Egyébként köszönjük a jó szándékú tájékoztatást.
Printable View
Musk nem szállt be a dogecoinba, hanem folyamatosan trollkodik azzal a twitteren, és el is mondta szó szerint, hogy csak viccel. Aki ezek után azt hiszi, hogy Musk tolja a doge szekerét, arra nem tudok mit mondani.
És a dolog nem a nagyot szakításról szól. Korábban is írtam, hogy nem tõzsdézek, meg nem kereskedek, mert nem értek hozzá. A dolog arról szól, hogy a bitcoin egy monetáris eszközzé vált, kinõtte magát, és mostanra sok nagy cég biztonságosabbnak érzi, mint az usa dollárt. Én úgy vagyok vele, hogy inkább azok véleményét fontolom meg, akik már letettek dolgokat az asztalra. Persze ez nem kötelezõ. El lehet hinni bárkinek bármit :)
A nagy pénz abban kezdett el hinni, hogy a bitcoin is pénz. A pénzeszközeiket, a megtakarításaikat nem csak nemzeti valutába, aranyban, meg kötvényben tartják, hanem elkezdtek bitcoinba is átrakni belõle. A nagy pénz nem kereskedik. A Tesla nem tolja a daytradet, nem is teheti meg, ugyanis szabályozott tõzsdei cég. Itthon ez az Nyrt. kategória. Ugyanígy kifejezetten szigorúan veszik a pénzügyeiket is, nem beszélve arról, hogy az ilyen cégeket közvetve a részvényesek kezében vannak. Ha a nagy tömegek tényleg annyira elvetnék a Tesla bitcoinos lépését, akkor már elkezdett volna esni a részvényárfolyamuk.
De az említett MicroStrategy papírjai például dupláztak tavaly nyár óta. A hozzáértõk nagyon is látják, hogy mit jelent ez a dolog, és ez az árfolyamon is meglátszik.
A bitcoin NEM befektetés. Igen, lehet vele tõzsdézni, vagyonokat keresni, meg elbukni, ahogy bármivel, ami kereskedhetõ tõzsdén. A bitcoin egy pénzeszköz, a maga nemében olyan, mint az euró vagy a dollár. Mikor a forintodat euróra váltod, akkor nem befektetsz, hanem az infláció ellen védekezel. Az eurót lassabban nyomtatják, mint a forintot, tehát a forint mindig gyengülni fog az euróval szemben.
A bitcoint viszont még lassabban nyomtatják (bányásszák), tehát a fiat valuták fognak gyengülni a bitcoinnal szemben.
A nincs mögötte semmi érv meg nagyjából a tavalyi elsõ gazdasági mentõcsomagnál megdõlt, ugyanis a járvány miatti gazdasági esést pénznyomtatással próbálják orvosolni. Tehát kevesebb fizikai dologra jut több papírpénz. Ezt falun úgy mondjuk, hogy nincs mögötte semmi :) Persze elhiszem, hogy sokak szemében ez teljesen rendben van. De ez itt egy prepper fórum... Nyugodtan meg lehet kérdezni az argentinokat vagy a venezuelaiakat, mennyire van rendben a fedezetlen pénznyomtatás.
A kriptovaluták mögött az elosztott hálózat van. Engedély nélkül tudsz értéket továbbítani bárhová, bárkinek, bármikor, olcsón és gyorsan.
A nemzetközi bankrendszer ugyanezt csinálja, meg a western union ugyanezt csinálja, és valahogy senkit nem zavar, hogy 100 dollár küldésére levonnak 10 dollárt, meg két hétig tart az utalás. Jah, és szerintem sokkal-sokkal több energiát igényel a bankrendszer fenntartása, mint a bitcoiné :) Nem tudok számokat mondani, de a nyugati világ összes városában van bankfiók meg pénzintézet :)
Az egész történet arról szól, hogy ha van megtakarításod, akkor érdemes ilyenben is tartani. A fiat pénzben lévõ megtakarításod minden évben veszít az értékébõl. A tõzsdei nagyot szakítunk, meg hurráoptimizmus a skála másik végén van, az sem a legjobb dolog.
Kockázatkerülõként én ezt biztos nem tenném. Az árfolyamváltozást továbbra is spekuláció mozgatja, valamint lelkesedés, ami belõled is árad. Aki most "betenné" a megtakarítását egy ilyen virtuális pénztárcába, annak számolnia kell azzal, rossz esetben töredékére esik a pénze, jó esetben nem lesz baj, sõt még lehet, hogy többet fog érni a megtakarítása, mint amikor betette. De senki nem tudja garantálni, hogy ezek közül melyik jön be.
Nincs kifogásom az ellen, hogy pénzként tekintsünk a bitcoinra. Az ember nyilván megnézi, hogy milyen valutába teszi a pénzét. Ezen az alapon a vietnámi dong-ba is fektethetnéd a pénzed, de nyilván nem teszed. Pedig Vietnám nem az államcsõdjeirõl híres, jobb választás lenne, mint az argentin pesó. Az árfolyamot ugyanúgy a keres-kínálat mozgatja, mint a bitcoin esetén. A kereslet-kínálatot pedig az befolyásolja, hogy mit lehet tudni Vietnámról, az ottani gazdasági, pénzügyi helyzetrõl. A bitcoin esetén nincs ilyen háttér. A keres-kínálatot csak az befolyásolja, hogy mit gondolnak a befektetõk arról, hogy mit gondolnak más befektetõk. Lassan ott tartunk, hogy nem gazdasági, hanem szociológiai szakértelem kell a spekulációhoz.
Javíts ki, ha tévednék, de ha jól tudom az sincs tisztázva, hogy ki (kik) találták ki bitcoint. Mi van ha ez egy trójai faló, amit orosz (vagy kínai, iráni, észak-koreai) hekkerek találtak ki?
Ha ebben érkezik a bevételed és ebben költesz, akkor nem. De ha a megtakarításodat teszed ebbe, akkor már igen (ahogy az is, ha dollárba, euróba, aranyba, vagy állampapírra teszed). Mindegyiknek van valami kockázata. Minél kisebb a kockázat, annál kisebb, de biztosabb a hozam. Visszafelé is igaz: minél nagyobb hozamot ígérnek, annál bizonytalanabb, kockázatosabb.
Lehet, de attól még a többszörösét éri ahhoz képest mint 2 hete. :) A többi az lényegtelen.
Ahogy Musk megemlítette a Signal-t, mire nem csak az a Signal ért rögtön 30x annyit amit megemlített, hanem egy másik Signal cég is 11x annyit ért utána, mert az emberek azt hitték hogy arról a cégrõl beszélt Musk. Szóval ebbõl a szempontból nézve mindegy hogy "beszáll"-e valamibe, vagy trollkodik, vagy csak megemlít valamit mellékesen, vagy akárcsak kimond egy szót, mert úgy tûnik hogy rajta a világ szeme és egy-egy Tweet-jével komoly hatása van a tõzsdére is. :)
Szia Ged,
Alapvetoen egyetertek, de Dream_walker altalad idezett hozzaszolasnak szerintem egy fontos szava az "is", tehat egyaltalan nem azt mondta, hogy csak a bitcoinba tartsa valaki a megtakaritasat.
Bel
Pontosan a kockázatkerülésrõl van szó. Ha megacégek tolnak bele dollármilliókat, milliárdokat, akkor felmerül a kérdés, nekik hogyan lehet ezt? Hiszen el kell számolniuk a tulajdonosok, részvényesek, stb. felé. Kevés kockázatkerülõbb szervezet van a tõzsdei cégeknél. Elég egy rossz facebook bejegyzés vagy elhibázott marketing-kampány, és az árfolyamuk bedõl.
Most pedig bitcoint vesznek. Illetve bitcoint is :) Az az "is" szócska tényleg fontos és lényeges.
A lelkesedésem nagyjából 2-3 éve elfogyott, mióta eleget tanultam a dolog hátterérõl. Azóta sajna egyet kell értenem a variance bloggal, a bitcoinnak van létjogosultsága. Bár õ elég pesszimistán közelíti meg a dolgot, holott jól menõ céget is alapoz a rendszerre.
A bitcoin nem csodaszer, de arra, amire ki lett találva, arra elképesztõ jó. Ahogy a linkelt blogbejegyzés is írja, az internet megfelelõje a pénzszektorban. Szerintem az internet elég nagy változásokat hozott a világba és a társadalomba.
Pont arról beszéltünk párommal valamelyik nap, hogy a jelen helyzetben lehet, hogy az a kockázatos ami régen a kockázatmentes volt, és az a kockázatmentes, ami régen kockázatos volt.
A dollár helyzete nem túl rózsás ugyanis, de a legtöbb országban csapágyasra van hajtva a pénznyomda. Óriási kalamajka lehet világszinten a következõ években. Van egy hozamvédett betéti alapod, ami azóta kockázatmentesnek számít amióta van ilyen, mostanában nem nagyon teljesít infláció felett. De mi van, ha jön az infláció, keményen?
Aranyat érdemes lehet most venni értékmegõrzés szempontjából, de a Bitcoint egyszerûbb tárolni bizonyos szempontból. Bármilyen néhányezer dolláros esést az árfolyamban érdemes kihasználni, ha 42 ezernél vesz valaki, akkor se nagyon tud vele 5 éves távlatban rosszul járni ahogy most látom... sõt. CSak ha lemenne 20 ezer környékére akkor nem szabad eladni, ott éppen nem likvid az eszköz. Cserébe sokkal jobban fog teljesíteni az aranynál.
Ha valaki spekulálni akar az vegyen peercoint. Teljesen legitim cucc, és még elkerülte az emelkedés. Egy ideális világban az lenne a prepper/libertariánus/környezettudatos coin, de hát ez a világ még nem jött el.
Szerintem kockázatmentes befektetés nincs, max. alacsony kockázatú, mint az államkötvény. Persze az államkötvényeken belül is eltérõek a kockázatok (és a hozamok) attól függõen, hogy melyik állam bocsájtja ki. Az ember fia próbálja az elvárt hozamot és a vállalható kockázatot kiegyensúlyozni. Mivel egyre több a fenyegetés (infláció, háború, csõd, stb.) egyre nehezebb megítélni, hogy minek mekkora kockázata van, így muszáj diverzifikálni. Igen, tulajdonképpen a diverzifikálás is egyfajta kockázatkerülés: annak a kockázatát próbáljuk elkerülni vele, hogy minden megtakarításunk egy pillanat alatt elfüstöljön. A jelenlegi helyzet már nem is a profit maximalizálásáról szól, hanem a veszteség minimalizálásról. A dollár a világ elsõ számú tartalékvalutája. Lehet, hogy akik közelebb vannak a tûzhöz már látják a repedéseket a "dollár-oszlopon" és átsúlyozzák a portfóliójukat. Erre van jó pár lehetõségünk, közük a kriptovaluták.
Egyre inkább érezhetõ, hogy valami nagy felfordulás lesz itt, hamarosan.