Gyógynövények

[dínó]

Mi lesz, ha már nem lesz gyógyszertár, meg kezelõorvos, meg gyógyszerész? Eleink rengeteg mindent meg tudtak oldani a természetbõl gyógyhatású növények segítségével. Ráadásul a Kárpát-medence rengeteg lehetõséget biztosít, ha tudjuk, hogy mit kell keresni. Jöhetnek azt okosságok.

[Ordinis.Esse]

Annyi, de annyi van, hogy rengeteg :)
Mindenképpen könyveket kell beszereznie mindenkinek és a bázisa környékén lévõ növényeket beazonosítania, hogy tudja mit is kell majd szednie.
Tehát a nyomtatott irodalom a legfontosabb szerintem. Képek, leírások.

[T72]

Melyik olyan könyvet tudnátok ajánlani ahol normális képekkel illusztrálva azonosíthatóak be a növények?
Rajzosat már láttam, de nem tetszett.

[raktaros]

Melyik olyan könyvet tudnátok ajánlani ahol normális képekkel illusztrálva azonosíthatóak be a növények?
Rajzosat már láttam, de nem tetszett.

Ilyen én is keresek. Millió gyógynövényes könyv van, sokszor amit a legjobban dicsérnek abban fénykép helyett rajz van :(.

[Saphira]

Üdv Néktek!
Évek óta hasznos kísérõtársam a növények gyûjtésénél az alábbi könyv: http://www.libri.hu/konyv/ingrid_schonfelder.gyogynovenyhatarozo.html
Elsõsorban a Kárpát-medence növényeit mutatja be használható képekkel és leírásokkal.

[Daniui]

Annyi, de annyi van, hogy rengeteg :)
Mindenképpen könyveket kell beszereznie mindenkinek és a bázisa környékén lévõ növényeket beazonosítania, hogy tudja mit is kell majd szednie.
Tehát a nyomtatott irodalom a legfontosabb szerintem. Képek, leírások.

A nyomtatott irodalom tényleg fontos, de ahogy írtad is be kell õket azonosítani és lehetõleg minnél többet felkeresni és látásból is megismerni és ne adj isten még használni is õket.
Sajnos én elég keveset tudok a gyógynövényekrõl, de ez iránt van érdeklõdésem, csak tapasztalatom szerint a téma száraz olvasása és képek nézegetése kevés eredménnyel jár, terepen meg ritkán nézzük a növényeket, mert nem árt ha van egy szakértõ is a csoportban, aki részletes tulajdonságokat tud mondani, meg ugye felismerni sem egyszerû õket mert sok hasonló növény van, és itt fontos szempont, hogy nehogy mérgezõ növényt együnk/használjunk.
Örülnék neki ha tapasztalatokat megosztanátok ebben a témában, és leginkább az ismertebb és elterjedtebb növényekre gondolok amiket szinte mindenhol megtalálni.

[fater.lajos]

A gyógynövény olyan mint a gomba. Könyvbõl és tapasztalatból lehet összeszedni a szükséges tudást. Tapasztalatot meg a nagy öregektõl lehet könnyen szerezni. Teljesen igazad van Daniui!

[Saphira]

Mielõtt belekezdesz a növények gyûjtésébe, egy-két dolgot tegyél meg. Vedd a könyvedet a kezedbe és olvasd el, hogy mi alapján rendszerezi a növényeket. Van amelyik a rendszertanon belül családonként szelektál, van amelyik a szirmok színe alapján és van amelyik a termés színét helyezi elõtérbe.
Minden könyvben találhatsz néhány összefoglaló táblázatot a növények levelének, virágának, termésének morfológiájával kapcsolatosan.
A tapasztalat azt mutatja, hogy egy alkalommal max. 5 növényt próbálj meg beazonosítani. Kezd a legegyszerûbbekkel pl.: csalán, gyermekláncfû, útifû, fekete bodza, menta. Ezek a növények könnyen felismerhetõek, hiszen nem csak az erdõben találhatóak meg, városi környezetben sem ritkák. Használd az érzékszerveidet: nézz, tapints, szagolj, ízlelj. A felsoroltak mindegyikének jellegzetes levele, virága, illata, íze van. (Természetesen amit nem ismersz, azt NE kóstold meg!) Nézz utána, melyik része (gyökér, szár, levél, virág, termés) hogyan hasznosítható: élelemként, gyógynövényként, ízesítõanyagként, rovarûzõként, menedékként, kötözõanyagként, stb. Nézd meg, hogy melyik évszakban érdemes gyûjteni, mikor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Érdemes nem csak a magyar nevét megtanulni, hanem a latint is, hiszen így a növényt a világ bármely részén be lehet azonosítani.
Ezt a 5 növényt pedig folyamatosan ismételd és ismételd: magyar név, latin név, hogy néz ki (jellegzetességei), mire hasznosítható. Ha közlekedsz a városban, vagy éppen kutyát sétáltatsz a természetben, bármelyik növény szembejöhet, ismerd fel. Fontos, hogy ne csak egy adott évszakban ismerd fel, hanem mindegyikbe. Nem csak teljes pompájában kell meglátni, hanem kókadtan, fonnyadtan, vagy éppen tavasszal hajtás vagy rügyezés közben.
Sok szorgalmat és tanulni valót kíván a növényismeret, de egy idõ után már könnyebben fog menni.

[Daniui]

Mielõtt belekezdesz a növények gyûjtésébe, egy-két dolgot tegyél meg. Vedd a könyvedet a kezedbe és olvasd el, hogy mi alapján rendszerezi a növényeket. Van amelyik a rendszertanon belül családonként szelektál, van amelyik a szirmok színe alapján és van amelyik a termés színét helyezi elõtérbe.
Minden könyvben találhatsz néhány összefoglaló táblázatot a növények levelének, virágának, termésének morfológiájával kapcsolatosan.
A tapasztalat azt mutatja, hogy egy alkalommal max. 5 növényt próbálj meg beazonosítani. Kezd a legegyszerûbbekkel pl.: csalán, gyermekláncfû, útifû, fekete bodza, menta. Ezek a növények könnyen felismerhetõek, hiszen nem csak az erdõben találhatóak meg, városi környezetben sem ritkák. Használd az érzékszerveidet: nézz, tapints, szagolj, ízlelj. A felsoroltak mindegyikének jellegzetes levele, virága, illata, íze van. (Természetesen amit nem ismersz, azt NE kóstold meg!) Nézz utána, melyik része (gyökér, szár, levél, virág, termés) hogyan hasznosítható: élelemként, gyógynövényként, ízesítõanyagként, rovarûzõként, menedékként, kötözõanyagként, stb. Nézd meg, hogy melyik évszakban érdemes gyûjteni, mikor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Érdemes nem csak a magyar nevét megtanulni, hanem a latint is, hiszen így a növényt a világ bármely részén be lehet azonosítani.
Ezt a 5 növényt pedig folyamatosan ismételd és ismételd: magyar név, latin név, hogy néz ki (jellegzetességei), mire hasznosítható. Ha közlekedsz a városban, vagy éppen kutyát sétáltatsz a természetben, bármelyik növény szembejöhet, ismerd fel. Fontos, hogy ne csak egy adott évszakban ismerd fel, hanem mindegyikbe. Nem csak teljes pompájában kell meglátni, hanem kókadtan, fonnyadtan, vagy éppen tavasszal hajtás vagy rügyezés közben.
Sok szorgalmat és tanulni valót kíván a növényismeret, de egy idõ után már könnyebben fog menni.

Meghoztad a kedvemet! :)
Amúgy a csalánt meg a mentát azt szoktam használni teának. Volt hogy amikor kint voltunk 1 hétig akkor minden reggelt menta teával kezdtünk.

[T72]

Van otthon: oregánó (szurokfû), menta, borsmustár, snidling (chive), bazsalikom, kakukkfû, rozmaring, máriatövis, kapor, alapdolgok
ismerem a csipkebogyót, csalánt, bodzát, hársot, stb... csináltam is már szárított hárs és bodza teát, fõztünk már fenyõrügy és csipkebogyóteát, túrán, de ez édes kevés.
A legjobb tényleg az öregektõl személyesen tanulni, sajnos lemaradtam az idei Gyuri bácsi féle gyógynövény túrákról (http://gyorgytea.hu/gyogynovenygyujto-turak-a-bukkben), és a nyílt napról. Ettõl függetlenül rendkívül hasznos tanácsok vannak az oldalán: http://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre

[Ordinis.Esse]

Ilyen én is keresek. Millió gyógynövényes könyv van, sokszor amit a legjobban dicsérnek abban fénykép helyett rajz van :(.
Nem véletlenül !!! A legjobb növény, gomba és állat leírások csak rajzokat használnak, mert részletgazdagabb és kiemelve mutatja a fajta jegyeket!
Sokkal jobban szemlélteti a megjegyezendõ növényeket, mint a fotók. Ha a növényt, vagy gombát fehér alap elé helyezed fotózáskor, akkor is nehéz olyan beállítást produkálni, ami jól jellemzi a növény teljes karakterét. Ne tartson vissza a rajzolt képek, mert jobban jársz! :thumbup

[Dream_walker]

Csatlakozom az elõttem szólóhoz, a rajzok nem véletlenül vannak a nívós, profi könyvekben :)


Mielõtt belekezdesz a növények gyûjtésébe, egy-két dolgot tegyél meg. Vedd a könyvedet a kezedbe és olvasd el, hogy mi alapján rendszerezi a növényeket. Van amelyik a rendszertanon belül családonként szelektál, van amelyik a szirmok színe alapján és van amelyik a termés színét helyezi elõtérbe.

Alapvetõen egy határozó használatát is meg kell tanulni, mert ha csak úgy találomra akarja keresni valaki a növényeket, az eltarhat egy darabig :)


Érdemes nem csak a magyar nevét megtanulni, hanem a latint is, hiszen így a növényt a világ bármely részén be lehet azonosítani.
Ezt a 5 növényt pedig folyamatosan ismételd és ismételd: magyar név, latin név, hogy néz ki (jellegzetességei), mire hasznosítható.

A latin név nem rossz, de ami fontosabb, az a gyógyszerkönyvi drog-név, amely alapján pl. egy félig kifosztott drogériában megtalálod az antibakteriális hatású teakeveréket :) Ugyanis ha készítménnyel találkozol, az nem úgy lesz elnevezve, ahogy a határozókban. Mondok egy példát is. A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum. A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név (és bolti cimkén sem fogod megtalálni a legtöbb esetben), mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót, mert hogy az tartalmazza a hatóanyagot.
Természetesen ha valaki csak úgy szeretné bõvíteni a tudását, vagy csak simán magának gyûjtögetne, annak az ég világon semmi szüksége nem lesz a latin névre :)


ismerem a csipkebogyót, csalánt, bodzát, hársot, stb...

Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd :)

Általánosságban itt is azt tudom elmondani, mint a kertészkedõs topikban, hogy ez a gyógynövényezés sem egy hatalmas varázslat, könnyen beletanul az ember, fõleg ha szereti csinálni.

[Saphira]

"A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név..."

Ezek szerint nem képzett gyógyszerésszel vagy orvossal kommunikáltál eddig, hiszen mind a gyógyszerészeti képzésben, mind pedig az orvosi képzésben kötelezõen szerepel a gyógynövényismeret, ezért sokat kéne, hogy mondjon. Íme :
PTE AOK Gyógyszerész szakán kötelezõ illetve kötelezõ választható modulok:
1. szemeszter: Farmakobotanikai illusztráció, Mérgezõ gombák, A természetgyógyászat alapja
2. szemeszter: A Mecsek értékes gyógynövényeinek terepi vizsgálata
4. szemeszter: Etnofarmakobotanika, Gyógynövények vizsgálata mikrotechnikai módszerekkel, Ehetõ és mérgezõ növények
5. szemeszter: Egzotikus gyógynövények, Illóolajok
6. szemeszter: Növényi szerek a gyakorlatban

PTE Álatalános Orvostudományi Karon kötelezõen felveendõ modulok csak felsorolásképpen: A fitoterápia alapjai Mérgezõ gombák, gombamérgezések, Illóolajok, Kábítószernövények és hallucinogének, Etnofarmakobotanika, Fitoterápia
Persze tudom, hogy az orvostársadalom megosztott, ami a gyógynövények használatát illeti, így hiába tanulta (megtanulta, mert kötelezõ volt), nem alkalmazza, elutasítja. Javaslom, hogy keress, keressetek olyan orvost, aki e tárgykört jobban magáénak érzi, hiszen az egészségetek múlhat rajta. Mert ugye azok a fránya mellékhatások…..


"... mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót,..."

Hátha így kéred, hogy „Salici radix”, lehet, hogy tényleg nem fogják érteni, hogy mit kérsz, ugyanis a radix magyarul gyökeret jelent és nem kérget. A kéreg latin elnevezése a cortex.

A tudományos elnevezés pedig így alakul ki: elsõ helyen szerepel a növény nevének birtokos esete ( a fajnév is abban az esetben, ha a nemzetségbõl több faj is drogot képez), második helyen a növény használatos szervének elfogadott tudományos neve alanyesetben. A növényi nyersanyagból elõállított termékek esetében elsõ helyen a termék latin neve szerepel alanyesetben, majd második helyen a növény latin nevének birtokos esete pl. Oleum lini (lenmagolaj).

Így a fûzfakéreg tudományos elnevezése helyes ragozással: Salicis cortex

"A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum."

A fûzfakéreg nem antibiotikus hatású.
A Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadása (Pharmacopoeia Hungarica editio VIII. Ph.Hg. VIII.) 2006. augusztus 1. lépett hatályba. A könyv szerint a drog a fûzfa –Salix nemzetség különbözõ fajainak Salix alba, S. viminalis – a S. purpurea L., S. daphnoides Vill. és a S. fragilis L. fajokat is beleértve – fiatal ágairól származó, egész vagy aprított, szárított kérge, illetve egész, szárított fiatal, legfeljebb egyéves ágdarabjai. Farmakológiai hatását illetõen az E-Bizottság és az ESCOP monográfiák belsõleges alkalmazásra javasolják reumás panaszok, fejfájás és lázas betegségek esetén. Humán vizsgálatokban a fûzfakéreg-kivonat csökkentette a krónikus ízületi fájdalmakat sokízületi gyulladásban szenvedõ betegeknél (gyulladás-csökkentõ hatású).
A népgyógyászat alkalmazza még köszvényre, emésztésjavításra, gyomorgörcs csillapítására, testsúlycsökkentésre (teakeverékekben), krém formájában pedig izomfájdalom csökkentésre, vágott vagy égett sebek kezelésére.


"Természetesen ha valaki csak úgy szeretné bõvíteni a tudását, vagy csak simán magának gyûjtögetne, annak az ég világon semmi szüksége nem lesz a latin névre"

A latin elnevezés megtanulása természetesen nem kötelezõ - bár ezáltal bõvül tudásod -, csak egy nagyon hasznos segítség ahhoz, hogy könnyebben eligazodj a növényvilág útvesztõjében, na meg egy növényhatározóban.

"Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd"

Ez így nem teljesen állja meg a helyét. A növények nem egyfajta hatóanyagot tartalmaznak. Egyes növénynemzetségekbe tartozó fajoknál nem biztos, hogy azonosak a hatóanyag fajták. Pl a mentafélék mindegyike tartalmaz ugyan mentholt, de a csombor mentában még található olyan vegyület is, amely erõs hányingerkeltõ. Így ha nagyobb koncentrációba használod, nem csak a menthol koncentrációja lesz nagyobb, de sokkal hamarabb is fogsz hányni és nem biztos, hogy meg tudod állítani a kiszáradást. A hársak közül pedig az ezüsthárs levele nem alkalmazható gyógynövényként, még kis mennyiségben sem, hiszen nagyon sokaknál allergiás reakciókat válthat ki, amely anafilaxiás sokkhoz vezethet.

Ezzel nem az a célom, hogy bárkit is megbántsak, vagy rendre utasítsak. Pláne nem célom, hogy eltántorítsalak benneteket a gyógynövényektõl. Ismerjétek meg, szeressétek és használjátok, de vegyétek figyelembe, hogy a gyógynövények hatóanyaga nem tréfadolog.

[Zacskóbicska]

Ezzel nem az a célom, hogy bárkit is megbántsak, vagy rendre utasítsak. Pláne nem célom, hogy eltántorítsalak benneteket a gyógynövényektõl. Ismerjétek meg, szeressétek és használjátok, de vegyétek figyelembe, hogy a gyógynövények hatóanyaga nem tréfadolog.

Nem bizony. Nem is beszélve arról, hogy a gyógynövénybõl kivont "hatóanyag" a kivonás során eltérõ kémiai formává, más vegyületté alakulhat. Annak pedig az eredeti növényi hatóanyaghoz képest nagyon más biológiai hatása lehet.

[Saphira]

Valóban értékes könyv, csodálatos nyelvezettel 1843-ból. Köszönöm, mert ezt még nem ismertem!

[Dream_walker]

"A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név..."

Ezek szerint nem képzett gyógyszerésszel vagy orvossal kommunikáltál eddig, hiszen mind a gyógyszerészeti képzésben, mind pedig az orvosi képzésben kötelezõen szerepel a gyógynövényismeret, ezért sokat kéne, hogy mondjon. Íme :
Persze tudom, hogy az orvostársadalom megosztott, ami a gyógynövények használatát illeti, így hiába tanulta (megtanulta, mert kötelezõ volt), nem alkalmazza, elutasítja. Javaslom, hogy keress, keressetek olyan orvost, aki e tárgykört jobban magáénak érzi, hiszen az egészségetek múlhat rajta. Mert ugye azok a fránya mellékhatások…..

Akivel én beszéltem, sajna az elutasító vonalon volt (többen is), így ha volt is a képzésükben gyógynövényes rész, nagyjából annyit ért, mint az enyémben a szociálpszichológia.



"... mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót,..."

Hátha így kéred, hogy „Salici radix”, lehet, hogy tényleg nem fogják érteni, hogy mit kérsz, ugyanis a radix magyarul gyökeret jelent és nem kérget. A kéreg latin elnevezése a cortex.

Így a fûzfakéreg tudományos elnevezése helyes ragozással: Salicis cortex

Valóban a cortex a kéreg, ez motoszkált a fejemben napközben (igazából csak reggel), tegnap már bizony késõ volt (ma sincs korán, ha hibát ejtenék, csak szólok ;) ), köszönöm a javítást.


"A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum."

A fûzfakéreg nem antibiotikus hatású.
A Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadása (Pharmacopoeia Hungarica editio VIII. Ph.Hg. VIII.) 2006. augusztus 1. lépett hatályba. A könyv szerint a drog a fûzfa –Salix nemzetség különbözõ fajainak Salix alba, S. viminalis – a S. purpurea L., S. daphnoides Vill. és a S. fragilis L. fajokat is beleértve – fiatal ágairól származó, egész vagy aprított, szárított kérge, illetve egész, szárított fiatal, legfeljebb egyéves ágdarabjai. Farmakológiai hatását illetõen az E-Bizottság és az ESCOP monográfiák belsõleges alkalmazásra javasolják reumás panaszok, fejfájás és lázas betegségek esetén. Humán vizsgálatokban a fûzfakéreg-kivonat csökkentette a krónikus ízületi fájdalmakat sokízületi gyulladásban szenvedõ betegeknél (gyulladás-csökkentõ hatású).
A népgyógyászat alkalmazza még köszvényre, emésztésjavításra, gyomorgörcs csillapítására, testsúlycsökkentésre (teakeverékekben), krém formájában pedig izomfájdalom csökkentésre, vágott vagy égett sebek kezelésére.

A láz- és a gyulladáscsökkentõ hatás nagyban köszönhetõ a baktériumölõ tulajdonságának, lévén ezeket döntõ többségében mikroorganizmusok okozzák.


"Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd"

Ez így nem teljesen állja meg a helyét. A növények nem egyfajta hatóanyagot tartalmaznak. Egyes növénynemzetségekbe tartozó fajoknál nem biztos, hogy azonosak a hatóanyag fajták. Pl a mentafélék mindegyike tartalmaz ugyan mentholt, de a csombor mentában még található olyan vegyület is, amely erõs hányingerkeltõ. Így ha nagyobb koncentrációba használod, nem csak a menthol koncentrációja lesz nagyobb, de sokkal hamarabb is fogsz hányni és nem biztos, hogy meg tudod állítani a kiszáradást. A hársak közül pedig az ezüsthárs levele nem alkalmazható gyógynövényként, még kis mennyiségben sem, hiszen nagyon sokaknál allergiás reakciókat válthat ki, amely anafilaxiás sokkhoz vezethet.

A csombormentából épeszû ember kényszerítés nélkül nem képes annyit fogyasztani, hogy komolyabb hányás következzen be. Amennyire én tudom (nem biztos, hogy jól, de én pl. amúgy sem szeretem túlzottan a mentát, szóval nagy veszély nem fenyeget), 80 kg testsúly mellett nagyjából 18-20 g szárított elfogyasztása kell ahhoz, hogy mérgezés (kezdõdõ) legyen. Ez nagyjából egy jó nagy maréknyi cucc, ennyit senki nem eszik meg normál körülmények között.

Szerencsére mifelénk ezüsthársból is kevés van, meg mondjuk azt pont könnyû megkülönböztetni a többitõl :)

Lényeg a lényeg, nem varázslat a dolog, csak tájékozódni kell!

[Saphira]

Nem véletlenül !!! A legjobb növény, gomba és állat leírások csak rajzokat használnak, mert részletgazdagabb és kiemelve mutatja a fajta jegyeket!
Sokkal jobban szemlélteti a megjegyezendõ növényeket, mint a fotók. Ha a növényt, vagy gombát fehér alap elé helyezed fotózáskor, akkor is nehéz olyan beállítást produkálni, ami jól jellemzi a növény teljes karakterét. Ne tartson vissza a rajzolt képek, mert jobban jársz! :thumbup

A rajzolt növények valóban részletgazdagabbak. Magam részérõl Csapody Vera által rajzolt képeket tartom a legszebbnak és a legélethûbbnek. Gyönyörûen rajzolt. Mégis - sajnos keserû tapasztalat - gyakran elõfordul. hogy a rajzokról nem mindig ismerhetõ fel az adott növény. Sok minden befolyásolja a növény fejlõdését: milyen talajon nõtt, mennyi napfényt és csapadékot kapott, stb., és bizony már nem ugyanaz a rajz, mint az élõ növény. (Bár ilyenkor a fénykép sem segít túl sokat.)
Amit ajánlottam könyvet, azért is vált hasznossá, mert többnyire olyan közeli képek vannak a növényekrõl, amelyek a meghatározást, felismerést megkönnyítik - közeli kép levélrõl, szárról, virágról, termésrõl. (Persze itt is van kivétel.) Ráadásul nem csak a növényekrõl van kép, hanem ha a borítókat két felé szétnyitjuk mintegy 60 növény száraz drogjáról is szerepelnek képek.
Egy hátrányát találtam eddig, mintegy 70 dkg-s a könyv. :) De hát a szép kivitelnek súlya van!

Amúgy anno záróvizsgákon a következõképpen kérték a növényfelismerést:
-adott területen (legelõ, rét, mocsaras vidék, erdõszéle, ligetek, stb.) kijelölve 2*2 méteres terület. Sorolni kellet a felismert gyógy-, gyom- és haszon növényeket
-tankertben élõ növény felismerése
-herbáriumból felismerés
-színes rajzról felismerés
-akit szívatni akartak, annak fekete -fehér rajzról felismerés, illetve a növény jellemzõ jegyeirõl árnyékképek felismerése
-szárított drog felismerése, itt a szaglásnak és a ízlelésnek nagyon nagy szerepe volt.

Áldás, hogy hobbiként ez már máshogy is lehet csinálni. Pl. ha elkészíted saját növényfelismerõ könyvedet. Készíts saját fényképeket egy növényrõl, annak jellemzõ részeirõl, drogjáról, úgy ahogy Te azt legjobbnak látod, legbiztosabban felismered. Nyomtasd ki, fûzd össze, és amikor kimész a természetbe ismételni, már nem kell egy egész könyvet cipelni, csak a sajátodat vinni.

[Saphira]

Van otthon: oregánó (szurokfû), menta, borsmustár, snidling (chive), bazsalikom, kakukkfû, rozmaring, máriatövis, kapor, alapdolgok
ismerem a csipkebogyót, csalánt, bodzát, hársot, stb... csináltam is már szárított hárs és bodza teát, fõztünk már fenyõrügy és csipkebogyóteát, túrán, de ez édes kevés.
A legjobb tényleg az öregektõl személyesen tanulni, sajnos lemaradtam az idei Gyuri bácsi féle gyógynövény túrákról (http://gyorgytea.hu/gyogynovenygyujto-turak-a-bukkben), és a nyílt napról. Ettõl függetlenül rendkívül hasznos tanácsok vannak az oldalán: http://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre

Látom, sok fûszernövényed van. Készítesz belõlük valamilyen fûszerkeveréket? Pl levesbe, sültekhez, stb.

[raktaros]

A beidegzõdések miatt én is jobbnak tartanám a fotós növényhatározót, de a saját logikám is ellent mond ennek, mert úgy gondolom, rajzon meg lehet jeleníteni azt, amit egyébként csak több tucat fotón lehet láttatni.
Példa:
603

vs

604

Így már egész jó, de több könyvben nem színes rajzok annak.
Nekünk van egy ilyen (http://s01.static.libri.hu/cover/06/5/680980_4.jpg) könyv, abban sem színes, pedig többen ajánlották :(.

[Saphira]

Így már egész jó, de több könyvben nem színes rajzok annak.
Nekünk van egy ilyen (http://s01.static.libri.hu/cover/06/5/680980_4.jpg) könyv, abban sem színes, pedig többen ajánlották :(.

Ebben a könyvben valóban nem színesek az ábrák, de a növényekrõl való leírás meglehetõsen jó, illetve a növényeknél szereplõ receptek nagyon- nagyon beváltak.
Ám ha megtalálod ugyanennek a könyvnek a Pannon Könyvkiadó által 1991-ben kiadott egyik példányát, abban fogsz színes rajzokat találni (16 oldalon 70 növény).
http://bookline.hu/product/home.action?id=2102173059&type=10&_v=VARRO_ALADAR_BELA_Gyogynovenyek_gyogyhatasai

Varró Aladár Béla gyógyszerész volt, aki bolondulásig szerette a gyógynövényeket és sokat tanulmányozta a hatásmechanizmusukat. Receptjeiben olyan gyógynövényeket használt együtt, amelyek felerõsítik egymás hatását.

Évekkel ezelõtt egy súlyos megfázást követõen szamárköhögés szerû tüneteim mutatkoztak. Kb fél év kemény köhögés, fuldoklás (és rengeteg gyógyszer) után döntöttem úgy, hogy most már elég, valamit csinálni kell. Ebben a könyvbe leírt recept segítségével 2 hét alatt tünetmentes lettem és azóta sem tért vissza.

[T72]

Látom, sok fûszernövényed van. Készítesz belõlük valamilyen fûszerkeveréket? Pl levesbe, sültekhez, stb.
Igen, tegnapelõtt a zsályát arattam le és fellógattam száírtani, lesz belõle fûszer és tea is ha marad még, sajnos nem lett sok. Pár napja pestót csináltam házi dióval, nyáron vegyes fûszer-gyógynövény eceteket raktam el különbözõ variációkban. A recepteket az erdõkostoló blogról (http://erdokostolo.blogspot.hu/) szedtem. Levendulát a párom használta sütikbe, meg lekvárakba ízesítésnek. Ami tavalyról megmaradt azt pedig vászon zacskóba rakva ment a szekrénybe moly ûzõnek.
Rendszeresen használunk friss fûszereket a fõzéshez is.
Kakukkfûbõl és amibõl van akkora mennyiség teát is csinálunk, szárítva.
Sajnos a máriatövisem kiszáradt, és az echináciám pedig nem nõtt ki.
Viszont a levendulám és a kapor is a másodikat virágozza!

Most a piros-, és chilipaprika termést akarom erõspistának elrakni, mert annyi lett, hogy képtelenség megenni, megfonnyad.

[Saphira]

Levendulát a párom használta sütikbe, meg lekvárakba ízesítésnek. Ami tavalyról megmaradt azt pedig vászon zacskóba rakva ment a szekrénybe moly ûzõnek.


Nagyon finom, hogyha mézbe levendula virágot teszel, 4-5 hétig langyos helye tartod, majd leszûröd. A levendula aromája és a méz harmóniája együtt nyarat idézõ

[Saphira]

Igen. Varró Aladár Béla könyve az egyik és a Rápóti-Romváry féle a a másik, a két alapmûnek tartott... .

Valóban mindkettõ alapmû, nagyon jó segítség a gyógynövényes ember számára.
Nekem van még egy kedvencem:http://www.libri.hu/konyv/gottfried_johannes_mayer.kolostori-gyogyaszat.html

[Saphira]

Sokszor felvetõdik a kérdés, hogy hányféle, milyen típusú gyógynövényt érdemes megismerni, melyek a legfontosabbak. Többféle csoportosítás is lehetséges.
Egyik csoportosítás féle lehet pl., hogy a gyógynövények mire hatnak jellemzõen. Így immunrendszerre, idegekre, légúti megbetegedésekre, szív- és érrendszerre, gyomor- és bélrendszerre, vese és húgyhólyagra, nemi szervekre, izmokra és ízületekre, bõr- és fogápolásra, láz- és fájdalomcsillapítás stb. Minden évszakban rengeteg (télen kevesebb) féle növény található a természetben. Ha a betegségcsoportokra minden évszakban tudsz legalább 2 növényt (de még jobb a 3), akkor már nagy bajban nem leszel, fõleg akkor, ha fel is tudod használni, tudod alkalmazni.

Elolvasva néhány remekbe szabott túléléssel foglalkozó könyvet, több „érdekességre” is bukkantam a gyógynövényekkel kapcsolatban.
Több könyv eléggé félvállról veszi ezt a témát, pedig fontos lehet, ha nincsen nálad gyógyszer, vagy nem akarsz gyógyszert használni.
- Hiányos növényismertetõ, elnagyolt felsorolások, nem felismerhetõ rajzok (pl. Chris McNab, Alexander Stilwel). Mintha csak azért lenne benne a könyvben, mert „az úgy szokás”.
- Bear Grylls-rõl nem beszélnék, ugyanis a hernyó nem gyógyhatású, pláne nem gyógynövény. :)
- Ray Mears könyvében a rajzok igénytelenek, nem kidolgozottak. A növények jellegzetessége elveszett és sajnos felhasználáshoz köthetõ hibákat (esetleges elírásokat) is tartalmaz. Õ évszakonként csoportosítja a növényeket

Amelyik érdekes volt, az Mirko Vosátka féle Természetjárók enciklopédiája. A könyv közepén 12 oldalnyi színes ábra, köztük ehetõ, mérgezõ és vízjelzõ növényekkel, gombákkal. Az ábrákon be van karikázva különbözõ színû körökkel, hogy az adott növénynek melyik része, mire használható. Érdekes a jelzésrendszer (nem rossz ötlet), de elég nehéz eligazodni rajta, és a cikkszavakat is nehéz a növényekhez megtalálni.

Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyvében nagyon jó táblázatot állított össze a mérgezõ növényekrõl. Ha ezt a 18 növényt biztosan felismered és elkerülöd, az nagy segítséget jelent. Gyógynövényeket alig említi, inkább élelmi növényekrõl beszél (arról sem sokat). Rajzok a növényekhez nincsenek.

A „Lofty” féle SAS túlélési kézikönyvben nagyon jó rendszert találtam. Színes rajzok vannak a könyvben a gyógy- és ehetõ növényekrõl, többségében felismerhetõek. A gyógynövényeknél különszedte a fertõzésgátló, vérzéscsillapító, bélpanaszokat csökkentõ, láz- köhögés és megfázás elleni növényeket. Az ehetõ növényeknél, gyökereknél és gumóknál, gyümölcsöknél is felsorol olyanokat, amelyek gyógyhatással bírnak. A leírások tömörek (némelyiknél túl tömör), de pontosak és mindig ad valamilyen kiegészítõ információt is a növényekrõl. Külön oldalakon ír a gombákról, az északi-sarki, a trópusi, a sivatagi, a tengerparti és tengeri ehetõ és mérgezõ növényekrõl.

Nekem ez utóbbi tetszett a legjobban, persze ez erõsen szubjektív.

A könyvek egyéb tartalmát illetõen nem szeretnék véleményt alkotni. Mindenki maga dönti el, hogy neki melyik a megfelelõ, melyikben lel apró „titkokra”.

[Saphira]

Az ÁNTSZ 2008 óta többféle vitamin, multivitamin és immunerõsítõ készítmény forgalmazását betiltotta.
http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/etrend_kiegeszitok_betiltottak_de_kaphatok/124013/

Az immunerõsítés pedig elengedhetetlen.
Ki hogyan, mivel, és milyen módon próbálja meg megõrizni az egészségét?
Tesztek-e különbséget a felhasznált szereknél, gyógynövényeknél aszerint, hogy férfiak, nõk vagy gyermekek használják?

[Zacskóbicska]

Az immunerõsítés pedig elengedhetetlen.


Gondolod, hogy az immunrendszer mindig leromlik, aztán fel kell javítani?

Az én ismereteim szerint növényi anyagokkal az immunrendszert kétféleképpen javíthatjuk. Az egyik lehetõség a B-sejtes immunrendszer erõsítése a vastagbél felszívó képességének javításával. Erre bizonyítottan alkalmas a csicsóka, mindenféle formában fogyasztva. Ez amellett, hogy tápértékét tekintve 0 kalóriás, hasznos anyag. A növényvilágban megszokott cukrok, keményítõk helyett ez inulint tartalmaz (nagy cukor molekula ez is), amit az emberi szervezetben lévõ enzimek nem képesek feldarabolni, így nem tud felszívódni. A mellette található fehérje pedig az ún. l-módosulat, ami gerinces élõlény esetében szintén nem szívódik fel. A vastagbélben található baktérium fauna azonban jól "meghízik" ezektõl az anyagoktól, így nagytakarítást végeznek a bélfalon. Eredményeképpen bizonyítottan megnõ a vastagbél aktív felülete, ami több ásványi anyag, vitamin felszívódását teszi lehetõvé. Érdekes, hogy ennek hatására a hasnyálmirigy is regenerálódik és a B-sejtes immunrendszer is. (Lehetséges, hogy a gyorsan szaporodó, majd elpusztuló mikrobákból értékes tápanyaghoz jut a szervezet?)
A másik megoldás a szöveteket, szerveket alkotó sejtek sejtmembránjainak erõsítése, amitõl akár elvárható a szervezet utolsó védelmi rendszerének erõsödése. Itt elsõsorban az olajos növényi magvak, vagy az azokból kinyert, jelentõs omega-3 zsírsav tartalmú olajok kis dózisú adagolása lehet eredményes. Ajánlatos az õsz beköszöntével reggelente éhgyomorra egy mokkás kanálnyit lenyelni pl. a kukorica csíra, tökmag, szõlõmag, vagy mák olajából. Simán át lehet vészelni az influenzás idõszakot megbetegedés nélkül. Persze hasonlóan jó hatású a tökmag és a dió, barackmag, mandula rendszeres reggeli fogyasztása is.

[T72]

Akinek még nincs otthon Aloe Verája az szerezzen be, szinte mindenre jó!

[Dream_walker]

Most a piros-, és chilipaprika termést akarom erõspistának elrakni, mert annyi lett, hogy képtelenség megenni, megfonnyad.

Ha vársz egy kicsit fonnyadás után, akkor teljesen beszárad, és eláll nagyjából az idõk végezetéig :) Fûzd fel cérnára (a kocsányon vezesd át a tût), akaszd fel valahová, ahol nem kap közvetlen napfényt és párát, aztán szépen kiszárad magától.


Itt elsõsorban az olajos növényi magvak, vagy az azokból kinyert, jelentõs omega-3 zsírsav tartalmú olajok kis dózisú adagolása lehet eredményes. Ajánlatos az õsz beköszöntével reggelente éhgyomorra egy mokkás kanálnyit lenyelni pl. a kukorica csíra, tökmag, szõlõmag, vagy mák olajából. Simán át lehet vészelni az influenzás idõszakot megbetegedés nélkül. Persze hasonlóan jó hatású a tökmag és a dió, barackmag, mandula rendszeres reggeli fogyasztása is.

80 kilós testsúly felett lehet teáskanál is, én annyit szedek. A különbözõ olajokat összekeverem, és a mixet fogyasztom napi rendszerességgel. Mondjuk én szerencsés vagyok, mert a szomszédunk készíti, így olcsóér' hozzájutok :) Szõlõmag, lenmag, mák, tökmag, kendermag. A szõlõmag kifejezetten az érfalakat teszi rendbe. A lenmag a bélbolyhokat kitisztítja, az erek faláról leoldja a meszesedést. A mák a legjobb szerves-kalcium forrás, a tejnél nagyságrendekkel több és jobban felszívódó kalciumot tartalmaz. A tökmagtól "nem csöpög a p.csöm", ahogy felénk mondják :D ,általában férfibajokra ajánlja a doki. A kendermag egy kivételével az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, amelyekbõl több, ezen kívül csak állati fehérjében található.


Ha mindenre nem is, de baktericid, virucid, fungicid. Viszont nem protocid. Segíti a sejt-regenerálódást. Így tényleg sok betegség után ill. megelõzésére. Tehát fejfására pl. nem jó az aloe. :D

Ráadásul szerintem rettenetes íze van :D

[fater.lajos]

Fiúkák!
Az Aloe Verát a préselés elõtt ugye meghámozzátok? Mert a zöld héjának bõdületesen rossz az íze.

[TMIB]

Van krém és gél formájában is. Jó égési sérülésre, száraz bőrre.

[T72]

@dreamwalker:
Van felfûzve is paprikafûzér 4 db...
fokhagyma 3 úgy 20 fejesek...
sajnos a paradicsomból nem lehet fûzért csinálni :haha:

Aloe:
Igen, persze meg kell hámozni!
Nyugodtan lehet ízesíteni bármivel, sajnos olyan mintha takony lenne, de hát ez ilyen... :hanyas:

Holnap levendulát fogok szaporítani dugványozással:
http://levendulamagazin.hu/kert/136-levendula-dugvanyozas

[raktaros]

Holnap levendulát fogok szaporítani dugványozással:
http://levendulamagazin.hu/kert/136-levendula-dugvanyozas

Pont a napokban gondoltam rá én is :)
Most alkalmas rá az idõ?
Én már próbáltam 1 hónapja, az nem indult meg.
Gyökereztetõhormont használsz?

[T72]

az hogy alkalmas-e az idõ? hát nem tudom... majd kiderül
ez lett volna a következõ kérdésem, hogy ennek (gyökereztetõ hormon) van-e természetes helyettesítõje?

[raktaros]

Én sem szívesen használnék ilyesmit ha nem fontos.
Nem tudom mennyit számít a használata, csinálják anélkül is.

[Dream_walker]

@dreamwalker:
Van felfûzve is paprikafûzér 4 db...
fokhagyma 3 úgy 20 fejesek...
sajnos a paradicsomból nem lehet fûzért csinálni :haha:

Viszont azt simán lehet aszalni, én úgy szoktam. Szeletekre vagy cikkelyekre vágod, aztán mehet mondjuk a sütõbe, kályhára. A napon aszalás így szeptember végén nem játszik sajna.


az hogy alkalmas-e az idõ? hát nem tudom... majd kiderül
ez lett volna a következõ kérdésem, hogy ennek (gyökereztetõ hormon) van-e természetes helyettesítõje?

A vegetáció alatt bármikor lehet gyökereztetni, csak a kiültetésnél kell figyelni az évszakra. Apropó, kiültetés, mikor ott tartasz, mindenképpen vágd vissza a gyökereket nagyjából egynegyedükkel, mielõtt kiteszed a földbe a növényt.
A gyökereztetõ hormon nem szintetikus, hanem természetes :) A növények saját hormonja, mindegyik termeli, csak a nagyobb dózis rásegít a gyökérfejlõdésre :)

[Zacskóbicska]

Szerintem úgy érti, hogy aki szívja a szmogot, "termeli a stresszt", eszi a kajának eladott hulladékot, összességében így lemérgezi a szervezetét, annak muszáj (és valljuk be, sokunknak egyre nehezebb elkerülni ezeket). De lehet, hogy félreértem. :)


Kezelhetjük egy ideje tényként is, hogy az immunrendszerünk egyik legfontosabb része az emésztõrendszer. Egy dologgal vitatkoznék csak, a kukorica olajjal, ami kb. olyan mértékben káros hatásokat is ötvöz, mint egészségeset, a többivel teljesen egyet értek.

A kukorica olajat személy szerint nem ismerem. Gyerekorvostól hallottam. Belegondolva, hogy nagy valószínûséggel GMO-ból van, ill. azt, hogy az eirópai populációtól igen távoli eredetû, igazadat nem tudom érdemben vitatni.

[T72]

@Dream Walker!

Köszi!
Sajnos más programom akadt, így nem tudtam megcsinálni.
Viszont betévedtem egy OBI-ba és ott lehet kapni gyökereztetõt, sõt, több fajta van, attól függõen, hogy
milyen növényhez szeretnénk, puha szárú, félfás, muskátli, stb...
Esetünkben a levendulához a félfás kell, ami jó még rózsához, szõlõhöz és pl. rozmaringhoz is.

Szárított paradicsomból van már 3 kis befõttes üveg, de lehet hogy még csinálok.


Nemtom mennyire gyógynövénynek számít, de érik a dió is! :thumbup

[Saphira]

Gondolod, hogy az immunrendszer mindig leromlik, aztán fel kell javítani?



Igen, azt gondolom, hogy az immunrendszer le tud romlani, és törõdni kell annak karbantartásával, megsegítésével. Hiszen rengeteg, a szervezet számára káros anyaggal kerülünk kapcsolatba, de mi magunk is elõidézhetjük immunrendszerünk csökkent mûködését (másodlagos immundefektusnak is hívhatjuk).
Ilyen pl.:
- nem megfelelõ táplálkozás (rostszegény élelem, mesterséges ételek, elégtelen folyadékbevitel, alultápláltság, vitamin- és nyomelemhiány, stb.)
- káros szenvedélyek – kinek mi…
- vírusfertõzések, mûtét utáni állapot, antibiotikumos kezelés, stb.
- mozgáshiány, alváshiány, stressz, kimerültség, negatív gondolkodásmód, zaklatott életvitel
- sugárzások és vegyi anyagok (monitorok, mobil telefon, mikrohullámú sütõ, röntgen-felvételek, chemtrail-k, stb.)
Szóval igen sok a gátló körülmény, így elkél némi segítség.

Annál is inkább, mert elõfordulhat olyan eset, hogy a munkahelyeden ér a krach, és haza kell menned a Bobodért. Az emberek néha 5-30 km-re dolgoznak az otthonuktól és sokaknak a munkahelye megkívánja az öltönyt vagy kiskosztümöt. Nem biztos, hogy kocsival vagy bármilyen jármûvel hazáig el tudsz menni, lehet, hogy komoly távot kell megtenned gyalog, mielõtt a bobot magadhoz tudnád venni. Ha nem megfelelõ a ruházat, az idõjárás nagyon keresztbe tudja húzni a számításokat (pláne, hogy éppen most megyünk bele az esõs, nyirkos õszbe, vagy a havas, „sokmínuszfokos” télbe). Könnyen beszerezhetõ egy komolyabb megfázás, felfázás, tüdõgyulladás akkor, ha az immunrendszer alulmûködik.

De sajnos az is elõfordulhat, hogy választanod kell , hogy a bob-ért indulsz haza, vagy a gyerekedért az oviba, vagy az iskolába. Nem bonyolult a kérdés. Az már inkább, ha a gyermekeddel a hónod alatt baktatsz a BOL-hoz, de mivel olyan az életviteled amilyen, a szervezeted megadja magát, immunrendszer védelmi vonalai összeomlanak, egész egyszerûen „csak” belázasodsz. Az az egy vágyad van, hogy összegömbölyödve lekucorodjál egy szélvédettebb bokorba és hangosan vacogjál. Mit mondasz a fiadnak/ lányodnak, akinek Te vagy az egyetlen reménye? „Bocsika kicsim, Apa/Anya nem bírja tovább!”

Úgyhogy igen, továbbra is úgy gondolom, hogy szükség van a szervezet védelmi vonalainak folyamatos erõsítésére.



Az egyik lehetõség a B-sejtes immunrendszer erõsítése a vastagbél felszívó képességének javításával. Erre bizonyítottan alkalmas a csicsóka, mindenféle formában fogyasztva.

Annyival egészíteném ki, hogy a csicsóka mellett a bab, a borsó, a tönkölybúza, a zabpehely, a hagymafélék illetve a cikóriagyökér is bír ilyen mechanizmussal.


Ajánlatos az õsz beköszöntével reggelente éhgyomorra egy mokkás kanálnyit lenyelni pl. a kukorica csíra, tökmag, szõlõmag, vagy mák olajából. Simán át lehet vészelni az influenzás idõszakot megbetegedés nélkül. Persze hasonlóan jó hatású a tökmag és a dió, barackmag, mandula rendszeres reggeli fogyasztása is.

Ha már ilyeneket fogyasztasz, akkor valószínûleg Te is úgy gondolod, hogy kell erõsíteni az immunrendszert (már csak azért is, hogy nem legyél influenzás).

Nálam a következõk váltak be: fokhagyma, echinacea, homoktövis tea, parlagfû tinktúra, méz, immunerõsítõ teakeverék, shiitake gomba, aloe vera gél. Ezeket felváltva fogyasztom, eddig mûködött. Ráadásul ezek kis mennyiségben kellenek, így a bob-ba is lehet tenni némelyikbõl.

[Zacskóbicska]

Egyetértek. Valószínûleg azért vettem lazábbra a kérdést, mert túlságosan magamból indultam ki:) Én ugyanis még sosem voltam annyira beteg, hogy az engem betegállományra kényszerített volna. Mindezek miatt nem táplálkozom tudatosan, vagyis a magam elve szerint mégis. Amikor tehetem, azt eszem, amit a leginkább kívánok. Ilyenkor õsszel rengeteg diót, mogyorót és mandulát pl. Ma ezt még meg is tetézem egy nagy adag füstölt csülkös babbal is. Bár tudom, a füstölt csülök benzpiréneket és egyéb rákkeltõ anyagokat tartalmaz, de ezt kompenzálom a babbal, ami felismerten rákellenes hatású. Természetesen hazai termékeket forgalmazó zöldségestõl szerzem be a növényi részeket, mert a kínai bab (minden boldban csak ilyet kapni) számomra íztelen. Holnap pedig valószínûleg gombászni megyek. Szedek egy jelentõs adag nagy õzláb gombát, a dobverõ alakúból (pecsenye kategória). Utána bepanírozom úgy, hogy kb. 20-30 százaléknyi mogyorót beledarálok a prézlibe, majd kirántom. Jut is eszembe, miért nem beszélünk a gombák immunerõsítõ és gyógyító hatásairól? Kínában 1000 éves kultúrája van. Miért nem beszélünk arról, hogy éppen most van a galagonya bogyó érésének idõszaka és ki mennyit gyûjtött már ebbõl? Mit fog vele csinálni? Hihetetlen jó dolgokra képes és megfelelõen feldolgozva határozottan finom.

[Saphira]

A levendula dugványozásánál a szaporítótálca aljára én agroszövetet tettem (ez nem olcsó, de nyugodtan helyettesíthetõ sûrûn kilyukasztott fóliával) és perlitet használtam (ez steril, víztartó és olcsó).
Gyökereztetõ hormont használok, bár próbáltam anélkül is. Így is megeredt egy része, de sokkal lassabban. Ilyenkor, ha nem steril közegben dugványozol, nagyobb az esélye a gombás fertõzésnek és a növényke elhalásának. Ez esetben ajánlatos valamilyen fungicid szerrel egyszer megöntözni. Bevallom, ez utóbbi nekem nem tetszett, úgyhogy maradtam a gyökereztetõ hormonnál (INCIT)
Általában a tavaszi dugványok hamarabb és biztosabban eredtek meg, mint az õsziek. Tavasszal 80-85% körül, míg õsszel 50-60% körül gyökeresedtek meg.

[Saphira]

A dió is gyógynövény.

Nem is akár mennyire! http://2012.blogger.hu/2013/09/12/a-diofa-az-ember-legnagyobb-baratja

[TMIB]

Úgy tudom hogy a bolhák ellen is jó. Ha van kutya, érdemes diófalevelet dobálni a kutyaólba. :)

[Saphira]

Jut is eszembe, miért nem beszélünk a gombák immunerõsítõ és gyógyító hatásairól? Kínában 1000 éves kultúrája van. Miért nem beszélünk arról, hogy éppen most van a galagonya bogyó érésének idõszaka és ki mennyit gyûjtött már ebbõl? Mit fog vele csinálni? Hihetetlen jó dolgokra képes és megfelelõen feldolgozva határozottan finom.

Bizony, bizony!
Vörösborban áztatott galagonyabogyó: kettõs élvezet esténként...
Galagonyalekvár: variálni lehet cukorral vagy mézzel. A passzírozás macerás, de megéri!
Galagonyaszósz sültekhez:galagonya, almaecet, víz vagy almalé, só, bors, cukor, szegfûszeg, ízlés szerint csillagánizs, õrölt fahéj, esetleg kicsi kardamom.

[Zacskóbicska]

A pálinkába áztatott se rossz:) Sokkal hatékonyabb ugyanabban a dózisban.

[raktaros]

A levendula dugványozásánál a szaporítótálca aljára én agroszövetet tettem (ez nem olcsó, de nyugodtan helyettesíthetõ sûrûn kilyukasztott fóliával) és perlitet használtam (ez steril, víztartó és olcsó).
Gyökereztetõ hormont használok, bár próbáltam anélkül is. Így is megeredt egy része, de sokkal lassabban. Ilyenkor, ha nem steril közegben dugványozol, nagyobb az esélye a gombás fertõzésnek és a növényke elhalásának. Ez esetben ajánlatos valamilyen fungicid szerrel egyszer megöntözni. Bevallom, ez utóbbi nekem nem tetszett, úgyhogy maradtam a gyökereztetõ hormonnál (INCIT)
Általában a tavaszi dugványok hamarabb és biztosabban eredtek meg, mint az õsziek. Tavasszal 80-85% körül, míg õsszel 50-60% körül gyökeresedtek meg.

Köszönöm az infót, akkor inkább tavasszal próbálkozom.

[Saphira]

Wannabe, a bob-os topicban kérdezted, de inkább itt válaszolnék rá.


... ,de most eszembe jutott errõl, fejfájásra tudsz valamit (mást)?

Fejfájás sajnos sok mindentõl lehet: idõjárás változás, kiszáradás, alváshiány, stressz, sok koffein, erõs fizikai megterhelés, valamilyen betegség, váltott mûszakok, másnaposság, stb. A fájdalom fajtája is sokféle: szúró, tompa, görcsszerû, lüktetõ vagy akár abroncsként foghatja körül a fejet (migrénes). Jellemzõ a szem mögött, a halántéknál vagy a tarkónál, esetleg a fejed búbjánál. A fájdalom mértékétõl lehet, hogy csak tompultak vagyunk, de lehet ingerültség, fény- és zajérzékenység és bizony hasmenés illetve erõs hányinger is.

Ezeket javasolnám a fájdalom megjelenésekor:
- ami leggyakrabban beválik – persze nem mindig van rá mód: 1 db C-500 vitamin, 2 pohár víz és 5 perc szemlecsukás.
- Ha alváshiány okozza a fejfájást, akkor ne kávét igyál, hanem végezz fél órában nyújtógyakorlatokat, majd aludd ki magad. Ezen más nem segít.
- Ha nem tudsz különösebb okot a fejfájásra, akkor bors-, vagy mezei-, vagy fodormenta illóolaját keverj össze pl. búzacsíraolajjal (1:10) és a homlok-halánték tájékát masszírozd vele. Vigyázz, hogy szembe ne kerüljön! Ha túrázol és akkor kell, biztos találsz mentát; tépj le belõle 5-6 levélkét, morzsold szét az ujjaiddal és a növény nedvét kend a homlokodra, halántékodra.
- Ha Idõjárás-változás vagy stressz miatt szenvedsz, akkor ugyanezt csináld meg levendulával is. Levendulaolaj-búzacsíraolaj (1:10), vagy friss növény szétmorzsolva. Frontérzékenységnél citromfû-teát is fogyaszthatsz, az is használ, igaz kicsit lassabban. Rásegít ha friss, összemorzsolt citromfüvet szagolsz.
- Erõs fizikai megterhelésnél jelentkezõ fejfájásnál a fürdés javasolt. A fürdõvízbe – mindenféle habfürdõk és egyebek helyett – tegyél 1-2 marék levendula-virágot és 2-3 db arasznyi nagyságú rozmaringágat. Illóolajuk hatásosas fájdalomcsillapító és nyugtató.
- Ha betegnek, lázasnak érzed magad, akkor a fûzfakéregbõl készül tea gyógyszer helyett az egyik legjobb.
- Görcsös fejfájásnál az alábbi teakeverék használhat: 30 g fûzfakéreg, 30 g libapimpó, 25 g levendulavirág, 15 g vadárvácska-virág, 15 g tavaszi kankalin és 15 g körömvirágszirom. 2 ek keveréket fél liter vízzel leforrázni, negyed órát lefedve állni hagyni, szûrni és 10 percen belül meg kell inni.
- Ha éjszaka alvás közben tör rád a fejfájás és többször felébredsz miatta, az acsalapu gyökerébõl készült kivonat hatásos lehet.
- Ha látási zavarokkal együtt lép fel a fejfájás, akkor szemvidítófû tea napi 2-3 csészével.
- Náthás fejfájásnál bodzavirágból és lándzsásútifûbõl készíts teát. Le fogsz izzadni a teától, úgyhogy érdemes betakarózni utána.
- Ha migrénes fejfájásról van szó, az õszi margitvirág levele jó segítségnek bizonyulhat. Sajnos mivel többféle változata is van, a hatóanyag-tartalom nagyon eltérõ lehet. Ritkán mondok ilyet, de ez esetben ajánlottabb a gyógyszertári készítmény (kapszula formájában.) Annál is inkább, mert egyeseknél a növény levele irritálhatja a szál nyálkahártyáját és ízérzékelési zavar is felléphet. Aki véralvadásgátlót szed, az NE alkalmazza ezt a növényt!
- Ha a fajfájást az arc fájdalma kíséri, akkor 100 g zabszalmát 2 liter vízben 30 percig kell fõzni, majd szûrés után a fürdõvízbe önteni. 20 perc fürdés javasolt.
- Erõs hányingerrel kísért fejfájásnál ha van otthon gyömbéred (2 teáskanálnyi friss reszelt, vagy 1 teáskanálnyi por), 2-3 dl vízzel forrázd le, 10 percid hagyd lefedve állni, majd szûrd le. Lassan kortyolgasd el. Ha nagyon erõs az íze, akkor hígítani kell a teát. Ha alapból nem bírod a gyömbért, értelemszerûen ne használd!
- Másnaposság-fejfájás: csipkebogyótea, vagy vasfûtea (4-5 csésze), amíg rendbe nem jössz!

[Saphira]

Gondolom, tudod, ha forrázat a tea, akkor a C-vitaminnak annyi.

Több gyógynövénynél (pl. csalán, csipke) kétféle képpen készítem a gyógyteákat: hidegen (áztatással) és melegen (forrázat, fõzet). Hidegen több vitamin is kioldódik és nem roncsolódnak, melegen viszont sokféle ásványi anyag, glikozid,illóolaj, cseranyag stb oldódik ki. Megvárom amíg a forrázat langyosra hûl és összekeverem a két teát. Nem sokkal hosszabb az egész folyamat, hiszen az hogy este egy bögre vízbe beleszórjál valamilyen gyógynövényt, az nem nagy munka. Reggel meg amúgy is el kell készíteni a forrázatot.


Honnan szerzed be a parlagfüvet?... NE írd le nyilvánosan a pontos helyet, nehogy valami túlbuzgó "tiltós" bürokrata áldozata legyen.

Tudod, a sárkány barlangja eléggé eldugott helyen van, és egyébként is, a sárkány nem kedveli a bürokratákat, viszont szívesen fúj tüzet....

Amúgy a parlagfû kitûnõen érzi magát koktélparadicsom-bokrok között..., ja és a tárkonynak is jó barátja.

[Zacskóbicska]

Több gyógynövénynél (pl. csalán, csipke) kétféle képpen készítem a gyógyteákat: hidegen (áztatással) és melegen (forrázat, fõzet). Hidegen több vitamin is kioldódik és nem roncsolódnak, melegen viszont sokféle ásványi anyag, glikozid,illóolaj, cseranyag stb oldódik ki. Megvárom amíg a forrázat langyosra hûl és összekeverem a két teát. Nem sokkal hosszabb az egész folyamat, hiszen az hogy este egy bögre vízbe beleszórjál valamilyen gyógynövényt, az nem nagy munka. Reggel meg amúgy is el kell készíteni a forrázato

Javaslok még egy módszert. Este elkészítetd a fõzetet 1-2 perc forralással, lefeded, majd másnap iszod meg. Ez a módszer eredményesebb az igen nehezen oldódó anyagokat tartalmazó növények esetében, mint pl. a galagonya virágos hajtásvég esetében.

[T72]

Ez nem biztos, hogy pont jó a galagonyánál, hiszen annak az a lényege, hogy az érfalakból megköti a meszet ezáltal letisztítja azokat.
Ha egész éjjel áztatod, akkor a vízbõl fogja megkötni a meszet és nem onnan ahonnan kellene.
Persze ha desztilált vízzel csinálod akkor más a helyzet.

@Saphira!
Köszi!

[Zacskóbicska]

Ez nem biztos, hogy pont jó a galagonyánál, hiszen annak az a lényege, hogy az érfalakból megköti a meszet ezáltal letisztítja azokat.
Ha egész éjjel áztatod, akkor a vízbõl fogja megkötni a meszet és nem onnan ahonnan kellene.

Tévedés. Az érfalakról a mész azért csökken, mert a galagonya hatóanyagai (2 jegyzett is van neki) az érfalak rugalmasságát fokozzák az által, hogy serkentik az érfal újjá építését. (Ismereteim szerint nem tisztázott mechanizmus)
A rugalmassá vát érfalon nem képes az elmeszesedett réteg megmaradni. Az érfalak elmeszesedését egyébként sem a víz keménységét adó sók (Ca-és Mg sók) képezik elsõsorban. Ha megnézed a galagonya hatóanyagát képezõ nagy molekulák kémiai szerkezetét, beláthatod, hogy azok a vízbõl a keménységet adó sókat nem fogják csapadékká kötni.

[raktaros]

Ebben a könyvben valóban nem színesek az ábrák, de a növényekrõl való leírás meglehetõsen jó, illetve a növényeknél szereplõ receptek nagyon- nagyon beváltak.
Ám ha megtalálod ugyanennek a könyvnek a Pannon Könyvkiadó által 1991-ben kiadott egyik példányát, abban fogsz színes rajzokat találni (16 oldalon 70 növény).
http://bookline.hu/product/home.action?id=2102173059&type=10&_v=VARRO_ALADAR_BELA_Gyogynovenyek_gyogyhatasai

Varró Aladár Béla gyógyszerész volt, aki bolondulásig szerette a gyógynövényeket és sokat tanulmányozta a hatásmechanizmusukat. Receptjeiben olyan gyógynövényeket használt együtt, amelyek felerõsítik egymás hatását.

Évekkel ezelõtt egy súlyos megfázást követõen szamárköhögés szerû tüneteim mutatkoztak. Kb fél év kemény köhögés, fuldoklás (és rengeteg gyógyszer) után döntöttem úgy, hogy most már elég, valamit csinálni kell. Ebben a könyvbe leírt recept segítségével 2 hét alatt tünetmentes lettem és azóta sem tért vissza.

Köszönöm a segítségedet, múltkor elõjegyeztem, most beszerezték, ma meg is tudtam rendelni.

[Zacskóbicska]

Nem úszom meg a fûzfakérget... :D
Köszi a tanácsokat, sokat segítettél azzal is, hogy eszembe juttattad, amiket elfelejtettem. :)

Nem értem, mit kell annyit b@szakodni a fûzfakéreggel. Ott az aszpirin. A fûzfakéregbõl is hasonló anyag jön ki, csak sokkal körülményesebben és sokkal többet kell térfogatra magaddal vinned:) Nem beszélve arról, hogy a dózist is nehezebb szabályoznod.

A citromfû felesleges. Zölden van benne hatóanyag, utána semmi, csak az illúzió.

[Daniui]

Nem értem, mit kell annyit b@szakodni a fûzfakéreggel. Ott az aszpirin. A fûzfakéregbõl is hasonló anyag jön ki, csak sokkal körülményesebben és sokkal többet kell térfogatra magaddal vinned:) Nem beszélve arról, hogy a dózist is nehezebb szabályoznod.

Egyet elfelejtesz hogy sokaknak ezen a fórumon a céljuk leszakadni a hálózatról nem függni az aktuális gazdaságtól, fõleg SHTF esetén amikor maximum fekete piac van éjszaka. És mellesleg is olcsóbban kijössz ha gyógynövényeket használsz és nem támogatod a "gyógyszermaffiát".

[Zacskóbicska]

Egyet elfelejtesz hogy sokaknak ezen a fórumon a céljuk leszakadni a hálózatról nem függni az aktuális gazdaságtól, fõleg SHTF esetén amikor maximum fekete piac van éjszaka. És mellesleg is olcsóbban kijössz ha gyógynövényeket használsz és nem támogatod a "gyógyszermaffiát".

Nem felejtettem el. Én úgy gondolom, bizonyos fajta civilizációs dolgoktól nem érdemes feltétlenül elszakadnunk. Pl. túlélõ kés, hátizsák, szikravetõ, stb. Ezek mellett simán elfér az aszpirin. Ezt tudod, hogyan kell adagolni. Te tudod azt, hogy mennyi fûzfakéregbõl mennyi teát fõzz? A növényi hatóanyagok a száraz növényi anyagban általában 2-4 százalékban vannak jelen. Ez az arány változik az évszakok, az éghajlati tényezõk, a növény élõhelye függvényében is. Nem beszélve arról, hogy végszükségre is felesleges vinni belõle, mert a fûzfa Európa szerte közönséges növény, néhány órán belül Magyarországon bármelyik vidéken találsz belõle. Nézd meg az észak amerikai indiánok "végszükség" készletét és az orosz tundralakól "végszükség" készletét. Egymástól függetlenül alakult ki mindkét populációnál, de a végeredmény azonos. Mindegyiknél van egy kis bõr zacskó, amiben szárított Chaga gomba van. Mást rendszerint nem hordanak, legalábbis ez a legfontosabb. Nem véletlenül került ez a fûzfán élõskodõ gomba az orvosi kutatások célkeresztjébe. Ezt egyébként bármelyik évszakban nehéz találni, mert ritkaság, nyilván azért viszik magukkal.

[Zacskóbicska]

Helyesbítek: fûzfa helyett nyírfán élõsködõ. Véletlenül elírtam.

[Daniui]

Nem felejtettem el. Én úgy gondolom, bizonyos fajta civilizációs dolgoktól nem érdemes feltétlenül elszakadnunk. Pl. túlélõ kés, hátizsák, szikravetõ, stb. Ezek mellett simán elfér az aszpirin. Ezt tudod, hogyan kell adagolni. Te tudod azt, hogy mennyi fûzfakéregbõl mennyi teát fõzz? A növényi hatóanyagok a száraz növényi anyagban általában 2-4 százalékban vannak jelen. Ez az arány változik az évszakok, az éghajlati tényezõk, a növény élõhelye függvényében is. Nem beszélve arról, hogy végszükségre is felesleges vinni belõle, mert a fûzfa Európa szerte közönséges növény, néhány órán belül Magyarországon bármelyik vidéken találsz belõle. Nézd meg az észak amerikai indiánok "végszükség" készletét és az orosz tundralakól "végszükség" készletét. Egymástól függetlenül alakult ki mindkét populációnál, de a végeredmény azonos. Mindegyiknél van egy kis bõr zacskó, amiben szárított Chaga gomba van. Mást rendszerint nem hordanak, legalábbis ez a legfontosabb. Nem véletlenül került ez a fûzfán élõskodõ gomba az orvosi kutatások célkeresztjébe. Ezt egyébként bármelyik évszakban nehéz találni, mert ritkaság, nyilván azért viszik magukkal.

Értelek téged csak most elbeszélünk egymás mellett. Mert én azt mondtam hogy a túlélõ mentalitás azt diktálja hogy ha úgy hozza a helyzet és nincs aszpirin úgy is túl tudj élni a tudásoddal. Azt nem mondtam, hogy az aszpirin szar mert nem nekem is van a vészhelyzeti pakkomban. De az más téma, most nem errõl van szó nem a vészhelyzeti pakkról hanem arról hogy ha esetleg kofogy a vészhelyzeti pakkod és nincs a közelpen patika akkor mit csinálj, és iylen esetben nagyon is jó ha tisztában vagy a gyógynövény ismeretekkel neadj isten a gyakorlati részével is.

[fater.lajos]

Itt kellene pár szót ejtenünk a kábító hatású fájdalomcsillapító szerekrõl is, de azt hiszem a modi meg a mindent látók nem örülnének neki. Pedig egy dísznövény kertben sok minden nõ, ami másra is jó és nincsen semmiféle tiltó listán.

[Saphira]

Mentol-citrom-fahéj-borsmenta keverékem van, néha beválik.
Egészen jól hangzik az összeállítás!!


Búzacsíra kötelezõ hozzá?
Nem, dehogy. Olíva vagy napraforgó olajat is használhatsz hozzá.


A rozmaring kiveszett, szárított fûszer formájában van.
Ez esetben 2 evõkanálnyi szárított rozmaringot (ha õrölt, akkor 1 evõkanálnyit) forrázzál le 1 liter vízzel és lefedve hagyd állni negyed órát. Szûrd le és így öntsd a fürdõvízbe.

[T72]

@Zacskóbicska:
Köszi, én ezt ha jól emlékszem, Gyuri bácsinál olvastam...

[Zacskóbicska]

Elvbõl sem szedek gyógyszert. :)

Én sem. Az elveim csak másnaposság esetén változnak meg rövid idõre, mert azért az aszpirin c csodákra képes:)
Képzeld el abban az állapotban nekiállni fûzfakérget kaparászni, extrahálni, szûrögetni...Még a hátam is borsódzik a gondolatától:haha:

[Saphira]

Ez nem biztos, hogy pont jó a galagonyánál, hiszen annak az a lényege, hogy az érfalakból megköti a meszet ezáltal letisztítja azokat.

A galagonyát leginkább vérnyomáscsökkentésre (tágítja az ereket), illetve a szívvel kapcsolatos problémákra használják: pl.: szívritmuszavar, idõskori szívizom erõsítés, infarktus utáni terápiás kezelés.
A magam részérõl a galagonyateát nem áztatom, hanem forrázatot készítek (1 ek szárított virágos, leveles hajtásvég, 3 dl víz) és rövid idõn belül (mert finom) elfogyasztom. Áztatni a fagyöngyöt szoktam lágy vízben egy éjszakát.


A citromfû felesleges. Zölden van benne hatóanyag, utána semmi, csak az illúzió.

Még jó, hogy errõl kevesen tudnak. Ezek szerint hiába szerepel a Melissae folium (citromfû levél) hazai VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a legtöbb európai ország gyógyszerkönyvében?

Szerencsére az ókorban másképpen vélekedtek a növényrõl. Ha beleolvasunk Plinius vagy Dioscorides feljegyzéseibe, akkor ott olvasható, hogy az ókori görögök és rómaiak vízben vagy borban áztatták a citromfüvet. Ezt használták sebek öblítésére, mérges csípések, marások kezelésére. Hasonlóan vélekedett a középkorban Avicenna és Paracelsus is, és ennek megfelelõen írták le fûveskönyveikbe a citromfû használatát. A XIV. századtól kezdve (legalábbis az elsõ írásos emlékek errõl árulkodnak) használták a Karmelitavizet – amelynek citromfû az egyik fõ összetevõje – megfázásra, epilepsziára, skorbutra és emésztési problémákra. Akkoriban az „élet vizének” is hívták.
A népgyógyászat és az orvostudomány nagyon sokrétûen használta/használja napjainkban is: memóriajavító, nyugtató, görcsoldó, depressziót csökkentõ, emésztésjavító, baktérium-, vírus- és gombaölõ hatású, de antioxidánsként is használható (rozmaringsav tartalmának köszönhetõen).


Nem értem, mit kell annyit b@szakodni a fûzfakéreggel. Ott az aszpirin. A fûzfakéregbõl is hasonló anyag jön ki, csak sokkal körülményesebben és sokkal többet kell térfogatra magaddal vinned
illúzió.

Jól mondod, hasonló anyag, de nem ugyanaz. A fûzfa kérgében szalicin-molekula található, az aspirinbe acetil-szalicilsav. Ez utóbbi erõs gyulladáscsökkentõ, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású anyag. Viszont gátolja bizonyos enzimek mûködését is, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védõ anyagokat termelik. Így hosszan tartó alkalmazása során gyomorvérzés, gyomorfekély alakulhat ki. Persze nem 1-2 szemtõl, de ha ízületi fájdalomnál használod, ott már elõfordulhat, hiszen akkor hosszabb ideig alkalmazod.

A kéregben található szalicin ezzel szemben csak a májban aktiválódik, elkerüli a gyomrot, nem károsítja azt. Hatása éppen azért késõbb alakul ki, viszont hosszabb ideig fog tartani, mint a szintetikus szalicilsav-származékoké. További elõnye, hogy felszívódását a növény egyéb kísérõanyagai is fokozzák, Ez a gyógyszernél nem mondhat el, ellenben vannak benne vivõ- és segédanyagok, amelyekre némely ember allergiás reakcióval válaszol(hat).

Ráadásul a fûz vizes kivonatának (fõzet, áztatás) egyéb hatásai is ismertek: külsõleg, borogatás formájában alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bõrbetegségek esetén is hatékony.
A gyógyszer nem adható 12 éves kor alatt, míg a fûzfatea nyugodtan adható (csökkentett dózisban). Ez alól kivétel a bárányhimlõnél fellépõ láz, ekkor más hatóanyag tartalmú lázcsillapítót kell/javasolt használni

Természetesen a fûzkéreg használatának is vannak ellenjavallatai: nagy mennyiség hasmenést, hányingert okozhat, illetve nem szabad fogyasztani gyomor- és nyombélfekélyben szenvedõknek ill. aszpirin-érzékenyeknek.



Ezek mellett simán elfér az aszpirin. Ezt tudod, hogyan kell adagolni.

Használati utasításban ez szerepel, idézem „Felnõttek: 1-2 tabletta, ami 4-8 óránként ismételhetõ. A napi maximális adag 8 tabletta.” Hát ez sem túl konkrét. Nem mindegy, hogy 18 éves 50 kg-os fiatal lányról beszélünk, vagy 45 éves ereje teljében lévõ 2 méteres 95 kg-os sportos testalkatú férfiról, 60 éves erõsen túlsúlyos mamáról esetleg a 80 éves – kicsit beteges - töpörödött nagypapiról.


Te tudod azt, hogy mennyi fûzfakéregbõl mennyi teát fõzz?
Ha érdekel, utána olvasol, megtanulod és használod, akkor Te is fogod tudni.
Felnõtt adag: 2-4 g száraz, aprított vagy porított fûzfakérget 3 dl vízzel 5 percig forralni kell, majd levéve a tûzrõl, negyed óra után leszûrni. Naponta max. 3 pohárral ajánlatos inni. Gyermekeknél ez az adag 1-2 g-ra módosul.


Nem beszélve arról, hogy végszükségre is felesleges vinni belõle, mert a fûzfa Európa szerte közönséges növény, néhány órán belül Magyarországon bármelyik vidéken találsz belõle.

Ez nem biztos, mivel elsõsorban folyópartok mentén, ártereken, mocsaras helyeken fordul elõ vadon, mert vízigénye jelentõs. Erre utal botanikai neve (Salix) is, mely a kelta sal (=közel) és lis (=víz) szavakból származtatható

Továbbá az sem mindegy, hogy mikor gyûjtöd. Kérgeket a nedvkeringés megindulása után lombfakadásig érdemes gyûjteni, ekkor legnagyobb a kéreg hatóanyag tartalma; vagyis fûznél a vékonyabb ágakról februárban, kora tavasszal gyûjtjük.


Én sem. Az elveim csak másnaposság esetén változnak meg rövid idõre, mert azért az aszpirin c csodákra képes
Képzeld el abban az állapotban nekiállni fûzfakérget kaparászni, extrahálni, szûrögetni...Még a hátam is borsódzik a gondolatától

Pedig biztos segítene neked is: mire lekaparnád és teát készítenél belõle, biztosan kijózanodnál. Meg sem kell innod.:)


Nézd meg az észak amerikai indiánok "végszükség" készletét és az orosz tundralakól "végszükség" készletét. Egymástól függetlenül alakult ki mindkét populációnál, de a végeredmény azonos. Mindegyiknél van egy kis bõr zacskó, amiben szárított Chaga gomba van. Mást rendszerint nem hordanak, legalábbis ez a legfontosabb. Nem véletlenül került ez a fûzfán élõskodõ gomba az orvosi kutatások célkeresztjébe. Ezt egyébként bármelyik évszakban nehéz találni, mert ritkaság, nyilván azért viszik magukkal.

A gyógygombák nagy hatásfokkal bírnak. Egy kis info chaga gombáról (hamvaskéreg gyógygomba):
http://www.gyogygomba.com/termekek/chaga---hamvaskereg-gomba/chaga---inonotus-obliquus
Szerencsére több gyógygomba is ismeretes: pecsétviaszgomba, kínai hernyógomba, shii-take gomba, nyári laskagomba, stb. Érdemes utána olvasni esetleg kipróbálni, némelyik csodálatos gyógyító erõvel bír.

Esetleg próbálta már valaki a fent említettek valamelyikét?


De az más téma, most nem errõl van szó nem a vészhelyzeti pakkról hanem arról hogy ha esetleg kofogy a vészhelyzeti pakkod és nincs a közelpen patika akkor mit csinálj, és iylen esetben nagyon is jó ha tisztában vagy a gyógynövény ismeretekkel neadj isten a gyakorlati részével is.

Ezzel csak egyetérteni tudok!

[Saphira]

Kérdezném Tõletek, hogy a fogápolás mikéntjét hogyan oldjátok meg a természetben? Hosszabb távon milyen lehetõségek vannak?
Készített már valaki házilag fogkrémet vagy fogport?

[raktaros]

Párom készített egyfélét itthon, de nem nagyon tetszett.
Ha jól emlékszem: szódabikarbóna, fehér agyag, menta illóolaj
De nem adja fel, akar másfajtát is csinálni, úgyhogy várom én is az ötleteket.
Vannak akik csak simán szódabikarbónát használnak.

A természetben nem tudom mi lenne a megoldás.

[raktaros]

Sima szódabikarbóna. A természetben meg bármi jobb, mint a mérgezõ vegyianyag fogkrém.

Most valami fluoridmenteset használunk, de jóval drágább...

[Zacskóbicska]

A galagonyát leginkább vérnyomáscsökkentésre (tágítja az ereket), illetve a szívvel kapcsolatos problémákra használják: pl.: szívritmuszavar, idõskori szívizom erõsítés, infarktus utáni terápiás kezelés.
A magam részérõl a galagonyateát nem áztatom, hanem forrázatot készítek (1 ek szárított virágos, leveles hajtásvég, 3 dl víz) és rövid idõn belül (mert finom) elfogyasztom. Áztatni a fagyöngyöt szoktam lágy vízben egy éjszakát.



Nem tágítja az ereket. A szívizom oxigén felvevõ képességét fokozza. Az érfelak viszont megújulnak tõle, visszanyerve akár eredeti rugalmasságukat. Alkalmas anyag lehet a "motor generálra" , de csak terápiás alkalmazásnál. A tea, amit iszol, milyen színû?


Szerencsére az ókorban másképpen vélekedtek a növényrõl. Ha beleolvasunk Plinius vagy Dioscorides feljegyzéseibe, akkor ott olvasható, hogy az ókori görögök és rómaiak vízben vagy borban áztatták a citromfüvet. Ezt használták sebek öblítésére, mérges csípések, marások kezelésére. Hasonlóan vélekedett a középkorban Avicenna és Paracelsus is, és ennek megfelelõen írták le fûveskönyveikbe a citromfû használatát. A XIV. századtól kezdve (legalábbis az elsõ írásos emlékek errõl árulkodnak) használták a Karmelitavizet – amelynek citromfû az egyik fõ összetevõje – megfázásra, epilepsziára, skorbutra és emésztési problémákra. Akkoriban az „élet vizének” is hívták.

Kiderül ezekbõl történelmi tényekbõl, hogy szárítva, avagy "nyersen" használták a gyógynövényt? Netán mézben tartósítva a friss hajtásokat?

Pedig biztos segítene neked is: mire lekaparnád és teát készítenél belõle, biztosan kijózanodnál. Meg sem kell innod.


Én soha nem józanodok ki. Más kérdés, ha mellettem haldokolnál, hát bizisten elmennék neked ilyen kéregért, ugyanis a férfiúi büszkeségem csak az együl haldoklást engedi meg, ami nem érvényes, ha azt más is látja. Ilyenkor el kell napolnom a kérdést más, alkalmas idõponta.

[Zacskóbicska]

Ja igen, a fagyönygyöt meg hanyagold. Az legfeljebb öngyilkosságra jó, ahhoz viszont brutális:)

[Dream_walker]

A citromfû felesleges. Zölden van benne hatóanyag, utána semmi, csak az illúzió.


Még jó, hogy errõl kevesen tudnak. Ezek szerint hiába szerepel a Melissae folium (citromfû levél) hazai VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a legtöbb európai ország gyógyszerkönyvében?

A citromfû hatóanyagainak legnagyobb része (~90%) az illóolajában van, amely a hasonló illóolajos növények között a leggyorsabban veszik el az idõ múlásával. Így bár nem teljes mértékben, de igaz, hogy csak frissen jó. Más kérdés persze, hogy amilyen értékes anyagokat tartalmaz, abból még a 10%-os maradék koncentráció is igen-igen jó hatású :)

[Zacskóbicska]

Ma utána néztem egy kicsit alaposabban ennek a citromfûnek. Egy néhány éve készült egyetemi kutatási program jelentésében (vizsgálták a citromfû hatóanyagának változását a szárítási módszer függvényében) az áll, ha 40 fokon szárítják, a hatóanyag tartalom (rozmaringsavra nézve) nem hogy csökkenne, hanem inkább nõ a száraz anyagban. (Nyilván azért, mert csökken a víztartalom.) Hogy meddig marad így, az sajnos nem derül ki, majd kutatják még.

Megkövetem Saphirát, igaza van a hatóanyag ügyében. (Személy szerint sokat kísérleteztem gyógynövényekkel és belátom, a citromfûnél én cseszerintettem el a dolgokat hatóanyag ügyileg a száraz alapanyag felhasználásakor.)

[Saphira]

Ma utána néztem egy kicsit alaposabban ennek a citromfûnek. Egy néhány éve készült egyetemi kutatási program jelentésében (vizsgálták a citromfû hatóanyagának változását a szárítási módszer függvényében) az áll, ha 40 fokon szárítják, a hatóanyag tartalom (rozmaringsavra nézve) nem hogy csökkenne, hanem inkább nõ a száraz anyagban. (Nyilván azért, mert csökken a víztartalom.) Hogy meddig marad így, az sajnos nem derül ki, majd kutatják még.

Megkövetem Saphirát, igaza van a hatóanyag ügyében. (Személy szerint sokat kísérleteztem gyógynövényekkel és belátom, a citromfûnél én cseszerintettem el a dolgokat hatóanyag ügyileg a száraz alapanyag felhasználásakor.)

Köszönöm!


Amúgy a kérdést (Kiderül ezekbõl történelmi tényekbõl, hogy szárítva, avagy "nyersen" használták a gyógynövényt? Netán mézben tartósítva a friss hajtásokat?) érdekesnek találtam, így nekiálltam egy kicsit kutakodni. Sok könyv, sok dokumentum, sok idõ - ezért is válaszolok késõbb. Megpróbáltam idõrendbe szedni a citromfû alkalmazási/felhasználási módjait.

Ókor
• Galénosz (I sz. görög orvos) ajánlja a citromfû használatát azoknak, akik sokáig szeretnének élni. A hogyanról és mikéntrõl nem találtam infot.
• Dioszkoridész (I sz. görög orvos ) borba keverve (nem találtam infot, hogy szárazon-e vagy frissen), illetve frissen a sebre téve ajánlja.
• Plinius (I.sz. római orvos ) vérzéscsillapításra, marások csípések ellen használja vízben vagy borban áztatva.
Azt gondolom, hogy a mediterrán klíma lehetõvé teszi, hogy a citromfû ne fagyjon el és egész évben frissen lehessen alkalmazni. Ezért elképzelhetõ, hogy nem voltak rászorulva a növény tartósítására.

Középkor
• Walahfried Strabo (IX. sz. benedekrendi szerzetes) elsõsorban termesztését írja le, és terápiás célokra javasolja tankölteményében.
• Avicenna (X-XI. sz. perzsa orvos) memória javítására és a szív megnyugtatására ajánlja nem csak frissen, de mézben elrakva és szárítva és füstölve is. Illóolaja nagyon drága volt.
• Odo Magnudensis (francia bencés szerzetes és orvos XI. sz.) ajánlja frissen és szárítva, borban, vízben, ecetben áztatva, mézben elkeverve, illóolaját párologtatva.
• Szent Hildegárdnál –( bencés apátnõ XI. –XII. sz.) találtam utalást, hogy a növényt szárított formában is alkalmazza. Frissen borban áztatja hidegrázás, mérgezés ellen és altatóként használja, szárítva forró vízbe téve - mai szóval élve – inhalálásra javasolja.
• Albertus Magnus (XIII. sz. – dominikánus természettudós) botanikai mûvében több fajta citromfüvet is ismertet, Avicennát veszi alapul.
• Németországban a „botanika atyjai”-nak hívott Hieronymus Bock, Otto Brunfels, Leonhart Fuchs (XVI. sz. - orvosok) elsõsorban illóolaját emelik ki, mint nyugtatószer.

Újkor
• Lippai János (jezsuita szerzetes – XVII. sz) Posoni Kert c. mûvében – mely már magyar nyelven íródott – fehérborban megfõzve javasolja melankólia ellen és mérges gomba evése esetén. „Égetett vízben” (pálinkában?) áztatva ajánlja pestisre, fogfájásra és asszonyok nyavalyáira. Nádmézzel tartósították. Méhek kasban benntartására is használták.
• Nicholas Culpeper (XVII. sz. angol herbalista) fõleg a téli búskomorság elûzésére, menstruáció elõsegítésére, emésztés megsegítésére használta. Mivel téli használatot is javasol, így gondolom, hogy szárítva is alkalmazta, illetve illóolaját használta.
• A XVIII. századtól több tanító, író, orvos is megemlíti (Pápai Páriz Ferenc – Pax corporis; Nagyváthy János – Magyar házi gazdasszony) a citromfüvet. Felhasználásuk gyakorlatilag megegyezik az eddig leírtakkal. Érdekesség, hogy anyatejjel összekeverve kiütésekre javasolják. Nem csak a humán, de az állatorvoslás is felhasználja nyugtató hatása miatt.
• Peller József (XIX. sz. - orvos) javasolja illóolaját, vizes kivonatát (nem írja, hogy friss vagy szárított), frissen préselt nedvét és szörp (szirup) változatát is.
• A XX.-XXI. században Varró Aladár többnyire szárított formában beszél róla, Szalai Miklós, Rápóti Jenõ - Romváry Vilmos, Makay Béla, Bernáth Jenõ, Oláh Andor, Babulka Péter illetve Gyuri bácsi pedig mind az illóolaját, mind pedig a levelet és az egész növényt frissen és szárítva is alkalmazzák.

Összességében azt gondolom, hogy az adott kor fejlettségének, igényének függvényében illetve a természeti adottságoknak megfelelõen szinte mindenféleképpen alkalmazták a citromfüvet.

[Saphira]

Én soha nem józanodok ki. Más kérdés, ha mellettem haldokolnál, hát bizisten elmennék neked ilyen kéregért, ugyanis a férfiúi büszkeségem csak az együl haldoklást engedi meg, ami nem érvényes, ha azt más is látja. Ilyenkor el kell napolnom a kérdést más, alkalmas idõponta.

Nicsak, egy kóbor lovag!

[Saphira]

Sima szódabikarbóna. A természetben meg bármi jobb, mint a mérgezõ vegyianyag fogkrém.

Szódabikarbónát én is használok, bár több fórumon olvastam, hogy hosszú távon nem tesz jót a fogaknak és az ínynek. Nekem eddig még nem volt rá panaszom.

Néztem egy-két fogkrém receptet, de az a problémám, hogy a saját készítésûbe is annyi (szerintem) felesleges anyagot tesznek bele. Mindezt csak ezért, hogy hasonló legyen az állaga, mint a bolti fogkrémnek. Tudom, az emberek nehezen tudnak elszakadni a megszokott állagtól, dehát....
Azon gondolkodtam, hogy megszárított és nem porított, de nagyon apróra morzsolt mentát, zsályát és kakukkfüvet összekevernék aloe vera géllel, abból mi sülne ki. Kipróbálom, aztán referálok.

További tippek?

[dínó]

A fogmosásnál a krém mellett legalább annyira számít a fogkefe is. Ez utóbbit lehet pótolni ecsetszerûen puhára rágott végû ceruzavastag mogyoróággal és némi közönsége sóval.

[Zacskóbicska]

Nicsak, egy kóbor lovag!

Inkább csak jóindulatú és segítõkész, mint egy valamirevaló Mikulás:)

[dínó]

A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?

[Daniui]

Nem volt még ilyen kérdés ill. gyûjtés. Mely ehetõ növények (fûszernövények) tartják távol a rovarokat (légy, muslica, poloska, stb.)?

Nem fûszernövény, de azt tudom hogy a diófának a levele az minden bogarat távol tart, utálják a szagát. Elvileg még a haj tetûre is jó.

[Fallout11]

Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal.... :D

[Daniui]

Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal.... :D

Én igen, itt van a kertemben. De a szétdörzsölt levél szagát nem szeretik a bogarak.

Mellesleg a kullancsos sztori engem is érdekelne.

[Saphira]

A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?

A „miket és hogyant” erõsen befolyásolja az, hogy milyen területen óhajtasz deponálni.

Egyrészt fontos a terület adottsága, hogy várhatóan milyen típusú „balesetek” fordulhatnak elõ. Pl. ha sziklás, akkor zúzódás, ficam esetleg törés; ha vizes terület, akkor bõrfelpuhulás, hasmenés, csípések; ha melegebb vidék, akkor fejfájás, látásproblémák, székrekedés; hidegebb vidékeken fagyás, bõrkirepedés, tüdõgyulladás, stb.

Másrészt van amit a környéken össze tudsz szedni, de van olyan is ami nem terem vagy csak adott idõszakban terem/nyílik

Harmadrészt a tárolásnál is fontos, hogy a légnedvesség ne tegye tönkre a gyógynövényeket, amennyiben szárított növényekrõl beszélünk. Száraz területen lehet felakasztva, vagy papír/vászon zacskóban tartani, párásabb területeken ajánlottabb üvegben tárolni. Bár az üveg adott helyre való juttatása macerásabb, viszont – ha a szükség úgy hozza – fel tudod használni az üveget vízszûrésnél, fegyverkészítésnél (pattintás), stb. Ha tinktúrát tárolsz, azt valamilyen sötét üvegben tedd, ha krémet készítesz, azt mûanyag tégelyben tárolhatod. Krémeket félévente, a szárított növényeket évente, míg a tinktúrákat 18-20 havonta cserélni illik, a csökkenõ hatóanyag tartalom miatt.

Továbbá fontos, hogy van-e valamilyen konkrét betegséged, amire célirányosan használsz valamilyen teát vagy teakeveréket.

Nem elhanyagolható a deponálásnál, hogy hány fõrõl van szó, illetve van e nõi vagy (kis)gyermek tagja a csapatnak.

Nálam, mivel többnyire – még – egészségesek vagyunk, ezek vannak „raktáron”:
- ecet – borogatás ficamra, csípésékre, egyéb lemosások
- méz – sebkezelés, köhögés
- fokhagyma – bélfertõtlenítés, csípések, szemölcs, herpesz, bélférgesség
- vöröshagyma – fülfájás, rovarcsípés, köhögés
- aloe – égés, gyomorfájdalom
- körömvirágkrém (házi) és szirom– sebkezelés, fagyás, gyulladáscsökkentés
- feketenadálytõkrém (házi) és tinktúra– törés, ficam, hámképzõdés
- kakukkfû – asztma, fertõtlenítés, köhögéscsillapítás
- fûzfakéreg – lázcsillapítás, reuma, köszvény
- citromfû és levendula – a gyermekeket és a stresszes hölgyeket kiválóan megnyugtatja,
- lenmag – székrekedés, hasmenés, reuma, arcüreggyulladás
- csipkebogyó, bíborkasvirág tinktúra és parlagfû tinktúra – immunerõsítés
- menta – fejfájás, meghûlés, bélpanaszok, hányingercsillapítás
- hárs és bodzavirág – megfázás, nátha
- csalán levél, gyökér és tinktúra – veseproblémák, prosztata, hajápolás, vérszegénység
- zsályalevél – fogápolás, izzadás ellen,
- cickafark – felfázás, gyomorgörcs, étvágytalanság esetén

[Saphira]

Nem volt még ilyen kérdés ill. gyûjtés. Mely ehetõ növények (fûszernövények) tartják távol a rovarokat (légy, muslica, poloska, stb.)?

Citromfû illóolaja távol tartja a kullancsokat. A fokhagyma, ha túra elõtt eszed a szúnyogokkal és egyéb csipkelõdõ rovarokkal száll harcba.
Bár nem ehetõ, a gilisztaûzõ varádics nedvével ha bekened magad, akkor nem fognak szeretni a szúnyogok, és legyek. Majdnem ugyanezt a hatást érheted el a cickafark szétdörzsölt levelével is. A levendula molyûzõ, a muskátli a szúnyogokat ûzi.
Ha már megcsípett, akkor dörzsöld be a csípés helyét petrezselyem zölddel, vagy lándzsás útifû levelével.
Kevesen ismerik a neem-olajat. Hígítva, a testre permetezve megelõzi a csípéseket, vagy ha már megvannak akkor azokat bekenve erõsen nyugtatja az irritált bõrt. Tetû ellen kíváló.
Régen (1700-1800-as évek)a szobákat frissen összevagdalt földibodza, üröm, izsóp, zsálya és levendula keverékével felszórták, alaposan felsepertek vele, hogy minden zugban kerüljön illóolajat tartalmazó növényi rész, fél órát hagyták állni, aztán összesöpörték a növényeket. Ezt minden héten elvégezték tetük és poloskák ellen. Bolhák ellen harmatos égerfa levelét használták - állítólag hozzátapadt a bolha.

[Zacskóbicska]

Köszönjük a részletes leírást, a többiek bõven kaptak választ a vérszívókra, az biztos. :) A citromfû, fokhagyma, levendula, muskátli, stb. vérszívókra gyakorolt hatásait ismerem. Talán túl általánosan fogalmaztam, én nem a vérszívók miatt kérdeztem, hanem az ételtõl távol tartás miatt, ezt próbáltam szemléltetni a rovarok felsorolásával: muslica, légy, poloska, ezek szoktak belemászni (belepetézni) a szabadon hagyott ételekbe.

Hát akkor ajánlom az eukaliptusz olajat, ami megfizethetõ és mindegyik feladatra jó. Annyira markáns illata van és annyira eltérõ a hazai faunában megszokottaktól, hogy szinte mindent elûz, amíg jelen van.

[Saphira]

. Talán túl általánosan fogalmaztam, én nem a vérszívók miatt kérdeztem, hanem az ételtõl távol tartás miatt, ezt próbáltam szemléltetni a rovarok felsorolásával: muslica, légy, poloska, ezek szoktak belemászni (belepetézni) a szabadon hagyott ételekbe.

Bocsi, félreértettem!
Az tapasztaltam, hogy zsályás ételt csak nagysokára látogatják meg a legyek.
Nagymamám disznóvágás után a felakasztott húsfélék közé csokorba kötött babérlevelet és kakukkfüvet akasztott. Jobban belegondolva, ha kakukkfüvet teszek a salátába, tényleg nem/vagy kevésbé megy rá a szárnyas nép (persze ez salátától is függ).

[Zacskóbicska]

Jut eszembe, itt a csodanövény, az Artemisia annua. Azt hiszem, a magyar neve nyári üröm. A száerított, morzsolt növény kiváló rovarûzõ (akár a kertbõl is), valamint igen jó fertõtlenítõ hatású. Ki lehet próbálni, ha ezzel beszórsz egy darab friss húst, majd azt melehgen hagyod, sem a legyek nem köpik be, se nem rohad meg. A cipõbe beszórva bármelyik hintõpornál jobb, sosem lesz lábszag. Végszükségben pedig a maláriát is kezelhetjük vele, de ezzel óvatosan kell bánni, mert a vörösvértestekre nagyodd dózisban káros hatással lehet.

[Zacskóbicska]

http://rapidreszeg.blog.hu/2007/12/04/a_zold_tunder
Nem véletlenül került ebbe a témába az Abszint, már volt szó itt az alapanyagáról.
Érdekes hatásról számolt be a blog írója.
Valaki ivott már igazit? Én nem. Lehet egyáltalán kapni olyat, ami nem hamisított?

Valószínûleg nem, mert az eredetit már régen betiltották a magas fehérüröm-kivonat tartalma miatt. Maradandó károsodást képes okozni az idegrendszerben.

[doki]

Régebben szûrtük rendesen. Nyilván gõzünk sem volt a pirított cukorról, meg a hozzá tartozó szertartásról, ittuk, mint a páleszt. Jól berúgsz és ennyi. A székely módszer jobb: egy üveg pálinkába beáztatod 2-3 légyölõ galóca kalapról lehúzott bõrét. Két-három felesnél nem ajánlott többet inni belõle. :haha:

[Zacskóbicska]

Régebben szûrtük rendesen. Nyilván gõzünk sem volt a pirított cukorról, meg a hozzá tartozó szertartásról, ittuk, mint a páleszt. Jól berúgsz és ennyi. A székely módszer jobb: egy üveg pálinkába beáztatod 2-3 légyölõ galóca kalapról lehúzott bõrét. Két-három felesnél nem ajánlott többet inni belõle. :haha:

A Kola félszigeten a tundrán találtam egy nagy légyölõ galócát, ami csonttá volt fagyva. Csodálkoztam is, hogy azon az élettel alig borított tájon is terem ilyen. A helyi lakos azonnal kikapta a kezembõl és bosszankodva nézegette, hogy túl öreg már, mert a legjobb party drog. (A pia hiánycikk volt). A légyölõben elvileg kétféle hatóanyag van. Az egyik az atropin, ami halálos mérgezést is okozhat. A másik a pszilocibin nevû pszichoaktív narkó. Termõhelytõl függõen ezek aránya erõsen változik. A nevezett helyen pl. az atropin teljesen hiányzik, csak a pszilocibin dominál :)

[Dream_walker]

Valószínûleg nem, mert az eredetit már régen betiltották a magas fehérüröm-kivonat tartalma miatt. Maradandó károsodást képes okozni az idegrendszerben.

Hm, biztos, hogy azért tiltották be? Csak mert az ürmösborok semmilyen tiltólistán nem szerepelnel, és azokat is hasonlóan készítik. Bár tény, hogy egy átlag üzletben nem találsz a polcon ürmös bort, és annyira nem is hiányolja senki.

[Dream_walker]

Én is tanultam közben egy másikat: fehér üröm. Már csak fel kellene lelni valahol.

Gyakorlatilag nem láttam olyan kertet vagy parlagot még, ahol ne lett volna belõle egy csomó. Igaz, hogy a fekete üröm sokkal elterjedtebb, de ahol az megél, ott van fehér is.

[Zacskóbicska]

Köszi. A babérlevél engem is elûz, szóval azt kihagynám. :)
Én is tanultam közben egy másikat: fehér üröm. Már csak fel kellene lelni valahol.

Adok neked, amennyi kell.

[Zacskóbicska]

Hm, biztos, hogy azért tiltották be? Csak mert az ürmösborok semmilyen tiltólistán nem szerepelnel, és azokat is hasonlóan készítik. Bár tény, hogy egy átlag üzletben nem találsz a polcon ürmös bort, és annyira nem is hiányolja senki.

Biztosan. Az ürmös borokban (én is készítettem már néhány 100 l-t, amíg volt borom) kevés a fehér üröm. Nagyon intenzív, kesernyés, aromás íze van. Valójában ez adja meg az ürmösök és vermutok alap kesernyés ízét. Ha egy maréknyit beleszórsz 100 l borba, az már nagyon markáns lesz, inkább kevesebb kell. Az abszint ennél sokkal-sokkal többet tartalmazott. A rendszeres fogyasztása bizonyítottan irreverzibilis idegrendszeri elváltozást okoz.
A népi gyógyászatban elsõsorban a bélférgek kiûzésére használták, ha jók az emlékeim.

[Mizu]

Apropo! Ürmös bor...
Apam anno a lagzinkra keszitett valami titkos receptböl ürmös bort... több honapon keresztül keszitette, aztatta..
Nagy sikere volt! Reggel ugy kellet elzavarni a nasznepet, mert meg akkor is roptak.. :D ... bar lehet nem ennek köszönhetö a dolog, de erdekes volt...


Tud valaki jo/kiprobalt ürmösbor receptet??

[doki]

Idézném a blogból a lényegi részt:

Nem tapasztaltam soha semmi hasonlót.

[fater.lajos]

Az abszint védelmében:

"Az abszintot a 20. század elsõ harmadában egy fiktív szindrómára, az abszintizmusra hivatkozva több országban is betiltották. Az ital állítólagos káros hatásaiért növényi összetevõit, fõleg a fehér ürömfûben található tujont tették felelõssé, melyet azonban a korabeli és mai abszint egyaránt csak kis mennyiségben tartalmaz. Meghurcolása ellenére nincs bizonyíték arra nézve, hogy valaha is veszélyesebb lett volna más szeszes italoknál. Az abszint növényi összetevõinek – fõleg az abszintizmus félreértelmezése miatt – ma gyakran hallucinogén és más pszichoaktív hatásokat tulajdonítanak, ennek azonban nincs tudományos alapja. Tilalmát mára a legtöbb országban eltörölték, és eredeti változatában is gyártható.[5][6][7][8]" http://hu.wikipedia.org/wiki/Abszint

Csináljatok jó házi borokat, ürmösöket! Ez is olyan mint a pálinka. Bioetanolt könnyû fõzni, de jó pálinkát nehéz!

[shadow177]

A fehér ürömrõl egy érdekesség. Fehér üröm=csernobil

[doki]

Ja igen, a fagyönygyöt meg hanyagold. Az legfeljebb öngyilkosságra jó, ahhoz viszont brutális:) Basszus, csak most olvastam. Miért is?

[Zacskóbicska]

Basszus, csak most olvastam. Miért is?

Nagyon nagy a biológiai aktivitása. Lehet, hogy csökkenti a vérnyomásodat, de az is lehet, hogy másodpercek alatt nagyon megnöveli. A hatóanyaga kémiailag annyira instabil, hogy kiszámíthatatlan. Már az is befolyásolhatja a hatását, hogy mit ettél, vagy ittál azelõtt, hogy a szervezetedbe került.

[doki]

Köszi a választ, 5. hete iszom, eddig úgy tûnik, hogy mûködik, alsó és felsõ is kb. 10-10 hgmm-el csökkent, bár ritkán mérem és néha azért sajog a mellkas... Egyéb, esetleg galagonya?

[Zacskóbicska]

Köszi a választ, 5. hete iszom, eddig úgy tûnik, hogy mûködik, alsó és felsõ is kb. 10-10 hgmm-el csökkent, bár ritkán mérem és néha azért sajog a mellkas... Egyéb, esetleg galagonya?

Saját receptem szerint egy összemaréknyi szárított galagonya virágos hajtásvéget kissé összemorzsolva beteszel 1 l 50 fokos, vagy erõsebb pálinkába. Szobahõmérsékleten állni hagyod 3 hétig, amikor arra jársz, fordítasz néhányat az üvegen. 3hét után leszûröd, majd az akkorra már erõsen zöldes barna színû szûrletet idd. Javasolt mennyiség e evõkanállal lefekvés elõtt, 8 héten keresztül úgy, hogy egyetlen nap se maradjon ki. Ha szedsz vérnyomáscsökkentõt, 4 hét után ellenõriztesd a helyzetet, mert lehet, hogy már nem kell. A személyes tapasztalatom alapján az esetek több, mint 80 százalékában a kúra után el lehet hagyni a vérnyomáscsökkentõket. Évekig, vagy évtizedekig nem kell megismételni a kúrát ennek az eredménynek a fenntartásához.

[shadow177]

Az egyetlen baj, hogy az esti vérnyomáscsökkentõm pont nem tûri az alkoholt...

[doki]

Saját receptem szerint egy összemaréknyi szárított galagonya virágos hajtásvéget kissé összemorzsolva beteszel 1 l 50 fokos, vagy erõsebb pálinkába. Szobahõmérsékleten állni hagyod 3 hétig, amikor arra jársz, fordítasz néhányat az üvegen. 3hét után leszûröd, majd az akkorra már erõsen zöldes barna színû szûrletet idd. Javasolt mennyiség e evõkanállal lefekvés elõtt, 8 héten keresztül úgy, hogy egyetlen nap se maradjon ki. Ha szedsz vérnyomáscsökkentõt, 4 hét után ellenõriztesd a helyzetet, mert lehet, hogy már nem kell. A személyes tapasztalatom alapján az esetek több, mint 80 százalékában a kúra után el lehet hagyni a vérnyomáscsökkentõket. Évekig, vagy évtizedekig nem kell megismételni a kúrát ennek az eredménynek a fenntartásához.

Köszönöm!

[Mizu]

..szárított galagonya virágos hajtásvéget ...
A galagonya bogyó végén lévõ száraz virágcsökevényre gondolsz, vagy galagonya virágra?

[Törölt_fórumtag2]

Az egyetlen baj, hogy az esti vérnyomáscsökkentõm pont nem tûri az alkoholt...

Nem tudod reggel bevenni a vérnyomás csökkentõdet? Elviekben 24 órás hatásúak, nem kell megosztva szedni.

[Zacskóbicska]

A galagonya bogyó végén lévõ száraz virágcsökevényre gondolsz, vagy galagonya virágra?

Az április végén, vagy május elsõ hetében szedhetõ virágzatra. A virágokat a körülötte lévõ levelekkel együtt csipkedd le az ágak végérõl. A fás rész nem kell. De vehetsz galagonya virágot (ez ugyanaz) a patikában, vagy gyógynövény boltban is. Aból 3 csomag kell 1 l páleszbe.

[Zacskóbicska]

Az egyetlen baj, hogy az esti vérnyomáscsökkentõm pont nem tûri az alkoholt...

Egy evõkanálnyi az említett tinktúrából éppen egy 2 centesnek felel meg. Ennyitõl még vezetni is lehet, mert nem okoz érdemi véralkohol szint növekedést.

[Grafitos]

Pálesz helyett jó a vodka? igaz nem olyan magas az alkoholja de azért kioldja így is a hatóanyagokat, nem?.

[Zacskóbicska]

Pálesz helyett jó a vodka? igaz nem olyan magas az alkoholja de azért kioldja így is a hatóanyagokat, nem?.

Sajnos nem igazán jó. Inkább csináld pálinkával. Ha már a kioldás megtörtént, utána nyugodtan hígíthatod vízzel.

[Grafitos]

Amúgy nincs bajom a pálesszel..csak tegnap a szomszédomat búcsúztattuk és pont pálinka sör kombó volt soron..ezért most még a nevének leírása is fáj :)
Azért is gondoltam a vodkára, mert haverom Szerb származású és szokott házilag travalicát készíteni és mindezt vodkával..1 hét a hûtõben és az édeskömény és zsálya gyönyörûen elszínezi és ízesíti az italt

[Dream_walker]

A tiszta szesz az csak tiszta szesz. Csinálhatod gyógyszertári 98%-ossal is akár, a lényeg, hogy a végén fogyasztható legyen. De természetesen a házi pálinkát semmi nem ûbereli, fõleg a sajátot.
Ámbár tényleg megfelelõ az összes telítetlen tömény.

[kovu78]

http://kaprazatostermeszet.hu/termeszet-patikaja-aloe-vera-gyogyito-hatasa/

aloe vera

[doki]

Segítség kellene: inzulinnal kezelt cukorbajra, és daganatos betegségre valami alternatív gyógymódot nem ismertek. A gugli rengeteg infót hoz, csak nem feltétlenül tudom, hogy ezekbõl mi a jó...

[mzperiksz]

Inzulin kezelest sajnos nem lehet termeszetes modszerekkel kivaltani, idoben felismert diabetesznel megoldas lehet a szenhidrat dieta.

[doki]

Köszönöm, ez megvan, de hátha...

[mzperiksz]

Ha lenne hatha nagyon sokan szivesen elnenek vele :(

[doki]

Megosztanám veletek a kedvenc általános célú gyógyteámat. Gyerekkoromban anyám sokat itatott velünk, ez az Õ receptjének a továbbgondolt változata. Általános roboráló, nyugtató, meghûléses idõszakra, vírusos betegségekre való, olyan "mellékhatásokkal", hogy pl.: azóta nem kell allergia gyógyszer (Nem ez volt a cél.) Csak megjegyzés, de a fórum hatására kezdtem el újból érdeklõdni a gyógynövények felõl.

A recept: (mértékegység a marék)

3 csalán
2 citromfû (a stresszt tartom a legnagyobb ellenségnek, ez és a menta azért kell)
1 cickafark
1 körömvirág
1 kakukkfû
1 kamilla
1 menta

Mindegyik könnyen begyûjthetõ, de viszonylag olcsón meg is vásárolható.

Ezeket egy célnak megfelelõ edényben összekeverem, egy teatojást félig rakok a keverékbõl, forrázatot készítek. Egy kanál méz nem árthat. A szomszéd kapar propoliszt, ezt mozsárban összetöröm (inkább szétkenem),kevés langyos 80 fokos páleszben feloldom, ebbõl mehet bele még 10-20 csepp.

Néha csinálok egy 2-3 hetes kúrát, állandó fogyasztás nem javasolt, néha meg csak iszom egy bögrével, mert jólesik.

Egészségetekre!

Nálam ezek az alapok, esetleg mehet bele még lándzsás útifû, bár ebbõl most mézes tinktúrát fogok készíteni. Konkrét betegség esetén az összetevõk aránya változtatható, kiegészíthetõ.

[kovu78]

http://www.mindenegybenblog.hu/eletmod-egeszseg/igeretem-szerint-beszamolok-a-parlagfu#.U-ENz7F0XIE.facebook

Parlagfû, nem gyomnövény, hanem csodaszer!

[doki]

Saját receptem szerint egy összemaréknyi szárított galagonya virágos hajtásvéget kissé összemorzsolva beteszel 1 l 50 fokos, vagy erõsebb pálinkába. Szobahõmérsékleten állni hagyod 3 hétig, amikor arra jársz, fordítasz néhányat az üvegen. 3hét után leszûröd, majd az akkorra már erõsen zöldes barna színû szûrletet idd. Javasolt mennyiség e evõkanállal lefekvés elõtt, 8 héten keresztül úgy, hogy egyetlen nap se maradjon ki. Ha szedsz vérnyomáscsökkentõt, 4 hét után ellenõriztesd a helyzetet, mert lehet, hogy már nem kell. A személyes tapasztalatom alapján az esetek több, mint 80 százalékában a kúra után el lehet hagyni a vérnyomáscsökkentõket. Évekig, vagy évtizedekig nem kell megismételni a kúrát ennek az eredménynek a fenntartásához.

Megcsináltam ezt a galagonyás receptet, kb. 3 hete iszom, ma megmértem a nyomást és láss csodát: 135/74 lett. Azelõtt 160/100 volt az átlag... Vérnyomáscsökkentõt eddig sem szedtem, ezután sem áll szándékomban és szerencsére úgy néz ki, hogy nem is kell! :D

[Mizu]

Az április végén, vagy május elsõ hetében szedhetõ virágzatra. A virágokat a körülötte lévõ levelekkel együtt csipkedd le az ágak végérõl. A fás rész nem kell. De vehetsz galagonya virágot (ez ugyanaz) a patikában, vagy gyógynövény boltban is. Aból 3 csomag kell 1 l páleszbe.

Én is elkészítettem a tinkturát... az elõbb szûrtem le.

3704 3705 3706 3707

Nos... életemben már ettem kutyát, macskát, kígyót-békát, egyebeket, sosem volt semmi félelmem... de ez most kicsit aggodalommal tölt el.

Olyan átláthatatlanul mélyzöld lett a leve, hogy a napfény sem szûrõdött át rajta. Mint a szurok.
Az 1 liter páleszt a 3 csomag beszívta rendesen.
Apró-lyukú szûrõn keresztül leszûrtem, majd kézzel kénytelen voltam gombóconként kinyomkodni a "zaccot". (Míg írom ezeket a sorokat, rendesen érzem a páleszt a kezemrõl, pedig alaposan lemostam)

1 literbõl így is maradt 7 dl.

Mivel még nincs este így csak kíváncsiságból az edény alját kóstoltam. Háááát.. nem lesz a kedvenc italom, keserû rendesen.

Lefekvés elõtt elkezdem a 8 hetes kúrát, remélem bírom az esti 1 evõkanalat.

Brrrrrr...

[doki]

Mondjuk tényleg kegyetlen szar... Csak simán húsleves szûrõn szûrtem, benne van a "zacc" is.

[Zacskóbicska]

Én is elkészítettem a tinkturát... az elõbb szûrtem le.

3704 3705 3706 3707

Nos... életemben már ettem kutyát, macskát, kígyót-békát, egyebeket, sosem volt semmi félelmem... de ez most kicsit aggodalommal tölt el.

Olyan átláthatatlanul mélyzöld lett a leve, hogy a napfény sem szûrõdött át rajta. Mint a szurok.
Az 1 liter páleszt a 3 csomag beszívta rendesen.
Apró-lyukú szûrõn keresztül leszûrtem, majd kézzel kénytelen voltam gombóconként kinyomkodni a "zaccot". (Míg írom ezeket a sorokat, rendesen érzem a páleszt a kezemrõl, pedig alaposan lemostam)

1 literbõl így is maradt 7 dl.

Mivel még nincs este így csak kíváncsiságból az edény alját kóstoltam. Háááát.. nem lesz a kedvenc italom, keserû rendesen.

Lefekvés elõtt elkezdem a 8 hetes kúrát, remélem bírom az esti 1 evõkanalat.

Brrrrrr...

Ránézésre tökéletes! Azért alkalmasint dobjál bele egy késhegynyi aszkorbinsavat, az megõrzi a klorofillt szép zöld állapotában. Igaz, nem ez a fontos összetevõ, de ha már ilyen jó állapotban oldódott ki, ne hagyd veszendõbe menni azt se, mert adott esetben kiváló gyulladáscsökkentõ hatása lehet.:thumbup

[Dream_walker]

Megcsináltam ezt a galagonyás receptet, kb. 3 hete iszom, ma megmértem a nyomást és láss csodát: 135/74 lett. Azelõtt 160/100 volt az átlag... Vérnyomáscsökkentõt eddig sem szedtem, ezután sem áll szándékomban és szerencsére úgy néz ki, hogy nem is kell! :D

Azt gondolom tudod, hogy a vérnyomás korrekt értékét úgy kell kiszámolni, hogy 100 plusz ahány éves vagy :) Ugyanis az erek az idõ múlásával, ahogy a szervezet összes többi alkotóeleme is, öregszenek, veszítenek a rugalmasságukból. Magyarul ahogy múlik az idõ, egyre nagyobb nyomás kell, hogy a vér megfelelõen tudjon áramlani.
Nyugdíjasként már nem érdemes 120-ig vinni a vérnyomást, mert többet árt, mint használ :)
Vérnyomásproblémára érdemes még érjavító gyógynövényeket szedni, az angyalgyökeret napi rendszerességgel lehet rágcsálni (mocskosul keserû, de azért meg lehet szokni). Emellett olyan anyagokat enni, amelyek segítik a kollagénszintézist, az kell, hogy az erek fala rugalmas maradjon.

[Törölt_fórumtag2]

Azt gondolom tudod, hogy a vérnyomás korrekt értékét úgy kell kiszámolni, hogy 100 plusz ahány éves vagy Ugyanis az erek az idõ múlásával, ahogy a szervezet összes többi alkotóeleme is, öregszenek, veszítenek a rugalmasságukból. Magyarul ahogy múlik az idõ, egyre nagyobb nyomás kell, hogy a vér megfelelõen tudjon áramlani.

Pont attól öregednek meg és vesztik el a rugalmasságukat az erek, mert folyamatosan magas vérnyomással él valaki. Én a történetet így tudom.
Apósom 70 éves, akkor szerinted 170-es vérnyomás lenne számára a normális? Ezt kevéssé hiszem.

Egyébként, most állítottuk be a vérnyomását. Alapból 160 körül mozgott, két naponta egy kávés kanálnyi galagonya hajtásos virágvéget leforázunk 2dl vízzel és állni hagyjuk 10 percet. Eldobhatta a gyógyszereket, beállt a vérnyomása 120-130 közé. Megszûnt az idõnkénti mellkasi fájdalma is néhány nap után.

[Zacskóbicska]

Segítség kellene: inzulinnal kezelt cukorbajra, és daganatos betegségre valami alternatív gyógymódot nem ismertek. A gugli rengeteg infót hoz, csak nem feltétlenül tudom, hogy ezekbõl mi a jó...

Próbálkozni kell a csicsókával, az ugyanis fantasztikus mértékben regenerálhatja a hasnyálmirigyet és a B-sejtes immunrendszert. Bajt semmiképpen sem fog okozni.

[Dream_walker]

Pont attól öregednek meg és vesztik el a rugalmasságukat az erek, mert folyamatosan magas vérnyomással él valaki. Én a történetet így tudom.
Apósom 70 éves, akkor szerinted 170-es vérnyomás lenne számára a normális? Ezt kevéssé hiszem.

Egyébként, most állítottuk be a vérnyomását. Alapból 160 körül mozgott, két naponta egy kávés kanálnyi galagonya hajtásos virágvéget leforázunk 2dl vízzel és állni hagyjuk 10 percet. Eldobhatta a gyógyszereket, beállt a vérnyomása 120-130 közé. Megszûnt az idõnkénti mellkasi fájdalma is néhány nap után.

Hiányosan fogalmaztam, bocsánat.
Az elfogadható maximum érték a 170, tehát mondjuk fizikai aktivitás esetén ennyire mehetne fel optimális esetben. Természetesen nem egész nap lehet ennyi, az valóban egészségtelen.
Az érfalakkal kapcsolatban nem tudom, hogy ez teljesen így van-e. A sejteknek van egy életciklusa, és a szervezet is egyre kevésbé tudja a szükséges anyagokat szintetizálni az idõ múlásával. Vérnyomástól függetlenül gyengülnek az erek, tehát úgy lenne a logikus, ha a szervezet ezt kompenzálná. De nem vagyok orvos, szóval ez nem 100%.

[kovu78]

http://www.tudasfaja.com/a-legjobb-10-termeszetes-antibiotikum/

A legjobb 10 természetes antibiotikum

érdemes elolvasni, én már beszereztem aloe verát :thumbup

[kovu78]

Wannabe: az õsszeset nem lehet az nonszensz :D vagy kiszáritva gondolod ?

[pappito]

a fokhagymáról, amirõl egész életemben úgy tudtam, hogy mindenféle jótékony hatása van, nemrég azt olvastam, hogy nincs bizonyítva semmiféle pozitív tulajdonsága, (kivéve, hogy finom) de nincs köze a szív/érrendszerhez, nem csinál semmit, tehát nem olyan, mint a kamilla v a cickafark, amiben ott a hatóanyag, ki lehet vonni, mûködik akár a nagyi itatja veled akár a gyógyszergyár teszi bele valami termékébe.
Errõl tudsz valamit?

[BragBOL]

Külsõleges tapasztalataim vannak, szájüregi gyulladásokra, kezdeti herpeszre használom, jobb mint bármilyen patikai kence, csak az erejét kell kibírni, ettõl talán még a bõr méregtelenítését is beindítja.
Bõrön (pl herpesznél) nem szabad sokáig rajta hagyni mert kimarja.

[Mizu]

azóta, hogy kezeletlen sót eszek, nincs ilyen problémám.

Hol lehet olyat beszerezni?

[doki]

Hol lehet olyat beszerezni?

Pl. itt: http://csaladellato.hu/termek/187

[pappito]

köszönöm

próbáltam találni mindenféle alátámasztott vizsgálatokat, de egyelõre csak elborult természetgyógyász-fényevõ oldalakon szörfölök ahol bio-krómot árulnak :)

Örök fájdalmam ez, anyám nagy varázslója volt a gyógyfüveknek, mi kölökkorunkban sose voltunk betegek szinte, köszönhetõen a fõzeteinek, de most annyi hülyeség érhetõ el a neten (örök igazságként tálalva) amitõl a jó öreg gyógynövények alig látszanak. A kamillavirágzat már nem menõ, csak ezeke a pirulák bio-krómmal :(

[Mizu]

doki, Wannabe ! köszönöm az infokat !

[Gyalogos]

Karácsonyi ajándékom a fórumnak.
Összegyûjtöttem az ünnepi túlzásba vitt evések következményeire, emésztési zavarokra, puffadásra, émelygésre, stb. a természetes megoldásokat. Ezek mind önállóan is hatnak (párat bekeverve még több okozatra jók, a legtöbbjük még bakteriális gyomorfertõzésekre is).
Vérehulló fecskefû, kurkuma, apróbojtorjánfû, gyermekláncfû, feketeretek, kutyabengekéreg, katángkóró, máriatövis, borsikafû, édeskömény, borsmenta, fodormenta, szurokfû, gyömbér, kömény, zsályalevél, sóskaborbolyagyökér, cickafarkfû.

[Amatorpe]

http://pozitivnap.hu/technika-es-tudomany/ilyen-meg-nem-volt-itthon-gyogynoveny-volgy-nyilik-a-balatonnal

2015. március 27-én a próbaüzemet követõen megnyitja kapuit a Gyógynövény-völgy ökoturisztikai Látogató- és Oktatóközpont Zánkán.
Egész évben hazánk egyik legváltozatosabb gyûjteményével fogadják az érdeklõdõket: az évszaknak megfelelõen több mint 500 gyógynövény fajjal ismerkedhetünk itt meg izgalmas és interaktív programok segítségével.

http://pozitivnap.hu/uploads//images/2015%20marc/info_plakat.jpg

[P. Dude]

Kava-kava, gyakorlatilag épp berúgtam tőle. :D (Bár én alkoholt pont nem iszom.)

[P. Dude]

Kava-kava, gyakorlatilag épp berúgtam tőle. :D (Bár én alkoholt pont nem iszom.)

Érdekes, hogy itthon még ez sem forgalmazható emberi fogyasztásra, csak botanikai és analitikai célra árusítható. Persze az már a te dolgod, hogy vásárlás után milyen célra használod. Érdekes tapasztalat volt, mértékkel fogyasztva szerintem kiváló alternatívája az alkoholnak.

[P. Dude]

Érdekes, hogy itthon még ez sem forgalmazható emberi fogyasztásra, csak botanikai és analitikai célra árusítható. Persze az már a te dolgod, hogy vásárlás után milyen célra használod. Érdekes tapasztalat volt, mértékkel fogyasztva szerintem kiváló alternatívája az alkoholnak.

Máshol Európában emberi fogyasztásra is forgalmazható, de nem tudom pontosan az országokat.