Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

Szia,

Azzal teljesen egyetertek, hogy az altalanos iskola also tagozat (elso 4 evfolyam) nagyon fontos tudast ad, es szamomra erthetetlen, hogy miert van az, hogy az emberek tobb mint 25%-a nem tanulja meg ezt az anyagot.

Szerintem nem letezik, hogy olyan szinten elmebeteg minden negyedik (!) ember, hogy nem tudja ezt megtanulni. Foleg ugy, hogy kozben sokuknak van papirja errol, hogy elvegezte a 8 altalanost.

Sokkal hasznosabb lenne, ha aki nem tudja az anyagot, az jobb esetben megbukna, es masodszorra megtanulna, rosszabb esetben (pl. miutan 2. alkalommal is megbukott ugyanazon az evfolyamon) atkerulne egy olyan ("gyogyos") osztalyba, ahol eleve fel sebesseggel tanulnak, 18 eves korara igy kenyelmesen eljutna odaig, hogy tud irni, olvasni, alapszinten szamolni.

Persze ekkor fel kellene vallalni konfliktust a szulovel, ami helyett kenyelmesebb atengedni az alkalmatlanokat, majd utana azoknak a szerencsetleneknek, akik irni-olvasni se tudnak, masodfoku egyenlet megoldasat oktatni. :-(

Van amivel nem ertek egyet, peldaul szerintem nem csak az also tagozatos szamolast, hanem a felso tagozatos (5-8. osztaly altalanos iskolaban) matematikat is jo oktatni az atlagos gyerekeknek (tehat itt mar nem a legrosszab 10-25%-rol irok), mert egyreszt egy atlag embernek sokszor jol jon, ha valami picit bonyolultabb dolgot ki tud szamolni, masreszt (ami legalabb ilyen fontos!) az elo szervek ugy mukodnek, hogy ami nincs hasznalva, az leepul, ami hasznalva van, az edzodik, fejlodik. Es ez nem csak az alkarra meg a hatizomra ervenyes, hanem az agyra is, vagyis a gyereket arra kell kenyszeriteni, hogy hasznalja az agyat (pl. egy szoveges matek feladat megoldasara), mert csak ekkor lesz kepesek a kesobbiekben is gondolkodni.

Azzal egyetertek, hogy a fizika es kemia oktatas az altalanos iskolaban lehetne "emberkozelibb", vagyis kevesebb keplet, de tobb kiserlet, es a hangsuly az alapelvek megtanitasan legyen. Persze olcsobb kepletet szamonkerni, mint kiserletet vegezni. :-(

Azzal sem ertek egyet, hogy az ember egy celiranyos profittermelo gep, es kizarolag a festomuveszek es enekesek szamara hasznos a rajz es enekora.
A legtobb ember szokott enekelni, rajzolni meg szerintem mindenki szokott, ezert szerintem hasznos, hogy ezeket oktatattak az altalanos iskolaban.

Bel

Egy csomó dolgot tanul az ember az iskolában. Azt gondolja, semmi szüksége nem lesz rá soha. Aztán téved. Tanultam középiskolában integrálni. Tanultam a bolygók mozgását, azt hogy a föld forog. Hittem, hogy ez felesleges maszlag. Évekkel késõbb lõelemeket kellett számolnom. Ha nincs meg az alap, az életben nem értem meg mi a Coriolis-erõ és mi köze van a lövedék röppályájához. Tanultam biológiából egy csomó gyomnövényt. Ez a tudás ma a vadon termõ ehetõ növényismeretem alapja. Tanultam történelmet. Csak azért tudom, hogy a harmadik vh már zajlik, mert az ókortól a napjainkig van elképzelésem arról, hogy mi történt.
Szóval a tantárgyaknak és az ott tanítottaknak nagy a jelentõsége.
Ennél fontosabbnak tartom, hogy a gyerek szeressen tanulni. Inkább úgy nevezném, szeressen ismereteket szerezni. Ennek meg az az útja, ha jó tanár és szülõ úgy tanít, hogy a gyerek a tudás felszedését élvezi. Ehhez ember meg feladat kell. Jó ember meg jó feladat...
Igaz így veszélyes személyek alakulnak. Képesek önállóan gondolkozni, és így önálló véleményt alkotni.

Én nem is emlékszem mi az az integrálás, tehát ha még tanultam is, hasznát venni nem tudnám. Azt miért gondoltad hogy a bolygókról tanulni felesleges? :eek: Én biológiából az állattant szerettem, növények gyógyhatásait meg ilyesmiket nem tanítottak, csak azt hogy ilyen bibés, meg olyan kétszikû. Azt meg akkor se értettem, meg most se tudom mi értelme volt.

A gyerek - és a felnõtt is - azt szereti tanulni ami érdekli, ezzel én is mindig így voltam. Azért volt könnyû az otthon tanulás, meg a felnõtt oktatás is elég könnyen ment. Ott is azt választottam ki ami érdekelt és nem kellett olyan dolgokkal terhelnem az agyam amit haszontalannak tartottam. Ha otthon vagy, vagy felnõttoktatáson, akkor azt tanulod amit jónak tartasz, amit hasznosítani akarsz, és pont ezért jobb.

A hasznos dolgok megtanulása, fõleg ha önállóan megy, az tényleg önállóságra vezeti az egyént, viszont pont emiatt nem hiszem hogy az iskola arra képes lenne. Ott megvan hogy 1 tömeg, mindenki ugyanazt tanulja, ugyanúgy, bemagolás, egyen-feladatok, ugyanaz a módszer, minden ugyanaz. Úgy meg elég nehéz egyéniségnek lenni.

Emlékszem, gyerekként néztem az amerikai filmeket és sorozatokat, ha iskolások voltak benne, akkor mindig az volt hogy írtak önálló fogalmazásokat, történeteket, aztán én meg arra gondoltam hogy jó lesz késõbb, mert felsõben és középiskolában én briliáns sztorikat fogok írni. Aztán teltek az évek de egy darab elsõ osztályos feladaton kívül nem volt ilyen. Úgyhogy maradt a szokásos, írtam otthon, verset, novellát, még képregényeket is készítettem vicces történettel. A kérdés hogy az iskolában miért nem voltak ilyen feladatok?

Volt helyette versbemagolás. Én írni akartam a verseket, nem megtanulni õket. (És melyikre emlékszem én? Talán csak egyre, úgy-ahogy, "Ki gépen száll föléje, annak térkép e táj...", de arra is csak azért, mert az a vers nagyon tetszett.) Viszont ha tehetném, visszamennék az idõben és megkérdezném Radnótit, Tóth Árpádot, Petõfit, hogy mi a véleményük arról hogy a jövõben a verseiket bemagoltatják gyerekekkel, hogy rákényszerítik a diákokat arra hogy fejbõl tudják a verseiket. Van egy olyan érzésem hogy nagyon nem tetszene nekik a dolog. Verset nem azért ír valaki, hogy másokat a megtanulására kényszerítsen, hanem azért hogy azzal szórakoztasson, vagy elgondolkoztasson, vagy másokban jó érzést keltsen vele. :) Ezt például azok egyáltalán nem értik, akik a tantervrõl döntenek.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló bel

Sokkal hasznosabb lenne, ha aki nem tudja az anyagot, az jobb esetben megbukna, es masodszorra megtanulna, rosszabb esetben (pl. miutan 2. alkalommal is megbukott ugyanazon az evfolyamon) atkerulne egy olyan ("gyogyos") osztalyba, ahol eleve fel sebesseggel tanulnak, 18 eves korara igy kenyelmesen eljutna odaig, hogy tud irni, olvasni, alapszinten szamolni.

---

Ebben van igazság, bár emlékszem hogy mikor jött a 4. osztály, akkor kaptunk 3 új (sokszor bukott) osztálytársat. Ott ültünk 10 évesen és 17 éves majdnem-felnõttek voltak az osztálytársaink. Az osztály morálját porig rombolták, üvöltöttek, a micsodájukkal játszottak órán, a tanárok idegeit is felõrölték, a tanulás ott igencsak lehetetlenné vált. Hogy tényleg annyira hülyék voltak-e, vagy inkább csak lusták, esetleg mindkettõ közrejátszott náluk, azt nem tudom, de az biztos hogy nem voltak egy átlag 10 évesekbõl álló osztályba. Valóban valami speciális iskolába kellett volna õket tenni.

Idézet:

---

Azzal sem ertek egyet, hogy az ember egy celiranyos profittermelo gep, es kizarolag a festomuveszek es enekesek szamara hasznos a rajz es enekora.
A legtobb ember szokott enekelni, rajzolni meg szerintem mindenki szokott, ezert szerintem hasznos, hogy ezeket oktatattak az altalanos iskolaban.

---

A rajz fontos, bár sose adtak szabad kezet benne, így ha valami olyat akartam rajzolni, ami érdekelt, akkor otthon kellett elõvennem a papírt és a ceruzát.

Emlékszem hogy az osztálytársam rajztanár akart lenni, de meg se mutathatta hogy mi tud. Általában órák között rajzolt, mindenféle vérfarkasokat, vámpírokat, szörnyeket, de tényleg nagyon tehetségesen. Rajzórán meg rajzolhatott kockát meg almát.

Akinek repedt fazék - dolmányos varjú hangja van, azon az énekóra nem segít. Nekem is olyan volt és van, szóval énekórán én csak égtem mint a rongy. :) De azzal az énekóra meg is utáltatta velem azt hogy akár csak magamnak énekeljek itthon, ha szól az MP3. Meg ott is lehetett volna hangszereket kézbe fogni, esetleg lantot pengetni, nem barokkról, hanem mondjuk az elmúlt évszázad zenei stílusairól beszélni, azokról vitázni órán, ki, mit miért szeret. Igen színes a paletta. Ehelyett 500 évvel ezelõtti zeneszerzõk születési dátumait kellett bemagolni. Egészen pontosan nulla azoknak a zeneszerzõknek a száma, akiknek emlékszem a születésnapjára.

Ami még rosszabb volt, az a kottázás, nem értettem, de nem is érdekelt. Így kottázz, úgy kottázz, aztán azért is leüvöltötte a fejem a tanár, hogy a kotta-füzetemben nem voltak elég szépek a kotta-rajzok vagy micsodák. Jól megalázott a többiek elõtt a hisztis tanárnõ. Utána zeneszerkesztõ programokkal is foglalkoztam egy kicsit, volt egy barátom aki hozzánk járt hogy szintén azzal töltse az idejét, zenét írt, õ még énekelt is az egyik évben a városi napokon, színpadon, mikorofonnal, táncoslányokkal, de kottát õ se használt. :haha:

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Ott ültünk 10 évesen és 17 éves majdnem-felnõttek voltak az osztálytársaink. Az osztály morálját porig rombolták

---

Szia,

Ez fura, mert regebben volt az altalanos iskola es a gyogypedagogia kozott meg egy plusz lepcso: ifjusagi tagozatnak neveztek, az altalanos iskolan belul, de kulon osztalyba jartak a joval idosebbek (pl. 15 evesen 5. osztalyba jarok, vagy 17 evesen a 8. osztalyba jarok), tehat legalabb ide kellett volna ezeket kuldeni.

"növények gyógyhatásait meg ilyesmiket nem tanítottak, csak azt hogy ilyen bibés, meg olyan kétszikû. Azt meg akkor se értettem, meg most se tudom mi értelme volt."

A szomoru az, hogy olyat probalnak tanitani, amit nem ertenek a diakok. Holott az lenne a cel, hogy ertsek a vilagot maguk korul, es csupan eszkoz, hogy ehhez lexikalis tudas ("magolas") is kell.

Szerintem az nem baj, hogy az altalanos iskolaban nem tanitottak meg neked, hogy melyik novenynek milyen gyogyhatasa van. Mert mindent nem lehet megtanitani, es ha felismered a novenyeket, akkor mar gyorsan meg tudod tanulni, hogy melyiknek milyen hatoanyaga van, es azt milyen modon lehet felhasznalni. Az viszont baj, hogy sok idodet elpocsekoltak olyannal (novenyek felismeresenek tanitasa), amit vegul nem tanultal meg. Es az is baj, hogy en ugyan akkor megtanultam, de azota elfelejtettem, igy most tanulhatom meg ismet. :-(

Bel

Nem tudom, de arra emlékszem hogy teljesen felnõttnek tûntek, tehát 17 köröl voltak. Az iskola már abban hibázott, hogy mind a hármat egy osztályba tették, ha szétválasztják õket, akkor nem lett volna akkora a szájuk.

Növényeknél az lenne a lényeg hogy melyik a veszélyes, illetve amelyik jó, azt mikor ültesd el, milyen talajba, milyen mélyre, mennyire öntözd. Úgy emlékszem hogy második osztályban (azt se tudom már melyik órával kapcsolatban), babot keltettünk, valamilyen ecetes vattában. De az volt az egyetlen érdekes dolog amit növényekkel kapcsolatban csináltunk. (Viszont az még nem is biológia óra volt, mert másodikban úgy emlékszem hogy még nincs is biológia.)

Szia,

mikor ültesd el, milyen talajba, milyen mélyre, mennyire öntözd.

Nalunk ez is resze volt az oktatasnak az altalanos iskolaban (vagyis hogy kimentunk, es elultettunk, szureteltunk, stb. dolgokat az iskola gyakorlokertjeben, ha jol emlekszek, akkor heti egy dupla ora volt erre, rossz idoben meg barkacsoltunk kishajot fabol), valoszinuleg mar ez is "kiment a divatbol" mostanra.

Bel

Vita tanár-iskola megszállottakkal. Érvelés nulla, viszont a világon mindenféle "retardáltnak" elmondtak, és mivel nem tudtak megcáfolni semmit amit mondtam, az egyik csak folyamatosan azt ismételgette hogy "hazudsz, hazudsz". Ha ezek lennének az iskolai oktatás díszpéldányai, akkor az mennyire szánalmas? Semmi logika, viszont fröcsögõ gyûlölet, trágárkodás és a másik mocskolása. Az aki folyamatosan hazugnak mondott, az olyat állított hogy "aki keveset keres, az nem fizet adót". Érdekes, nem hallottam arról hogy a keveset keresõ embereknek elengedik ingatlanadót. Mennyi végtelenül ostoba, agresszív ember, és ezek állnak ki a közoktatás mellett. :huuu:

A tüntetés nagy port kavart, gondoltam hogy összedobok egy vélemény-videót. Egy helyen elrontottam egy szót, de a lényeget nagyjából elmondtam.

Videó Blog - #5 - Diáktüntetés, oktatásügy, tanterv - Vélemény
https://www.youtube.com/watch?v=Jy0ZGcAtHeg

Errõl írtam itt... http://magyarprepperforum.net/showth...ll=1#post85272