törölt tag -gl
07-27-2014, 04:02 PM
Idéznék egy cikket, ezzel megspórolnék számotokra egy kattintást, szinte minden benne van:
"Együnk tücsköt, bogarat!
http://sg.hu/kep/2014_05/cricket680_640x282.jpg
Ez az étel csak a disznóknak való. Természetellenes és veszélyes, állítólag betegségeket is okozhat. Nem a bogarakról van szó, nem is a genetikailag módosított terményekrõl beszélünk, a fenti mondat a 18. század elejének egy általános nézetét tükrözi, méghozzá a burgonyával kapcsolatban.
Megjelenését követõen a krumpli két évszázadon át szigorúan csak állati takarmányként volt értékesíthetõ, egészen XVI. Lajos francia uralkodó egyik születésnapi lakomájáig, melyen a királyi pár burgonyából készült elõételt fogyasztott, Marie Antoinette pedig krumplivirágokból készült fejdíszt viselt a bálon, divatba hozva ezt a ma már teljesen általánosnak - sokak számára nélkülözhetetlennek számító élelmiszernövényt.
Ma a rovarok váltanak ki hasonló reakciókat. Bár a világ jelentõs részén fogyasztják az ízeltlábúakat, a nyugati kultúra számára visszataszító, ha egy hatlábú rágcsálnivalóval kínálják meg, legfeljebb, mint kulináris újdonság jöhet szóba - az is csak módjával. Ez valamilyen szinten probléma, rovarokat tenyészteni ugyanis sokkal környezetbarátabb, mint más élõállat állományokat. Az ENSZ jelentése szerint egy kilogramm marhahúshoz 10 kilogramm takarmányra van szükség, míg a tücskök esetében egy kilogrammhoz mindössze 1,7 kilogramm takarmány fogy, miközben a tücsökbõl õrölt liszt 70 százaléka fehérje. Ugyanakkor ennek is megvannak a maga kihívásai: sok rovarfaj alapvetõ biológiáját sem ismerjük, ami igaz a hozzájuk kapcsolódó parazitákra és betegségekre, melyek kockázatossá teszik ezt az üzletet.
Talán egy jobb marketing segíthet, ami eltünteti a nyüzsgõ soklábúak és csápjaik képét a fejekbõl, ilyen megoldás lehet az étkezési céllal tenyésztett rovarok lisztté õrlése. Egy amerikai kezdeményezés, a kizárólag rovar alapú élelmiszerekkel foglalkozó Six Foods, sem termékei reklámozásához, sem a csomagolásukon nem tüntet fel képeket az alapanyagul szolgáló rovarokról. Hogy ez-e a jó megközelítés egy olyan fogyasztói társadalomban, ahol minden korábbinál többet számít a címkék valóságtartalma, lásd marhahúsként eladott lóhús, genetikailag módosított összetevõk, vagy akár az alapanyag humánus lemészárlása? Nos, azt majd az idõ fogja eldönteni, hogy mennyire izgatja az embereket a tücsökliszt a tortilla chipsükben.
http://sg.hu/kep/2014_05/sixfood.jpg
Tücsökliszt és tücsök-chips a Six Foods tálalásában
Forduljunk újra a történelemhez, térjünk vissza a 18. századhoz, amikor Boston kikötõje nyüzsgött a homártól. AKkoriban erre a ma ínyenc fogásnak számító ételre azonban csak a börtönben sínylõdõket tartották "érdemesnek", vagyis kizárólag a rabok élelmezésére szolgált. Ha jól meggondoljuk a látvány hasonló, mint a bogarak és rovarok esetében, csak nagyobb az elfogyasztásra váró falat, a rákoknak mégis sikerült meghódítaniuk a világ éttermeit.
Felfutásuk onnantól számítható, amikor húsukat már külön dobozolni tudták és a fogyasztók fõként az íz alapján értékelték az élményt, vagyis a feldolgozás segíthet. A homár elterjedését azonban az is segítette, hogy a városlakók akkoriban valami újat kerestek a már megszokott, mondjuk inkább megcsömörlött ízek mellé. Ahogy a burgonya esetében, úgy a rovarokhoz is stílusikonokra és ügyes kereskedõre lehet szükség, hogy meggyõzzék az ódzkodó tömeget, rávezetve az embereket a rovarok ízére.
http://organikuskert.hu/wp-content/uploads/2011/07/h%C3%A1zi-t%C3%BCcs%C3%B6k.jpg
Nekem egyedül az ezzel a bajom, hogy sajnálom a bogarakat.
"Együnk tücsköt, bogarat!
http://sg.hu/kep/2014_05/cricket680_640x282.jpg
Ez az étel csak a disznóknak való. Természetellenes és veszélyes, állítólag betegségeket is okozhat. Nem a bogarakról van szó, nem is a genetikailag módosított terményekrõl beszélünk, a fenti mondat a 18. század elejének egy általános nézetét tükrözi, méghozzá a burgonyával kapcsolatban.
Megjelenését követõen a krumpli két évszázadon át szigorúan csak állati takarmányként volt értékesíthetõ, egészen XVI. Lajos francia uralkodó egyik születésnapi lakomájáig, melyen a királyi pár burgonyából készült elõételt fogyasztott, Marie Antoinette pedig krumplivirágokból készült fejdíszt viselt a bálon, divatba hozva ezt a ma már teljesen általánosnak - sokak számára nélkülözhetetlennek számító élelmiszernövényt.
Ma a rovarok váltanak ki hasonló reakciókat. Bár a világ jelentõs részén fogyasztják az ízeltlábúakat, a nyugati kultúra számára visszataszító, ha egy hatlábú rágcsálnivalóval kínálják meg, legfeljebb, mint kulináris újdonság jöhet szóba - az is csak módjával. Ez valamilyen szinten probléma, rovarokat tenyészteni ugyanis sokkal környezetbarátabb, mint más élõállat állományokat. Az ENSZ jelentése szerint egy kilogramm marhahúshoz 10 kilogramm takarmányra van szükség, míg a tücskök esetében egy kilogrammhoz mindössze 1,7 kilogramm takarmány fogy, miközben a tücsökbõl õrölt liszt 70 százaléka fehérje. Ugyanakkor ennek is megvannak a maga kihívásai: sok rovarfaj alapvetõ biológiáját sem ismerjük, ami igaz a hozzájuk kapcsolódó parazitákra és betegségekre, melyek kockázatossá teszik ezt az üzletet.
Talán egy jobb marketing segíthet, ami eltünteti a nyüzsgõ soklábúak és csápjaik képét a fejekbõl, ilyen megoldás lehet az étkezési céllal tenyésztett rovarok lisztté õrlése. Egy amerikai kezdeményezés, a kizárólag rovar alapú élelmiszerekkel foglalkozó Six Foods, sem termékei reklámozásához, sem a csomagolásukon nem tüntet fel képeket az alapanyagul szolgáló rovarokról. Hogy ez-e a jó megközelítés egy olyan fogyasztói társadalomban, ahol minden korábbinál többet számít a címkék valóságtartalma, lásd marhahúsként eladott lóhús, genetikailag módosított összetevõk, vagy akár az alapanyag humánus lemészárlása? Nos, azt majd az idõ fogja eldönteni, hogy mennyire izgatja az embereket a tücsökliszt a tortilla chipsükben.
http://sg.hu/kep/2014_05/sixfood.jpg
Tücsökliszt és tücsök-chips a Six Foods tálalásában
Forduljunk újra a történelemhez, térjünk vissza a 18. századhoz, amikor Boston kikötõje nyüzsgött a homártól. AKkoriban erre a ma ínyenc fogásnak számító ételre azonban csak a börtönben sínylõdõket tartották "érdemesnek", vagyis kizárólag a rabok élelmezésére szolgált. Ha jól meggondoljuk a látvány hasonló, mint a bogarak és rovarok esetében, csak nagyobb az elfogyasztásra váró falat, a rákoknak mégis sikerült meghódítaniuk a világ éttermeit.
Felfutásuk onnantól számítható, amikor húsukat már külön dobozolni tudták és a fogyasztók fõként az íz alapján értékelték az élményt, vagyis a feldolgozás segíthet. A homár elterjedését azonban az is segítette, hogy a városlakók akkoriban valami újat kerestek a már megszokott, mondjuk inkább megcsömörlött ízek mellé. Ahogy a burgonya esetében, úgy a rovarokhoz is stílusikonokra és ügyes kereskedõre lehet szükség, hogy meggyõzzék az ódzkodó tömeget, rávezetve az embereket a rovarok ízére.
http://organikuskert.hu/wp-content/uploads/2011/07/h%C3%A1zi-t%C3%BCcs%C3%B6k.jpg
Nekem egyedül az ezzel a bajom, hogy sajnálom a bogarakat.