"Mire készülsz, a világvégére?" Megkaptam már párszor.
Kíváncsi lennék az ilyen felkészületlen viccelõdõk képére, éles helyzetben. :rolleyes:
Printable View
"Mire készülsz, a világvégére?" Megkaptam már párszor.
Kíváncsi lennék az ilyen felkészületlen viccelõdõk képére, éles helyzetben. :rolleyes:
A barátaim nagy része nem tudja, hogy prepperkedem..nem terhelem ezzel a gondolataikat..Azt viszont tudják, hogy van késem, meg néha túrázgatok.
Minden évben tartunk egy baráti bográcsozást..tavaly még azon is röhögtek, hogy minek van rajtam a kés..na miért...mert erdõben vagyunk, azért.
Idén meg már mindenki hozzám szaladgált, ha nem volt valami..
Jujj, nincs újságpapír a tûzgyújtáshoz - elõkaptam egy tampont, meg a szikravetõt
Jujj, nincs lánc a bográcshoz, otthonmaradt - Pocket Organiser elõ--2 méter drótot felhasználva probléma megoldva
ezek után az este folyamán több beitalozott havertól hallottam vissza, hogy ha gebasz lenne legalább tudnák kihez kell fordulni, meg hogy milyen hasznos, hogy ilyen felkészült vagyok....
Remek:hogymi:
Igen, ez tipikus lesz. Ha a felkészületlenek akarnak túlélni, természetes, hogy segítséget kérnek majd, és Te leszel a kegyetlen, ha nem akarsz a készleteiddel jótékonykodni. Nekem ez nagy félelmem. Mihez kezdjek, ha elém áll egy kedves jóbarát, aki mindig segített nekem, és tudom, hogy nem hagyna cserben, de inkább struccpolitikába menekült, mikor lett volna lehetõsége segíteni magán? Nem akarom, hogy eljöjjön egy ilyen pillanat, amikor választanom kell. :(
Kiskoromban én is túlélõsdit játszottam (bár én azért, mert gyûlöltem közösségben élni, és azt terveztem, hogy lelépek a vadonba, arra készülgettem a "játékok" alatt), begyûjtöttem, mindenfélét (petróleumlámpát, nagypapám háborút megélt jókora tõrét, köteleket, búzamagot, amit egészben szerettünk eszegetni, amíg jártuk a határt, aztán lett pillangókésem, nunjakum, dobócsillagom is, meg szüleim túrázós kulacsa, és egy ébresztõ óra, hogy - karóra híján - visszaérjünk, mielõtt lebuknánk :D).
Öt másik gyerek tartott velem rendszeresen és lelkesen, éveken át. Azt hittem, ez sohasem fog változni, mert hogy fordíthatna hátat valaki a természet szeretetének, a meghatározó kalandjainknak, aki már megismerte, és ez vonult végig a gyerekkorán?
Csupán egyetlen barátom maradt meg közülük, aki ma is úgy gondolja, hogy ez az igazi élet, sõt, már õ is készül rá, hogy háborúk is jöhetnek még az életében. A többi bebástyázta magát városokba, panelban laknak, lényegtelen dolgokkal foglalkoznak, pubokba járnak az erdõk helyett. És engem néznek hülyének, mert eszem ágában sincs felnõni. :hogymi:
Amúgy én eldöntöttem, hogy terjesztem az igét családi körben, ne ezen múljon semmi, és most, pár hónap után már biztatóbb a hozzáállásuk. Még nem tettek semmit, de már aggódnak a kiszolgáltatottság miatt, meg hát a húgom még elég kicsi, nem tudnának tükörbe nézni, ha az õ fafejûségüknek õ inná meg a levét. Arra volt szükség, hogy ennek a felfogásnak a szokatlansága, újdonsága elmúljon. Minél jobban figyelik a jeleket, és látják, hogy én miket csinálok, annál jobban felnyílik a szemük.
Tudod, a bajra nem kell felkészülni, hanem csak tudni kell hogy ki az aki fel van rá készülve és majd az õ vizét és ételét el lehet majd kérni. :haha:
Én irigy leszek és nem adom..:D Ha meg kopogtatnak, meg csöngetnek, majd pillanatnyilag nem leszünk otthon
Na de kollégák! nem muszáj csak és kizárólag lõfegyverben gondolkodni... Íj és nyíl legális, otthon szabadon tartható, olcsóbb is, beszerezhetõ.
Gumiképes gázfegyver legális, beszerezhetõ. Végszükség esetére csúzli. Ugye hogy máris legalább 3 harci eszköz áll a rendelkezésre, mind kijön egy lõfegyver árából, és legális, szabadon tartható...
macsettát se felejtsuk el :thumbup
Persze, csak most inkább a távolságiakra gondoltam... De jogos közelharcra, meg kukri, csákány, fokos, stb...