Vízönellátás

[törölt tag -gl]

Érdekes téma, kezdetnek feldobnám a saját ötletemet:

Víz:
Nekem a következõ a hosszútávú vízrezsi tervem.

Esõvíz ciszternába kerül:
- idõnként uszodai klórtablettát kap esetleg
- onnan többlépcsõs szûrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szûrõk nem kerülnek bekötésre)
- x mikronos szûrõ után jön az aktív szén.
Utána elvileg akár még iható is.

Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetõre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esõvíz)

Persze a kút sem rossz. Nekünk egyenlõre nincs kutunk, a kombinált megoldás se lehet rossz.

Felhasználás:
- pl van egy 200 literes kádunk.
- lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítõs tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
- a fürdõvízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdõvíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel mûködtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
- a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.

Az igazi az volna, ha teljesen eco tisztálkodószereket tudnánk használni (növényi, stb) így az így keletkezõ tápanyagdús szürkevizünkkel öntözhetnénk. (érdekes pl az is, hogy a szivacstök (létezõ növény) szivacsa, kipróbáltuk, teljesen jó. Jövõre ültetünk is. Használat után komposztálható lenne. Keressetek rá. Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.

A szappannal az a bajom, hogy mégis kellenek hozzá vegyszerek.... A bolti bio tisztálkodószerekrõl meg még a gyártó sem tudja megmondani, hogy haszonnövényekre öntözve fogyaszthatóak-e a növények. Én nem bízom bennük. Szerintem nagyon érdekes probléma és én azóta is keresem a megoldást. A fõzött szappan számomra nem az.

Amennyiben wc helyett alomtálat használunk, nincs szükség öblítésre.
A vízelet vízzel higítva kiváló tápoldat a konyhakerti növényeknek. (több hónapja, mióta tart az építkezés, a vízeletemet a kertbe öntöm ki, nagyon sok vízet spórolhattunk már vele)

[Törölt_fórumtag2]

Esõvíz ciszternába kerül:
- idõnként uszodai klórtablettát kap esetleg
- onnan többlépcsõs szûrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szûrõk nem kerülnek bekötésre)
- x mikronos szûrõ után jön az aktív szén.
Utána elvileg akár még iható is.

Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetõre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esõvíz)
A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esõvíz a tetõrõl koszt, növényi és állati eredetû szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsõs elõszûrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertõtlenítõ tabletta. Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.


Felhasználás:
- pl van egy 200 literes kádunk.
- lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítõs tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
- a fürdõvízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdõvíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel mûködtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
- a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.
A modern mosógépek ellenõrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverõtárcsás Hajdu-nál mûködhet vagy házi vízellátó rendszerrel elõtisztítás, szûrés után.


Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.
Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belõle. Kipróbáltam, mûködik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

A vizeletet össze kell gyûjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható mûtrágyaként.
(Clavell: Patkánykirály)

A bõvízû ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.

[Nealden]

Részemrõl jelenleg 37 méter mélyrõl érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esõzésekkor teljesen telítõdik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertõzõdhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esõzésekkor optikailag sem túl tetszetõs vizet én sem vállalom csak úgy be meginni :). Amúgy semmi vízkõ nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
Nos innen egy több kamrás ülepítõbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelõ növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyezõdéseket.
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/fold_aszalos_POSZTER.pdf
A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag :).

[Grafitos]

Mi már használtunk mosódiót és rendesen kimosta az amúgy sem túl piszkos ruháinkat...
"Amúgy a mosódió...

Egy teljesen természetes, bõr- és környezetbarát növényi mosószer. A szappanfa-félék családjába tartozó Sapindus mukorossi termése (ennek a fajtának a legmagasabb a saponin tartalma), melynek természetes élõhelye India, Indonézia, Nepál és más Délkelet-Ázsiai országok, ahol évszázadok óta termesztik és használják mosáshoz. A dióhéjban lévõ anyag, a saponin, egy kitûnõ mosóerõvel rendelkezõ természetes szappan, ami víz hatására enyhén habzani kezd és kioldódik a mosódió héjából. Ezt a kb. 2 cm átmérõjû dióhéjat használjuk mosószerként."

Vízrõl: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nõttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is elsõ dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minõségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktõl







Részemrõl jelenleg 37 méter mélyrõl érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esõzésekkor teljesen telítõdik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertõzõdhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esõzésekkor optikailag sem túl tetszetõs vizet én sem vállalom csak úgy be meginni :). Amúgy semmi vízkõ nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
Nos innen egy több kamrás ülepítõbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelõ növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyezõdéseket.
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/fold_aszalos_POSZTER.pdf
A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag :).

[raktaros]

Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel..

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



Vízrõl: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nõttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is elsõ dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minõségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktõl

Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni ;)

[törölt tag -gl]

A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esõvíz a tetõrõl koszt, növényi és állati eredetû szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsõs elõszûrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertõtlenítõ tabletta. Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.


A modern mosógépek ellenõrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverõtárcsás Hajdu-nál mûködhet vagy házi vízellátó rendszerrel elõtisztítás, szûrés után.


Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belõle. Kipróbáltam, mûködik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

A vizeletet össze kell gyûjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható mûtrágyaként.
(Clavell: Patkánykirály)

A bõvízû ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.

Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelõtt valamiért be lett temetve. (már az elõzõ idõs tulaj is így vette) Nem nagyon merek hozzányúlni, állítólag veszélyes, és mérgezõ gázok is lehetnek a kútban amik azonnal eszméletvesztést okozhatnak, hamar elfogy a levegõ is az aknában. Szóval nem tudom. Még kötélbiztosítással sem mernék nekiállni.. Szakemberrel meg gondolom nem 2 forint.
Esetleg nem tudom, ha eresztek bele vízet, feliszaposodik, és egyszerûen kiszippantom? De jó sok víz kéne bele szerintem. Talán még kövek, beton is lehetnek benne.

A mosógép tényleg tilt bizonyos nyomás alatt, így talán a padláson levõ hordóból esne akkora nyomással a víz, hogy még-még beinduljon a mosógép.

[Törölt_fórumtag2]

Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelõtt valamiért be lett temetve.

Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítõt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

Ejtõ tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.

[Törölt_fórumtag2]

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni ;)

Megoszlanak a vélemények még a kutatók között is az esõvízzel kapcsolatban.

A természetes csapadék tulajdonságai:

A csapadékvíz már a keletkezése pillanatában sem tiszta desztillált víz, ugyan is még légszennyezés nélkül is savas kémhatású, pH 5-6 között van. A felhõcsepp általában savasabb, mint a csapadék, mert hulltában alkalikus részecskéket fog be. A csapadékhullás kezdetén, és a kisebb mennyiségû esõ szintén savasabb, mint a késõbb esett, vagy nagyobb esõzés, melynek oka a gázok kimosása az esõzés elején.

Már az 1800-as évek közepén végzett csapadékkémiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a csapadékban lévõ anyagok lehetnek hasznosak (pl. tápanyagok) de lehetnek károsak is (pl. savasodás, eutrofizáció). A Magyarországon végzett vizsgálatok alapján például Kazay Endre (1902) megállapította, hogy „A légköri nedvességek lecsapódása alkalmával a fenti alkatrészek oldott állapotban a földfelszínre kerülnek, s mivel nitrogént tartalmaznak, nagymértékben hozzájárulnak a föld trágyázásához,…egy-egy ún. „kövér esõ” annyi termékenyítõ nitrát- és ammonia-vegyületet hoz a földre, hogy érték tekintetében hektáronként 30-30 kg mûtrágyával felér.” A csapadék tehát jelentõs mennyiségû anyagot távolít el a légkörbõl és juttat vissza a talajba.

A csapadékban lévõ káros anyagok okozzák, az un. „savas esõket”, melyek több országban is okoztak már halpusztulást, súlyos erdõpusztulásokat, épületek korrózióját. A savas ülepedés mérséklése érdekében számos légszennyezésre vonatkozó korlátozást vezettek már be, melynek következtében jelentõsen csökkent a kén-dioxid kibocsájtás Európában, és Észak-Amerikában is, azonban Ázsiában fokozatos romlás figyelhetõ meg. A káros anyagok jelenléte még egy kis országon belül is jelentõs eltéréseket mutathat. Magyarországon például a nyugati határszélén a lehulló csapadék átlagos pH-ja mintegy 4,5, a keleti határszélig ez körülbelül 6,5-re nõ.

Vízben oldódó részecskék tehát mindig vannak a légkörben, melyeknek aránya eltér a levegõben megszokottól. A szén-dioxid például jobban oldódik a csapadékban, mint a nitrogén, és az esõben szinte mindig található por, korom, pernye, melyeknek mennyisége térben és idõben változó.

A földünkön lévõ összes édesvíz a természetes csapadékból származik. A csapadékvíz vegyileg sokkal tisztább, mint a legtöbb természetes víz, amit a vízelosztó hálózatok a lakosságnak biztosítanak. Azonban az esõvíz csak megfelelõ tárolás (semlegesítés) és szûrés után kerülhet felhasználásra. Belgiumban és Franciaországban például a legjobb minõségû ásványvizeket esõvízbõl állítják elõ.

A csapadék víz ásványi anyagokban szegény víznek számít, a boltban kapható ásványvizekhez képest jóval kevesebb ásványi sót tartalmaz. Tudományos körökben még ma is komoly vita folyik arról, hogy az élõ szervezet számára mi a legideálisabb folyadék beviteli forrás. Országh József professzor nyugalmazott egyetemi tanár szerint például, a vízben lévõ ásványi anyagoknak túl nagy jelentõséget tulajdonítanak a szakemberek. Kutatásai szerint a tápanyagok bevitele a szervezetbe fõleg a táplálkozástól függ. Az ásványi anyagokban szegény vizek fogyasztása pedig azért fontos, mert így egy sokkal jobb oldószert használunk ahhoz, hogy a hasznosítható anyagokat kinyerjük a táplálékunkból.

Dr. Karl Ludwig Resch professzor egy ásványvizek kutatásával foglalkozó német intézet ügyvezetõ igazgatója szerint azonban, az ásványi anyagokban szegény víz folyamatos fogyasztása arra készteti a vesét, hogy a szervezet saját ásványi anyag készleteit kezdje el használni, hogy ki tudja választani a folyadékot. Egyesek a „Vincent-elmélettel” értenek egyet, mely szerint az ásványi anyagokban gazdag víz túlterheli a vese mûködését, míg mások az ásványi anyagok beépülésének jótékony hatásairól beszélnek.

http://www.felsofokon.hu/ut-a-fenntarthato-fejlodes-fele/2013/03/01/az-elolenyek-kozul-csak-az-emberre-karos-az-esoviz

[Grafitos]

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni ;)

Én sem ..ásott volt;)

[törölt tag -gl]

Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítõt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

Ejtõ tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.

Remek, az akkori vízmû lobbi még mindig érezteti a hatását... Mert gondolom a jóemberek sem maguktól használták ülepítõnek.
Akkor ez a kút felejtõs? Vannak benne egyébként "üres" pontok már a felsõ 2 méteren is. Egy vékony pálcikát próbáltam ledugni, és volt ahol ütközött, mintha beton lenne benne, de volt ahol simán csúszott 20-30 centit.
Hallottam olyanról is, hogy a vízér konkrétan kimosta a betemetett kút alját, és csak a tetején levõ néhány beakadt betondarab, rádöngölt föld tartotta befedve.

viszont ti nem aggódtok a felsõ talajréteg (ásott kút) szennyezettsége miatt? Ki tudja mi van már a talajvízben, fõleg lakott területen. (DDT, stb) (a DDT olyan szinten sikeres volt, hogy nemrég városi szobai pormintákból is ki tudták mutatni)

[Nealden]

Nemrég egy õrségi faluban sétálva találkoztam egy tanyára most odaköltözött fiatal sráccal. Õ nem fog vezetékes vizet köttetni, inkább a régi ásott kutat fogja használni. Azonban fél, hogy a mellette lévõ mezõgazdasági terület esztelen (értsd nem bio :)) mûvelése miatt elszennyezõdik az a vízréteg, amibõl õ inni fog....hm..nehéz ügy.

[törölt tag -gl]

Nemrég egy õrségi faluban sétálva találkoztam egy tanyára most odaköltözött fiatal sráccal. Õ nem fog vezetékes vizet köttetni, inkább a régi ásott kutat fogja használni. Azonban fél, hogy a mellette lévõ mezõgazdasági terület esztelen (értsd nem bio :)) mûvelése miatt elszennyezõdik az a vízréteg, amibõl õ inni fog....hm..nehéz ügy.

Pár karton ásványvíz? Napi 2-5 liter elvileg elég.
Az õrség jó hely. Nincsenek kerítések a legtöbb ház körül. Van ahol a tüzifa is az út mellett áll. Remélem az eltérõ kultúra még nem kezdett el ott is megjelenni. (mi lesz itt akkor :( )

[Nealden]

Szerencsére még annyira nem :). Sõt, pár évvel ezelõtt komoly probléma volt az elvándorlás. Fiatalok inkább úgy döntenek, hogy elhúznak vidékrõl a városokba. Külön szervezet van már rá, aki azt tûzte ki célul, hogy valamilyen módon ott tartsák a fiatalokat. Nem viccelek, pár éve találkoztam üresen lévõ pusztuló családi házakból álló UTCÁKKAL!. Talán mostanában fordul a tendencia....

[törölt tag -gl]

Szerencsére még annyira nem :). Sõt, pár évvel ezelõtt komoly probléma volt az elvándorlás. Fiatalok inkább úgy döntenek, hogy elhúznak vidékrõl a városokba. Külön szervezet van már rá, aki azt tûzte ki célul, hogy valamilyen módon ott tartsák a fiatalokat. Nem viccelek, pár éve találkoztam üresen lévõ pusztuló családi házakból álló UTCÁKKAL!. Talán mostanában fordul a tendencia....

Én korábban tervbe vettem, hogy odaköltözöm.
Békés, csöndes vidék jó adottságokkal, rendkívül közel az osztrák határhoz. Nem értem miért néptelenedik el. Egy ideje tervben van nálam egy öko dombház építése, valószínûleg arra a vidékre fogom.
Egyébként a dombház azért is jó, mert ha hagyom elgazosodni, és esetleg az ablakaira valami fóliát borítok, ráhányok valamennyi földet, szinte bunkerként funkcionálhat fél év alatt egy gazos kertben. Esetleg egy tanyán meg lehetne úgy építeni, hogy az eredeti tanyaházat meghagyom üresen.

36763677367836793680

De ez már egy másik téma.... :)

[törölt tag -gl]

Én korábban tervbe vettem, hogy odaköltözöm.
Békés, csöndes vidék jó adottságokkal, rendkívül közel az osztrák határhoz. Nem értem miért néptelenedik el. Egy ideje tervben van nálam egy öko dombház építése, valószínûleg arra a vidékre fogom.
Egyébként a dombház azért is jó, mert ha hagyom elgazosodni, és esetleg az ablakaira valami fóliát borítok, ráhányok valamennyi földet, szinte bunkerként funkcionálhat fél év alatt egy gazos kertben. Esetleg egy tanyán meg lehetne úgy építeni, hogy az eredeti tanyaházat meghagyom üresen.

36763677367836793680

De ez már egy másik téma.... :)

Ha valaki nem ismerné ezeket, hasznos információ lehet, hogy a legjobb természetes szigetelés a földréteg. 18 fokon tartja télen-nyáron a házat, így 2-5 fokot kell csak ráfûteni.

Hopp, ezt nem ide akartam. Szétoffolom a topicot. :(

[raktaros]

Megoszlanak a vélemények még a kutatók között is az esõvízzel kapcsolatban.

A természetes csapadék tulajdonságai:

A csapadékvíz már a keletkezése pillanatában sem tiszta desztillált víz, ugyan is még légszennyezés nélkül is savas kémhatású, pH 5-6 között van. A felhõcsepp általában savasabb, mint a csapadék, mert hulltában alkalikus részecskéket fog be. A csapadékhullás kezdetén, és a kisebb mennyiségû esõ szintén savasabb, mint a késõbb esett, vagy nagyobb esõzés, melynek oka a gázok kimosása az esõzés elején.

Már az 1800-as évek közepén végzett csapadékkémiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a csapadékban lévõ anyagok lehetnek hasznosak (pl. tápanyagok) de lehetnek károsak is (pl. savasodás, eutrofizáció). A Magyarországon végzett vizsgálatok alapján például Kazay Endre (1902) megállapította, hogy „A légköri nedvességek lecsapódása alkalmával a fenti alkatrészek oldott állapotban a földfelszínre kerülnek, s mivel nitrogént tartalmaznak, nagymértékben hozzájárulnak a föld trágyázásához,…egy-egy ún. „kövér esõ” annyi termékenyítõ nitrát- és ammonia-vegyületet hoz a földre, hogy érték tekintetében hektáronként 30-30 kg mûtrágyával felér.” A csapadék tehát jelentõs mennyiségû anyagot távolít el a légkörbõl és juttat vissza a talajba.

A csapadékban lévõ káros anyagok okozzák, az un. „savas esõket”, melyek több országban is okoztak már halpusztulást, súlyos erdõpusztulásokat, épületek korrózióját. A savas ülepedés mérséklése érdekében számos légszennyezésre vonatkozó korlátozást vezettek már be, melynek következtében jelentõsen csökkent a kén-dioxid kibocsájtás Európában, és Észak-Amerikában is, azonban Ázsiában fokozatos romlás figyelhetõ meg. A káros anyagok jelenléte még egy kis országon belül is jelentõs eltéréseket mutathat. Magyarországon például a nyugati határszélén a lehulló csapadék átlagos pH-ja mintegy 4,5, a keleti határszélig ez körülbelül 6,5-re nõ.

Vízben oldódó részecskék tehát mindig vannak a légkörben, melyeknek aránya eltér a levegõben megszokottól. A szén-dioxid például jobban oldódik a csapadékban, mint a nitrogén, és az esõben szinte mindig található por, korom, pernye, melyeknek mennyisége térben és idõben változó.

A földünkön lévõ összes édesvíz a természetes csapadékból származik. A csapadékvíz vegyileg sokkal tisztább, mint a legtöbb természetes víz, amit a vízelosztó hálózatok a lakosságnak biztosítanak. Azonban az esõvíz csak megfelelõ tárolás (semlegesítés) és szûrés után kerülhet felhasználásra. Belgiumban és Franciaországban például a legjobb minõségû ásványvizeket esõvízbõl állítják elõ.

A csapadék víz ásványi anyagokban szegény víznek számít, a boltban kapható ásványvizekhez képest jóval kevesebb ásványi sót tartalmaz. Tudományos körökben még ma is komoly vita folyik arról, hogy az élõ szervezet számára mi a legideálisabb folyadék beviteli forrás. Országh József professzor nyugalmazott egyetemi tanár szerint például, a vízben lévõ ásványi anyagoknak túl nagy jelentõséget tulajdonítanak a szakemberek. Kutatásai szerint a tápanyagok bevitele a szervezetbe fõleg a táplálkozástól függ. Az ásványi anyagokban szegény vizek fogyasztása pedig azért fontos, mert így egy sokkal jobb oldószert használunk ahhoz, hogy a hasznosítható anyagokat kinyerjük a táplálékunkból.

Dr. Karl Ludwig Resch professzor egy ásványvizek kutatásával foglalkozó német intézet ügyvezetõ igazgatója szerint azonban, az ásványi anyagokban szegény víz folyamatos fogyasztása arra készteti a vesét, hogy a szervezet saját ásványi anyag készleteit kezdje el használni, hogy ki tudja választani a folyadékot. Egyesek a „Vincent-elmélettel” értenek egyet, mely szerint az ásványi anyagokban gazdag víz túlterheli a vese mûködését, míg mások az ásványi anyagok beépülésének jótékony hatásairól beszélnek.

http://www.felsofokon.hu/ut-a-fenntarthato-fejlodes-fele/2013/03/01/az-elolenyek-kozul-csak-az-emberre-karos-az-esoviz


Na akkor kinek higgyen az ember...
Visszasózó patron amit RO víztisztítás után használnak?
Azért rugózom az esõvízen, mert a hegyen drága lenne egy kút :(.

[Törölt_fórumtag2]

Megoldás lehet.
Viszont a vegeta is. Egy kínai zacskós leves zöldséges fûszer tasakja egy napra minden ásványi anyagot tartalmaz.

Plusz napi egy tyúk tojás és megvan a szükséges napi vitaminmennyiség is.

[törölt tag -gl]

Nem találtam olcsó megoldást az esõvíz tárolására az a baj :(
A legolcsóbb verzió a bestway medence lenne, dehát azért azt már mégsem.
Viszont találtam valamit:
Vannak ezek a párnák:
http://www.unm.edu/~jmarkham/images/Rainwater-Pillow-Installation.jpg
Ezek jók lennének, de ezek is drágák, viszont elvileg házilag is meg lehetne csinálni ugyanezt, ha fóliát akár vasalóval és sütõpapírral az élénél végighegesztek.
Esetleg tófóliát.
Elég nagy területet elfoglal a kertbõl, az tény.
Vagy marad a bestway medence (3 köbméteres tároló 12 ezerért) + a takarófólia.
Az ibc is jó megoldás lenne, de ott 15 ért kapok 1 köbmétert és a jóisten tudja milyen gyomirtó volt benne. Én nem hiszek el már semmit.

[Zacskóbicska]

Az esõvíz sok mindenre jó, mosdásra és mosásra legfõképpen kiváló, mert nem, vagy csak nagyon csekély mértékben tartalmaz keménységet okozó sókat (Ca, Mg szulfátok, kloridok és hidrokarbonátok). Hatékonyabb tehát a szappan. Ivásra én nem tartom célszerûnek éppen az említett sók hiánya miatt, hasonlít a desztillált vízre. (Húsleves fõzéséhez nagyon jó, de a babhoz nem!) Mindenesetre vannak a világon települések, ahol évszázadokon keresztül ciszternákban gyûjtött esõvizet ittak-jobb híján. Még ma is megfigyelhetõ ilyen település a szervezésével, tetõfelületeinek alakításával. Ilyen van pl. a szlovéniai Portorozs óvárosában, bár ma már nem az esõvizet isszák.
A házi kutakkal nem igazán kell tartani a szennyezõktõl a legtöbb helyen. Ezért igen értékes Magyarország ivóvíz készlete és sok cselezgetés is történik idõnként a birtoklás jogának alakításával kapcsolatban.

[Zacskóbicska]

[QUOTE
Hogy mindenkinek tiszta legyen: a talajba (ciszternákba), fõleg karsztos közegbe visszakerült esõvíz már újra old ki ásványi sókat. Ezt a mûanyag tárolókban nem tudja megtenni.[/QUOTE]

Sõt a beton tározóban sem, mert egyrészt az kezeletlen felülettel átereszti a vizet, másrészt az esõvíz éppen a sók kioldása miatt rövid idõn belül megeszi a betont.

[Törölt_fórumtag2]

Nem találtam olcsó megoldást az esõvíz tárolására az a baj :(
A legolcsóbb verzió a bestway medence lenne, dehát azért azt már mégsem.
Viszont találtam valamit:
Vannak ezek a párnák:
http://www.unm.edu/~jmarkham/images/Rainwater-Pillow-Installation.jpg
Ezek jók lennének, de ezek is drágák, viszont elvileg házilag is meg lehetne csinálni ugyanezt, ha fóliát akár vasalóval és sütõpapírral az élénél végighegesztek.
Esetleg tófóliát.
Elég nagy területet elfoglal a kertbõl, az tény.
Vagy marad a bestway medence (3 köbméteres tároló 12 ezerért) + a takarófólia.
Az ibc is jó megoldás lenne, de ott 15 ért kapok 1 köbmétert és a jóisten tudja milyen gyomirtó volt benne. Én nem hiszek el már semmit.

Fekete IBC tartály. Olcsóbb és hatékonyabb megoldás. 1m3. Vegyi üzemek, gyógyszergyárak adnak el, pontosan lehet tudni, hogy mi volt benne (fel van címkézve), de ki is mossák. Általában ecetsav.

[törölt tag -gl]

Az IBC sem olcsó, sem a fehér, sem a fekete, 12 ezer alatt nem kapok, 12 ezer forintért meg 12 köbméternyi vizet kapok a szolgáltatótól...

[raktaros]

A következõ lánc jó lehet:
50 mikron (esetleg utána egy 20 mikronos) (az 50 mikron meg mehet a hidrofor elé)
5 mikron
1 mikron
szén
4 10 colos szûrõház kell hozzá a betétek ára körülbelül 400 forint, a szén kicsit drágább, az 1000 forint.
Szûrõházból érdemes a piacon kapható legolcsóbbat megvenni. Az körülbelül 1500 forint körül kapható
20-30 ilyen betétet érdemes felhalmozni, és a vízköröket úgy szétkötni, hogy pl a mosógépbe már az 50 mikronos után mehet a víz, a wc-be még az sem kell.

Egyenlõre ezek még csak tervek a saját rendszeremre.

Hasonló a tervem nekem is,10"-os szûrõházakba:
-Szivattyú elé 100u (mosható)
ivóvíz:
-20u (papírrost)
-nyomásfokozó szivattyú
-5u (papírrost)
-kerámia szûrõ 0.3u (mosható)
-aktívszén
Ezek már "készleten vannak", de most elgondolkodtam egy visszasózón is.
(+töltettartó patron, amibe saját szenet is tudok rakni)

[raktaros]

Az IBC sem olcsó, sem a fehér, sem a fekete, 12 ezer alatt nem kapok, 12 ezer forintért meg 12 köbméternyi vizet kapok a szolgáltatótól...

Keret nélkül olcsóbb:
http://www.tartalywebaruhaz.hu/35660-muanyag-ibc-tartalyok/444377-9-hasznalt-ibc-ballon-1050-liter-minoseg-csokkent

[törölt tag -gl]

Keret nélkül olcsóbb:
http://www.tartalywebaruhaz.hu/35660-muanyag-ibc-tartalyok/444377-9-hasznalt-ibc-ballon-1050-liter-minoseg-csokkent

Totál selejtek "csak szennyvízhez" meg amúgy is.
Ezek nem alkalmasak.

[törölt tag -gl]

Keret nélkül olcsóbb:
http://www.tartalywebaruhaz.hu/35660-muanyag-ibc-tartalyok/444377-9-hasznalt-ibc-ballon-1050-liter-minoseg-csokkent

Totál selejtek "csak szennyvízhez" meg amúgy is.
Ezek nem alkalmasak.

[törölt tag -gl]

Szóval azt szerettem volna írni, hogy "szennyvízre kiváló" ... hát meggyõzött. Csak valamiért nem sikerült a szerkesztés :)

[raktaros]

Csak sikerült :).
Figyelmetlen voltam, nem olvastam végig :(.
Amúgy személyesen lehet találnál használhatót, csap meg úgysem lényeg.
De valahol olvastam hogy több köbméternél már a pincefalazóból épített olcsóbb.
Nekem az a terv, de még messze vagyok tõle, elõször másra kell a pénz, addig nekem is jó lenne valami olcsó ideiglenes megoldás.
Fóliából forrasztani nem akarok, nem bízom benne.

[törölt tag -gl]

Nem teljesen idevágó, de a napokban fõztem vadgesztenyés mosógélt, rendkívül magas szaponintartalma van, hátránya, hogy enyhe burgonyaszerû illata van a gélnek. Mosni még nem próbáltunk vele, de a zsíroldó hatása biztos.

Rögtön egy csajos recept:
http://ordogszappan.blogspot.hu/2012/10/mosogel-gesztenyefozettel.html

http://www.zoldenergiavilag.hu/a-gesztenye-az-uj-mosodio

http://divany.hu/shopaholic/2012/10/27/vadgesztenye/

http://biomama-blog.blogspot.hu/2012/08/vadgesztenye-oko-mososzer.html

Egyéb szaponintartalmú magyar növények:
Jázminpakóca (szappangyökér)
Majd ha tudok szerzek hozzá magokat

Ja igen, és pár napja vásároltunk Luffa szivacstök magokat érdemes utánanézni, teljes értékû biológiai eredetû mosogató, fürdõszivacs.

[Doom]

.

[raktaros]

Egy idõben én is rá voltam kattanva az esõvízre, amit terveztem:
Az ereszcsatornára kapható valami háló, amin fennakadnak a nagyobb szemetek és a ciszterna elé is célszerû egy kisebb ülepítõ akna.
Gondozni szerintem mindent kell, mert idõvel el kell távolítani a lerakódásokat.
Láttam valami egyszerû mechanikus megoldást arra hogy az esõ elején amikor a sok mocsok lejön a tetõrõl külön vezeti, majd utána tölti csak a ciszternába.
De már nem tudom merre láttam :(.

[Doom]

.

[Scabiosa]

A vizet mi forraljuk. Állni hagyás után leülepszik a nagyobb méretû szennyezõdés, nem kell szûrni, az alja leöntõvíz lesz. Télen ez egyszerûbb, mert a sparhelten 60 litert is könnyedén fertõtleníteni tudunk hõvel. Üvegekben, mûanyag palackokban lehet tárolni, kevésbé finnyásoknak meg nagy lábasokban, jól lefedve. A fõzõvizet külön nem szoktam kezelni.
Az esõvízhez manapság nem sok gusztusom van, nem tudom, minek köszönhetõ (talán a repülõgépeknek, chemtraileknek), de a tetõrõl lefolyt víz olyan olajos, hogy még öntözni sem sok kedvem van vele.
Ivásra azt preferálom, ha a közösségek források közelében telepednek meg, és onnan hordják a vizet. Olvastam, hogy régen (mert akkor sem tartották ihatónak a kutak, patakok vizét sok heyen) a fákat csapolták meg, azok nedvét itták, illetve a bort és a gyümölcsöket részesítették elõnyben szomjoltásra.

[Zacskóbicska]

A vizet mi forraljuk. Állni hagyás után leülepszik a nagyobb méretû szennyezõdés, nem kell szûrni, az alja leöntõvíz lesz. Télen ez egyszerûbb, mert a sparhelten 60 litert is könnyedén fertõtleníteni tudunk hõvel. Üvegekben, mûanyag palackokban lehet tárolni, kevésbé finnyásoknak meg nagy lábasokban, jól lefedve. A fõzõvizet külön nem szoktam kezelni.
Az esõvízhez manapság nem sok gusztusom van, nem tudom, minek köszönhetõ (talán a repülõgépeknek, chemtraileknek), de a tetõrõl lefolyt víz olyan olajos, hogy még öntözni sem sok kedvem van vele.
Ivásra azt preferálom, ha a közösségek források közelében telepednek meg, és onnan hordják a vizet. Olvastam, hogy régen (mert akkor sem tartották ihatónak a kutak, patakok vizét sok heyen) a fákat csapolták meg, azok nedvét itták, illetve a bort és a gyümölcsöket részesítették elõnyben szomjoltásra.

Biztonságos és célravezetõ megoldás. Engem nagyon érdekel, hogyan olajos az esõvíz? Hogy tapasztalod ezt?

[Scabiosa]

Hát úgy, hogy az összegyûlt víz tetején úszik egy szivárványos réteg, ami nem nagyon akaródzik elegyedni a vízzel. :) Ráadásul hajlamos hártyát képezni annak a falán, amivel csak érintkezik...

[Zacskóbicska]

Az egyik valóban olajszerû. Mivel van fedve a tetõ? Nem származhat az esõvíz gyûjtõ szennyezõdéseibõl az olaj?

Wannabe, az szerintem a levegõbõl kimosott por, vagy korom lehet, ami feketés foltot hagy. Az én környezetemben az esõvízbõl rendszerint csak por ülepedik le, olajost és kormosat még nem tapasztaltam. Igaz, olyan nagyon nem is figyeltem (eddig). Eztán majd foglalkozni fogok ezzel a kérdéssel alaposabban. Nem mintha használnám az esõvizet, tervben sem szerepel, de a jelenség, amit írtatok, roppant mód figyelemre méltó, mert nem tudom, ez az "áldás" mit eredményez.

[Pityubá]

Esetleg származhat az olajos izé bitumenzsindelyes tetõfedésbõl ?

[Zacskóbicska]

Esetleg származhat az olajos izé bitumenzsindelyes tetõfedésbõl ?

Én ilyesmire gyanakszom.

[Scabiosa]

Pedig nem jött be. :D Kerámia cserepes a tetõnk, azon túl csak a fém csatornával érintkezik a víz. A hordó is új volt, tehát onnan sem származhat a szennyezõdés.

[Zacskóbicska]

OK. Akkor megkérlek rá, hogy egy szép tiszta, literes, sötét üvegbe tegyél el légy szíves ebbõl, aztán zárd le. Ha összejött, majd írom, mit csinálj vele.

[Pityubá]

Pedig nem jött be. :D Kerámia cserepes a tetõnk, azon túl csak a fém csatornával érintkezik a víz. A hordó is új volt, tehát onnan sem származhat a szennyezõdés.
Hihh jó kis fejtörõt adtál fel, kíváncsian várom a fejleményeket. (biológiai, vagy kémiai a cucc) :)

[Scabiosa]

Megvan a minta, bár nem sötét üvegben, ugyanis az nem volt. Alufóliával körbetekerhetem, ha ez számít. Mik a teendõk? :)

[Zacskóbicska]

Megvan a minta, bár nem sötét üvegben, ugyanis az nem volt. Alufóliával körbetekerhetem, ha ez számít. Mik a teendõk? :)

Milyen vastag az elkülönült, úszó anyag a víz tetején? Azért kérdezem, mert valamilyen módon el kell(ene) majd választani a víztõl.

[Zacskóbicska]

Az én "mintám" felett nincs más, csak az égbolt, onnan jön egyenesen. :) És a fekete cucc olajos. (Akár olajos korom is lehet.)

Ez attól van, ami kutatásokkal alátámasztott tény,ami a budapestieket és nagyvárosi lakókat megkülönbözteti a vidékiektõl. Ti. a nagyvárosi lakosoknak fekete fika van az orrukban, míg a vidékieknek inkább zöldes. (Tudod, a zöldövezet hatása).

[Zacskóbicska]

Megvan a minta, bár nem sötét üvegben, ugyanis az nem volt. Alufóliával körbetekerhetem, ha ez számít. Mik a teendõk? :)

Addig is tölts kb. egy decit egy pohárba. Keress egy tutira 100 százalék gyapjúból készült ruhát, majd húzz ki belõle egy vékony szálat. Nem kell sok, kb. 4-5 cm hosszú legyen. (Én a zoknimból szoktam ilyet.) Ezt tedd bele a vízbe és tegyél még bele egy késhegynyi citromsavat, vagy csavarj bele kis citromlét. Forrald fel. Nem kell fõzni, csak elsõ forrásig, majd vedd le a tûzrõl. Nézd meg a gyapjúszálat, majd írd le , tapasztalsz-e látható változást a gyapjúszálon és mi az.

[Lekvár]

Tiszteletem!
Hozzászólásom, lehet hogy felhördülést fog kiváltani...de mindegy.
A Rába partján lakom egy lepukkant parasztházban, a településen nincs csatornázás.
Az elsõ húzásom volt, a közmûvek felszámolásához, a víz kiköttetése.
Az udvarban van egy ásott kút, kb 4m-en van a vízszint, azt kitisztítva, kiszivattyúzva, egy búvárt leengedve a vízellátásom megoldva.
Mindenki azt kérdezi: bevizsgáltattad a vizet? A válaszom általában kimerül annyiban, hogy kóstold meg, szagold meg, nézz át rajta... A faluban 60-90 éves emberek isszák, és még élnek.
Azt mondom, ha fõleg teát iszol, akkor a bakteriális problémák nagy része kiküszöbölve (én több mint 5 éve iszom, és kiváló egészségnek örvendek)
Vízkérdésben szerintem az a fontos, hogy mindig nézd meg, hogyan viszonyul a fellelhetõ vízhez az ott élõ fauna. (Emberek, állatok, növények...) Ha fogyasztják és nincs 3 lábuk :), akkor te is ihatod. Figyeld az emésztésed,ha valamiféle kiválasztási problémád lesz (gyomorgörcs, híg széklet...), állj át a teára!
Nem véletlen hogy Afrikában minden háztartás egyik alapja a nagy teáskanna!

[JÓZSEF]

MINDENKINEK TUDOM AJÁNLANI VÍZTISZTITÁS CÉLBÓL , ÉS NEM CSAK, EZT A NAGYON PROFI OLDALT: http://tulelniatermeszetben.blog.hu/

[Zacskóbicska]

Tiszteletem!
Hozzászólásom, lehet hogy felhördülést fog kiváltani...de mindegy.
A Rába partján lakom egy lepukkant parasztházban, a településen nincs csatornázás.
Az elsõ húzásom volt, a közmûvek felszámolásához, a víz kiköttetése.
Az udvarban van egy ásott kút, kb 4m-en van a vízszint, azt kitisztítva, kiszivattyúzva, egy búvárt leengedve a vízellátásom megoldva.
Mindenki azt kérdezi: bevizsgáltattad a vizet? A válaszom általában kimerül annyiban, hogy kóstold meg, szagold meg, nézz át rajta... A faluban 60-90 éves emberek isszák, és még élnek.
Azt mondom, ha fõleg teát iszol, akkor a bakteriális problémák nagy része kiküszöbölve (én több mint 5 éve iszom, és kiváló egészségnek örvendek)
Vízkérdésben szerintem az a fontos, hogy mindig nézd meg, hogyan viszonyul a fellelhetõ vízhez az ott élõ fauna. (Emberek, állatok, növények...) Ha fogyasztják és nincs 3 lábuk :), akkor te is ihatod. Figyeld az emésztésed,ha valamiféle kiválasztási problémád lesz (gyomorgörcs, híg széklet...), állj át a teára!
Nem véletlen hogy Afrikában minden háztartás egyik alapja a nagy teáskanna!

Nincs ezzel semmi gond, Magyarország területén a vizek túlnyomó többsége közvetlen fogyasztásra alkalmas. Lehet, hogy kissé több benne a nitrát, mint a vonatkozó határérték, de ez felnõtteknél nem okoz gondot. (Olvastam egy angol tanulmányt, mely szerint jobb, ha van a vízben nitrát, mintha nem lenne...) Az élettér vizéhez hozzászokik a fogyasztója. Amennyiben vendégek jönnek, fõként a kisgyerekek, javaslom, nekik vegyél ásványvizet.

[Lekvár]

Csak két képet tennék fel... hogy mennyire komolyan gondolom a "tisztítatlan" víz fogyasztását.
A konyhafülke közvetlen norton kúttal való vízellátása a munkaasztal alatt.
Egy gáz van vele, hogy egy-két liter vizet ki kell nyomni pocsékba, mert a munkahenger vasból van, és az elején vasas víz jön belõle.
Tavasszal remélhetõleg készítek egy rozsdamentes munkahengert. Addig megfelel... :)

[kori101]

Ivóvíz tárolásra IBC tartály helyett ajánlom figyelmetekbe a bortartályt. Ezek üvegszálas anyagból készülnek, ha kell könnyen javítható, UV álló , 1000-3000 literesek , be lehet menni a tartály belsejébe, ha tisztítani kell. IBC-nél ez nem megoldható, ha bealgásodik-bezöldül a tartály nem tudod kitisztítani. Több csap van rajtuk, könnyen engedhetõ belõle a folyadék. Elõéletük ellenõrizhetõ, ezekben nem tárolnak vegyszereket, valószínû csak bor volt bennük korábban. Hátránya hogy drágább. Pl:
http://olx.hu/hirdetes/bortartaly-ID1dXPP.html#9131141304
Üdv!

[Laci]

Van ötletetek könnyen javítható mechanikus szivattyúra ( kézi erõvel mûködtethetõ ) ? Vagy amit házilag el lehet készíteni ? 12-13 méter mélyrõl kellene felszívnia a vizet . CSak kis átmérõjû slagot tudok leengedni .

[mzperiksz]

Norton kút vagy inercia szivattyú?

Van ötletetek könnyen javítható mechanikus szivattyúra ( kézi erõvel mûködtethetõ ) ? Vagy amit házilag el lehet készíteni ? 12-13 méter mélyrõl kellene felszívnia a vizet . CSak kis átmérõjû slagot tudok leengedni .

[Lekvár]

Van ötletetek könnyen javítható mechanikus szivattyúra ( kézi erõvel mûködtethetõ ) ? Vagy amit házilag el lehet készíteni ? 12-13 méter mélyrõl kellene felszívnia a vizet . CSak kis átmérõjû slagot tudok leengedni .

Mit jelent a "kis átmérõjû slag"? Hány collos a béléscsõ?
A hétköznapi norton necces ezen a szívásmélységen, én ugyan azt használok (van több is), de csak 4m mélységrõl.
Az inercia szivattyú esetleg alternatíva...(Errõl azonban sajnos nincs személyes tapasztalatom... :(
Tipp: 12V-os kis átmérõjû búvárt se tudsz leengedni?

[kori101]

A szivattyúk maximális elméleti szívómagassága 10 m. Gyakorlatban 8-9 max. Ha mélyebb a vízszint akkor vagy a szivattyút kell lesüllyeszteni, vagy búvárszivatyú kell, ami a vízet már "nyomja", így több tíz méterrõl is mûködik. Nekem egy sima 5 ezer forintos membrános szivattyúm van, 12 méter a kútban a vizszint és 1/2 colos csõ van rajta(a gyári 3/4col lenne). Viszont ezek a szivattyúk nem szeretik ha leszûkítik a kimenõ ágat, de nekem szerencsére 5 éve mûködik. Ha Neked csak a csõ fér le és a szivattyú nem, akkor max egy aknát tudsz ásni a kút mellé, hogy csökkentsd a szintkülönbséget, ami nem lehet több 8-9 méternél. Pl. az Én kutam mellett van egy 4 méter mély akna, mert annak ideján mikor ásták a kutat, nem volt még elérhetõ búvárszivattyú, ezért lesüllyesztették a szivattyút.

[Lekvár]

A szivattyúk maximális elméleti szívómagassága 10 m. Gyakorlatban 8-9 max. Ha mélyebb a vízszint akkor vagy a szivattyút kell lesüllyeszteni, vagy búvárszivatyú kell, ami a vízet már "nyomja", így több tíz méterrõl is mûködik. Nekem egy sima 5 ezer forintos membrános szivattyúm van, 12 méter a kútban a vizszint és 1/2 colos csõ van rajta(a gyári 3/4col lenne). Viszont ezek a szivattyúk nem szeretik ha leszûkítik a kimenõ ágat, de nekem szerencsére 5 éve mûködik. Ha Neked csak a csõ fér le és a szivattyú nem, akkor max egy aknát tudsz ásni a kút mellé, hogy csökkentsd a szintkülönbséget, ami nem lehet több 8-9 méternél. Pl. az Én kutam mellett van egy 4 méter mély akna, mert annak ideján mikor ásták a kutat, nem volt még elérhetõ búvárszivattyú, ezért lesüllyesztették a szivattyút.


Az hogy egy norton milyen szívásmélységgel rendelkezik (bizonyos határokon belül) azt a szívócsõ átmérõje és a munkahenger tömítettsége szabja meg.
Minden pumpáláskor az erõkar egyik végén a felemelt víz súlya, a másik végén a mi húzóerõnk dolgozik.
Norton kutaknál "általában" gyárilag 5/4 collos a becsatlakozó csõ átmérõje, és ehhez az átmérõjû vízoszlop súlyához számítják a maximális szívásmélységet.
Ha csökkentjük a szívócsõ átmérõjét, csökken a felhúzott víz súlya és növelhetõ a szívásmélység. Persze a csõ átmérõje nem csökkenthetõ a végtelenségig :) hiszen a pumpa egyre lassabban és problémásabban szívja a vizet. Valójában 3/4 coll alá nem érdemes menni, de a 12-13m szívásmélység szerintem elérhetõ, jól tömített kútnál.
Mivel ilyen mélységbõl nem próbáltam szivattyúzni (8m volt a max), kérdezném hogy Te próbáltad és nem jött össze? Minden érdekel norton témában!

A mellé ásott akna nagyon jó ötlet, már csak azért is, mert nem fagy el a kútfej...

[szfenikus]

A folyadékoszlop 9-10 méter körül megszakad, ez az elméleti határa a szívásmélységnek (mindenféle dugattyús és örvényes szivattyúra érvényes, persze vannak kivételek...). Ha ettõl mélyebbrõl kellene szívni a vizet, hát az nem fog menni...a folyadékoszlopot valójában a nyomáskülönbség kényszeríti bele a csõbe. Amennyiben a Norton-rendszerrel mélyebbrõl akarunk vizet felhúzni, akkor bizony közelebb kell vinni a Norton-dugattyúját a kút üzemi vízszintjéhez...

[Laci]

Most egy 2 zoll-os slag van lent csavarszivattyúval , az mûködik . Ez mellé szeretnék betenni valamit áramszünetes idõszak esetére , ami simán kézzel mûködtethetõ , a béléscsõ 200-as , de benne van a 2" slag , elektromos kábel , tartókábelezés , az egész középre beállítva , ezt nem bolygatnám meg .

[kori101]

Most egy 2 zoll-os slag van lent csavarszivattyúval , az mûködik . Ez mellé szeretnék betenni valamit áramszünetes idõszak esetére , ami simán kézzel mûködtethetõ , a béléscsõ 200-as , de benne van a 2" slag , elektromos kábel , tartókábelezés , az egész középre beállítva , ezt nem bolygatnám meg .

Igen, a csavarszivattyú felnyomja Neked a vizet 12 méterrõl simán, de ha szívni szeretnél vizet , norton kúttal vagy elektromos szivattyúval is max 9m-rõl tudod. Én még nem próbáltam ilyen mélyrõl, nincs benne tapasztalatom, de a gyártó is ezt a mélységet adja meg max. Tehát ahogy elõttem is írták, vagy lesûllyeszted a szivattyút vagy esetleg aggregátoros megoldás jöhet szóba áramszünet esetén. Léteznek olyan elektromos szivattyúk amikhez van kézi pumpa is. Aggregátorral fejlesztett áramot pedig nem csak a szivattyúhoz tudod használni , viszont ez drágább megoldás lesz, mint egy kézi pumpa, amire gondoltál.

[Lekvár]

A folyadékoszlop 9-10 méter körül megszakad, ez az elméleti határa a szívásmélységnek (mindenféle dugattyús és örvényes szivattyúra érvényes, persze vannak kivételek...). Ha ettõl mélyebbrõl kellene szívni a vizet, hát az nem fog menni...a folyadékoszlopot valójában a nyomáskülönbség kényszeríti bele a csõbe. Amennyiben a Norton-rendszerrel mélyebbrõl akarunk vizet felhúzni, akkor bizony közelebb kell vinni a Norton-dugattyúját a kút üzemi vízszintjéhez...

Sajnos elektronikai mûszerész vagyok... nem kristálytiszta számomra a folyadékoszlop megszakadása, mi megy a folyadék helyére- és honnan, vagy összeroppantja a csövet, vagy nem bírom megemelni...? Világosítsatok fel, legyetek szívesek.
Köszönöm.

[Pityubá]

Sajnos elektronikai mûszerész vagyok... nem kristálytiszta számomra a folyadékoszlop megszakadása, mi megy a folyadék helyére- és honnan, vagy összeroppantja a csövet, vagy nem bírom megemelni...? Világosítsatok fel, legyetek szívesek.
Köszönöm.
OK mindjárt megérted, ha mûanyag fecskendõbe (tû nélkül) 1 cm3 vizet szívsz levegõ nélkül.
És befogod a lyukat, majd másik kezeddel kihúzod a dugattyút láss csodát a víz felforr, a vízgõz már nem is szivattyúzható.
Hát ez történik a túl magas vízoszloppal. Kavitációnak hívják ezt a jelenséget, ugyanis a víz nem nyomható össze, de széthúzható. :)

[Zacskóbicska]

A víz kitermelésénél ha szívod (szivattyúval kifelé a kútból), akkor a gyakorlatban 7 m szívó teljesítményt használhatsz, vagyis a szívó szivattyú nem lehet magasabban a vízszint felett 7 m-nél. Ha ennél mélyebben van a víz, búvárszivattyú kell, ami alulról, a vízbe érve nyomja fel a vizet neked. Ezeknél 70-150 m emelõmagasság simán elérhetõ nagy anyagi ráfordítás nélkül. De mint írtam, itt nem a szívómagasság, hanem az emelõmagasság számít. Ha a vízhasználatod sokrétû, napi alkalmazású, akkor ide mindenképpen centrifugál szivattyú kell, ami nem szívó, hanem nyomó üzemmódban dolgozik, vagyis búvár centrifugál!

[szfenikus]

OK mindjárt megérted, ha mûanyag fecskendõbe (tû nélkül) 1 cm3 vizet szívsz levegõ nélkül.
És befogod a lyukat, majd másik kezeddel kihúzod a dugattyút láss csodát a víz felforr, a vízgõz már nem is szivattyúzható.
Hát ez történik a túl magas vízoszloppal. Kavitációnak hívják ezt a jelenséget, ugyanis a víz nem nyomható össze, de széthúzható. :)

Ha már Pityubá fel merte hozni a kavitáció jelenségét akkor folytatnám...
A légköri nyomás a talaj közelében mérve 1 bar, 1 bar tud megtartani durván 9-10 méter vízoszlopot. Szivattyúk esetében ez az érték kisebb, mert a folyadék - és a csõfal súrlódása miatt kevesebb lesz az elméleti szívómélység.
Minél magasabbra mész, annál alacsonyabb a légköri nyomás (annál kisebb vízoszlopot tud megtartani) és nem 100 Celsius fokon forr fel a víz..
A szivattyút vidd olyan közel a vízhez amennyire csak tudod. Mondjuk legjobb lenne NA125-ös vagy ettõl nagyobb átmérõjû csõkút, amibe csõbúvár szivattyút helyezel. Ennek a szivattyúnak csak nyomóoldala van.

[Lekvár]

Köszönöm mindõtöknek a felvilágosítást.
Azzal tisztában voltam, hogy a víz alacsony nyomáson kisebb hõmérsékleten forr, de az általatok leírt jelenség fehér folt volt a tudástáramban.
Hogy így visszagondolok, injekciós fecskendõt már dobtam ki azért mer nem tudtam hol ereszt. Erõs szívásnál úgy láttam mintha levegõt is szívott volna... :(
Az ember mindig tanul valamit.

[Vietnamiveteran]

Na ha már ennyi tudósember összejött itt kérdeznék én is valamit .:) Van egy 43 méter mély fúrt kutam , nagyon régóta agyalok azon ,hogy elektromosság nélkül ,ha egyszer beüt a crach hogy lehet felhozni a vizet ilyen mélységbõl .Mindezt úgy ,hogy nem vagyok egy MacGyver :) Stabil 12 volt egyenáramot tudok elõállítani szélenergiával de az kevés ide szerintem .

[MacIver]

Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?
Ez egyben Vietnamiveteran kérdésre is válasz lenne.
Nem feltétlenül elméletre lennék kíváncsi.

[Pityubá]

Valamelyik topikban írtam régebben a hosszúkás, fenekén súlyszeleppel ellátott csõkút vödörrõl. Sajna nem találom a Hsz.-emet.
Tehát van megoldás a nagyobb mélységrõl való kézi vízkivételre.
Ha valaki tudja hova írtam linkelje be ide. :rolleyes:

Nortonkút nem szív fel 43 méterrõl, max 9 méterrõl.

[mmilan21]

Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?

Az lehet hogy 43 méter mély a kút, de a vízszint biztos hogy magasabban van, mondjuk 7m-es mélységben. Habár ez attól is függ, hogy milyen vízérbõl/vízrétegbõl nyeri az vízutánpótlást.

[mmilan21]

Egyébként technikailag megoldható az, hogy 43 méteres mélységbõl vizet emelj fel a talajszint fölé, ahogy Pityubá is írta.

[nomad]

Valamelyik topikban írtam régebben a hosszúkás, fenekén súlyszeleppel ellátott csõkút vödörrõl. Sajna nem találom a Hsz.-emet.
Tehát van megoldás a nagyobb mélységrõl való kézi vízkivételre.
Ha valaki tudja hova írtam linkelje be ide. :rolleyes:

Nortonkút nem szív fel 43 méterrõl, max 9 méterrõl. Itt van:) http://sajatkezuleg.blog.hu/2012/10/28/viznyeres_egyszeru_modszerekkel_a_fenekszelepes_vo dor

[fater.lajos]

Én a fúrt kútba szükségmegoldásnak szelepes benzinlopó csövet (illetve inkább a szelepét) és fél collos locsolócsövet tennék. Csak fel-le rázogatni kell, és jön a víz a nyugalmi vízszint alól. A nyugalmi vízszint alá jelentõsen be kell ereszteni a csövet.
A vödrös megoldás biztos mûködik, de szerintem ahhoz súlyemelõ kell. A csövest egy átlag felnõtt nõ is elbírja.
A mellékelt cikkben a béléscsõbe beleférõ víznyerõ eszközrõl ír. Felénk a magánkutaknál a béléscsõ általában olyan átmérõjû, hogy abba a dömötör-szelepet se tudod beletenni. Szóval, én azt gyanítom, hogy a blog szerzõje valahol, valamit olvasott és az írást honosította. Kipróbálás nélkül...
Az eredet valószínûleg a Néprajzi Lexikon (prepper alapmû).
"Az alföldi járgányos vízemelõ, mely eredetileg a német kertészek felszereléséhez tartozott, a 20. sz.-ban Kecskemét és Nagykõrös zöldségtermesztõ gazdaságaiban terjedt el. A 10–20 m mélységû kútból 2 db, egyenként 120 literes fenékszelepes vasvödör emeli ki a vizet. A vödröket vaslánc mozgatja, amely orsóról csavarodik le és fel. A szerkezetet egyetlen ló mûködteti. A kút mélységétõl függõen a ló többször körbe forgatja az orsót az egyik irányba, ezalatt a vízzel telt egyik vödör eléri a felszínt és kiürül az öntözõ medencébe vagy fõcsatornába, a másik elmerül a vízben. Ekkor a ló megfordul és ellenkezõ irányban forgatja az orsót, a vödrök mozgási iránya fordított lesz. – Az 1930-as években a bolgárkereket és a járgányos vízemelõt fokozatosan fölváltották a benzinmotorral hajtott vízkiemelõk. Az öntözés technikája a szórványos locsolás kivételével hazánk kisparaszti gazdaságaiban az árasztás volt. A bolgárkertészek nyomán alacsony gátakkal körülvett ágyásokba engedik a vizet, majd néhány perc múlva újabb kapavágásokkal a következõ ágyásba vezetik."

[mmilan21]

Én a fúrt kútba szükségmegoldásnak szelepes benzinlopó csövet (illetve inkább a szelepét) és fél collos locsolócsövet tennék. Csak fel-le rázogatni kell, és jön a víz a nyugalmi vízszint alól. A nyugalmi vízszint alá jelentõsen be kell ereszteni a csövet. [/I]

Nem tudom milyen fajta az a benzinlopó csõ, de az enyém nem szív fel olyan mélyrõl (nem arra tervezték). A golyó mellett engedi vissza lassan a vizet.
Az egészet a golyó tehetetlensége mûködteti és szerintem már 3-4 méteres vízoszlop is problémás lehet vele. Mert magát a vízoszlopot is mozgatnod kellene, hogy a golyó beengedje a következõ adag vizet.
Próbáltam már másfél méter magasra felszivattyúzni vizet vele, de minél magasabban van a víz, annál nehezebb szivattyúzni vele.

A dugattyús (elven mûködõ) szivattyúk a legjobbak szivattyúzásra, ennyit tudok biztosan a szakmámból kifolyólag is.
Ennél már csak a levegõbenyomásos technika a hatékonyabb, de az már kompresszorral mûködik.

[raktaros]

Én a fúrt kútba szükségmegoldásnak szelepes benzinlopó csövet (illetve inkább a szelepét) és fél collos locsolócsövet tennék. Csak fel-le rázogatni kell, és jön a víz a nyugalmi vízszint alól. A nyugalmi vízszint alá jelentõsen be kell ereszteni a csövet.
A vödrös megoldás biztos mûködik, de szerintem ahhoz súlyemelõ kell. A csövest egy átlag felnõtt nõ is elbírja.


40 méter, vízzel teli csövet emelgetni könnyebb mint a vödör vizet felhúzni?
Az utóbbi eléggé bevált ásott kutaknál.

[Vietnamiveteran]

Ezek szerint áram nélkül szomjan halok :)

[bel]

Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?
Ez egyben Vietnamiveteran kérdésre is válasz lenne.
Nem feltétlenül elméletre lennék kíváncsi.

Szia,

Pedig szerintem ebben az esetben igencsak hasznos az elmeleti valasz: norton kuttal elmeleteben sem lehet 10 m-nel magasabbra szivni a vizet.
Tehat teljesen mindegy, milyen eros ember, milyen erokarral, milyen minosegben gyartott norton kutat probal hasznalni, se 43 meterrol es 13 meterrol nem fog mukodni.

Az peldaul egy erdekes gyakorlati kerdes, hogy egy adott minosegu kuttal milyen erovel lehet felszivni 8 meterre a vizet (es hogy egyaltalan lehetseges-e); hiszen erre a fenti elmelet nem ad valaszt.

Bel

[Pityubá]

Ezek szerint áram nélkül szomjan halok :)
Dehogy halsz szomjan, áram nélkül is lehet sört inni.
Hoppsz ha kiürült a sörösüveg leengeded madzagon és vizet húzol fel benne, az csak belefér a csõkútba.:D

Ne csak vicc legyen a hozzászólásomban, lehet a vödör aljába venni/készíteni fenékszelepet, a képen pont fordítva, az alja látható.
Csõ közé építhetõ fém visszacsapó szelep NA100 (http://mennyiazara.hu/vasarlas/cso-koze-epitheto-fem-visszacsapo-szelep-na100) 1905 Ft

http://static.mennyiazara.hu/system/cw/photo/file/000/008/449/small_cso-koze-epitheto-fem-visszacsapo-szelep-na100.jpg

Remélem ezzel tudtam néktek segíteni, és kipróbálásra kerül a rég elfeledett csõkút vödör.
Én 1 méter hosszú esõcsatorna csõbõl készíteném a vödröt, az aljába be lehet ragasztani/forrasztani a szelepet.

[fater.lajos]

40 méter, vízzel teli csövet emelgetni könnyebb mint a vödör vizet felhúzni?
Az utóbbi eléggé bevált ásott kutaknál.

Ott fúrt kútról írtak. Abba a vedér nehezen megy be... Bár ha apróra vágod...:D

A locsolótömlõbõl nem kell negyven méter. Hat hét méteren szokott a legmélyebb nyugalmi vízszint lenni. Oda elég tíz méter! Én a szivattyúmat is ilyen fenékszeleppel felrázom módszerrel légtelenítem.

Vietnamiveteran!
Raktározz! Vizet! :haha:

[Vietnamiveteran]

" Vietnamiveteran!
Raktározz! Vizet! "

itt van a raktár ,csináltam egy nagy lavórt csak nem egy szentkirályi minõség :)

4711

4712

4713

4714

4715

[raktaros]

Ott fúrt kútról írtak. Abba a vedér nehezen megy be... Bár ha apróra vágod...:D

A locsolótömlõbõl nem kell negyven méter. Hat hét méteren szokott a legmélyebb nyugalmi vízszint lenni. Oda elég tíz méter! Én a szivattyúmat is ilyen fenékszeleppel felrázom módszerrel légtelenítem.

Vietnamiveteran!
Raktározz! Vizet! :haha:

Igaz. Gondoltam egyértelmû hogy olyannal kell használni ami belefér. De Pityúbá részletezte a szelepes vödröt.

[törölt tag -gl]

Sziasztok!
Itt egyértelmû leírást adnak a víz tisztításáról, bár elsõsorban esõvízrõl beszélünk:
http://www.eautarcie.org/hu/03h.html
Sima szûrõházba kell tenni 10"-os filtereket.

[Lekvár]

Talán ez is a csináld magad-vízönellátáshoz tartozik...
A feleségem mondta valamikor: "A civilizáció egy jó dolgot hozott, ez a mosógép -a többit megette a fene...!"
Ez férfiszemmel nézve, furcsának tûnhet, de aki már próbálta kimosni a "koszos göncét", rájön hogy nem olyan egyszerû.
Én mondjuk tudok árnyaltan fogalmazni, hogy mikor koszos valami: SOHA. Feleségem azt mondja: "Téged megenne a kosz, ha én nem lennék... (persze túloz :), vagy "Ha nem veszed le azt a ruhát, levágom rólad..." (erõsen túloz :). Elõfordult, hogy a szennyes tartóból visszavettem egy kevésbé koszos, mondhatni tiszta ruhát, amikor észrevette: leszedte rólam, megtaposta és megköpködte nehogy visszakerüljön a körforgásba...
Férfitársaim, hallgassátok a sirámaimat együtt érzõ lelkülettel. :)

Amikor kiköltöztünk ide a faluba, még volt vezetékes víz, aztán kiköttettem... Az általunk használt mosógép sajnos igényelte a vezetékes vizet, mert ugye az ember ezt kihagyja a számításból.
Kénytelen voltam megoldani a problémát, mert nem koszosodhattam meg kedvemre... Nem akartam házi vízmûvet üzemeltetni, és még egy nyûgöt a nyakamba venni.

Megoldás ha csak 220V-os elektromos hálózatod van, és automata mosógépet akarsz használni:
- A mosógépnek célszerû felültöltõsnek lennie. /Én is elcseréltem az elöltöltõs gépet, egy felültöltõs whirpool mosógépre./
- A közelben kútnak kell lennie, hogy a búvárszivattyút legyen mibe beleengedni.
- A mosógépet minimálisan át kell alakítani: /villanyos emberek érteni fogják/ a víz beeresztõszelep feszültsége egy 220V-os relét húz meg, a relé kontaktusai feszültséget adnak a gép burkolatán elhelyezett aljzatnak, ide dugom a búvárszivattyú dugóját..
A mosógép tetejét át kell alakítani a vastagabb vízcsõ fogadásához, mert a régi vízbeeresztõ kicsi átmérõjû, és lefojtja a búvárt, necces hogy leég. Ezeket a dolgokat képekkel illusztrálom,
mert nehéz elképzelni...
- A házból három "vezeték" megy ki: vízcsõ be, vízcsõ ki, villanyvezeték a búvárhoz.

Valahogy így. Ha valakinek kérdése van, szívesen válaszolok. Két éve mosunk ezzel a módszerrel, és mindig van tiszta gatyám... :)

47354736473447324733

[Mizu]

Jó a rendszer, gratula a megépítéséhez!

Egy német "Öko" családnál voltam egyszer vendégségben.
A család 900 liter forró vízzel rendelkezett nap mint nap a napkollektorokból.
Javasoltam a gazdának, hogy a forró vizet a mosógépre kösse rá a hideg-oldalra egy egyszerû termosztátos szerelvényen keresztül.
Segítettem megépíteni neki, ami fél nap alatt megvolt. Innentõl nem volt áram fogyasztása a mosógép fûtésre, csak a forgatás fogyasztott! :)
Esetleg ha valami ilyesmiben gondolkozol az is energiát spórolhatna meg nektek..
Akarom még ezzel mondani, hogy a magyar emberek nagyon találékonyak.... :thumbup

[Lekvár]

Jó a rendszer, gratula a megépítéséhez!

Egy német "Öko" családnál voltam egyszer vendégségben.
A család 900 liter forró vízzel rendelkezett nap mint nap a napkollektorokból.
Javasoltam a gazdának, hogy a forró vizet a mosógépre kösse rá a hideg-oldalra egy egyszerû termosztátos szerelvényen keresztül.
Segítettem megépíteni neki, ami fél nap alatt megvolt. Innentõl nem volt áram fogyasztása a mosógép fûtésre, csak a forgatás fogyasztott! :)
Esetleg ha valami ilyesmiben gondolkozol az is energiát spórolhatna meg nektek..
Akarom még ezzel mondani, hogy a magyar emberek nagyon találékonyak.... :thumbup

Igen, ezen már én is gondolkodtam, de sajnos ez egy "hidegvizes" modell. A következõ már hideg-meleg vizes lesz. :)

Más: sikerült több AC pumpát (üzemanyagszivattyút) szereznem a vasteleprõl, bezúzásra váró kocsik üzemanyagtankjából bontottam.
A lényeg hogy 12V-ról megy, és szemétnek számít, kicsi az átmérõje...
KÉRDÉSEM: Próbált ilyen pumpával valaki vizet szivattyúzni? Ha igen, milyen tapasztalatai vannak? Kipróbáltam, nyomja mint a veszedelem, de üzemszerûen mûködtethetõ...?

[törölt tag -gl]

Jó a rendszer, gratula a megépítéséhez!

Egy német "Öko" családnál voltam egyszer vendégségben.
A család 900 liter forró vízzel rendelkezett nap mint nap a napkollektorokból.
Javasoltam a gazdának, hogy a forró vizet a mosógépre kösse rá a hideg-oldalra egy egyszerû termosztátos szerelvényen keresztül.
Segítettem megépíteni neki, ami fél nap alatt megvolt. Innentõl nem volt áram fogyasztása a mosógép fûtésre, csak a forgatás fogyasztott! :)
Esetleg ha valami ilyesmiben gondolkozol az is energiát spórolhatna meg nektek..
Akarom még ezzel mondani, hogy a magyar emberek nagyon találékonyak.... :thumbup

Mosáshoz egyébként jobb az esõvíz, mert sokkal lágyabb, kevesebb mosószer is elég lehet (akár 50-80%-al kevesebb)
A keverõszelep jó ötlet nagyon, de hány fokos vizet érdemes a mosógépnek adni? (40?)

Jó lehet ez a szelep?
http://www.aliexpress.com/item/Free-Shipping-Brass-thermostatic-valve-temperature-mixing-valve-solar-water-heater-valve-parts-thermostatic-mixer-shower/1840400263.html

Öblítéshez nem fölösleges a melegvíz? Azt nem kell/ lehet kizárni valahogy?

[Mizu]

Mosáshoz egyébként jobb az esõvíz, mert sokkal lágyabb, kevesebb mosószer is elég lehet (akár 50-80%-al kevesebb)
A keverõszelep jó ötlet nagyon, de hány fokos vizet érdemes a mosógépnek adni? (40?)

Jó lehet ez a szelep?
http://www.aliexpress.com/item/Free-Shipping-Brass-thermostatic-valve-temperature-mixing-valve-solar-water-heater-valve-parts-thermostatic-mixer-shower/1840400263.html

Öblítéshez nem fölösleges a melegvíz? Azt nem kell/ lehet kizárni valahogy?

Az asszonyok jobban tudják a fokokat (egyébként minden ruha címkébe bele van nyomtatva, de szerintem akkor is az asszonyokra kell hallgatni :D )

Az a szelep egy kiváló termosztátos keverõszelepnek néz ki! :thumbup
A rákötött hideg és meleg vizet úgy keveri, hogy a kijövetel már a beállított hõfokon van! (el is mentem a linket, mert a kb 6000 Ft jó ár érte)

Ha a nap ingyen melegíti a vizet, vagy egy kevéske fával felfûtött bojlernyi áll a rendelkezésedre, akkor meleg-vizes öblítésed nem is túlzó :)
Ha nagyon zavar a dolog, akkor a programkapcsolón az öblítésnél rábuherálsz egy leágazást, ami egy egyszerû elektromos szelepeken keresztül zárja a meleg vizet és a hideget engedi rá a mosógépre...

[törölt tag -gl]

Az asszonyok jobban tudják a fokokat (egyébként minden ruha címkébe bele van nyomtatva, de szerintem akkor is az asszonyokra kell hallgatni :D )

Az a szelep egy kiváló termosztátos keverõszelepnek néz ki! :thumbup
A rákötött hideg és meleg vizet úgy keveri, hogy a kijövetel már a beállított hõfokon van! (el is mentem a linket, mert a kb 6000 Ft jó ár érte)

Ha a nap ingyen melegíti a vizet, vagy egy kevéske fával felfûtött bojlernyi áll a rendelkezésedre, akkor meleg-vizes öblítésed nem is túlzó :)
Ha nagyon zavar a dolog, akkor a programkapcsolón az öblítésnél rábuherálsz egy leágazást, ami egy egyszerû elektromos szelepeken keresztül zárja a meleg vizet és a hideget engedi rá a mosógépre...

Igen, épp pár órája olvastam egy megoldást, hogy egy egyszerû mágnesszeleppel le lehet záratni a melegvizet, érdemes a szelepet idõzíteni és a mosógéphez igazítani, hogy öblítés idejére már le legyen kapcsolva.

Ezt az oldalt meg (ha nem ismernéd) kifejezetten ajánlom. Megbízható, ingyenes a szállítás, és sok okos dolog fellelhetõ innen. (pumpák, szelepek, csapok, lényegében szinte bármi)

[törölt tag -gl]

Ez még olcsóbb, elméletileg bírja a meleget is :)
http://www.aliexpress.com/item/Brass-valve-core-Thermostatic-Mixing-Valve-Adjust-the-Mixing-Water-Temperature-Thermostatic-mixer-solar-water/32249018989.html

a már árról beszélünk. Ha odaírják ezen az oldalon, hogy 95 fokig bírja, az általában úgy is van. (általában) Ha jól látom belül réz.
http://www.aliexpress.com/item/Free-Shipping-Brass-Thermostatic-Mixing-Valve-Adjust-the-Mixing-Water-Temperature-Thermostatic-mixer/1383687469.html
Ez az elõzõ darab valamivel olcsóbban :)

[Mizu]

Ezt az oldalt meg (ha nem ismernéd) kifejezetten ajánlom. Megbízható, ingyenes a szállítás, és sok okos dolog fellelhetõ innen. (pumpák, szelepek, csapok, lényegében szinte bármi)
:D Köszi!
Egy páran irkáltunk már véleményt róla (http://magyarprepperforum.org/showthread.php?128-https-login-aliexpress-com) ;)

[Yosihiro Sato]

Üdvözletem! Kútból való vízfelhozatalra szeretnék ötleteket kérni! A vödrös láncos megoldás oké valami olyanra gondoltam ami nem igényel emberi erõt és szivatyúk is jöhetnek meg mindenféle ragyogó ötlet! Köszönöm!

[Lekvár]

Üdvözletem! Kútból való vízfelhozatalra szeretnék ötleteket kérni! A vödrös láncos megoldás oké valami olyanra gondoltam ami nem igényel emberi erõt és szivatyúk is jöhetnek meg mindenféle ragyogó ötlet! Köszönöm!

Javaslom ennek a topicnak a tüzetes áttanulmányozását!
Sok okos dolgot fogsz találni, és a végén konkrétabban kérdezel...vagy nem is lesz kérdésed.
Én is sok dolgot tanultam innen.

[MAFELSZ]

A túlélés ötödik szintjén már nem lehet a ma meglévõ technológiákra építeni. Nekem is van " felhalmozva" több évre való vízszûrõ kapacitás, organikus, ökológiai háztartási termék, üzemanyag, étel, és egyéb, itt fel nem sorolható cucc... Ezzel együtt a végsõ célunk az, hogy ezen készletek elfogyása, elkopása, elromlása esetén is képesek legyünk fennmaradni. Természetesen ma a mai technológiai normák szerint élünk - mondjuk a környezetvédelem az jelenleg is fontos számunkra - de hobbiként , vagy ha tetszik játékként célul tûztük ki a 100 évvel ezelõtti, vagy még régebbi idõk szerinti életre való képesség megszerzését. Persze ha valaki hetekre, hónapokra, vagy néhány évre akar készletezni, akkor a víztisztítás alapvetõ fontosságú. Véleményem szerint egy olyan tisztító berendezés a legalkalmasabb erre, mely a vízbõl csak a szennyezõdéseket veszi ki, és az ásványokat nem..A visszasózás a ma is, a táplálékban gazdag idõben is kérdéses, és szegényes eredményt ad. nem beszélve arról, amikor a táplálékforrások is szegényesek. Az ásványokban szegény víz fogyasztása pedig számos egészségügyi problémát okoz. Persze attól függ, errõl kit kérdeztek. Ha egy RO elven mûködõ vízlágyító ügynököt, akkor õ azt mondja, a vízben lévõ ásványok nem fontosak. Ha táplálkozástudósokat, akkor azt, hogy fontos.A kérdés, melyik a hitelesebb. De én óva intek mindenkit, hosszú távra RO-s vízszûrõvel készüljön.
www.mafelsz.hu
www.quixafe.com
facebook/mafelsz
facebook/quixafe

[Mizu]

MAFELSZ !

Egy kicsit gépiesen reklámozod magatokat.
Vettem a fáradságot és megnéztem a honlapot.

Bocsi, de elég lehangoló.
Igazából mi a célotok? Az üzletet már látom, de ennyi lenne csupán??

[Doom]

100 évvel ezelõtti, vagy még régebbi idõk szerinti életre való képesség megszerzését. ..na akkor megint gondolkodjunk egy kicsit..mitõl koszos a víz,mitõl kell megtisztítanunk,hogy iható legyen??...na hát attól a mocsoktól amit mi magunk teszünk bele...az iparunkkal,a népességünkkel és attól,hogy vegyszereket,szemetet,természetidegen dolgokat hagyunk széjjel...
..az a gondolatmenet,hogy ha elfogy a készlet mi lesz?...ha nagy volt a baj akkor leállt az ipar,a mezõgazdaság,sok áldozat,kevés szemét...a természet meggyógyítja magát...aki túléli azt tiszta víz,bõséges hal és vadállomány várja majd...erre nem kell készülni..csak túlélni az elejét...ja és nem megülni a tojásokon...ha nem menni,kutatni...nem kell víztisztító ..meg kell keresni a tiszta vizet...van bõven..most azt iszom amit ma a forrásból hoztam haza...

[törölt tag -gl]

Egyet értek! :)
Legjobb lenne Új-Zélandra költözni, vagy valahova, az a baj, hogy már a nagy testvér mindent lát.

[törölt tag -gl]

Egyébként zöldeknél olvastam, hogy a koszos (akár szenny) víz idõvel elvileg letisztul. A kosz iszapként elfekszik az alján, lebontja a nap és a hasznos baktériumok.

[MAFELSZ]

MAFELSZ !

Egy kicsit gépiesen reklámozod magatokat.
Vettem a fáradságot és megnéztem a honlapot.

Bocsi, de elég lehangoló.
Igazából mi a célotok? Az üzletet már látom, de ennyi lenne csupán??


Szeva

Elmondtam a nem megalapozatlan véleményemet, vagy inkább ismeretemet..persze eléggé leegyszerûsítve a vízrõl, víztisztításról. Nem reklámoztam márkát, nem véletlenül. A MAFELSZ-nek a legkevésbé üzleti céljai vannak. A QUIXAFE-nak már inkább, de szerencsére mindannyiunknak már enélkül is jól mûködõ cégeink vannak, így ezt nevezzük inkább hobbinak. Aztán ha igazán beindul...ki tudja.... Eddig egy pénzes projektre kb 20 ingyenes tanácsadás jutott. Magyarország ilyen ország. Spúrr. Az emberek az ingyenlevest keresik inkább.. Ezzel semmi baj nincs, ezért is hoztuk létre a MAFELSZ-et. Ha idõm engedi, azt is beindítjuk. Szakembereket hívunk meg, kiállításokat, börzéket szervezünk, könyveket fordíttatunk, jelentetünk meg...van ezzel valami probléma?
Üdv

Norbert

[mossberg-operator]

Nem talaltam neki jobb helyet: https://m.youtube.com/watch?v=y8McbJ1t1LU

[yeahno]

Ehhez hasonló csináldmagad PVC vízpumpához vajon milyen itthon is kapható idomokat lehet használni?
Nem csinált valaki hasonlót?
https://www.youtube.com/watch?v=vaho7JSVS1I

[Ádám Csaba]

Tanyán van egy fúrt kutam, a mélységét csak elmondásból tudom, így nem biztos adat. Iható vizet ad, de még a bevizsgáltatás hátra van. Akarok egy másikat is fúratni, viszonylag mélyet. (50-100 m) Arra rakok egy mûanyag rángatót, hogy áram nélkül is legyen vizünk.
A lakásunknál van fúrt kút, de csak locsolásra alkalmas. A lakás vízellátása vezetékes vízzel van megoldva, szerencsére itt kezeletlen víz van a hálózatba. Szeretem, mint ivóvizet.

[Ádám Csaba]

Több helyen is láttam már, hogy szélkerék segítségével emelnek ki vizet a talajból. Ezt lehetne tartályba engedni. Ha fogunk egy nagy (~500 liter) hidrofor tartályt, beleengedjük a vizet és felpumpáljuk, akkor nem kell lemondani a vezetékes vízrõl sem. Persze idõnként pumpálni kell, de nagy tartály esetén kibírna egy fürdést. Mondjuk az egész egy soha meg nem térülõ beruházás. A lényeg egy fúrott kút és rángatós/tekerõs/pumpálós kútfej. A vizet már meg lehet melegíteni kályhán. Az esõvizet érdemes felfogni, mert értékes öntözõvíz.
Nagymamám állította, hogy az esõvíztõl szebbek a virágok.

[Zacskóbicska]

Tanyán van egy fúrt kutam, a mélységét csak elmondásból tudom, így nem biztos adat. Iható vizet ad, de még a bevizsgáltatás hátra van. Akarok egy másikat is fúratni, viszonylag mélyet. (50-100 m) Arra rakok egy mûanyag rángatót, hogy áram nélkül is legyen vizünk.
A lakásunknál van fúrt kút, de csak locsolásra alkalmas. A lakás vízellátása vezetékes vízzel van megoldva, szerencsére itt kezeletlen víz van a hálózatba. Szeretem, mint ivóvizet.

Szerintem jobban jársz egy agregátorral, mert talán még olcsóbban is jössz ki belõle. Ha ahhoz sincs már üzemanyagot, majd leengeded a kulacsot a csõkútba.

[TMIB]

Ez mi? Adóztatni akarják a fúrt kutakat is?

https://www.facebook.com/nemavizadora/

:confused:

[GaborV]

Na most röviden:

A kúrmány célja, a külterületi megélhetés drágítása.

Ennek eleme volt a külterületi szabályozások múlt évi változtatása. Ennek a része a kútdíj, de a külterületek jelentõs részén már kivetik a szemétdíjat, stb.
Pénzlehúzás rulez.

[Zacskóbicska]

A napokban vonták vissza az említett jogszabályokat.

[Bowman]

A napokban vonták vissza az említett jogszabályokat.

Csak a magánszemélyekre vonatkozó részt vonták vissza. A gazdálkodókét nem vonták vissza.
De semmi vész! Az egész csak addig marad érvényben amíg az újbárók felvásárolják a tönkrement gazdák földjét.
Utána újra ingyenes lesz a víz!

[TMIB]

A fúrt kutak engedélyeztetési eljárásának végösszege akár százezer forintos nagyságrendû is lehet

http://www.origo.hu/gazdasag/20181017-kutak-rendezesi-hatarido-mennyibe-kerul-furt-koltseg-engedelyezes.html


Megéri egyáltalán? Öreg nénike öntözi a kiskertjét nyaranta néhány vödör vízzel. Mivel jár jobban, ha kifizet 100ezret, vagy ha betemetteti a kutat és bentrõl a konyhából cipeli ki a vödörrel a vizet?

[Zacskóbicska]

Van, ahol nincs más alternatíva. Pl. én a tavasztól õszig terjedõ idõszakot egy régi házban töltöm az erdõben, ott lakom, onnan járok dolgozni. Mára már nyomát sem látni annak, hogy valaha ott szomszédok voltak és rendezett kertek. Csak a vadon van kilómétereken belül. Nekem reményem sincs arra, hogy vezetékes vizem legyen, ezért fúrt kútból rendezem ott a vízigényem. Gondolom, ez az alföldi tanyavilágban is hasonló lehet és minden olyan helyen, ahol ritkán, egymástól több száz, vagy ezer méterre vannak a házak. Az ilyen környezetben élõk többségérõl viszont nem lehet nagy pénzeket lehúzni.