Eredeti hozzászóló
P. Dude
Ennek több oka van. Az egyik az, hogy nem Walking Dead világban élünk. És ha nem Walking Dead világban élünk, akkor egyensúlyt kell találni a felkészülés, és a tartalmas mindennapi élet között. Ami azt jelenti, hogy nem ideális mindent a felkészülésnek alárendelni. Jelen esetben feladni egy szép, komplex pályát, és elvállalni egy számomra érdektelen munkát azért, hogy egy esetlegesen bekövetkező nehezebb időszakra több konzervet tudjak gyűjteni.
Vagyis ha valaki szereti a jogot, ért hozzá, jó benne és szívesen foglalkozik vele, az normális esetben - prepperkedéstől függetlenül - megpróbál jogászként elhelyezkedni. :) Persze csak ha van rá reális lehetősége.
Nekem van rá reális lehetőségem, mert nem falun vagy kisvárosban élek, és mert summa a diploma minősítése, amit ezen a pályán azért általában szeretnek a munkáltatók. A városban rendszeresen keresnek jogászt, és adom is be a jelentkezéseket. Addig nem volt sok esély az elhelyezkedésre, ameddig a teljes állami működésben böketni kellett. (Persze akkor is próbáltam olyan állásokat nézni ahol nem volt kötelező az oltás, de az valóban nem sok találattal járt.) Most viszont rendszeresen tudom beadni a pályázatokat.
Egyébként neked is igazad van, és részben azt csinálom amit írsz. Ti. szoktam jelentkezni középfokú végzettséghez kötött irodai munkákra, ill. nem kifejezetten jogász, hanem "általános" diplomás állásokra is. Más kérdés hogy a középfokú munkáknál nem tudom elhallgatni a diplomát, mert ott van a személyimben a dr., plusz ha kell erkölcsi akkor eleve azon is szerepel.
További okok, hogy jó néhány évet, qrva sok pénzt, és rengeteg küzdelmet áldoztam szar munka mellett arra, hogy elvégezzem a sulit és azzal foglalkozzam amit szeretek, és amiben jó vagyok. Hozzátéve persze hogy az anyagiak is szerepet játszottak, mert a jogászok nem arról híresek hogy nélkülöznek. Szóval lehet hogy Argentína felé tartunk, de ha most nincs Argentína, és ha jelen állás szerint reális esélyem van elhelyezkedni, akkor azon leszek.