Áram nélküli hûtõalkalmatosságok

[Don't Panic]

Sokan agyalnak, hogy mit tennének olyankor, amikor leáll a fridzsider, mert napokig nincs áram.
Az egyik megoldás lehet a Zeer pot nevezetû afrikai találmány.
124
Ennek az a lényege, hogy minimum fél méter magasságú és átmérõjû külsõ cserépbe töltünk homokot vagy bármilyen más jó víztároló képességû anyagot (mûködik szivaccsal és fahamuval is), majd belehelyezünk egy, a külsõ cserép felénél nem nagyobb cserepet, bádogbödönt. Végül átitatjuk a homokot vízzel és a tetejére is vastag, vizes rongyot terítünk. Hagyjuk átnedvesedni a külsõ cserepet (ez akár 1-3 órát is igénybe vehet), majd egy árnyékos, de szellõs helyre tesszük!
A külsõ cserép annál jobb, minél nagyobb. Ne legyen mázas, mert a pórusokon át történik a párologtatós!
A töltõanyag 5cm-nél vastagabban legyen a cserép alján és körbe, mert ez lesz a hõtároló és -cserélõ közeg!
A belsõ cserépnél nem muszáj mázatlan agyag cserepet használni. Az a lényeg csak, hogy jó hõvezetõ anyagból készüljön és ne legyen nagyobb, mint a külsõ cserép fele, mert minél kisebb belsõ teret kell lehûtenie a cuccnak, annál hatékonyabban dolgozik.
Akkor mûködik hatásosan, ha a külsõ páratartalom 10-30% közötti és van légmozgás.
35 fokban tizenpár fokot lehet benne elérni, ha jól állítod össze!
A belsõ cserép vagy bödön pereme ne legyen magasabban a külsõ cserépénél!

A másik egy ausztrál eszköz az 1890-es évekbõl. A neve Coolgardie Safe.
125
Ez egy hosszúkás piramis alakú favázas ketrec, amit szúnyogháló vagy finom fémháló borít, 30 centis lábakra helyezve.
A lábakat vízzel teli sörösdobozba állítják a hangyák ellen.
Alsó fele egy bádogtepsi. Ez fogja fel az esetlegesen túlfolyó vizet.
Felsõ felére pedig egy szelepes lábast állítanak vízzel megtöltve.
Polcokat tesznek bele, ami bármibõl készülhet.
Kiszuperált vászon-táposzsákokkal beterítik a ketrecet.
Megnyitják a csapot és hagyják a zsákdarabokat jól átitatódni a víztõl.
Ezután kiteszik a veranda egy árnyékos, de szellõs helyére.
A többi már a víz és a szél dolga.
Ez is csak akkor dolgozik jól, ha alacsony a páratartalom, nagy a hõség és van némi légmozgás.

[Don't Panic]

Amikor pedig odakint 5 Celsius fok alá esik a hõmérséklet, elég csak egy nagy, szigetelt dobozt építeni némi hungarocellbõl (a kék lépésálló Styrofoam még jobb) és némi fából (a fa nagyon rosszul vezeti a hõt, ezért jobb, mint a lemezbõl gyártott hûtõszekrények). A tetõ alatt egész télen megteszi, hogy ne fagyjanak meg a cuccaink, de ne is kelljen a hûtõt üzemeltetni. Itt vannak az instrukciók:
The Daily Green (http://www.thedailygreen.com/green-homes/blogs/diy-hacks/hack-energy-efficient-refrigerator-460215)
126

[TMIB]

Nagyszüleim tapasztott parasztházában nem volt gond. A kamraablak nagyon apró volt és északi fekvésû. Mikor nyáron a hõmérséklet elérte a 40 fokot, a kamrában 8-9 foknál nem volt melegebb. Régen még tudták hogy hogy kell házat építeni.

De a szobákban se volt hõség, nem kellett nekik légkondi. Kellemes 20-24 fok a szobában, mikor odakint olvadt a szurok az utca betonján. :)

[Traveller]

Az energiatikailag tökéletes ház a passzívház. A vályog igen kellemes nyáron, de télen nem fûtötték, mert lehetetlen kifûteni a vastag falakat, mindenki a konyhában tömörült és aludt, ahol meleg volt. Vagy két dunyha alatt, ez távol áll a tökéletességtõl.

A nedves agyagedény viszont jól mûködik hûtõként.

[Traveller]

? Ismerem, amirõl beszélek, laktam is benne, nem is kívánom vissza a dermesztõ ébredéseket télen. Olvasgatás és tapasztalat két külön dolog, mégha a nemzeti romantika fûti is a vágyakat.
Azért valahogy csak eléltek az emberek évezredekig a Föld más területein is a magyar vályogház nélkül...

[Vándor]

Visszatérve a témához...
ha holnap elmenne az áram, akkor én az ásott kutamba ereszteném le a hûtenivalókat egy vízhatlan zsákban vagy dobozban.

[Don't Panic]

Kíváncsi volnék, hogy valaki felismeri-e az alábbi jószágot? Igaz ez nem hûtõalkalmatosság. Lehet, hogy át is kéne írni a topic nevet, hogy ne kelljen újat nyitni és akkor minden jöhetne ide, ami "Áram nélkül" üzemeltethetõ. Szigorúan olyan dolgok, amikhez még napelem vagy generátor sem kell!
Ezek után itt a kép! Kíváncsi vagyok, ki minek nézi.
http://farm4.staticflickr.com/3780/8853933885_dc6e61b73e.jpg

[Don't Panic]

Itt egy másik áram nélküli eszköz:
http://farm8.staticflickr.com/7285/8854904204_ea3034ef5e.jpg
Kitaláljátok-e, hogy ez mi?

[Don't Panic]

Mosó (http://www.wisementrading.com/washing/washboards.htm)"gép". De fogalmam sincs, hogy mûködik :)
Így van! Kézi mosó. Így "mûködik":

http://www.youtube.com/watch?v=KgbuBp4lvOc
100 évvel ezelõtt ezzel mostak az amerikai telepesek. A mosódeszka baromi fárasztó - ha már próbálta valaki. Pár ruha után leszakad a derekad és a kezed a mosás végére odavan. Plusz a deszkát tartanod kell a hasaddal, de még úgyis valószínûleg idegesítõen csúszkálni fog.
Ezzel csak állsz a vödör mellett és a pumpáló mozdulattal a mosószeres vizet átpréseled a ruha szövetén. Ez a mûködési elve.
Survival Doc újralakkozta a nyelet és cink alapú festékkel ún. hideg-galvanizálta a fejet miután a rozsdát lecsiszolta acélgyapottal.

[TMIB]

? Ismerem, amirõl beszélek, laktam is benne, nem is kívánom vissza a dermesztõ ébredéseket télen. Olvasgatás és tapasztalat két külön dolog, mégha a nemzeti romantika fûti is a vágyakat.

Azért valahogy csak eléltek az emberek évezredekig a Föld más területein is a magyar vályogház nélkül...

Itt is, de nyáron elviselhetetlen a hõség, télen meg kiszáll belõle a meleg. Ezért is van az, hogy az amerikaiak nem létezhetnek légkondi és folyamatos fûtés nélkül. Meglátjuk mi lesz ha néhány hónapra elmegy az áram.

[TMIB]

Itt egy másik áram nélküli eszköz:
http://farm8.staticflickr.com/7285/8854904204_ea3034ef5e.jpg
Kitaláljátok-e, hogy ez mi?

Valami keverõeszköz lehet. Talán tejfölt vagy valami hasonlót tettek bele és azt kavarták vele?

[Traveller]

Vajat lehet vele köpülni.

[Don't Panic]

Ott a pont Travellernél! Befõttes üvegre tehetõ kézi vajköpülõ. Így a kisebb háztartásoknak vagy egyedülállóknak is lehetett vajat elõállítani nem kellett megvenni a nagy, hordó méretû köpülõt. Plusz egybõl maradhatott az üvegben elkészítés után és mehetett a kamrába. Nem kellett a nagy köpülõt tisztítani.

A mosógép+centrifuga kombó pedig így nézett ki az elektromosság elõtt:
Zárt állapotban:
http://farm3.staticflickr.com/2870/8855481203_3c04b51068.jpg
Az a két henger a tetjén a "centrifuga". Mángorlónak hívták és köztük kellett a ruhát átpréselni, hogy kifacsard a vizet belõle. Alatta a "mosógép" fedele nyitott, így a lé visszacsorgott a "mosógépbe".

Nyitott állapotban jól látszanak a keverõ csecsek meg a súlyozás, amit a nagy lendkerékkel hajtottak meg:
http://farm4.staticflickr.com/3793/8855481291_7b2dd528db.jpg
Igazából ma is elkészíthetõ egy lábakra szerelt dézsából - mert igazából ez nem más - meg némi fogaskerékbõl.

[Don't Panic]

Ezt gondolom nem kell bemutatnom senkinek:
http://farm6.staticflickr.com/5325/8856111205_28fda559ef.jpg
A krómozott lámpaernyõnek köszönhetõen viszont nagyobb fényereje van, mint az átlagos petróleumlámpáknak. Felakasztva csillárnak is használható. Kanadai rönkházakban használják is így, mert az 500 CP (Candle Power) bõven elég, hogy egy egylégterû rönkházat bevilágítson. Petromax weboldal (http://shop.britelyt.com/).

[Don't Panic]

Plusz az a király benne, hogy ez nem csak petróleummal üzemeltethetõ. Megeszik szinte mindent, biodízelt, alkoholt is. Kapható hozzá fõzõadapter is és úgy lehet kaját is melegíteni/készíteni rajta - persze nem marhapöcit 3 óra alatt! :)

[Vándor]

A Petromax régen nekem is nagyon tetszett... amíg meg nem néztem az árát...
(Mindig elolvasom és megnézeget még most is, ha benne van a Conrad katalógusban...)

[Traveller]

Nem tudom a krómozottnak mennyivel nagyobb a fénye, mint a mattnak, de az ebayen elég jó áron kapni az ex katonai petromaxokat. Olyanom van, csomó pótharisnyával, mert az a lényeg, a katalitikus égés, nyomás alatt.

[asszony]

Mosó. Ez nagyon tetszik. Egy ideje ezen gondolkozom. :huuu:
Csinálni kellene mosófejet házilag.

[Zacskóbicska]

Az energiatikailag tökéletes ház a passzívház. A vályog igen kellemes nyáron, de télen nem fûtötték, mert lehetetlen kifûteni a vastag falakat, mindenki a konyhában tömörült és aludt, ahol meleg volt. Vagy két dunyha alatt, ez távol áll a tökéletességtõl.
.

Ezt el ne hidd! Nekem van egy ilyen házam és tökéletesen kifûthetõ. Sõt energetikailag takarékos is. A vályog/vert fal igazi különlegességét nem a vastagsága adja, hanem maga az anyaga. Télen a párás levegõbõl a pára kondenzálódik a fal anyagában és ez 5 fokkal megemeli a fal hõmérsékletét a külsõ hõmérséklethez képest. Nyáron ez a téli eredetû nedvességtartalom távozik, ami a környezeti hõmérséklethez képest 5 fokos hûtést eredményez.

[P]

Vályogház: ebben élek.
Tökéletesen kifûthetõ. Mi évente mindössze 2 köbméter tüzelõt használunk. Az elmúlt télen ez a tüzelõ vizes(!) puhafa(!) volt, és így is elég volt ennyi. Egy szobában fûtöttünk, mert csak ott van kályhánk, onnan még átment a meleg a fürdõbe és az elõtérbe is (ott melegednek a kutyák).
Nyáron sokkal hûvösebb van, olyan, mintha barlangba lépne az ember.
Ez az elõnye azonban a nagy hátránya is. Míg télen a páranyomás kiviszi a nedvességet a külvilágba, és jól esik párologtatni a szobában, addig nyáron pont fordítva mûködik ez: a levegõ nedvességtartalma olyan szinten nyomul be, hogy folyik a falakon. Minden tiszta penészes lesz. Nem csak a mi tapasztalatunk, sokan panaszkodnak erre.
Ez rákényszerít arra, hogy a legnagyobb hõségben is egész nappal tárva-nyitva legyen minden ajtó és ablak, hogy felmelegedjen a ház. Napi kb. 1 fokot melegedett, míg majdnem annyi volt, mint kint, tehát a jó kis hûsrõl lemondtunk a penész vesztére.
A vályoggal a probléma nem ez igazából (hiszen még így is maradnak hideg zugok, ha nem nyitjuk ki az ajtót, pl. a kamrában), hanem a rágcsálók. Ha nincs készenlétben néhány profi és jól motivált macskád a ház körül és a házban, akkor ellepik, minden irányból rágják be magukat - ezt egy téglaházzal nem teszik meg.
Ha betömöd cementtel a lyukaikat (amihez szobaátrendezést, padlófelszedést kell csinálnod), akkor hiába fáradsz, mert hamarosan újakat rágnak, de olyan is volt, hogy az egér épp a járatban tartózkodott, amikor a sarokban és a mennyezetnél is betömtük a járatát, több nyílása meg nem volt szegénynek. Néhány óra múlva a szoba falának a közepén bukkant ki a sunyi feje. :D
A passzív házat én személy szerint gyûlölöm. Kevés olyan ellenszenves "alternatív" megoldás létezik, mint az, de ezt most nem fogom fejtegetni.

Az áram nélkül mûködõ eszközökhöz is csatlakozok (egyelõre kép híján, mert nincs kedvem elõkotorni): nekem van egy habverõm, ami igen hatékonyan mûködik kézi erõvel, csak meg kell szokni a használatát. Van ugyanis rajta egy kar, amit tekerve pontosan olyan, gyors mozgást csinál, mint az elektromos változata.

[Mizu]

.. az elõnye azonban a nagy hátránya is. Míg télen a páranyomás kiviszi a nedvességet a külvilágba, és jól esik párologtatni a szobában, addig nyáron pont fordítva mûködik ez: a levegõ nedvességtartalma olyan szinten nyomul be, hogy folyik a falakon. Minden tiszta penészes lesz. Nem csak a mi tapasztalatunk, sokan panaszkodnak erre.
Ez rákényszerít arra, hogy a legnagyobb hõségben is egész nappal tárva-nyitva legyen minden ajtó és ablak, hogy felmelegedjen a ház.
Ez most nagyon meglepett! Egy valyoghazrol nem tudtam volna ezt elkepzelni.
Asszonypajtas nagyijanak van most kezzelfoghatoan total valyoghaz. Semmi penesz.
Eddig ugy tudtam, hogy szellözik.
A gyulai kolbaszverseny nyertesei közül is sokan direkt valyoghazban erlelik-szaritjak a kolbaszt-szalamit, mert..-mondjak- ott szellözik-erik jol..
Egy vilag omlott most bennem össze...

[P]

Pedig sajnos abszolút nem ez a tapasztalat. Nyáron ömlik be a pára, ha nagy a hõmérséklet-különbség, a benti hûvös felületeken pedig lecsapódik, így pár fokkal próbáljuk csak hûvösebben tartani annál, mint amit árnyékban mérünk. A vályognak az az elõnye, hogy nagyon sok nedvességet fel tud venni, de azt ki is tudja adni, és nem akkor, amikor az egészséges, ill. elõbb-utóbb a falak is telítettek lesznek, és elvész az elõny.
Jártam olyan házban, ahol nemcsak a bútorok, hanem a ruhák, az ágynemûk, maga az ágy is csupa penész volt, mert jó hûvöst tartottak a vályogházban. Nálunk a fürdõ olyan, mert egy-két vödör víz szokott állni benne, hogy a nyitott ajtó és ablak, a nagy meleg ellenére sem tud kiszáradni, és az egész bûzlik a penésztõl (ezért eldöntöttük, hogy inkább terasszá fogjuk átalakítani).
Lehet róla szó, hogy megkérdezed a feleséged anyukáját, õ hogyan csinálja? Az öregek sokszor tudják a megoldást arra, amiben egy mai csibe kudarcot vall.
A fürdõt leszámítva nálunk sincs gond, de csak azért, mert nappal szellõztetünk. Engem ez nem is zavar, a rágcsálók már inkább, ellenük csak drága technológiával tudnánk védekezni.

[P]

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/hogyan-vedjuk-meg-valyoghazat-belso-paratol

[mossberg-operator]

Ezt el ne hidd! Nekem van egy ilyen házam és tökéletesen kifûthetõ. Sõt energetikailag takarékos is. A vályog/vert fal igazi különlegességét nem a vastagsága adja, hanem maga az anyaga. Télen a párás levegõbõl a pára kondenzálódik a fal anyagában és ez 5 fokkal megemeli a fal hõmérsékletét a külsõ hõmérséklethez képest. Nyáron ez a téli eredetû nedvességtartalom távozik, ami a környezeti hõmérséklethez képest 5 fokos hûtést eredményez. Abszolut egyetertek. Nagyszuleim valyoghaza 1938-ban epult, nyaron huvos van benne, telen a nappali/masodkonyha es a nagyobbik halo futesere eleg a kozelpre berakott cserepkalyha, a gaz csak ritkan megy. Sose felejtem el, hogy kinn 35 fok volt, benn meg takaro kellett, ha nyaron ledoltel delutan egyet szunnyantani gyerekkent! Arvizveszely arra nincs, valyoghaz rulez!!!

[P]

Ez szépe elmagyarázza.
http://hokereso.wordpress.com/hirlevelek/a-pararol-kozerthetoen/

Ha minden évben lemeszeljük, akkor is csak a falakat védjük meg, a könyvek, ruhák ugyanúgy ki vannak téve a penésznek. Valami trükkje lehet, hogy régen a hideg megtartása mellett sem kellett számolni penésszel, de én nem ismerek ilyet. Lehet, csak annyi, hogy régen még voltak erdõk, azok párolgása pedig hûtötte rendesen a környezetet, így nem volt ilyen sivatagi idõjárás. :D

[Mizu]

Lehet róla szó, hogy megkérdezed a feleséged anyukáját, õ hogyan csinálja? Az öregek sokszor tudják a megoldást arra, amiben egy mai csibe kudarcot vall.
Szo lehet rola, de hogy hogy hogy kerdezzem meg arra utana kell neznem valami misztikus könyvben, mert az anyukaja is es a nagymamaja is mar elhunytak...

Kb. 100 eves a haz, de semmi penesz.. se a falakon, se a butorokon... ezert vakartam a bubomat a penesz hallatan.

Megjegyzes: A regi hazak a plafonja vekonyan volt deszkazva, majd a gerenda között legreteg volt. Lehet ez lenne a titka a szellözesnek?? :confused:

[A. L. Ias]

Én is meglepõdtem a penészen. Hirtelen egy okot tudok csak rá. Valamivel -valószínûleg a külsõ vakolattal- le lett fojtva a fal lélegzõképessége. Így nem tud csak befelé kijutni nedvesség.

[shadow177]

Vályog épületben csak és kizárólag akkor lehet penész, ha a fal páraátbocsátó képessége akadályozva van. Nemes-vakolat, belsõ gipszkarton burkolat vagy akár egy diszperziós festés is lehet a ludas. Nagyanyám vegyes falazatú házában soha egyetlen pillanatra sem jelent meg a penész.
Esetleg nincs túlságosan leszigetelve? Nyílászárók?

[mzperiksz]

Szia,

Tudnál tippet adni hogyan keressem? Coleman lámpaként találok katonaiakat, de mind 30 ezer körül lenne mire hazér, annyiért meg már új petromaxot kapok.


Nem tudom a krómozottnak mennyivel nagyobb a fénye, mint a mattnak, de az ebayen elég jó áron kapni az ex katonai petromaxokat. Olyanom van, csomó pótharisnyával, mert az a lényeg, a katalitikus égés, nyomás alatt.

[P]

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást a problémához! :) (Lehet, hogy új téma kéne neki, mert itt off a vályog.)

Én ugyan megkérdeztem páromat errõl, aki elvileg ért hozzá, de a félórás szakmai szöveg ledarálása után azt mondtam, hagyjuk. :D
Megpróbálom magamtól megmagyarázni azt, ami itt zajlik, kihagyva egyéb tényezõket (mint pl. az alapozás hibái, stb.).
A lényeg a harmatpont. Van erre táblázat, abból ki lehet nézni az értékeket.
Nagyjából 5 fokkal tarthatunk hûvösebbet bent, mint kint, ahhoz, hogy ne növekedjen túlzottan a páratartalom, mert arra van szüksége a penésznek.
A pára nem azért gyûlik össze a házban, mert benn reked, ami itt termelõdik (bár ezért is, de csak részben), hanem azért, mert kintrõl, az egész környezetbõl a páranyomás befelé hozza a nedvességet, és mivel hûvösek a falak, itt lecsapódnak, ugyanis ideális feltételek alakulnak ki a harmatpont eléréséhez.
Ez egy érdekes játéka a levegõnek, egyszerû fizika. Télen pont fordítva történik, mert a nedvesség kifele igyekszik, ezért is olyan nyálkahártya-aszaló a benti levegõ.
Van szellõzése a falaknak vályog lévén, egyébként ez egy régi ház ('50-es évek végén épült), rossz nyílászárókkal, így jön be kintrõl nyáron a pára.
A felmelegítésnek az a legnagyobb haszna elvileg, hogy nyári éjszakán kint hûvösebb legyen, mint bent, így éjjel ki tud távozni a nedvesség (a falakon, és a régi nyílászáróknál), és a penésznek nincs ideje elszaporodni. (Ehhez több napos magas páratartalom kell.)
Tehát valóban szellõzik a vályog, nagy mennyiségû nedvességet fel tud venni, majd leadni, csak az nem mindegy, hogy hova adja le, és ezt befolyásolja az, hogy hol van hidegebb, kint vagy bent. A páranyomás mindig a hidegebb helyre viszi a vizet.

A festék fajtáját én nem tudom megállapítani, a vakolat pedig szintén agyag, nem tudom, mikkel keverve (természetes anyagokkal), úgy csinálták, mint régen. (Mi még nem festettünk, nem meszeltünk itt.) Lehetséges, hogy a festés nagyban hozzájárul a pára távozásának akadályozásához, de mi eddig azt tapasztaltuk, hogy jól tudnak szellõzni a falak.
Amikor még - a korábbi években - nem volt "felfûtve" nyáron a ház, akkor bent 20 fok körül volt, a maximum pedig 24 (amikor kint 36-38 fok volt árnyékban). A legnagyobb baj az, hogy hosszan tartóan hat befelé a páranyomás, mert akkor a falak telítõdnek, és nem tud hova távozni a nedvesség.

Wannabe, nem is úgy értettem. :) Csak arra gondoltam, hogy az erdõk több fokkal, sõt, akár számottevõen alacsonyabban tarthatták a környezetük hõmérsékletét a párologtatásukkal, így nem voltak olyan hõségek, mint most - így ekkora külnbségek sem a kinti és benti hõmérséklet között, ez pedig alacsonyabb páratartalmat eredményez.

Aztán lehet, hogy tök hülye vagyok, de akkor a fizika is. :D

[Doom]

..amikor hosszú horgász versenyen vagyunk,vagy több napos sátoros a kitelepülés,szoktam ásni egy fél méter mély gödröt a napra,zárható vödörbe a hûteni való,vékony ágacskákból csinálok rá egy rácsot és zöld fûvel vastagon letakarom,vizet kézzel fröcskölök a tetejére(legközelebb viszek spriccelõt),nem sokat 1-2 óránként.mûködik,egyszerû,gyors,olcsó

[P]

Hûtõ, vagy inkább fagyasztó híján jégvermen gondolkozom. Szerintetek?

http://www.szabadfold.hu/cikk?7084

[A. L. Ias]

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást a problémához! :) (Lehet, hogy új téma kéne neki, mert itt off a vályog.)
Majd túlélõ takarít utánunk! :D


Én ugyan megkérdeztem páromat errõl, aki elvileg ért hozzá, de a félórás szakmai szöveg ledarálása után azt mondtam, hagyjuk. :D
Megpróbálom magamtól megmagyarázni azt, ami itt zajlik, kihagyva egyéb tényezõket (mint pl. az alapozás hibái, stb.).
A lényeg a harmatpont. Van erre táblázat, abból ki lehet nézni az értékeket...

Értem én amit leírtál és eszembe sem jutna egy hozzáértõvel vitatkozni. Viszont ezt a hozzászólást is egy vályogházból írom éppen. Igaz egy ideje nincs rendszeresen lakva, így nincs rendszeres belsõ páraterhelése, de évek óta nem volt kifûtve sem a szellõztetést is csak emlékezetbõl ismeri. Amikor 38 fok volt odakint, akkor 25 fok idebent (panellakóknak lehet irigykedni! :D). Mióta eszemet tudom a penész ismeretlen jelenség a házban. 70 centi vastag fõfalak és 40 centis válaszfalak vannak benne. Eddig még nem tudott úgy telítõdni a fal párával, hogy kicsapódjon rajta. Lehet, hogy csak szerencsés vagyok. Kívánom, hogy sikerüljön megtalálni a páramentesítésre a megoldást. (Ceresit páramentesítõ nem használt?)

[Zacskóbicska]

Az én vert falú házikóm 1943-ban készült. A múlt héten voltam kint az idén elõször. Van bent hõmérõ és páratartalom mérõ, így egy éves tapasztalatom van ezekrõl az információkról. A ház kinyitásakor 16 fok volt, kint közel 30. Az alapos, estig tartó szellõztetés után a belsõ hõmérséklet elérte a 20 fokot és úgy is maradt a további 3 napon keresztül. A relatív páratartalom 30 százalék. Soha semmilyen penészszel nem találkoztam ott. A páratartalom augusztus végéig folyamatosan nõni fog, akkorra 70-75 százalék lesz. A hideg idõ beköszöntéig gyakorlatilag folyamatosan szárad a fal. Utána a párás õszi és téli napokon a fal fogja nyelni a környezetébõl a párát. Megfordul a folyamat. Ez hõt termel, viszont bent alacsony lesz a páratartalom. Egyébként teszkós diszperziós falfestéket használok, a padló mindenütt járólappal van burkolva, a fördõszoba fala 180 cm magasságig végig csempés. Sehol nyoma sincs a penésznek, de a nedvesség kicsapódásának sem. Ha kint hagyom az asztalon két-három hétre a kenyeret, az sem penészesedik meg. (A panel lakásomban ennyi idõ alatt bokor nõne belõle.) Abban azonban nem vagyok biztos, hogy pl. egy gázkonvektor alkalmazásával nem lepne-e el a penész.

[Zacskóbicska]

A legjobb, mesterséges energiától független hûtõ a következõ módon készíthetõ el:
1. Készítesz egy 200 (vagy arányosan kisebb) hõszigetelt ládát, majd a belsejét festékkel, fóliával, vagy egyéb módon vízhatlanná teszed. Jó erre a célra a hõszigetelt oldalú hordó is. Félig töltöd vízzel.
2. Beleöntesz egy vödörnyi karbamid mûtrágyát, majd megkevered. A hõmérséklete az oldatnak máris kb. 10 fok. Beleteszed a csomagolt hûteni valót.
3. Készítesz egy tálcát, ami a hûtõanyag regenerálásához kell. Ebbe öntöd bele a "kimerült" hûtõ folyadékot, ki a napra bepárolni. Addig készítesz egy újat.

Összességében 1-2 zsák karbamiddal folyamatos hûtést biztosíthatsz a betöményítést követõ újrahasznosítással együtt.

[P]

Gondolkozom még az okokon, mert valami itt teljesen más, mint nálatok. Nem tudok páratartalmat mérni, a penésznek kb. 75% kell viszont a szaporodáshoz. Úgy számoltuk (omsz adat és harmatpont alapján), hogy tegnap 28 fok kellett volna a házban ahhoz, hogy ne nyomuljon be a sok pára kintrõl, kint 50-55%-os volt a páratartalom, 33 fok mellett árnyékban. A vályogfalak szellõztetés mellett jól mûködnek, de anélkül nem szívják be kánikulában a vizet. Azaz mindig május végétõl-június elejétõl augusztus végéig van ilyen probléma. Másoknál is ekkor, akik erre panaszkodnak.
Párom azt mondta, hogy nincs rendes szigetelése az alapnak, ami sokat ront a pára-ügyön, lehet, hogy ennyi a probléma. Feltéve, ha nálatok viszont van(?)

[P]

Amúgy velem vitatkozol, nem szakival, mert az az én elképzelésem volt a problémáról, úgyhogy bele lehet kötni. :D

Zacskóbicska, van info arról, hogy kb. meddig lehet ezt a csereberét folytatni? A 10 fokot tartja állandóan?

[mossberg-operator]

A legjobb, mesterséges energiától független hûtõ a következõ módon készíthetõ el:
1. Készítesz egy 200 (vagy arányosan kisebb) hõszigetelt ládát, majd a belsejét festékkel, fóliával, vagy egyéb módon vízhatlanná teszed. Jó erre a célra a hõszigetelt oldalú hordó is. Félig töltöd vízzel.
2. Beleöntesz egy vödörnyi karbamid mûtrágyát, majd megkevered. A hõmérséklete az oldatnak máris kb. 10 fok. Beleteszed a csomagolt hûteni valót.
3. Készítesz egy tálcát, ami a hûtõanyag regenerálásához kell. Ebbe öntöd bele a "kimerült" hûtõ folyadékot, ki a napra bepárolni. Addig készítesz egy újat.
Összességében 1-2 zsák karbamiddal folyamatos hûtést biztosíthatsz a betöményítést követõ újrahasznosítással együtt.

Wow! Erol van valami bovebb leiras is? Kepek, link? Koszi.

[Mizu]

Hûtõ, vagy inkább fagyasztó híján jégvermen gondolkozom. Szerintetek?
http://www.szabadfold.hu/cikk?7084
Mindenkeppen figyelemre melto, hiszen elödeink is hasznaltak evszazadokon keresztül...
Arra viszont kivancsi lennek, hogy a nyers fagyasztott hus meddig allna el egy ilyenben ???

[P]

Jó kérdés. Elvileg 0 fok körül lehet tartani a hõmérsékletet, esetleg mínusz egy-két fokig lemenni, jégmennyiségtõl, szigeteléstõl, ill. a verem mélységétõl függõen. Hónapokon át biztos, talán egy fél év is, de nekem az a sejtésem, hogy inkább csak hûtõként, rosszabb esetben jobbfajta pinceként szolgál a vége fele. Még azzal is elégedett lennék, mert ehhez még nagyon jól lehet alkalmazkodni.
A probléma az ehhez szükséges jég. Régen a Dunáról hordták, akik a közelében laktak. Ahol nincs tó, folyó, azok honnan szedjenek? Nem kis mennyiség kell hozzá.

[Mizu]

A probléma az ehhez szükséges jég. Régen a Dunáról hordták, akik a közelében laktak. Ahol nincs tó, folyó, azok honnan szedjenek? Nem kis mennyiség kell hozzá.
Abban a cikkben amit linkeltél, le van írva az elkészítése. Nem kell hozzá Duna, vagy egyéb folyó. Csak a téli hideg! Ekkor kell elkészítenünk a jégtömböket... házilag.. magunknak... olcsón, szállítási költség nélkül... csak a megfagyasztani kívánt vízbe kerül.. a többit a kinti mínuszok végzik.. Szerintem..

Nekem tetszik az ötlet és nem tartom boszorkányságnak a kivitelezést sem..
Hacsak a nyár közepéig tartja nulla fokon a húst, már akkor nyert a család fél év energiaköltséget.
Télen a jéggel a húst is lehet lefagyasztani kint, vagy akár bele is a jégbe ! :D

Mindenképpen érdemes foglalkozni a gondolattal és tovább kombinálni :thumbup




Naaaa... az ilyen agyalások és ötletek miatt vagyunk ellenségei pl. az áram szolgáltatóknak :D

[P]

Hol? Nem találtam benne jégforrást. Arra gondoltam, hogy amiben most az öntözõvizet tároljuk, hogy melegedjen a növényeknek estére, abban lehet télen vizet fagyasztani, de szerintem nem fagyna be, ahhoz nem lég hidegek az átlag telek. Vajon hány fokon hány óra kell mondjuk 50 liter víz megfagyásához? És mennyi egy legalább kamra méretû verem jégszükséglete? Sekély, nagy felületû tárolóban a legeredményesebb, de az a leghelyigényesebb. Vagy mindig letermeljük a képzõdött jégréteget, hogy ne szigetelje alatta a vizet, így gyorsítva a fagyást?

[bögre]

Arra gondoltam, hogy amiben most az öntözõvizet tároljuk, hogy melegedjen a növényeknek estére, abban lehet télen vizet fagyasztani, de szerintem nem fagyna be, ahhoz nem lég hidegek az átlag telek. Vajon hány fokon hány óra kell mondjuk 50 liter víz megfagyásához?
És milenne pet palackokba töltött vizel? Könyen megfagy könyü tárolni rendezgetni. Nem lessz vizes töle minden ha felolvad. És jo alternativa a vizkészlet tárolására! :) A fagyott viz tovább elál! Két légy egy csapás! :D Nemtudom egy ilyen kamrába menyi jég kell de egy pár száz vagy pár ezer pet palack begyüjtése simán megoldhato.


2. Beleöntesz egy vödörnyi karbamid mûtrágyát, majd megkevered. A hõmérséklete az oldatnak máris kb. 10 fok. Beleteszed a csomagolt hûteni valót.
Amugy ez a vizhütös cucc se rossz ötlet. Amugy ammonium nitráttal is müködik a dolog. És olcsobb mint az a cucc amit te emlitesz. Asszem 180 forint kiloja. Vagyis anno enyi volt.

[bögre]

Na asszem nekem megvan a következö projektem. Modern jégverem! :) Egy földalatti lyuk Szigetelt falakkal fábol mondjuk. Duplarétegü. a rétegek között hungarocel táblák. Kb 2-3m3 alapterületü kb fél méter magasan pet palackba fagyasztott vizel tele. A lényege hogy kis ajto lessz rajta ami szintén szigetelt és felülröl fog nyilni hogy a hideg levegö sürüsége miatt bent ragadjon ne "folyon" ki.


Nemtudom hogy kibirna e 8-9 honapot egy ilyen cucc. Fölleg az enyhe telek miatt.

[Mizu]

A tél folyamán a - dupla falúra épített - jégvermekbe hordott jég egy teljes évig megtartja a fagypont körüli hõmérsékletet.


A két fal közé tesszük az apróra tört, majd locsolással tömbbé fagyasztott jeget.


Hol? Nem találtam benne jégforrást.

Mindenki talalkozott mar vödörben kinthagyott vizzel, mely tömbbe fagyott. Erre/ilyenre gondoltam.

Bögre ötlete eleg lelemenyes a petpalackokkal! Valoban akar vesztartalek is lehet vizböl egyben! :thumbup :thumbup :thumbup

A vizzel majdnem megtöltött es lezaras elött kicsit összenyomott petpalack allja a fagyott viz tagulasat, mobilizalhato es könnyen lehet belöle falakat felrakni.
A külsö hungarocelen tegnap is gondolkoztam. A maga nemeben kivalo is lehet. Arra viszont gondolni kell, hogy tökeletesen szigetel a szellözes ellen is.
Kell valamilyen szellözes egy jegverem falanak? Ha nem, akkor kivalo a hungarocel. A flakonokon kicsapodo kondenzviz elvezetest kell akkor csak megoldani.

Arra viszont szamolni kell, hogy a flakonokban levö jeg nem annyira tartos, mint a tömbteglaba fagyasztott! Bar a köztök levö legreteg ilyenkor elögy is lehet.. speciel nem ertek ehhez (sem).. :D

Tegnap meg azon is elmelkedtem, hogy pl. gyömölcsös ladakba leteritett müanyag foliaba lehet vizet engedni es amikor mar jegkasas, beleengedni a vakumforrasztott husokat. Igy tömbbe fagyasztva jobban elal, közvetlen körbeveszi a jeg es ha ki is enged, akkor sem folyik szejjel, vagyis ott is ujra hasznosithato a viz.
Az ilyen ladak akar polcokra helyezhetöek is, vagy akar egymasra is, ezzel fokozva a jeg elettartalmat...

Ezek egyenlöre agyalasok... de ugy gondolom, hogy eletkepesek...

[bel]

http://www.szabadfold.hu/cikk?7084 "egy 1,5-3 méter mély és 2-3 méter széles, hosszirányban nyújtott gödör falát rõzsefonattal vagy téglafallal rögzítjük. Ezután 20-30 centiméterrel beljebb még egy falat húzunk. A két fal közé tesszük az apróra tört, majd locsolással tömbbé fagyasztott jeget. ... Vajon hány fokon hány óra kell mondjuk 50 liter víz megfagyásához? Vajon hány fokon hány óra kell mondjuk 50 liter víz megfagyásához? "

A fent leirt egy darab fal 0.6-2.7 m3 meretu, az egeszhez (ha a padlot nem boritjuk be) kb 4-szer ennyi kell, vagyis 2400-10800 liter jeg.
Szerintem a pet palack nagyon jo otlet, hiszen mindegy hany darab van az udvaron, mindegyik onalloan fagy meg, tehat csak 2 liternek kell megfagynia. Raadasul a felolvadt vizet sem kell utana elvezetni.

Bel

[Zacskóbicska]

Gondolkozom még az okokon, mert valami itt teljesen más, mint nálatok. Nem tudok páratartalmat mérni, a penésznek kb. 75% kell viszont a szaporodáshoz. Úgy számoltuk (omsz adat és harmatpont alapján), hogy tegnap 28 fok kellett volna a házban ahhoz, hogy ne nyomuljon be a sok pára kintrõl, kint 50-55%-os volt a páratartalom, 33 fok mellett árnyékban. A vályogfalak szellõztetés mellett jól mûködnek, de anélkül nem szívják be kánikulában a vizet. Azaz mindig május végétõl-június elejétõl augusztus végéig van ilyen probléma. Másoknál is ekkor, akik erre panaszkodnak.
Párom azt mondta, hogy nincs rendes szigetelése az alapnak, ami sokat ront a pára-ügyön, lehet, hogy ennyi a probléma. Feltéve, ha nálatok viszont van(?)

Nálam valószínûleg van, mert valami ritka kemény agyagból van az alapja és az egész épület csontszáraz homokbuckán áll. Itt nem lehet az alapból felszivárgó nedvességrõl szó sem a mai csapadékviszonyok és az alacsony (ott egyébként is) talajvízszint miatt.
Vannak vállalkozók az ilyen falak alapjának szigeteléséhez. Valószínûleg tökéletes megoldást fog jelenteni. A nyári hónapokban a falban valóban nem nyelõdik el a pára, hanem onnan távozik. Ha utánpótlást kap az alap felõl, az okozhatja azt a problémát, amit írtál.

[Zacskóbicska]

Zacskóbicska, van info arról, hogy kb. meddig lehet ezt a csereberét folytatni? A 10 fokot tartja állandóan?

A 10 fokot nem tartja, csak egyszer hûl le bekeveréskor. Ha jól hõszigetelted a tárolót, akkor sokáig hideg marad. A csereberét 100 éven keresztül biztosan végezheted, ugyanis a karbamid kémiailag viszonylag stabil anyag, nem bomlik hamar le abban a környezetben. Ahol én láttam a vázolt megoldást, ott kb. kétnaponta kellett egy vízcsere. Persze segíthet az is, hogy nem cseréled elsõre a vizet, hanem adsz hozzá még karbamidot. De ez csak addig lesz hatékony, amíg telített nem lesz az oldat.

[P]

Elsõ körben én is arra gondoltam, hogy mindenféle fellelhetõ tálban edényben, vödörben, stb. kiteszem a vizet, de az állati helyigényes, és nagy mennyiségben munkaigényes is. Pet palack mondjuk kevesebb helyet foglal, ez eszembe sem jutott. :) Viszont honnan lehet azt ekkora mennyiségben beszerezni?
A pár hozzászólással korábban írt jégmennyiséget alapul véve, az majdnem 2000 darab másfél literes mûanyag flakon.
Ha -10 fok alatt van legalább egy hétig a hõmérséklet, akkor már megfagy 50 liter víz (erre rá lehet segíteni a jég lefejtésével is), és ebbõl akkor 6 darab már elég lehet - kevesebb munka, és kevesebb helyigény. Én szerintem ezt fogom kipróbálni, de várom mindenki tapasztalatát! :)

[bel]

majdnem 2000 darab másfél literes mûanyag flakon. ... 50 liter víz (erre rá lehet segíteni a jég lefejtésével is), és ebbõl akkor 6 darab már elég lehet

Szia,

Nem 6, hanem 60 db 50 literes ad ki 3000 litert.

Bel

[bögre]

Én simán összeszedek 2000 darabot a télig! :D
Nem.nehéz. Szolsz szomszédoknak barátoknak.
Én heti 10-12 üveg vizet megiszok az évi 600 körül lehet.

[raktaros]

Nem olyan hatékony mint a jeges, de egyszerû:
http://www.modernbushman.com/2012/03/29/zeer-pot-electricity-free-refrigerator-emergency-refrigeration/

[Mizu]

Mikor meg suttyo kezdö koromban tanulgattam az ipart, egy öreg szaki tanitott arra, hogy a sört mindig a csövekbe kell tenni.
Elöbb azt gondoltam, hogy gyogyos, vagy azert, hogy onnan igya meg az enyemet is...
Velemenyem megvaltozott mikor a nyari forrosagban ebedkor elöszedtük az üvegeket es hüvösen tudtuk a nedüt kortyolni...
Elkepedesemre azt a valaszt kaptam, hogy a csöben mindig huzat van...
Azota is fel-felhasznalom ezt az ertekes ismeretet..

[törölt tag -gl]

Földbe süllyesztett 2 méteres PVC csõ, abba zsinóron leeresztett élelem, hungarocell lezáróval? Ez jó lehet? Nem fagyaszt, de hût elvileg. (nyáron dögmelegben is) 18 fokra (elvileg)

[raktaros]

Anyámék a dinnyét szokták a kútba ha nincs hely a hûtõben :D

[mossberg-operator]

Mikor meg suttyo kezdö koromban tanulgattam az ipart, egy öreg szaki tanitott arra, hogy a sört mindig a csövekbe kell tenni.
Elöbb azt gondoltam, hogy gyogyos, vagy azert, hogy onnan igya meg az enyemet is...
Velemenyem megvaltozott mikor a nyari forrosagban ebedkor elöszedtük az üvegeket es hüvösen tudtuk a nedüt kortyolni...
Elkepedesemre azt a valaszt kaptam, hogy a csöben mindig huzat van...
Azota is fel-felhasznalom ezt az ertekes ismeretet..

Azt tudod, hogy az amcsi GI-k hogyan hutottek a sort a Csendes-Ocean tropusi szigetein? Mindennap felderitorepules, altalaban 4 ora, raktarajto kinyit a raklap sorre, leszall, mindenki sorbaall a hideg neduert....

[Pityubá]

Ismerõsöm mutatta nékem a sörhûtést pétisóval.
Telkemen történt egy ismerõst kínáltam nyári nagy melegben sörrel, persze meleg volt a sör.
Mondtam bekapcsolom a hûtõt és beteszem a söröket hûlni. Azt mondta az sok idõ, van-e pétisóm, volt. Még 1 vödör vizet is kért.
Kb 1 kiló pétisót rakott a vödör vízbe kevergette az feloldódott, bele raktuk a söröket. Erõsen hidegnek éreztem, megmértem +8°C volt a víz.
Érdekes a csapvizet mértem 15°C volt, erõs ammónia szaga volt a vödör víznek. kb 15 perc múlva kortyolgattuk a kellemesen lehûtött söröket.
Megint tanultam valamit. A vödör víz sorsa, rózsák talajának öntözése lett. :)

[Grafitos]

Múltkor elástam a hegyen..kb 20 cm mélyre 4.5 lityó tartalékvizet pet palackokban..Aki olvasta a beszámolót, láthatta a gödör kialakítását és azt, hogy zöld növényzettel, kövekkel és avarral takartam a vermet.
kb 3 hét után mentem fel a kintalvásra és még beszéltük is, hogy nem viszek fel, csak másfél litert és a verembõl fogok kivenni egy palackot..akkor kicsit aggódtam nehogy zöld algás legyen mire kiveszem..
A kibontás képekben
A verem sértetlen volt, az álcázás jól mûködött..a köveket lepakolva elõtûnik, a még mindig zöld borítónövényzet
http://i.imgur.com/dREQaIs.jpg
Az üreg megbontása http://i.imgur.com/TeXQMks.jpg
Elõkerült ez egyik palack, kicsit piszkosan, de tökéletes állapotban
http://i.imgur.com/MDXIF3z.jpg
És az ok, amiért ebbe a topikba raktam, az, hogy a 34 fokban is kristálytiszta és pincehideg volt benne a víz..hihetetlen, hogy egy ilyen kis mélységû verem is mekkora védelmet ad a hõingadozástól és a külsõ hõmérséklettõl:thumbup
http://i.imgur.com/IiYEdoM.jpg

[raktaros]

Nem olyan hatékony mint a jeges, de egyszerû:
http://www.modernbushman.com/2012/03/29/zeer-pot-electricity-free-refrigerator-emergency-refrigeration/

Gondolkodtam rajta hogy kipróbálom, de ezután már nem kell:


Én készítettem ilyen "kerámiacserép-hûtõt", egy viszonylag nagyot, és a következõ a tapasztalat:
- Ez nem igazán egyenértékû egy elektromos hûtõvel, de azért olyan kellemes hûvöst tud a belsejében produkálni. Nem mértem meg hány fokot "tud", de olyan 18 fok körül lehet.
- Minden nap pótolni kell a vizet, mert gyorsan elpárolog a kerámián keresztül.
- Ez a vízpárolgás miatt belül, ahol tároljuk a gyümölcsöt, zöldséget, eléggé nagy páratartalom alakul ki, és mivel a hatékonyság miatt még le is kell fedni (én egy cserépalátéttel oldottam meg), így a gyümölcsök hamar tönkremennek, bepenészednek. Kísérleteztem hogy csak félig fedem le, vagy csak résnyi helyet hagyok a fedéllel a pára távozásának, de így is ugyanaz az eredmény. Tehát túl sok napig nem lehet ebben tárolni romlandót. (mondjuk ez a hûtõre is igaz)
- Kültéri alkalmazása viszont kiváló, ahol nincs áram, és valahogy hûtenünk kell az ennivalónkat egy-két napig. Egy baja van csak: bazi nehéz a cucc! Én tettem alá kis görgõs lécváz-alátétet, ezzel a mozgatása könnyebb valamivel. :)

Azért érdemes vele kísérletezni, lehet jól jön még a tapasztalat....

Üdv, TT

[Picsogi]

..akkor kicsit aggódtam nehogy zöld algás legyen mire kiveszem..


A zöld algának pont szerintem kell a napfény...