit írnak. Hogy leírják, hogy ez és ez így van, mert én, a Blogíró Jóska azt mondtam, aztán kész. Legalább a saját honlapján/blogján hivatkozhatna...

[Dream_walker]

Nem tudom, sokan miért félnek ennyire attól, hogy alátámasszák, amit írnak. Azt gondolják, hogy akkor nem tûnnek majd eredetinek vagy okosnak? De hiszen éppen ettõl lesz súlytalan, amit írnak. Hogy leírják, hogy ez és ez így van, mert én, a Blogíró Jóska azt mondtam, aztán kész. Legalább a saját honlapján/blogján hivatkozhatna...

Ó, hát ezt félreérted :D Nem félnek tõle, hanem egyrészt a hiányos oktatás miatt fogalmuk sincs róla, hogy az "adatokat" szokás alátámasztani, másrészt nagyképûek/nárcisztikusak/önimádóak, azaz amit mondanak, az úgy van, hidd el és kész.

Ez a jelenség egy kiváló értékelési szempont, ahol ez hiányzik, azt az oldalt be lehet zárni, és beállítani rá a böngészõben a blokkolást, nehogy véletlen máskor is odatévedj.

[P. Dude]

Nálunk a melóhelyen van, aki azért sír, mert 9kor szeretne reggelizni, de mondjuk pont közbejön valami. "De nem tudok 6kor enni, mikor felkelek, brühühü, akkor nem megy, nem tudom miért".

A napokban próbáltam ki ezt: zabpelyhes fehérjeturmix (https://shop.builder.hu/a-zabpelyhes-feherjeturmix-titkai-a1401). Nagyon ízletes, és ezer módon variálható.

Elkészíteni egyszerû és gyors, a gyomrot pedig nem terheli, szerintem a kollégádnak is menne reggel. Úgy gondolom, hogy egészséges is, és a megfelelõ tápanyag is benne van.

[P. Dude]

Ja és az egész zabpelyhes, megrágós verziót eszem, nem turmixolom. Így könnyebb az emésztésnek is. Ha gyorsan kell kajálni, majd kipróbálom a turmixosat is. Ott nem lehet kifogás, hogy nincs idõ.

[P. Dude]

A táplálkozási tanácsok nagy részét nem szakértõk adják (https://index.hu/techtud/2020/08/05/a_taplalkozasi_tanacsok_nagy_reszet_nem_szakertok_ adjak/)

"Egészségünk szempontjából meghatározó, hogy milyen táplálékokat viszünk be a szervezetünkbe, ám sokkal könnyebb hozzájutni a megfelelõ alapanyagokhoz, mint a valóban szakszerû tanácsokhoz - erre a következtetésre jutott a Nature tudományos lapban publikált tanulmány (https://www.nature.com/articles/s41599-020-0415-6?fbclid=IwAR3q5QX9EYQYi53h8lgqLR_GuQHeh6YoClZec9I FKGI1WWCK00dcNaB5GQE), amelynek Barabási Albert-László az egyik szerzõje. (...) A könyvek 83 szerzõje közül mindössze 33 rendelkezett diplomával vagy magasabb tudományos fokozattal, 28 volt orvos, 3 dietetikus, a többi szerzõ viszont egészen változatos területekrõl verõdött össze."

[TMIB]

Jó, bár nem tudom kinek hinnék inkább. Egy 10 éve egészségesen étkezni próbáló, izmos, sportos, egészséges, de nem diplomás "fitness gurunak", vagy egy diplomás dagadt beteg embernek.

:haha:

[P. Dude]

Jay egyik videójában (https://youtu.be/dacHU0maYFg) találtam egy tippet. Azt mondta, hogy étkezés terén itt Magyarországon, akiket õ ismer, azok közül Bognár Réka sporttáplálkozási tanácsadót tartja a legjobbnak. Ez két okból is szimpatikus. Egyrészt úgy kezdte, hogy azok közül, akiket õ ismer. Másrészt nem rögtön õ akarta megmondani a tutit (pedig a tapasztalata és a végzettsége is megvan hozzá).

Úgyhogy megnéztem Bognár Rékát. Az oldalon (https://lifetilt.hu/tagok/bognar-reka/) be lehet írni a paramétereinket, a célt, és az aktivitást, amit vállalunk hozzá. És akkor erre kiad étrendeket. Ha többet ad ki, akkor megjelöli, hogy melyiket ajánlja a legjobban.

Két hétre szóló, változatos étrendek. Minden ételnél szerepel az elkészítés, és darabra/grammra pontosan a mennyiségek. Mindenhol mutatja, hogy mennyi benne a fehérje, a szénhidrát és a zsír. Az elsõ napot el lehet olvasni, és ha szimpatikus, akkor meg lehet rendelni a teljes 2 hetes leírást.

Bár 7500 Ft, de lehet, hogy egy kezdõnek nem rossz kiindulás. Ha belegondolok, egy könyv is mondjuk 4 ezer Ft, és jellemzõen csak általánosságokat szoktak írni. Ez meg 7500 Ft, és teljesen konkrét. El lehet vele indulni, aztán az ember úgyis látja a személyes tapasztalatokat.

Majd lehet, hogy megrendelem. Korábban személyes tanácsadást is vállalt Bognár Réka, nem tudom, hogy most vállal-e. És van ételszállító cégük (https://lifetiltfood.hu/) is.

[varég]

Jó, bár nem tudom kinek hinnék inkább. Egy 10 éve egészségesen étkezni próbáló, izmos, sportos, egészséges, de nem diplomás "fitness gurunak", vagy egy diplomás dagadt beteg embernek.

:haha:

Azért a kérdés felmerül, a dagadt, beteg ember miért dagadt és beteg...
Lehet többet tud, mint a fitneszmókus, de összeszedett valami nyavalát...
(ismerek ilyet párat)

[TMIB]

Na, így az ünnepekkor elszalad a ló, főleg hogy anyám küldött egy doboz csokit. Újév után újrakezdem a speciális étkezést.

Úgy szoktam hogy kinyomtatok egy papírt, ami le van osztva egy hónapra. Minden naphoz 6 rublika, 3 az időpontnak és 3 annak hogy mit eszek

A 3 időpont arra való, hogy meglegyen a minimum 4-5 óra étkezések között és hogy tudjam hogy mikor ettem utoljára. A másik 3 rublika pedig hogy beleírjam hogy mit eszek meg, mert úgy lehet jól nyomon követni hogy ne legyen sem túl kevés, sem túl sok. Az étkezések között pedig nincs nassolás, se csoki, se cukor, se sütemény, se kóla, se tej/kakaó, se semmi.

Nem kell hogy hú de nagyon egészséges legyen, hogy ne legyen benne semmi cukor, semmi zsír, a lényeg hogy ne legyen nagy adag (Mármint hogy ne egyen túl sokat az ember, mert a nagyon tele gyomor után éhesebb az ember. Ha a gyomor X nap után leszűkül egy kicsit, akkor utána elmúlik a folyamatos éhségérzet is.)

Ezt vezetni kell, beírogatni, betartani, aztán elkezdenek a kilók szépen, lassan lemenni. Csak ugye az önuralom, az a nehéz. :)

Illetve fontos kinyomtatni és töltögetni, különben összeomlik a diétázás.

[Dream_walker]

Nem kell hogy hú de nagyon egészséges legyen, hogy ne legyen benne semmi cukor, semmi zsír, a lényeg hogy ne legyen nagy adag (Mármint hogy ne egyen túl sokat az ember, mert a nagyon tele gyomor után éhesebb az ember. Ha a gyomor X nap után leszűkül egy kicsit, akkor utána elmúlik a folyamatos éhségérzet is.)

Ezt vezetni kell, beírogatni, betartani, aztán elkezdenek a kilók szépen, lassan lemenni. Csak ugye az önuralom, az a nehéz. :)

Illetve fontos kinyomtatni és töltögetni, különben összeomlik a diétázás.

A "semmi zsír" kinyírja a szervezetet, mivel az összes hormon zsírsavakból szintetizálódik, a vitaminok fele is abban van, és az emberi agy 75%-a zsírszövet. Szóval ezt azért érdemes átgondolni.

Egy másik ötlet, ha már papírtöltögetés nélkül összeomlik a diéta:

https://justmeat.co

[TMIB]

Pont azt írtam, hogy nem kell semmit visszafogni belőle, csak ne legyen túl nagy adag, napi 3x-i étkezés legyen és ne legyen közben nassolás.

A kizárólag húsevés biztos jó, de a friss húsnak olyan ára van, hogy én tuti nem bírnám megfizetni. A múltkor pár falat hús volt 12 vagy hány dollár. És amikor hazahoztam, akkor derült ki hogy még csont is volt benne. Pedig nem volt speciális, csak sima malackaraj.

[P. Dude]

Pont azt írtam, hogy nem kell semmit visszafogni belőle, csak ne legyen túl nagy adag, napi 3x-i étkezés legyen és ne legyen közben nassolás.

A kizárólag húsevés biztos jó, de a friss húsnak olyan ára van, hogy én tuti nem bírnám megfizetni. A múltkor pár falat hús volt 12 vagy hány dollár. És amikor hazahoztam, akkor derült ki hogy még csont is volt benne. Pedig nem volt speciális, csak sima malackaraj.

Valószínű gyorsan átolvasva félreérthető volt a "semmi cukor, semmi zsír" rész. Ugye pont azt írtad, hogy nem ezekkel foglalkozol.

Nekem most pont a zsírt, és a koleszterint kell visszafognom.

[TMIB]

A szomszéd tojást árul, úgyhogy vettem tőlük egy csomót és néhány hete elkezdtem naponta tojást enni.

Az első hét után éreztem a pozitív hatásait. Elég sok pozitív előnye van, a tojásevést ajánlom mindenkinek. Nem véletlen hogy a testépítők / sportolók is sok tojást esznek. :thumbup

[P. Dude]

A szomszéd tojást árul, úgyhogy vettem tőlük egy csomót és néhány hete elkezdtem naponta tojást enni.

Az első hét után éreztem a pozitív hatásait. Elég sok pozitív előnye van, a tojásevést ajánlom mindenkinek. Nem véletlen hogy a testépítők / sportolók is sok tojást esznek. :thumbup

Nagyon jó, mert pont most akarok elkezdeni reggelire tojást enni. :)

[TMIB]

Most írta nekem valami nő a FB-kommenteknél hogy a Keto diéta milyen nagyon egészségtelen.

De hogyhogy?

Sok zöldség, hús, tojás... Ebben mi a rossz? Nem értem.