Jó, de zsömlét és vizet sem? :)Idézet:
Eredeti hozzászóló mzperiksz
Printable View
Jó, de zsömlét és vizet sem? :)Idézet:
Eredeti hozzászóló mzperiksz
Pazarolnak, mert a többségük tele van lével. Röviden.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Hadd mondjak valamit:
Ha körülnézünk a családi mondák között, kiderül hogy majdnem mindenkinek az õsei valamilyen nációhoz tartoztak. Szerbek, románok, lengyelek... németek. etc.
Akkor azok nem bevándorlók voltak? Vagy mindez tévedés, és mindenki Árpád apánkkal együtt lovagolt be, (migránsként!) a Kárpát medencébe, ja nem... azok honfoglalók voltak!? :confused:
Szinte minden NAGY magyarunk valamely náció tagja volt, utána lehet nézni! Olyan hogy színmagyar, igen necces esetekben fordul elõ!
Persze senki nem örülne egy néger unokának azt elhiszem, és a mendemondák szerint a négereknek "nagyobb" van! :haha:
A régi idõkben nem úgy mûködött a dolog. Nem volt olyan hogy illegális bevándorlás, illetve hatalmas területek álltak üresen, az ország több mint 90%-a erdõ volt, tiszta víz, annyi élõhely hogy kellett az ember és örültek mindenkinek. Voltak drákói törvények, kézlevágás, halálbüntetés, úgyhogy aki nem való volt egy helyre, az rövid úton távozott a másvilágra, mert a társadalom nem tûrte meg maga között. Nem migráció a honfoglalás. Egy területre érkeztek, ami nem ország volt. Magyarország az egy ország, ahogy az EU is országokból áll. 1000-2000 évvel ezelõtt sokkal másabb volt a helyzet mint ma. De gondolj a tatárokra, törökökre, mikor õk látogatták meg Magyarországot, akkor nekik sem örült a nemzet.
Meg arra gondolj hogy ki az aki beilleszkedik. Aki megteszi, azzal nincs gond. Ha látsz egy német, egy osztrák, egy orosz, egy szerb származású embert aki magyar, arról nem tudnád megmondani hogy honnan jöttek az elõdei 50-100-300-600 évvel ezelõtt.
Ma meg különösen érték a föld, víz, meg minden az országban. Aki menedéket kér, az kopogtasson. Illetve ne követeljen, ne a kertek alatt lopózzon mint egy tolvaj, és nem hiszem hogy többet kellene hogy kapjanak mint egy magyar ember.
Tudok most valakit aki Svájcban van. Reggeltõl-estig hajtják a munkában, nem kap se szalámit, se zsemlét, se palackos vizet. Mindent neki kell megvennie.
Az magyar aki magyarnak érzi és vallja magát, ilyen egyszerû a képlet. Egyébként meg, akik beolvadtak a magyar nemzetbe, nem illegális (azaz váratlan, nem kívánt) bevándorlók voltak más kultúrából és nem is élõsködni jöttek ide. A magyarok mindig is befogadóak voltak, a nagy európai nemzetekkel (pl. franciák) ellentétben.
A bevándorlók többsége életerõs, harcképes férfi - kb. 10%-uk tudja valóban bizonyítani, hogy a háború miatt menekül. Elsõsorban ahhoz hogy másokon segíteni tudjunk magunkon kellene segíteni (családok támogatása, egészségügy reformja stb.). Utána jöhetne mindenféle menekült - de akár a liberális jogvédõk is befogadhatnák õket az otthonaikba. :thumbup
Nem értem hogyha ennyi pénzük van miért nem fizettetik ki velük az ellátás, utaztatás költségeit. Ha pedig nem képesek alkalmazkodni a mi kultúránkhoz (ha valamelyikõnk kimegy az arabokhoz, afrikaiakhoz és megsérti õket ezzel mit csinálnának vele?!) akkor takarodjanak el innen - ilyen egyszerû.
Félretéve a tréfát és a gondolatébresztést:
Van itt néhány MIÉRT! És most nem a töltelék nõkrõl és gyerekekrõl beszélek! Az õ szerepük a cél elfedése.
Vajon miért hasonlítanak kísértetiesen a migránsok, Szíriában a kormány ellen harcoló "lázadókhoz"?
Vagy miért hasonlítanak az arab tavasz kirobbantóihoz? Miért vannak ellátva pénzzel és felszereléssel?
Mert most "Európa tavasza" következik, egy kicsit másképp. Ne legyen igazam!
A feszültségek nem keletkeznek, hanem keltik õket... valamely cél érdekében.
A pénz az szerintem is stimmel. A felszerelést fõként azok vihetik akiket nem kapnak el a hatóságok.Idézet:
Eredeti hozzászóló Lekvár
Habár lehet hogy a mobiltelefont és a hátizsákot is a felszerelések közé kéne sorolnom. :)
Addig jó bevándorló a bevándorló ameddig nem kötekedik, lázong és rombol. Ahelyett persze, hogy a megoldásokat keresné.
Nem tudom mi lesz a bevándorlókkal télen, de hideg lesz az nekik szerintem.
Havat még nem is láttak(talán az egyiptomiak tavaly) és nem érezték a -5; -10; -15 Celsius fokos hideget.
Ezt tetézi hogy sátortáborokat akarnak építeni. Nem tudom milyen sátrakat akarnak használni, de cidri lesz benne az alváshoz.
Persze egy hálózsákkal ez is megoldható. ;)
A kerítés építésrõl eszembe jutott néhány dolog.
Elõször is az, hogy hiú ábránd, hogy önmagában képes lesz feltartóztatni egy menekült áradatot. Igen komoly technikai és élõerõs védelem szükséges hozzá, hogy valóban mûködjön. Magán a kerítésen át lehet mászni, alá lehet ásni és drótvágóval szét lehet bontani.
Nagyon sok idõt töltöttem a zöld határon, ismerem a határvédelmet és az õrsök mûködési módját. Egy õrs átlagosan 15-20km határszakaszt tud felügyelni. A szerb szakaszra, terep adottságoktól függõen, legalább 10 õrsöt kellene létre hozni. Egy õrs minimum 3 századnyi élõerõ. A határõr szolgálata viszont más és több a sima katonáénál. Folyamatos járõr és õr szolgálat, portyázó, ellenõrzõ és felderítõ egységek kiküldése. A jogköre és feladata valahol a honvédségi és a rendõrségi között helyezkedik el. Magyarán szólva, katona és rendõr is egyben. A nap 24 órájában harci tevékenység végzése. Egyetlen egy laktanya is, külön egységet képvisel, képes önmaga cselekedni. Egészen más szakértelmet kíván meg a feladatok végrehajtása. A semmibõl nem lehet hivatásos határõr állományt elõteremteni. Csak a régieket lehetne visszahívni.
Annak idején, nagy segítség volt a határõr falvak létrehozása. Ha idegen érkezett a településre, akkor rögtön értesítették a laktanyát vagy a rendõrséget.
A felderítõ egységek civilben elvegyültek a pályaudvarokon, vonatokon és buszokon, folyamatosan követve a lehetséges határsértõket és irány vonalukról tájékoztatva az ügyeletet. Most miért nem teszik ezt?
A mûszaki zárhoz szükséges az elektronikus védelmi rendszereken kívül, a mechanikai jelzõberendezések megléte is. Szükséges a megfelelõ szállító eszközök, teherautók, terepjárók, lovak s a többi.
Nem egyszerû a semmibõl mindezt létrehozni. Nagyon nagy hiba volt a Határõrség megszüntetése. A valaha volt szakemberek szétszóródtak az országban, a világban. Nagyrészt a végrehajtó szolgálatot soha nem látott, akta tologató tisztecskék maradtak csak az állományban, már kék váll lappal.
Kíváncsi vagyok, mikor fognak rádöbbenni a politikusaink, hogy jól mûködõ Határõrség nélkül, nem lehet egy országot fenntartani.
A másik hülyeség, hogy csak a szerb szakaszra akarnak védelmet telepíteni. Ha ott nem tudnak majd átjönni, akkor kerülnek egyet Románia vagy Ukrajna felõl. A víz mindig megtalálja, hogy merre tud könnyedén folyni. Ugyanez vonatkozik a határsértõkre is.
Jól összeraktad, de csak egy baj vele. Az ilyen határõrség a kifelé irányuló forgalmat blokkolta elsõsorban, és nem bejövõt. Határõr falu meg állomásfigyelés is inkább a disszidens mint a bejövõ ellen véd. Sajnos, ha ilyen mértékû lesz a kivándorlás, akkor ez újra a aktuálissá válik. Berlini falat is ezért hozta létre az NDK.Idézet:
Eredeti hozzászóló Oakland
""Az NDK kikiáltása után Németország keleti felében a mind rosszabbá váló életkörülmények mellett a hatalom egyre keményebben lépett fel a sztálinista mintájú társadalom kiépítése érdekében. Ezzel egy idõben az NSZK-ban növekedni kezdett az életszínvonal, kiépültek a liberális demokrácia intézményei. A romló kilátások elõl a keletnémetek évrõl évre jelentõs számban távoztak a nyitott berlini határokon keresztül nyugatra. A legmagasabbra a Sztálin halála után kirobbanó tüntetések erõszakos elfojtása után szökött a kivándorlók száma, akkor néhány hónap leforgása alatt 200 000 német hagyta el Kelet-Németországot. 1949 és 1960 között az NDK 17 millió lakosa közül összesen 2,6 millió települt át az NSZK-ba, míg az ország összlakossága több mint 1 millió fõvel csökkent. A határ lezárása elõtti napokban már napi 1500–1900 menekültet regisztráltak a nyugat-berlini menekülttáborokban.
A Berlinen keresztül emigráló NDK-polgárok száma egy évtized alatt
A Berlinen keresztül emigráló NDK-polgárok száma; 1949–1961[1]
Év Menekültek száma Év Menekültek száma Év Menekültek száma
1949 59 245 1954 184 198 1959 143 917
1950 197 788 1955 252 870 1960 199 188
1951 165 648 1956 279 189 1961* 207 026
1952 182 393 1957 261 622
1953 331 390 1958 204 092
*1961. augusztus 13-ig
Az 1950-es évek közepén az NDK gazdasága is fejlõdésnek indult. Az újjáéledõ ipar számára súlyos csapás volt a fiatal és szakképzett munkaerõ tömeges kivándorlása. Az NDK gazdaságára furcsa módon pozitív hatással is volt a nyitott berlini határ. 50 000 kelet-berlini dolgozott Nyugat-Berlinben, az õ fizetésük volt az NDK egyik legfõbb valutaforrása. A politikai vezetés azonban bizalmatlansággal tekintett az ingázókra. Egyre több intézkedéssel büntették a nyugati munkavállalást. (Példaként: az ingázóknak nyugati márkában kellett a lakbérét leróniuk, amelynek értéke a keleti márkában fizetett lakbér négyszerese volt.)
A fal építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
„ Jelentéseink szerint a pankowi rezsim azon fáradozik, hogy Moszkva beleegyezését a jelenleginél hatékonyabb intézkedések bevezetéséhez – ide értve a berlini szektorhatárok lezárását, illetve az S-Bahn és a metróvonalak elvágását is – megszerezze. […] Nem maradt más hátra, mint kivárni, […] hogy Ulbricht Moszkvában mennyire volt képes az említett követeléseit elfogadtatni. ”
– A BND 1961. július 9-i jelentése.[2]
Falépítés Berlinben; 1961 augusztusa. A kép elõterében megfigyelhetõk a határzárás elsõ óráiban kihúzott szögesdróttekercsek, a Fal 1. generációs változatára jellemzõ, kb. 1 m²-es (eredetiben barnás színû) falazóelemek. A háttérben balra az NDK Néphadseregének egyik katonája (sisakban és PPS–41 géppisztollyal). A képen látható objektumok mind NDK területen vannak, a felvétel nyugati oldalról készült.
1961. november 20-i munkák
1961 nyarán az NDK népességvesztése már havi 30 000[3] fõ fölé ugrott. Az NDK kormányán növekedett a nyomás, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belnémet határ lezárásával akadályozza meg."
Engem erõsen emlékezetett a mai Magyarországra.
Nem csak a kifelé irányuló határsértéseket kell a Határõrségnek megállítania. Hanem a befelé irányulót is.
Ez lenne alapból a feladata. Fegyveres támadással szemben, mindaddig feltartóztatni azt, míg a Honvédség a helyszínre nem ér.
Ha visszaemlékszel, nem csak a nyugati határt védtük, hanem a baráti országok felõl is komoly védelem volt.
A román, török invázió idején, a nagy többséget már a román határnál megfogtuk és visszaadtuk, szenvedjenek velük õk.:)
Szerintem a berlini fal nem hozható semmilyen formában kapcsolatba sem a magyar tervekkel, sem az itt-ott külföldön már álló mûszaki zárakkal.
Értem, hogy mire gondolsz, de ez a fal és remélem a hozzátartozó élõerõs védelem is, a mi érdekeinket fogja érdemben szolgálni és nem az elnyomásunkra emelik.
Nem vagyok a kormánypárt híve, de csak azért mert õk találtak ki valamit, még alapból nem fogom elutasítani.