Dream_walker

Az élet a tanyán nem biztos, hogy a tanyán történik.

Nem a hely a lényeg. Inkább egyfajta életstílus, életvezetés, amelynek a gazdálkodás az alapja. A motiváció, hogy ki miért kezd hozzá, annyi féle lehet, ahány ember él, de néhány fõvonal mindenkiben körvonalazódhat.

A saját termelésû élelmiszerek olcsóbbak, finomabbak, egészségesebbek (már ha valaki ért hozzá), mint amit az ember a boltban megkap, ráadásul biztonságosabbak is. Ez a mai élelmiszeripari gyakorlatok mellett (tulajdonképpen minden hétre jut egy-egy élelmiszer-botrány a hírekben) szintén nem elhanyagolható szempont.
Az önmagunknak végzett munka stresszmentesebb és jobban "fizet", mint a bérért végzett.
Sokan csinálják azért, mert munkalehetõség hiányában egyszerûen nincs más választásuk.
Valamint vannak, akik egyszerûen szeretik a természetet, a földet, az állatokat.

Éppen ezért ezt az életstílust nem köthetjük egyértelmûen a tanyához, kisebb-nagyobb kompromisszumokkal egy városban, vagy egy faluban is megvalósítható. A lényeg, hogy hozzáférésed legyen a természethez (családi ház udvarral a minimum), és akard/tudd csinálni.

Ebben a részben a kicsitõl a közepesig (hobbikategóriában ez a legnagyobb) írok a méretrõl. Nem akarok a részletekben elveszni, inkább a lehetõségek sorát mutatnám meg. Egy-egy témára a jövõben részletesebben is tervezek kitérni.

100m2 a legpénzsóvárabb lakóparképítõk telkein kívül szinte minden udvarban, telken elkülöníthetõ egy zöldségeskerthez. Ez nem elég a saját szükségletek fedezéséhez, de viszonylag kevés munkával nagyon sok (több száz kg) termény betakarítását teszi lehetõvé.
Mikor valaki intenzívebben csinálja (pl. a hónapos retek beérése után a helyére paradicsomot rak, vagy a borsó után levélzöldséget), egy ágyásról többféle növényt is leszedhet a szezonban. Valamint kisebb-nagyobb praktikákkal, pl. fátyolfólia vagy fóliaalagút alkalmazásával a szezon megnyújtható, márciustól októberig is akár. A frissen elfogyasztott zöldség mellett ennyibõl már jut befõzéshez, elrakáshoz is.

Ehhez napi átlag 1-2 óra munka elegendõ. Az éven belüli vetésforgó, az együttültetés (pl. a kukorica, bab, tök egy helyre vethetõ), az állványok, támrendszerek használatával a rendelkezésre álló területet majdnem meg is „duplázhatjuk”.
Emellett rengeteg zöldségféle, fûszer és gyógynövény, sõt, néhány gyümölcs is alkalmas a cserépben, ládában nevelésre. Így az amúgy kertészeti szempontból használhatatlan területeket (terasz, lábazat melletti kavicságy, a garázs vagy a kerítés fala) is munkába állíthatjuk. Ilyenkor azt érdemes mérlegelni, hogy minél kevésbé természetközeli a módszerünk, annál több munka lesz vele, annál nagyobb az idõigénye. A konténeres növények több törõdést igényelnek, mert izoláltabb az „élõhelyük”, kevésbé tudják elviselni a környezeti változásokat.

Ez az a kertméret, amely idõigénye még belefér akkor is, ha mondjuk szoktál túlórázni a munkahelyeden, vagy ingáznod kell. Ha a család osztozik a „hobbiban”, akkor még egyszerûbb, mert több pár dolgos kéz hamarabb halad Érdemes eldönteni, hogy a szükséges idõt honnan csípje le az ember, én személy szerint a tévénézést teljesen, az internetezést részben hagytam el.

4-500 m2 az a kertméret, amely egy család éves zöldségszükségletét fedezni képes, valamint számottevõ mennyiségû gyümölcsöt is teremhet, elsõsorban bogyósokat. A módszerek tulajdonképpen ugyanazon, mint a kisebb kertnél, a különbség a munkaigényben van, ehhez nem elég napi 1 óra. Valamint ekkora területrõl már nem tudod frissen elfogyasztani az összes termést akkor sem, ha semmi mást nem eszel. Így már érdemes kimûvelni magadat a befõzés, savanyítás, aszalás témájában, ajánlott egy vermet építeni a gyökérzöldségek tárolásához, és egy kis fóliát (8-10m2) vagy melegágyakat a palántaneveléshez, téli zöldségekhez. Ez a méret akkor jó, ha még hobbiként akarod csinálni, és mondjuk 2kor végzel a munkában, fél 3ra otthon vagy, megebédelsz, de 5-6 óra körül már szeretsz leülni egy üveg sör mellé

1-2000 m2 a nagy vízválasztó a gazdálkodásban. Ismerõsi körben azt szokták mondani, hogy eddig tarthat a hobbi, és itt kezdõdhet a megélhetés. Ez az a méret, amelyet városban már legfeljebb külsõ, agglomerációs részen tudsz megvalósítani, és azt is a legritkább esetben terület vásárlásával. Ez már 4-5 építési telek mérete, hatalmas összeg kerti célra megvásárolni. Viszont ha amúgy van, tehát örökség, zártkert, ipari terület (ezt úgy értem, hogy nem tüzihorganyzó van a szomszédban, hanem mondjuk valamilyen telephely, aminek a hátsó traktusában legfeljebb a fûnyírót tolják el évente kétszer), stb., akkor érdemes kihasználni.
Manapság már falun is ritkán juthat ilyenhez az ember, a tsz-korszak végével, a gazdálkodás tömeges abbahagyásával a nagy telkeket (a legtöbb faluban a telkesítéskor ez volt a minimum méret) felosztották. Persze nem lehetetlen, de sokat nem tudunk válogatni, az biztos. Jellemzõen a faluszéli utcákban találni ilyent, de legtöbbször a „kertalja” ott is már hozzá van szántva a nagygazdák földjéhez, mert õk bérlik.

Ez az a kertméret, amely kétemberes, és nyugodtan számolhatsz napi 2-3 órával, a szezon nagy részében pedig akár többel is, fõleg, mikor befõzni kell. Viszont ez az a méret is, ahol a különbözõ kerti praktikákkal már nagymértékben megkönnyítheted a saját munkádat. Egy mélymulcsos rendszer, erdõkertes, permakultúrás társítások, növényegészségügyi szempontból a spárta-módszer kisebb területen nem alkalmazható biztonsággal. Sõt, ha hobbiként csinálod, ezeket érdemes is alkalmaznod, hogy csökkentsd a munkaidõd.
Itt már majdnem elengedhetetlen egy verem és egy fólia/üvegház létesítése.

Ekkora kertben az állati termékek egy részét is meg tudod termelni magadnak, legalábbis a baromfihúst, tojást, vagy akár a nyúlhúst, viszonylag kevés külsõ forrás bevonásával.

Viszont szerintem a fontosabb része a dolognak a megélhetési célú gazdálkodás, amely szintén ennél a méretnél kezdõdik.
Értelemszerûen máshogy és mást érdemes csinálni, ha magadnak termelsz, vagy ha pénzért.
Mikor a pénzkeresés a cél, akkor sok szempontot kell mérlegelni, de általánosságban elmondható, hogy adott területrõl a lehetõ legtöbb és legnagyobb értékû terményt akarod betakarítani.
A pénzügyi cél is fontos. Ebbõl akarsz megélni, vagy "csak" mellékjövedelmet szeretnél?
Persze az sem mindegy, hogy terményt vagy terméket értékesítesz. Pl. egy üveg lecsó (1 kg nyers alapanyag) márciusban és augusztusban is 350-400 ft-nál kezdõdik (ha olyant akarsz, aminek lecsóíze van), de augusztusban 200 a paprika, márciusban meg 800, szóval márciusban érdemes primõrként eladni, nem befõzni. Emellett komoly technikai rendszert (értsd: sok pénzt) igényel, ha márciusban akarsz paprikát értékesíteni.

Néhány ötletet összeszedtem, hogy milyen módszerrel lehet nagyobb pénzt csinálni ekkora területen, mert ha kertészkedsz, és nyáron eladod a piacon a felesleget, az nem biztosítja az éves megélhetésedet.

Palántanevelés, szaporítóanyag-nevelés. Ha csinálsz magadnak párszáz palántát, csinálhatsz pár ezret is. A módszer ugyanaz, egyszerûen növeld a méretet. Csinálj ritkább palántákat (paradicsom helyett mondjuk brokkoli, saláta helyett csilipaprika, stb.), fõleg, ha a környékeden többen is foglalkoznak ilyennel.

Csinálj gyümölcsmagoncokat, oltványokat. Egy paradicsompalántáért elkérhetsz 150 ft-ot, egy feketeribizliért meg 1500-at. Értelemszerûen a munka és az idõ is több vele, de több a bevétel és a nyereség. Gyümölcsfák, szõlõ, bogyósok, esetleg fûszerek, dísznövények mind magasabb áron értékesíthetõk, mint a zöldségek.
A különösen ritka, egzotikusabb gyümölcsfácskákat pedig még magasabb áron adhatod. Konténerben nem varázslat a citrusfélék, trópusi gyümölcsök, áfonya, kivi, füge nevelése. Ezekért pedig a vevõk nem szokták sajnálni a magasabb összeget.

Fóliázás nagyban. Ekkora területen építhetsz 2-3-400 m2 fóliasátrat, amelyet már érdemes akár aktív fûtéssel is ellátni. Így az év 365 napján értékesíthetsz sokféle terményt.

Gombatermesztés. Sokat nem kell beszélni róla, a gomba egészséges, finom, és jó áron értékesíthetõ, mivel a hazai termelés elmarad a hazai fogyasztástól.

Tojástermelés. Ha úgy alakítod ki a kerted, hogy szabadon tarthasd a baromfikat, rendkívül kis költséggel tarthatsz akár 1-200 tyúkot is ekkora területen. Ha van kedved, megpróbálkozhatsz különlegesebb dolgokkal is, pl. fürjtojással.

Virágkertészet. Cserepes virágpalánta, vágott virág, virágkötészeti alapanyagok. Hagyományosan magasabb áron értékesíthetõk, mint a zöldségfélék.

Méhészet. Sok munka nincs a méhekkel, viszont igen szorgalmas dolgozók Saját részre a mézhez, valamint a beporzás segítésére akkor is érdemes néhány kaptárat a kertbe tenni, ha amúgy nem akarsz nagy méhészkedést.

A rendelkezésre álló hely növekedésével, és a ráfordítandó, ráfordítható idõ megtervezésével ekkora területen már önálló, éves megélhetést adó gazdaságot tudsz felépíteni, a lehetõségek száma megsokszorozódik. Egy-egy témáról részletesebb leírás is érkezni fog a jövõben, de terveim szerint a következõ posztban a kiskerti gazdálkodás „utolsó” fázisát, az 1-2 hektáron végzettet járom körbe.