Este megnézem, biztosan nem láttam.
Printable View
Este megnézem, biztosan nem láttam.
Dübörög a vakcina: "Orbán Viktor közölte azt is: 391 821-en már megkapták legalább az elsõ oltást". Bõdületes számok! :D December óta azt mondogatják, hogy egy hétvége alatt be tudnának oltani "mindenkit". Ehhez képest február közepén 390 ezernél tartanak, pedig 2 millióan regisztráltak. (Egyébként mit értenek "mindenkin"?)
(koronavirus.gov.hu)
Müller Cecília tegnap minden elõzmény nélkül közölte, hogy itt a harmadik hullám, ráadásul felfutó ágban. Ma reggel már Orbán is ugyanezt ismételte el. Mindig van egy jelszavuk, amit onnantól kezdve az összes létezõ fórumon szajkóznak.
Persze Müller megint elejtett egy õszinte félmondatot: hogy éppen hányadik hullámnál tartunk, annak már "csak elméleti jelentõsége van".
A Szlávik-cikkben ez áll:
"Az oltáselleneseket szerinte nehéz megcáfolni, mert mindig megtörtént eseményekhez, tényekhez kötik az állításaikat, csakhogy ezeknél nem igazolták az oltással való kapcsolatot. Példaként említette, amikor az oltásellenesek azt állítják, hogy valaki meghalt az oltás beadása után, csakhogy a százmilliós beoltottnál elõfordul, hogy valaki meghal a vakcinázás után pár nappal, de korántsem biztos, hogy ehhez köze van az oltásnak."
De ez nem így van. Azért vagyok az mRNS-vakcina ellen, mert áprilisban még a hatásmechanizmusát sem ismerték a saját fejlesztõi sem. Karikó Katalin lenyilatkozta, hogy feltételezésük van csak arról, hogy a szintetizált mRNS-ek egyáltalán hogyan aktiválják az immunsejteket. Azt is lenyilatkozta, hogy "csak 62 nap telt el a koronavírus szekvenciájának megismerése és az mRNS vakcina elsõ human beinjekciózása között."
A Moderna pedig a saját honlapján hasonlítja számítógépes szoftverhez ezt a génmanipuláló vakcinát. Köszönöm, nem kérek belõle.
Ráadásul elrákosított sejtvonalakat használhatnak (HEK293, PER.C6 stb.), amikrõl sehol sem találok egyetlen megnyugtató tájékoztatást, magyarázatot, információt sem.
Lehet, hogy 80 évesen beadatnám, de ennyi idõsen nem áll szándékomban. A másik fenntartásom pedig az, hogy a sima influenza ellen sem szoktam oltást kérni. Meg sok más ellen sem. És a jelenlegi adatok szerint a koronavírus körülbelül hatodannyira fertõzõ, mint az influenza. Igaz, hogy elvileg sokkal halálosabb, viszont jellemzõen idõs, súlyosan és többszörösen beteg személyek halnak bele. Én pedig szerencsére nem vagyok az. Épp tegnap nyilatkozta Müller Cecília, hogy a napi elhunytak 3 százalékának nem volt krónikus alapbetegsége, 97 százalékuknak pedig volt. A mai adatokban 75,6 év az elhunytak átlagéletkora.
Mint mondtam, nem a koronavírusra hegyezem ki ezt a dolgot, és nem is általában az oltásokra: influenza és sok más betegség ellen sem szoktam védõoltást kérni. Ezzel nem vagyok az oltások ellen. És nem kellene összemosni az "oltáselleneseket" azokkal, akik válaszokat szeretnének, normális kérdésekre.
Na, megnéztem én is. Hát, nekem már régen feltûnt, hogy a járvánnyal szinte egyidejûleg a magyar médiumokban is megszaporodtak a kommunizmust szorgalmazó cikkek, nyilatkozatok. Úgy látszik, hogy a globális média ebbe az irányba próbálja terelgetni a közhangulatot.
Az is elég gáz, hogy gyakorlatilag megvalósult Magyarországon a fizetõs egészségügy. Legalábbis nem hiszem, hogy most sokan igénybe vennék az államit. Sokszor nem is lehetne, illetve még a korábbi várakozási idõknél is hosszabb lenne. Nálunk már az "elsõ hullám" vége felé látszott, amikor mentünk az éves kötelezõ üzemorvosi vizsgálatra. Ami máskor egy egész korrekt vizsgálat volt, azt most lezavarták egy-két perc alatt. Vizeletet például nem is kértek. Pedig nekem nem is kellett volna produkálni, mert vittem magammal. Erre az asszisztens kidobatta velem, hogy nem vizsgálják meg. Amit odavittem... És ez még akkor volt, amikor lényegében egyáltalán nem volt koronavírus Magyarországon, csak elnevezték "elsõ hullámnak". Már akkor is így féltek egy üzemorvosi vizsgálattól is, és lerövidítették, leegyszerûsítették. Hallottam, hogy arról beszélgettek, hogy fertõtlenítõ sincs a rendelõben, meg ilyenek...
Most aki megteheti, az magánban vizsgáltatja magát. Nemrég voltam én is egy ultrahangon, kapásból 12 ezer Ft volt. Amikor jöttem ki, és indultam haza, már tele volt a váró, szóval mások is inkább oda mennek. Csak ha valaki nem tud 12 ezret kicsengetni egy ultrahangért, az mit csinál?
Csütörtökön elmondta Müller Cecília, pénteken elmondta Orbán Viktor, ma Szlávik Jánoson van a sor:
Szlávik János: Nem lehet tudni, meddig tart a harmadik hullám
Persze már a cím megfogalmazása is megint olyan, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot, és a végtelenség érzetét keltse.
Kariko Katalin mRNS-sel sikeres kiserletet vegzett egereken - 1990-ben.
Bel
A sikeres kísérlet, nem egyenlõ a hatásmechanizmus tökéletes ismeretével.
1990-ben mRNS kísérlet.... hmmm
Maradjunk annyiban, hogy ameddig a gyártó semmit nem tud mondani a közép és hosszútávú mellékhatásokról (a rövidet már láttuk) addig csak államilag támogatott emberkísérletekrõl beszélünk, amelyek láttán Mengele is csak a fejét csóválná.
"– Hogyan aktiválják a szintetizált mRNS-ek az immunsejteket?
– A módosított nucleoziddal, név szerint az 1-metilpseudouridinnel készült mRNS nem immunogén, vagyis az aktiválást valószínûleg az mRNS-t beburkoló lipid nanopartikula (LNP) végzi."
Ez a Szegedi Tudományegyetem tavaly áprilisi interjúja. Ahogy írtam, a fejlesztõk tavaly áprilisban még ott tartottak, hogy csak feltételezték, valószínûsítették a vakcina mûködési mechanizmusát.
Akkor ez nem túl biztató, ha 1990-ben kezdték, és 30 év alatt nem térképezték fel.
Kiemelések az eredeti szövegben.
"– Anno akadémiai ösztöndíjjal került a szegedi egyetemrõl a >>Szegedi Biológiai Központba<< , s ott 1985-ig, 30 éves koráig dolgozott. Mit? Addig és ott meddig jutottak a >>hírvivõ ribonukleinsav<< – angolul messenger RNA, rövidítve mRNS – technológia fejlesztésében?
Az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában 1978-ban mint a MTA ösztöndíjasa kezdtem el dolgozni Tomasz Jenõ szerveskémikus irányítása alatt. Ekkor csak nagyon rövid, 3-4 nukleotidból álló RNS darabokat tudtunk kémiailag szintetizálni, és ezeket a molekulákat vizsgáltam antivirális hatásra. A fehérjét kódoló, úgynevezett mRNS sokkal hosszabb, több száz, illetve ezer nukleotidot tartalmaz. Akkor még mRNS-t nem tudtunk készíteni, mert az enzim, az RNS-polimeráz, amelyet ma használunk, még nem volt kapható. A Tomasz-féle laborban végzett munkámnak mai jelentõsége az, hogy ott kezdtem el vírusokkal dolgozni és elõször használtam módosított nucleozidot – cordycepint."
Ez még eléggé messze volt a mostani vakcinák technológiájától.