Printable View
A közjegyzõnek nem kell értelmeznie a szerzõdést tudtommal, õ csak egy állam által megbízott harmadik fél, aki az állam felé igazolja, hogy a szerzõdés aláírása rendben megtörtént. Ha a szerzõdésben az egyik félre kedvezõtlen kondíciók vannak, az nem a közjegyzõ problémája. Nálan kevesen utálják jobban a közjegyzõi rendszert, de a devizahitelezés ügyében nem hinném, hogy hibáztathatóak.Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
1. A 800 az a lényegesen értékesebb vagyontárgy ami féláron el lesz passzolva.Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
2. Ezek szerint Te is beismered hogy a bank olyan pénzt adott kölcsön, ami nem is létezett a szerzõdés aláírásának pillanatáig.
3. Az én példám arról szólt hogy a rendelkezésre álló anyagot azon az áron beépítettem/eladtam amennyibe került és amennyirõl a szerzõdés szólt. Nem emelhetek utólag árat, csak mert az anyag ára késõbb magasabb lett, hiszen akkor már el volt végezve a munka.
1. Bátran feltételezhetjük hogy egyáltalán nem értetted meg hogy nem kívántam semmit, csupáncsak arra utaltam hogy túl lehet élni ha egyszer valami nem a bankok kénye-kedve szerint történik.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
2. Az imf senkit nem húz ki sehonnan, csupán csak igyekszik olyan függésbe hozni hogy aztán legalábbis évtizedekig szedhesse a kamatokat, beleszólhasson mindenbe és természetesen gond nélkül manipulálhasson mindent és mindenkit.
3. Akit kihúznak a szarból azt elõtte õk lökik bele.
Egyébként félre értés ne essen, a gazdaság mûködéséhez bankokra szükség van. De! tisztességes bankokra, tisztességes feltételekkel, és VALÓDI TÕKÉVEL. Sajnos azonban a jelenlegi bankrendszer ahelyett hogy élénkítené a gazdaságot, egyszerûen egy öncélú tõkefelhalmozó zátonnyá vált a gazdaság folyásában. Egyébként meg a hozzád hasonlók (elnézést) mindig azzal jönnek hogy a banknak szüksége van haszonra, mert az is attól mûködik mint bármely más cég. Ezt el is fogadom. De! Akkor mért kell az adófizetõk pénzével kitömni egy céget, amelyik belebukott az évszázad csalásába?!
Ha bebukott, bebukott mehet a süllyesztõbe mit bármilyen más cég. Abból a pénzbõl már régen létre lehetett volna hozni egy állami pénzintézetet.
az elsõ három pontod nem vitaképes, ezek ilyen emocionális, alátámasztatlan izék amik jók az utcai választási kortesbeszédekben, de mi most itt komolyan beszélgetünk. Legalábbis azt hittem.Idézet:
Eredeti hozzászóló shadow177
A kérdésed viszont jogos, vajon miért kell kitömni adópénzbõl a bankokat?
Sajnos a válasz szomorú, azért, hogy a gazdaságot a felszínen lehessen tartani, hogy úgy mondjam szociális érdek. Ahogy anno az autógyárakat, hiszen pár millió munkanélküli még az USÁban is komoly szociális probléma, ami azonnal financiális problémává is válik. Két megoldás van, az egyik az, hogy jól hagyjuk megdögleni a hatalmas piaci szereplõt, mondván majd jól megmutatjuk, majd fizetjük hirtelen a be nem kalkulált rászorulóknak a segélyt százezer vagy milliószámra. A másik megoldás, hogy megmentjük a mukahelyét (illetve bankok esetén a bankok pénzébõl mûködtetett munkahelyeket) és nem szociális segélyt kell fizetni, hanem dolgozó polgáraink vannak. Ez a megoldás, pont mint a szociális segélyezés - felfogható szimpla váltságdíjnak, amit azért kell fizetnie az államnak, mert korábban valamiért megengedte a piaci szereplõnek a kockázatos mûködést.
Amint az autógyáraknál az állam a mentõcsomag ellenében tulajdon és egyéb jogokat szerzett, ez megoldható a bankok esetében is, csak a bankok oldaláról sokkal kisebb a kényszerhelyzet. Egyrészt kevesebb embert fenyegetnek a következmények, másrészt a bakoknak nincsenek gyárai, üzemei, kirúgják a párezer dolgozót és kész, esetleg likvidálnak, eladják más pénzintézetnek a kinnlévõségeket, stb. Ezek nem jó dolgok, bár nem tragikusak és van egy nagyon komoly következményük - az országban a mûködõ tõke hitelezésének a feltételei akár évtizedekre is mennek a lecsóba, amitõl a gazdaság fejlõdési potenciálja is, meg minden ami ebbõl következik, kevesebb adó, kevesebb elkölthetõ pénz, nagyobb córesz.
a devizahitelezés teljesen törvényes volt, semmiféle megtévesztés v csalás nem volt a dologbanIdézet:
Eredeti hozzászóló Doom
kockázat volt, az emberek pedig sorban álltak, hogy vállalhassák a kockázatot. az elõnyöket zsebretették, a bukót pedig most szeretnék mással kifizettetni.
maradjunk a tényeknél, ha lehet
ez, már megbocsáss, bullshit. Mo már rég csõdbe ment volna, ha az IMF SBA nincs. Nekünk még a ruszkik se ajánlottak fel uzsorát, mint izlandnak. És az államcsõd alatt a görögöknél sokkal combosabb szopórollert tessék elképzelni. Olyan bob-hoz kapkodósat.Idézet:
Eredeti hozzászóló shadow177
Az viszont természetes, hogy az IMF is akarja vissza a pénzét, de olyan feltételekkel senki nem rendelkezett amit õk kínáltak. Senkinek nem lett volna jó, ha egy EU tagállam visszasüllyed a kõkorszakba és senki nem mondta, hogy azt a lóvét nem kell kitermelni és visszafizetni. De ez még mindig jobb, mint éhendögleni és nem volt sok más választás.
Az állami pénzintézet létrehozása ugyanolyan õrültség, az államnak nem dolga kereskedelmi bankokat mûködtetni. Kádár halott. A jegybankot mûködteti, az a dolga. Az állami banknak is a piacról kell élnie, vagy eltartanák az adófizetõk? Mert a devizát meg kell venni, a kereskedelmi mérlegnek mûködnie kell, az nem úgy van, hgoy viktorka gondol egyet és akkor lesz nemzeti kereskedelmi bank. Illetve lehet úgy, de akkor oda fog menni az adód, jó eséllyel több, mint amit az adósmentés nevû maszlag most el fog vinni.
Az elsõ három pont nem is igazán vita tárgya, csupán tény.
"A másik megoldás, hogy megmentjük a mukahelyét (illetve bankok esetén a bankok pénzébõl mûködtetett munkahelyeket) és nem szociális segélyt kell fizetni,"
Semmiféle munkahely nem mûködik a bankok pénzébõl (kivéve azt a néhány tucat banki alkalmazottat) több okból sem.
1. A banknak elvileg nincs pénze, csak alaptõkéje.
2. Amit a bank pénzének szokás nevezni annak 9/10-ed része virtuális pénz.
3. A bank nem ad pénzt munkahelyek mûködtetésére maximum beruházásra.
Egyébként meg fenntartom hogy a bankok pénzzel való tömésénél vannak jobb lehetõségek is.
1. Egy 100% állami tulajdonú pénzintézet ami csak és kizárólag a cégek gazdasági lehetõségeinek a támogatására jön létre.
2. Ennél még az jobb lett volna ha közvetlenül "a bankok által mûködtetett munkahelyeknek" adjuk a pénzt, mert ugye azt mind tudjuk hogy ennek a pénznek csak töredéke kerül vissza a gazdaságba.
Csõdbe ment volna? Ne haragudj de ez nettó baromság. A csõdöt nem azzal kellett volna elkerülni hogy lefekszünk egy pénzügyi terrorszervezetnek a következõ száz évre, és a teljes népesség jövõjét feláldozzuk, hanem az államadósság újratárgyalásával. Amit ugye már minden más ország megtett, csak a "Magyar" kormány nem.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
Az állami banknak (ami nem is bank) nem kell a piacról élnie, mert nem az a feladata. Az a dolga hogy magyar cégeknek gadasági támogatást nyújtson, az alaptõke erejéig.
[QUOTE=A. L. Ias;44402](Most leszek lehurrogva, de) Jogod volt nem aláírni a szerzõdést, ha nem felelt meg a számodra. Kereshettél volna másik bankot, akinél megfelel. Ha ilyen nincs, akkor vagy lemondasz a hitelrõl vagy kompromisszumot és lemondasz a jogról. Nincs új lakás, autó. Egy hitelszerzõdés sose két egyenjogú fél között születik. Az egyiknek van valamije ami kell a másiknak. A bank diktál, te vagy elfogadod vagy nem veszed fel. A betéteknél fordítva van. Neked van pénzed, ami kell a banknak, csakhogy annyira csekély az egy szerzõdésbõl befolyó összeg, hogy nem kapsz nagy engedményeket, mert lesz más aki odaadja neki már annyiért is, ami neked kevés volt.[QUOTE]
Én biztos nem hurroglak le, mert ebben egyetértünk. A jogokat tekintve nem is erre gondoltam, hiányos volt a fogalmazásom.
Senkivel sem közölték hitelfelvételkor a következõt: "Ennyi a hitel havi törlesztõje, de ha valami miatt (pl. a pakliban benne lévõ árfolyamváltozás) mi úgy döntünk, hogy egyik napról a másikra a duplája lesz, neked az ég világon semmi, de semmi jogod nem lesz arra, hogy reklamálj." Illetve az apróbetûs részben, szép jogi nyelven megfogalmazva nyilván benne volt. De hogy élõszóban ilyen lényegretörõen nem közölték senkivel, az teljesen biztos. Mert akkor a kedves hitelfelvevõk fele ott felállt volna az asztaltól, és elköszön. Ezt nem szerették volna, így hagyták elsikkadni.
Amúgy a hitelfelvételél a banknak is kell valami. Pl. hitelkihelyezés, hogy mûködni tudjon. Ha nincs kihelyezés, akkor a bank becsõdöl. Jól hangzik, hogy mi vagyunk rászorulva a bankra, de ha egyik napról a másikra varázsütésre abbahagynák a népek a hitelfelvételt, hát akkor a banknak nagyon-nagyon hamar szüksége lenne az új partnerekre. Ez természetesen nem fog megtörténni, de a lehetõségekben benne van. Tehát egyenjogúságnak kellene lennie, mert különbség csak a méretekben van.
Az állam egy fogalom, amelynek a felelõs képviselõi a parlament tagjai. Ugyanis a képviselet nem csak azt jelenti, hogy helyettünk szavaznak a törvényekrõl, hanem azt, hogy õk képviselik az államot a polgárai felé. A helyzet sajnálatos, de ma ugye nagyjából nulla a felelõsség, és még sajnálatosabb, hogy mégis ott ülnek a székben a mai napig.Idézet:
Az állam egy személytelen valami, neki nincs felelõssége. Kin vonsz kérdõre? A baj már itt van. Stagnál a gazdaság, fogynak a munkahelyek, kivándorolnak a fiatalok, romlik az egészségügy, gyengül a forint, ami miatt minden import áru drágább. Még sincsenek az emberek az utcán, hogy követeljék a változást.
A kormány segítsége pedig most tályog kezelésére az amputálás. Csakhogy nem az õ kezét nyiszatolják, neki nem fáj.
A bank is kockáztat, és külön szakma a kockázatkezelés, de ez semmi garanciát nem ad arra, hogy ne bukhatna. Ha kockáztat, akkor a buktát is viselje el. Ennyi.Idézet:
A bank is kockáztat. Külön tudomány a banki kockázatkezelés. Nem véletlenül. Próbálják elkerülni a buktákat, mert az nekik is fáj. Illetve a betétesnek is, mert ha jön a pénzéért, akkor kaphat érte egy hitelbõl származó visszavett házrészt.
Ne legyen igazam, de attól tartok még nincs lefutva ez a bankos kör. Ezt letolják a bankok torkán, akik számolnak és azt mondják, hogy ez a veszteség 1-2-5-10 év alatt visszajön és még mindig kedvezõbb ennyit bukni, mint lehúzni a redõnyt. Aki bezár nem tud pénzt keresni, nincs amibõl megkeresse a veszteséget. De többet nem fognak az országban bízni és hitelezni. Illetve az új feltételek szerint hiteleznek. Nagyobb önerõt, kisebb hitelösszeget adnak. A kicsi hitel pedig szûkülõ piacot jelent. Ha emiatt nem növekszik a gazdaság, megint ki lesznek kiáltva gonosznak, mert direkt nem adnak hitelt, csak azért, is bosszúból....
Mert egy adósnak nincsen állami meg eu-s mentõcsomag. A banknak van. Tehát akkor a bank nem is kockáztat, mert úgyis kihúzzák a sz.rból, ha belemerül? Mert most effelé tendál a dolog. Ha egy kisvállalkozó tönkremegy, akkor mehet a híd alá. Ha egy bank tönkremenne, akkor meg jön a mentõcsomag. Hol van itt a kockázati egyenlõség? Sehol.
Elb.szták a hitelkihelyezést. A hatalmas kockázatkezelési tudományukkal együtt. Tessék benyelni a buktát. Joguk volt nem adni hitelt ilyen feltételekkel, de mégis adtak. Tessék vállalni a következményeket.
Nemtudom hogy megy a hitelfelvevés, lehet az a baj hogy a többség pultból állva intézi, mint a többi banki dolgot, és állva nem vacakol az olvasgatással, csak aláírja a papírokat oszt kész, ahhelyett hogy leülne a karosfotelba az asztalhoz és odaintene egy intézõt és kényelmesen végigolvasná az apróbetûs részeket is.