Dream_walker

Nagyon sok ilyen-olyan módon tudományosnak tekinthetõ "kísérlet" létezik, amelyik ebben a méretkategóriában szerepel. Azért írom, hogy tudományosnak tekinthetõ, mert sok esetben magas végzettségû szakemberek csinálják, és bár nem tudományos kísérletként, nem azért, hogy publikálják az eredményeiket, azok mégis vannak, és terjednek is. Szinte kivétel nélkül sikeresen megmutatták, hogy ekkora területen az ember egy saját mini-édenkertet tud létrehozni, amely bõségesen fedezi a szükségleteit, és elegendõ pénzbeli jövedelmet biztosít a megélhetéshez. Félsivatagtól kezdve az északi klímáig mindenhol meg lehet oldani a dolgot, ha az ember akarja.

Ez a bejegyzés rövid lesz, mert szinte kizárólag a méretben van különbség mondjuk az 1-2ezer m2-es kerthez képest, így minek írjam le ugyanazt kétszer

Egyetlen dologra nem alkalmas az efféle gazdálkodás, és ez az oka annak is, hogy jószerével ismeretlen a tömegek elõtt, nincs bent az iskolai anyagokban, és úgy általánosságban semmiféle felsõbb szándék sincs ennek a megváltoztatására.
Ez az ok az, hogy ez nem az a méretkategória, amit összecsányizik valaki, a területalapú támogatásból megél, meg felvesz néhány embert, akik helyette dolgoznak, és gépesítéssel nagy mennyiségû exportképes nyersanyagot állítanak elõ. Ez nem újkeletû dolog, az angoloknál a középkorban, Magyarországon a Habsburg uralom alatt már konkrétan elkezdték a táblásítást, mocsár-lecsapolásokat, mert nagyon jó áron lehetett a búzát külföldön értékesíteni. Természetesen a milliós lakosságból minden megyében megvolt az a néhány, vagy pár tucat ember, aki ebbõl nagyon jól élt, ahogy ma is.

De visszakanyarodva a fõtémához, a hektáros gazdaság tökéletesen alkalmas a megélhetésre, és a független életmódra.
Itt azonban már alaposan át kell gondolni, megtervezni a gazdaságot, mert ez már nem arról szól, hogy csinálok egy kis zöldséget, és attól jó lesz nekem.

Néhány szám, hogy legyen mirõl elgondolkodni:

- 500 m2 fóliában elfér 25000 fej saláta, ez 3 millió bevétel , ha csak egy rotációt csinálsz egy évben.

- 500 tojótyúk évi 200 db/tyúk tojással, 40 forintos áron 4 millió bevétel.

- 2000 m2-en elfér 5000 db konténeres facsemete, 3000 ft-os áron ez 15 millió bevétel, három évre (mondjuk 3 évesen kerül eladósorba) leosztva 5 millió.

- 5000 m2 erdõ hozama 100 m3, 20 éves fordulóval számítva 4 m3 évente, ez pénzben nem nagy összeg, viszont jó sok fa fûtéshez, és ha erdõkertet csinálsz gyümölcsfákkal, méhészettel, állat-tartással, akkor a tüzifa tulajdonképpen a mellékterméked. Emellett egy ekkora területet szinte teljesen befásíthatsz, szakaszolva, és akkor minden évben ki tudod jelölni azokat a fákat, amiket kivághatsz tüzelõnek.

- Ilyen "munkahely" mellett, fõleg, ha minimális gépesítést is csinálsz (kistraktor, kerti gépek, szerszámok, stb.), lehetõséged van szolgáltatásként dolgozni másoknak. Nem kell nagy dologra gondolni, de pl. kertszántás, zöldterület-karbantartás, gépszerelési munkák mindig vannak mindenhol, és nagyon jó mellékes jövedelmet biztosíthatnak. Ez a téma egy késõbbi bejegyzésben jobban körül lesz járva.

Ekkora méretnél a lényeg az, hogy nem érdemes nagyon gépesíteni, így nem kell tízmilliós összeget költened vásárlásra, fenntartásra. Persze sok munka megkönnyíthetõ géppel, de egy száz hektáros szántóföldi gazdasághoz 15 millióba kerül a megfelelõ traktor, ugyanennyibe a megfelelõ kombájn, meg még egyszer ennyi a munkagép, és akkor az éppen csak elégséges szinten vagy gépesítve. Na meg nem árt némi kõolaj hozzá...

Ehhez képest egy hektáros tanyán jól jön egy kistraktor, de nem elengedhetetlen. Kéziszerszámokkal, kisgépekkel rengeteg munkát el lehet végezni, és el kell gondolkodni, hogy azt a munkát, amihez nagyobb gép kell, egyáltalán el kell-e végezni?

Érdemes eldönteni, hogy egy dolgot akarsz-e "nagyban" (pl. 5000 facsemete már jelentõs mennyiségû munkával jár), vagy sok dolgot kicsiben. Sõt, érdemes egy-két dolgot nagyban csinálni, hogy pénzügyi bevételed is legyen.

El kell döntened, el tudod-e viselni, hogy itt a személyes felelõsségnek bizony súlya van, ha elbénázol valamit, sajnos nem lehet a fõnökre, a politikusokra ráfogni a balhét, nem lehet elmismásolni, és kibújni a következmények alól.
Persze van a mérlegnek másik serpenyõje is, a teljesítményed nem lehet elvenni tõled, nem nyúlja le a törtetõ kolléga vagy a fõnök az eredményeid, és mikor nagyot gurítasz, nagyot is nyersz.

Ilyen helyzetben sokkal többet számít a hozzáállás és a gondolkodásmód, mint mondjuk a szakértelem vagy a külsõ körülmények.
Nagyon alaposan el kell határoznia magát az embernek, hogy tényleg ezt akarja-e, vagy csak jó lenne. El kell dönteni, hogy a szabadság a fontosabb, vagy a stabilitás (már amennyiben egy munkahely stabilnak mondható) illúziója.

Amit mindenképpen meg tudsz tenni egy ilyen birtokon:

- Az élelmiszereid közel 99%-át elõ tudod magadnak állítani. Oké, só, cukor, mogyorókrém vagy kávé az még mindig a boltból jön, de érdemes összeszedni a költségeket, hogy mondjuk egy havi konyhai büdzsébõl mekkora részt képviselnek az alap élelmiszerek, és mekkorát az extra vagy luxuscikkek.
Ha tudod, hogy havonta/évente x összeg az élelmiszercélú kiadás, akkor azt is ki tudod számítani, hogy saját termeléssel ez mekkora "bevétel". Ugyebár nem bevétel, de mégis akként kezelhetõ, mert az adott összeget nem kell elköltened.

- A közüzemi költségeidet jelentõs mértékben le tudod csökkenteni, mert a fûtéshez megoldod magadnak a tüzifát, a vizet esõvízgyûjtéssel, vízönellátó rendszerrel akár 100%-ban biztosíthatod magadnak, villanyt szélkerékkel, napelemmel meg tudod oldani. Persze ez mind pénzbe kerül, a fenntartása is pénzbe kerül, ki kell számolni, hogy mi éri meg jobban. Bár az szinte biztos, hogy a rendszertõl függetlenné tévõ megoldások hosszú távon mindig megérik.

A pénzbeni bevételeid nagy részét így nem kell a háztartási, élelmiszercélú kiadásokra fordítani, így értelemszerûen a zsebedben maradó összeg további kiadásokra fordítható, mindenkinek ízlése szerint (ruha, nyaralás, okostelefon, autó, akármi).

Ha ezeket a szempontokat átgondolod, tulajdonképpen mûködését tekintve nincs nagy különbség egy tanyás vagy egy városi lét között, inkább az életmód jellege az, amiben a legnagyobb különbségek mutatkoznak.
Kérdés, hogy elég fontosak-e ezek a különbségek.