Növénytermesztés (élelem, bioetanol, bidodízel) [Archivum]

Dream_walker

07-10-2013, 06:10 PM

Hi,
a felhalmozott készletek elõbb utóbb elfogynak, és egy idõ után saját magunknak kell megtermelni az alapanyagokat.

búza:
átlagosan 4t/hektár

burgonya:
termés átlag (nagyon rossz): 20t/hektár

1 hektár= 10,000 m2=100X100 méteres terület

ha egy 20X20 méteres terület nézünk
400m2= 1/25 hektár
búza: 160 kg
burgonya: 800 kg

növények etanol hozama (hektár és liter) Azt sajnos nem írták hogy mennyi alapanyaggal számolnak 1 hektáron, a termésátlag amit neten találtam nagyon változó

cukornád: 5150 L
cukorrépa: 5000 L
Burgonya: 2500 L
Kukorica: 2400 L
Búza: 1600 L
Árpa: 1300 L

Ezek az értékek nagyon csalósak, mert a jelenlegi iparszerû, gépesített és kemizált mezõgazdaságon alapulnak.

A búza valóban 4 tonna körül terem hektáronként. Ez úgy jön ki, hogy normál idõjárás mellett a mezõföldön terem 6-7 tonnát, a zemplénben meg 2-3-at. Rossz idõjárás mellett ennek a felét.
Ehhez traktor, munkagépek, mûtrágya és növényvédõszer kell. Kis méretben (kézzel vetve, betakarítva és csépelve) szintén fele mennyiséggel számolhatunk, míg az elsõ 3-5 év alatt belejövünk a technikákba (én már vetettem kézzel, nem egyszerû).

A Krisnás méretek stimmelnek, viszont ott sok év tapasztalat, és hozzáértés mellett jönnek ki ezek a számok. Aki most ismerkedik a dologgal, az számolja bele a tanulópénzt, és alapból duplázza meg a területet.
Ráadásul ha jól tudom ott nem esznek húst, szóval takarmánycélú növénytermesztés nincs olyan nagy volumenben, csak a szarvasmarháknak. Aki szeretne húst is, ahhoz állat kell, ami bizony szeret enni.

Biodízel házi körülmények között felejtõs, ugyanis minden biodízel egy metilészterezett cucc, amihez komolyabb "vegyi üzem" kell, garázsban nehéz összehozni.
Egyszerûbb, ha régi dízelmotort vásárolsz (20-25 évnél öregebb), az gyakorlatilag használt sütõolajjal vagy nyersolajjal is mûködtethetõ.
Olajat nyerni olajütõvel lehet (gyakorlatilag kihalt technológia), vagy úgynevezett csigás préssel. Létezik belõle kicsi, házi méretben is használható, olcsó változat.

A nyers olaj eltömíti a porlasztót, hiszen növényi eredetû, így tele van nyálkaanyagokkal, ami az ásványolajokban nem fordul elõ. Ezek a nyálkák ráégnek a hengerek falára, a dugattyúra, mindenre. Többfázisú szûréssel és derítéssel lehet csökkenteni a káros anyagok mennyiségét, de ehhez szintén ipari méretû berendezés kell. Illetve elég lehet kicsi gépsor is, csak olyant meg nem gyártanak.

Bioetanol. A számok szintén megtévesztõek, mert jelenleg ipari, többnyire baktériumos fermentáció után desztillálják le az etanolt. Ez házi körülmények között nem járható út, gyakorlatilag a hagyományos pálinkafõzés technikája elég lehet. Kérdés, hogy kinek van akkora erjesztõrendszere, amivel használható mennyiségû etanolt/metanolt lehet elõállítani. A sufnituning itt sem játszik sajna.

A benzin hamar megromlik szóval nem lehet sokáig raktározni, a mûanyag meg nagyon hosszú ideig meg marad :D

A benzin azért romlik meg, mert spórolás miatt manapság etanollal "állítják be" az oktánszámát, az etanol pedig egyszerûen kipárolog belõle, hiába a jó lezárás. Ha tudod, hogy milyen koncentráció milyen oktánszámot ad, akkor egyszerûen felöntöd pálinkával (a legkeményebb törköly elõfõzet is elég), és voilá, jó is a benzined :)

mossberg-operator

07-18-2013, 01:30 PM

Elso termes a kertbol, ehesek maradnank asszem, persze csak kicsiben nyomjuk most: 308

asszony

07-18-2013, 05:41 PM

Elso termes a kertbol, ehesek maradnank asszem, persze csak kicsiben nyomjuk most: 308

Nagyon cuki retkek:thumbup Elfogyott-e?

Grafitos

07-19-2013, 11:43 AM

Én is tudnék mutatni 3 db satnyácska epret a balkonról:) Jó gazda kicsinek is örül ..grat az elsõ aratáshoz

Dream_walker

07-20-2013, 05:07 PM

használjatok komposztos termesztõládát, az elfér erkélyen is, és ügyesen csinálva jó sokat lehet szedni róla :)

Mr Pickels

08-06-2013, 02:46 PM

Csak egy kóbor kérdés honnan is veszed a vetõ magot?

dínó

09-26-2013, 09:05 AM

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest
Ez milyen? Persze vélhetõleg nem lesz belõle semmi, de azért a törekvés szép, miszerint már azt is meg akarják tiltani, hogy a balkonládában paradicsomot termesszek.

imi79

09-26-2013, 09:26 AM

Ezzel a kistermelõket akarják hazavágni a monsanto féle rohadék multik.
Nehogy már a mamika árulja a piacon a paradicsomot a kiskertjébõl, mert ezzel is kihúz a multik zsebébõl havi 2000ft-ot.

Magadnak termelhetsz, csak eladni nem tudod, amíg nem vizsgáltatod be horror áron a magot, és ha az nem abból az adatbázisból való, ami pár nagyvállalat által árult (génmódosított)magok egyike, akkor nem adhatod el amit termeltél.
Valamint így ráerõszakolják a saját vetõmagjaikat a kistermelõkre.
És ha már a magot megvették, akkor lehet megvenni hozzá, szintén csak tõlük az egyedi növényvédõszereket, amit az adott "mû" növénymagokhoz igazítottak.
USA-ban ez már évek óta életben lévõ dolog.
Az EU még valamennyire kapálózik ezek ellen, de nem adok 10 évet és úgyis megkenik, lecserélik, megzsarolják a jelenleg tiltakozó politikusokat, szervezeteket, ahogy azt már az amcsiknál megtették régen.
Ahogy olvasom a Franciák gerince adta fel leghamarabb a szolgálatot, Románoknál is már ott vannak a génkezelt magok (hivatalosan is).

Zacskóbicska

09-27-2013, 05:45 AM

növények etanol hozama (hektár és liter) Azt sajnos nem írták hogy mennyi alapanyaggal számolnak 1 hektáron, a termésátlag amit neten találtam nagyon változó

cukornád: 5150 L
cukorrépa: 5000 L
Burgonya: 2500 L
Kukorica: 2400 L
Búza: 1600 L
Árpa: 1300 L

Én egy másik forrást (Barótfi, Környezettechnika) néztem. Ez alapján hektáronként a következõ alkohol kihozatal lehetséges:
cukorrépa: 3248 liter,
csicsóka: 4230 l,
kukorica: 2115 l
burgonya: 1861 l,
búza: 1767 l.

Több növényre is ír adatokat, de ami kitûnik mind közül, az a csicsóka. Magyarországon betegsége nincs, megbízhatóan termeszthetõ minden odafigyelés nélkül. Kiszámoltam, mire elegendõ a 4200 l etanol. Egy 120 néhyzetméter alapterületû családi ház, ill. benne élõ 4 fõ teljes külsõ energia igényét képes fedezni az alábbiak szerint:
Fûtés elégetéssel, elektromos áram szükséglet 30 százalékos hatásfokon aggregátorral elõállítva, autóba üzemanyagként 10 l/100 km átlagfogyasztással, évi 10 000 km-re, fõzés és melegvíz. Még kb. 25 százaléka meg is marad a szesznek. Ha van még másik 1 ha terület, akkor az azon megtermelhetõ szénhidrát és fehérje mennyiség megint bõségesen elegendõ egy négytagú családnak, sõt abból is marad. Ebbõl következik, hogy jelenleg Magyarországon a népesség nem haladja meg a terület lakosság eltartó képességét. Ez az, ami miatt nekünk kevésbé kell félnünk az éhhaláltól. Nem jellemzõ ez azonban a hozzánk képest nyugatabbra lévõkre.
Másik gondolat, hogy 2 ha terület simán eltarthat 4 embert. (Többet is.) Ha ma Magyarországon kajálni akarsz, utazni és normálisan fûteni, ahhoz 4 fõre legalább 100 ha-on kell gazdálkodnod, ill. értékesítened a termékeket. Érthetetlen...Mi ennek a magyarázata?

fater.lajos

09-27-2013, 09:39 AM

A csicsóka Mo-n méltatlanul hanyagolt növény. Ipari méretben csak takarmánynak termesztik. A piacin ritkán van, azt is csak azok veszik akik egészséges dolgokat keresnek enni. pedig nagyon finom. Cukorbetegek ebbõl bõségesen ehetnek, nem úgy mint a krumpliból.
Termeszteni otthon annyi, hogy egyszer elülteted a gumókat. Amikor kell, akkor kiásol belõle annyit amennyi szükséges. Mindig vissza kell szorítani a kertben, mert más növényeket kiszorít a terjedõ tövével. Ez amit leírtam, a teljes sok évre szóló termesztési technológia.

raktaros

09-27-2013, 09:56 AM

fater.lajos

09-27-2013, 10:34 AM

A nagyokat mosd meg, hámozd meg. Szeld fel vékony szeletekre, karikára és fõzd elõ. Utána sóval és kakukkfûvel meg egy kis olajjal tedd tepsibe és pirítsd fel. Pompás!

Zacskóbicska

09-27-2013, 10:42 AM

Én 2-3 éve vetettem, fõzve nem ízlett, nem is foglalkoztam vele többet, de pár darab mindig van a kertben szaporítóanyagnak, hátha kell majd még.
Ki kellene próbálnom más formában megkóstolni.

Mosás, hámozás, majd kb. 3 mm vastag karikákra szeletelés. Utána forró zsírban, vagy olajban szalmasárga színû csipsszé sütöd. Az ízlésednek megfelelõ fûszersóval sózd. Imádni fogja a család, jobb, mint a tökmag. Az igaz, utána kb. fél óra és irányíthatatlan, szabályozhatatlan fingó géppé alakulnak az ilyet fogyasztók, de kárpótol, hogy csak zajos, ámbár szagtalan. Én egy egyetemi évfolyam adott szakos hallgatóival végeztem ilyen kísérletet. Egyértelmûen azt vallották, hogy akkor veszed észre, hogy fingasz, amikor már hallod is :haha:

Ordinis.Esse

09-27-2013, 09:05 PM

.. kb. fél óra és irányíthatatlan, szabályozhatatlan fingó géppé alakulnak az ilyet fogyasztók.... akkor veszed észre, hogy fingasz, amikor már hallod is :haha: Röhögéstõl csorgott a könnyem amikor ezt olvastam. :haha:
Tuti kipróbálom... a családomon :haha:

raktaros

09-27-2013, 09:50 PM

Köszönöm, megpróbálom :).
Egyik helyen még virágzik, másikon még csak most nyílik a virág, még várok a szedéssel.

fater.lajos

09-28-2013, 07:14 PM

A kakukkfû mindenben fingcsökkentõ!

Dream_walker

09-29-2013, 09:36 AM

Én egy másik forrást (Barótfi, Környezettechnika) néztem. Ez alapján hektáronként a következõ alkohol kihozatal lehetséges:
cukorrépa: 3248 liter,
csicsóka: 4230 l,
kukorica: 2115 l
burgonya: 1861 l,
búza: 1767 l.

Több növényre is ír adatokat, de ami kitûnik mind közül, az a csicsóka. Magyarországon betegsége nincs, megbízhatóan termeszthetõ minden odafigyelés nélkül. Kiszámoltam, mire elegendõ a 4200 l etanol.

Ez ipari körülmények között mûködik csak sajna. Házi sufnituninggal ebbõl mondjuk 3000 liter az, amit realizálhatsz. Persze még ez is jó sok, ráadásul hatalmas mennyiségû tüzelõanyag kell a lepárláshoz. Ha erdõ mellett laksz, vagy van gyümölcsösöd, szõlõd, vagy máshonnan tudsz szerezni biomassza anyagot, akkor persze jó, de átlagembernél ez nehezen megoldható.

Másik gondolat, hogy 2 ha terület simán eltarthat 4 embert. (Többet is.) Ha ma Magyarországon kajálni akarsz, utazni és normálisan fûteni, ahhoz 4 fõre legalább 100 ha-on kell gazdálkodnod, ill. értékesítened a termékeket. Érthetetlen...Mi ennek a magyarázata?

100 hektár a szántóföldbõl kell, ha semmi mással nem foglalkozol (tehát leegyszerûsítve búza, kukorica). Ha állatokat is tartasz mellette, elég a fele. Ha szõlõ, gyümölcs is van, elég az ötöde, ha zöldséges és/vagy fólia, üvegház van, akkor a tizede is. Ez a profittermelõ agrárgazdaság számokban :) Ez egy normál megélhetésre elég, többre nem.

Ennek a magyarázata, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer a sarcolásra épül. Ha te minden törvényt be akarsz tartani, akkor minden forgóeszközigényes gazdasági tevékenység (nem csak az agráros) hatalmas ráfordítást igényel, iszonyú mennyiségû közterhet fizetsz, és egyszerûen elszivárog a haszon. Pl. ha te 100 hektár szántót mûvelsz, ahhoz kell egy 20-30 milliós géppark, meg egy 5-10 milliós magtár. Elérsz egy évben 10-12 millió forint árbevételt, de ehhez mondjuk 5 millát bele kell tenned. A nyereségbõl pedig még levonódik egy csomó minden, adó, járulékok, ilyen-olyan fizetnivaló. Másrészrõl, ha valakinek van 100 hektár búzája, meg egy traktora, akkor egyrészt nem a földbõl él, hanem a kõolajból, másrészt ugyanúgy éhen halhat, mert egy malom nincsen, ahol megõrölné a búzát, el kell adnia a felvásárlónak. Ráadásul a haszon nagy része nem a termelõnél csapódik le, hanem a közvetítõknél.

Tehát a bajok legfõbb eredõje valahol itt lehet. Van száz hektár búza, de boltból jön a kenyér, tej, tojás, zöldség, meg a hús is. Szóval az ellátás meg az eltartás el van távolodva egymástól, és a pénz az elsõ, nem a táplálék.
Régen a paraszt a földbõl élt és élelmiszert termelt, ma az agrárvállalkozó a kõolajból él és jövedelmet termel.

Zacskóbicska

09-29-2013, 11:08 AM

Röhögéstõl csorgott a könnyem amikor ezt olvastam. :haha:
Tuti kipróbálom... a családomon :haha:

Próbáld csak bátran. Én jó ideje ezzel a csipsszel fogadom a rangos külföldi delegációkat. Mesélik világszerte az élményeiket és elõbb-utóbb bebizonyosodik, hogy ez is igazi Hungaricum :thumbup

MaRee

10-15-2013, 11:40 AM

Tudtok oldalt esetleg valami kézikönyvet, ami növénytermesztéssel foglalkozik? Mikor mit érdemes ültetni, betakarítani, stb, tehát minden ami a témába vág.

BragBOL

10-20-2013, 11:37 AM

Ha nem (csak) géppel termel az ember, akkor mûtrágya és egyéb szerek nélkül is meg lehet növelni a termelõkapacitását a földnek, csak ehhez az eszét (tudatát) meg kell dolgoztatnia az embernek.
A monokultúra fenntarthatatlan, jelenlegi fenntartása a pusztulás felé viszi a bolygót.
3 dimenziós világban élünk, gondolkodjunk tehát többdimenziósan!
A burgonyaültetvény a búzatábla, a mezõ, mind egysíkú, akármelyik dimenziót nézzük a kettõböl amit elfoglal, mindenütt ugyan az van.
A temészet, amit nem bolyogat az ember, az többdimenziós. Akár honnan nézzük, mindenütt változatosság van.

Tehát, változatos növényekkel (de még állatokkal is lehet) töltsük fel a dimenziókat!
Ültessünk fasorokat, változatos fafajtákkal, változatos méretekben (pl dió mellé szilvát).
Késõbb, ha a fák felnõttek a vertikális dimenziókba, alul felszabadul a terület és ültethetünk bokrokat, és egyéb alacsonyabb fás szárú növényeket közéjük (pl mogyoró. málna).
Ezután még tovább mehetünk lefele, eperrel kitölthetjük a maradék földterületet a bokrok és fák tövei körül.
Mennyi ninden van? és még csak a terület 1/3-ánál tartunk!
És a maradék területre se csak úgy naívan kiszórjuk a búzát, oszt hagy nõjjön, mert nem fog sokáig.
Egy sávban minden évben mást kell termelni, felvátva a nitrogénzabáló és fikszáló növényeket.
Sõt, még a sávokat is érdemes feldarabolni, és olyan növénykompozíciót kell ültetni amelyek egymás kártevõit elriassztják.

Nem egyszerû az biztos, de ha nem akarunk sivatagot és éhezést, muszály változtatnunk élet és módszermódunkon.

Dream_walker

10-24-2013, 05:55 PM

Tudtok oldalt esetleg valami kézikönyvet, ami növénytermesztéssel foglalkozik? Mikor mit érdemes ültetni, betakarítani, stb, tehát minden ami a témába vág.

Tudok nagyjából 1000+ címet, melyiket szeretnéd? :D Ezeknek nagyjából a tizedét digitális formában is tudom küldeni, de szerintem nincs erre szükséged, ha meg mégis, közkönyvtárakban is sokat megtalálsz.
Viszont még tavaly vettem egy könyvet, a címe biokertészkedés, és hát az ezer plusz növénytermesztési, kertészeti szakkönyv, mint reprezentatív minta alapján azt mondom, hogy eddig a legjobb vétel volt, annyira profi cucc. Kezdõknek és haladóknak is érthetõ, nagyon jó ábrákkal, semmi felesleges szócséplés meg karakterhalmozás, csak a lényeg.

Tamás Enikõ - Biokertészkedés; Mezõgazda Kiadó 2008.
Itt a bookline link:
http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=yzhRR0tXqAUJNUmbU7Z fIQ**?_v=Tamas_Eniko_Biokerteszkedes&id=73235&type=22

Ha a témával ismerkedsz, szerintem ezzel kezdd, minden mást csak utána, ha szükségét érzed, de szerintem nem fogod :)

Ha nem (csak) géppel termel az ember, akkor mûtrágya és egyéb szerek nélkül is meg lehet növelni a termelõkapacitását a földnek, csak ehhez az eszét (tudatát) meg kell dolgoztatnia az embernek.
A monokultúra fenntarthatatlan, jelenlegi fenntartása a pusztulás felé viszi a bolygót.
3 dimenziós világban élünk, gondolkodjunk tehát többdimenziósan!
A burgonyaültetvény a búzatábla, a mezõ, mind egysíkú, akármelyik dimenziót nézzük a kettõböl amit elfoglal, mindenütt ugyan az van.
A temészet, amit nem bolyogat az ember, az többdimenziós. Akár honnan nézzük, mindenütt változatosság van.

Tehát, változatos növényekkel (de még állatokkal is lehet) töltsük fel a dimenziókat!
Ültessünk fasorokat, változatos fafajtákkal, változatos méretekben (pl dió mellé szilvát).
Késõbb, ha a fák felnõttek a vertikális dimenziókba, alul felszabadul a terület és ültethetünk bokrokat, és egyéb alacsonyabb fás szárú növényeket közéjük (pl mogyoró. málna).
Ezután még tovább mehetünk lefele, eperrel kitölthetjük a maradék földterületet a bokrok és fák tövei körül.
Mennyi ninden van? és még csak a terület 1/3-ánál tartunk!
És a maradék területre se csak úgy naívan kiszórjuk a búzát, oszt hagy nõjjön, mert nem fog sokáig.
Egy sávban minden évben mást kell termelni, felvátva a nitrogénzabáló és fikszáló növényeket.
Sõt, még a sávokat is érdemes feldarabolni, és olyan növénykompozíciót kell ültetni amelyek egymás kártevõit elriassztják.

Nem egyszerû az biztos, de ha nem akarunk sivatagot és éhezést, muszály változtatnunk élet és módszermódunkon.

A szó, amit keresel, az erdõkert.
Egy elég jó blog a témában: http://lmv.hu/erdokertek

Az erdõkertek egyetlen hátrányaként azt szokták felhozni, hogy a gabonatermesztésre kevésbé alkalmas a módszer. Erre válasz, hogy a szelídgesztenye beltartalma szinte megegyezik a rizsével, a lepényfa terméséé meg a búzával.

BragBOL

10-24-2013, 07:29 PM

Nem keresek semmit, ismerem az oldalt, meg az egész témát :D

Sok hasznos infó és könyajánlás akad a permakultúrás fórumon is:
http://www.permaforum.hu/permaforum/

Dream_walker

10-25-2013, 06:19 PM

Nem keresek semmit...

Ez csak amolyan szófordulat, viszonylag gyakran használom :)
A permás fórumot ismerem, bár bevallom, ritkán látogatom, pedig vannak használható dolgok is fent :)

raktaros

10-27-2013, 06:51 PM

Ha van itt vas megyei...
Ha ön Vas megyében lakik, igényelhet ingyenes komposztládát (http://www.alon.hu/kornyezetvedelem/ha-vas-megyeben-lakik-igenyelhet-ingyenes-komposztladat)

Frissítés:
Tárgytalan. Megõrizni, naplót vezetni, stb...

raktaros

02-07-2014, 11:05 PM

Hátha használ valaki ilyent:
Vetési naptár 2014.pdf (http://fileposta.hu/richlet/fd?id=AcFaDb6968043652AbCb5aD97293FeCaF7D8CeEd4f2d 8936)

Fájlok mérete 317.33 Mb
Fájlok lejárata 2014.02.12 (még 5 napig érvényes)

fall out

03-10-2014, 06:37 PM

megpucolom,karikázom,sózom ....és nagyon finom a csicsóka:thumbup

Laci

03-15-2014, 07:12 PM

Szerintem a csíráztatás is megoldás lehet szügséghelyzetben .
http://balintgazda.hu/aktualis-kert/februar/hogyan-lehet-eheto-csirakat-termelni.html
" A magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin, fehérje és ásványi anyag tárolódik. Ezek különösen februárban-márciusban fontosak az ember egészségének megõrzése szempontjából. Ezért ajánlatos házilag magokat csíráztatni, mert ezek életerõt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak."
Wbbõl mi lehet igaz ? : http://www.origo.hu/egeszseg/20110614-csirat-fogyasztani-altalaban-is-kockazatos-ecoli-ehec-salmonella.html

raktaros

03-15-2014, 07:37 PM

Nekem vannak a készletben csíráztatni való magok, szükség esetén el is lehet vetni :)

Dream_walker

03-16-2014, 11:45 AM

Az origós cikkben írtak igazak. Csak éppen elég hiányos, és így bizony sz.rt sem ér.
A csírákon sok baktérium lehet. Igen, ahogy az összes növényi táplálékon, amit vegyi- vagy hõkezelés nélkül fogyaszthatunk.
A csírák elõállítása kedvez a baktériumok szaporodásának. Igen, ahogy a Földi légkör összetétele, a hõmérséklet és a levegõ páratartalma is a sarkköri régiókat kivéve.
Sok esetben már a magok szennyezettek a baktériumokkal. Igen, ahogy a kilincs a hálószoba ajtaján, a vízcsap a falon, a kapu, a fogantyú a buszon, meg úgy nagyjából a körülöttünk lévõ összes ember, és természetesen a belélegzett levegõ, valamint még durvább koncentrációban a levegõben lévõ vízpára.

Aki megbízhatatlan helyrõl származó cuccot vásárol, annak ez benne van a pakliban, mint teszkós müzliben az egérke. És igen, egy biogazdaság is megbízhatatlan, ha a kontinens túlsó végén van.
A csírák mellé csíraölõ hatású cuccot kell fogyasztani. Fokhagyma, méz, ilyenek. Mindenki találhat az ízlésének megfelelõt. Vagy kell nekik egy kíméletes párolás. Ha meg valaki nyersen szeretné enni, akkor menjen már el oda, ahol elõállítják, és nézze meg, hogy megfelel-e neki. Persze az sem hátrány, ha amúgy figyel valaki az immunrendszerére :)

A csírák nagyon jó szükségkaják, mert mag-állapotban könnyen tárolhatóak, nem nagyon vesztenek az értékükbõl. Kicsíráztatva viszont egy sor olyan tápanyag mobilizálódik, amely nagyon hasznos tud lenni.

Törölt_fórumtag2

04-13-2014, 04:33 PM

Írtam egy cikket a csicsókáról, ha gondoljátok nézzétek meg. Üdv.
http://bushcraft.co.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=554:a-csodalatos-csicsoka&catid=50:etlap&Itemid=91

Amatorpe

04-13-2014, 04:56 PM

Nekem azt írja, hogy be kell jelentkezni...

Törölt_fórumtag2

04-13-2014, 04:59 PM

A CSODÁLATOS CSICSÓKA

Néhány évvel ezelõtt említette egy kollégám, hogy a kertjébõl tavasszal vödör számra szedi ki a túlszaporodott csicsóka gumókat. Kértem, hogy hozzon belõle néhányat, próbaképpen. Kaptam is egy 20 literes vödörrel már palánta állapotú, kizöldült gyökeret. Szép sorba elültettem õket és õszre jött a meglepetés. Egyetlen kis gumóból, egy-másfél kilónyi termés lett.

Mi is ez a növény? Észak-Amerikából származik, az õslakosok által termelt és elõszeretettel fogyasztott, a napraforgóval rokon évelõ gumós növény. Európában elõször a franciák és az oroszok kezdték el termelni. Franciaországban jelenleg 200ezer hektáron termesztik. Magyarországra a XVII. században került be, több-kevesebb sikerrel. A XX. század elején még emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, annak ellenére, hogy a szegényebb néprétegek étrendjében rendszeresen szerepelt. Az 50-es években nagyipari TSZ módszerrel próbálkoztak, de sem a felszedésére, sem pedig a tárolására nem voltak felkészülve, így kútba esett terv vált belõle.

Éghajlat és talaj iránt rendkívül csekély igényû. Hazánkban szinte mindenhol termeszthetõ. Sõt vadon is megterem, a környékünkön ismerek olyan helyet, ahol évtizedek óta jelen van, annak ellenére, hogy nagyon sok a vaddisznó. A nemes változatnak befásult vastag barna, a vadnak zöld, vékony szára van, 2-4 méteresre is megnõ. Erdélyben komoly probléma a vízpartokon nagymértékben elszaporodott és uralkodóvá vált vad változat. Termel egy csírázást gátló anyagot, amellyel vetélytársait, a gyomokat tartja távol magától. Viráguk a napraforgóra emlékeztetõ, de annál jóval kisebb, tenyérnyi nagyságú. A magját nem tudja beérlelni a klímánkon, gumóról szaporítható. A jó vetõgumó úgy egy centi átmérõjû.

Gumója a fagy iránt érzéketlen, a talajban teleltethetõ, sõt javallott, hogy ott tároljuk és mindig frissen szedjük. Pincében nehezebben áll el, érzékeny a nedvességre és a penészre. Több fajta színben létezik, lehet sárga, vörösesbarna, lilás, vajszínû stb. Nekem a világos vajszínû változat van. Rendkívül bõtermõ.

A gumók 20-28% szárazanyagot tartalmaznak, ennek 14-16%-a inulin és polifruktozánok, 6%-a fehérje és nyersrost. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, cinket és vasat. Vitamintartalma: béta karotin, B1, B2, niacin és C. Rosttartalma 5-6-szor nagyobb a burgonyáénál, így könnyen jólakottság érzetet kelt.

Cukortartalma az emésztés során gyümölcscukorként szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Mellékesen megjegyezve, pálinkát is fõznek belõle, üzemanyagként is hasznosítják. Turmixolt levét természetes teljesítménynövelõként sportolóknak adják.

A francia konyha egyik kedvelt körete, libamáj, homár, szarvasgomba, nemes halak, kagyló mellé tálalják. Fogyasztható nyersen, salátákban, sütve, fõzve, párolva, szószként, turmixban, levesként, fõzelékként. Én chipsként is szeretem, de vajas kenyérre felkarikázva sem utolsó. Nem is beszélve a lapcsánkáról. Íze a retekre, karalábéra hasonlít. Szárát tüzelõként és kiskérõdzõk takarmányaként hasznosítják. Zöldtakarmányként évente háromszor is kaszálható, de ebben a formában felhasználva a gumó termelés erõsen megsínyli.

No, de miért is tartják gyógynövényként számon? Jelenlegi ismereteink szerint a leggazdagabb inulin forrás. Az inulin a szervezet öngyógyító képességét maximalizálja. A meghatározás szerint „olyan vízben oldódó nagyméretû rost, amely a bélben sértetlen marad és így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra”. Gyógyítja illetve megelõzi a gyermekkori étel allergiát, a szív-és érrendszeri betegségeket, a rák egyes fajtáit, a cukorbetegséget és az elhízást. Sõt még kozmetikumok alapanyagaként is használják, mivel csökkenti a bõr ráncképzõdését.

Hatalmas elõnye, hogy nem kell permetezni, természetes betegsége, élõsködõje, parazitája nincs. Néhány rágcsáló állítólag kedveli, én ilyet nem tapasztaltam.

Nagyon el tud szaporodni, ezért sok helyen deszkával, kövekkel határolják be a termesztésre szánt területet. A kapálást, talajlazítást, trágyázást, locsolást meghálálja, de ezek nélkül is nagyon jól el van. Van olyan, akit a hüvelyesekhez hasonlóan felfúj, valakinek nem jön be az íze. Mások bolondulnak utána. Mindenkinek, saját magának kell kipróbálnia, hogy ízlik-e vagy sem. Könnyû hozzájutni, piacokon és a neten is sok helyen árulják, nagyjából krumpli árban.

Most eljutottunk az utolsó gondolathoz: miért is hasznos ez a növény egy társadalmi összeomlásra, katasztrófa helyzetre vagy éppen háborús szituációra felkészülõnek?

Mint már említettem, vadon is találkozhatunk vele, olykor igen nagy mennyiségben. Különösen patakok mentén, a patakmeder oldalában. Szabadon szedhetõ, a hivatalos megfogalmazás szerint veszélyes inváziós faj, özönnövényként tartják számon. Nézzük az érme másik oldalát: szabadon növõ élelmiszer forrás és immun erõsítõ gyógyszer, cukorbetegeknek a túlélést is jelentheti egy gyógyszerek nélküli világban. Ha kertünkben, itt-ott szabad területen szaporítjuk, egy összeomlás idején elláthat bennünket élelemmel. A menekülési útvonal menti pihenõhelyeken, a rejtett bázis közelében termeszthetjük feltûnés nélkül, aki nem ismeri, maximum a virágát tépi le. Ha bezárnak a boltok és elõbb-utóbb elfogynak a felhalmozott készleteink, csak egy ásó kell ahhoz, hogy hozzájussunk és a száznál több elkészítési recept segítségével máris ételt tehetünk az asztalra.

Törölt_fórumtag2

04-13-2014, 05:00 PM

Nekem azt írja, hogy be kell jelentkezni...

Bocs. Bemásoltam.

Amatorpe

04-13-2014, 05:25 PM

Ne viccelj, nehogymár bocsánatot kérj... Sõt! Nagyon szépen köszönjük, jó volt olvasni!

Törölt_fórumtag2

04-13-2014, 05:27 PM

Szívesen. Néha elfelejtem, hogy nem minden oldal teljesen nyitott.

Törölt_fórumtag2

04-15-2014, 06:26 PM

http://www.3szek.ro/load/cikk/19680/novenyi_hamu_mint_tapanyag_novenytermesztes_-_szilagyi_szabolcs

Vietnamiveteran

04-15-2014, 07:14 PM

Jó dolog ez a fahamu nekem már nagypapámék is mindig kihordták a hamut a szõlõbe azt mondták a barackfák kimondottan szeretik , én is követem a példájukat .

Törölt_fórumtag2

04-15-2014, 07:23 PM

Fával tüzelek, így adott az ingyen mûtrágya. Szerves trágyát csak akkor használok, ha tartok jószágot. Most éppen új ólat építek, a régi megöregedett, eltüzeltem.
Nagyapám mindig kimerte a kerti pottyantóst is és hordta a szõlõ alá. Tartott csirkét, disznót. Soha nem kellett trágyát, termõföldet vagy pétisót hozatni, mint ami manapság divatos.
A régiek még tudták mindennek a módját, csak az a baj, hogy keveset adtak tovább belõle. Nem gondolták, hogy egyszer még visszajön az önellátásos világ.

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 05:53 AM

EGY KIS CSALÁNOZÁS

Ha tavasz, akkor indulhat a (nagy) csalán szedése. Sokak számára csak egy kellemetlen gyomnövény, de a valóságban egy nagy felhasználási területtel rendelkezõ gyógynövény és nem elhanyagolható táplálékforrás. Özönnövény, egy-egy területen képes nagy mennyiségben elszaporodni. Ez utóbbi képessége lehetõvé teszi, hogy viszonylag csekély erõfeszítéssel rövid idõ alatt begyûjtsük az ebédre valót. Évek óta rendszeresen fogyasztom.

Rögtön figyelmeztetéssel kezdeném: ha allergiásak vagyunk rá, ne fogyasszuk, teaként való felhasználása esetén maximum hat hónapos kúra javasolt, napi 1,5 dl (8-12 gr) , fõzelékként legfeljebb hetente egyszer. Hogy miért? Egy egészséges ember esetében is, túladagolása allergiás rohamokat okozhat. Gyomorpanaszok, bõrégés és vizeletpangás fordulhat elõ, nagyon ritkán fulladásos reakciók.
Ésszel lehet fogyasztani, ész nélkül nem.

Gyógynövény, oldalakat lehetne arról írni, hogy mi mindenre jó.
Néhányat kiemelnék: csökkenti a húgysav szintet, vese-és hólyagkõ ellen kiváló, húgyuti fertõzések, allergia, premenstruációs szindróma, isiáz, lumbágó, reuma, köszvény elleni gyógyhatása ismert. Immunerõsítõ, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentõ, gyulladás csökkentõ, hajnövesztõ, prosztata gyógyító, ízületi bántalmakra fájdalomcsillapító, egyes bõrbetegségeket megszüntetõ.
Teája feloldja a szervezetben felhalmozódott, anyagcserébõl eredõ salakanyagokat, méregteleníti a szervezetet, a vesét fokozott mûködésre sarkallja. A húgyutak és a teljes emésztõrendszer tisztítása, ezzel együtt az immunrendszer erõsítése. Teája rendkívüli élénkítõ hatással rendelkezik, sok benne a vitamin és az ásványi anyag.
Béta karotint, C, B és K vitaminokat, flavonidokat, klorofillt, vasat, káliumot és kalciumot tartalmaz.
Rostjaiból a háborúk idején szövetet szõttek. Valaha használták arra is, hogy hideg idõben megcsapkodták a kilógó végtagokat, hogy vérbõséget és melegség érzetet keltsenek.

Szereti a nitrogénben gazdag talajt, ideális számára az ültetett akácos, megtalálható nedves erdõkben, mocsarakban is. 50-150 cm magasra nõ meg. Minden egyes részét csalánszõrök borítják, amelyek hangyasavat rejtenek magukba. A hozzájuk érõnek égetõ, viszketõ érzést okoznak, apró kiütésekkel. Mi még szerencsések vagyunk, de Ázsiában él egy olyan fajtája, aminek a csípése akár egy évig is fájdalmas marad…
Szerintem külsejérõl felesleges több szót ejteni, mindenki ismeri, hogy miként néz ki. Akit megcsípett, az soha nem felejti el.

Ami sokkal érdekesebb, a szedése és az elkészítése. Fõzeléknek, levesnek csak tavasszal szedjük, amikor még zsengék, nem csípõs ízûek a levelei és lehetõség szerint, kesztyûben. A hajtás felsõ részének 4-5 levelét csippentsük le, az a tökéletes alapanyag. Ilyenkor lehet a fagyasztót is feltölteni vele, hogy a késõbbiekben se kelljen lemondani róla.
Teának viszont a virágzás megkezdése elõtti idõszak a legjobb, akkor van benne a legtöbb hatóanyag.

Én így szoktam belõle fõzeléket készíteni: a csalánleveleket elõfõzõm negyed órát, hogy a hangyasav távozzon belõle, hagyom állni egy kis idõt, majd leszûrõm, lemosom és kinyomkodom a levét. Utána vágódeszkán késsel feldarabolom finomra és a már elkészített lisztes rántásba beleteszem, vízzel felöntöm és fûszerezem sóval, borssal, fokhagymával vagy medvehagymával, esetleg tejföllel dúsítom és az egészet összefõzöm. Majd tükörtojással tálalom.
Tojásrántottába is kedvelem, fantasztikus ízt ad neki.

Aki önellátásra akar beállni, annak erõsen ajánlom a csalánt, hetente egy családi étkezés már megoldható vele, nem kell, hogy helyet foglaljon a kertünkben, szinte mindenhol van egy csalános a környéken. Ha huzamosabb idõt töltünk valahol az erdõben, biztos, hogy tudunk a közelben egy étkezésre vagy teára valót összeszedni.

Mellékesen megjegyzem, hogy leve, növényvédõ szerként is használható. Bevastagítja a növények leveleit, így ellenállóbbá teszi a gombás betegségekkel és a kártevõkkel szemben.

Vietnamiveteran

04-16-2014, 07:42 AM

A teát ,hogy készíted kiszárítod a leveleket vagy úgy zölden ?

Grafitos

04-16-2014, 08:10 AM

Szombaton találtam az erdõben egy jó sûrû csalánligetet..olyan szépek és egészségesek voltak a levelek, hogy hoztam haza egy tövet és most a 7 kerben a fûszernövények közé ültetve nevelgetem:D..A nagyobb levelek csigakajának, a frissebbek szárítva teának lesznek hasznosítva:thumbup

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 08:39 AM

A teát ,hogy készíted kiszárítod a leveleket vagy úgy zölden ?
Kiszárítom és összetöröm, hogy minél nagyobb felületen ázzon ki a hatóanyag. Én elsõsorban fõzelékben, tojás rántottában fogyasztom. Egyik barátomnak szárítottunk súlyos köszvény, magas húgysav szint ellen.

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 08:43 AM

Grafitos

04-16-2014, 08:49 AM

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 08:56 AM

Én mondjuk háziállítként tartom afrikai alfaját, de attól még megkóstolnám az éti verziót..amúgy a rántottába tett leveleket zsiradékon átforgatod? vagy csak úgy nyersen mehetnek bele, mikor már a tojás is benne van??

Negyed órát fõzöm, átmosom, kinyomkodom, majd deszkán finomra vágom. A zsíron megpuhított hagymához dobom és 5-6 percig lefedve, fûszerezve tovább fõzöm. Utána adom hozzá a tojást. Isteni, próbáld ki! Néhány barátomat hozzászoktattam, ha hozzánk jönnek, kikövetelik...

shadow177

04-16-2014, 09:09 AM

Vétek csak úgy elherdálni a jó csalánt! Csalánsör+csalántészta! Semmi sem megy veszendõbe. :)

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 09:13 AM

Mizu

04-16-2014, 09:36 AM

EGY KIS CSALÁNOZÁS
Ha tavasz, akkor indulhat a (nagy) csalán szedése. Sokak számára csak egy kellemetlen gyomnövény, de a valóságban egy nagy felhasználási területtel rendelkezõ gyógynövény...
Szia! Megkerhetlek, hogy ide is rakd fel = Gyogyhatasu növenyek (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?652-Gy%F3gyhat%E1s%FA-n%F6v%E9nyek-f%FBszern%F6v%E9nyek-gomb%E1k-gy%FCm%F6lcs%F6k)
Köszi!

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 09:44 AM

Szia! Megkerhetlek, hogy ide is rakd fel = Gyogyhatasu növenyek (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?652-Gy%F3gyhat%E1s%FA-n%F6v%E9nyek-f%FBszern%F6v%E9nyek-gomb%E1k-gy%FCm%F6lcs%F6k)
Köszi!
Feltettem. Üdv.

Grafitos

04-16-2014, 10:40 AM

Milyen nagyok az afrikai csigák?:D

Állítólag ezeknek a legfinomabb a húsuk:)
Most ekkorák, de még nõnek néhánypár centit

2397

Törölt_fórumtag2

04-16-2014, 11:13 AM

Állítólag ezeknek a legfinomabb a húsuk:)
Most ekkorák, de még nõnek néhánypár centit

2397

Szerintem már jó a méretûk. Lassan meghívhatod õket vacsorára.:D

Grafitos

04-16-2014, 11:23 AM

Áhh még nincsenek vágósúlyban:)

Mizu

05-26-2014, 09:43 AM

Talan ide illö hir...
http://index.hu/tudomany/2014/05/21/105_napig_elt_harom_kinai_egy_kapszulaban/

105 napig élt három kínai egy kapszulában

Befejezõdött az elsõ kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése, amely során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat – írja az MTI. A kísérlet zárónapján, kedden egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe....

Törölt_fórumtag2

05-26-2014, 10:16 AM

Sárgaságot nem kaptak?:haha:

05-30-2014, 11:54 AM

Egy újabb tapasztalattal gazdagodtam: a sarlózásoknak köszönhetõen végre értékelhetõ mennyiségben tudtam mulcsot termelni és használni.
Az egyik kísérleti rész a szõlõsorok köze, a másik a veteményes egy része, elsõsorban a két hete kiültetett dinnye- és paradicsompalánták környéke.
Tanulságot több szálon nyújtott az élet: ha jól teszed le a takarást, akkor a víz (esõ és locsolás) lejut a talajhoz, ugyanakkor késõbb mégsem szárad ki hamar (összevetve a takaratlan, csupaszra gyomlált talajjal), visszafele nem megy ilyen könnyen.
A második tapasztalat, hogy a mulcs, mint bõséges szerves anyag, és a vele járó nedvesebb közeg rendkívüli mód vonzza a házas csigákat, így nagyon megnövekszik a kártételük, nem beszélve arról, hogy így szaporodni is jobban tudnak, megfelelõbbek a körülmények hozzá.
Ez abban az esetben tiszta nyereség, ha valaki szereti a csigahusit, és szorgalmasan összegyûjti õket, majd elteszi precízen elkészítve csinos kis üvegbe. Ésszerû lenne, mert ingyen hús, egészséges, és egyesek szerint igenis nagyon ízletes, mások vagyonokat fizetnek érte, de mi inkább vödörszám hordjuk a határba õket.
A másik, amit nagyon vonz a mulcsos kertészkedés, és szintén elõsegíti a faj elszaporodását, a lótetû (ki hogy ismeri). Elõször abból tûnt fel a dolog, hogy a kiültetett palánták elkezdtek elfeküdni, aztán megfigyelések és ásatások után bõséges kínálatot találtunk belõlük, a mulcsozott helyeken koncentráltan. A növényeken is ott voltak a rágások.
Ellenük egyszer már védekeztem szörpös csapdával, de több gyík hagyta benne a fogát, mint lótücsök.
A harc így reménytelennek és feleslegesnek tûnt.
Aztán rájöttünk a paradoxonra, ami a kertekben általánosan mûködik: a növények fejlõdéséhez, terméséhez szerves anyag és víz is kell. A szerves anyag és a víz messzirõl a veteményesbe vonzza a kártékony állatokat, így azok nem oszlanak el szépen a kertben, hogy mondjuk a gyomokat is karban tartsák, jobban kímélve a kultúrnövényeinket.
A mulcs ennek ad még egy pofont, mert táplálék és nedves búvó/szaporodóhely egyben, a legrosszabb helyen.
Kipróbáltuk, hogy sokkal szélesebben mulcsozunk, a növények köré pedig kaszálék / lágyszárúak helyett fûrészport, forgácsot, kéregmulcsot használtunk.
A növényektõl távolabb levõ lágyszárú-réteget igyekeztünk még a veteményesnél is jobban öntözni, és vártuk a fejleményeket.
Az eredmény egyelõre biztató: több növényt rövid idõ után nem találtunk megrágva, pusztulófélben, tehát elképzelhetõ, hogy egy kis odafigyeléssel, némi többletmunkával el lehet a kártevõk egy részét csalogatni a kritikus helyekrõl.
Másnak van valamilyen tapasztalata a mulcs használatáról? Hogyan érdemes alkalmazni, milyen hibákat lehet véteni?
És a lótetvekre valami tuti tipp valakinek? Attól tartok, jövõre ennél is nagyobb tömegekben fognak szétszaladni...
Van néhány madár, ami eredményesen vadászik rájuk, de közülük egy sem fészkel a környéken sajnos. :( Anno a ló-és marhatrágyával kezdõdött az inváziójuk, elõtte nem sok volt, úgyhogy azóta inkább a zöldkomposzt és a zöldtrágya felé húzok.

A mulcs egyébként nagyon gyorsan eltûnik, folyamatosan pótolni kell.
Nálunk jó gazelnyomó-hatása van (eredetileg is emiatt kezdtem kipróbálni), de vastag rétegben kell tenni a talajra (úgy értem, sokszori taposás, alapos összetömörödés után is kb. 8-10 centi vastag).

raktaros

05-30-2014, 06:48 PM

Én az eper alá tettem széna takarást, pár nap után le is szórtam onnan, mert millió meztelencsigát vonzott.
Jó búvóhely volt nekik, jól megdézsmálták az epret és a környékét.

Dream_walker

05-30-2014, 07:47 PM

Mulcsozni nem szélesebben, hanem teljes szélességben érdemes. Mármint a kert teljes szélességében, az sszes ágyást és az összes utat egyaránt. Palánta alá óvatosan érdemes, én meg szoktam várni, hogy olyan 30 centisre megnõjenek a növények, utána terítem le, ha van gaz, akkor arra rá, úgyis kipusztul alatta.

Mulcsozni árpa vagy búzaszalmával érdemes. A fakéreg, fûrészpor drága (kivéve, ha valaki fûrészüzemben dolgozik, akkor nyilván mázsaszám hordhatja haza), a széna, egyéb nyesedék pedig jobb, ha fel van etetve az állatokkal. Ínyencek a szalmát átnyomhatják ágaprítón, akkor olyan jól kezelhetõ szecska lesz, mint a forgács.
Errefelé egy nagy körbála (5-600 kg körüli) 3000ért megy, és az elég nagy területre elég.

A lótetü ellen a legjobb a sün, illetve a vakond. A vakond nem támadja meg a zöldségest, szóval ha valaki felül tud emelkedni azon, hogy hetente eltüntesse a túrásokat, akkor nagyon hasznos állat. Madarakat úgy lehet a kertbe csábítani, ha van nekik hagyva fészkelésre alkalmas hely. Régi, félreesõ farakás, nagy, burjánzó bokor egy szélvédett sarokban, ilyesmi. A csigákat össze is lehet szedni, ha valaki elfogyasztani nem akarja, akkor mehet a baromfik elé, ha az nincs, akkor a komposztba (ami nedves forrókomposzt, nem a lapátolós száraz).

Csigák ellen jó még a kacsa. Ha némakacsa, akkor az a nevébõl adódóan nem sok zajt csap. Egy 3-400 m2-es kertbe elég 5-6 kacsa. A növényeket nem bántja, de kell nekik kiegészítõ (nem sok, mert akkor ellustul, és nem keresi meg magának a férgeket) gabona, meg persze ívóvíz, fürdõvíz. Sok gondozást nem igényel, õsszel meg mehet a fagyasztóba.

Komposztot, trágyát csak érleltet szabad beszerezni, különben ezrével jönnek a kártevõk, és nagy adag gyommag is kerül a kertbe.

06-01-2014, 01:46 PM

Köszönöm mindenkinek a javaslatokat és tapasztalatokat! :)
A teljes mulcsot talán jövõre sikerül megvalósítani, bár addig még egy költözés is esedékes...

Igen, ott lett elrontva a dolog, hogy a trágya frissen érkezett, és a kertben kezdõdött a komposztálódása; de ez ingyen volt, csak fuvarköltséget fizettünk érte (a falu szélérõl). Igazából remek tanulási potenciált látunk a jelenlegi helyben, ugyanis az elõzõ tulaj is ott b.ta el a kertet, ahol tudta, és mi is hozzá tesszük a saját hülye, naiv, ill. kényszermegoldásainkat. Megtanuljuk, hogyan nem kell. :)
Azért jó kis kert, mert a mérete ellenére szinte mindennel ellát minket, amivel nem, az gyakran csak a saját lustaságunk miatt van - és mert a kutyáknak is kell az élettér.

Az állattartással párom macskája miatt mostanra befürödtünk: elõször a tyúkokat, aztán imádott nyulainkat tette el láb alól... (Az egér bezzeg nem elég kihívás neki, úgyhogy azok néha teljes lelki nyugalommal szaladgálnak körülöttünk... :/)
4 odú van beüzemelve, és azokon kívül is fészkelnek madarak, de még az itató ellenére sem vagyunk elégedettek a biodiverzitással. A környéken kivágták a nagy és öreg fákat, a kertekbõl úgy, mint a közterekrõl, alig maradt néhány, a látkép elég sivár... Ezek is az elmúlt évek történetei...
Sõt, a szomszéd sem rest árva szó nélkül átjönni, és úgy szétbarmolni a diófánkat, hogy azóta sem tért magához - mert néhány ágának levelét unta gereblyézni.

A sünökkel nem tudom, mi lehet. Az elõzõ években több család is osztozott a telken, idén két verekedõ hím és a várakozó nõstény egyszeri megfigyelésével kifújt a "populáció" észlelése. Gyanítom, hogy a két kutyám jelenléte nem tetszik nekik, õk ugye új jövevények itt (éjszaka egyébként az elõtérben vannak, nem zavarnák a sünöket, amúgy sem bántanak semmi élõt, de talán elég a szag és a közelség is). Van nekik kaja a górénál, és több remek búvóhely, mégsem látjuk semmi jelét, hogy itt lennének idén is.
Nah, a vakond viszont veteményszerte mutatja magát, nem tudom, hány kártevõtõl szabadított meg minket, de a túrásokkal õ is tizedelte a növényeket. :D Sajnos a vakond is veszélyben van nálunk, mert a macska rá is vadászik. :( Órákig figyeli a földet, érzéke van hozzá, hogy a vakond közelében szunyókáljon fél-éberen, tavaly nem egyet elkapott.
Szóval ha valaki jártas macskapszichológiában- és kiképzésben, írhatna pár tanácsot a megzabolázására! :duhos:

BragBOL

06-02-2014, 08:29 AM

Törölt_fórumtag2

06-02-2014, 08:56 AM

Macskákkal nálunk semmi probléma. A kuvasz elvégzi a szükséges beavatkozásokat macskaügyileg...

Dream_walker

06-03-2014, 05:02 PM

Azt mondják hogy ha állandóan mulcsozva tartjuk a földet, akkor idõvel beáll a kártevõ/ragadozó egyensúly.

Viszont amit én nem tudok, hogy milyen az egészséges mulcs bomlási állapot, mert vagy fehér, mintha gombás lenne, vagy elfolyósodott massza lenne az alja (tarack, muhar kaszálék).

fûnyesedéket már kihagyom, csak a baj van vele.

A macskákkal nálunk is baj van, kis kertben 3 macska + a szomszédok, elmegy az étvágyam..

Mindkét bomlási állapot normális.
A fehér porszerû anyag az tényleg gomba, viszont nem kártevõ gomba, hanem lebontó. Hasonló törzsek alkotják, mint az erdõben a korhadékokon dolgozó gombák. Teszik a dolgukat, élõ növényt nem bántanak. Ha esetleg mégis valami baj lenne (elkezdenének gyengülni, pusztulni a haszonnövények is), akkor érdemes lepermetezni baktériumtrágyával, mégpedig olyannal, aminek a hatóanyaga EM. Ez speckó mikroorganizmuskeverék, amely elsõsorban a lebontási folyamatokban vesz részt, nem olyan, mint a különbözõ mikroelem-feltáró varázsszerek. Magyarországon ha jól tudom összesen három cég gyárt ilyent: Greenman, Em-tech, Symbio. Ebben a sorrendben van a hatékonyságuk is, a greenman a legjobban bevált.

A folyósodás annak a jele, hogy a mulcs nem komposztálódik rendesen, hanem rothad. Ez valószínûleg azért van, mert nem kap elég levegõt, túl frissen és túl vastagon lett lerakva. A rothadás maga nem káros (ugyanolyan természetes lebontási folyamat, mint a korhadás vagy a fermentálódás), viszont büdös, vonzza a legyeket, és a hatóanyagok 95%-a kárba vész (összehasonlításképpen egy fermentálva komposztált mulcs hatóanyagainak 95%-a megmarad, csak 5 vész el).

Igazán jól akkor bomlik a mulcs, ha egy hónappal a leterítés után az alja a tõzeges, komposztos virágföldre hasonlít, azaz sötétbarnás, még felismerhetõek a növényi részek, de kézben szétesnek, és az szaga inkább édeskés (silózott kukoricára hasonlító, vagy erdei földre, amit tavasszal a vastag avar alól kapar ki valaki), mint büdös.

Ha a macskák nagyon b.szogatják a helyi élõvilágot (és mondjuk annyira azért nincs nekik spárta, hogy kaját ne kapjanak), akkor egy csengettyût kell a nyakukba kötni. Õket nem zavarja, de se madarat, se semmi mást nem tudnak elkapni, mert messzirõl kiszúrja õket minden állat.

06-16-2014, 05:26 PM

Újabb kérdés: ma összegyûjtöttem egy csomó borsót, a már elszáradóban lévõ növényekrõl. Fogalmam sincs a vetõmagokról, eddig szerintem csak szerencsém volt. Kell-e ezeket szárítani még a sikeres jövõ évre átmentéshez, vagy elég egy vászontatyóba / befõttes üvegbe gyûjteni õket? A répa, petrezselyem, kapor és retek magok pohárban, befõttes üvegekben tartás után iszonyat jól keltek, de ez ugye húsosabb...
És az nagy probléma, ha olyan hüvelybõl is gyûjtök magot, ami már sajnos kicsit betegecske? (Korai vetéshez.)

Törölt_fórumtag2

06-16-2014, 05:41 PM

Kifejtés után, mindenképp terítsd ki száraz helyre, amíg teljesen ki nem szárad.
Ha így beteszed befõttes üvegbe nedvesen, akkor összerohad.

Dream_walker

06-16-2014, 05:42 PM

Meg kell szárítani, zörgõsre. Ha a hüvely beteg, attól a mag még lehet egészséges. Ha épnek látszik, akkor szárítsd, legfeljebb nem kel ki. Ha gondolod, a gyanús magokat külön tálcára terítsd ki, és mikor bezacsizod, írd meg, hogy zombiveszély!
Vetésnél egy apró trükk: ha egy-két órával vetés elõtt kézmeleg vízbe teszed, jobban kel :)

06-16-2014, 05:56 PM

Ok, tehát ami már zörgõsen jött le, azt nem kell szárítani, a többit ajánlatos. Azok is már félszikkadtak egyébként, úgyhogy akkor már nem kell nekik sok. Köszönöm a segítséget!

Törölt_fórumtag2

06-16-2014, 05:57 PM

Én azt is kitenném száradni pár napra, amit zörgõsnek érzel...
Biztos, ami biztos. Ártani nem fog neki...

06-16-2014, 06:04 PM

Ok! :thumbup

Amatorpe

06-16-2014, 08:10 PM

Én panellakó vagyok, szóval nézzétek el hozzánemértésemet: hogy lehet például uborka vagy paprikamagból utódot nevelni? Elég ha elvetem? Vagy csíráztatni kell? tárolás, szárítás úgy mint a borsónál? Hogy megy ez?

Dream_walker

06-17-2014, 05:52 PM

Ha a boltban/zöldségesnél vásárolt ubi/paprika magját szeded ki, az szinte biztos, hogy nem fog kikelni, mert azok 99%-ban hibrid növények magjai, és mint ilyenek, sterilek.
Ha veszel vetõmagot, vagy magbörzén szerzel (ez utóbbit javaslom, sokkal jobb fajtákhoz juthatsz hozzá), akkor meg teljesen úgy mûködik, mint ahogy nagyanyádék idejében :)

Ezen a linken találsz egy elég jó ismertetõt, képekkel meg minden:

http://ilkertje.blogspot.hu/2010/03/palantaneveles-paprika-paradicsom.html

Az uborka is így mûködik :)
Ha bármi kérdésed van, tedd fel, és válaszolok :)

06-17-2014, 06:41 PM

Ma konstatáltam, hogy az a tûzõ nap, ami a nyarainkat jellemzi, nem olyan jó közvetlenül még a fényigényes növényeknek sem.
A paradicsomok és a körömvirág sokkal szebb és produktívabb félárnyékban (azaz azok, amelyeknek már csak a gyümölcsfák alatt jutott hely), mint amelyeknek az elõírt feltételeket biztosítottam. Talán nem lesz olyan édes a paradicsom az elõbbieknél, de a napra ültettek kisebbek, és még nem mutatnak termést (ugyanaz a fajta).
A körömvirágokat már másodszor szüretelem, míg a napos részen eddig egy adag jött le.
Aztán ma felfedeztem egy sor babot, amit eddig nem láttam, azaz hetek óta nem lett megöntözve. :D Elbújt a burgonya sorok mögött (nagy a káosz a kertben), én meg nem látok. Ez a sor bab vagy kétszer akkora (szilva és almafa árnyékolja), mint ami a nap nagy részét állandó fényben és melegben tölti, hiába öntözgettem ezeket lelkesen (elvileg ugye kifejezetten meleg- és vízigényes, nagy páratartalmat kedvelõ növényünk a bab). Ebbõl csak a párát kapta nagyobb mennyiségben, mint a napfényben virító társai.

Mizu

06-18-2014, 05:08 AM

Ma konstatáltam, hogy az a tûzõ nap, ami a nyarainkat jellemzi, nem olyan jó közvetlenül még a fényigényes növényeknek sem.

Volt egy hasonlo tapasztalatom, de azt hittem, hogy valami mas jatszik közre.

Ezekutan arra lehet gondolni, hogy a bennük aramlo nedvesseg/tapcsatornak a napfegy-meleg hatasara nem vegzi ugy a munkajat, mint a szürt fegyben.

Gyerek koromban egy Bulgar kerteszetbe jartunk be a sracokkal nezelodni.
Több növeny felett halo volt kihuzva. Kerdesünkre azt mondtak, hogy a madarak, rovarok es a napfeny ellen. Akkor az utolsot nem ertettük, mert ugy tanultuk biologiabol hogy a napfeny az jo a növenyeknek...

Minden esetre ez igy eleg erdekes es akar ertekes info is lehet egy kis/nagy csaladi gazdasag szamara! :thumbup

Törölt_fórumtag2

06-18-2014, 06:02 AM

Indián kukorica fajták termesztésével kapcsolatosan van valakinek tapasztalata vagy használható információja?

06-18-2014, 07:41 AM

Még nincs, de nyár végén veszek termelõtõl magokat, ill. körülnézek a kertjében. Melyik fajta érdekel? Megkérdezhetem tõle. Én perui lila csemegére pályázom.

raktaros

06-18-2014, 08:47 AM

Volt egy hasonlo tapasztalatom, de azt hittem, hogy valami mas jatszik közre.

Ezekutan arra lehet gondolni, hogy a bennük aramlo nedvesseg/tapcsatornak a napfegy-meleg hatasara nem vegzi ugy a munkajat, mint a szürt fegyben.

Gyerek koromban egy Bulgar kerteszetbe jartunk be a sracokkal nezelodni.
Több növeny felett halo volt kihuzva. Kerdesünkre azt mondtak, hogy a madarak, rovarok es a napfeny ellen. Akkor az utolsot nem ertettük, mert ugy tanultuk biologiabol hogy a napfeny az jo a növenyeknek...

Minden esetre ez igy eleg erdekes es akar ertekes info is lehet egy kis/nagy csaladi gazdasag szamara! :thumbup

Tavaly ültettem pár kivit, még azt is ajánlott védeni a tûzõ naptól, akkor találkoztam én is elõször a hálóval.
Rachel háló néven keresd.

Törölt_fórumtag2

06-18-2014, 09:04 AM

Még nincs, de nyár végén veszek termelõtõl magokat, ill. körülnézek a kertjében. Melyik fajta érdekel? Megkérdezhetem tõle. Én perui lila csemegére pályázom.

Igazából, mindegyik fajta érdekel. A magyar csemege F1-gyel egyre több gondom van, nem bújik ki, csenevész lesz a locsolás ellenére is. Alternatívát keresek.
Valahol olvastam a hopi kukoricatermesztési eljárásokról, hát enyhén szólva padlót fogtam, ki akarom próbálni.
Már, nem a sivatagi rezervátumba való bezárásomra gondoltam...:D

06-18-2014, 10:35 AM

A fészkes, mélyre vetésre gondolsz? Szerintem érdemes vele kísérletezni. Mi is látjuk, hogy ahol burjánzik a (z alacsony) gaz, ott a növények sokkal szebbek (dinnyék, uborka, paradicsom, zeller, pasztinák, hagymák esetében figyeltük meg). Sokkal jobban bírják a kiképzést, gondolom, ennek is a részleges árnyékhoz, és a nedvesebb közeghez van köze. Tehát ha nem fészkesen veted, akkor még mindig védheted õket a nem kívánatos növényekkel. :) Élõ növényzet alatt a csigák sem tudnak olyan óvodákat / búvóhelyeket létesíteni, mint a mulcs alatt.
De volt olyan is, hogy a magasra hagyott gyomoknak adtunk hálát, amiért megóvták a kultúrnövényeket a jégesõtõl (idén kétszer is). Nekem nem számítanak alattomos ellenségnek a gazok, mert nagyon ritka, hogy a hátrányukat érzékeltük (pl. van egy futónövény, nem tudom a nevét, de az a többi lágyszárút fojtogatja, így az egyáltalán nem kívánatos).
A mulcs miatt több helyen hagyjuk jól megnõni, mielõtt kiszednénk, a veteményesben pedig a szükséges mennyiségû mulcs hiánya miatt meghagyjuk az alacsony gyomokat, csak zavaróbb méretüknél szedjük ki és terítjük le õket.
A kutyapotyadákot egyébként mi is felhasználjuk, mondjuk nem vízzel hígítva. :D (Én origós cikkben olvastam a hopikról.)

Törölt_fórumtag2

06-18-2014, 11:01 AM

Igen a mélyültetésre gondoltam, már csak a klíma változása miatt is. Másrészt próbálok õsibb fajtákat meghonosítani a kertemben.
Pár éve láttam egy angol dokumentum filmet, ahol génbankot/magbankot akartak létrehozni az õsi, ellenálló növényekbõl. A csicseri borsóért Kazah földre mentek. A köves, hõségtõl izzó poros sivatagban, csapadék nélkül tele volt terméssel!
A hibridekkel tele van a hócipõm.
Mielõtt elfelejtem: tápiói sima csicsókát keresek õszre. Ha valakinek van, szóljon...

Törölt_fórumtag2

08-03-2014, 07:24 AM

A reggeli szedés, minden nap meg van ennyi. Hol a cukkini több, hol a csillagtök.
3515
Ma rántva esszük, kukoricás rizzsel, tartár mártással és kovászolt cukkinivel.:D

Törölt_fórumtag2

08-03-2014, 12:57 PM

Próbaképpen füge lekvárt csinálunk.
Gyönyörû és nagyon sok a termés idén, folyamatosan érik.:)
3530

Törölt_fórumtag2

08-04-2014, 07:10 AM

A fügéhez még annyit, hogy valami csodálatos lett belõle a lekvár. Javaslom mindenkinek az elkészítését, már akinek terem otthon.

Grafitos

08-04-2014, 12:41 PM

A rántott patiszon az egyik kedvenc kajám:thumbup

A reggeli szedés, minden nap meg van ennyi. Hol a cukkini több, hol a csillagtök.
3515
Ma rántva esszük, kukoricás rizzsel, tartár mártással és kovászolt cukkinivel.:D

Törölt_fórumtag2

08-04-2014, 02:28 PM

A rántott patiszon az egyik kedvenc kajám:thumbup

Én is imádom.:)
Az agyagos talajomat nagyon szereti. Tavaly annyi termett, hogy hetente háromszor ettük. Volt menüként cukkini fõzelék rántott csillagtökkel.
Nyár végére fellázadt a család.:D
Még mindig van lefagyasztva a tavalyiból...

Törölt_fórumtag2

08-04-2014, 07:48 PM

A változatosság kedvéért, ma cukkini fõzelék volt sült kolozsvárival.
Csak, hogy ne essünk ki a ritmusból, ma este megcsináltam a holnapi ebédünket: cukkinis lecsót.:D
Olyan 20 tõ van, harmada patisszon. Ellát bennünket, anyósomékat és a jó barátomat az édesanyjával együtt. Most már a fagyasztóba kezdjük megint gyalulni.
Hasznos növények. Jót tett nekik a hamuval trágyázás...

Törölt_fórumtag2

08-05-2014, 12:48 PM

Mai szedés, valami azt súgja, hogy holnap babot eszünk...
35473548354935503551
A kukorica F1 csemege. No meg, sarlóztam az elõkertben egy kis citromfüvet.

Törölt_fórumtag2

08-13-2014, 04:47 PM

35903591

Folytatódik a füge szedése.
Valahol olvastam, hogy nem lehet aszalni a magyarországi változat termését, ez nem igaz, finom és édes a végeredmény.
Forr a fügebor is, úgy 20 liternyi.:)

Grafitos

08-13-2014, 05:09 PM

Wow..van termés rendesen:thumbup a fügelekvár is király

Törölt_fórumtag2

08-13-2014, 05:18 PM

Lesz még rajta bõven, folyamatosan érik.:D

Törölt_fórumtag2

08-21-2014, 07:20 AM

Egy hétig nem voltam otthon.:)
366036613662
Csak a nagyokat szedtem le. Azóta lereszelve a mélyhûtõben várják a telet.

Törölt_fórumtag2

08-28-2014, 07:31 PM

372537263727372837293730
Kezd hullani a gledicia és a szelíd gesztenye. Már érdemes minden nap alá nézni a fáknak.
A napraforgó is a végét járja, lehet macsétázni a fejet, mielõtt a madarak megeszik.

Törölt_fórumtag2

08-29-2014, 08:49 AM

https://www.youtube.com/watch?v=GdH16Yz6rlw

Medve

09-04-2014, 07:34 PM

Ma voltunk pálinkát fõzni és amíg fõtt a cefre volt idõm szétnézni a telkünkön. A nagy nézelõdésben szét is ment a "too dollah" kínai bakancsom. De találtam Turbolyát a telek hátsó részén, Vízi mentát a forrás patakunknál, Bodzát a dió fa alatt. Ami csak azért érdekes, mert eddig nem tudtam hogy ezek közül mindhárom fogyasztható. Pontosabban, hogy kettõ fogyasztható, egy pedig terem a telken.

37793780

UI: Lehet már volt róla szó, de észre vette más is hogy a topic címében a biodízel bidodízelként van megnevezve?

BragBOL

09-06-2014, 07:28 AM

Tud valaki olyan fényáteresztõ zacskóról/fóliáról ami átereszti a vízpárát, de a polleneket nem?
Nemesítéshez kellene az egész növényt vagy nagyobb növényi részt izolálni.

Dream_walker

09-06-2014, 07:36 AM

Tud valaki olyan fényáteresztõ zacskóról/fóliáról ami átereszti a vízpárát, de a polleneket nem?
Nemesítéshez kellene az egész növényt vagy nagyobb növényi részt izolálni.

Tudomásom szerint nincs ilyen, de az izoláláshoz nem kell átereszteni a párát, sima nejlonzacskó elég hozzá.
Elegendõ a virágot lezárni, a növény többi része maradhat szabadon.

Dream_walker

09-06-2014, 08:12 AM

Nem növénytermesztés, hanem állatokról szóló cikk, de amúgy szánalmas parasztvakítás:

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol/

Pár szemelvény:

"Ezen belül is az állattenyésztés hihetetlenül alacsony hatékonyságú mind az elfogyasztott takarmány, mind a felhasznált földterület miatt, és még az állatokkal szemben is kegyetlen."

Ezt a hatékonyságot pénzben mérik, és valóban, a befektetések megtérülésének viszonylag lassú módja. Élelmezés szempontjából a mondat 100% baromság. Az állatokkal az ipari tenyésztéstechnológia kegyetlen, amely szintén a pénz alapján kerül kialakításra.

"Ráadásul a globális felmelegedés egyik fõ oka is, melléktermékei pedig szennyezik az ivóvizet, amelynek majdnem a felét már egyébként is a húsukért tartott állatok isszák meg."

A globális felmelegedésben már egy ideje egyértelmû, hogy az antropogén tényezõ hangyaf.sznyi szeletet jelent.

"Az organikus gazdálkodás például a környezeti hatások csökkentését célozza, ugyanakkor úgy tûnik, nem lesz elég arra, hogy megfelelõ mennyiségû élelemmel lássa el a világ lakosságát."

Hazugság. Az organikus gazdálkodás egységnyi erõforrásból jóval nagyobb mennyiségû és értékû élelmiszert képes elõállítani, mint a legintenzívebb iparszerû technológiák. Csak míg ez utóbbinál le lehet fölözni a hasznot, az elõbbinél nem, így makrogazdasági szinten egyáltalán nem költséghatékony. Értsd, annál marad a több pénz, aki dolgozik vele, nem pedig a részvényesi, igazgatótanácsi körnél. Ez a tény el-fo-gad-ha-tat-lan.

"A marha nagyon nem hatékony, hiszen 100 gramm növényi fehérjébõl mindössze 15 gramm ehetõ állati fehérjét állít elõ"

15 g állati fehérje összetételénél fogva bõven értékesebb, mint a takarmányozására használt 100 g növényi fehérje. Emellett a marha gyomra (és a többi kérõdzõé is) ezt a konverziót szálastakarmányból is képes elvégezni, az ember erre nem képes.
Valamint a 15 g állati fehérje mellett létrehoz évente egy utódot, tejet ad, bõrt, csontot lehet "kinyerni" belõle. A trágyáját semmilyen szintetikus készítmény nem tudja pótolni, a gyepterületek karbantartását pedig üzemanyag nélkül, önjáró módban elvégzi.

A cikk maga hozza az index színvonalat, ordas nagy ferdítések és hazugságok vannak benne, brit tudósokkal megtámogatva. A populáció 90%-a be is szopja, hogy ez igaz.

BragBOL

09-06-2014, 09:58 AM

Tudomásom szerint nincs ilyen, de az izoláláshoz nem kell átereszteni a párát, sima nejlonzacskó elég hozzá.
Elegendõ a virágot lezárni, a növény többi része maradhat szabadon.

Azért gondoltam a páraáteresztésre, mert attól tartok hogy a sima zacskó miatt esetleg berothad, vagy benedvesíti a virágot.
Egyébként meg olyan kis méretekben izolálni.... paradicsom, paprika meg a többi apró szártõn virágzó növények esetében.

BragBOL

09-06-2014, 10:11 AM

Nem növénytermesztés, hanem állatokról szóló cikk, de amúgy szánalmas parasztvakítás:

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol/

Az biztos hogy csökkenteni kéne a túlzott élvezeti húsfogyasztást.
Ahol van lehetõség növénytermesztésre, ott ne egyenek húst hússal, hagyják meg a hús az eszkimóknak, meg a félsivatagon élõknek!
Szerintem elegendõ egy nagyobb diónyi hús naponta, ha eszik mellé az ember olajos magvakat, zöldséget és gyümölcsöt, és nem csak tésztát, krumplit meg rizst zabál mellé.
A túl sok hús árt ha nem vagyunk rászorulva.

Dream_walker

09-08-2014, 06:49 AM

Azért gondoltam a páraáteresztésre, mert attól tartok hogy a sima zacskó miatt esetleg berothad, vagy benedvesíti a virágot.
Egyébként meg olyan kis méretekben izolálni.... paradicsom, paprika meg a többi apró szártõn virágzó növények esetében.

Nem rothad be, mert a növény maga is lélegzik, és vesz fel a levegõbõl vizet. Persze magas lesz a páratartalom, de az alapesetben nem árt a növénynek.
Amúgy az izolálás a legpepecselõsebb része a nemesítésnek, az bizony nagyon macerás. Ha eredményt akarsz, akkor azzal dolgozni kell.

Ha kevesebbet akarsz foglalkozni vele, akkor pedig készítsél az egész növény fölé "búrát", ha a talajnál nem illeszkedik pontosan, az sem baj. Aztán mikor virágzik, akkor szépen egyesével, apró kis ecsettel kézzel elvégzed a beporzást, és mehet vissza rá a búra.

Az biztos hogy csökkenteni kéne a túlzott élvezeti húsfogyasztást.
Ahol van lehetõség növénytermesztésre, ott ne egyenek húst hússal, hagyják meg a hús az eszkimóknak, meg a félsivatagon élõknek!
Szerintem elegendõ egy nagyobb diónyi hús naponta, ha eszik mellé az ember olajos magvakat, zöldséget és gyümölcsöt, és nem csak tésztát, krumplit meg rizst zabál mellé.
A túl sok hús árt ha nem vagyunk rászorulva.

Ez jól hangzik, hogy ne egyenek az emberek annyi húst. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akkor csökken a húsfogyasztás, ha nincs rá lehetõség, mert pl. túl drága. Ennek a jelei már kezdõdnek, az iparszerû hústermelés már nagyon drága (innen is jön az a nézet, hogy a marha nem hatékony), és a boltok polcain is nagy összeg van az árcédulán.

Ettõl függetlenül tény, hogy a jelenlegi húsfogyasztást az organikus gazdálkodás is éppen, hogy csak fedezni tudná. Mert tudná, csak hát nem fizetik meg.
Egy normális mértékû húsadagot (nem a napi 30 deka, fél kg per fõ, mint most) viszont kényelmesen, mindenféle környezeti ártalmak nélkül az asztalra rakhatna mindenki. Csak megfizetni nem akarják. Inkább esznek kétszer annyit, de legalább sz.rt.

Törölt_fórumtag2

10-01-2014, 08:15 AM

39443945
Itt az utolja, ezeket már magnak hagytam megnõni. A magokat kitesszük száradni, a húsát gyalulva a mélyhûtõbe.

3946
A dió felét is leszedtem. Idén kedvezett neki az idõ. Papírhéjú.

394739483949
Egy kis reszelt torma. Hagytam eleget levegõzni, úgyhogy erõs lesz. Alma ecettel, cukor nélkül, csak természetesen.

Enxtheone

10-28-2014, 08:59 PM

Etanollal kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Lehet hogy irok pár hülyeséget de teljesen laikus vagyok.

Néztem neten etanolos kandallokat. Az elönye az hogy nem kell neki füstcsö, kémény mert az égésterméke nem mérgezö. (mondjuk azért pár oránként érdemes szellöztetni).
Illetve, a hö nagyrésze nem szökik el a kéményen igy kisebb teljesitményü is elegendö.

Néztem a webshopokban az etanolt is, de 1L az 700-900 forint.
Amit furcsálok mert sokkal drágább mint az E-85 üzemanyag amiben van 15% benzin, jövedék ado. (pontosan nem tudom hogy mennyi de számoljunk 400 forinot)

Pálinkafözövel vagy házilag lehetséges olyan etanolt elöállitani amivel müködnének az e-100-as jármüvek, vagy ami fontosabb, etanol kandallo? Vagy ahoz nem lenne elég tiszta a termék? Ugy tudom hogy desztillálással ~95-96%-os alkohol állithato elö. :S

Törölt_fórumtag2

10-29-2014, 03:00 PM

szfenikus

10-29-2014, 07:53 PM

mzperiksz

10-29-2014, 08:03 PM

Tudtommal alkohol egestermekekent csak szendioxid, nitrogen es viz keletkezik, szendioxid is sokkal kevesebb mint mas szerves tuzeloanyagoknal.

szfenikus

10-29-2014, 08:14 PM

Hát én nem is értem, hogy mi van.... zárt helyiségben, nyílt égésterû fûtõalkalmatossággal melegíteni... égési levegõ utánpótlás és égéstermék elvezetõ rendszer nélkül ... a tévében szokták mutatni, hogy a kiscsaládot a tûzoltók hozták ki a házból eszméletlenül vagy megmeredve.

szfenikus

10-29-2014, 08:20 PM

Hát én nem is értem, hogy mi van.... zárt helyiségben, nyílt égésterû fûtõalkalmatossággal melegíteni... égési levegõ utánpótlás és égéstermék elvezetõ rendszer nélkül ... a tévében szokták mutatni, hogy a kiscsaládot a tûzoltók hozzák ki a házból eszméletlenül vagy megmeredve.

Enxtheone

10-29-2014, 09:48 PM

Ami veszélyes lehet az a széndioxid. (nem mono).

Azt olvastam a webshopokban hogy egy átlagos kandallo esetén kb annyi széndioxid keletkezik mintha a gáztüzhelyen égne két láng.

Elvileg ezek ugy vannak tervezve hogy ne kelljen kémény, szoval elvileg biztonságos de csak neten láttam még ilyeneket. :S

Nincs füst, szoval a zombik se találnak meg, meg ha házilag meglehetne csinálni az etanolt akkor egész olcso is lehetne :S

Pityubá

10-30-2014, 12:26 AM

Égéskor szén-dioxid és a késõbbiek folyamán szén-monoxid képzõdik ... nem kell neki füstcsõ ? Az égési levegõt pedig a szoba levegõjébõl veszi el ... jó lesz ez így ?!
Fenét a szoba levegõjibül, zoxigént vizbül veszi ki. Szalacsi szerint. :D
Naná, hogy meg lehet ettõl a kütyütõl fulladni, marhaságnak találom kis szobában hosszabb ideig ilyent alkalmazni.

Zacskóbicska

10-30-2014, 06:40 AM

Tudtommal alkohol egestermekekent csak szendioxid, nitrogen es viz keletkezik, szendioxid is sokkal kevesebb mint mas szerves tuzeloanyagoknal.

Nitrogén nem keletkezik, mert az etanolban nincs nitrogén. A széndioxid a fûtött helyiség légterében halmozódik fel ugyanúgy, mintha gázpalackkal fûtenél. Ha nincs megfelelõ szellõztetés, felhalmozódik. Addig halmozódik, amíg a levegõ eredetileg 21 százalékos oxigén tartalma le nem csökken 15 százalék alá. Akkorra már megfulladsz, de a kandalló még mûködni fog. Utána elfogy számára is az oxigén és kialszik a láng benne is.
Egyébként a fatüzelésû kályhákkal is van gond. Igaz, ott kimegy a füst a kályhacsövön keresztül a szabadba, de a mai korszerû nyílászárók energiaspóroló alkalmazásával roppant kevés levegõ jön be az épületbe. Ha nincs szellõztetés, lecsökken az oxigén koncentráció és szintén fulladás lehet a vége a legszabályosabban beállított fûtésrendszer mellett is. Ha olyan fûtés van, ami égésen alapul és az égést tápláló oxigént a lakásból nyeri, mindig gondoskodni kell az oxigén utánpótlásáról.

mzperiksz

10-30-2014, 08:01 AM

Valoban, rosszul fogalmaztam.
Az etanol egestermeke a nitrogen, a szendioxid es a viz. Ha jol emlekszem 1 gramm etanol egestermeke ~2 gramm szendioxid, ~1 gramm viz, es ~7 gramm nitrogen.

Zacskóbicska

10-30-2014, 10:43 AM

Valoban, rosszul fogalmaztam.
Az etanol egestermeke a nitrogen, a szendioxid es a viz. Ha jol emlekszem 1 gramm etanol egestermeke ~2 gramm szendioxid, ~1 gramm viz, es ~7 gramm nitrogen.

Az etanolban 2 db szénatom, 6db hidrogén atom és egy oxigén atom van. Honnan lenne nitrogén az égéstermékben?

1 g etanolból 1,56g széndioxid lesz. 0, vagyis zéró nitrogén!

Zacskóbicska

10-30-2014, 10:51 AM

Végülis 3,6 liter etanolból lesz szobahõnérsékleten 4,8 köbméter széndioxid. Ez azt jelenti, hogy szellõztetés nélkül egy 36 köbméteres szobában éppen meg fogsz fulladni.

Mizu

10-30-2014, 11:43 AM

Enxtheone

10-30-2014, 01:45 PM

Netröl olloztam:

"A bioethanol kandalló lángja a helyiség oxigénjét használja. A helyiség, melyben a biokandallót üzemelteti legyen jól szellõztetett! A bioethanol kandalló használata közben gondoskodjon a friss levegõ utánpótlásáról."

"K: Kell-e kémény a biokandalló használatához?
V: Nem, a biokandalló használatához nincs szükség kéményre."

"K: Mennyi ideig ég 1 liter bioalkohol (bioethanol)?
V: 1 liter bioalkohol (bioethanol) kb. 3.5-4 órát ég a kandalló és az alkoholtartály típusától függõen"

"K: Keletkezik-e füst vagy gáz a biokandallók használatakor?
V: Nem! A bioalkohol égetése során nem keletkezik füst, sem gáz. A bioalkohol égésekor vízpára és minimális széndioxid termelõdik."

Ha 5-8 dl után szellöztetünk akkor szerintem nem lesz baj. (persze itt nagyon fontos a szoba mérete)
Persze ez nem arra van hogy kiváltsa a faelgázositot az 500+ m2-es palotában. :D De egy szobát (ha putyin elzárja a gázcsapot, nincs távhö) kicsi menedéket könnyedén füt.

Szerintetek akkor a 96%-os etanol az jo lenne bele? :S

mzperiksz

10-30-2014, 02:11 PM

A levego tomegi osszetetele ~23% oxigen, ~77% nitrogen.
Az eges egyenlete levegoben: 3(O2+(77/23)N2)+C2H5OH=3H2O+2CO2+3*(77/23)N2
Aztan lehet hogy rosszul emlekszek.

Zacskóbicska

10-30-2014, 02:22 PM

A 96%-os jó. De ilyet te nem fogsz tudni desztillálással elõállítani, csak 76 százalékosat. Elvileg lehet 96-ig, de az már sok desztillációt igényel. Felesleges is. Az alkohol 40 százalékos töménység felett már jól ég. De éjszakára ne hagyd égve, mert írtam, sok szén-dioxid keletkezik. Figyelembe kell venni, hogy a levegõbõl fogy az oxigén, ill. lecserélõdik széndioxidra. 36 g etanol égésekor 98g oxigént fogyaszt. Eredményeként 56 g széndioxidot és 54 g vizet is produkál. Vagyis 1 liter alkohol égésébõl a légtérbe 1,2 l víz fog bekerülni pára formájában, aminek nagy része ki fog csapódni. Óránként 2,2 kg oxigén fogy el a levegõbõl, vagyis 7,7 köbméter levegõd válik oxigén mentessé a helyiségben.

Törölt_fórumtag2

10-30-2014, 03:51 PM

Keresgeltem, de nem nagyon akar összejönni a csicsoka es az etanolgyartas :(

Valami tampontot, meg hogy mikent (vagyis mindent :) ) tudnatok mondani.
Lehetöleg erthetöen hogy megertse az is aki nem kemikus. Köszönjük. :thumbup
:beer:
Cefrét csinálsz a csicsókából, élesztõ hozzáadásával megerjeszted, majd hagyományos pálinka fõzõ eljárással kifõzöd. Elvileg a második fõzés után már 80-85%-os alkoholtartalommal rendelkezik.
Amúgy a csicsóka pálinka is jó. A franciák csinálják...

Törölt_fórumtag2

10-30-2014, 04:03 PM

Zacskóbicska

10-30-2014, 04:53 PM

A levego tomegi osszetetele ~23% oxigen, ~77% nitrogen.
Az eges egyenlete levegoben: 3(O2+(77/23)N2)+C2H5OH=3H2O+2CO2+3*(77/23)N2
Aztan lehet hogy rosszul emlekszek.

Ez rendjén van, de mint a képletben is írtad, a nitrogén nem vesz részt a kémiai folyamatban, vagyis nem keletkezik. Az inert gázként van jelen.

Zacskóbicska

10-30-2014, 05:01 PM

A benzinkúti etanol miért nem jó bele? A benzintartalom elenyészõ. Régen a zaporozsecben benzinkályha volt.
Jobban értesz hozzá nálam, az égésnél mennyivel több káros anyag keletkezik? Jelentõs?

Gyakorlatilag semmivel sem keletkezik több, a kérdésed jogos. Én is bioetanolt használok a denszesz helyett, sõt fertõtlenítésre is, ahol spec. követelmények vannak. Sokkal olcsóbb. A benzin adalék miatt intenzívebb valamivel az égése, ezt fõként alkoholra méretezett fõzõknél veszed észre. Fortyogva, nagy lánggal éghet az erre érzékeny tüzelõ berendezéseknél. Pl. a laboratóriumi borszesz égõnél kedvezõtlen. Ilyen esetekben el kell választani az alkoholt a benzintõl. Erre jó módszer a kisózás. (Kis víz és só bele, majd rázogatás. Az alkoholban oldódik a sós víz, a benzinben nem, aztán jöhet az egymáson úszó rétegek elválasztása pl. gumicsõ segítségével.)

BragBOL

12-15-2014, 02:07 PM

Nesze neked innováció!
Íme a formabontó kert, vetésforgóval, sorhúzó rendszerrel!
El lehet felejteni az egyenes sorokat, amik sose egyenesek, akárhogy próbálkozunk!
Ha a természet nem szereti az egyenes répasort, akkor legyen eleve íves!
Csupán annyit kell tennünk hogy leverünk egy karót, elõveszünk egy kapát
és a kettõt összekötjük egy madzaggal!
Ugye mennyivel könnyebb íveset húzni mint egyeneset?
Elõtte még meg is lehet próbálni a rotációs kapával ugyanezt!
Csak vigyázzunk el ne szédüljünk!
A kert egy részét egy két évenként pihentethetjük, vessünk bele lucernát!
Ha vannak állataink (pl csirke, kecske)
összeköthetjük a növénytermesztést és az állattartást közvetlenül!
Melyik deréknek kedvez ugyan a széna és trágyahordás?
Ha körbekerítjük a kört, kapirgálhat benne csirke,
vagy egy kecskét köthetünk az Istenfához
(így nevezem a kör közepére levert karót <aki tud a "természetfeletti" erõkkel bánni, egyéb funkciókat adhat hozzá>).
A körök körül esetlegesen kialakuló sarkokba ültethetünk a körök méretétõl függõen gyümölcsfákat, bogyósokat, fûszernövényeket, epret...stb.

http://i.imgur.com/CEsbTG2.png

Színmagyarázat tippekkel
Halványzöld: út
Zöld: elsõéves pihentetett föld , idõszakos szárnyas legeltetéssel
Sötétebb zöld: Évelõk, fák.
Sötétzöld: másodéves pihentetett föld, kecskelegeltetéssel
Barna: Mûvelt terület

:D:D:cool:

https://www.youtube.com/watch?v=iDWBPkyv8iU

Zacskóbicska

12-16-2014, 07:16 AM

A sorjelzõ fenntartásához kiváló a diófalevél. Õsszel beásod a jelölõ sorokba, egy évig bírja.

BragBOL

02-17-2015, 08:20 PM

Annyira nem találtam fel a spanyolviaszt...

https://m1.behance.net/rendition/modules/27231113/disp/d3533b1b53832641518cbcbcac9b9a00.jpeg

Dream_walker

02-26-2015, 09:56 PM

Ismét lapszemle :) Ha nem baj, inkább itt írnám le a véleményem, nem a cikk alatt, mert hülyék közé nem szívesen megyek, meg amúgy sem akarnák megérteni, hogy mit írok.

Itt a cikk:

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20150224-nagy-baj-van-a-mezogazdasagban-allitja-az-ensz.html#comments

Kezdjük az elején:

"A klímaváltozás világszerte nehéz helyzetbe hozza a mezõgazdaságot"
A világszerte azt jelenti, hogy a hatalmas méretû, többezer hektáros gazdaságok (többnyire usa és délamerika) bizony a bõrükön érzik az 5% terméskiesést, mert ekkora méretnél az jelentõs. Egy átlag gazdának az 5% az egy légysz.r a falon.

"Korábban az éhezés legyõzéséhez a mezõgazdasági termelés fokozása volt az egyetlen természetes megoldás. Ma már látjuk, hiába váltunk képessé megfelelõ ételmennyiség elõállítására, az hiányt szenvedõk aránya még mindig rendkívüli."
Mindig is tudott volt, hogy a globalizáció óta az éhezést nem a hiány, hanem a rossz elosztás okozza. Ahogy a segélyszállítmányok sem azért értelmetlenek, mert nincs, aki megegye, hanem azért, mert a rablóbandák ráteszik a kezüket, sokszor még az elosztóközpontokban.

"A változások kiszámíthatatlanná teszik a piacot.”
Nem az élelmezést. Mert az kiszámítható, hiszen van elég élelmiszer. A piacot, a kereskedelmet, és a profitot. A befektetõk nyereséget akarnak, nem magyarázkodást, hogy a föld az nem gyártócsarnok.

Ennyit a cikkrõl, jöjjenek a kommentek, gyöngyszemekre bukkanhat az ember. A gyöngyszemet itt úgy értem, hogy különösen kirívó ostobaság.

"a tõgyfertõtlenítés miatt a szervestragya ma már méreg.ugyanis géppel fejnek a nagyûzemekben azokat meg fertõtleníteni kell"
Ecetsavval fertõtlenítenek, mert az a legolcsóbb. Minden a matekon múlik. Idõszakos fertõtlenítéshez pedig hipót használnak, ennek a részaránya az összes technológiai vízhez képest hangyaf.sznyi, ráadásul az inkább savasba hajló mosóvíz tökéletesen semlegesíti. Amennyiben nem, úgy a tömegszázalékban 2-300szoros trágyamennyiség eldolgozza, illetve annak a kémiai és biológiai sajátosságai.

"Megoldas: genmodositott novenyek, amik bovebb termoek, jobban ellenallnak az eghajlat viszontagsagainak, pl. szarazsagnak."
A génmódosítás viszonylag rövid történelme során két dologba nem nyúltak bele, az egyik a termésmennyiség, a másik az éghajlati viszonyoknak való ellenállóképesség. Ennek az az oka, hogy a hagyományos nemesítéssel mindkettõ sokkal jobban mûködik, mint a gmo-val, egyszerûen azért, mert a gmo nem arra való. Ez a jövõben is így lesz, erre a két tulajdonságra fognak a legkésõbb ráállni, ha egyáltalán.

"A modern mezõgazdaság sokkal több táplálékot tud elõállítani, mint a biogazdálkodás."
Hazugság. A modern mezõgazdaság egyetlen paraméterben jobb, mint a biogazdálkodás, ezt pedig úgy nevezik, hogy egységnyi ráfordítás. Ez egy olyan mutatószám, amely a termékpálya résztvevõi közül egyetlen embernek fontos, mégpedig annak, aki zsebre teszi a pénzt a végén.

"Ez az élet rendje, és a kritikus határt már rég átlépte a túlszaporodás, azaz a dolog visszafordíthatatlan. Addig örüljünk, amíg nem mi halunk éhen."
Nincs túlszaporodás. Túlnépesedett városok vannak. Ennyi. A többi kamu.

Ezek bonyolult gondolatok, és a fogyasztóban (márpedig a fogyasztó az, aki x évente választóvá alakul) esetleg rossz szájízt hagyna. Ez elfogadhatatlan. Beszéljünk inkább egyszerû dolgokról, és mondjuk azt, hogy a tehenek fingották az üvegházhatást.

Zacskóbicska

02-27-2015, 07:05 AM

Néhány gondolat a biogazdálkodásról

1. A biogazdálkodó nem használhat mûtrágyát, nem használhat növényvédõ kemikáliákat, sõt meghatározott távolságon belül a szomszédja sem.
2. A talajerõ utánpótlás elengedhetetlen, hiszen amit a talajból kiveszünk, azt vissza is kell adni. Ha nincs mûtrágya, akkor komposztok és szerves trágyák kellenek.
3. A kártevõktõl nem védett növények védelmérõl gondoskodni kell, ellenkezõ esetben kártevõ tenyészetet hozunk létre. Itt fognak burjánozni a kártevõk, mert máshol védekeznek ellenük.
4. Természetes kártevõ riasztókkal valamelyest lehet védekezni. Ez viszont az ökológiai rendszer átalakítását jelenti, ugyanis ha nincs pl. levéltetû, nem lesz mit enni a katicának sem, az énekes madaraknak sem. Ha nagy kiterjedésû biogazdálkodást folytatunk, nagy területekrõl számûzzük az élõlények jelentõs részét, vagyis számottevõen csökkentjük a biodiverzitást.
Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó. Ideig-óráig lehet vele kísérletezni, de a vége belátható, a természetben okozott kár is kalkulálható. Már csak azon érdemes morfondírozni, hogy a biogazdálkodás a környezet védelmét szolgálja-e, vagy valami mást. Azt is mérlegelni kell, hogy a biogazdálkodással a környezet élõvilágában okozott változások hosszabb távon arányban állnak-e a várható haszonnal.

mmilan21

02-27-2015, 07:45 AM

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó.

Én például ezért nem használom "nyersen" a biogazdálkodást. Mert kellenek a madarak és a katicák, hogy leszedjék a tetveket.
Kell a mulcsozás, a szerves trágya - mind helyi alapanyagból.

Éppen ezt a könyvet tervezem megvenni:
http://www.libri.hu/konyv/h_boomgarden.termeszetes-kert.html?recommendationId=i6m4kkqk-eyi6u8gir4i-S.ITEMLIST_PAGE.C.c17_a204-1guvf12

Természetes Kert - már a neve is árulkodó.
A BIO nem egyenlõ a természetessel.
A BIO módszerek addig hasznosak, amíg át nem állunk a természetközeli kertészkedésre (ÖKO) vagy éppen ha túlszaporulat van néhány tetûfélébõl vagy burgonyabogárból(valami oknál fogva pl.: sok esõ után).

Dream_walker

02-27-2015, 10:45 AM

Néhány gondolat a biogazdálkodásról

1. A biogazdálkodó nem használhat mûtrágyát, nem használhat növényvédõ kemikáliákat, sõt meghatározott távolságon belül a szomszédja sem.

Nem igaz. A szintetikus, félszintetikus mûtrágyák és a szintetikus kemikáliák vannak tiltva. Egy sor ásványi trágya és permetezõszer engedélyezett a biogazdálkodásban. A szomszédot nem szabályozzák be, de ha nem vagy képes tartani az izolációt, akkor nem kapsz minõsítést.

3. A kártevõktõl nem védett növények védelmérõl gondoskodni kell, ellenkezõ esetben kártevõ tenyészetet hozunk létre. Itt fognak burjánozni a kártevõk, mert máshol védekeznek ellenük.
4. Természetes kártevõ riasztókkal valamelyest lehet védekezni. Ez viszont az ökológiai rendszer átalakítását jelenti, ugyanis ha nincs pl. levéltetû, nem lesz mit enni a katicának sem, az énekes madaraknak sem. Ha nagy kiterjedésû biogazdálkodást folytatunk, nagy területekrõl számûzzük az élõlények jelentõs részét, vagyis számottevõen csökkentjük a biodiverzitást.

A növényvédelem komplex dolog, nem lehet két mondatban elintézni. Alapvetõen azonban kijelenthetõ, hogy egy természetszerû gazdálkodás mellett a kártétel elviselhetõ mértékû marad, semmiképpen nem jellemzõ a burjánzás. Ha mégis, ott egyéb technológiai hiba van. A helyes biogazdálkodás minden esetben növeli a biodiverzitást. Ha az csökkenne, akkor csak nevében lehet bio-ról beszélni (amelyet szabályok rögzítenek), módszerében nem.

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó. Ideig-óráig lehet vele kísérletezni, de a vége belátható, a természetben okozott kár is kalkulálható. Már csak azon érdemes morfondírozni, hogy a biogazdálkodás a környezet védelmét szolgálja-e, vagy valami mást. Azt is mérlegelni kell, hogy a biogazdálkodással a környezet élõvilágában okozott változások hosszabb távon arányban állnak-e a várható haszonnal.

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem egy suhintásra mûködõ misztikus varázslat, hanem a hagyományosnál fejlettebb, összetettebb, kizárólag rendszerszerûen mûködõ módszer. Pont emiatt jóval nehezebb is, akinek nincs hozzá agya, az nem tudja eredményesen csinálni.

Törölt_fórumtag2

02-27-2015, 07:06 PM

Dream_walker
Tudsz valamit az osztatlan közös föld tulajdonokkal kapcsolatos mizériáról? Úgy hallottam, hogy felszámolják. Miként fog ez folyni?

Dream_walker

02-27-2015, 07:30 PM

A mikéntjérõl nem nagyon tudok, mert nem foglalkozom aktívan ilyesmivel.

Ha minden igaz, kijött a jogszabály, amely a tulajdonviszonyok rendezése végett felszámolja az osztatlan közöst. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a földhivataloknak kötelessége lesz kimérni a területeket, és pontosan kikarózni, hogy abból a nagy darabból a hangyaf.sznyi darab akkor pontosan hol is van, és kinek a nevén. Minden egyes földrészlet kap egy azonosítót, és fizikailag behatárolható lesz, hogy az melyik. Most ezek csak elméletben léteznek, papíron.

Egy személyes gondolat: rengeteg a maradványföld, kisebb-nagyobb darabok, amelyek technikailag gazdátlanok, mert elhunyt a tulaj, nincs örökös, nem volt hagyatéki eljárás, elköltöztek ki tudja hova, stb.
A "gazdátlan" földekre a használó bizonyos feltételek mellett bejelentheti a tulajdonigényét.
A két méter széles, száz méter hosszú földekre a használó ad egy árajánlatot a tulajnak, mert az csak a két méter fogja felfogni, és fillérekért megvehetõ lesz.
Szóval harácsolás lesz, ha nem is mindenhol, de lesznek ilyesmi hírek a jövõben, az biztos.

Ha van ilyened, elõzd meg, és méresd ki te magad. Többe kerül, de így kisétálhatsz a sz.resõ alól, még idõben.

Törölt_fórumtag2

02-27-2015, 07:43 PM

Köszönöm a válaszod.
Egy kis faluban van néhány különálló zártkertem, osztatlan közös tulajdonban. 30éve senki nem használ semmilyen földet arrafelé. Tavaly került a nevemre.
Tavasszal az unokatestvéremnek méhészkedésre, termelésre odaadom õket. Nekem az a lényeg, hogy ismét mûvelve legyenek.
Sajnos a kiméretés nem tudom mennyire járható út. A földek fele halottak nevén van, nincs kikkel megegyezni.

bel

02-27-2015, 07:53 PM

A modern mezõgazdaság egyetlen paraméterben jobb, mint a biogazdálkodás, ezt pedig úgy nevezik, hogy egységnyi ráfordítás. Ez egy olyan mutatószám, amely a termékpálya résztvevõi közül egyetlen embernek fontos, mégpedig annak, aki zsebre teszi a pénzt a végén.

Az az egysegnyi raforditas annak fontos, aki megteszi azt a raforditast.
Pl. ertem en, hogy megtermelhet ugyannnyi novenyt a csaladja szamara kapalassal mint szantassal, de ha napi 8 ora alatt elvegzi a szantast (ideertve a gazolajravalo megkereseset is!), amiert kellene 16 orat kapalni, akkor persze, hogy azt valasztja, hogy a maradek 8 oraban a csaladjaval legyen (es aludjon :-)).

Dream_walker

02-27-2015, 08:51 PM

Na Bel, ezt most nem értettem :) Át tudnád fogalmazni?

Oakland, a halottaknak van örököse. Ha az soha semmilyen módon nem jelentkezett a földért, akkor, mivel etelt x idõ, és más használja, be lehet jelenteni rá a földhivatalban az igényt. Ennek nem tudom, mi a menete, a hivatalban tudják. A tájékoztatásról kérj aláírt, lebélyegzett papírt, akkor kénytelenek igazat mondani.
Sõt, lehet azt mondani, hogy kiméreted (ha mondjuk van ismerõs földmérõ, aki megcsinálja ingyen, haveri alapon), és akkor már konkrétan az adott tábla adott darabját tudod megszerezni.

mzperiksz

02-27-2015, 09:03 PM

Azért ez nem ilyen egyszerû.
Amennyiben nincs/nem fellelhetõ az örökös, akkor az állam a szükségképpeni örökös.

Dream_walker

02-27-2015, 09:43 PM

Az állam az örökös. Nem írtam, hogy nem az. De nem a tulajdoni viszony számít, ugyanis épp azt akarja módosítani valaki. A birtoklási igény bejelentésének elsõ lépése, hogy csak úgy natúrban te használd a területet x ideje úgy, hogy az ég világon semmiféle kapcsolatod ne legyen a tulajdonossal. A további lépéseket a hivatalban tudják.
Nem mondtam, hogy egyszerû, bár inkább a robotépítés az, ami nem egyszerû, ez inkább csak idõigényes és hülyeségtûrés kell hozzá.

raktaros

02-27-2015, 10:15 PM

Földmérés:
Adott egy telek, sajnos nem tudni pontosan a telekhatárokat.
Hogyan lehetne költségkímélõ módon meghatározni? Földhivatal ad ki ehhez szükséges adatokat?
Az lenne a lényeg, hogy tudjam hova ültessek sövényt, fákat, bokrokat, ne kellejen késõbb esetleg kivágni.

Törölt_fórumtag2

02-28-2015, 08:48 AM

Csináltattam már ügyvédnél megosztást. Kellett hozzá az összes tulajdonos, le kellett rajzolni, térképen jelölni a tulajdoni határokat.
Amennyiben nem fellelhetõ a tulajdonos vagy örökös, akkor az államra száll a tulajdon jog. Addig viszont, nincs kivel egyezkedni. Sõt, ha állami tulajdonná válik egy része, attól félek, utána sem lesz egyszerû a dolog.

Nealden

02-28-2015, 06:42 PM

A kitûzéshez általában fõdmérõ' a nyerõ. A fõdmérõ vásárolhat hozzá adatokat a fõdhivatalnál a fõdmérõ igazolványával. Az érdekes kérdés az, hogy hol van ez a telek? Mert a térképi ellátottság minõsége nem homogén. Van ahol nagyon rossz minõségû az amibõl dolgozni kell és azért egy kínlódássá fajul a kitûzés...van ahol meg pikk pakk megoldható...az árak is ettõl függnek sok esetben. Amennyiben nem nyivános írj rám és megpróbálok segíteni :)!

Földmérés:
Adott egy telek, sajnos nem tudni pontosan a telekhatárokat.
Hogyan lehetne költségkímélõ módon meghatározni? Földhivatal ad ki ehhez szükséges adatokat?
Az lenne a lényeg, hogy tudjam hova ültessek sövényt, fákat, bokrokat, ne kellejen késõbb esetleg kivágni.

raktaros

03-01-2015, 06:20 PM

Földhivatal oldaláról csak a térképet tudtam letölteni, de okosabb nem lettem tõle, mert semmi adat nincs rajta :(.
Sajnos nem sima négyszög a telek, hanem változó szélesség és még kanyarodik is.
Majd írok privátot.

bel

03-01-2015, 06:48 PM

Szia,

"A modern mezõgazdaság egyetlen paraméterben jobb, mint a biogazdálkodás, ezt pedig úgy nevezik, hogy egységnyi ráfordítás. Ez egy olyan mutatószám, amely a termékpálya résztvevõi közül egyetlen embernek fontos, mégpedig annak, aki zsebre teszi a pénzt a végén."

A modern mezogazdasag lehetove teszi azt, hogy nagyon keves ember, nagyon keves munkaval megtermeljen rengeteg elelmet.

A biogazdalkodas/tradicionalis gazdalkodas eseten sokkal tobb munka szukseges ugyanannyi elelem eloallitasahoz.
Marpedig ha valaki maganak/szuk kozossegenek allit elo elelmet, akkor neki az nagyon fontos, hogy mennyi munkat (raforditast) kell tennie ugyanazert az eredmenyert.
Ebben az esetben nem valami elvont gonosz penzemberrol van szo, hanem arrol, aki konkretan termel.

ui. persze ez a hozzaszolas arrol NEM szol, hogy a modern mezogazdasag mennyire torekeny, mennyire emberseges, mennyire kornyezetbarat.

Dream_walker

03-01-2015, 07:06 PM

Oké, így már értem.
De a válaszodban igazából megvan a magyarázat is arra, hogy miért jobb a biogazdálkodás.

A bioban is ugyanannyi munka kell, csak másmilyen típusú. Fõleg kézimunka, nagyobb szakértelem (aminek a megszerzéséért meg kell dolgozni), több gondolkodás.
A nagyüzemben ez értelemszerûen nem téma. Nagyobb gép, több gép, kevesebb ember. Mikor van az országban x millió munkanélküli, nem hinném, hogy a kevesebb ember kell a munkához szlogen annyira jól mutatná a fejlettséget. Sõt, inkább az ellenkezõjét.
A bio a legmagasabb minõséget célozza meg. Arra a nagyüzem nem, vagy alig képes. Ez nem attól függ, hogy valaki termelõ, vagy gonosz pénzember. A magasabb minõség mindig is több munkával járt.
300 ha-on, intenzív nagyüzemi technológiával sosem lehet minõséget csinálni, ha van két 8 általánost végzett kocsmatöltelék traktoros. Õk nem képesek minõségi munkát végezni.
A bio az komplex rendszer. Ha valaki bioban gondolkodik, és azon agyal, hogy miért kell annyit kapálni, az hatalmas félreértésben van, és a rendszer alapvetõ lényegét nem érti meg. Mivel nem érti, alkalmazni sem tudja, így persze, hogy nagyon soknak tûnik a munka, amit így már természetesen alig kompenzál a magasabb minõség.

A bio másféle munkát igényel. Más az input. A nagyüzemi termeléshez is rengeteg meló kell, csak annak nagy része nem a földön zajlik. De a gépeket, a kemikáliákat, az összes inputot le kell gyártani, oda kell szállítani. A terméket el kell szállítani, sokszor a világ túlsó felére, a szállítóeszközöket is le kell gyártani. De egészen az alapokig leásva, más a vasércet is ki kell bányászni, hogy legyen elegendõ mennyiség a gépekhez.

A két módszer egyszerûen csak más.

Lekvár

03-01-2015, 08:19 PM

A nagyüzemi gazdálkodásnál a föld csak tartóeszköze a termelt növényeknek, tápanyagokat javarészt a kemikáliákból kapnak. A föld itt biológiailag halott.
A biogazdálkodásnál a föld adja a tápanyagokat, amelyek a benne élõ makro és mikroorganizmusok bontási termékei. Itt élõ földrõl beszélhetünk...
Ez a kályha ahonnan elindulhatunk, mert ebbõl következik MINDEN különbség.

Amatorpe

05-21-2015, 03:14 PM

Errõl hallottatok már?
http://oxytree.com/hu/
http://www.origo.hu/kornyezet/20120530-a-klimafak-csaszarat-tesztelik-godollon-gyors-novesu-smaragdfa-hibrid-csaszarfa.html

"Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nõ, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az elsõ ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán."

Zacskóbicska

05-21-2015, 04:11 PM

Az a széndioxid, amit elnyelt, vissza is fog kerülni a légkörbe, hacsak a "termést" nem zárjuk el légmentesen valami jófajta, a Föld további történetében meg nem sérülõ páncélszekrénybe, vagy azzal egyenértékû trezorba.

Mizu

05-21-2015, 04:44 PM

Errõl hallottatok már?
http://oxytree.com/hu/
http://www.origo.hu/kornyezet/20120530-a-klimafak-csaszarat-tesztelik-godollon-gyors-novesu-smaragdfa-hibrid-csaszarfa.html
"

http://magyarprepperforum.org/showthread.php?744-Erd%F5k&highlight=cs%E1sz%E1rfa

Már volt róla szó.. szerintem is érdemes vele foglalkozni!

Amatorpe

05-22-2015, 06:27 AM

Hû, ezt nem találtam/elfelejtettem, köszi!

Laci

09-27-2015, 12:24 PM

Lett egy kis hejem , ahová pár , max 150 cm magas bokrot , sövényszerûséget ültehetek . Jó lenne , ha hasznos termése is lenne , nem csak dísz . Mit ültetnétek oda ?

WestBam

10-01-2015, 07:23 AM

Érdekes cikk, elgondolkodtató az egész rendszer és mûködése de ezek szerint bevált:
Oroszok bizonyítják, hogy a kisméretû organikus gazdaságok elláthatják élelemmel a világot (http://greenr.blog.hu/2013/05/31/oroszok_bizonyitjak_hogy_a_kismeretu_organikus_gaz dasagok_ellathatjak_elelemmel_a_vilagot)
Az orosz organikus kiskertes tanyák (dácsák) mozgalmának története (http://greenr.blog.hu/2013/08/14/az_orosz_organikus_kiskertes_tanyak_dacsak_mozgalm anak_tortenete)

BragBOL

10-01-2015, 08:56 AM

"A dácsnikok elõször gyümölcsfákat és eperfákat ültettek a parcelláik közepére és határszéleire; valamint bokrokat a telekkerület mentén kerítésgyanánt. A fennmaradó részek szolgáltak a gyökérzöldségek, zöldségek és bogyós gyümölcsök helyéül."

Lájk lájk lájk, lájk lájk-la-la-lájk lájk!
Szól a ritmus a fejemben! :D

Törölt_fórumtag3

10-03-2015, 02:29 PM

Lett egy kis hejem , ahová pár , max 150 cm magas bokrot , sövényszerûséget ültehetek . Jó lenne , ha hasznos termése is lenne , nem csak dísz . Mit ültetnétek oda ?

Egres, ribiszke, som, fekete berkenye, homoktövis. Én ezeket ültettem.

Laci

10-03-2015, 04:51 PM

Egres, ribiszke, som, fekete berkenye, homoktövis. Én ezeket ültettem.

Köszi

Alfa

11-14-2015, 06:31 PM

mmilan21

11-14-2015, 09:18 PM

Tantárgy lett a befõzés és a lekvárkészítés Törökkoppányban

A tanterv része, tananyag lett a befõzés a kicsinyke Somogy megyei falu iskolájában. A diákok akár pénzt is kereshetnek a lekvár- és savanyúságkészítéssel.

http://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2015/11/08/tantargy-lett-a-befozes-es-a-lekvarkeszites-torokkoppanyban/

Illetve még ehhez hozzácsatolni az aszalás/szárítás, napenergia(sörkollektor pl.) házi hasznosítása, kertmûvelés, gyümölcsfák gondozása, komposztálás, újrahasznosítás, McGyver technika órái és a többi.
Nem tudom most hol tartanák ha lett volna legalább heti egy ilyen igazán kreatív óránk legalább az általános iskolában.

Éppen tegnap tettünk látogatást a közeli faiskolában - meglepõdve tapasztaltam hogy a régi jól bevált fafajtákat is árulják manapság is.
Ki is ástunk egy tucat fészket a fáknak mai és a tegnapi nap folyamán.
Holnap a komposzt kerül bele a fészkek aljára, rá pedig a föld. (Van egy 1966-os gyümölcsfás könyv a nagyapámtól, azt alapul véve ültetjük a fákat. Már bizonyított ez a könyv, nagyon sokszor.)
Hétfõn a gyümölcsfák elültetése lesz a feladat.

fater.lajos

11-15-2015, 11:23 AM

mmilan21!

Írod hogy: "Ki is ástunk egy tucat fészket a fáknak mai és a tegnapi nap folyamán.".
A fészek szót felénk erre nem használják. De nekem nagyon tetszik és nagyon találó!

mmilan21

11-15-2015, 02:24 PM

mmilan21!

Írod hogy: "Ki is ástunk egy tucat fészket a fáknak mai és a tegnapi nap folyamán.".
A fészek szót felénk erre nem használják. De nekem nagyon tetszik és nagyon találó!

Azért fészek, mert kerül az aljára elkomposztálódott trágya és erre egy réteg föld. Nem egy hagyományos lyukról van szó, hanem az ki van bélelve alulról az említett rétegekkel.
Ezért adhatták még jó régen ezt a nevet a facsemete számára elõkészített lyuknak.

Ugyan ez van a bokorba vetett töknél is. Azt is fészekbe tesszük mi bele, mert ugyanúgy kerül az aljára trágya és arra egy vékonyabb réteg föld. Utána a mag és azt követõen egy újabb réteg föld erre.

fater.lajos

11-19-2015, 05:45 PM

Paszujra nálunk is használják. De fáknál nem. Egyébként a fákat ugyanúgy ültetik itt is, mint felétek... :D

mmilan21

11-25-2015, 07:51 PM

Tõle (Gyõri Gyõzõ) szoktam rendelni vetõmagot és adalékmentes sót:

https://www.youtube.com/watch?v=zijcEMHdkHo&feature=youtu.be&list=PLOZ7qkDCOksO1qhMq8xXgtY6Sy_wsC4Qe

biovetomag.hupont.hu - ez az õ weboldala, itt van a vetõmagok listája és az elérhetõségei.

Alfa

01-06-2016, 07:07 PM

Cégóriások nélkül.
"A kicsi nem csak szép, de hasznos is"
http://viridis.hu/blog/273/713/a-kicsi-nem-csak-szep-de-hasznos-is

Sergeant

03-31-2016, 07:02 PM

Ezúton mondok, ismételten, köszönetet Pityubának.
Az általa tavaly küldött medvehagyma megfogant és idén teljes díszében kizöldült. Felénk nem õshonos. Sajnos.
A szokatlanul meleg idõjárásnak köszönhetõen, már 20 centi feletti magassággal büszkélkedhet.
Ha minden igaz, sikerül elszaporítani.

Sergeant

02-04-2017, 04:43 PM

7852
Tucatnyi szabad elvirágzású fajtát hagytam keresztezõdni, már két szezonon át.
A végeredmény egy nagyon izgalmas színvilágú és rendkívül ellenálló kukorica fajta lett.

Köszönet a vetõmagért egyik tagtársunknak.

Dream_walker

02-06-2017, 12:12 PM

Ezt csinálom én is ;)

doki

02-06-2017, 05:42 PM

Milyen termést lehet ezekkel elérni?

Dream_walker

02-07-2017, 08:47 AM

Nem számoltam átlagot, mert csak pár sor szokott lenni, kedvtelésbõl. Szerintem a hagyományos fajták termését eléri, ha valaki nagyban csinálja. De ezeknél nem a termésmennyiség a lényeg úgysem.

doki

02-07-2017, 08:51 PM

Köszi.

Rozsomák

02-08-2017, 04:15 PM

Apa mi az a bogyó a fán?

Kékszilva fiam.

És miért olyan piros?

Mert még zöld.

fater.lajos

02-09-2017, 11:25 AM

A mi helyi verziónk:
-Anya! Ehetek veres-szilvát?
-Nem kisfiam, mert még zöld!
-És mikor ehetek?
-Majd ha kék lesz!

Zacskóbicska

02-22-2017, 11:03 AM

A miénk meg ez:
-Apu! Miért piros a kék szilva?
-Azért fiam, mert még zöld. Az akkor piros, amikor már fekete.

TMIB

05-05-2017, 07:44 PM

Elültetett az asszony néhány foghagymát. De rögtön száradásnak indult. Homok. Aztán hátul elültettünk egy kis fát. Kicsit homokos a talaj, de nem teljesen. Az is rögtön haldoklásnak indult. Aztán hoztunk fekete földet az erdõbõl, giliszták is voltak benne, szóval egész tûrhetõ, csak kicsit agyagos. De abból se nõ ki semmi, pedig ültettünk bele paradicsomot, paprikát, retket. Nem látok semmi csírázást. :hogymi:

BragBOL

05-06-2017, 05:41 AM

Nagyon furcsa... el van átkozva a hely? :D

virágföldbe vessétek a magot!
Mélyebb sort húzzatok, tegyetek bele virágföldet és azzal is takarjátok a magokat!
Ugyanígy a palántákat is virágfölddel temessétek be!

Esetleg jól öntözzétek meg a területet, de ne kútvízzel!

Ha kútvízzel öntöztök lehet azzal van a baj!?

TMIB

05-06-2017, 06:22 AM

Nem tudom, túl sok a homok és az agyag, ez biztos. Csak kútvíz van, meg ha esik az esõ, akkor az. És persze az árokban a sok víz, de annál a kútvíz tisztább. Ha a kút vizével gond lenne akkor mi már a fokhagymák elõtt kipusztultunk volna. ;)

Egyszerûen csak rossz a föld, ami sokszor nem is föld, hanem homok. A fû az kinõ belõle, meg a pitypang, bent meg a fák. De zöldségnek úgy tûnik hogy nagyon nem jó. Hogy a kis fenyõ amit elültettünk az mitõl haldoklik, azt nem tudom. Ha a többi fának elég jó az az agyagos föld, akkor neki miért nem?

BragBOL

05-06-2017, 06:44 AM

Mennyire agyagos? meg lehet oldani hogy ne ássátok?
Hordtok virágföldet vagy komposztot a felszínére és nem ássátok le (ha leássátok kárba vész)
Kapálással elég föld megy le hogy idõvel az alsóbb rétegbe is kerüljön annyi hogy az oldalgyökérzetnek jó legyen, tartsa a vizet és kösse a bacikat.

A fákat szerintem úgy ültessétek hogy keverjetek a földjébe erdei talajt, és avaros földet a felszínére, rakjatok sok ágat takatásnak és hogy megtelepedjenek a hasznos gombák, bár fenyõnek nemtudom mi a jó.

TMIB

05-06-2017, 06:49 AM

Nem tudom, de az erdõn belül azért a földigilisztáknak megfelel, jó sok van belõlük. Ahol meg õk jól élnek, ott azért egy igénytelen zöldség is kikelhetne belõle.

Nagyjából mennyi idõ kell hogy pl. egy paradicsommag gyökeret eresszen és a földbõl elõbújjon?

doki

05-06-2017, 07:16 AM

Paprikát palántázzátok, valószínûleg a hideg miatt nem kelt ki, a lakásban, vagy fóliában kellene 8-10 centis koráig nevelni. Elõfordulhatnak a talajban "kártevõk" (drótférgek, pajorok, lótücsök stb.), ezek nagyjából mindennek a gyökerét képesek szétrágni, ha ez a gond, akkor csak erõs rovarölõkkel tudsz védekezni (klórpirifosz a leghatékonyabb). Fenyõk elvileg bírják a homokot, a tuják viszont nem. Nálam is full homok a kert, a komposzt jó megoldás.

coco

05-06-2017, 10:16 AM

A fenyõfélék csak savanyú földben (mint az áfonyafélék) képesek növekedni. Minél kévésbé savanyú a talajod, annál nagyobb az esélye, hogy megreked a fejlõdésben vagy lassanként meghal. A leírásod alapján a talajod valószínûleg enyhén lúgos.

A fák lassú növekedésûek, a lombhullatók ráadásul csak az év egy rövid periódusában (tavasszal) indulnak robbanásszerû növekedésnek. Így jobban képesek túlélni a tápanyaghiányt, mint az egynyári növények, amik a teljes életciklusukat alig egy fél év alatt befejezik.

Azt javaslom, használj bokashit a talaj rendbehozására. Fokozatosan haladj, évente egy új ágyás telepítésével, így fogd munkába a kertnek szánt területet. Lehet földet hordani, konténerben kertészkedni, de az mind drágább megoldás és a probléma ugyanúgy megmarad.

coco

06-10-2018, 12:27 PM

Kérdés a közös tudathoz: mi ez a növény? Idén jelent meg nálunk, eddig nem tudtam azonosítani :)

8327

Parasztcipo

02-25-2019, 06:15 PM

Tudnátok segíteni?
Itt a fórumon olvastam régebben valahol egy olyan örökzöld bokorról, ami ehetõ gyümölcsöt terem. Ki is néztem akkor, hogy kapható itthon (eredetileg erdei növény), most lenne aktuális, hogy vegyek, de elfelejtettem a nevét:( Sajnos nem találom, fogalmam sincs melyik topicban olvastam. Arra emlékszek még, hogy fõleg szörpöt készítenek belõle. Képeket is néztem róla anno, úgy emlékszek, leginkább a somhoz hasonlít.
Ami biztos, hogy NEM som, berkenye, köszméte, homoktövis, áfonya, boróka,csodabogyó. Ezeket már kizártam és Google-al csak ennyire jutottam.
(Nem is értem, miért nem jut eszembe a neve, a fórum olvasása elõtt is már hallottam róla.)

cattaro

02-25-2019, 06:56 PM

cattaro

02-25-2019, 07:08 PM

A mahónia elvileg ehetõ termésû, igénytelen örökzöld, kivadulva is találkoztam már vele nem egyszer:
http://www.botanikaland.hu/mahonia-aquifolium/mahonia/

Parasztcipo

02-25-2019, 07:59 PM

Köszi, de sajnos nem ezek. Valamilyen magyar neve volt, nagyon reménykedek, hogy idetéved aki írhatta.

fater.lajos

02-26-2019, 09:35 AM

Treff király és az én gyûjtésem alapján ezekbõl válogathatsz!
tarlórépa, marharépa, cukorrépa,
nádgyökér
dió, mogyoró, szelidgesztenye,
vadalma, vadkörte
kökény, csipkebogyó
makk.
Ínség eledelek (Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia):
fák puhább belsõ (szárított) kérge kenyérhez: tölgy, bükk, fenyõ, szil
káka, gyékény gyökere, sulyom (lisztnek)
papsajt (mályva), mogyorós lednek, bükköny, különféle rügyek (pl. mogyoró)
fenyõmag
berkenye, galagonya
kenyérbe: tarackgyökér, moha, páfrány, kukoricacsutka, szalma, tölgy, makk, fûrészpor, ocsú. (A tölgymakkot ki kell áztatni, a bükkmakkot lehet egybõl pörkölni)
csicsóka - kiirthatatlan
nyírfa viricselése (megcsapolása V alakban)
Gyûjthetõ fõzeléknek való növények:
Erdei mályva
Árva fehér csalán
Csípõs csalán
Gombák (amibõl azt is meg fogod enni, amit most a gombavizsgáló kiszed most mert nincs rajta a jegyzékén, vagy nagyobb mennyiségben mérgezõ)
Százszorszép
Fekete nadálytõ
Kutyatej
Cickafark
Szurokfû
Martilapu
Medvehagyma
Vad vagy mezei sóska
Piros virágú lóhere, vöröshere

fater.lajos

03-16-2019, 05:18 PM

Ma viricseltem. Hogy mire jó a nyírfavíz, azt már mások megírták (Papica is...)
Két lyukat fúrtam 7 mm átmérõvel kb. 10 cm mélyen. Egy méter mûanyag csõ a vasboltban 130 forint. A "termés" egy nap alatt 5 liter. Az íze finom, az örök élet elixír hatást még nem érzem.
8455

fater.lajos

03-19-2019, 09:20 AM

Dream_walker

03-19-2019, 09:44 AM

Két nap alatt 20 liter jött le. Bedugóztam, elzártam, mert féltem a fát.
A nyírfavíz nagyon finom, édeskés és mindenféle ásványi anyaggal teli. Javaslom mindenkinek, kóstolja meg.
Bioboltokban is van most, 1/2 liter 2000 Ft vagy több. Ez azért már durva...

Nem olyan durva ha belegondolsz. Minél kevesebben veszik a fáradtságot, hogy "csináljanak" maguknak, annál kisebb lesz a piaci kínálat, és annál magasabb az ár. Fõleg igaz ez a feldolgozott készítményeire, a szörpre meg a borra, skandináviában nagy divat mindkettõ.

varég

03-19-2019, 05:46 PM

Két nap alatt 20 liter jött le. Bedugóztam, elzártam, mert féltem a fát.
A nyírfavíz nagyon finom, édeskés és mindenféle ásványi anyaggal teli. Javaslom mindenkinek, kóstolja meg.
Bioboltokban is van most, 1/2 liter 2000 Ft vagy több. Ez azért már durva...

Ha lehetséges, méhviasszal, esetleg paraffinnal is tömítsd le, a fa fertõzések elkerülése végett...

törölt tag -gl

03-20-2019, 02:11 AM

Sziasztok!
Nádasba, lápi, tavi környezetbe, tópartra mit lehetne ültetni?
Van a közelünkben egy elég nagy tó, tele elhagyatott részekkel, folyamatos a vízellátottság a növény számára és tápanyagdús talaj venné körül.
Találtam már a nádban almafát, eldobott csutkából nõhetett ki, szép nagy, finom almák voltak rajta. Illetve elvétve találni szedret is.
Ezeken kívül vajon milyen növények vannak még? Ugyanis gondoltam rá, hogy rászentelek valamennyi pénzt és ültetek magam növényeket ennek a tónak a partjára.
A partszakaszon belül van olyan is ahol erdõs rész bukik rögtön a tóba, és olyan is ahol lápos, nádasos terület van. Ugyan nem az enyém a terület de ha a folyamatos vízellátottság miatt bõ termést hoznak a növények, talán jobban megéri foglalkozni vele.
Arra gondoltam egyébként, hogy olyan területre ültetek amit csak kajakkal lehet megközelíteni. így gyakorlatilag a kíváncsiskodók jó nagy részét kizárnám, a nádasba jó mélyen be lehet bújni a kajakkal, nehéz lenne megtalálni a titkos kertet. A hely akár BOL ként is funkcionálhat ugyanis nem kell szigetnek lennie ahhoz, hogy sziget legyen, elég az is, ha a partról megközelíthetetlen, vagy meg nem közelített a hely amit kinéztem magamnak.

fater.lajos

03-20-2019, 11:56 AM

Paradicsom. Mindent kibír, mindenütt megél.

BragBOL

03-21-2019, 11:50 AM

Pedig mintha úgy emlékeznék hogy a burgonyafélék (Paprika paradicsom is) nem bírják... Mármint a túl sokat.

Tökfélék uborka biztos,
Elviseli a nedvesebbet a dió, szilva, így fejbõl.

cattaro

03-21-2019, 04:11 PM

Különbözõ zöldségek víz- és talajigénye:
https://www.sokszinuvidek.hu/kertunk/zoeldsegnoevenyeink-termesztesi-igenyei

Dream_walker

02-06-2020, 07:18 AM

Egy jó kis videó, amelyik új fényben tünteti fel az ózonlyukat fingó teheneket.

Zanzásítva: ha valahonnan elviszik a legelõ állatokat, akkor nincs, ami segítene az elszáradt fû leomlásában, így elkezdõdik a sivatagosodás.
Ha többszörösére növeled a legelõ állatok számát, azok karbantartják a talajt.

https://www.youtube.com/watch?v=vpTHi7O66pI

Így megoldódik a co2-kibocsátás, a sivatagosodás, és az élelmezés. Persze inputanyagot nem lehet eladni hozzá, szóval nem olyan nagy üzlet. Csak a bolygót meg az emberiséget lehetne megmenteni.

Alpha

02-07-2020, 08:03 PM

Több videót néztem és olvastam is az elsivatagosodás, tápanyag kiürülés témakörben. Az eddigi információim alapján azt gondolom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, földmûvelés a ludas mindenben.
Egy gyenge minõségû, terméketlen talajt is fel lehet javítani 10 év alatt annyiból, mint amennyibe a megmûvelés kerül. A háztartási léptékre számtalan példa van és több opció is. A nagyüzemire is van példa, már Magyarországon is. A talajjavítás idõszakában kisebb a terméshozam, de ez elhanyagolható abból a szempotból, hogy nem tesszük tönkre a talajt.
A terméketlenné válás egy olyan folyamat, amelyben a talaj élõ részét kipusztítjuk, így nem lesz olyan közeg, ami a szerves anyagokat átalakítaná a növények számára felvehetõ tápanyaggá. A folyamatos talajmûvelés miatt pedig nincs talajtakarás, ami a víztartásban segíthetne.
A trágyázás, mélymulcsos mûvelés, talajtakarás, stb. mind felszínen komposztálás, ami a talaj élõvilágának tápanyag utánpótlása. Fogunk egy gyenge minõségû földet, talajtakarunk, felszínen folyamatosan pótoljuk a szervesanyagot, nem használunk talajmûvelõ gépeket, akkor felszaporodik a talaj élõvilága, lazítani fogják a felsõ réteget, tápanyagot termelnek a növényeknek és ezáltal kötöttebb talaj alakul ki, ami megtartja a vizet. Ezt kombináljuk ritkára ültetett nagylombú fákkal, akkor méginkább védjük a talajt a kiszáradástól. Ha megnézzük a természet védekezési mechanizmusát, akkor pont ezt csinálja. Vegyük a mi éghajlatunkat. Elhagyatott tanyahelyen a kidõlt, viharkáros fák gyökerérõl rengeteg fa kezd el nõni. Egy idõ után a legnagyobb fák koronája összezár, a kisebb fák elhalnak. A lehullott levelek elkomposztálódnak és tápanyagként szolgálnak. Néhány év múlva gaz se fog nõni alatta, csak vékonyszálú fûfélék. A talaj fellazul és a tápanyag miatt sötétebb lesz a föld színe.
Az ipar rátelepszik minden munkafolyamatra, hogy abból pénzt tudjon kivenni. Traktort és gépeket adnak el, amivel tönkretesszük a talaj élõvilágát, keresztezett, gyengített génállományú vetõmagot árulnak, amit mûtrágyával tartunk életben és locsolunk ezerrel a kiszáradás ellen. Ezek eredményeként kapunk egy mûködõ gazdaságot és egy tönkretett talajt. Hosszútávon az utóbbi megakadályozása fontosabb lenne, mint a gazdasági növekedés, de a multik nem generációkra terveznek.
A fent leírtak alapján fogok háztáji kertmûvelést csinálni a tanyán néhány száz négyzetméteren. Elsõ években csak hordom rá a szerves anyagot, (berohadt) széna, levágott fû, szalma, trágya, mulcs, stb. formájában, ritkára fákat ültetek bele, majd ha kialakul a víztartás, akkor ültetek bele haszonnövényeket.
Lehet téves az elképzelésem, de egy próbát megér és hobbinak is megállja a helyét.