Csirkék

[törölt tag -gl]

Sziasztok!
Gondolkodtam a csirkevásárláson, de több problémám is van vele.
Az egyik elsõsorban a drága termény, amivel etetni kell õket. Ha nincs földem, meg kell vennem a terményt, a csirke sokat eszik, (kb 10 kiló gabona kell 1 kg csirkehúshoz és talán 100 liter víz) így szinte ugyanott tartok, mintha a szupermarketben venném meg. A szabadon tartás, kapirgálás pedig inkább tavasztól õszig lehetséges, télen etetni kell a madarakat.

Nem beszélve arról, hogy elvileg oltani is kell õket, felügyeletet igényelnek, rájuk járhat a nyest, róka, akármi, fõleg ha szabadon vannak.

[Vietnamiveteran]

Az állattartást nem lehet matematikai alapokra helyezni , el kell kezdeni aztán vagy szereted csinálni vagy nem , ami nálam mûködik az nálad lehet ,hogy nem szóval ezt nem lehet papíron kiszámolni elõre . Vágj bele bátran ha nem megy levágod õket és megeszed akkor is jobbat kapsz mint a tescóba a hûtõpultból :)

[Dream_walker]

a csirke sokat eszik, (kb 10 kiló gabona kell 1 kg csirkehúshoz és talán 100 liter víz) így szinte ugyanott tartok, mintha a szupermarketben venném meg.

K.rva nagy tévedés. Az a csirke, amit igazi falusi körülmények között tartanak, és valódi kapirgálós, az a szupermarketben nem az 1000 forintos polcon van (fogalmam sincs, most mennyi a csirke ára), hanem inkább az 1500-2000 forintoson, de igazából ott sem, mert ilyesmit nem nagyon árulnak szupermarketben. Az országban elvétve elõforduló igényes delikáteszekben esetleg kapható, de abból meg olyan kevés van, hogy szinte esélytelen találni.

Másrészrõl ha csirkét tartasz, akkor nem a gazdaboltban kell megvenni a 7-8ezer forintos búzát. Még azzal is jobban megéri, mint a gyógyszeres bolti, de azért az tényleg pénzt igényel.
El kell menni gazdálkodóhoz, vagy ami még jobb, tisztító, feldolgozóüzembe, és meg kell venni az ocsút meg a rostaaljat fillérekért. A baromfi ugyanis kapirgál, és a melléktermékekbõl az amúgy géppel kiszedhetetlen 50-60%-nyi magot gyönyörûen kiszedi magának. Ez lehet akármilyen gabona, köles, kukorica, szó szerint bármi. Ha nem egészséges neki, úgysem eszi meg.

[törölt tag -gl]

Köszönöm a válaszokat!
Az a baj, hogy nekem ez az "el kell menni" dolog nem tetszik, ugyanis ha veszem, az már nem zárt körû önellátó megoldás.
Esetleg ha olyan gyümölcsfákat (vagy bármilyen fákat) telepítenék, aminek a földre hullott gyümölcseit le tudnám aszalni, és azt megennék a csirkék télen?
Na az ilyesmi megoldás már tetszene!!

[mzperiksz]

Osszel levagod oket, csak egy kakast meg par tyukot hagysz. Telen igy kevesebbet kell etetni, tavasszal meg elkezdenek tojni es lehet keltetni.

[Doom]

...ki kell engedni õket a kertbe,nem kell félteni...megeszik a békát is,télen ugyanúgy elvannak....ádáz egy ragadozók ezek,igazi túlélõk....

[Törölt_fórumtag2]

Ha rám hallgatsz, most már csak tavasszal fogsz bele a csirkézésbe.
Elõbb legyen meg a kimeszelt ól, zsákolva a takarmány néhány hónapra elõre, szalma az almozáshoz.
Sok helyen már most le kell foglalni az elõnevelt csirkéket.
Én általában "kitojtakat" veszek. A szabadon tartás meghozza a tojó kedvüket.
Ajánlanám a bovans nerát, ha hozzá tudsz jutni. Ritka ellenálló fajta.

[törölt tag -gl]

Ha rám hallgatsz, most már csak tavasszal fogsz bele a csirkézésbe.
Elõbb legyen meg a kimeszelt ól, zsákolva a takarmány néhány hónapra elõre, szalma az almozáshoz.
Sok helyen már most le kell foglalni az elõnevelt csirkéket.
Én általában "kitojtakat" veszek. A szabadon tartás meghozza a tojó kedvüket.
Ajánlanám a bovans nerát, ha hozzá tudsz jutni. Ritka ellenálló fajta.

Köszi, elegáns fajta.

[törölt tag -gl]

BTW galambfogásról, csapdáról van valakinek tapasztalata?
Nincs légpuskám, de a kerti tavamhoz járnak inni a helyi gerlék. Gondoltam rá, hogy terménnyel odaszoktatom, majd csapdával befogom õket. Biztosan finomak.

[Grafitos]

Igen, a csirke eszik, de folyamatosan gyártja neked a tojást, reprodukálja önmagát(szaporodik), amire a Tescos fóliázott csirke nem képes, ha jól sejtem:)
A kedvenvenc blogom a témában http://tyukudvar.blog.hu/
Itt sok érdekességet olvashatsz etetésrõl, betegségekrõl, keltetésrõl és ólkészítésrõl egyaránt:thumbup

[Törölt_fórumtag2]

Hát folyamatosan azért nem gyártja a tojást. Õsszel a fényviszonyok változásával leáll, egészen tavaszig.
Télen is lehet termelésre fogni, de szigorúan táppal, plusz világítással, lehetõség szerint zárt tartással. Télen az itatás is nehézkes.
Azért, bele kell tanulni ebbe is.

[Grafitos]

De mindenképpen több tojást termel mint a csomagolt csirke:)A tyúkudvar egy jó blog..abból is meg a helyi öregektõl lehet tanulni..van sok buktató, de azért nem atomfizika

[Törölt_fórumtag2]

Valóban sok buktató van. Valamikor elég egyetlen beteg állat is, hogy elpusztuljon az összes.
Ha állatot tartasz, bármit is, rögtön megjelennek a rágcsálók. Írtani kell õket méreggel, kutyával-macskával.
A ragadozókról nem is beszélve. Felénk néhány éve visszatelepítettek néhány kánya párt. Jól sikerült a dolog. azóta lelkesen pusztítják a baromfikat is. A nagy rétisas a sógoromékhoz járt ebédelni, úgy negyven csirkét hordott el tõlük. Doom tagtárs kedvencei, a rókák még nagyobb kárt tudnak okozni. Egy barátom 70 jószágos ólját egy hét alatt gyilkolta le egy. Addig járt rá, amíg még volt élõ állat.
Sorolhatnánk...
Csirkét bárki tud tartani, de, hogy haszon is legyen belõle, ahhoz kell az ész...

[Dream_walker]

Valóban sok buktató van. Valamikor elég egyetlen beteg állat is, hogy elpusztuljon az összes.
Ha állatot tartasz, bármit is, rögtön megjelennek a rágcsálók. Írtani kell õket méreggel, kutyával-macskával.
A ragadozókról nem is beszélve. Felénk néhány éve visszatelepítettek néhány kánya párt. Jól sikerült a dolog. azóta lelkesen pusztítják a baromfikat is. A nagy rétisas a sógoromékhoz járt ebédelni, úgy negyven csirkét hordott el tõlük. Doom tagtárs kedvencei, a rókák még nagyobb kárt tudnak okozni. Egy barátom 70 jószágos ólját egy hét alatt gyilkolta le egy. Addig járt rá, amíg még volt élõ állat.
Sorolhatnánk...
Csirkét bárki tud tartani, de, hogy haszon is legyen belõle, ahhoz kell az ész...

Róka, görény ellen normális drótkerítés kell, a földnél deszkával leásott, a ragadozó madarak ellen meg tökéletes, ha a kifutó teteje le van hálózva (bálaháló maradék tökéletes, csak a közepén léccel alá kell támasztani, hogy ne lógjon be nagyon), az udvarban meg (ha ki vannak engedve) legyenek lombos fák.

[Grafitos]

nem mondom hogy nem kell hozzá ész, de glassboxból kinézem, hogy rendelkezik olyannal..elõbb utóbb más, vagy a saját kárán megtanulja mi a külömbség az állattartás és a gazdálkodás között

[BragBOL]

Ki kell képezni egy kutyát arra hogy ne bántsa az állataidat, de a ragadozókat levadássza :D

[Törölt_fórumtag2]

nem mondom hogy nem kell hozzá ész, de glassboxból kinézem, hogy rendelkezik olyannal..elõbb utóbb más, vagy a saját kárán megtanulja mi a külömbség az állattartás és a gazdálkodás között

Valóban így van, a saját kárán tanulja meg az ember. 16 éve kezdtem el a háztáji baromfi tartást. Eleinte minimális haszonnal, nagyon nem értettem hozzá. Aztán a tapasztalat meghozta az eredményeket. A legjobb években száznál is több jószág szaladgált a kert végében, több régi magyar fajta, japánok, tojó hibridek (bovans) szabadon, kacsák, gyöngyösök, visszatenyésztett parlagi tyúkok.
Naplót vezettem a táplálkozásukról, milyen összetevõkbõl mennyit kaptak, mértem a tojások súlyát, keltettem, ha kellett gyógyszereztem. stb. stb. stb.
Egyszóval, megtanulható.

[Törölt_fórumtag2]

Ki kell képezni egy kutyát arra hogy ne bántsa az állataidat, de a ragadozókat levadássza :D

Az ötlet jó. Van az egyik ismerõsnél is ilyen kutya. A gazdája úgy szelektálta ki, hogy a sokadik próbálkozás után, azt tartotta meg a tucatnyi kutya közül, amelyik így viselkedett.
Nekem betanítani erre még kutyát nem sikerült, mindegyik ebem vadásszá, ragadozóvá válik mellettem.
A kuvasszal eljutottam odáig, hogy be nem próbálkozott az ólba. Ásott a kerítés alá egy átjárót és megvárta, amíg kijöttek a kacsák. Logikája meg van: ásni szabad, õ nem ment be a tiltott területre, a kacsák jöttek be az általa õrzött részre. Nagy f@sz, de díjazom az intelligenciát.
A héten két gerlét kapott el, nem csak megölte õket, de meg is ette. Nomád a cimbora, rendesen. Ha nem kapna enni tõlem, lazán eltartaná magát az erdõbõl. Mindig ilyen kutyáim voltak.
Volt, hogy három kutya is volt a portán, falkába vadásztak a betévedt állatokra, hihetetlen egyetértésben...

[Bagaméri]

Sok érdeklõdõ, kevés csirketartó.
Mikor falura költöztem, építettem ólat a maradékból. 1,8 x 2 m-es. 50 csirke simán befér. Amikor már kicsi nekik a hely, akkor gyérítem az állományt. Veszem a takarmányt. Havi 1-3 ezer Ft haszon van rajtuk, pénzben mérve. Az ízüket nem számolom. Az unokáim imádják a tojásukat. Simán megkülönböztetik a boltitól. Természetesen az elején komoly veszteségek voltak. 47-et megfojtott a görény. 10 tyúkot elvitt a róka. Azóta normalizálódott a helyzet. Autómata ajtó sokat segített. Több napra elegendõ víz és élelem van elõttük ha pár napra elmegyünk. Ha hosszabb idõre, akkor a gyerekek jönnek. Ez a legnagyobb hátránya a tanyasi életnek. Mindig ott kell lenni valakinek.

[Grafitos]

Ezt az ajtómata ajtót csináltad, vagy vettétek? Érdekes lehet..írnál róla? köszi

[Bagaméri]

Készítettem.
Az igazság az, hogy hiába volt nekünk gyerekkoromban tyúk, teljesen elölrõl kellett kezdenem mindent. Így szakkönyveket böngésztem. Ott volt egy megoldás a kiengedésre. Élelemtároló doboz kiegyensúlyozva. Sínben szalad fel a lap amire rá van szerelve. Hamar kiderült, hogy egy pihent agyú találhatta ki. Viszont az ötletet és a megoldást fejlesztettem tovább. 12 V-os motorral kényszermozgatással, végálláskapcsolókkal. Kicsit variálni kellett, mert az impulzuskapcsolóból nem találtam ikerérintkezõst. Igy két segédrelét kellett beiktatnom a polaritásváltáshoz. Ha érdekel felteszem a kapcsolási rajzot, csak ahhoz a valamelyik gyerekemet kell megkérnem.

[raktaros]

Nekünk is mindig volt tyúk, de nem tudom milyen egy tyúkház optimális kialakítása.
Anyukámnál hamarosan jó lenne egy disznó "hidast" átalakítani csirkéknek, elég egy polcféle tojásoknak és néhány ülõrúd?

[mmilan21]

Nekünk is mindig volt tyúk, de nem tudom milyen egy tyúkház optimális kialakítása.
Anyukámnál hamarosan jó lenne egy disznó "hidast" átalakítani csirkéknek, elég egy polcféle tojásoknak és néhány ülõrúd?

Nálunk egy kiselejtezett vesszõkosár a tojástartó, így könnyebben cserélhetõ benne a szalma. A tyúklétra/ülõrúd az kell, annyi biztos. Egy etetõ+itató és takarmány.

[Bagaméri]

Már nem emlékszem pontosan, de kb 1,8 x 2,2 m-es az ól Elöl 1,8 magas. Hátul 1,5 m. 3 ülõrúd hosszában. 50 elõnevelt befér. Ahogy kinövik, úgy vágjuk õket. A rudak kb 35 cm magasan vannak. Ne tedd magasabbra. A fehér húsbroylerek így sem ugranak fel rá. Általában nem keverem a fajtákat, pont ez elõbb említettek miatt. A vörösek leszarják az alattuk ülõket. A beton alá üvegeket tettem hõszigetelésnek. Nem törmeléket, hanem üres üvegeket. Az alom faforgács, mert ezt olcsón veszem. Ja és a tetõ is hõszigetelt. Kétoldalt 2 kis ablak és az ajtón is felül üveg. A tyúkól teteje rendes háromszögben van készítve. az egyik fele az ól a másik a fedett kifutó.

[Bagaméri]

A tojófészkeket nem az ólban helyeztem el, hanem a fedett részben. A hátoldal is be van fedve átlátszó mûanyaggal és oda készítettem a rekeszeket. Mivel a polcra elölre is szegeltem egy farostlemez lapot, így nyugodtan ülhetnek. Takarva vannak. Természetesen mindig a legbelsõbe mennek.

[Kamionos]

Nem tud valaki megbízható forrásból õshonos fajtát? Gondoltam lekerítek még egy részt és ott csak azt tartanék teljesen szabad tartásban. Esznek, amit találnak, max némi kukoricát és porított tojáshéjat adnék nekik. Aztán szaporodjanak, ahogy tudnak, akarnak. Szóval nagyjából "magukra" hagynám õket és tegyék azt, ami ösztönbõl jön. Nyulaknál is kipróbáltam és tetszett:) Így lenne összehasonlítási alapom a tojóhibridekkel, akik tojótápot is kapnak. 10 kendermagos tyúkban és egy kakasban gondolkodtam. Tud valaki segíteni? Az ország közepén lakok.

[Dream_walker]

Náluk tudsz érdeklõdni:

http://www.mgegodollo.hu/webset32.cgi?MKNGE@@HU@@2@@663871616

meg esetleg itt:

http://genmegorzes.hu/termékértékesítés.html

[Törölt_fórumtag2]

5633
A régi ólakat lebontottam és hegesztettem egy újat.:)
50 madaras szálloda, hulladék vasakból. A cserepek, hálók bontásból. Másfél köteg tetõlécet kellett csak vennem. Teljes költsége cirka 8.000.-Ft.
Holnap jön a madarak elsõ hulláma.:D

Aprópénzbõl is el lehet kezdeni tyúkot tartani. Minden felhasználható, amit az ember talál.

[Amatorpe]

http://www.designtyukol.hu/teljes-palyazatok.html :D

[Törölt_fórumtag2]

5659
Ma hoztam el õket, szabad tartásból. Vörös tojóhibridek, eddig csak szemest kaptak.
Szépek, elégedett vagyok. 19 db. 800 Ft darabja.
:D

[Grafitos]

Tényleg szép állomány! Jön majd még egy turnus, vagy egyelõre beéred ennyivel? Kakasuk van már?
Csak a tojás miatt fogod tartani, azért vettél inkább tojáshibridet a vegyes hasznosítású helyett?
És még egy kérdés a végére:) milyen összetételû szemessel eteted õket és milyen arányban kevered?

[Törölt_fórumtag2]

Tényleg szép állomány! Jön majd még egy turnus, vagy egyelõre beéred ennyivel? Kakasuk van már?
Csak a tojás miatt fogod tartani, azért vettél inkább tojáshibridet a vegyes hasznosítású helyett?
És még egy kérdés a végére:) milyen összetételû szemessel eteted õket és milyen arányban kevered?

100 körüli tojó állományt akarok. Tojásért csinálom. Tojóhibridnek tojótáp kell, szemessel rosszabbul tojik, mint egy kettõs hasznosítású. Még a zöldre is vigyázni kell, mennyit kapnak, mert nem veszik fel a szükséges táp mennyiséget. Én a bábolnai tápokat használom, nálam beváltak.
Kakas nem lesz mellettük, csak kárt tesz a tyúkokban. Keltetni a tojásukat nem akarom. Bár, hozzáteszem, a tojóhibridek között, mindig akad kotlós. Esetleg, külön veszek kakasokat, nevelni, azoknak külön hely kell, hizlalni. Holnap megyek egy nagyobb ketrecért.
Külön lesz még mellette a magyar fajtákból, szaporítható állomány Gödöllõrõl, de ráér. Kacsa, liba, pulyka, de ez a jövõ még. Elsõ körben a tojókból legyen sok. Nyár végéig meg kell lennie a száznak és még kell ólat is hegesztenem hozzá, ebben, a jelenlegiben, 50 db fér el kényelmesen.
Azért örültem ennek a 19-nek, mert nincsenek letojva, nem voltak tápozva, egy évet még végignyomok velük. Aztán, irány a fazék.:)
Ma már tojtak is.:D

[Medve]

10 tyúkhoz mekkora tyúkól kell?

[mmilan21]

10 tyúkhoz mekkora tyúkól kell?

Tyúkonként 1-1,5 nm-t számolok, hogy legyen egészséges méretû mozgásterük. Ha van hely, akkor minél nagyobb méretû annál jobb.
Nagyüzemben persze ennél sokkal sûrûbben vannak, de az más világ.

[Grafitos]

"+10 tyúkhoz mekkora tyúkól kell? "


A tyúkól lehet sokkal kisebb, mert aludni jobb esetben rúdon ülve és összebújva szoktak, így kisebb helyen is elférnek.
Kifutójuk legyen legalább akkora mint amit Milan írt, vagy ha van rá lehetõség, minél többször ki kell engedni õket az udvarra. Ez kielégíti a mozgási és kapirgálási igényüket.

[Medve]

5672 Hely az lesz nekik, csak azért kérdezem, mert a tyúkólt én fogom építeni, de elõbb informálódok mielõtt tervezek és legfõképp mielõtt bármit elkezdenék építeni. :)

Köszönöm a válaszokat, esetleg van még valami amit figyelembe kéne vennem a tervezésnél?

[Grafitos]

Jókis porta:thumbup igazi raptor menyország:)
Ha még nem döntötted el milyen koncepció mentén építed az ólat, akkor javaslom a tyúkudvar blog építési pályázat részét átnézni.
Meglepõen részletes tervrajzok vannak, profi és amatõr próbálkozásokkal egyaránt. Van jónéhány..itt a link
http://tyukudvar.blog.hu/tags/Az_%C3%A9n_ty%C3%BAk%C3%B3lam

[Törölt_fórumtag2]

10 tyúkhoz mekkora tyúkól kell?

Attól függ, hogy mit akarsz a tyúkokkal. Tojást? Hizlalni akarsz? Kettõs hasznosításúakat? Hibrideket?
Hobbiból, üzleti oldalról vagy önfenntartási céllal tartanád õket? Mekkora a kifutó rész?

[Medve]

Köszönöm a linket Grafitos! Át is nézem majd õket, amint megint lesz rendes internetem.

Oakland: Édesanyám mondta, hogy építeni kéne egy tyúkólt, fogalmam sincs mihez akar kezdeni vele. Majd megkérdezem. Én csak a vállalkozó vagyok és/vagy a kilökött önkéntes aki megpróbálja megépíteni.

[Törölt_fórumtag2]

https://www.youtube.com/watch?v=JH1eTKdJ6Uo

[Törölt_fórumtag2]

https://www.youtube.com/watch?v=ozNNlrT_QUY

[Törölt_fórumtag2]

62096210

Egy kis ügyeskedéssel a takarmánynál másfélszeresére nõttek a tojások.:D

[Törölt_fórumtag2]

Tudom, hogy most a legtöbb embert a "menekültek" kérdése foglalkoztatja. Divatos is a téma, a csapból is az folyik.
Hála Istennek, felénk egy sem kódorog. Így engem, inkább a szorgos hétköznapok kötnek le.:D

Tyúkokról néhány gondolat. Az idei év, nem túlságosan kedvezett a tojás elõállításnak. Ha szabad ilyen csúnyán nevezni azt, hogy a tyúk jó dolgában, még képes tojást is tojni.:)
Kezdõdött azzal, hogy a tyúkjaim júliusban levedlettek.:( Szeptember helyett. Teljesen megbolondította õket az idõjárás.
Gyönyörû szépen újra tollasodtak, csak takarmányba, energiába és idõbe került a dolog. Nem sok kellett hozzá, hogy levágjam õket, de Lekvár barátom tartotta bennem a lelket. Ezúton is köszönet érte.:thumbup
A tojótápra figyelmeztetett a gazda boltos cimbora, hogy kevés benne a kalcium, hozzá kell pótolni. Tettem.
Hullámzó volt a tojás termelési átlag. Nem tojtak jobban a táptól sem, a szemestõl sem. Átálltam szemes keverékre, amiben nagy mennyiségben napraforgó és zöldborsó van. Természetesen darálni kell ezt is nagy lyukú rostával, mert a kukorica szemeket egyben rakták bele és a tyúkok nem tudják lenyelni, akkorák.
Ezekkel két naponta meg van a 8-10 tojás, már csak 17 tyúk van.
Kettõt megettünk. Így, egész jó az átlag.
Most veszek még szóját hozzá, aztán meglátjuk, hogy mit lehet kihozni belõlük.
A tervezett állomány bõvítés egyelõre elcsúszott a fentebb említett problémák miatt. Lett volna augusztus végén ketreces tartásból tojó hibrid, de rossz volt rájuk nézni is.

Nagyok lettek, szépek, erõsek és nagyon aktívak.
6376

[mmilan21]

Tudom, hogy most a legtöbb embert a "menekültek" kérdése foglalkoztatja. Divatos is a téma, a csapból is az folyik.
Hála Istennek, felénk egy sem kódorog. Így engem, inkább a szorgos hétköznapok kötnek le.:D

Tyúkokról néhány gondolat. Az idei év, nem túlságosan kedvezett a tojás elõállításnak. Ha szabad ilyen csúnyán nevezni azt, hogy a tyúk jó dolgában, még képes tojást is tojni.:)
Kezdõdött azzal, hogy a tyúkjaim júliusban levedlettek.:( Szeptember helyett. Teljesen megbolondította õket az idõjárás.
Gyönyörû szépen újra tollasodtak, csak takarmányba, energiába és idõbe került a dolog. Nem sok kellett hozzá, hogy levágjam õket, de Lekvár barátom tartotta bennem a lelket. Ezúton is köszönet érte.:thumbup
A tojótápra figyelmeztetett a gazda boltos cimbora, hogy kevés benne a kalcium, hozzá kell pótolni. Tettem.
Hullámzó volt a tojás termelési átlag. Nem tojtak jobban a táptól sem, a szemestõl sem. Átálltam szemes keverékre, amiben nagy mennyiségben napraforgó és zöldborsó van. Természetesen darálni kell ezt is nagy lyukú rostával, mert a kukorica szemeket egyben rakták bele és a tyúkok nem tudják lenyelni, akkorák.
Ezekkel két naponta meg van a 8-10 tojás, már csak 17 tyúk van.
Kettõt megettünk. Így, egész jó az átlag.
Most veszek még szóját hozzá, aztán meglátjuk, hogy mit lehet kihozni belõlük.
A tervezett állomány bõvítés egyelõre elcsúszott a fentebb említett problémák miatt. Lett volna augusztus végén ketreces tartásból tojó hibrid, de rossz volt rájuk nézni is.

Nagyok lettek, szépek, erõsek és nagyon aktívak.
6376

Nálunk vegyes állomány van(vörös, kendermagos és vegyes színû).
Már tojtak 3 tojást, de még fiatalok így nem csoda. Igaz már termetes példányok lettek.

[Törölt_fórumtag2]

Én is néztem hagyományos fajtájúakat, Gödöllõn a génbankban. Sokalltam értük az 1.700 Ft-ot. Másfél évesek voltak, állítólag még jó tojók. Jövõ héten kinézek piacra, hátha lesz valami jóféle...

[mmilan21]

Mi elõnevelten vettük õket Baján. 500 Ft volt egy csirke.

[Törölt_fórumtag2]

Én jobban szeretem "nagyban" venni. Kevesebb gond van velük.
Volt, hogy a kotlóst hagytam elülni. A végeredmény, igen életképes fajta. Ez is egy lehetséges megoldás.

[Törölt_fórumtag3]

Oaklandnak igaza van, a háznál kelt állat mindig életképesebb. Mi keltetni szoktuk géppel, a férjem már nagyon profi ebben. Voltak zsákutcák, kellett a néhány éves tapasztalat, de az idei csapat gyönyörû lett, szépek egészségesek, még a viselkedésük is más.
Csak egy pusztult el, szemben azzal, hogy volt év, hogy a fele elment.

[Törölt_fórumtag2]

6402
Ha egyszer beindul az üzlet...:)
Egyre nagyobbak a tojások, mondhatni hatalmasak. Végre eltaláltam a takarmányt.:D
Amúgy meg vannak zavarodva az idõjárás miatt. Egyik szomszéd mesélte, hogy tavaly télen a japán-magyar keverékei végig tojtak...

[Dream_walker]

Most veszek még szóját hozzá, aztán meglátjuk, hogy mit lehet kihozni belõlük.


A szóját nyersen nagyon óvatosan etesd, mert bár jó minõségû fehérjéje van, hõkezelés nélkül mérgezõ.

[Törölt_fórumtag2]

Ebben a takarmányban még nincs szója.
Jó, hogy mondod a dolgot. Mit javasolnál a szója hõkezelésére? Forrázás, fõzés?

[Dream_walker]

Háztáji méretekben egyszerûen nem etetnék szóját. Nagyüzemben úgy csinálják, hogy megpörkölik és roppantják, ekkor egy durva szemû, héjas "szójadara" keletkezik, jellegzetes pörkös illattal, ekkor teljes értékû. Másik módszer, hogy az olajpréselés során keletkezõ pogácsát pelletálják, ebben már csak a fehérje a sok, zsír alig van.
Ezt a kettõt igen magas áron értékesítik állattartó telepeknek :)

Ha mindenképpen fehérjepótlás kell a háztájiba, akkor javaslom a borsó, lencse, bab hármast, ezek elég sok helyen kaphatók viszonylag olcsón, és bármiféle kezelés nélkül etethetõk. Ha darába teszed, akkor még könnyebb a dolog, mert a daráló elviszi a törtszemet is, amit pl. hántolómalomban, tisztítóüzemben általában harmad-, negyedáron (szerencsés esetben tizedannyiért) értékesítenek, mivel nagyüzemben az inkább hulladék, de legjobb esetben is csak melléktermék.
Ha ilyen forrást sikerült felhajtani, egyetlen dologra kell odafigyelni. A legtöbb tisztító közös helyre dobja a törtszemet az egyéb hulladékkal, értsd kavics, földdarabka, ilyenek.
Se kavics, se föld ne legyen benne, az egyik a darálót vágja haza, a másik tele van méreganyagokkal.

[Törölt_fórumtag2]

Köszönöm. Szerintem, amihez hozzá tudok jutni, az a granulátum jellegû, már préselt változat.
Viszont, amit írtál, az azért lesz érdekes számomra, mert ültetni szeretnék jövõre szóját a kertbe.

[Dream_walker]

Ültess inkább lóbabot meg több borsót. Kevésbé kényesek, többet teremnek, keverve már verik a szója minõségét, nem utolsó sorban jóval olcsóbb a vetõmag :)

[Alfa]

Tudhatod, mit eszel:
http://www.youtyuk.hu/

[Ádám Csaba]

Évekkel ezelõtt, szülõvárosomban tartottam szárnyasokat! Volt, amikor több mint száz darab szaladozott az udvaron. Voltak nehézségek, de összességében pozitív a véleményem! Vásároltam 70 db két hetes csirkét. Vettem 10 kg indító tápot és egy zsák vegyes darát. A bekerített helyük kb. 150 m2 lehetett, térdig érõ gazzal. Pár hét múlva nem volt egy fûszál sem a kertben. Szomszéd telken kaszáltam nekik zöldet! Voltak elhulló állatok, de utólag kiderült, hogy valami ragadozó folytotta meg õket. A tyúk kort megért versenyzõk túlzottan elhíztak, mert sok kukoricát kaptak. Tojás rengeteg volt és szépek! A húsuk minõségét mindenki dicsérte! Második évben vettem egy 50 darabos keltetõt! Nagyon jó arányban kikeltek a csibék. Egy rossz fagyasztóládában laktak, amíg kicsik voltak! Reggel kiengedi az ember, napközben megitatja, megeteti, este becsukja. Amikor kitudnak repülni, akkor le kell vágni a szárnyukat! Akkor a fent említett két hibát vétettem el. Túl sok volt a kukorica aránya a takarmányukban és nem volt kellõen zárt az ól! Már máshol élek és májusban kezdem újra a baromfitartást! Ügyelek, hogy ne kövessem el ezeket a hibákat! Igazi mindenevõk, kevés törõdést igényelnek és hasznosak. Mindenkinek ajánlom a tartásukat, akinek van hozzá helye.

[TMIB]

Anyámék pont most vettek keltetõt.

Meg találtam ezt a videót. :)


https://www.youtube.com/watch?v=q8ucTYEUxU0

[Ádám Csaba]

Nekem egy teljesen alap, kínai, mûanyag, kézi forgatású gépem van! A hõmérséklet kijelzõje a kimaradt tamagotchikból lett csinálva. Ez komoly! Majd lefotózom.

[Ádám Csaba]

7086
Ezt nem én fotóztam, de pontosan ilyen az én keltetõm is. Aki nem ismeri fel, a fedelén a sárga kijelzõ a három gombbal, az a Kínában indokolatlan mennyiségben legyártott és végül kimaradt tamagotchik újrahasznosításának egy kiváló példája. :)

[Dream_walker]

Vásároltam 70 db két hetes csirkét. Vettem 10 kg indító tápot és egy zsák vegyes darát. A bekerített helyük kb. 150 m2 lehetett, térdig érõ gazzal. Pár hét múlva nem volt egy fûszál sem a kertben. Szomszéd telken kaszáltam nekik zöldet!

Hosszú távon akkor igazán kényelmes és kifizetõdõ a baromfitartás, ha akkora helyen tudod tartani õket, hogy gyorsabban nõ a zöld, mint ahogy le tudják enni. Ilyenkor gyakorlatilag minimalizálhatod a kiegészítõ takarmányozást, mert elég, amit szednek maguknak.
Ha van fóliasátrad, vagy a házadban egy olyan viszonylag napfényes, 4-5 m2-es hely, ahol tudsz csíráztatni, akkor egy tipp a téli zöldetetéshez:
Vegyél sima, négyszögletes, legalább 3 cm magas peremû mûanyag tálcákat. A magasság feléig töltsd meg gabonával, majd az egészet öntsd fel színig vízzel. Mikor megszívják magukat a szemek, pótold a vizet, de akkor már nem kell színig önteni. Kb. két hét alatt kinõ a "búzafû" (bármi más is lehet), a vizet érdemes pótolni neki, ha elfogy, mikor eléri a 10-15 centis magasságot, mehet egészben a tyúkok elé. Megeszik a gyökereit is, mindent. Így, ha van helyed, egészévben ehetnek zöldet az állataid. Ráadásul a csíráztatott magokat jobban hasznosítják, mint a sima daráltat. A csírázás során megindul az enzimes átalakulás, és az amúgy kevesebbet érõ lisztes tápanyag gyakorlatilag 100%-ban felvehetõvé válik.

Kiszámolod, hogy mennyit adsz nekik naponta, azt milyen forgásban kell lerakni csírázni, abból meg megvan, hogy mennyi gabona kell. Elég egyszerû fogás :)

[Ádám Csaba]

Ezt nem hallottam eddig, de nagyon tetszik! Mi a minimális hõmérséklet, ami szükséges hozzá? Úgy értem, hogy plusz 1-10 fok között megél ez a búzafû?
A tápanyagfelvétel miatt ezt akár minden évszakban csinálhatja az ember!?!?!?!

[Dream_walker]

Nem kell megélnie, és nincs tápanyagfelvétel sem.
A magnak ki kell csíráznia, és fejleszteni egy 8-10 centis zöldet.
A csírázáskor a víz és a hõmérséklet hatására a lisztes táplálószövet átalakul, és jó nagy adag felvehetõ tápanyag "szintetizálódik" magában a csíranövényben. Ami amúgy is benne van, csak éppen a "tartalékolt", lisztes formában. A csíra ezért sokkal értékesebb a magnál. Mert ott már feltáródtak a tápanyagok.

A 10 fok körüli hõmérséklet az ajánlott, a melegebb jobb. Azért is írtam, hogy ha van fölös szobád, vagy hely a padlásablak elõtt (a csírázáshoz nem kell annyi fény), meg tudod csinálni a házban. Ha fóliád van, de mondjuk fûtetlen, akkor is mûködhet (ott még nem próbáltam, de ha a hagyma meg a saláta megél, a csírázásig valószínûleg a gabona is eljut), csak legfeljebb lassan. Kísérletezz :)

[Ádám Csaba]

Van itt olyan, aki vásárolt baromfit a gödöllõi génbankból (MGE)? Érdekelne, hogy mi vele a tapasztalat. Valóban annyira ellenálló és ösztönösen jól szaporodók....

[Ádám Csaba]

Más topicban írtam, hogy tartottam korábban baromfit, most pár év kihagyás után ismét nekikezdek. Idei szezonra nem készül el a baromfiól a tanyán, ezért anyósoméknál nevelkednek majd a szárnyasaink. Viszont legkésõbb tavaszra készen kell állnia az ólnak. Elõzõ baromfiólam pozdorjából, és hulladékokból készült. Sajnos görény könnyen bejutott és megfojtott több csirkét, kacsát. Továbbá télen nem szigetelt eléggé és kakasok taraja részben megfagyott.
Nem akarom ezeket a hibákat újra elkövetni, ezért zártabb ólat építek és jobban szigetelõt. Tavasszal szaporítom fel az állományt és õszre keveset hagyok, értelemszerûen. A tervem, hogy a téli baromfiállomány kb. 12-15 csirke, 4-5 kacsa, 3-4 pulyka lesz. Nyáron meg a természetes szaporulatukkal növekszik az állomány. Ekkora létszámhoz mekkora tér az ideális szerintetek?

[Dream_walker]

Más topicban írtam, hogy tartottam korábban baromfit, most pár év kihagyás után ismét nekikezdek. Idei szezonra nem készül el a baromfiól a tanyán, ezért anyósoméknál nevelkednek majd a szárnyasaink. Viszont legkésõbb tavaszra készen kell állnia az ólnak. Elõzõ baromfiólam pozdorjából, és hulladékokból készült. Sajnos görény könnyen bejutott és megfojtott több csirkét, kacsát. Továbbá télen nem szigetelt eléggé és kakasok taraja részben megfagyott.
Nem akarom ezeket a hibákat újra elkövetni, ezért zártabb ólat építek és jobban szigetelõt. Tavasszal szaporítom fel az állományt és õszre keveset hagyok, értelemszerûen. A tervem, hogy a téli baromfiállomány kb. 12-15 csirke, 4-5 kacsa, 3-4 pulyka lesz. Nyáron meg a természetes szaporulatukkal növekszik az állomány. Ekkora létszámhoz mekkora tér az ideális szerintetek?

A tér sosem elég, ha a kifutót nézed, viszont éjszakai alvóhelynek nem kell nagy, éppen csak annyi, ahol egymás mellé letelepedhetnek.
A szigetelést én úgy oldottam meg (szintén faépületben voltak a jószágok), hogy õsszel a fal mentén körbe felpakoltam a plafonig kisbálával. Elvesz a helybõl valamennyit, de ha télire amúgy is kevesebbet akarsz, akkor pont jól jön ki. Az ajtó elé is tettem egyet, simán átugorják, viszont a talajmenti fagy ellen nagyon jó.

[Ádám Csaba]

A szalmát nem kaparják szét?

[mmilan21]

A szalmát nem kaparják szét?

Nálunk nem szokták szétkaparni a szalmát és a szénát sem.

[Dream_walker]

A szalmát nem kaparják szét?

Nem, mert élére állítva raktam a bálát, és olyan tömör a fala, hogy legfeljebb megkapirgálják, de megbontani nem tudják. A plafon alá meg bepüföltem teljesen, így a tetejére sem tudnak felrepülni.

[Ádám Csaba]

Ez jól hangzik, de a csirke a "logpiszkosul" minden szabályt áthágó élõlény a kecske után.....
Biztosan nem bontja a bálát egy egész tél alatt???

[Doom]

disznónál mûködik a villany nélküli tárolás(füstölés..kolbi,szalonna,stb) +hallottam olyat is ,hogy a tojást viaszba mártják.
A csirkéknél szárnyasoknál hogy megy ez?Ha már le van vágva,hogyan lehet tartósítani villany nélkül?

[TMIB]

Én nem viaszt, hanem zsírt hallottam, valószínûleg mind a kettõ mûködik. :thumbup

[mmilan21]

disznónál mûködik a villany nélküli tárolás(füstölés..kolbi,szalonna,stb) +hallottam olyat is ,hogy a tojást viaszba mártják.
A csirkéknél szárnyasoknál hogy megy ez?Ha már le van vágva,hogyan lehet tartósítani villany nélkül?

Be kell sózni a csirkét (bõr, belsõségek és fej nélkül) elõször is, majd hagyni áll egy éjszakát, de pár óra is megteszi.
Felakasztani a füstölõben egészben vagy darabokban, majd füstölni amíg a külseje meg nem keményszik.
A füstölést elég napi 8 órán át végezni.
A kész szárított-füstölt csirkét felakasztani a kamrában vagy a spájzban. Mindegy hogy hol, csak száraz, sötét legyen a hely és 20 foknál ne legyen melegebb.

A füstölés-sózás-szárítás együttesen megvédi a legyektõl a húst.

A sózás-szárítás is ugyanolyan jól tartósít, ha nincs hol füstölni.

Szárítani én a saját gyártmányú sörkollektoros aszalómmal szoktam. Az villany nélkül megy, leszámítva a közvetlenül napelemrõl mûködõ Noctua ventilátorokat.
Ez utóbbit házi galvánelemekkel is meg tudom oldani.

Csirkén még nem próbáltam ezt a megoldást, de a március környékén levágott nyúl húsa kifogástalan jelenleg is(ott lóg a kolbászok mellett).
Csak víz kell hozzá és visszanyeri az eredeti állapotát a szárított hús.

[mmilan21]

Én nem viaszt, hanem zsírt hallottam, valószínûleg mind a kettõ mûködik. :thumbup

Mind a kettõ mûködik szerintem is.

[Dream_walker]

Ez jól hangzik, de a csirke a "logpiszkosul" minden szabályt áthágó élõlény a kecske után.....
Biztosan nem bontja a bálát egy egész tél alatt???

Természetesen nem biztos :)
Én csak kétszer használtam ezt a módszert (a költözés óta nem jutottunk el a baromfiudvarig), és két "alkalom" nem tekinthetõ szignifikáns mintaszámnak. De mindkét tavasszal egészben jöttek ki a bálák a fal mellõl. Nyilván egy lazábbra kötött, kevésbé beszorítósan rakott, vagy csak egy különösen hiperaktív állomány melletti bálafal dicstelen véget érhet. Ezt ki lehet küszöbölni a pótbálák berakásával, szóval végülis nem olyan hatalmas a baj akkor sem. De mondom, nekem kétszer már bevált, harmadszor is így fogom csinálni :)

[Ádám Csaba]

Nem a szavad vontam kétségbe, hanem csodálkozva olvasom, mert az elõzõ kolóniám az mindent szétszedett, kikapart, szétcsipedett, stb.
Még mindig gyenge pont számomra a baromfiól költséghatékony szigetelése. Még megfontolom a szalma dolgot. Egerek nem költöztek bele?

[Dream_walker]

Világos volt elsõre is :) Egerek belementek, de ami a fal felé távozott, azt a macskák rendezték el, ami az ól felé, azt meg a tyúkok. Kijönniük meg ki kellett kajáért, mert az a szalmában nincsen (legalábbis nem elég).

[Ádám Csaba]

Amikor etetõbe etettem, nekem is beköltöztek a tyúkól alá az egerek. Utána egy barátom javaslatára minden nap bedobtam az udvarra a szemes takarmányt. A földrõl összecsipedték az összeset, ott nem maradt kósza szem az etetõ alatt.
Megfontolom a szalmás hõszigetelést, köszönöm a tanácsot.

[Kamionos]

Tojás tárolására én a meszet hallottam. Mészbe mártották és aztán a gabona között tárolták. Így még húsvétkor is volt tojásuk. Idén ki fogom próbálni, ha nem felejtem el megint.:)
Én is elkezdtem szórni az udvarra a magokat. Jobban leköti õket és nagyobb élvezet nekik így enni. Egyedül esõs, saras idõben adom nekik az etetõbe.

Új felfedezés. Nem kell keltetõ, infralámpa, anyámkínja ahhoz, hogy csibéi legyenek a gazdának és azok fel is nõjjenek:) Már a harmadik tyúk kotlik meg és kelnek ki szépen a csibék. A természet szépen elrendezte, hogy a melegbe jöjjön az ihlet a tyúkoknál, így a csibék nem fagynak meg.

Kicsi kísérletezek is. Egy almot bezártam és indító, most pedig nevelõtápon tartok. A másik alomból (akik hárman voltak) csapódott hozzájuk 2-3 hét múlva kettõ csibe. Egyik elpusztult a másik él. A megmaradt harmadik pedig anyjával maradt és õket kizártam egy 5X20-as területre. Csak vizet adok nekik, meg néha szórok kis gabonát, nevelõtápot. Utóbbit nem fogyasztja. Csak, amit az anyja. Kicsit aggódtam, amikor a szemes kukoricát nyelte. De bírja a gyûrõdést:)
Tapasztalatok: A bezárt csibék szépen gyarapodnak, tolluk fényes, makkegészségesnek néznek ki.

A kint maradt sokáig le volt maradva fejlettségben. Most, úgy 6 hetesen érte utol a tesóját, nagyságban. Viszont a teste szikárabb és a tollak itt-ott hiányoznak róla. Testvérével ellentétben nem hagyja magát elkapni és eszméletlen gyors. Mindent megeszik, amit talál. Igazi kis túlélõ. Jólét vs. nélkülözés.

[WestBam]

"A kint maradt sokáig le volt maradva fejlettségben. Most, úgy 6 hetesen érte utol a tesóját, nagyságban. Viszont a teste szikárabb és a tollak itt-ott hiányoznak róla. Testvérével ellentétben nem hagyja magát elkapni és eszméletlen gyors. Mindent megeszik, amit talál. Igazi kis túlélõ. Jólét vs. nélkülözés."
Természetes táplálék vs. turbótáp, inkább így fogalmaznám meg ezt a dolgot. Nálunk mikor voltak tyúkok csak kis korukban kaptak nevelõtápot, így minimális volt az elhullás, utána viszont már csak szemes takarmányt kaptak. Valóban sokkal lassabban nõttek meg, mint a szomszédban a táposak. De nyilván az is megvan mindenkinek, hogy ha folyamatosan kapjaaz antibiotikumokat meg kitudja miket akkor azt a fazékban az ember is meg fogja enni. Én azt vallom, hogy max nevelõtáp aztán meg semmi tápozás, csak kapirgálás meg szemes takarmány nekik. A csirke is meg a végén a kaja is egészségesebb lesz a végén. Jah, és tojás mennyiség is töredéke volt a táposokhoz képest de nem bántuk azt sem.

[TMIB]

A táp az mibõl van? Az nem csak darált szemes takarmány? Vagy bele van keverve valami növekedést serkentõ szer is? Gondolom hogy ez utóbbi, mert az elõzõt csak simán darának hívják.

[WestBam]

Például: ilyenek (http://www.komariman.hu/komarimankft/eshop/5-1-Baromfi-takarmanyok/0/5/23-Nadudvari-csirke-indito-tap-20-kg) vagy ilyenek (http://babolna.ro/hu/baromfi/concentrat-gazdatap-pentru-pasari-1215).

[shadow177]

Be kell sózni a csirkét (bõr, belsõségek és fej nélkül) elõször is, majd hagyni áll egy éjszakát, de pár óra is megteszi.
Felakasztani a füstölõben egészben vagy darabokban, majd füstölni amíg a külseje meg nem keményszik.
A füstölést elég napi 8 órán át végezni.
A kész szárított-füstölt csirkét felakasztani a kamrában vagy a spájzban. Mindegy hogy hol, csak száraz, sötét legyen a hely és 20 foknál ne legyen melegebb.

A füstölés-sózás-szárítás együttesen megvédi a legyektõl a húst.

A sózás-szárítás is ugyanolyan jól tartósít, ha nincs hol füstölni.

Szárítani én a saját gyártmányú sörkollektoros aszalómmal szoktam. Az villany nélkül megy, leszámítva a közvetlenül napelemrõl mûködõ Noctua ventilátorokat.
Ez utóbbit házi galvánelemekkel is meg tudom oldani.

Csirkén még nem próbáltam ezt a megoldást, de a március környékén levágott nyúl húsa kifogástalan jelenleg is(ott lóg a kolbászok mellett).
Csak víz kell hozzá és visszanyeri az eredeti állapotát a szárított hús.

A napkollektoros aszalót megfelelõen összerakva egyáltalán nem kell hozzá ventillátor, a konvekciós légáramlás megoldja.

[Kamionos]

Mindegyik táphoz van hozzáadva valami, ami csak egy semmitmondó elnevezés, ami le van védve és nem tudni, hogy mi lehet. Szerintem a tojótápban valami hormonális serkentõ lehet. Az indító és nevelõben pedig valami növekedési hormon. De ez csak tipp.

[WestBam]

Teljesen egyet kell értenem. Talán egy tömegspektrométeres elemzés fedné csak fel a valóságot nem a zacsi hátulja.

[Sergeant]

Van itt olyan, aki vásárolt baromfit a gödöllõi génbankból (MGE)? Érdekelne, hogy mi vele a tapasztalat. Valóban annyira ellenálló és ösztönösen jól szaporodók....

Igen, voltak onnan madaraim. Legutóbb 1700-at kértek egy tyúkért. Piacon meg vettem 600-ért...
Amim onnan volt, igen vadak voltak. Ellenállók, de nem túl ember közeliek. Levesbe jók voltak.:-)
A kiszolgálásnál a bicska kezdett nyílni a zsebemben, annyira flegma volt a kislány.

[Sergeant]

Most néztem a 2017-es árakat a génmegõrzõbõl. Valami horror.
Marad a piac.

[Sergeant]

7862
Tél ide, tél oda, azért nem maradunk tojás nélkül. :D
Ha ésszel csinálja az ember, akkor tojnak a - 20 fokokban is.

[Dream_walker]

Mindegyik táphoz van hozzáadva valami, ami csak egy semmitmondó elnevezés, ami le van védve és nem tudni, hogy mi lehet. Szerintem a tojótápban valami hormonális serkentõ lehet. Az indító és nevelõben pedig valami növekedési hormon. De ez csak tipp.

Növekedési hormon nincs benne. Jelenleg mo-n nincs engedélyezett készítmény, amit belerakhatnának, ráadásul az nem olcsó dolog, aki zsákosat vesz, az túl kicsi ahhoz, hogy megérje kifizetni.

[Kamionos]

Hát valami van benne, amitõl jobban tojnak télen is. Akkor mi lehet? Én próbáltam precíz magkeverékkel is, amit én kevertem össze. A kanyarban sincs a táphoz képest.

[Kamionos]

Csináltam fényképeket, de sajnos nem látni rajta, hogy 3 tyúkom, akik utólag lettek keltetve és emiatt kiközösítve lettek fent aludtak rendszeresen a diófán:) Azóta erõsebbek lettek, mint az öreg tyúkok, úgyhogy most már leköltöztek, de majd egy évig fent voltak a fán, mint a madarak.

[Dream_walker]

Hát valami van benne, amitõl jobban tojnak télen is. Akkor mi lehet? Én próbáltam precíz magkeverékkel is, amit én kevertem össze. A kanyarban sincs a táphoz képest.

Szerintem sima ásványianyag van pluszban, meg vitaminok. Nem tudom, mert most nincsenek tyúkjaink, meg mikor voltak, indulásra egy zsák táp szokott lenni, utána csak gabona.

[fater.lajos]

Felénk zeolitot szoktak a kajához adni. Darált kukorica meg a kõpor jót tesz a tojásnak! Ja és ez a cucc olcsó! A sima 5 kilós egy ezres, ha síkosságmentesítõt veszel az meg 10 kg ezerhárom. Azt is felcsipegetek, csak az durvább szemû.

[coco]

A zeolit nem tartalmaz kalciumot, ezért nem igazán látom, miként tenne jót a tojásnak. Meszet adnak a csirkéknek, különben nekiállnak megenni a tojásokat. A homokot, kisebb szemû kavicsot a szárnyasoknak a zúzájuk (zúzógyomor) miatt szoktak adni, hogy jobban hasznosítsák a takarmányt. A szabadon tartott állatok ezt általában a környezetükbõl pótolják. A kukoricától pedig szép sárga lesz a tojás, a csirke zsírja, bõre és gyorsabban gyarapodik.

A tojás és a csirke akkor lesz a legjobb, ha a szabadban tartják õket :)

[WestBam]

Festékport is tesznek bele, attól lesz olyan "szép sárga" még a bolti tojás sárgája is mint a szabadon tartottaké. :duhos:

[coco]

Hiába raknak bele festékport, a szabadon tartott csirke tojásának másmilyen a héja, az állaga, a színe, az íze és az eltarthatósága. Ezt iparilag sosem fogják elérni, míg a világ világ ;)

[WestBam]

Nem nekem kell bemutatnod, de sokan mondják, hogy az xy boltban vedd a tojást, mert ott olyan szép a sárgája. Persze, mert "iparilag" be van festve, a tyúk meg füvet még képrõl sem látott, napfényt szintúgy. A környezetbõl egyedül a levegõ amivel találkozik.

[Alpha]

A zeolit ásvány, jó a tyúknak, ha nem szabadtartáson van. Vizes darába kell keverni, mert szárazon nem eszik meg a takarmány közül. Lehet, hogy színezéket is adnak a nagyipari takarmányozásban, de a vörös lófogú kukoricától olyan sötét tojásokat nyomtak a tyúkjaim, hogy mindenki csodálta...

[aksurv]

Nem nekem kell bemutatnod, de sokan mondják, hogy az xy boltban vedd a tojást, mert ott olyan szép a sárgája. Persze, mert "iparilag" be van festve, a tyúk meg füvet még képrõl sem látott, napfényt szintúgy. A környezetbõl egyedül a levegõ amivel találkozik.

Karotin. Lucernaliszt es repa. Vigyazni kell adagolassal tulszinezheti. Nem festek.

[aksurv]

Hulyeseget irtam. A xantofil anyagok es nem karotin hataroza meg a tojas szinet. Csak ezek jellemzoen egymas mellett ugyanabban takarmanyban vannak. Ha tyukoknak adtok kukoricat repat sutotokot stb. akkor sotetebb lesz a tojas sargaja

[WestBam]

Ezt kb. 20 éve mondta a termelõ, hogy színezik festékanyagokkal a takarmányon (100% táp) keresztül a tojás sárgáját, mert a sárgábbra van igény.

[fater.lajos]

A zeolit nem tartalmaz kalciumot, ezért nem igazán látom, miként tenne jót a tojásnak. Meszet adnak a csirkéknek, különben nekiállnak megenni a tojásokat. A homokot, kisebb szemû kavicsot a szárnyasoknak a zúzájuk (zúzógyomor) miatt szoktak adni, hogy jobban hasznosítsák a takarmányt. A szabadon tartott állatok ezt általában a környezetükbõl pótolják. A kukoricától pedig szép sárga lesz a tojás, a csirke zsírja, bõre és gyorsabban gyarapodik.

A tojás és a csirke akkor lesz a legjobb, ha a szabadban tartják õket :)

Szerintem a benne lévõ más ásványi anyagok, mikroelemek miatt jó... Talán...

[aksurv]

Ezt kb. 20 éve mondta a termelõ, hogy színezik festékanyagokkal a takarmányon (100% táp) keresztül a tojás sárgáját, mert a sárgábbra van igény.

Ezekkel szinezik, mert ez az olcso, en meg tobb mint 20 eve szigorlatoztam belole.:D

[Sergeant]

Ma is összejött a reggelim. :D
7885
Érzik a tavaszt. Kezdenek beindulni a tyúkok.
Hatalmasak a tojások. :) Jót tett nekik a pihentetés.

[Sergeant]

7886
Felmerült a takarmányozás, táp házi összeálításának kérdése.
Illetve a kérdés, hogy mi is van benne?
Én ezt használom és bevállt.

[fater.lajos]

A benne lévõ DDGS-tõl nem kell megijedni. Bioetanol gyártásnál "keletkezik". Kivonják a kukoricából a keményítõt, az megy etanolnak, a maradékot szárítják, õrlik, ez a DDGS. Minden a kukoricaszembõl, ami nem keményítõ...

[Sergeant]

8052
Egy ideje már teljesen szabadon tartom õket a kertben. Egy kis búzát lökök nekik, az itatójukban minden nap friss víz.
A meglepetés, hogy továbbra is szépen tojnak. Csak annyi a változás, hogy FILLÉREKBÕL kijön a tartásuk. :D

[Sergeant]

Amit minden télen megfogadok, hogy az itató jégtelenítését finoman fogom végrehajtani.
Jó, hogy volt itthon ragasztópisztoly, három helyen sikerült megrepesztenem a múltkori fagyos éjszaka után a 10 literes lógó itatót.

[Sergeant]

8293
Reggel még kukorékolt. :D
Japán (itáliai) kakas. Helyhiány miatt levágva.
Külön gasztronómiai élmény lesz az elfogyasztása.
Vörösborosan, sütõben. :)

[Parasztcipo]

Amit még nem írtatok, de hasznos info lehet, nagyszülõk évtizedes tapasztalata alapján:
A csirkeudvarba gyümölcsfát ültettek (cseresznye/meggy) abból is a legkorábbit, ami már májusban érik. Védelmi értéke mellett ugye egy szem lehulló gyümölcs sem ment kárba májusban, amikor még nincs túl sok zöld hulladék. A fán maradt érett gyümölcs meg kevesebb veszélynek volt kitéve, mert mászó bogárnak/rovarnak esélye sem volt a fa közelébe jutni a csirkék miatt, illetve madarak is kevésbé dézsmálták, ha láttak hogy ott van alatta még jó sok madár már...
Másik praktika õsszel kiengedni a csirkéket az erdõbe/határba. Ez ugye csak akkor lehetséges, ha a kiskert végén már valami ilyesmi van, esetleg nem túl messze. Amíg a csirkék elkapirgáltak, mama szedett jó sok zöldet, amit a szerszámoskamra vert padlóján tárolt/szárított. Ezzel kb. novemberig lehet még etetni a csirkéket. Arról sajnos fogalmam nincs hogyan érte el, hogy ne kóboroljanak el, de más nénik is ezt csinálták a környéken, úgyhogy biztos van rá valami ismertebb megoldás.

[Dream_walker]

Csak az éhes baromfi "kóborol" el, amelyik jól van tartva, rendes takarmányon, zöldön, az legfeljebb pár méterre távolodik el a territóriumtól. Ha neked lenne otthon egy asztalod, ami mindig roskadozik a jobbnál-jobb kajáktól, te sem görcsölnél túlzottan, hogy vajon mit lehet találni a láthatár túloldalán :D

[Zacskóbicska]

Eperfát ültess. Az gyorsabban nõ, nagy árnyékot ad és a lepotyogó termést minden állat szereti.

[Dream_walker]

Az eperfának a levelét is nagyon szereti minden állat, anno az eperfát nem tavasszal metszettem, hanem nyáron, és a leveles hajtásokat villámgyorsan lepucolták :)

[törölt tag -gl]

És mi történik ha a csirkék zombivá változnak?

[Dream_walker]

Akkor megtanulunk sokkal pontosabban lõni, mert a csirkezombi feje lényegesen kisebb célpont, mint a humánzombi feje.

[törölt tag -gl]

És a fertõzött zombicsirke húsa jól átsütve ehetõ?

[FarosCsirke]

Nem olvastam végig minden hozzászólást, de kikívánkozik belõlem egy ismeret, amin eddig sokan megrökönyödtek! Tudom, itt jó helyen vagyok, nem néznek hülyének, úgyhogy megosztanék veletek egy aduászt, ami takarmányozás, illetve növénytermesztés szempontjából is egy csoda!
Akác!
Az akác a hüvelyesek családjába tartozik. Mint a borsó, vagy a lucerna. A borsót sokan visszaforgatják a földbe, mert értékes nitrogénforrás, a lucerna pedig rengeteg fehérjét tartalmaz, így takarmányozás szempontjából kiváló!
Miért ne adnánk az állatoknak? Miért ne szórnánk a komposztba?
Ha tehetitek, nyessétek meg a környék csemetéit, de még jobb, ha ûltettek, és cserjére metszitek, hogy folyamatosan legyen zöld lomb az állatoknak! Egyedûl a sertésnél kell odafigyelni a mennyiségre, a sok fehérjétõl az felfordul, bizony volt benne részem, nem kellemes dolog...
Komposztba kiváló, mulcsolásra tökéletes, fahamuval keverve mindent megadtunk a növényeinknek, amire szükségük lehet!
Sokan nem is tudják, hogy ez a tájidegen, invazív növény mekkora kincs!
Adjuk csak a tyúkoknak, gyönyörû tojásokkal hálálják meg!

[Alpha]

Nem olvastam végig minden hozzászólást, de kikívánkozik belõlem egy ismeret, amin eddig sokan megrökönyödtek! Tudom, itt jó helyen vagyok, nem néznek hülyének, úgyhogy megosztanék veletek egy aduászt, ami takarmányozás, illetve növénytermesztés szempontjából is egy csoda!
Akác!
Az akác a hüvelyesek családjába tartozik. Mint a borsó, vagy a lucerna. A borsót sokan visszaforgatják a földbe, mert értékes nitrogénforrás, a lucerna pedig rengeteg fehérjét tartalmaz, így takarmányozás szempontjából kiváló!
Miért ne adnánk az állatoknak? Miért ne szórnánk a komposztba?
Ha tehetitek, nyessétek meg a környék csemetéit, de még jobb, ha ûltettek, és cserjére metszitek, hogy folyamatosan legyen zöld lomb az állatoknak! Egyedûl a sertésnél kell odafigyelni a mennyiségre, a sok fehérjétõl az felfordul, bizony volt benne részem, nem kellemes dolog...
Komposztba kiváló, mulcsolásra tökéletes, fahamuval keverve mindent megadtunk a növényeinknek, amire szükségük lehet!
Sokan nem is tudják, hogy ez a tájidegen, invazív növény mekkora kincs!
Adjuk csak a tyúkoknak, gyönyörû tojásokkal hálálják meg!

Nálam a kecskék voltak legjobban rápörögve az akáclevelekre. Nagy udvaron, rengeteg legelnivaló volt nekik, de az akác, az mindig jöhetett.

[st.jimmy]

Állítólag a nyulak is imádják és nem lesz tõle bajuk.

Mindegy, hogy milyen állatnak megy, mivel invazív fajról van szó, simán beleférhet, hogy rendes akácfákat károsítson az ember, akár a folyamatosan szüretelhetõ cserje méretet is el lehet érni egy idõ után karnyi ágak levágásával, azokat lombbal együtt praktikus lehet szállítani, óltól/területtõl függõen le se kell szedni a leveleket, megteszik az állatok. A kecskék pl biztos.

[TMIB]

Az akác annyiban jó hogy kinő a homokból is. Nem kell neki tökéletes minőségű talaj, ha jól tudom. Emlékszem gyerekként elültettem egy akácmagot a homokozónkba, és néhány éven belül szép nagyra nőtt fa lett belőle, nem kellett se öntözni, se gondozni, se semmi. :)

[FarosCsirke]

Nálam a kecskék voltak legjobban rápörögve az akáclevelekre. Nagy udvaron, rengeteg legelnivaló volt nekik, de az akác, az mindig jöhetett.

Nálam a diólevél vitte a prímet! A gidák nem bírják, bekólikálnak tõle, az enyémek is beettek párszor. Biztos tuti a cucc, mert azóta is beeemegnek, ha diófát látnak, a lehetetlent is megpróbálják, hogy elérjenek egy-két levelet...😊

[FarosCsirke]

Állítólag a nyulak is imádják és nem lesz tõle bajuk.

Mindegy, hogy milyen állatnak megy, mivel invazív fajról van szó, simán beleférhet, hogy rendes akácfákat károsítson az ember, akár a folyamatosan szüretelhetõ cserje méretet is el lehet érni egy idõ után karnyi ágak levágásával, azokat lombbal együtt praktikus lehet szállítani, óltól/területtõl függõen le se kell szedni a leveleket, megteszik az állatok. A kecskék pl biztos.

Nálam ez így mûködik. Kimetszek egy sarjat, kettõ nõ a helyére. De már nemhogy nem idegesít, értékessé vált a szememben, úgyhogy nõjön csak!☺

[cattaro]

Az akác annyiban jó hogy kinõ a homokból is. Nem kell neki tökéletes minõségû talaj, ha jól tudom. Emlékszem gyerekként elültettem egy akácmagot a homokozónkba, és néhány éven belül szép nagyra nõtt fa lett belõle, nem kellett se öntözni, se gondozni, se semmi. :)

Mivel az akác az USA területérõl került Európába, felmerült bennem a kérdés: te ott találkozol akácokkal? Ha igen, hogyan helyezkednek el a helyi ökoszisztémában? (Bár inkább délkeleti elterjedésû, te pedig valószínûleg északi államban élsz.)

[TMIB]

Nem igazán láttam itt egyet sem. A fák általában jóval nagyobbakra vannak itt megnőve mint Magyarországon, vagy 3x - 5x akkorák, de tüskés akácot én itt még nem láttam. Pedig jártam 10 államban. Az erdőnkben biztosan nincs, mert itt csak nyárfa-nyírfa vagy mi van, meg olyan fenyő aminek nem szúrós a levele. Amellett vannak nagy lombos levelű fák is, amik szépen besárgulnak és bevörösödnek ősszel.

Én csirkét nem is nagyon tartanék itt, amennyi róka, kojot, borz meg egyéb mászkál a ház körül. Meg tartanék attól hogy megfagynának, télen a -25 állatnak sem való.

[Sergeant]

895689578958
Új utakon a csirketartással. Idén már prepper módon. :)
Miután itt is nagyon sok a ragadozó, ezért a félszuterén egy része, úgy 35nm lett kialakítva csirketartásra. Külön szellõzõ rendszerrel, külön rendszeren lévõ automata világítással és olyan nagyságú etetõ-itató eszközökkel, amikkel napokig el vannak egy feltöltés után. Az állattartás sehonnan nem látható, szagtalan, a szellõzés 8m magasra viszi az illatokat, télen fûtés nélkül is 15 fok körül mozog.
Még néhány nap és benépesítem a helyet nagyüzemi tartásból származó egy éves tyúkokkal.

[P. Dude]

Ez igen, nem semmi! :thumbup

[Alpha]

Természetes fényt kapnak a csirkék vagy csak lámpafényt?

[Sergeant]

Csak mesterséges fényt kapnak. Napi 16 órán keresztül, miként a Tetra tartási útmutatójában is szerepel.
Hagyományos izzókat használok, ezek a természeteshez nagyon hasonló fényt adnak. Az automata bekapcsol hajnal négykor és kikapcsol este nyolckor. Olyankor bekapcsol egy nagyon gyenge kékes led fény éjszakára.
8964

[Sergeant]

Pár dolgot még hozzáfûznék. Ezt most teljesen kísérleti jelleggel csináltam, elõször 50-100 tyúk közötti állományt szerettem volna. Viszont inkább az óvatosság mellett döntöttem, kezdetnek tízet vettem. Nagyobb mennyiségû állatot egyszerre még a kombimmal sem tudok elhozni. Úgy, hogy szállítás közben ne sérüljenek meg, maximum két nagyobb dobozban 20 jószág fér el. Ha kihozatom, mert sok helyen ingyenes szállítás van, akkor látatlanban vásárolok és már jártam úgy, hogy visszaküldtem az egész tojó szállítmányt, olyan állapotban voltak. 350-1500 Ft között volt csak tyúk, mindegyik évesnek mondott. Persze idõsebbek, tollatlan szerencsétlenek, a beígért 80-90%-os termelékenység helyett jó ha 50. Mindenféle vedlés elõtt, alatt lévõk.
Ezért más utat kerestem. Tojó hibridet vettem, de sima paraszti, ólas tartásból, ahol búzával, kukoricával etették õket. Nincsenek széthajtva, ha kapják a (bio) tojótápot, akkor teljesen fel lehet õket hozni. Van vele tapasztalatom, nem elõször csinálok ilyet.
Egy kicsivel drágábbak voltak, de megérte. Részint, mert közelrõl hoztam õket.
Faforgács ingyen van, csak hozzam el felkiáltással. A trágyájuk megy a (mély) mulcsos kertmûvelésembe, épp az elõbb hordtam ki.
Tehát még abból is haszon keletkezik. :) Nem is kicsi...
Egyelõre két nap alatt 14 tojás, szép 60 gramm körüliek. Kezdenek feljönni a teljesítménnyel. :)
8965
Úgyhogy ma tükörtojás volt reggelire, a saját kertembõl szedett medvehagymával és jófajta szeletelt csicsókával, mellé teljes kiõrlésû Királybúza Megmentõbõl sütött házi kenyérrel. Ilyen jól régen esett tojás. :)

[Alpha]

Két hete lányom mondta, hogy szeretne kiscsirkéket és hozott 50 tojást. Bepakoltuk a keltetõbe és a hétvégén nekifogtam a csirkeól építésének. 6x3 méter alapterület, körbe sávalap és 6 betontuskó az oszlopoknak. A zsaluzást bontott raklapból készítettem, így spóroltam egy csomó pénzt.
Faanyagot megvettem, a héten munka után meggyalulom és megcsiszolom. Hétvégén szeretném felállítani és lekenni a szerkezetet. A héten még a tetõlemezt is intézem.

[Alpha]

Most így állok! Hétvégén szerintem befejezem.

[Sergeant]

Nálam a 10 tyúk letojja a napi 9-10 tojást. Nagyon elégedett vagyok.
Viszont azt hallottam, hogy 25%-os takarmány ár emelkedés várható.
Pedig bõvíteni szeretném az állományt, még 10 tojóval. Így is eltart bennünket, de lenne egy csomó vevõ a feleslegre. Igazából sorba állnak érte.