Nem régiben még azt mondták hogy a fekete lyuk = valami ami elnyel mindent, egy féregjárat, talán másik dimenzió, stb.
Ahhoz képest mostanra már csak azt mondják hogy egy szupermasszív halott csillag ami mindent bevonz saját magába/maga felé.
Nem mindegy. :)
Csak a helyzet amit a múltkor odaírtam a csillagászati FB oldalra, miszerint az ûrkutatás közel egésze csak elmélet és kitört emiatt a balhé. Néhány ember nagyon dühös lett a kommentem miatt. :haha:
Nem szeretek általában errõl vitatkozni mert valóban bonyolult téma, de a következõbe azért gondoljunk bele amikor ránézünk erre a képre: a megfigyelhetõ univerzum mérete.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Jelenleg a Voyager 1 van legtávolabb a földrõl, azzal lehet a látottakon kívül mást is elemezni, tehát vizuális képeken kívüli adatokat csak a saját naprendszerünkbõl nyerhetünk egyelõre. Meddig látunk el? A GN-Z11 nevû galaxis a legtávolabbi amirõl van fényvisszaverõdésünk, képünk. Mindenki gondolkodjon el azon, hogy mennyi akkor az egzaktan mérhetõ tudásanyag, és mennyi az elmélet.
Így van. :)
A teleszkóp lát egy halvány pöttyöt az égbolton. Néhány más pöttybõl és mozgásból építenek fel egy egész teóriát arról hogy az a csillag miféle és hogy milyen bolygók vannak örülötte. Bolygóknál is ez a helyzet, aztán készül ez alapján mindenféle tudományos kisfilm, animációkkal, beszélnek a gravitációról, a hõméréskletrõl, a bolygó összetevõrõl, koráról, stb. Ami szuper és szeretem is, de nem venném készpénznek.
A helyzet az hogy a Földet ismerjük nagyrészt. A Holdon voltunk párszor, a Marsról is tudunk ezt-azt, meg egyszer az oroszok pár másodpercet eltöltöttek a Vénuszon valami robottal. De azon kívül hol jártunk még? Azt hiszem egy meteorból sikerült mintát venni vagy valami ilyesmi.
Megnézték, hogy ki tudnánk-e védeni egy aszteroidát
"Az amerikai ûrügynökség (NASA) letesztelte, hogy mi történne, ha egy aszteroida röppályája keresztezné a Földét. Az eredmény nem túl biztató, mivel eszerint nem tudnánk meggátolni a katasztrófát, és az égitest nagy pusztítást vinne végbe a bolygón. (...) A kutatók hiába ötleteltek, semmilyen megoldásra nem sikerült ráakadniuk, amivel hat hónapon belül meg lehetett volna azt akadályozni, hogy az égitest becsapódjon. Az aszteroida végül Kelet-Európába csapódott be, és hatalmas pusztítást végzett."
Folyamatosan dolgoznak rajta, sok féle ötlet van. Az új bolygóra költözés elég esélytelen, de az aszteroida probléma talán egy nap megoldható lesz...
Milyen gyorsan mozgunk?
Elõször is forog a Föld, majd mozdulunk a Föld-Hold centrifugális erõ miatt is. A Föld a Nap körül is kering. A Nap pedig a galaxisban köröz. És végül a galaxis is halad. Ez utóbbi sebessége kb. másfél millió Km/h. És ez a mi sebességünk is.
https://www.youtube.com/watch?v=0HrF2OR0-Sc
Azért gondoljunk bele! :) Milyen elegánsan megoldották a két végét. Hatamas egyiket elvágták egy földszelettel, az oké, hisz innen indulunk, se... azok a tûzkukacok, bakker kb annyit ér ez a térkép mint ez: Csatolmány 8986Idézet:
Eredeti hozzászóló sukran4fish
A Hold 6 centit távolodik minden évben (régen 20cm-t), és 4.5 milliárd évvel ezelõtt nem kb. 400ezer km-re volt a Földtõl, hanem csak 24ezer km-re.
https://www.youtube.com/watch?v=hi8xWqHBk84
A Hold távolodik, a Föld egyre lassabban forog. 1,4 milliárd évvel ezelõtt egy nap csak 18 óra 41 perc volt.
https://www.theguardian.com/science/...ry-very-slowly
Mindig van valami izé, ha a Marsot akarjuk nézegetni:
Nyoma veszett a marsi kõzetmintának
"Az amerikai ûrügynökség kilenc év munkát és kétmilliárd dollárt fektetett a marsi élet után kutató programba. A Perseverance marsjáró februári sikeres landolást és utazást követõen múlt pénteken hajtotta volna végre tudományos küldetésének egyik kulcsmozzanatát, amikor az egykori marsi tónak vélt Jezero-kráter talajából mintát vett kétméteres robotkarjára szerelt különleges fúrójával. A mûvelet azonban nem járt sikerrel, mivel a Perseverance fedélzeti fúrófejébõl nem érkezett minta a titán tárolócsõbe.
A NASA munkatársai kamerával néztek a furatba és a kõzetmintát tároló csõbe is, de a kõzetnek rejtélyes módon nyoma veszett. A szakértõk szerint a földi teszteken nem találkoztak ilyen jelenséggel, és mivel biztosak benne, hogy az automatikus fúrórendszer rendeltetésszerûen mûködött, a jelenség magyarázata szerintük az, hogy a kõ nem viselkedett úgy, ahogy arra számítottak."