View Full Version : Erdõk
Az emberiség egyik elvitathatatlan segítõje a fa.
Manapság érdemtelenül keveset beszélnek róla. Felhasználható építkezésre, energiának, gyümölcsfák pedig élelmet adnak.
Miért ez a nagy suttyantás? Azért, hogy minél kevesebben használják, alkalmazzák, akik ezzel esetleg segíthetik saját függetlenségüket.
Kis erdõket létrehozni azért érdemes, mert gondozásuk így egyszerûbb, védelme olcsóbb..
Egybõl egy érdekességgel kezdhetnénk a sort.
Császárfa
A császárfa egy kis kínai csoda (http://www.balintgazda.hu/balint-gazda/gentischer/a-csaszarfa-egy-kis-kinai-csoda.html)
A harmadik világ sok országában a honos erdõk területének csökkenése, az épületfa és tûzifa igény növekedése elmélyítette a szociális, környezeti és gazdasági nehézségeket.
Ezek megoldására egyebek között a vidéki lakosok részére erdõmûvelést javasolnak. A császárfa (Paulownia tomentosa) kiválóan alkalmas erre a célra.
Kínában 11 fajtáját használják az erdõmûvelésben. A mezõgazdasági területeken 2 millió hektárt telepítettek belõle.Ez a mennyiség kiegyenlítheti az épületfa, tûzifa és a takarmánynövények hiányát, másrészt javíthatja a mezõgazdasági termelés hatékonyságát, és megelõzi a további talajpusztulást.
3231
A császárfa hasznos tulajdonságai:
- Jól alkalmazkodik a környezethez. Megél a síkságokon és a hegyvidékeken és mindenféle talajon. A jóminõségû tápdús, a száraz sovány talajon, az erdõtalajon, a szubtrópusi agyagtalajon, a trópusi laterites talajon és a száraz sztyeppeken is. Általában jó mélyen gyökeresedik, 2 méternél mélyebbre is lehatol.
- Jól alkalmazkodik a mérsékelt a meleg és a trópusi éghajlathoz is. Fajtától függõen elviseli a 20 C fok alatti fagyokat is. Legjobb azonban a 13 – 25 C fok közötti tartomány. Szélsõséges csapadékviszonyok között is megél. (500 -3000 mm/év)
- Gyorsan nõ, évente 2 m magassági és 4 -5 cm átmérõ gyarapodásra lehet számítani. Egyes források 6 – 8 méteres növekedést említenek, de az valószínûleg túlzás.
- Mivel mélyen gyökeresedik, nem zavarja a közelében élõ termesztett növényeket.
- Javítja a mikroklímát, 20 – 50 %-kal gyengíti a szél szárító hatását. Növeli a levegõ páratartalmát, így javíthatja a köztes termesztésû õszi búza, vagy a köles hozamát, ha megfelelõ sûrûségben van az adott kultúrában.
- Fája könnyû és nagyon értékes. Használható bútorkészítésre, furnérlemez gyártásra, hangszerkészítésre, szobrok készítésére, épületfának.
- Ágai tûzifának használhatók, egy 10 éves fa 100 kg száraz ágat ad.
- Levében 16,2 % protein, 9,4 % szénhidrát van az értékes ásványi anyagok mellett. Ezért szolgálhat zöldtrágyaként és takarmányként is. Egy 10 éves fa 80 kg levelet ad évente.
- Gyógyhatású a levele, a virága és a kérge is.
Ha mezõgazdasági termesztés a cél, akkor 40 – 67 fát kell ültetni hektáronként. Köztes termesztés lehetséges búzával, kukoricával, gyapottal, kölessel. Nem ajánlják szezám és édesburgonya társítására, mert csökkenti azok termését. 50 fa ily módon 20 – 30 köbméter fát termel 10 éves korára.
Ha fatermelés a fõ cél, akkor 200 fát ültetnek egy hektárra. Négy év után, a kezdeti kétszeri letermelést egyre csökkentik, így 10 év alatt 37 tonna fát termelhet hektáronként. Mivel a tuskói nagyon erõteljesen sarjadnak, alkalmas a "cut and coming" mûvelésre, amikor a sarjakat zöldtrágyának vagy takarmánynak hasznosítják. Szaporítása magvetéssel és gyökérdugványozással lehetséges.
Forrás: www.idrc.ca
Figyelem!
A neten kaphatóak különféle palánták ez elõnevelt csemeték.
Áruk 1600-9000 Ft között változik.. darabonként!
Úgy néz ki, hogy ebbe is belecsúszott egy kis pilótajáték.
Állítólag Magyar szabadalom a Smaragd fa. Szinten 6-8 ezer Ft az ára.
Kéretik odafigyelni!
Összegezve a fenti Császárfának tulajdonságait, ültetésükkel kaphatunk egy biztos és elõre kalkulálható jövedelmet. Levelei állattartásra, humuszkészítésre alkalmasak.
Faanyaga gyorsan, már 4. évtõl vágható. A kivágott tarvágás, újra kinõ.
Mi kellene még egy folyamatos faanyag utánpótláshoz?
:thumbup
Talán Neked sikerül propagálni a faültetés mellett. :D :thumbup
Elgondolkoztam azon, hogy régen hogyan volt elég egy állítólag apró méretû telek egy paraszti családnak, azt is beleszámítva, hogy a munkájukért a fizetség gyakran liszt, és egyéb alapanyag volt. Azon kívül, hogy a szakajtónyi gyerek (legalábbis az 1700-as évektõl biztosan) gyakran módos gazdáknál kötött ki már nagyon fiatalon, és nem a szülõknek kellett etetni a sok éhes szájat, én még gyerekkoromban is a nagyszüleimmel tartottam, hogy kiegészítésként szedjünk az erdõbõl növényeket, gombákat. Régen a gyûjtögetésnek nagy hagyománya volt, ma már igen szegényes a tudásunk.
Másrészt a kecskéket is azért választanám, mert azok a legalkalmasabbak a lombtakarmányozásra. Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztrõl vagy állati takarmányról van szó. (Erdõkert.)
A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidõben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen. :D
A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidõben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen. :D
Na ezt most nem értem!
Csak arra tudok gondolni, hogy nem fér meg két (dudás) császár egy telken! :)
A világvégével valóban a "túlélõsdi" kezdõdik. A prepperkedést már jóval hamarabb mûvelni kell(ene).
Ismétlem a fentieket:
A császárfákat már 4 évesen lehet vágni. 8 évesen öles vastagsággal rendelkeznek.
4 éves kortól 40 kg levelet ad (késõbb akár 80 kg-t) mellékesen, ami takarmányozáshoz is jó.
Tarvágás után megint kihajt és megint 4-8 év múlva vágható.
Egy mikropepperbázis környékére kiváló tehát, hiszen védeni hathatósan minél kisebb területet lehet.
Kiegészítés a császárfához.
Most olvastam egy fórumon:
Nagy duma csak hogy a császárfa kiváló tûzfa. Elsõsorban bútorfa. A kalóriát meg Kg-ban adják meg a császárfa 300Kg/köbméter az akác 900Kg/köbméter. A császárfából legalább 3X annyi kell térfogatra 3X akkora tüzelõtároló és 3Xannyit kell a kazánra rakni belõle, ezekrõl nem ír senki, pedig el kell gondolkodni rajta ez a valóság. A smaragdfát visszaveszik 50.000Ft /köbméter de csak 300Kg a súlya 3 Köbméter 150.000Ft ez kb 900Kg 1 köbméter tûzifának felel meg igen drága lenne vele fûteni.
Egy valamit nem ír le senki hogy a kalóriát kilóra mérik és a császárfa csak 300Kg/köbméter az akác cser meg 900-950 Kg. Tehát akkor hogy is vagyunk? Ha átveszik a rönk köbméterét 50.000Ft-ért nehogy már eltüzeljem. Ki az aki évek óta ezzel fût mert dicsekedett de amikor képet kértem a kivágott fákról vagy a tüzelõ tárolóról semmi válasz. Ez épület és bútorfa 470C a lobbanáspontja nem is akar begyulladni.
Tehát épület és bútorfának jó elsõsorban. ...és levelei takarmánynak :D
A képeket nézve (https://www.google.hu/search?q=Cs%C3%A1sz%C3%A1rfa&newwindow=1&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=5vuuU53qHcHYOaK1gLgG&ved=0CAgQ_AUoAQ&biw=1366&bih=653)nagyon-nagyon hasonlít az ecetfa kérgére. Talán távoli rokonok. Arról tudjuk, hogy szintén puha/könnyû, gyorsan növõ fafajta. Nálam abból kisebb erdõ van a ház mögött ami rendszeresen a grillezni való évi famennyiséget szolgáltatja.
fater.lajos
06-28-2014, 07:43 PM
Ha menedéket építesz, és el akarod rejteni a bozótosba, akkor nagyon jó...
Salmo
06-28-2014, 08:52 PM
Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem..... :D
raktaros
06-29-2014, 09:22 AM
Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem..... :D
Gyûjtöttem magokat, le is forráztam a tanács szerint, de nem keltek ki :(
Dream_walker
06-29-2014, 09:49 AM
Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztrõl vagy állati takarmányról van szó. (Erdõkert.)
Nem kell leváltani a gabonát. Vegyesen kell elvetni árpát/zabot pillangósvirágúval (lucerna, herefélék), és mikor a gabona a tejesérés kezdetén van (a szemek már teljesen kialakultak, de nagyon puhák, ujjbeggyel összenyomhatók), akkor le kell kaszálni az egészet. Hagyni megszáradni, és bálázni vagy kazlazni. A benne lévõ magmennyiség tökéletesen elegendõ az állatoknak, ráadásul a zöldtömeg is megvan. A kérõdzõknek (marha, juh, kecske) nem a gabona a természetes tápláléka, hanem a fûfélék. A gabonát azért etetik vele, hogy hízzon, vagy sok tejet adjon. Ha önellátás kell, akkor egyik sem szempont. Egy tehén tejét sem tudja elfogyasztani egy család (természetszerû takarmányozással és gyenge genotípussal is 5-6 liter/nap; ha jó minõségû a legelõ, és jó tejes a tehén, az abrakkiegészítés nélkül is lehet 10 liter fölötti mennyiség, abrakkal 15 liter), és 4-5 kecske is bõven ad annyit már.
Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem..... :D
Pontosan. A császárfa valamilyen szinte ugyanúgy egy túlhájpolt szupernövény, mint az összes többi hasonló. Nem idevalósi, és ennek valamilyen oka kell, hogy legyen. Évezredek óta megvan a kereskedelmi kapcsolat a kínaiakkal, és mégsem kezdték el idetelepíteni a fát. Ahogy a libanoni cédrust sem. Pedig annak idején is nagy mennyiségben használták a fát mindenre.
Elhiszem, hogy nagyon jól alkalmazkodik, de nem hinném, hogy hosszú távon jobb lenne, mint egy tölgyes vagy bükkös, amibõl õshonos erdõk vannak a Kárpát-medencében.
Túlélõ/low-tech/prepper életmódhoz sem biztos, hogy a legjobb.
Ha faanyagnak akarod, akkor gyengébb, mint az akác, vagy a csonthéjasok fája. Tüzelõnek szintén.
Ha csak tüzelõnek, energiafának, akkor a hazai fûz- és nyárfélék simán lenyomják növekedésben. Másrészt kézi eszközökkel hogyan csinálsz tarvágást nagy területen? Mert az energiaerdõket faaprítóval "aratják", ami egy 10 milliós gép használtan is. Valamint kell mellé brikettáló vagy bálázó, egy milláért. Ráadásul csak 4-5 évente tudsz nagy mennyiséget leszedni. Ha pl. rostkendert telepítesz, azt évente vághatod, nagyobb mennyiséget ad (évente 80-100 tonna zöldtömeg hektáronként, szárítva ennek a fele), ha hagysz meg belõle magnak, az összes olajos növény közül annak a zsírsavösszetétele a legjobb az egész világon. Épületfának ugyan nem jó, de minden másra ugyanúgy használható. Tüzelõ témában egy gyors összehasonlítás: kisbálás kazánban használtam búza illetve lenmag (aminek a kendernél gyengébb rostjai vannak) szalmáját. A lenszalma a rostok miatt kétszer annyi ideig ég (a búza szára üreges, a sok levegõ miatt hamar ellobban, a lenszalma egy-másfél órán keresztül izzik), és mivel semmire nem használható, feleannyiért adják, mint a búzaszalmát. A búza ugye almolásra jó, egy kisbála 200-250 forint körül van. A lenszalma 100 forintért elvihetõ. Persze búzát sokkal több helyen termesztenek, mint lent.
Ha bozótot akarsz, vagy takarmányt, az akác és gledícsia jobb, ugyanis szintén gyorsan nõnek (még ha nem is ennyire), tüskések, és a termésük emberi fogyasztásra is alkalmas (a gledícsia nem sokban különbözik a búzától, az akác pedig pillangósvirágú, egy gyengébb homoki bab fehérjetartalmát eléri). Az akác méhlegelõ is. Ha a bozót mellett a terület határán 10 méterenként van egy-két méhkas, az talán a tüskéknél is jobb visszatartó erõ a rosszban járkálóknak.
Jók az érveid! :thumbup
Akkor nézzük a lepényfát. (igazából nem is ismertem gledicsia szót :( és rá kellett keresnem.. de mint kiderült sokan nem így ismerik :) )
Ezeket írják róla:
A gledícsia, más néven lepényfa az akáchoz rendkívül hasonló megjelenésében. A külsõ megjelenés mellett fizikai jellemzõi, megmunkálhatósága is hasonlít az akácra (kemény, tömör szálszerkezet, tartós, könnyen szárad, kicsik a zsugorodási mutatói). Az akáctól eltérõ tulajdonsága színe, ami piros árnyalatú, valamint ritkasága. Csak szórványfaként jelenik meg erdeinkben, ezért ritkán használják fûrészüzemek, mert beszerzése esetleges, kisebb mennyiségben viszont ajánlható azok számára, akik otthonukba jó minõségû és egyedi fa alapanyagokat szeretnének látni.
-----
Gledícsia, lepényfa
Gleditsia triacanthos L.
Az Észak-Amerikából származó gledícsia közismert növény, ezért részletes leírása fölösleges. Mindenki ismeri hosszú, csavarodott, barna hüvelytermését, amely nyár végére megbarnulva, nagy számban lóg a fákon, és tél közepétõl hullik le a földre. Van olyan példánya, mely egészen tavaszig a fán marad.
Sokan szentjánoskenyérnek hívják, holott ez nálunk nem él meg, mert melegigényét a mi éghajlatunk nem elégíti ki. (Nevezik még krisztustövisnek is a töviskoronára emlékeztetve, de ez a faj a Szentföldön Krisztus korában sem élt, és most sem él, tehát nem lehetett a töviskorona alapanyaga.) Általában nagy, háromágú tövisei vannak – innen ered latin neve –, de ismert tövistelen változata is (var. inermis). Nagyobb ültetvények létesítése esetén madárkárok ellen célszerû ezt telepíteni, mert a madarak idõnként rászúródnak a tövisre. Levele az akácra hasonlít, csak jóval apróbb levélkékbõl áll. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltak. Parkokban, közterületeken, temetõk körül gyakran telepítik. Idõnként elvadult példányait is látni lehet a települések körül. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárásai ellenére – hol sok volt a csapadék, hol kevés – mindig megélt egészségesen és rengeteg termést hozott. Közismertsége ellenére kevesen tudják róla, hogy termése ehetõ magokat tartalmaz, egy-egy hüvely akár 25-33 szemet is.
A fa igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyeinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévõ kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós és a mag színe lencséhez hasonló, sárgászöld. Ez azért elõnyös, mert a mi ízlésünk szerint szívesebben fogyasztunk világos magvakat, mint sötétet.
Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevõktõl, sõt a raktározott mag évek alatt is teljesen ép marad.
Könnyen telepíthetõ. Vethetõ magról, csak vetés elõtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon, vagy ültethetõ egyéves magcsemetérõl is. Változatossága miatt, ha megtaláltuk a nekünk tetszõ gledícsiát, akkor tavasszal szabadban, héjaláoltással tudjuk a fajtajelleget megõrizni. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Esetleg nagy szárazságban egy kis locsolást. Kedvezõ helyen elsõ évben 1-1,5 m magasra is megnõhet. A felnõtt fa, mint említettem, száraz és nedves évben egyaránt egészségesen és bõven terem. Hozamát tekintve mérési eredményeim nincsenek, de aki már látott termésekkel dúsan megrakott fát az tudhatja, hogy semmilyen hüvelyes mögött nem marad el. Egy internetes adat szerint az a terület, ami 1-1,5 t gabonát terem az 15-20 t glédicslisztet szolgáltatna. A szakirodalom szerint szakaszos termésre hajlamos, de az általam megfigyelt fákon ez nem volt szembetûnõ. Az egynyári hüvelyesekkel szemben elõnye, hogy nem kell évente vetni, a különbözõ talajmunkálatokat és az ápolást elvégezni. Szedése is kedvezõ, mert a lehullott termések nem nyílnak fel, akár hónapok múltával is ráérünk összeszedni. A fejtést lehetõleg szabadban végezzük, mert a munka közben keletkezett por erõsen irritálja a nyálkahártyákat.
Melegkedvelõ faj, de –32°C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de elõnyben részesíti a laza, homokos talajokat. Megél gyengébb sziken is. A szennyezett városi levegõt jól tûri. Fényigényes és gyorsnövekedésû, 20-25 m magasságot ér el. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.
Ezermag tömege 182-200 g. (A lencse 30-80 g, a zöldborsó 100-400 g.) A mag általában barna, széles elliptikus, lapított, 8-10 mm hosszú, 6-8 mm széles és 3-4 mm vastag.
A magban található mannogalaktán, enzimek, 3% zsíros olaj, zsírsavakkal (dihidroxisztearin, sativin, tetrahidroxistearinsav), 21% fehérje, 0,19% cukorszármazék (epikatechin-3-glucosid), phytosterin, ecetsav, tannin, flobafen és polifenol. (Hagers Handbuch) Az éretlen hüvely 30% cukrot tartalmaz. (Peter Betzell: Edible pods)
A magot körülvevõ kocsonyás, édes anyagot tüdõbaj esetén fogyasztják, de a gyermekek csemegeként is szopogatják.
Magját lencseszerûen lehet felhasználni. Rövid forralás után a meleg vízben állva megpuhul. (Hideg vízben való áztatásra nem reagál napok alatt sem.) Íze a tökmagéra emlékeztet. Õrölve zöldséglevesbe szórják, és kávépótszerként is ismert. Hazájában sör jellegû italt készítenek belõle.
Alkalmas sövénynek, sõt nagyon jó mézelõ és tûzifa is.
Speciális fajták:
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'MORAINE' = Tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'RUBYLACE' = Vöröslevelû, tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'SUNBURST' = Sárga levelû, tövis nélküli lepényfa
Kicsit kiemeltem, ami számunkra fontosabb lehet. Összességében tényleg jó, sõt kiváló!
:thumbup
Salmo
06-29-2014, 02:53 PM
Egy bõ 3/4 órás fõzés után, lencséhez hasonló ízû, kicsit rugalmasabb textúrájú magokat kapunk. Nekem nagyon izlett.
Egy bõ 3/4 órás fõzés után, lencséhez hasonló ízû, kicsit rugalmasabb textúrájú magokat kapunk. Nekem nagyon izlett.
Most komolyan mondom, hogy agyfrászt tud kapni az ember.
Gyerekkoromban 2 pofával ettük. Azóta jól el is felejtettem ezt.
Akkor a zsenge termõházat felnyitva, valóban nyaltuk ki a kocsonyát belõle. Mondták is a falusi öregek, hogy: " Inkább azt nyaljátok, mint az orrotokat..."
A leírt tulajdonságai alapján egy bõven termõ élelmiszer... Miért nincs ennek valóban nagyobb publicitása?
Kerestem konkrét élettani jellemzõket a neten a termésérõl, de még eddig nem találtam.
Miért kell leforrázni, ha csírázni akarjuk? A természetben nem forrázza le a Magasságos (..ki saját képmására teremtett minket...)
Salmo
06-29-2014, 03:07 PM
Régi, nagyobb fák környékén lehet néha találni a magoncokból kikelt hajtást. Talán az eredményesebb.
Egyébként azt írják, hogy nem elég a forrázás, mert a természet úgy találta ki a gledicia magot, hogy
annak át kell mennie egy állat emésztõszervén. Megoldás lehet a forralás, és némi enzimes, vagy pepszines bontás, mint a kérõdzõk
gyomrában..... hogy hogyan azt nem tudom, de biztosan kitalálták, mert lehet kapni gledicia fa csemetét.
... át kell mennie egy állat emésztõszervén.
.... esetleg.... én?
:D
Elképzelem magam mint guggolok a mezsgyén, mikor a szomszéd megkérdi, hogy hogy is gondolom ezt??
Majd azt válaszolom, hogy:
Most ne zavarjon kedves szomszéd, mert éppen egy Gledicsia, latin nevén: Gleditsia triacanthos, enzimes, vagy pepszines bontáson átesett magjait rakom ki csírázásra...
..lehet helyre tenné a fejem egy lapáttal...
Salmo
06-29-2014, 06:44 PM
Kérõdzõ vagy? :haha:
Dream_walker
06-30-2014, 05:24 AM
Régi, nagyobb fák környékén lehet néha találni a magoncokból kikelt hajtást. Talán az eredményesebb.
Egyébként azt írják, hogy nem elég a forrázás, mert a természet úgy találta ki a gledicia magot, hogy
annak át kell mennie egy állat emésztõszervén. Megoldás lehet a forralás, és némi enzimes, vagy pepszines bontás, mint a kérõdzõk
gyomrában..... hogy hogyan azt nem tudom, de biztosan kitalálták, mert lehet kapni gledicia fa csemetét.
A kérõdzõknek 4 gyomra van, és abból az utolsó, a legkisebb az, amiben kémiai emésztés van. Ami nem releváns a gledícsia szempontjából, ugyanis egyik állat sem termel olyan emésztõnedvet, amely képes lebontani a cellulózt. Ahogy az ember sem, éppen ezért nem érdemes különösen nagy mennyiségben fûrészport vagy szénát ennünk :D
A kérõdzõk elsõ három gyomrában baktériumos emésztés van, azaz a bélflóra mikroorganizmusai eszik meg a növényi rostokat, majd mikor ezek az apróságok átjutnak az oltógyomora, ott a bélnedvek megölik õket, és az idõközben a szervezetükbe épült tápanyagok elérhetõek lesznek az állat számára.
A kérõdzõk kivételével az összes állatnál fordítva van (azaz a gyomorban van a kémiai emésztés, és a béltraktus vége felé, jellemzõen a vastagbélben van némi biológiai lebontás), így a nagy mennyiségû zöld etetése nem csak felesleges, hanem káros is lehet.
Visszatérve a gledícsiához, van egy nagyon egyszerû módszer, hogy a víz bejussok a szikhez, a csíranövényke meg kijusson a héjból, le kell koptatni, vagy meg kell roppantani a héját. Ez egy óvatos, de jól irányzott kalapácsütéssel megoldható, a lényeg, hogy ne lapuljon össze, mert ha a csíra megsérül, akkor szabhatjuk. Ami használ még, az a hõkezelés, a természetben ez bozóttüzet jelent. Nem nehéz reprodukálni, csak magánterület kell hozzá, és nagyon-nagy odafigyelés. Valamint begyújtáskor neked kell felhívni a tûzoltókat, hogy eldobott csikktõl lángot fogott a száraz gyep, de már sikerült eloltanod, és épp vízzel öntözöd. Mert ha a szomszéd hívja ki, és kiderül, hogy te gyújtottad, akkor fizetheted a kiszállást meg a büntetést is.
fater.lajos
06-30-2014, 06:07 AM
A héj megroppantásának módszerét meggy mandula és más csonthéjasok alanynak való csíráztatásakor is alkalmazzák. Kb. kétszer annyi magot használj, mint amennyire szükséged lesz.
fater.lajos
06-30-2014, 06:08 AM
A héj megroppantásának módszerét meggy mandula és más csonthéjasok alanynak való csíráztatásakor is alkalmazzák. Kb. kétszer annyi magot használj, mint amennyire szükséged lesz.
A roppantáshoz használhatsz satut is. Precízebben tudsz dolgozni.
Csak arra tudok gondolni, hogy nem fér meg két (dudás) császár egy telken!
Igen agresszív terjeszkedõ, ahogy az akác is. Van az akácerdõknek létjogosultsága, de csak ott, ahol tényleg nem megy más fafaj megtelepítése, egyébként ellenzem. A kert hátsó részébõl kb. 15 évbe fog telni, mire kiirtom. Ha nem irtom ki, akkor azok fojtanak meg minden mást. Így van ez a többi invazív növénnyel, alattomosabbak, mint a gyomok. Megtanultam, hogy csak akkor engedjek a telkemen ilyesmit, ha nincs más választásom. Ezért egyelõre ellenség a császárfa is, mert számomra most csak egy kártevõ Magyarországon.
Ha háború van, van annyi tüzelõ-tartalékom (még lábon álló fák is), amennyi ahhoz kell hogy kivárjam, míg felnõ egy ilyen fa, tehát ez sem motivál (fõleg, ha az akácnál rosszabb).
A gledícsiát viszont tervezem én is sövénynek, mert nagy eséllyel a helyén marad. A forrázós módszerrel nálam két-három magból lett magonc, a mintegy 100-ból, úgyhogy a roppantósat ajánlom! :)
Dream_walker
07-16-2014, 05:39 PM
A császárfa és a bálványfa ellen a legjobb módszer, ha hagyja az ember megnõni. Minél gyakrabban van ugyanis vágva, annál erõsebben nõ. Ha ki van vágva tõbõl, akkor elképesztõ mértékben nekiáll gyökérsarjakat fejleszteni. Meg kell hagyni, hogy megnõjön fának, és a koronát nyesni, akkor oda irányítja a tápanyagokat, nem a sarjakhoz.
Ha tüzelõnek kell kivágni, akkor azt olyan két méteres magasságban kell megtenni, ilyenkor szintén ott fog újrasarjadni, mint a városokban a gömbformára vágott juharok.
És ugyanez áll az akácra is. Sajnos a koronametszés sem elég hatékony; fõleg, ha az ember szomszédai kivágják az akácaikat, és jönnek át folyamatosan a sarjak. :D Többet nem akarok ilyenbe bonyolódni, még az lesz szép, amikor nagypapám rám maradt 150 tõ akácához hozzá kell nyúlnom a gyümölcsös-veteményes "közepén". :)
Az erdõt úgy képzelem, hogy legyen multifunkcionális, adjon élelmet, gyógyírt, menedéket, alapanyagot és tüzelõt, de adjon életteret más élõlényeknek is, és idõvel ne váljon minden mást kiszorítva egyeduralkodóvá egy fafaj, ha más fafajták is megtalálnák azon a helyen az életfeltételeiket. Különben az nem erdõ, hanem egy faültetvény. A kettõ egyáltalán nem ugyanaz!
Grafitos
07-17-2014, 07:51 AM
Igen..az akác ebben a tekintetben nagyon hasonlít a bambuszra..mondjuk az méginkább invazívnak tekinthetõ, mert sûrûn nõ és baromi gyorsan..esélye sincs másnak közte megtelepedni..
Ugyanakkor hasznos és gyönyörû növény..
http://4.bp.blogspot.com/-OUKxh0W2cio/ToxsmzxqbFI/AAAAAAAAAak/Zoy7m7oDVhM/s640/317495_38421.jpg
Ádám Csaba
04-24-2016, 01:04 AM
Testvérem apósa kapott egy császárfát! 3-4 év alatt pár méteres lett csak, utána meg kipusztult. Lakhelyemtõl pár kilóméterre van egy császárfa ültetvény. (Kb. 0,5 ha) Elsõ télen odalett a negyede. Azóta is alig akar nõni. Én csak ezt a két példát tudom felhozni, de nekem úgy tûnik, hogy nem feltétlen ide lett kitalálva ez a fa!
Amíg nincs gond, mindenki beszerzi a szükséges fáját! Ha összedõlne a világ, akkor meg összeszedegetnénk út szélérõl, romos tanyák udvaráról, stb. a szükséges tüzelõt!
Fával fûtök! Én az akácot tartom ár-érték arányban a legjobb tüzelõnek, de minden más fát is elégetek. (Hulladék fa, nyárfa, kevés fenyõ, stb.)
Ádám Csaba
05-14-2016, 11:15 AM
Ma kimentünk az erdõbe egy ismerõssel, hogy hozzunk be egy futó gallyfát. Rakásokban van kint a gallyfa, ahogy a gallyazók összerakták õsszel. Második vagy harmadik kupacnak a végén járunk, amikor látom, hogy valami megmozdult a földön. Egy sikló és egy gyík estek egymásnak. Tök érdekes volt nézni a harcukat. Gyakorlatilag egyforma fejmérettel rendelkeztek, így egyiket se láttam esélyesebbnek. Egy ideig tekergett a sikló, de nem sok eredménnyel. Pár perc múlva elindultak két külön irányba, látszólag sérülés nélkül. Tök érdekes az erdei élõvilág...
Ihasz Laci
05-14-2016, 11:48 AM
coppicing-fa metszes
sajnos magyar linket nem talaltam mert a fa metszes cimszora mindig a gyumolcsfak visszametszesevel kapcsolatban hoz talalatokat,
https://en.wikipedia.org/wiki/Coppicing
a lenyege ennek a folyamatnak, hogy toben kell a fakat metszenni-tulajdon keppen kivagni es hagyni a tuskot, hogy ujra nojon es ujra kivagni. ez egy eleg hosszu folyamat. ez az abra mutatja jol a folyamatot:
7144
es miert is jo ez? mert hasznos alapanyagot kapunk:
7145
amibol mindenfeleket lehet epiteni, elsosorban keritest de ha van belole eleg akar meg hazat is lehet belole csinalni.
csak ez egy eleg hosszu folyamat es jol elore kell tervezni mire ossze jon a megfeleo mennyiseg. ezert jo, ha az erdo hasznalva van es folyamatosan tervezik elore az erdogazdalkodast.
7146 7147
WestBam
05-14-2016, 11:57 AM
Jól néz ki, érdekes.
Ezt valóban használják is, vagy csak valami kézmûves maradvány a régi idõkbõl?
Ihasz Laci
05-14-2016, 12:14 PM
Jól néz ki, érdekes.
Ezt valóban használják is, vagy csak valami kézmûves maradvány a régi idõkbõl?
itt angliaban hasznaljak.
dolgozok hetvegente parkorkent egy nemzeti parknak, itt lattam eloszor magat a fakitermelos reszet.
a kitermelt fat meg a helyi gazdak elhasznaljak, mivel ovek az erdo amit gondozunk.
Ihasz Laci
05-15-2016, 03:12 PM
elo kerites epitese.
azoknak akinek van ra idelyuk megprobalkozhatnak egy ilyen fektetett elo fa kerites epitessel.
ha jo munkat vegzunk igy fog kinezni:
7155
es igy kell elkesziteni:
az elore egymas melle ultetett bokrokat meg kell ritkitani kicsit. utana a hasznalni kivant fak torzset majdnem teljesen at kell vagni. csak egy keve tartsa a fat, hogy konnyen el lehessen donteni de ne vagjuk ki teljesen. miutan a fakat el fektettukkarokat kell leverni kozejuk es rajuk fuzni az eldontott fakat.
ebbol egy elo nagyon eros orokke tarto keritest kaphatunk.
7156 7157
GAZDA
05-15-2016, 03:36 PM
coppicing-fa metszes
sajnos magyar linket nem talaltam mert a fa metszes cimszora mindig a gyumolcsfak visszametszesevel kapcsolatban hoz talalatokat,
https://en.wikipedia.org/wiki/Coppicing
a lenyege ennek a folyamatnak, hogy toben kell a fakat metszenni-tulajdon keppen kivagni es hagyni a tuskot, hogy ujra nojon es ujra kivagni. ez egy eleg hosszu folyamat. ez az abra mutatja jol a folyamatot:
7144
es miert is jo ez? mert hasznos alapanyagot kapunk:
7145
amibol mindenfeleket lehet epiteni, elsosorban keritest de ha van belole eleg akar meg hazat is lehet belole csinalni.
csak ez egy eleg hosszu folyamat es jol elore kell tervezni mire ossze jon a megfeleo mennyiseg. ezert jo, ha az erdo hasznalva van es folyamatosan tervezik elore az erdogazdalkodast.
7146 7147
Ennek a fajta sarjaztatásnak nem sok értelmét látom? A vastag kemény fa a hasznos az ilyen bokros fákkal csak a baj van.
coppicing-fa metszes
sajnos magyar linket nem talaltam mert a fa metszes cimszora mindig a gyumolcsfak visszametszesevel kapcsolatban hoz talalatokat,
https://en.wikipedia.org/wiki/Coppicing
a lenyege ennek a folyamatnak, hogy toben kell a fakat metszenni-tulajdon keppen kivagni es hagyni a tuskot, hogy ujra nojon es ujra kivagni. ez egy eleg hosszu folyamat. ez az abra mutatja jol a folyamatot:
7144
es miert is jo ez? mert hasznos alapanyagot kapunk:
7145
amibol mindenfeleket lehet epiteni, elsosorban keritest de ha van belole eleg akar meg hazat is lehet belole csinalni.
csak ez egy eleg hosszu folyamat es jol elore kell tervezni mire ossze jon a megfeleo mennyiseg. ezert jo, ha az erdo hasznalva van es folyamatosan tervezik elore az erdogazdalkodast.
7146 7147
rengeteg ilyen telep van a sárvidéken(Sárosd,Sárbogárd környékén.Kosárfonók használják az alapanyagot.
Ihasz Laci
05-15-2016, 05:45 PM
rengeteg ilyen telep van a sárvidéken(Sárosd,Sárbogárd környékén.Kosárfonók használják az alapanyagot.
na az eszembe se jutott, hogy a vekonyabb agakbol kosarat is lehet fonni.
vagy akar varsat! de altalaban keriteshez hasznaljak.
fater.lajos
05-16-2016, 06:52 AM
Ha jól hiszem, ez éger, ami alkalmas fonásra. Egyébként a kosárfûz termesztésének is érdemes utána nézni.
Amikor Stuttgartban dolgoztam, ott az iskola kertjében ilyenbõl kaput és házat csináltak projekt oktatásban gyerekek. Hasított éger és ép ágakbõl kialakították az elsõdleges vázat majd gyökeres fûzvesszõket ültettek bele-közé. (Az éger és a fûz is szaporítható dugványozással.) Tíz éve már zöldellt, ma nem tudom hogyan néz ki.
Ádám Csaba
05-24-2016, 12:38 PM
Ezen a Magyar éghajlaton valaki szerzett már tapasztalatot juhar erdõ gondozásban? Már meglévõ erdõ, a gyérítés, vágásérettség, felmetszés, stb. érdekelne.
mzperiksz
05-24-2016, 06:56 PM
Minden le van írva az erdõgazdálkodási tervben, engedély nélkül nem vághatsz ki semmit.
Ezen a Magyar éghajlaton valaki szerzett már tapasztalatot juhar erdõ gondozásban? Már meglévõ erdõ, a gyérítés, vágásérettség, felmetszés, stb. érdekelne.
Nálunk szerintem azért néznek ki így az erdõk, mert nem gondozza õket senki. Hiába halnak a fák, senki nem viszi el õket, pedig nagyon kellene. Miért nem ér senkinek semmit a fa, amit el lehetne vinni? Tüzelõ, papírgyártás. :hogymi:
Ádám Csaba
05-24-2016, 07:03 PM
Az erdõgazdálkodási terv csak irányadó. Több évben is meg lehet kérni a gyérítési engedélyt. Az akácos egyik felét egyszer gyérítettük, a másik oldalt meg 2-3 lépcsõben tervezzük, mert annyira változatos a vastagsága.
A felnyesésrõl meg semmit sem találtam a tervben.
Ezért kértem segítséget.
Több száz, ujjnyi vastag fa nõtt a hátsó udvaron. Hogy lehet ezeket kiszedni a földbõl? Érdekes hogy 9 hónap alatt lett ennyi. Komoly munka lesz tõlük megszabadulni. A fák az erdõbe valók, de ezek meg pár méterre a háztól vannak. Nem jó. :hogymi:
Alpha
02-23-2017, 05:49 AM
Mi karos metszõollóval darabolruk ki a vadhajtásokat!
A helyedben a kaszabolás elõtt megpróbálnám kideríteni az okát és a fák fajtáját, nehogy még nagyobb bajt csinálj magadnak. Ezen ismeretek alapján már valószínûleg ki tudod sakkozni, mi az eltávolítás legjobb módja. Jó prepper módjára elgondolkoznék azon is, mire lehetne felhasználni ezt az alapanyagot.
"A fák az erdõbe valók" - na ne már :)
Dream_walker
02-23-2017, 09:55 AM
Több száz, ujjnyi vastag fa nõtt a hátsó udvaron. Hogy lehet ezeket kiszedni a földbõl? Érdekes hogy 9 hónap alatt lett ennyi. Komoly munka lesz tõlük megszabadulni. A fák az erdõbe valók, de ezek meg pár méterre a háztól vannak. Nem jó. :hogymi:
A fûnyíró segít rajta :)
Kiszedés elõtt azt nézd meg, hogy egy másik, nagyobb fának a gyökérsarjai-e, mert ha igen, akkor az odavezetõ gyökeret kell kiásni és elmetszeni. Ha csak sima magoncok, akkor a folyamatos nyírás miatt elõbb-utóbb kimerül a gyökerük, és nem hajtanak ki újra.
fater.lajos
02-23-2017, 11:15 AM
Az erdõgazdálkodási terv csak irányadó. Több évben is meg lehet kérni a gyérítési engedélyt. Az akácos egyik felét egyszer gyérítettük, a másik oldalt meg 2-3 lépcsõben tervezzük, mert annyira változatos a vastagsága.
A felnyesésrõl meg semmit sem találtam a tervben.
Ezért kértem segítséget.
A felnyesés korona alakító metszés. Növényápolás, mint a sorok közötti gyomok irtása. Leggyakrabban nyárfásnál alkalmazzák, hogy szép vastag és egyenes törzset kapjanak. Ezért nincsen semmi errõl az erdõgazdálkodási tervben.
Fûnyíró nincs, de nem is érne semmit. Ezek pár hónap alatt vagy 1 métert nõttek. Lehet feltöltök majd néhány képet, tegnap kint voltam az udvaron fényképezni. Az asszony elõször azt mondta hogy nem fák azok, de aztán összehasonlítottuk a közeli fával, ugyanaz a kis rügy van rajtuk mint a fán. Remélem a kis fekete ásómmal tudok majd valamit csinálni, mert ezeket szerintem lehetetlen lenne puszta kézzel a földbõl kirángatni.
BragBOL
02-24-2017, 09:29 AM
Nálunk szerintem azért néznek ki így az erdõk, mert nem gondozza õket senki. Hiába halnak a fák, senki nem viszi el õket, pedig nagyon kellene. Miért nem ér senkinek semmit a fa, amit el lehetne vinni? Tüzelõ, papírgyártás. :hogymi:
Jó az ha nem viszi el senki, mert így gazdagítja a talajt!
Más: A fa az erdõbe való? Akkor mi fogja megvédeni az embert a megsüléstõl? Majd a klímaberendezés?
16 hektárnyi erdõ van hátul. A hátsóudvar így is nagyon kicsi. Közvetlenül a ház mellett is nõnek a fák, ami a ház szempontjából még veszélyes is. Az út mellett is ezrével vannak ágak. Tavaly nyáron végigvágták az egészet, mert a vezetékeket mindig veszélyeztetik az új fák. Komolyan, ahol mind kivágták, most 30 centinként van 1-1 ág.
A talajt nem gazdagítja a sok halott fa, mert olyan sûrû az erdõ, hogy nem tudnak a fák eldõlni. Rádõlnek az élõ fákra és úgy maradnak. Majd meglátom, de a hátsó udvart muszáj lesz intézni, meg a ház melletti részeket. Különben elnyel minket a dzsungel. :)
BragBOL
02-24-2017, 07:31 PM
Akkor valahogy le kéne dönteni õket a földre, az meg pénzbe kerül!
Megnyalom a cipõjét annak aki áldoz a természetnek! :D
16 hektárnyi fadöntögetés elég durva lenne, fõleg hogy olyan sûrû, hogy képzett vietnámi harcosok is fennakadnának benne. :) Némelyik könnyen kitörik, a többi hajlik.
A képen van néhány barna gaz, de az a rengeteg másik barna, az mind fa-csemete.
http://i.imgur.com/p08iFDz.jpg
WestBam
02-25-2017, 08:15 AM
Elsõ körben a szemetet kellene egybe gyûjteni aztán elvitetni szerintem. De hol van a sok hajtás amirõl beszéltél?
A képen van néhány barna gaz, de az a rengeteg másik barna, az mind fa-csemete.
Tipp: nézd a növények alját és tetejét és meglátod a csemetéket :)
A szemét egy része papír, a pár kartondobozt most vittem ki oda, hogy majd tavasszal elégessem. A hordó-szemét nehéz ügy, mert hiába a nagyon magas ingatlan-adó, a szemetes kocsi nem jár, csak ha külön fizetünk érte. :( Abban is van papír is, úgyhogy szerintem kiválogatom, aztán a papírt elégetem, a maradékot meg lassanként elvitetjük. (Csak elég drága.)
A fák azok az összes sötétebb barna ág a képen. :)
Atyesz
02-26-2017, 12:13 PM
SZerintem a SÓ a megoldás. Ha megszórod sóval a kívánt területet, hatékonyan nehezíted a fák növekedését.
Vasember
02-26-2017, 01:31 PM
Avval minden növényt kinyír.
Venni kell egy motoros kaszát késsel és rendszeresen vágni. Gatyába lehet rázni.
Ha muszály akkor lehet méreggel a sarjakat kinyírni.
Avval minden növényt kinyír.
Igen, én só-ellenes vagyok, a járdát se sóztam még mikor a városban laktunk, csak egyszer próbáltam mikor a város ránk szólt (bár olyan hideg volt hogy a só nem sokat használt a jég ellen). Fát, növényt pedig végképp nem sóznék. Akkor már inkább vennék egy csákányt és egyenként csapnám ki vele az összes új fát. :)
Az asszonyt nem érdekelné, de én természet-védõ vagyok, legalábbis alap szinten biztosan. Bár annyira nem mutatom itthon, mert a múltkor is beszólt hogy "Te akarod megmenteni a Földet???". Amúgy igen, ha tehetném megmenteném. :)
Dream_walker
02-27-2017, 08:30 AM
16 hektárnyi fadöntögetés elég durva lenne, fõleg hogy olyan sûrû, hogy képzett vietnámi harcosok is fennakadnának benne. :) Némelyik könnyen kitörik, a többi hajlik.
A képen van néhány barna gaz, de az a rengeteg másik barna, az mind fa-csemete.
http://i.imgur.com/p08iFDz.jpg
Nah, megvan a megoldás.
Ide be kell raknod 10-15 kecskét. Körbekeríted villanypásztorral a helyet, csinálsz nekik egy szélvédett beállót, meg itatót, és nagyjából õszre kész a terület. Az ujjnyinál vékonyabb ágak, fácskák kb 150-180 centi magasságig el lesznek pucolva. A többit már sokkal könyebb lesz motorfûrésszel kidarálni.
Utána a komolyabb fákból minden másodikat szintén ki lehet vágni, így egyrészt lesz egy csomó tüzifád, a megmaradó többinek pedig megduplázódik a tenyészterülete, tudnak szépen növekedni.
Vasember
02-27-2017, 09:46 PM
Ez jó ötlet! A kecske igénytelen, jó a húsa, adhat tejet, és vicces. ��
(Én már csak tudom, van kettõ!)
Zacskóbicska
03-23-2017, 11:12 AM
ne keverjük össze a szentjánoskenyér fával, az más! Annak a termése sokkal vastagabb, húsos állagú. Nálunk az ritka, délebbre gyakoribb.
Egy ideje már nézegetem az ingatlan.com-on illetve a jófogás-on az eladó falusi ingatlanokat. Mivel egyelõre nem szándékozom kiköltözni a városból, amolyan hegyvidéki nyaralófélét képzelek el a Cserhát, vagy a Börzsöny környékén, ami nem igényel folyamatos jelenlétet, vagy állandó hétvégi programot. Keresgélés közben arra lettem figyelmes, hogy külterületi erdõk egész jó áron kaphatók (a belterületi ingatlanhoz képest). Igaz ugyan, hogy 1 ha-nál nagyobb erdõ vásárlásához már földmûvesnek kell lenni, de az erdõ elég jó rejtekhely lehet egy BOL-nak, szükség esetén faanyaggal is ellát, és azt gondolom, hogy jóval kevesebb gondozást igényel egy gyümölcsöshöz, vagy szõlõhöz képest. Kevésbé frekventált helyen 3-5 ha erdõ már 2 millió alatt is vásárolható.
Mi a véleményetek? Van olyan akinek van tapasztalata erdõs gazdaként?
Szerintem lényeges hogy olyan helyen vegyél valamit ami nincs túl messze. Ha a lakhelyedtől 10-20 percre veszel valamit, oda kilátogatsz, akár bicajjal is. De ha 2 megyével arrébb van, vagy még messzebb, az ország másik sarkában, akkor oda nem fogsz kijárni, talán szét is hordják, ha nem tudsz figyelni rá. Fatolvajok, meg ki tudja.
Szerintem lényeges hogy olyan helyen vegyél valamit ami nincs túl messze. Ha a lakhelyedtõl 10-20 percre veszel valamit, oda kilátogatsz, akár bicajjal is. De ha 2 megyével arrébb van, vagy még messzebb, az ország másik sarkában, akkor oda nem fogsz kijárni, talán szét is hordják, ha nem tudsz figyelni rá. Fatolvajok, meg ki tudja.
Jó ötlet, de az a baj, hogy a hozzám közeli nagyobb erdõterületet Népligetnek hívják, és aligha fogják eladni nekem. Ráadásul az asszonynak is "el kell adni" egy ilyen nagy léptékû beruházást. Ezért például egy Balaton felvidéki ingatlanra hamarabb rábólintana, mint egy prepper szempontból alkalmasabb helyszínre. Muszáj kompromisszumot kötni, ha elõre akar jutni a prepper. Nekem Pest megye északi része, vagy Nógrád déli része jönne be: kocsival 1-1,5 óra alatt elérhetõ, még megfizethetõ. Nézegettem arrafelé eladó zártkerteket, üres telkeket, lerobban öreg házakat (5 millió felsõ határig). Elõször jó volt a fogadtatás otthon is, mert "családi nyaraló" fedõnév alatt került bemutatásra :) de aztán jöttek a kifogások: ellopják, feltörik, kifosztják, nem lesz idõ és energia fenntartani. Ekkor jött képbe az erdõ ötlete. Talán azt nem tudják ellopni, illetve nem igényel túl sok idõt és pénzt a fenntartása. Hangsúlyozom, hogy nem a fakitermelés a cél, mint egy normális erdõgazdának. Menedék célra talán egy olyan fás-bozótos terület is megfelel, ami nincs különösebben gondozva, valamint nincs olyan mennyiségû és minõségû faállomány, amit érdemes lenne nagyüzemi tolvajoknak ellopni.
A családnak igaza van, tessék rájuk hallgatni :)
Az erdõt hanyagolnám a helyedben. Túl sok probléma, ha nem vonatod ki az erdõgazdálkodásból és nem laksz benne.
Bõvebben: ha veszel egy erdõt, akkor kell neki egy erdõgazdálkodó. Jobb esetben van már egy lelkiismeretes, korrekt darab, akit továbbra is megbízol ezzel a feladattal. Ha nincs, akkor keresned kell valakit vagy neked kell felvenni a stafétabotot. Ezzel sok feladat és kötelezettség jár. Mindennemû kár esetén bõszen kell papírozni a minisztérium felé, ami nagy valószínûséggel lesz, mert a Láncfûrész magazin lelkes rajongói elõszeretettel próbálják ki szívük csücskét más erdeiben. A feldarabolt fát elviszik, azzal nincs gondod. Az erdõhöz jár egy erdõgazdálkodási terv, amit be kell tartanod. Tehát ha az erdõ megérett a vágásra, akkor ki kell vágatnod. Ehhez kell egy szakember is, aki levezényli a vágást, mindezt a Te költségeden. A vágást saját magad is megcsinálhatod, a fa a tiéd marad, vagy eladhatod, csak ott nem maradhat, mert ellopják. Aztán az erdõtervnek megfelelõen újra kell telepítened, amihez szintén szakember és tõke kell. A fa fajtáját elõírja a terv, attól nem lehet eltérni.
Az erdõterv betartását a területhez tartozó felügyelõ emberke látja el. Nem túl hálás munka, a jóérzésûek elég gyorsan kikopnak, maradnak a kemény arcok, akik elõszeretettel szivatnak, ha tehetik. Az erdõt mûholdfelvételekrõl is ellenõrzik, szóval nem igazán lehet trükközni.
Van rá mód, hogy megszabadulj a minisztériumtól, mégpedig az erdõ termelésbõl való kivonásával. Ehhez kell biztosítanod egy megadott méretû csereerdõt, plusz nyomós indokot, amiért kiengedik. Ez utóbbira nem szeretnek rábólintani, ha nem laksz ott életvitelszerûen. Ezt végigcsinálhatod saját magad, ha jók az idegeid (a törvényekben, szabályokban jártas és jó kapcsolatokkal rendelkezõ szakember nélkül felejtõs) vagy megbízol egy céget, amely leveszi ezt a válladról. Jópár éve, amikor mi csináltattuk, akkor 1MFt/hektár áron vállalták. Ha jól emlékszem, akkor az átfutási ideje 5 év és ha bármi történik a csereerdõvel ezidõ alatt, akkor visszakerülsz a startvonalra, a pénzed elúszott. A kivont területet sem lehet tetszõlegesen átminõsíteni, ha jól emlékszem, ez függ a földhivatali és településtervi besorolástól is. Ha mindezen szerencsésen átverekedted magad, akkor a fákkal kapcsolatban az önkormányzatnak tartozol felelõsséggel. Ez alól kivétel, ha a területed legalább 1 hektáros, összefüggõ része az erdõgazdálkodás számára hasznos fafajtával újra takarásba kerül, akkor az erdészet mûholdkép alapján visszaminõsíti erdõvé, és Te megint startvonalra kerülsz.
Külön finomság, hogy agglomerációs zónában nem szeretnek átminõsíteni...
Biztosan kell ez neked? :)
Az erdõt hanyagolnám a helyedben. Túl sok probléma, ha nem vonatod ki az erdõgazdálkodásból és nem laksz benne.
Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataidat. Ilyen - építõjellegû - hozzászólásokban reménykedtem.
st.jimmy
04-30-2019, 03:45 PM
Aztamindenit...
Én gondoltam, hogy macerás, de ennyire? Nem semmi!
cattaro
04-30-2019, 06:39 PM
Nem lehet, hogy jobb egy eleve erdõsített (akácos) tanyát venni? Nekem ilyen van nagyon régóta, körbezárva nyárfaültetvénnyel, és a kutya nem törõdik vele, hogy mit vágok ki és mit ültetek. Igaz, ilyesmit csak az alföldön lehet jó áron találni. Az élõvilág pedig pazar itt is, 100-nál több megfigyelt madárfaj, kerti mókus stb. Ja és rengeteg õz, nyúl, fácán a környéken, ha úgy alakulna. És közel.
WestBam
04-30-2019, 10:22 PM
Ezt én sem gondoltam volna, nekem is megfordult a fejemben párszor, hogy némi erdõ nem árthat, hiszen mi vele a dolog? De ezek szerint sokkal-sokkal több, mint azt valaha is gondolni mertem volna.
Az állam úgy intézi hogy ne érje meg. Aztán a tulajdonosok szépen kivágják az egészet, hogy ne piszkálják őket tovább a törvényekkel.
Nálunk ilyen nincs, nő a fa és kész. Mindenki úgy vágja, vagy úgy nem vágja ahogy akarja. A szomszéd már kétszer mondta hogy van láncfűrésze amit majd áthoz, de nem hozta. Lehet vennem kéne egyet, csak hogy a halott fákat kicsapjam vele. Mert van belőlük jó sok.
Nem lehet, hogy jobb egy eleve erdõsített (akácos) tanyát venni? Nekem ilyen van nagyon régóta, körbezárva nyárfaültetvénnyel, és a kutya nem törõdik vele, hogy mit vágok ki és mit ültetek.
Ha jól tudom akkor a tanya mûvelés alól kivont terület, így kifüggesztés nélkül eladható, illetve nem kell hozzá földmûves képzettség (jól tudom?). Van valami felsõ határa a tanyaterületnek?
Ahogy Te is írod, többnyire az Alföldön vannak eladó tanyák, Nógrád dél-nyugati részén alig-alig találni hirdetést.
A tanya egyébként jó ötlet, de nekem - egyelõre - elérhetetlennek tûnõ álom. Az asszony pesti panelban nõtt fel, a krumplit is csak a zöldségesnél ismeri fel, a kertben nem találná meg (mert nem tudja hogy néz ki a növény). Ezért inkább nyaralónak (is) alkalmas ingatlant keresek.
A tanya legjobb tudomásom szerint mezõgazdasági terület, így ki kell függeszteni, valamint érvényes rá az 1ha-os korlát is, tehát ennél nagyobb vásárlásához papíros szükségeltetik.
Mintha olyan változás is lett volna, hogy a külterületi ingatlanokat is ki kell (legyen az akár egy zártkert), de ennek azért érdemes utánaolvasni a jogszabályokban.
cattaro
05-02-2019, 06:18 PM
Ahogy beleolvasgattam 1-2 jogi szakkcikkbe, a "tanya" jelenleg egy jogilag nem körülírható fogalom, és a jelek szerint ez nem is változik a közeljövõben, mert az katasztrofális következményekkel járna. Majd jobban utánanézek.
Dream_walker
05-08-2019, 08:29 AM
A tanya, mint olyan, nem jogi fogalom.
Mûvelés alól kivont területet bárki vásárolhat, bármilyen méretben, amennyiben mezõgazdasági terület (ezt abból lehet tudni, hogy van mûvelési ága a földhivatali nyilvántartásban), úgy 1 hektár, azaz 10000 m2 fölött kifüggesztés-köteles az adásvétel, és lecsaphatják a kezedrõl.
Kétféle módszerrel lehet ezt elkerülni, amennyiben földterülettel együtt szeretnél tanyát venni, kifüggesztés és hasonlók nélkül:
A földet kivonatod a mûvelésbõl, és át van minõsítve udvarnak, akárminek. A beépíthetõségre érdemes figyelni, ha építeni is akarsz a jövõben. Ennek az a hátránya, hogy az illeték drága, majdnem annyi, mint a terület ára, tehát magyarul dupla áron tudod megvenni a földet, utána viszont semmiféle mezõgazdasági szabályozás nem vonatkozik rá.
A másik módszer, hogy hívsz egy földmérõt, és a területet megosztod 9900 m2-es parcellákra, amelyek mind kapnak egy-egy új helyrajzi számot a földhivatalban, és ekkor nem 1 ingatlant vásárolsz meg, hanem mondjuk 3-5-10-et. Ez sokszor lényegesen olcsóbb, fõleg, ha ismerõsi körben van földmérõ, aki megcsinálja mondjuk baráti áron. De ha "piaci" alapon kell, akkor is érdemes matekozni, ha mást nem, rengeteg idegeskedést megspórolhatsz vele, és biztosan nem tudják lecsapni a kezedrõl a kinézett területet.
Egyetlen hátrány, hogy megmarad a mûvelési ág, tehát vagy azt is meg kell változtatnod, vagy betartani a rá vonatkozó szabályokat.
st.jimmy
05-08-2019, 08:57 AM
öcsém ez az ország baszki...
hihetetlen
mondjuk a jog máshol is tud "vicces" lenni, meg a gyakorlata is
Remélem, ez segít:
2013. évi CXXII. törvény a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300122.TV)
17. mezõ-, erdõgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétõl (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szõlõ, gyümölcsös, kert, rét, legelõ (gyep), nádas, erdõ és fásított terület mûvelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan mûvelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdõállomány Adattárban erdõként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
25. tanya: a település külterületén fekvõ, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;
10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
(2) A földmûvesnek nem minõsülõ belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földmûvesnek nem minõsülõ belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
(3a) * A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott mûvelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
Alpha
05-08-2019, 12:31 PM
A tanya, mint olyan, nem jogi fogalom.
Mûvelés alól kivont területet bárki vásárolhat, bármilyen méretben, amennyiben mezõgazdasági terület (ezt abból lehet tudni, hogy van mûvelési ága a földhivatali nyilvántartásban), úgy 1 hektár, azaz 10000 m2 fölött kifüggesztés-köteles az adásvétel, és lecsaphatják a kezedrõl.
Kétféle módszerrel lehet ezt elkerülni, amennyiben földterülettel együtt szeretnél tanyát venni, kifüggesztés és hasonlók nélkül:
A földet kivonatod a mûvelésbõl, és át van minõsítve udvarnak, akárminek. A beépíthetõségre érdemes figyelni, ha építeni is akarsz a jövõben. Ennek az a hátránya, hogy az illeték drága, majdnem annyi, mint a terület ára, tehát magyarul dupla áron tudod megvenni a földet, utána viszont semmiféle mezõgazdasági szabályozás nem vonatkozik rá.
A másik módszer, hogy hívsz egy földmérõt, és a területet megosztod 9900 m2-es parcellákra, amelyek mind kapnak egy-egy új helyrajzi számot a földhivatalban, és ekkor nem 1 ingatlant vásárolsz meg, hanem mondjuk 3-5-10-et. Ez sokszor lényegesen olcsóbb, fõleg, ha ismerõsi körben van földmérõ, aki megcsinálja mondjuk baráti áron. De ha "piaci" alapon kell, akkor is érdemes matekozni, ha mást nem, rengeteg idegeskedést megspórolhatsz vele, és biztosan nem tudják lecsapni a kezedrõl a kinézett területet.
Egyetlen hátrány, hogy megmarad a mûvelési ág, tehát vagy azt is meg kell változtatnod, vagy betartani a rá vonatkozó szabályokat.
Mondok egyszerûbbet.
Elmentek ügyvédhez és megveszed a terület 1/10-ed részét a teljes vételár feléért. Annyiért biztosan nem kell senkinek sem. Ha megvan az 1/10-ed rész, akkor meg résztulajdonosként elõvásárlási jogod van. Akkor meg megveszed a maradék 9/10-et. Nem kell szétméretni, összevonatni, stb. (Fõldmérésnek van illetéke, még ha ingyen is dolgozik a földmérõ)
A külterületi ingatlan kifüggesztõs történet mérettõl függetlenül. A 3000 m2 pont úgy, mint a 35000 m2. Annyi a különbség, hogy 10000 m2 felett aranykalászos tanfolyamot kell végezni. Ez összes területre vonatkozik. Ha van 3 darab 4000 m2-es telked egymástól 100 km-re, akkor is kell. Ezt is ki lehet kerülni, de az hosszabb írást igényel.
Egy jó ügyvéd megoldja!
Dream_walker
05-09-2019, 07:35 PM
Ez sem rossz módszer. Kérdés, hogyan tudod megvenni a terület törtrészét kimérés nélkül, nem vagyok képben, engedélyezett még az osztatlan közös használata?
Alpha
05-10-2019, 02:35 AM
A közös osztatlan más fogalom.
Egy épületnél (pl. tanya) mindig is volt és most is létezik a tört rész birtoklása. Sok olyan árverés van, ahol 1/2-ed részt értékesítenek. Vagy eladnak hárman egy tanyát, 1/2, 1/4, 1/4 arányban. Az 1/10-ed-9/10-ed példát gyakorlatból írtam!
Köszi a hasznos információkat, ötleteket. Örülök, hogy nem ült le ez a téma.
Alpha módszere is jól hangzik, bár úgy érzem, hogy ehhez a felek között jóval több bizalom kell, mint egy átlagos ingatlanvásárláskor. Kell valami garancia a vevõnek, hogy 50% kifizetése után - és azt követõen, hogy az ingatlanra megtörtént a bejegyzés a 10% tulajdonrészre - az eladó további 50% kifizetése ellenében a maradék 90%-ot is eladja. Mert mit tehet a vevõ, ha az eladó meggondolja magát és a maradékot jóval többért akarja eladni? Szerintem a szerzõdésben nem lehet rögzíteni elõre a második szerzõdés feltételeit, mert a földtörvény egyik célja az volt, hogy a helyi gazdák elõnyben legyenek a "gyütmentekkel" szemben. Így ez a módszer a törvényesség határán van, szerintem. Persze lehet, hogy egy jó ügyvéd tud olyan megoldást, ami mindként fél számára megnyugtató. Ettõl függetlenül jó ötlet, de alaposan át kell gondolni a kivitelezést.
Lehet, hogy ha 50%-os részt veszel meg 50%-os áron, már az is elég, mert - magamból kiindulva - a többség nem akar olyan ingatlant venni, amiben csak résztulajdonos lehet, valaki más, ismeretlen tulajdonossal.
Dream_walker
05-10-2019, 08:10 PM
A közös osztatlan más fogalom.
Egy épületnél (pl. tanya) mindig is volt és most is létezik a tört rész birtoklása. Sok olyan árverés van, ahol 1/2-ed részt értékesítenek. Vagy eladnak hárman egy tanyát, 1/2, 1/4, 1/4 arányban. Az 1/10-ed-9/10-ed példát gyakorlatból írtam!
Igen, az világos volt, hogy létezik törtrész tulajdonjog (pl. öröklésbõl meg hasonlók), csak azt nem tudtam, hogy ezt így üzletileg is "létre lehet hozni", tehát nem egy hivatalos eljárás során létrejött feles tulajdont veszel meg, hanem maga az adásvétel hozza létre azt. Mondjuk az, hogy nem tudok valamit, azért nem olyan fura dolog :D Mindenesetre köszönöm az infókat én is, sajna most nem reális dolog, hogy földet kelljen vennem, de a jövõ mindig bíztató :)
Volt aki úgy árult lakást 300ezerért, hogy egy bizonyos hányadot. Ebben az ügyben elég gázos, vettél pl egy spájzot, elõszobát?
Vicces...
"Az európai erdõk lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben - állapították meg kutatók mûholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az idõszak alatt az európai erdõs területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el - foglalták össze eredményeiket a szakértõk a Nature Sustainability címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Cornelius Senf, a Müncheni Mûszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) tudósa Landsat mûholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek. Ezeket a lombkoronában lévõ hézagokat okozhatja mezõgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdõtûz is.
"Csak mert eltûnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltûnik az erdõ. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek" - mondta a szakértõ. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetõséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék - tette hozzá." (MTI)
Hát, ültetni kell minél többet, a kicsiket meg védeni.
Elsõre azt hittem hogy a nagy fák koronája lehull és nem nõnek rajta levelek. Nálunk az a helyzet, a rengeteg halott fa mindenütt. Kiszáradás nem lehet, mert itt mocsár van. Kirohadás sem, mert ha 20-30-40 év alatt megõtt a víz közepén, akkor miért utána pusztult volna bele a túl sok vízbe? Hangyák vannak, "asztaloshangyák is", amik a fákat kilyuggatják, viszont azok inkább a szárazabb részeken vannak. Talán az egyik ok az lehet hogy a sûrûbb erdõs részeken egymástól takarják el a napfényt, bár az sem igazán lehet, mert az erdõ szélén ahol éri a fákat a napfény, ott is megkopaszodnak. Úgyhogy ki tudja.
Viszont lehet örülni hogy Európában nem ez történik, csak "cserélõdnek" a fák. :)
varég
09-17-2020, 04:53 AM
"Az európai erdõk lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben - állapították meg kutatók mûholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az idõszak alatt az európai erdõs területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el - foglalták össze eredményeiket a szakértõk a Nature Sustainability címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Cornelius Senf, a Müncheni Mûszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) tudósa Landsat mûholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek. Ezeket a lombkoronában lévõ hézagokat okozhatja mezõgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdõtûz is.
"Csak mert eltûnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltûnik az erdõ. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek" - mondta a szakértõ. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetõséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék - tette hozzá." (MTI)
Hát, ültetni kell minél többet, a kicsiket meg védeni.
Elsõre azt hittem hogy a nagy fák koronája lehull és nem nõnek rajta levelek. Nálunk az a helyzet, a rengeteg halott fa mindenütt. Kiszáradás nem lehet, mert itt mocsár van. Kirohadás sem, mert ha 20-30-40 év alatt megõtt a víz közepén, akkor miért utána pusztult volna bele a túl sok vízbe? Hangyák vannak, "asztaloshangyák is", amik a fákat kilyuggatják, viszont azok inkább a szárazabb részeken vannak. Talán az egyik ok az lehet hogy a sûrûbb erdõs részeken egymástól takarják el a napfényt, bár az sem igazán lehet, mert az erdõ szélén ahol éri a fákat a napfény, ott is megkopaszodnak. Úgyhogy ki tudja.
Viszont lehet örülni hogy Európában nem ez történik, csak "cserélõdnek" a fák. :)
Az erdei túrák alatt tapasztaltam, hogy a fenyõerdõk elkezdtek kihalni.
(nincsen gyanta a kidõl fákban, "szárazak")
A telepítéssel az a gond, hogy tudni kellene, hogy az idõjárás-klíma- milyen irányba változhat majd.
https://index.indavideo.hu/video/A_Matra_sem_eleg_magas_a_meleg_elol_menekulo_bukkn ek
A fenyõk a magasabb helyeken lévõ hûvösebb, csapadékosabb klímát szeretik, ott alakultak ki igazi fenyvesek, lejjebb vannak a bükkösök, aztán a tölgyesek. Mivel az átlaghõmérséklet évrõl évre nõ, a fenyõknek ideális éghajlati öv egyre feljebb tolódik, így a fenyvesek feljebb kerülnek, vagy kipusztulnak. Itthon már alig vannak fenyvesek, jellemzõen az Alpokalján. :(
Nálunk hideg van, de a fenyõ nálunk sem marad meg. Volt egy ami növésnek indult, örültem is neki, erre kiszáradt. Napot kapott, vizet kapott, a földdel is meg volt elégedve néhány éven át, aztán egyszer csak elbarnult és vége. De a többi is így járt. Nálunk az idõjárásra nem lehet panasza a fenyõknek, Augusztus végén már jön a hûvös és nálunk már elég hideg van most. A meleg meg nem jön május vége elõtt...
lehet, hogy fenyõszú?
Régebben olvastam, hogy az észak-amerikai fenyõerdõkben iszonyatos pusztítást végez a fenyõszú, évente több százezer km2 lesz oda. Normál körülmények között a szú petéit, lárváit alaposan megtizedeli a kemény tél. Emiatt nem tudnak annyira elszaporodni, hogy jelentõs legyen a kártételük. A globális felmelegedés miatt viszont egyre nagyobb létszámban élik túl a telet ezek a rovarok, ráadásul a számukra kedvezõ nyári meleg már tavasszal beköszönt és tovább is tart. Csak idõkérdése és a fenyvesek eltûnnek a Földrõl. Hacsak nem hûl vissza a klíma, valami csoda - vagy egy nukleáris tél - folytán.
P. Dude
09-18-2020, 06:19 AM
Arról beszélni, hogy az ember éppen a világtörténelem legnagyobb fajmészárlását viszi véghez, kényelmetlen a mainstream számára. Ez egy undi téma. Egy pfuj. Ezzel szemben a felmelegedés egy sokkal kényelmesebb kérdés. Igazán jókat lehet róla dödörögni sajt és bor társaságában. Kellõen steril téma, nem kegyetlen, nem véres. A lelkiösmeretet sem bántja annyira. Elvégre mit tudok tenni, én csak egy ártatlan szemlélõ vagyok. Hiszen világos, hogy énnekem vécére is autóval kell mennem, így aztán én nem tehetek semmit a felmelegedés ellen. És különben is használom a szelektív kukát - ahova szintén kocsival megyek, de hát csak nem fogok gyalogolni vagy biciklizni, ezt azért senki nem várhatja el tõlem.
Közben az a helyzet, hogy a Transamazonas-autóút megépítésével véglegesen eldõlt, hogy az ember mit tervez az állat- és növényvilággal. A '70-es évek óta minden egyértelmû, világos. Nincsenek többé kérdések. Ehhez képest hol tartunk? Eltelt 50 év a Transamazonas óta, de a klímaváltozástól féltjük az erdõket. :haha: Ha rajtunk múlil, mire megváltozna a klíma, egy fûszál nem lesz, amit ne irtottunk volna ki.
Az ember már csak ilyen: nagy tömegben buta állat. Egy 7 milliárdos embertömeg már megváltozhatatlanul hülye. A bajokért mindig mást okol és a megoldást is mástól várja: az államtól, kormánytól, pártoktól, bankoktól, olajvállalatoktól, hadseregtõl, egyháztól, a végén meg Istentõl. Egyéni felelõsség van, de tömegben nem érvényesül. :(
P. Dude
09-18-2020, 01:20 PM
Épp Sebeõk János könyvét olvasom, "A lázadó Bioszférát". Érdekes nagyon! Õ már 1991-ben így írt:
"És innen, a környezeti problémáktól kellett eljutnom - hosszú önmegtisztító munka árán - a genetikai diverzitás elsõrendûségéhez. Innen kellett eljutnom oda, hogy - ellenkezve a környezetvédelmi retorika fõ vonalával - nyíltan a genetikai diverzitás erózióját, a fajok pusztulását vállaljam föl elsõ számú problémaként, és lemondjak az olyan, könnyû sikerre számító témák meghangszerelésérõl, mint a légszennyezõdés vagy épp az akkor még elevennek tûnõ veszély, a nukleáris háború."
És õ is ír az emberrõl:
"ELJUTNI AZ EMBERIG
Ekkor láttam át elõször, hogy mily hihetetlenül nehéz megvédeni a Természetet érvekkel. Rádöbbentem, hogy az eddigi retorika mily hihetetlenül alacsony színvonalú. Szeresd a Természetet? Szeressük egymást, gyerekek? Miért jó nekünk a Természet egyáltalán? Mert hasznos? Mert szép? Avagy mert - ugye - fából készülnek a bútoraink is, tehát kell a fa? Vagy mert Természet híján megfulladunk? Vagy azért kellene nekünk a Természet, mert mi is, úgymond, a Természet részei vagyunk? De hogy lehet a Természet része egy olyan lény, aki minden ízében ellenkezik a Természet egész rendszerével? Kik vagyunk mi egyáltalán? Szükség van-e az emberre?
Megkísértett az embergyûlölet. Mi szükség van az emberre, aki nélkül a Természet sokkalta tökéletesebb? De lehetünk-e embergyûlölõk? Imádkozhatunk-e egy atomháborúért? Mert bevallhatom, volt olyan korszak, amikor atomháborúért rimánkodtam, úgy véltem, jobb lelépnünk a színrõl minél elõbb.
Úristen! Hány esztendõ telt bele, míg eljutottam az emberig! S tudtam, hogy ide kell eljutnom. Tudtam, hogy amíg megrekedek az embergyûlöletnél, addig sohasem fogok eljutni aTermészetig. Éreztem, hogy ez a probléma finomszabályozási kérdéseken múlik. Éreztem, hogy ki kell keverni a dolog filozófiai ízét. És ha csak egyetlen komponensbõl is túl sok van, az egész már rosszul hat majd."
Powered by vBulletin® Version 4.2.5 Copyright © 2024 vBulletin Solutions, Inc. Minden jog fenntartva.