Pro és kontra

A városokkal, helyesebben minden, ember által épített, mesterséges környezettel az a baj, hogy MESTERSÉGES.
Vagyis függsz a szolgáltatóktól( áram, gáz, fûtés, ivóvíz, csatornázás), függsz az élelmiszeráruházaktól( kaja, budi papír, stb.), függsz a környezetedtõl (milyenek a szomszédok és a közelben lakók) és végül függsz magától a földrajzi koordinátáitól.
Természetesen vannak olyan szituk, amikor a befészkelés és kivárás logikusabb. Ezek a rövidebb fennakadások (szolgáltatáskiesés, idõjárási viszonyok, kisebb zavargások, gazdasági válságok).
Vannak olyan életképek, amikor viszont nem maradhatsz (Csernobil, Fukushima, Ajka, stb.). Erre értettem a földrajzi koordinátákat.
Azonban, ha a gebasz elhúzódik, akkor a kis helyre "összezárt" és egyre frusztráltabb tömeg veszélyessé válhat körülötted. Pláne, ha kiszimatolják, hogy prepper vagy! Ezért is a low profile a prepperkedés elsõ számú szabálya!
Kérdés, hogy ki milyen érveket és ellenérveket tud felhozni adott helyzetekre?

Talán a kormányok elõbb a városokat próbálnák segíteni/rendbe hozni és nem a kistelepüléseket. Nem mintha lehetne erre építeni, de ez a tapasztalat. Ha Pesten van gond, azonnal történik valami, ha faluról van szó, akkor akár napokig is elzárhatja a hó vagy a víz a települést és az áramszolgáltatók sem sietik el a javítási munkálatokat. Vagy sietnének, de nem jutnak oda. De ha vízrõl, élelemrõl, biztonságról van szó, akkor egy nyugodt kis falu minden szempontból jobb.

A bajok akkor kezdõdnek, ha 2-3 napnál tovább tart a vészhelyzet. Ha összeomlik a közlekedés, a kereskedelem. A boltok kifogynak a készletekbõl és az ember nem tud hova menni vásárolni. Elõbb sorbaállások jönnek, aztán a frusztrált emberek összetûzései. Végül a spontán vagy szervezett fosztogatás. Rendõr meg sehol (alkalmasint õ is kenyérért áll sorban:)
Ilyenkor jobb falun. Ott az emberek eleve felkészültebbek, tartalékolók. A normál ellátás sem kényezteti el õket, így nem bénulnak le, ha az egyetlen bolt bezár. Mivel a legtöbben ismerik egymást, könnyebben alakulnak ki egymást kisegítõ szövetségek. Én pl. tutti nekiállnék kenyereket sütni a szomszédaimnak.

Falusiaknál nagy eséllyel van kint csirke, kacsa, pulyka, disznó, amiket télen is lehet vágni. A kamrában pedig lehet kolbász, szalonna és minden más. Nyáron pedig ott a növénytermesztési lehetõség, ami egy 35 négyzetméteres lakásban szintén nem lehetséges.

Ellenérvként viszont felhozom, hogy idegenként egy faluban megjelenni egy SHTF helyzetben, nem túl szerencsés ötlet. Ki fog befogadni? Hogyan tudsz beilleszkedni?
Nekem van saját házam és ismeretségem, de ha hirtelen felfordulna a világ, nem vagyok benne biztos, hogy a jó szomszédok is akár nem az én házamat rabolnák le elsõnek, mire én kiérnék :)

Részemrõl azt sem tudom hogy mire kell felkészülni. Forint és gazdasági összeomlásra? Áramszünetre? Globális télre, vagy árvízre?
Nézem az amikat akiknek kb egymilliószor jobb esélyük van túlélni mint nekünk, hogy kétezer kilométerre akar eljutni a saját ranchra, ahol van egy földbe süllyesztett lakosztály.
Node ha le vannak zárva az utak, már megette a fene.
Ha beüt valami, a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utakon ellenõrzõ pontok, katonák.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Chupakabra

Részemrõl azt sem tudom hogy mire kell felkészülni. Forint és gazdasági összeomlásra? Áramszünetre? Globális télre, vagy árvízre?
Nézem az amikat akiknek kb egymilliószor jobb esélyük van túlélni mint nekünk, hogy kétezer kilométerre akar eljutni a saját ranchra, ahol van egy földbe süllyesztett lakosztály.
Node ha le vannak zárva az utak, már megette a fene.
Ha beüt valami, a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utakon ellenõrzõ pontok, katonák.

---

Bármelyikre, mindenre. Az alapszükségleteid minden helyzetben ugyanazok: Menedék, tûz, víz, élelem, védelem. Ez mellé még jöhetnek aprób dolgok, de ezt az ötöt minden körülmények között képesnek kell lenned magadnak biztosítanod.
Azok az amerikaiak hülyék, akik akkora távban gondolkodnak. Bár náluk van hely hova menni.
A kijárási tilalom elõtt szükségállapotot vezetnek be. Ez a sorrend. De, még addig is eltart elég sok idõ, amire a szükségállapotot kihirdethetik alkotmányos elõírások szerint. Addig te régen leléphetsz...ha van értelme meg hova.

A másik: sokan nem tudják, de akkor itt megosztom.
Tudjátok, hogy miért vannak azok a nagy, benga pléháruházak minden magyar városban a fõutak mentén?
Stratégiai szempontokból. Ugyanis szükségállapot esetén vagy ha a helyzet tovább durvulna, akkor azokból lesznek a harcálláspontok, ideiglenes kaszárnyák, fõhadiszállások, logisztikai központok, stb. Na, most ami nekik kényszer az ellenõrzés miatt az nekünk elõny: a kis utakon ki lehet surranni...amíg mûszaki zárat nem telepítenek és járõrözni nem kezdenek két fõút között.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Don't Panic

Azok az amerikaiak hülyék, akik akkora távban gondolkodnak. Bár náluk van hely hova menni.

---

Nem feltétlenül, gondolj csak New Orleans-ra. Megvolt a vihar elõrejelzés, mondta a kormány, hogy jó lenne ha mindenki eltûnne a veszélyzónából, mert kemény hurrikán lesz, komoly árhullámmal. Volt -illetve lett volna- idõ elhajtani a kocsival. Késõbb szintén lett volna idõ, mikor elült a vihar és a házak víz alatt voltak. Biztosan jobb levezetni néhány száz, vagy akár 2000 mérföldet, mint 3 hétig összezárva lenni 20.000 emberrel, rendes élelem, ivóvíz, tisztálkodási helység, rendes tiszta WC és minden nélkül.

Ha adott a választás, hogy 3 hetet ott vagy, illetve kocsiban kell utaznod 5-10-20 órát, akkor az utóbbi sokkal jobban hangzik. Én biztosan az utóbbit választanám. :)

Arra céloztam, hogy egy biztonságos hely eléréséhez nem kell ilyen távokban gondolkodni. James Wesley Rawles, biztonsági tanácsadó, volt hírszerzõ tiszt, a SurvivalBlog elindítója is egy tank benzinen túli helyeket javasol. Például egy Dodge Ram 2500-nak 35 gallonos tankja van. Egy gallonnal cirka 15 mérföldet megy. Az 525 mérföld meg a ráhagyás, hogy biztos elõtted kifogyjon az ürge. 600 mérföld. Az majd 1.000 km. Nem 3.200 (2000 mérföld)

Igen, de mivel óriási országról van szó, így ha egy-két államot elvisz a vihar és az árvíz, attól a másikban még lehet benzint kapni. Pl. a Dél-keleti és a keleti partot rendszeresen végigborotválják a hurrikánok, de ha valaki kocsiba vágja magát és utazik 300-400 mérföldet, akkor ott már vehet benzint és nyoma sincs a természeti katasztrófának. Kocsival mentem már egyszerre 15 órát, nem volt kibírhatatlan az út. 6-9 órás út pedig tényleg meg se kottyan.

Szerintem az út témakör is pont olyan, mint a többi, hogy minden attól függ, hogy milyen katasztrófáról van szó és hogy mennyi idõ van az útra keléshez. Hogy van-e törmelék az utakon, hogy mekkora területet érint a probléma. Ha valakinek 2000 mérföldre van óvóhelye, akkor az nem túl ésszerû, de nem is hátrány, mert elõfordulhat hogy a körülmények megengedik neki hogy eljusson oda. Ha nem hagyhatja el a várost, mert a hatóságok lezárják az utakat, akkor meg persze mindegy hogy 20 mérföld, 200 vagy 2000.

Mint mindenben, a "mázli-faktor" igen csak fontos. :thumbup