Ehetõ mezõ, magkeverékek, erdõkert

[törölt tag -gl]

Sziasztok!

van ez a mostanában felkapott dolog, a permakultúra, na itt írnak erdõkertekrõl.
Régóta gondolkozom azon, hogy fû helyett haszonnövények magvait szórom le egy felszántott, elõkészített mezõre és megvárom mi lesz belõle.
Tehát itt arra gondolok, hogy a gyomnövényeket erõteljes növekedésû kultúrnövényekkel cserélem fel. De nem izzadságszagú kapálós termesztésben, hanem egy laza mezõt létrehozva. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez nem hozamorientált termesztési mód, de sok energiát megspórolhat és túlélõ kertnek is tökéletes lehet.

Nos sokat kutattam a témában, és bizonyos szinten olyan szinten nem hülyeség, hogy gyakorlati példákat is találtam. Egy "ehetõ mezõ" magkeverék példa:

http://www.thefarmingpodcast.com/store/permaculture-seed-mix-0.9
Van benne talajépítõ, talajtakaró, gyomfojtó növény kultúra,
-lóhere
-zab
-vadbabok
-búza
-fûfélék

Illetve haszonnövények, mindenféle
-uborka, paradicsom, patisszon, dinnye, tökök, kukorica sorolhatnám, 30 féle haszonnövényt sorakoztat fel
Azt mondja jól termett a kertje a magkeverékkel. Én el is hiszem neki.

Tehát ha nem volna egyértelmû, itt az a lényeg, hogy a zöldségek magvait csak úgy randomra szétszórja egy területen, a többit megoldja a természet.

tulajdonképpen ezt a magkeveréket bárki maga is összeállíthatja sokkal olcsóbban. Minél többféle növény van benne, annál jobban látszik mi bírja, ráadásul elvileg kialakulhat egy együttmûködõ növénytársulás ami már évelni fog.

Itt van az erdõkert a gyakorlatban (olvasmányos)

http://erdokertek.fw.hu/edible_forest_garden_1.htm
A dolog még eléggé nyilt forrású, ezért sokféle kísérlet létezik rá. Food forest néven is rá lehet keresni.

Ez szerintem egy külön csoda:
http://www.4everseeds.com/mm5/merchant.mvc?Screen=PROD&Store_Code=01&Product_Code=108&Category_Code
Magkeverék amelyben ehetõ kanadai vadnövényeket válogatott össze a srác, sorban rá lehet keresni mi mire jó. Ez is egy növénytársulásos magkeverék ami jó eséllyel erõteljes növekedésben maradna magyar földön is.

Én ezeket mindenképp ki fogom próbálni, de azért elõtte (tavaszig várni kell) megosztom veletek.
Geoff Lawton nevére (food foresttel) rákeresve is sok anyagot találni.

Ha kérdés van, igyekszem válaszolni, de én is kezdõ vagyok még a témában.

[Grafitos]

A permakultúrának úgy tudom a lényege a természet rendszeréhez minél jobb idomulás," a megfelelõ növény a legjobb helyre ültetve elvén " meg az, hogy a termõterület többszörös takarásával csinálod a gyommentesítést, nem vegyszerekkel. Nem tudom az erdõkertekkel hogy van, de a permakultúrában nagyon fontos, a növények meghatározott helyre ültetése
Ha van területed, ahol nem zavar a "vad burjánzás" kipróbálhatod.. bár nem hinném, hogy ez a módszer növelné a termésátlagot:)

[shadow177]

Azért egy valóban mûködõ és önfenntartó erdõkert, a helyi viszonyoknak megfelelõ megtervezése és kialakítása olyan tudást igényel, hogy külön iskolát lehetne belõle alapítani.

[shadow177]

Egyébként, ha volna földem és pénzem, akkor nagyon-nagyon szeretnék egy ilyen önfenntartó erdõkertet...

[BragBOL]

Hogy takarítanád be?

Valaki kísérletezett már hasonlóval, egy ágyásba csak úgy beszórta a magokat.
Az eredmény az volt hogy az egyik növény telljesen elnyomta a másikat, benõtte a gaz, a betakarítás nehézkes volt, a termés pedig silány.

Ha lesz valaha földem, én úgy tervezem, hogy kis társítási zónákat alakítok ki, egyik zónába pl répát és hagymát, másik zónába meg epret és fokhagymát, uborkát és céklát.

[törölt tag -gl]

70%-ban talajjavító, talajtakaró növényeket alkalmaz. csak 30%-ban haszonnövénymagvakat. Így gyakorlatilag a fûfélékkel (mert azt is tervezett bele) és fehérherével felfogható a dolog úgy, mint egyfajta gyepesítés, amibe elvétve egyharmad arányban kerülnek a haszonnövények. Így szerintem nem nyomnák el egymást.

A növénytársítás is jó ötlet, de szerintem, mint mindenre (MINDENRE) erre is van tökéletes, könnyfakasztóan hatékony és egyszerû megoldás, és szerintem a magkeverék, az ilyen lehet. (de csak lehet)

Az erdõkert tényleg nem egyszerû, de én itt fákról és cserjékrõl egyenlõre nem beszélek, csak egy mezõrõl, ez egyszerûbb egyéves téma (nem 10 év)

[törölt tag -gl]

A meghatározott hely miatt gondoltam rá én is, hogy egyfajta pattern-be (mintákba) kellene "nyomtatni" a növényeket. Terveztek már hasonlót.
Így a növények távolsága magok száma, stb, akár szimulációval, vagy számítógéppel ki lehetne számítani a mintát, ami már tényleg tökéletes, nyomtatószerû magvetõgéppel tökéletesen kiszórni azt.
Nem az én ötletem:
gajitz.com/digitally-printed-fields-can-benefit-farms-environment/
Természetesen ez egy minta nagyban.
De ezt a mintát egészen a mikroszintig el lehet vinni és szó szerint kinyomtatni a termõföldeket. Nem volna csodálatos?
Mondjuk más fórumokon már ércesebben is kijelentették, hogy biztosan szar és felejtsem el. Mert ugye az agyon gyomirtózott, permetezett, mûtrágyázott, kutakról ész nélkül locsolt földek hatékonyabbak. Egyenlõre azok.

[törölt tag -gl]

Mikroszinten úgy lehetne ezt elképzelni, hogy például a paradicsom köré körbe bazsalikom kerül, a paradicsom mellé közvetlen pedig egy kukorica, a kukoricára így fel lehet "karózni" a paradicsomot, és ahogy nõ a két növény folyamatosan húzni fogja.

[törölt tag -gl]

http://urbancampesina.files.wordpress.com/2014/02/guild2.jpg

http://www.permaculturenews.org/images/Next-Generation_Polycultures2.jpg http://www.permaculturenews.org/images/Next-Generation_Polycultures1.jpg

Ja és felejtsük már el a TSZ-t.
Itt családi kisföldekrõl beszélek elsõsorban. Ott jönne igazán jól ez a "magnyomtatás" vagy polikultúrás keverék.

[Dream_walker]

Mikroszinten úgy lehetne ezt elképzelni, hogy például a paradicsom köré körbe bazsalikom kerül, a paradicsom mellé közvetlen pedig egy kukorica, a kukoricára így fel lehet "karózni" a paradicsomot, és ahogy nõ a két növény folyamatosan húzni fogja.

Jól hangzik, csak ez már messze van attól, hogy random szétszórod a magkeveréket.
Nagyon sok növény egyéves, azaz ha rossz az év, keveset terem, nem érnek be a magjai, vagy azok gyengén kelnek, akkor a rákövetkezõ évben már nem lesz az adott növénybõl a területen, vagy csak sokkal kevesebb. Van sok zöldségnövény, amely viszont kétéves, az azt jelenti, hogy két évig kell probléma nélkül megélnie, hogy életképes magot juttasson a földbe.

Ha gyepesítesz mellette, akkor a kakaslábfû és a tarackbúza két éven belül ellepi a területet, és elnyom mindent, néhány agresszív zöldség kivételével.

A nemesített növények 90%-a nem ridegtartásra való, azaz ha nem kap megfelelõ kezelést, alig terem, vagy kipusztul. Erre szolgált annak idején a nemesítés, hogy megfelelõ munkák mellett sokat teremjen a kert.

Az ehetõ vad növények más téma, ahogy a nevükben is benne van, azok vadak. Erõsek, bírják a rossz körülményeket, viszont alighanem 5-6-szor akkora mennyiséget kell vetned, hogy adjon egy hagyományos kerti-termést.

Megvalósítható a dolog, de egy kultúrnövényekkel teli zöldségeskerttel valamennyi munka mindenképpen van, anélkül nem lehet megúszni.

A hatékonyságról meg nincs értelme beszélni, ma egyféle hatékonyságot ismer mindenki, azt forintban mérik, és a mennyiségbõl számolják. Abban pedig a kemizált nagyüzem verhetetlen, fõleg, mert ott semmilyen más szempont nem játszik.

[Zacskóbicska]

Kísérletezzetek az inkaparéjjal. Olyan, mint a gyomnövényként gyakori disznóparéj, csak lilás vöröses a növény minden része. Fõzhetõ, de a bõven termõ magja is kiváló táplálék. Mák helyett is használható, jó ízû. A legtöbb féle aminosavat ez tartalmazza, ezért igen értékes táplálék.

[doki]

Sziasztok!

van ez a mostanában felkapott dolog, a permakultúra, na itt írnak erdõkertekrõl.
Régóta gondolkozom azon, hogy fû helyett haszonnövények magvait szórom le egy felszántott, elõkészített mezõre és megvárom mi lesz belõle.
Tehát itt arra gondolok, hogy a gyomnövényeket erõteljes növekedésû kultúrnövényekkel cserélem fel. De nem izzadságszagú kapálós termesztésben, hanem egy laza mezõt létrehozva. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez nem hozamorientált termesztési mód, de sok energiát megspórolhat és túlélõ kertnek is tökéletes lehet.

Nos sokat kutattam a témában, és bizonyos szinten olyan szinten nem hülyeség, hogy gyakorlati példákat is találtam. Egy "ehetõ mezõ" magkeverék példa:

http://www.thefarmingpodcast.com/store/permaculture-seed-mix-0.9
Van benne talajépítõ, talajtakaró, gyomfojtó növény kultúra,
-lóhere
-zab
-vadbabok
-búza
-fûfélék

Illetve haszonnövények, mindenféle
-uborka, paradicsom, patisszon, dinnye, tökök, kukorica sorolhatnám, 30 féle haszonnövényt sorakoztat fel
Azt mondja jól termett a kertje a magkeverékkel. Én el is hiszem neki.

Tehát ha nem volna egyértelmû, itt az a lényeg, hogy a zöldségek magvait csak úgy randomra szétszórja egy területen, a többit megoldja a természet.

tulajdonképpen ezt a magkeveréket bárki maga is összeállíthatja sokkal olcsóbban. Minél többféle növény van benne, annál jobban látszik mi bírja, ráadásul elvileg kialakulhat egy együttmûködõ növénytársulás ami már évelni fog.

Itt van az erdõkert a gyakorlatban (olvasmányos)

http://erdokertek.fw.hu/edible_forest_garden_1.htm
A dolog még eléggé nyilt forrású, ezért sokféle kísérlet létezik rá. Food forest néven is rá lehet keresni.

Ez szerintem egy külön csoda:
http://www.4everseeds.com/mm5/merchant.mvc?Screen=PROD&Store_Code=01&Product_Code=108&Category_Code
Magkeverék amelyben ehetõ kanadai vadnövényeket válogatott össze a srác, sorban rá lehet keresni mi mire jó. Ez is egy növénytársulásos magkeverék ami jó eséllyel erõteljes növekedésben maradna magyar földön is.

Én ezeket mindenképp ki fogom próbálni, de azért elõtte (tavaszig várni kell) megosztom veletek.
Geoff Lawton nevére (food foresttel) rákeresve is sok anyagot találni.

Ha kérdés van, igyekszem válaszolni, de én is kezdõ vagyok még a témában.

A kanadai srác oldalán a fajta bemutatóban nagyon sok itthon is fellelhetõ növény szerepel (cickafark, csalán, vad dohány-ott megeszik, nálunk mérgezõnek mondják?,csalán, szeder, galagonya, bodza, galaj, katáng, gyékény, sóska stb.), ezek nálunk is könnyen beszerezhetõk, hasznosak . Ha itthon kísérleteznék mindenképpen kiegészíteném gabonafélékkel, mégpedig tönkölybúzával és szabad elvirágzású kukorica FAJTÁKKAL (nem kell minden évben elõállítani, mint a hibrideket). A csicsókát belepróbálnám, vadkörte, murok, évelõ fokhagyma, medvehagyma, valami tökféle is benne lenne, úgyis nagyon hosszú idõ és kísérletezés, mire egy ilyen társulás, rendszer mûködõképessé válik. (A már "beállt" nagyüzemi kultúrákban is sorra jönnek elõ újabb és újabb problémák, legyen szó gyomokról, kórokozókról, vagy kártevõkrõl.)

[Mizu]

Kísérletezzetek az inkaparéjjal. Olyan, mint a gyomnövényként gyakori disznóparéj, csak lilás vöröses a növény minden része. Fõzhetõ, de a bõven termõ magja is kiváló táplálék. Mák helyett is használható, jó ízû. A legtöbb féle aminosavat ez tartalmazza, ezért igen értékes táplálék.

Amarant.. erre gondoltal?
Amarant (https://www.google.com/search?q=inka+par%C3%A9j&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=NOe_U8SCEcTH7AaknICABQ&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1280&bih=899#q=Amar%C3%A1nt&tbm=isch)
http://nap-ra.hu/amarant/
http://hobbikert.hu/magazin/lesznek-e-voroslo-disznoparej-tablak-orszagszerte.html

Nagyon jokat irnak rola! Köszi a tippet! :thumbup

[Zacskóbicska]

Amarant.. erre gondoltal?
Amarant (https://www.google.com/search?q=inka+par%C3%A9j&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=NOe_U8SCEcTH7AaknICABQ&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1280&bih=899#q=Amar%C3%A1nt&tbm=isch)
http://nap-ra.hu/amarant/
http://hobbikert.hu/magazin/lesznek-e-voroslo-disznoparej-tablak-orszagszerte.html

Nagyon jokat irnak rola! Köszi a tippet! :thumbup

Igen, ez az, bár ennek van egy lilás levélzetû változata is. Gondolom, a magja hasonló. Minden része ehetõ annak is, csak az általam említettbõl piros spenótot fõzhetsz:)

[Mizu]

Igen, ez az.... Minden része ehetõ annak is...

Köszi! Még 1 kérdés ezzel kapcsolatban!
Ha minden része ehetõ és tele van minden jóval, akkor akár házi jószágainknak is adható mint táplálék-kiegészítõ?
Nyúl, csirke, fürj, kacsa, liba, stb..

[Dream_walker]

Köszi! Még 1 kérdés ezzel kapcsolatban!
Ha minden része ehetõ és tele van minden jóval, akkor akár házi jószágainknak is adható mint táplálék-kiegészítõ?
Nyúl, csirke, fürj, kacsa, liba, stb..

Házi jószág elé szó szerint minden zöldet odaadhatsz, ami nem jó számára, azt nem fogja megenni, a többit viszont igen. Túladagolni sem fogja magát, mert érzi, hogy mibõl mennyi kell.

[Grafitos]

Azért ló elé tiszafát ne tegyél..

[Pityubá]

Kísérletezzetek az inkaparéjjal. Olyan, mint a gyomnövényként gyakori disznóparéj, csak lilás vöröses a növény minden része. Fõzhetõ, de a bõven termõ magja is kiváló táplálék. Mák helyett is használható, jó ízû. A legtöbb féle aminosavat ez tartalmazza, ezért igen értékes táplálék.
Gyermekkoromban kitépették vélem és a disznóknak dobtam. Hallottam róla kísérleteket folytattak a termesztésével.
Kertemben mint gyomnövény jelen van a közönséges disznóparéj, ez emberi fogyasztásra is használható, vagy csupán a lilás vöröses változat ?
5 let a mag kinyerésére esetleg õrlésére ?

[doki]

Jó étvágyat!

http://kertlap.hu/eheto_vadnovenyek/

[Dream_walker]

Azért ló elé tiszafát ne tegyél..

Oda lehet tenni, nem eszi meg. Nálunk a legelõn van tiszafa, nem bántják.
Amúgy a gyümölcshúsa fogyasztható (és finom is, bár nem túl szapora a szedése), csak a többi része mérgezõ.

[fater.lajos]

A tiszafa termését felénk óvatosan féregtelenítésre adták a termését a haszonállatoknak. Persze, nem ették meg, így mindig becsomagolták valamibe. A dózisokra meg már nem emlékszem...

[Dream_walker]

Én annyit nem szedek, hogy kis nasizásnál többre jó legyen :D A magja is mérgezõ, lehet, hogy azért nem ette meg a jószág. A piros gyümölcshús viszont finom, kicsit ugyan kocsonyaszerû, de jó :) Csak tényleg nagyon sokat kell szedni, hogy egy marék megteljen :)

[Grafitos]

Wiki a tiszafáról
Hatóanyaga[forrásszöveg szerkesztése]

A magköpenyt kivéve a fa minden része mérgezõ. Taxán típusú mérgezõ alkaloidok, diterpének, cianogén glikozidok (taxifillin), biflavonoidok (szkiadopitizin és ginkgetin) találhatók benne. Az elhervadt vagy szárított levelek is mérgezõek. Lovak számára a legmérgezõbbek, 200–400 mg/testsúlykg a halálos adag számukra, de a szarvasmarhák, sertések és más háziállatok számára sem sokkal kevésbé mérgezõ.[7] A tünetek közé tartozik a támolygás, izomremegés, görcsök, ájulás, nehéz légzés és végül a szívelégtelenség. A halál gyors beállta miatt azonban sokszor nem minden tünet figyelhetõ meg.

fater.lajos jól emlékszel :thumbup
Mérgezõ volta ellenére korábban felhasználták férgesség kezelésére, szívgyógyszerként, menstruáció megindítására. A homeopátiában emésztési panaszok és bõrkiütés ellen adják.

[törölt tag -gl]

Látom beindult a topic.
Múltkor néztem mit köszönhetünk valójában az inkáknak (asszem nekik), mi volt a valódi arany az új világban:
http://news.kaiwind.com/vision/201311/14/W020131115323330091095.jpg
Felismernétek a kukoricát arról a vad õsérõl, amibõl nemesítették? A vad õs ráadásul a botanikusok szerint már rég kihalt.
Vajon hogyan nemesítették ezt a növényt? Ültették majd mindig kiválasztották a legnagyobb kalászokat és azokat vetették el, majd abból is a legnagyobbakat, stbstb? Elképesztõ.
Itthoni, vagy más példát nem igazán tudok arról, hogy valami jelentéktelen kis növénykébõl ilyen lédús, fehérjedús hatalmas rudat nemesítettek volna.
Ráadásul az õs kukoricánál minden mag külön "be volt csomagolva"
http://www.historyforkids.org/learn/food/pictures/teosinte.jpg

Szóval elgondolkoztam, hogy az ilyen jelentéktelen kis növényekbõl mint a málna, meggy, homoktövis, (tiszafa?) és még sorolhatnám akár almaméretû bõtermõ bogyókat is ki tudtunk volna nemesíteni az indiánok tudásával (és idejével)

[Grafitos]

"Szóval elgondolkoztam, hogy az ilyen jelentéktelen kis növényekbõl mint a málna, meggy, homoktövis, (tiszafa?) és még sorolhatnám akár almaméretû bõtermõ bogyókat is ki tudtunk volna nemesíteni az indiánok tudásával (és idejével)[/QUOTE]"

Á nem hiszem:D
http://4.bp.blogspot.com/-Nqtugj-JQiI/UhtT0gTVegI/AAAAAAAAEoc/XgRNOEC-I1I/s1600/Giant+fruits+and+vegetables.jpg
http://forgetomori.com/wp-content/uploads/2008/05/space_seeds_321nhj.jpg
http://www.buyactivatedcharcoal.com/files/1746225/uploaded/SC.record.watermelon.s.jpg
http://www.directgardening.com/large/6738_l.jpg

[P]

Inkább az az érdekes, hogy úgy tûnik, a kukorica beltartalma még így is magas maradt. A nagyobb termések, terméshozam ára az, hogy a beltartalma nem nõ együtt a tömeggel, azaz valójában nem kapsz sokkal értékesebbet, mint ha az eredeti, aprótermésû növényt fogyasztanád. Ez az oka (egy-két más mellett), hogy ma sokkal alacsonyabb a növényeink vitamin-, ásványi anyag-, és aromatartalma. Sokkal nagyobbak a hozamok adott hektáron, mint régen, de a növény attól még nem tud arányosan többet felvenni, és a talaj sem gazdagabb mikroelemekben. A szenzáció az, ha a növény beltartalma is fogja követni az elvárt hasznot. :)

[Dream_walker]

Látom beindult a topic.
Felismernétek a kukoricát arról a vad õsérõl, amibõl nemesítették? A vad õs ráadásul a botanikusok szerint már rég kihalt.

A mai kenyérbúzának az egyik õse (ami nem halt ki) a tarackbúza, ha egymás mellé rakod a kettõt, ott is igen nagy az eltérés.


Vajon hogyan nemesítették ezt a növényt? Ültették majd mindig kiválasztották a legnagyobb kalászokat és azokat vetették el, majd abból is a legnagyobbakat, stbstb? Elképesztõ.
Itthoni, vagy más példát nem igazán tudok arról, hogy valami jelentéktelen kis növénykébõl ilyen lédús, fehérjedús hatalmas rudat nemesítettek volna.
Ráadásul az õs kukoricánál minden mag külön "be volt csomagolva"

Pontosan így nemesítették, ezt hívják szelekciónak. Ezt te is meg tudod csinálni a kertedben bármilyen egy-két éves növénnyel, persze ha sikerül stabil fajtát beszerezned. Olyan 6-8 év után már kapsz értékelhetõ eredményt, és még egyszer annyi idõ után már akár stabilan tudja tartani az új fajtajellegeket a növényed.


Szóval elgondolkoztam, hogy az ilyen jelentéktelen kis növényekbõl mint a málna, meggy, homoktövis, (tiszafa?) és még sorolhatnám akár almaméretû bõtermõ bogyókat is ki tudtunk volna nemesíteni az indiánok tudásával (és idejével)

Nem, mert amiket most ismerünk, azok már a nemesített fajok, fajták. Ha kimész az erdõbe, és szedsz szamócát vagy vadszedret, annak a mérete jóval elmarad attól, amit egy random kertben láthatsz. Akár többszörös is lehet a szorzó. Minden növénynek van egy lehetséges genetikai maximuma, amit hagyományos nemesítéssel ki lehet tolni a végletekig, de alma méretû földiepret sosem fogunk tudni elõállítani géntechnológia nélkül.

A nagy növénynemesítõk egy egész élet alatt hoztak létre maximum egy-két tucatnyi fajtát, többre egyszerûen nincs idõ. Nagy ritkán, bizonyos növényeknél elõfordulnak természetes rügymutációk vagy virágmutációk, és akkor igazán eltérõ egyedet lehet létrehozni, de ilyennek az esélye egy a millióhoz.
Szõlõbõl pl. ott van a fehér saszla, a piros változat annak az egyik mutációja, viszont mesterségesen nem tudják létrehozni.
Az õrölt pirospaprikának az édes változata néhány évtizede létezik csak, és egyetlen egy növénybõl indult ki az egész, ahol inaktiválódott a kapszaicintermelésért felelõs gén. Ha az nem lett volna, vagy az üzemben kidobják, akkor ma nem lenne édes pirospaprikánk.

[törölt tag -gl]

Köszi, ezt a paprikás dolgot nem is tudtam.
Viszont kicsit eltértem a témától a nemesítésekkel. Mindenesetre, én azt gondolom, hogy egy jól összeállított magkeverékbõl megbízható élelemforrás lehetne adott területen. Segíthetnétek esetleg összeállítani, többen is kipróbálhatnánk a dolgot, hátha mûködik.

Elsõ körben egy éves polikultúrára gondoltam, de szerintem simán évelhet is az egész.
A legvalószínûbb talán az, hogy pár év alatt olyan 40-50 fajból 4-10 domináns marad meg. Ezek között jó eséllyel bõtermõ, ehetõ növények is lesznek. Talán a gyökérnövények jelenthetik a leghatékonyabb táplálékforrást (burgonyák, répák, retkek, és még több száz más növény amit mi nem ismerünk)
Konkrétan több tízezerféle kevésbé ismert, de bõtermõ és ehetõ növénybõl lehetne válogatni.

Szóval biztosan van megoldás. Meg kéne találni.

[doki]

Amennyiben nagyobb szabad terület áll a rendelkezésedre, úgy az elõször belinkelt kanadai oldalról válogatnék, mindent, aminek nálunk is megvan a megfelelõje, ezt kiegészíteném tönkölybúzával, szabadelvirágzású kukoricákkal, csicsókával, murokkal, tökfélékkel, az említett amarantal. Még a hajdina jutott eszembe, igénytelen, bõtermõ, laktató, kiirtani is nehéz. Krumpliból majd keresek valami igénytelenebb fajtát, a legtöbb elég "beteges" szokott lenni. Kisebb területen mindenképp inkább kultúrnövényekkel kísérleteznék, aztán kiderülne, mit hagynak a vadak és a természet... Gyümölcsök: vackor, direkt termõ szõlõ fajták (Noha, Otelló) Magukra hagyva is szépen teremnek, ezeket is tuti betenném.

[mrPickles]

Nos ma felszámoltam egy elhanyagolt területet ami mindíg a majd holnap megcsinálom kategoriában volt. Még régebben vetettem oda borsót. Nem volt hova felfutnia és jó gyomos is volt. Akár még a mezõkert kategoriába is esne. A lényeg viszont, hogy vagy 60 % kal kevesebbet hozott mint ha gondzva let volna. meg számold hozzá a vadkárt meg hogy nem minden mag kel ki. Volt olyan zacskó magom idén amibõl 1 szem kelt ki.

[venosz]

Valahogy... valahogy Istent kéne kiengesztelni. Mikor berágott és kiûzettettünk a paradicsomból akkor közölte velünk a jövõ sötét képét, hogy véres verejtékkel kel a gyomok közt megtermeljük a betevõnket. Na ha sikerülne megbékítenünk, akkor lehet kicsit visszafogná a haszonnövények javára a gazokat.

[törölt tag -gl]

Nos ma felszámoltam egy elhanyagolt területet ami mindíg a majd holnap megcsinálom kategoriában volt. Még régebben vetettem oda borsót. Nem volt hova felfutnia és jó gyomos is volt. Akár még a mezõkert kategoriába is esne. A lényeg viszont, hogy vagy 60 % kal kevesebbet hozott mint ha gondzva let volna. meg számold hozzá a vadkárt meg hogy nem minden mag kel ki. Volt olyan zacskó magom idén amibõl 1 szem kelt ki.

Nem olyan drága egy zacskó mag.

[törölt tag -gl]

Valahogy... valahogy Istent kéne kiengesztelni. Mikor berágott és kiûzettettünk a paradicsomból akkor közölte velünk a jövõ sötét képét, hogy véres verejtékkel kel a gyomok közt megtermeljük a betevõnket. Na ha sikerülne megbékítenünk, akkor lehet kicsit visszafogná a haszonnövények javára a gazokat.

:) hát igen. De egyébként a nem nemesített, ehetõ vadnövények jól mûködnek. Azokhoz kellene hozzászokni. A kanadai vadmag keverék pont ezért tetszik, bár még mindig nem jöttem rá mire jó a bodzabogyó a lekváron és a szörpön kívül. (hasmenésre talán)
Mostanában majdnem minden ringlót is meg szoktam kóstolni és egészen más íze van az összesnek. Az is úgy nõ mint a gomba mindenütt. A legtöbb haszonnövényünk erõsen nemesített, így elveszítette az ellenálló képességét. Talán a biodiverzítás központban (NÖDIK) lehetne kérni a kísérletre magokat. Biztosan érdekelné õket a kísérlet:
http://www.nodik.hu/nodik/
Már amíg be nem záratja az eu, mert mostanában monopóliumot akarnak szerezni pár hibridfajtára és a többit ki akarják tiltani. szó szerint.

[BragBOL]

Valahogy... valahogy Istent kéne kiengesztelni. Mikor berágott és kiûzettettünk a paradicsomból akkor közölte velünk a jövõ sötét képét, hogy véres verejtékkel kel a gyomok közt megtermeljük a betevõnket. Na ha sikerülne megbékítenünk, akkor lehet kicsit visszafogná a haszonnövények javára a gazokat.

Szerintem nem Istent kell megbékíteni, mert nem õ tette, õ csak a következményt közölte ahogy írtad. :D
Nem átok ez, hanem következmény, egy törvényszerûség alapján.
Énszerintem a paradicsomból nem kiûzve lettünk szó szerint, hanem a paradicsom romlott meg, mert nem gondozták. :)
Tulajdonképpen pont nem a tudás fájáról ettek hanem a felejtés fájáról, így elfelejtették a tudást, és megjelent a szántás és a kapálás :D

Az is lehet hogy nem is mûveltek kertet, hanem jól tudták hogy mi ehetõ, és gyûjtögettek :D

[mrPickles]

Nem olyan drága egy zacskó mag.

Tény de ha ugyan akkora terméshez kell négyszer annyi mag és négyszer annyi föld akkor az nem igazán moka.
(azt még tegyük hozzá, hogy ha a galambok kiszurják a zsenge borsót akkor egy nagy semmi marad belõlle)

[Pityubá]

Tény de ha ugyan akkora terméshez kell négyszer annyi mag és négyszer annyi föld akkor az nem igazán moka.
(azt még tegyük hozzá, hogy ha a galambok kiszurják a zsenge borsót akkor egy nagy semmi marad belõlle)
Ezt a galambos/borsós dolgot volt alkalmam saját káromon tapasztalni. Galamb még azt is megtanulta a sorban hol kell a következõ magot keresni. :hogymi:

[törölt tag -gl]

Ezt a galambos/borsós dolgot volt alkalmam saját káromon tapasztalni. Galamb még azt is megtanulta a sorban hol kell a következõ magot keresni. :hogymi:

Kicsit off, de:
Itt sok a gerle (nem galamb, hanem gerle) Gondolkoztam már rajta, hogy valami csapdával megfogom õket.
Egy borsóért egy galamb. Az már jó üzlet, nem?