Printable View
Kihajítom ezt a böngészõegeret... Na szóval mit is írtam...
A GMO oly nagy léptékben változtathatja meg az ételeinket, hogy a szervezet lehet nem lesz képes lépést tartani, és nehezen felderíthetõ betegségeket okozhatnak mint a gluténérzékenység, vagy az autoimmun betegségek.
A másik, pedig a növényben termelõdõ növényvédõ szer, ami többszöröse lehet, a permetezetténél! Ennek engedélyezéséhez bonyolult címkézési rendszer kellene ami nem férne ki egy babkonzerv oldalára se....
Miért ne lenne? A lényeg, hogy van rá lehetõség, és a jövõben lehet, hogy élni kell majd vele.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Hogy biztonságosak-e, fogalmam sincs. A megfelelõ keretek között biztosan. A konyhasó sem biztonságos, ha rosszul használja valaki.
A szervezet elég könnyen lépést tart bármivel. Kétféle anyag van, amivel étkezéskor kapcsolatba kerülhetünk (oké, többféle, de itt most ez a releváns). Van a testazonos fehérje, meg az idegen fehérje.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Az idegen fehérje immunválaszt ad, mégpedig úgy, és olyant, amilyent egy középiskolai szintû laborkísérlettel ki lehet szûrni. Szóval az nem lesz téma. Az azonos fehérje meg mûködik. Az eddigi gmo-kísérletek során soha, sehol nem a transzgénnel volt a baj, hanem a technológia egyéb elemeivel. Persze azok is részei a gmo-nak, szóval végülis igen, a jelenlegi formájában rossz. De ebbõl nem következik az, hogy gmo-val mindenképpen káros és rossz dolgokat lehet csak létrehozni.
A növényvédõ cimkérõl meg annyit, hogy mindenki vastag sugárban fosik a vegyi permetezéstõl, meg a gmo-tól, aztán szorgalmasan bemennek a város közepére dolgozni, ahol lélegezni sem lehet normálisan, annyira szennyezett a környezet. Mondjuk a városkaput nem kötelezõ felcimkézni, az igaz...
Miért kellene így módosítani növényeket? Milyen viszonyokra kellenek ilyen növények? Milyen piacra kellhetnek ilyen termények?
Biztonsággal kapcsolatban nem vagyok meggyõzve de lehet igazad van (az idõ sok mindent eldönt).
Amíg rossz kezekben vannak az élelmiszer-termelés befolyása addig nincs értelme errõl beszélni!
Elõször vegyük ki a kezükbõl, majd utána lehet errõl dönteni!
Másrészt, addig felesleges vele foglalkozni, míg ki nem használtuk a természet adta (a természetes egyensúlyok helyreállítása után) természetbarát lehetõségeket!
Megint csak annyit kérdezhetek, hogy miért ne? Ma is folyamatosan változik a termelési környezet, nem tudhatjuk, mit hoz a jövõ. Lehet, hogy két generáció múlva mai szemmel elképzelhetetlen állapotokhoz kell alkalmazkodnia az ökoszisztémának. Márpedig ha nincs mód az alkalmazkodásra (mert nem ismert a technológia, amivel menne), akkor szokott shtf lenni.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Vedd ki a kezükbõl, hajrá. Sajnos egy fecske nem csinál nyarat. Ez lefordítva azt jelenti, hogy bár sokan fordulnak a természet felé, azért a kalkulálható, döntõ tömeg még mindig konzumidióta. Minden döntéssel fenntartják a rossz kezek "uralmát".Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Mert azért illúziói senkinek ne legyenek. A kínálatnak csak a kereslet szab határt. Nem a télapó veszi az élelmiszernek nevezett szemetet, hanem azok az emberek, akik aztán telefröcsögik a környezetüket, hogy csúnya gonosz élelmiszeripar. De azért nagyon jól megélnek belõlük az agrárvállalkozók.
A természet adta lehetõségek kihasználásáról meg annyit, hogy nem véletlen mondtam, a gmo nem a mezõgazdaság problémáinak megoldására lett kitalálva, ez csak egy jó marketingszöveg. Arra a gazdálkodás átalakítása lenne az egyik megoldás.
Csak a kettõ nem ugyanaz a téma.
Az, hogy 99-ban sz.rul használja a környezetét az ember, nem érv arra, hogy akkor nem is kell a gmo-t kutatni.
A csillagászatot sem hagyjuk a fenébe csak azért, mert az unverzum k.rva nagy.
Tudod az a gond ezzel a "minél több technológiát a parasztnak"? Ez csak az ipari xarok eladásáról szól és egyre jobban tönkreteszi a környezetet és az embereket. Az egyszerûbb megoldás lenne a jó, már több ezer éve termesztett növényeket kell visszahozni pl. tönköly búza amelyek eleve jobban bírják a környezet változásait és nem igényelnek ipari hátteret (nincs kõolaj függés).
Teljesen igazad van. De valahogy mégsem ez történik. Az ipar azt csinálja, amit el tud adni.
Ha semmit nem tudnának eladni a sok technológiai xarságból, elhiheted, hogy nem csinálnák.
A tönkölybúza nagyon jó példa. Én is termesztettem, mikor még nagyban ment a gazdálkodás.
Mi is a baj vele?
A tönkölybúza robosztus, ellenálló, viszonylag jól termõ faj. Élelmezési értéke jó, van rá kereslet. Valahogy, érthetetlen módon, mégsem tolonganak a gazdák, hogy hadd vessék azt.
Ennek nagyon egyszerû az oka.
Nem terem minden bokorban vetõmag. Nem úgy megy, hogy felhívják a területi képviselõt, és két napra rá ott a raklapnyi áru.
Telefonálgatni kell miatta, drága, vagy ha mégis sikerül megoldani okosba, feketén, akkor többnyire rájuk sóznak valami sz.rt, ami bizony nem hozza a várt eredményeket. Ilyenkor hangzik el az a mondat, hogy "f.szom az egészbe, vetek malmi búzát".
A vetése sem olyan könnyû, mert a magja jó nagy, a pelyva miatt az árpánál is macerásabb. "F.szom az egészbe" mondat másodszor.
Ha sikerült elvetni, akkor onnan habzsidõzsi, jól kel, erõsen növekszik, nem nagyon támadja meg semmi. Aztán jön az aratás.
Sûrû és durva állományt nevel, nem lehet benne száguldozni a kombájnnal. Ha nincs jól beállítva a gép, és a kombájnos agya, akkor töri a szemet, medvézik a cséplõdob, eltömõdik a szalmarázó. "F.szom az egészbe" harmadszor, mert "jövõre majd levágatod mással pistám".
Le van aratva, a termése kielégítõ, 2,5-3 tonna körüli. "F.szom az egészbe" negyedszer, "mer' a pioníros fajta az 7 tonnát terem".
Ugyebár a gazdák 70-80%-ának nincs magtára, így le kéne adni gyorsan. De sehol nem veszik át, mert éppen csilliómillió tonna malmi búzát aratnak, húzzon el innen a két pótkocsi cuccával. "F.szom az egészbe" ötödször.
Mondjuk eltárolja, oké. Eladni nem tudja, mert csak hántolva lehet, hántoló meg annyira sem terem a bokorban, mint a vetõmag. Személy szerint fél tucat helyrõl tudok az országban, de végülis lehet, hogy több. Egy hántoló pedig többszázezres tétel használtan is. "F.szom az egészbe" hatodszor.
Sikerül meghántoltatni, nagyon jó, ömlesztve van, jó esetben zsákban, lehet kezdeni eladni. Innentõl jó a buli, alaphangon a zsákos kiszerelésû tönkölybúza 200-250 huf per kilónál kezdõdik. Veszik a népek, akiknek van házi kismalom. A többiek nem, mert annyiért már a boltban is lehet lisztet kapni, tönköly meg amúgy is csak amolyan marketinges átb.szás. Gyorsan hamar elmegy 4-5 mázsa, aztán megáll a mutatvány, mert a vevõkörnél már az ajtó alatt folyik ki a spájzból a cucc. Onnan jön az ígérgetés, hogy majd az unokatesóm régi szobatársának a sógora, majd õ vesz 10 kilót. Eltelik az év, májusban már az a szöveg, hogy "hát, ami van, az kitart az idei, friss aratásig, meg amúgy is jobb lenne kilós zacsiban, zsugorfóliával, apró kis nemzeti színû pántlikával".
"F.szom az egészbe" hetedszer.
Na, ez a helyzet a tönkölybúzával. A szájával mindenki könnyen lesz öko-bio-vega környezettudatos, csak a pénztárcájukkal nem szeretnek, "mer' akkor nem jut nájkicipõre, meg ledtévére".
Nincs ezzel semmi gond, csak akkor nem kell szidni a teszkót, meg az élelmiszeripart. Valamit valamiért.
Vicc on >
A nájkicipõtõl lúdtalpam lesz, a ledtv-tõl meg vastaglencsés vagy merevszemû, szal köszi nem kérek belõlük :D
Vicc off/
Jól látod a jelenlegi tényálladékot.
Nem igazán értek hozzá, de a kis agyammal úgy képzelem, hogy a génmódosítást a gyomrom "leszarja" és abból készít szart amit befalok, ha van benne tápanyag, kiszedi, felfûti vele a testem, a vegyszerezés ártalmasabb lehet, mert olyan dolgok is jutnak a szervezetembe amiket nem kér, de befurakszik.
Gyerekkori álmom a hatalmas gyümölcsök, a méteres dinnye, barack nagyságú szõlõ, a kevert gyümölcsök pld narancs és öszi ízû gyümölcs a mag nélküli gránátalma, a héj nélküli mandula. Hogy a szerkezete, dns spirálja, génje, nagysága milyen az mindegy, a nagyját fûtésre használja, a vitaminokat meg kiszedi.
ha nem kell vegyszerezni akkor csak jó lehet.
Hol tévedek?