Ha lenne egy törvényrendelet, hogy a földetek egy részét érintetlenül kell hagyni adományul a természetnek, hány százalék lenne az amit még el tudnátok viselni?
Printable View
Ha lenne egy törvényrendelet, hogy a földetek egy részét érintetlenül kell hagyni adományul a természetnek, hány százalék lenne az amit még el tudnátok viselni?
5%Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Ezt az 5% földrészt betelepíteni diófával, cserjékkel, nyárfával, akáccal és még mindenféle õshonos fával.
Ha mindenki megcsinálná ezt, akkor ez hozzá járulhatna az élelmezéshez, tûzifát adnának a kiszáradt fák, nem fújná a homokot egyes helyeken a szél és a többi.
"Andrea szerint a mostani helyzetben, amikor az emberek diszharmonikus kapcsolatban vannak egymással, elengedhetetlen, hogy kapcsolódjunk a természethez. A természet, ha elvárás nélküli szeretettel is közelítünk hozzá, örömmel segítségünkre siet, hogy – gyakran mélyen megbúvó – szándékainkat tisztán láthassuk és így kapcsolatainkat harmonikussá tudjuk tenni. Amennyiben sikerül kapcsolatainkat szeretetteljessé varázsolnunk, könnyebb önvalónk szerint élni, és ezáltal nemcsak, hogy felébred bennünk egy tiszta szándék, hogy ne ártsunk többé a természeti környezetünknek sem, de belsõ sugallatainkon keresztül érezni fogjuk, hogy hogyan alakítsuk életünket társainkkal összhangban úgy, hogy a súlyosan környezetszennyezõ tevékenységekkel lépésrõl lépésre felhagyhassunk. Válaszként erre reagál a környezetünk is. A növényvilág felélénkül, ártalmatlanabbakká válhatnak a kártevõk, szükségtelenné válik a védekezés."
http://www.szeretetteremuhely.hu/?page_id=295
A természetben nincs olyan, hogy irreverzibilis. Ez a szó csupán a kurta emberi élet skáláján értelmezhetõ. A természet egy komplex, folyamatosan változó rendszer. Ennek a rendszernek mára része az emberek mesterséges beavatkozása is. A természet ezt tudja kezelni, legfeljebb az ember szív.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Ezért is írtam, hogy ahogy ma próbálnak sokan elõreszaladni, az veszélyes. Mint ahogy veszélyes egy óvodást ültetni egy kamion kormányához. De ettõl még a kamion nem ördögtõl való dolog :)
Nem zsákutca. Már maga a technológia létezése azt jelenti, hogy ez a jövõ. Egyszerûen azért, mert lehet látni, hogy hova vezethet.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Ettõl függetlenül a gmo semmilyen formában nem megoldás a mezõgazdaság problémáira. Nem is arra lett kitalálva. Ezt kizárólag a cégek említik, mert ez egy nagyon jó marketingszöveg. Mi persze tudjuk, hogy a fegyverbetiltás pl. nem megoldás a közbiztonság problémáira. De jó kis marketingszöveg, milliók szopják be. Az analógia ugyanaz.
Mégis hova vezethet?Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Az én esetemben ez megközelíti a 100 százalékot. Anno örököltem vagy 2 hektár legelõt, az is egy nemzeti park kellõs közepében van. Teljes tilalom az állattartásra. Meg akarta venni egy újgazdag, de nem adtam el. Ezek után kaptam a figyelmeztetést a földhivataltól, amiért nem legelõként használom. Bírságolni akartak. Írtam nekik egy jó kis beadványt. Azóta a terület gyönyörûen beilleszkedett a tájba, engem pedig békén hagynak. Szerintem ma már csak a vadak és a vadászok járnak oda.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Azért irreverzibilis, mert olyan új élõlényeket hozol létre génsebészettel, amik szaporodásképesek. Az örökítõ anyaguk az õshonos génállományban is megjelenhetnek. Ebbõl nincs visszaút. A természet más kérdés, semmi köze ehhez, mert ha lenne, akkor a gmo-t nem mesterségesen kellene létrehozni, hanem elõfordulna természetes környezetben is. Ami elõfordul, azt az evolúció produkálja és nem napok, hetek, vagy hónapok alatt, így az eredeti ökoszisztémában sem következik be gyors változás.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Oda vezet, hogy gazdaságilag bele lehet rokkanni, ha kiderül a produktumról, hogy káros. Fõként ha az örökítõ, ill. szaporító anyaga sokáig életképes, ugyanis egy idõ után az õshonos rokon fajok is gmo-sok lesznek. Nem leszel képes termelni az adott élõhelyen mást, csak gmo-t. Közben valószínû, hogy a megszokott természetes ökoszisztéma is megváltozik. Eltûnnek bizonyos rovarok a területrõl. Ennek velejárója, hogy eltûnik a madarak egy része is. Tekintettel arra, hogy az ökoszisztémába nem lehet lyukat ütni, megjelennek a területtõl korábban idegen fajok. Állatok, növények egyaránt. Ez viszont a mai tudással kiszámíthatatlan folyamat lesz. A végeredmény akár sokkal rosszabb is lehet, mint a kiindulási helyzet volt.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Bárhová.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
A harmadik generációs gmo már konkrét hatóanyagtermelésre is használható, pl. inzulinra. Növényekkel. Ezt úgy, hogy a kísérletek elején van még a rendszer.
Szó szerint bárhová vezethet, csak az emberi fantázia szab határt neki.
Van gyom, amely a sziklán is megél? Tegyük haszonnövénybe. Két hónap alatt szaporodásképes termést hoz? Tegyük haszonnövénybe. Kiirtani sem lehet, olyan bõségesen nõ? Tegyük haszonnövénybe. A lehetõségek száma végtelen.
Így oké. Viszont kérdés, hogy ez miért baj? Így mûködik a rendszer, mindig jön valami új, aztán ahhoz megy az alkalmazkodás. Ha nem, akkor tér nyílik, ahová ismét jön valami új.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Ezt a természet dolgot nem értem. A gmo alapja teljesen természetes, sõt. A manapság legelterjedtebb gmo-technika pontosan egy természetes folyamatot használ, az agrobacteriumot. Az ugyanis egy természetes gmo-végzõ mikroorganizmus. Évmilliók óta mûködik, ma csak lecsaptak a lehetõségre a kutatók, mert egyszerûbb, mint a mesterséges módszerek. Csak éppen ésszel kell használni, de ez tulajdonképpen a világon mindenre igaz.
Miért lenne szüksége haszonnövényeknek ilyen tulajdonságokra?
Ezek a vegyületek pl. inzulin biztonságosak?