Gilisztatenyésztés

[Mizu]

Sok topikba beférne, de inkább így külön írnám, mert elég jelentõs téma és lehetõség.

Egy régi gondolatom/ötletem vettem elõ ma, miközben tervezgettem kicsiny gazdaságom felépítését, mikéntjét.

Google jo baratunk révén találtam egy (számomra és remélem sokak számara is) hasznos kiadványt. Javaslom lementeni, nyomtatni.

Gilisztatenyésztés a biokertben (http://www.videklogisztika.hu/vidlog12.pdf)

Érthetõ, felesleges és magasröptû mondatoktól mentesen egyszerû "paraszti" nyelven magyaráz, érvel, példálózik.
Ötleteket és kivitelezési példákat mutat be kis és magas-hozamú gilisztafarm elõállítására... Brutálisan egyszerû pár négyzetméteren...

Aki házi gazdaságot csinál -vagy tervezi- annak ez egy remek lehetõség "turbózni" a gazdaságát.

Hihetetlen még, hogy nincs semmi negatívuma, ami a mai világban valóban kivételes dolog.

Legszívesebben az egészet ide másolnám, de inkább pár jelentõs info a füzetecskébõl:


A giliszták hatása a termõföldre
A giliszták talajra gyakorolt hatását az ember igen korán felismerte.
Az õsi Egyiptomban például különös megbecsülés övezte õket. Nem csoda, hiszen a Nílus-delta termékenysége — a modern kutatások szerint — a példátlanul nagyarányú gilisztapopulációval magyarázható.

A giliszta járatkészítés közben, a táplálékért való szüntelen járkálása során egyaránt elfogyasztja az útjába kerülõ szervetlen ásványi anyagot és a humuszképzéshez nélkülözhetetlen szerves növényi és állati hulladékokat. Ezek az ásványi és szerves alkotórészek a giliszta bélcsatornájában elkeverednek, és a képzõdõ váladék segítségével olyan tartós, szerves kötésû humuszmorzsákká alakulnak, amelyek a legtökéletesebb talajképzõk. Ezek az ürülékcsomók ellenállnak az idõjárás viszontagságainak, a növények számára mindenkor elegendõ és optimális összetételû táplálékot nyújtanak. A talaj szerkezetét pedig átalakítják. Kimutatható, hogy a casting ötször annyi nitrogént, hétszer annyi foszfort, tizenegyszer annyi káliumot, háromszor annyi magnéziumot és 40%-kal több meszet tartalmaz, mint egy jó minõségû kerti föld. (Egyetlen gramm mûtrágya nélkül!)
A kerti föld termelése mellet a folyamatos szaporodása révén az szarnyasok és halneveldék örökös csemegéje lehet erõteljes fehérje bevitelével...

..és még sok másra is jó..
:thumbup

[raktaros]

Én is gondolkodtam már róla, de mint sok mindennel, ezzel sem jutottam még a kivitelezésig.
Egyenlõre a komposztba szórom a kávézaccot gilisztacsalogatónak.

Amúgy nem is gondoltam mennyi giliszta van a földben. A rendszeresen fûnyírózott fû esõ után sötétben olyan tele van, hogy szinte nincs 10cm2 szabad hely, a lámpafényre bújnak azonnal vissza a földbe. Mozog az egész fû :)

[Mizu]

Ha próbálunk egy ötletet beilleszteni a mindennapjainkba, terveinkbe és az passzol, sõt újabb lehetõségeket teremt, akkor azt bizony nem szabad elhanyagolnunk! :thumbup
Egy konkrét példa a fenti füzetecske kapcsán.
Mikor olvastam hogy azért elég igényesek ezek, meg hogy a kaja... nos kicsit elbizonytalanodtam.. hogy képes lehetek-e megteremteni nekik az 5 csillagos ennivalót? :D

Azután olvastam, hogy az egyik legjobb táplálékuk a nyúltrágya.. Egybõl rikkantottam, hogy: akkor oké! mert bizony egy jelentõs nyúlállományt tervezünk a kis gazdaságba!
Kellemest a hasznossal!
A nyulak ontják majd a bogyókat, ami menne igaz a trágyára, de így tovább alakulnak egy még értékesebb anyaggá! :D
Kellemes lesz a gilisztáknak, hasznos lesz a gazdaságnak!

[bögre]

Végszükség esetén simán meg lehet enni. A legjobb táplálék. Sok van belölle. És a mindenféle ocsmány bogár meg rovar helyett ami a rosseb se enne meg jo alternativa.

[Mizu]

Igen, errõl is írnak a füzetben. (Csak nem mertem az elején egybõl ezt is felhozni...)


Kimutatták ugyanis, hogy a gilisztahús élettani és tápérték dolgában vetekszik a borjúhússal!

A Michell-skála szerint:
gilisztahús 61,3 pont
borjú 62
hal 55
tõkehús (átlag) 48—50
szója 36

Azon túlmenõen, hogy állati takarmányozásra ragyogóan használható, az USA-ban emberi táplálék készítésére is engedélyezték.
A következõképpen készítik elõ: a gilisztát kiéheztetik, megfagyasztják, kiszárítják, porrá õrlik. Ez a proteinliszt.

Nyam..nyam.. :D

[Dream_walker]

Én is gondolkodtam már róla, de mint sok mindennel, ezzel sem jutottam még a kivitelezésig.
Egyenlõre a komposztba szórom a kávézaccot gilisztacsalogatónak.

Amúgy nem is gondoltam mennyi giliszta van a földben. A rendszeresen fûnyírózott fû esõ után sötétben olyan tele van, hogy szinte nincs 10cm2 szabad hely, a lámpafényre bújnak azonnal vissza a földbe. Mozog az egész fû :)

A gilisztafarm önmagában nem akkora nagy üzlet. Egy-két évtizede volt egy felfutása, akkoriban majdnem olyan menõ dologként állították be, mint a különbözõ mlm rendszerek saját magukat. be is fürödtek vele jó sokan :) A gilisztafarm végterméke ugyanis nem a giliszta, hanem a humusz. Pontosabban a terméke a talajerõ, és ehhez van egy árucikke, ami a humusz. Az egyetlen gyors, mesterséges elõállítási módja a gilisztázás :)

Az "etetés" nem olyan nagy probléma, bármilyen talajba jutott szerves anyagot elfogyasztanak, persze van, amit jobban szeretnek. De a természetben senki nem ad nekik ötcsillagos kaját...

Aki sok gilisztát akar ingyen, az faluban közvetlen esõ után sétáljon végig a járdán, ha van mellette zöldfelület. 100 méteren telik meg egy kisebb vödör...

[raktaros]

Engem is a nagyon jó komposzt miatt érdekelt.

[Grafitos]

írja a pincét..talán a 7 kerben is meg lehetne próbálni

[Ádám Csaba]

Fogtam egy zárt GEV ládát. Aljára 2 mm-es fúróval fúrtam kb. 30 lyukat. A láda aljába raktam 3-4 cm rostált sódert, arra kb. 20 cm rostált földet. Ebbe jöttek a giliszták. A tetejére raktam gyümölcs és zöldség maradékokat. Hetente meglocsolom kb. 1-2 dl vízzel. Az egészet levittem a pincébe. Hónapok óta mûködik és szaporodnak!

[Ádám Csaba]

Kicsivel több, mint egy hónapja írtam a gilisztafarmomról. Azóta olyan mértékben elszaporodtak, hogy szét kell telepíteni Õket. Kora tavasszal a zöld hulladékokat egy helyen kezdtem el gyûjteni, ott lesz majd a komposztáló. Az a gondolatom, hogy oda, a komposzt alá helyezem ki a giliszták egy részét. Bízok benne, hogy a folyamatos komposzt ott tartja õket és javítják a talaj minõségét. Jó lenne az egész kertben elszaporítani az állományt...

[Alpha]

Van valakinek tapasztalata vagy infója a nagyipari trágya komposztálásról gilisztával?
Hol lehet nagy tételben trágyagilisztát beszerezni?
Szinte ingyen lenne nagy mennyiségû (több száz q) trágya és szeretném lekomposztálni. Azt olvastak, hogy a giliszta komposzt sokkal jobb, mint a sima fermentált komposzt.
Elõre is köszi a segítséget.

[Al Bundy]

Azt sajnos nem tudom, hogy hol lehet, de nem kell sok beloluk mert ugyis gyorsan elszaporodnak. Par ev es annyi lesz hogy mar te is tudod arulni oket. Apamek kezdtek ezzel foglakozni meg a 80-as evek vegen es 20 evvel kesobb is volt meg a tragya rakas helyen giliszta. Oda mar csak friss tragya kell es beindul a szaporodas ujra.

[Dream_walker]

A nagy adag trágyát elõbb hagyd magától megérni (rendesen összerakva kb. 4-6 hónap), mert a belsejében olyan 80 c lesz a hõmérséklet, és az megöli a gilisztát is.
A trágyagiliszta a túlérett trágyában él, amely már kihûlt, illetve az érésben lévõ trágya ALATT a talajban, és csak addig meg fel a kupacig, míg lehúzza magának a föld alá a kellõ mennyiségû szerves anyagot.

[Alpha]

Ha a trágyát hagyom természetesen fermentálódni, akkor komposzttá alakul. A komposztot nem tudja kajálni a giliszta, kevés benne a tápanyag. Szerintem a prizma vagy halom vastagságával kell játszani úgy hogy ne induljon be exoterm reakció, ha gilisztákkal akarom etetni.
Találtam két komposztálási szakirodalmat. Ha majd idõm engedi beleásom magam a témába.

[Rozsomák]

Izé... ástam egy gödröt, a földet belehordtam egy deszkákból kerekített emelvénybe ami a bográcsom alá tûzrakóhelynek volt alkalmas. Mi legyen a gödörrel? Gondoltam ások valahol egy másikat, és abból kikerülõ földdel betemetem, de elvetettem, mert megint lenne egy gödröm. Beleszórtam a füvet amit a szomszéd fûnyírás után áthajigált. szórtam rá a tyúkok alól kiszedett szaros szalmát, meg konyhai maradékot ami nem kellett az állatoknak, papír, hagymahéjj, rohadt alma, megbirsalma. Közben a szomszéd megint füvet nyírt, elterítettem a kertbe a maradékot bele a gödörbe, megint szarosszalma, étolaj, papír, meg falevél. Semmi tudatosság, csak rétegekben került bele a cucc. Tavasszra megtelt, és én megint kiástam, kihordtam a kertbe, és szétszórtam, arra meg füvet, persze a szomszédét, mert nekem nem volt, karbantartották a tyukok, meg a nyulak. A kiásott kiszórt cuccnak a fele giliszta volt, a tyukokat elzártam, hogy élve a kertbe kerüljenek. Mostanra sajnos nem nekem, de elsõ osztályu föld lett a kiskertben.

[Dream_walker]

Ha a trágyát hagyom természetesen fermentálódni, akkor komposzttá alakul. A komposztot nem tudja kajálni a giliszta, kevés benne a tápanyag. Szerintem a prizma vagy halom vastagságával kell játszani úgy hogy ne induljon be exoterm reakció, ha gilisztákkal akarom etetni.
Találtam két komposztálási szakirodalmat. Ha majd idõm engedi beleásom magam a témába.

A trágya nem tisztán fermentálódik, és nem komposzt lesz belõle.

A trágya egy része mindenképpen rothad, korhad, sajnos kisebb része erjed. Pont ezért szokták oltóanyaggal kezelni, hogy inkább a fermentálódás domináljon, olyankor van a legkisebb hatóanyagveszteség.

A trágyából a folyamat végén érett (vagy túlérett) trágya lesz, ez a rendes neve is az anyagnak.

A komposzt a növényi eredetû, bomlófélben lévõ anyagokat jelenti. Ez pont az a fázis, amit a giliszta fogyaszt (csak növényi szerves anyagot eszik, állati ürüléket még érett formában sem). A kész komposzt az úgynevezett korhany, amely a talaj agyagásványaival keveredve hozza létre a televényt, az élõ talajt.

Ettõl függetlenül a kupac méretével, szellõztetéssel vagy forgatással tényleg meg tudod gátolni a melegedést, és tényleg át tudják dolgozni a giliszták. De az trágya marad mindenképp :)