Mágneses mező

Ijesztő dolgok... ez simán kinyírna mindenkit elég rövid idő alatt. Akkor is ha van elég babkonzerv.


A Föld mágneses északi pólusa vándorol – a tudósok frissítették a pozícióját
Szerző: Mindy Weisberger, CNN

Ha okostelefont használsz a navigáláshoz, a rendszered most kapott egy fontos frissítést. A tudósok kiadták a mágneses északi pólus helyzetét követő új modellt, amelyből kiderül, hogy a pólus most közelebb van Szibériához, mint öt évvel ezelőtt, és tovább sodródik Oroszország felé.

A földrajzi Északi-sarkkal ellentétben – amely rögzített helyet jelöl – a mágneses északi pólus helyzete a Föld mágneses mezője alapján határozódik meg, amely folyamatos mozgásban van. Az elmúlt évtizedekben a mágneses pólus mozgása példátlan volt – drámaian felgyorsult, majd nemrégiben hirtelen lelassult –, de a tudósok egyelőre nem tudják megmagyarázni a mágneses mező szokatlan viselkedésének okát.

A globális helymeghatározó rendszerek – köztük a repülőgépek és hajók navigációs rendszerei – a Világ Mágneses Modellje (World Magnetic Model, WMM) alapján találják meg a mágneses északot. Ezt a modellt 1990-ben fejlesztette ki a Brit Geológiai Szolgálat (BGS) és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). A modell rögzíti a mágneses észak aktuális helyét, és a korábbi évek elmozdulása alapján jósolja meg a jövőbeli sodródást. Azért, hogy a GPS mérések pontosak maradjanak, ötévente frissítik a modellt, új előrejelzéseket adva a következő öt évre.

„Minél tovább vársz a modell frissítésével, annál nagyobb lesz a hiba,” mondta Dr. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem (Boulder) vezető kutatója és a NOAA Nemzeti Környezeti Információs Központjának munkatársa. „A modell úgy van felépítve, hogy előrejelzéseink többnyire a jelenlegi ismereteink extrapolációján alapulnak.”



December 17-én két modellt adtak ki: az alapértelmezett WMM-et, amelynek térbeli felbontása körülbelül 3300 kilométer az egyenlítőnél, valamint az első nagyfelbontású modellt, 300 kilométeres felbontással. Bár bárki használhatja a nagyobb teljesítményű modellt, a legtöbb, a nagyközönség által használt GPS hardver csak a szabványos WMM-et tudja kezelni – és sok felhasználó számára nem lenne haszna a frissítésnek – mondta Dr. William Brown, a Brit Geológiai Szolgálat geofizikusa és geomágnesességi kutatója.

„A nagyobb légitársaságok frissíteni fogják navigációs szoftverüket a teljes flottájukon, és a NATO hadseregeinek is frissíteniük kell a navigációs rendszereiket rengeteg különféle eszközben,” mondta Brown a CNN-nek. „De a legtöbb embernek ez a váltás nem szükséges.”

„Gondolj rá úgy, mintha a telefonod alkalmazását frissítenéd – nem feltétlenül akarsz új készüléket venni csak azért, hogy az app újabb, erősebb verziója fusson rajta.”

A GPS-használók számára a váltás zökkenőmentes lesz; a frissítés során a tudósok megerősítették, hogy az előző modell előrejelzése pontos volt a 2025-ös mágneses észak helyzetére – mondta Chulliat.

„Az előrejelzés nagyon jó volt,” tette hozzá. „Az új modell megerősítette, hogy nem tévedtünk sokat.”

De miért szükségesek ezek a frissítések, és miért nem marad a mágneses észak egy helyben?



A világ tetején, az Északi-sarkvidéki-óceán közepén található a földrajzi Északi-sark – az a pont, ahol a hosszúsági körök mind összefutnak. Ennek helyét nehéz megjelölni, mivel mozgó tengeri jéggel van borítva, de a földrajzi helye – azaz az igazi észak – rögzített.

Ezzel szemben a mágneses északi pólus a Föld mágneses mezőjének – a magnetoszférának – legészakibb konvergenciapontja. Ezt a mágneses mezőt a Föld belső magjában örvénylő, olvadt fémek generálják. A magnetoszféra megvédi bolygónkat a Napból érkező káros sugárzástól, és megakadályozza, hogy a napszél elsöpörje a légkört.

Mivel a Föld magjának konvektív áramlása sosem áll le, a magnetoszféra sem statikus. Így a legészakibb pontja mindig mozgásban van.

A brit felfedező, Sir James Clark Ross 1831-ben találta meg a mágneses északi pólust Kanada északi részén, körülbelül 1600 kilométerrel a valódi Északi-sarktól délre. Ma már tudjuk, hogy a mágneses észak naponta egy körülbelül 120 kilométeres ellipszispályát ír le.

Felfedezése óta a mágneses észak Kanadából Oroszország felé sodródik. Az 1940-es évekre már körülbelül 400 kilométerrel elmozdult az 1831-es helyéről. 1948-ban elérte a Prince Wales-szigetet, és 2000-re elhagyta Kanada partjait.

„Az elmúlt 400 évben évente jellemzően kevesebb mint 10 km-t (6,2 mérföldet) mozdult el,” mondta Brown.

Azonban a legutóbbi WMM-frissítés szokatlan aktivitást követ. 1990-ben az északi irányú sodródás felgyorsult: 15 km/évről 55 km/évre nőtt. Ez példátlan volt az ismert adatok alapján – mondta Chulliat.

2015 körül a sodródás lelassult, nagyjából 35 km/évre. Ez a lassulás is példátlan volt. 2019-re a fluktuációk annyira eltértek az előző modelltől, hogy egy évvel korábban kellett új WMM-et kiadni.

Jövőbeli sodródás

A tudósok arra számítanak, hogy a sodródás Oroszország felé tovább lassul, bár bizonytalan, meddig tart a lassulás, és hogy a jelenlegi ütem fennmarad-e – mondta Brown.

„Megváltozhat a sebessége, vagy újra felgyorsulhat,” mondta. „Továbbra is figyelni fogjuk a mezőt és értékeljük a WMM teljesítményét, de nem számítunk arra, hogy a 2030-ra tervezett frissítés előtt új modellre lesz szükség.”

A Föld mágneses mezeje a múltban még drámaibb módon is viselkedett: előfordult, hogy annyira legyengült, hogy a pólusok felcserélődtek – vagyis a mágneses északi és déli pólus helyet cseréltek. Ez a változás akár több tízezer évig is eltarthat. A tudósok becslése szerint ilyen „pólusváltás” körülbelül egymillió évente egyszer történik, bár az időtartamok nagyon változóak voltak – 5 000 évtől akár 50 millió évig is eltérhetett. A váltást megelőző jeleket sem ismerjük jól, így nehéz előre jelezni őket – mondta Brown. Az utolsó nagy pólusváltás körülbelül 750 000–780 000 évvel ezelőtt történt.

Kapcsolódó cikk:
Több mint 500 millió éve különös élőlények jelentek meg a Földön – a tudósok most talán tudják, miért.

Egy pólusváltás során azok az állatok, amelyek a mágneses mezőt használják a tájékozódáshoz – például a bálnák, pillangók, tengeri teknősök és sok vándormadárfaj – érintettek lehetnek. Egy váltás megzavarhatja a rádiókommunikációt és összezavarhatja a navigációs rendszereket. A műholdak is veszélybe kerülhetnek, mivel a legyengült mágneses mező kevesebb védelmet nyújt az űridőjárással szemben.

Bár az élet a Földön már sok mágneses pólusváltást túlélt az elmúlt 100 millió év során, „a modern technológia korszakában még nem éltünk át ilyen váltást,” mondta Brown.

„Mindenképpen érdekes kihívás lenne a mérnököknek alkalmazkodni hozzá – remélhetőleg inkább egy lassú, évszázadokon át tartó átmenet formájában, nem hirtelen változásként.”

https://www.cnn.com/2025/01/21/scien...e-new-position


A mágneses mező átfordulásához sincs túl sok kedvem. Várhatna még vele a Föld mondjuk 10.000 évet... Ha valami rohadtul ijesztő téma akkor ez az...

Téged akkor fenyegetne, ha Hosszú életű lennél mint egy Elf. :D A múltbeli pólusváltások (pl. a legutóbbi 780 ezer éve: Brunhes-Matuyama) nem esnek egybe ismert kihalási eseményekkel.

Az eddig ismert váltások néhány ezer–tízezer évig tartottak, bár voltak gyorsabb változások is (pl. a Laschamp-esemény kb. 41 ezer éve, ami ~1000 év alatt zajlott le, de csak néhány száz évig tartott a teljes átfordulás).
Eltéved néhány madár.
Megnőhet az UV, ne menj napra kalap nélkül!
Félj mástól!

Ez az hogy 780ezer éve, de amúgy a tudomány szerint 200-300 ezer évente szokott. Akkor már eléggé késik...


1. Gyengülő mágneses mező
A váltás során a mágneses mező jelentősen legyengülhet, akár 90%-kal is.

Ez azt jelenti, hogy a Föld védelme a Napból érkező nagyenergiás részecskékkel (napviharok) szemben csökken.

2. Nagyobb sugárzási kockázat
Az emberekre és elektronikára veszélyes kozmikus sugárzás jobban elérheti a Föld felszínét, főleg a magasabb szélességeken.

Rákos megbetegedések kockázata minimálisan nőhet (főként repülőszemélyzetnél vagy sarkvidéki lakosoknál).

A repülés, űrkutatás és műholdas rendszerek érzékenyek lehetnek a sugárzásnövekedésre.

3. Navigációs rendszerek zavarai
A mágneses iránytűk elromlanak, mivel az észak és a dél pólusai átrendeződnek.

Repülőgépek, hajók, vadállatok (pl. madarak, bálnák) navigációját érinti.

A GPS rendszerek nem mágnesességen alapulnak, de a mágneses modellre épülő navigációs szoftverek frissítésre szorulhatnak.

4. Elektromos rendszerek sérülékenysége
A legyengült mágneses mező alatt egy erős napvihar (mint amilyen a Carrington-esemény volt 1859-ben) súlyos károkat okozhat:

áramszünetek,

transzformátorok leégése,

műholdak meghibásodása.


A mágneses mező legyengülése elég komoly probléma lehet. Elvileg vannak olyan teóriák hogy a Mars is hasonlóan nézett ki mint a Föld, de a mágneses mező kezdett egyre inkább legyengülni, aztán olyan lett amilyen.

Az elektromos rendszerek most is döglődnek, pedig még elvileg nincs se pólusváltás, se semmi. Mégis, a múltkor 2 országban elment az áram, nem 5 percre, nem 5 órára, hanem tovább. Portugáliában vagy egy héten át volt áramszünet a legtöbb területen.