Printable View
Szeretnék segítséget kérni Tõletek földikutya ügyben. A vidékünkön nagyon elszaporodtak, mindent kizabálnak a földbõl, még a csávázott borsó vetõmagot is, és semmi bajuk tõle. El vagyok keseredve, mert tönkreteszi a kertemet. Tudna valaki hatékony módszert ajánlani ellenük?
Kérdezném errõl a szépséges és védett állatról volna szó ?Idézet:
Eredeti hozzászóló csigasütõ
http://allatvilagunk.hu/emlosok/emlo...oldikutya2.jpg
Vagy csupán a földikutyának is nevezett vándorpocokról ?
A földikutya valóban komoly károkat tud okozni, ugyanis a vakonddal ellentétben ez növényevõ. Jó kis dundi méretébõl adódóan valószínûleg nem is eszik keveset. Nagyon ritka (világviszonylatban legalábbis), ezért fokozottan védett állatfaj. Nem szabad pusztítani. Persze ezért komoly kártérítést a szép állatállomány gondozásáért te bizonyára nem fogsz kapni. Javaslom, hogy vízzel rendszeresen áraszd el a járatait, azt elõbb-utóbb megunja és odébb költözik. Ha nem válna be egy hét alatt jelezd, aztán kitalálok valamit a pusztítást megelõzõ következõ fokozatból.Idézet:
Eredeti hozzászóló csigasütõ
Mehet a trágyába, vagy a komposztba (a melegkomposztba), ott tökéletesen lebomlik, és a domestoslobbi is örülhet, mert a magas hõfok miatt sterilizálódik is :D Ugyanígy a belsõség, sõt, az elhullott egyedek is mehetnek a kupacba. Mérettõl függõen ezeknek akár fél év is kell a teljes "feloldódásig", valamint figyelni kell arra, hogy a szaguk erõs, így egy csomó állat rájárna, ha kiszagolnák. Erre a legjobb megoldás, ha a kupac belsejébe teszed, ehhez meg kell bontani, hogy legalább 50-60 cm cucc legyen rajta visszatemetéskor.Idézet:
Eredeti hozzászóló haven
Köszönöm, kipróbálom. Gondoltam a füstbombára is, azt egyszer évekkel ezelõtt alkalmaztuk, akkor nyugi lett egy idõre.
https://fehersolyom.wordpress.com/ca.../tudas/page/2/
Csatolmány 5485
Nem rossz ötlet. Számomra ismeretlen volt a honlap is eddig.
Pulykatartással kapcsolatban van valakinek tapasztalata? A hétvégét Bükkszéken töltöttem és megismerkedtem egy helyi méhésszel, aki pulykát is tartott háztájiban. Jobban áradozott róluk mint a méhekrõl, amin meg is lepõdtem..
2 nõstény és egy kakas volt, valamint vagy 30 csirke, akiknek kijárásuk volt a ketrec alól
Csatolmány 5497Csatolmány 5498
Finom a húsa :)
A fehér fajta kicsit kényesebb, a bronzpulyka elég mokány tud lenni. Nagyon jól hasznosítja az olcsóbb takarmányt is, mi egy zsák indítótáp után már csak tiszta zabbal etettük, és kövérre híztak :) Rögtön az elején felesbe kell keverni a szemeset a táppal, leginkább azért, hogy szokja a szemük. Enni alig fognak belõle, és mikor elfogy a táp, nagyjából egy napig csak nézegetni fogják a púposra rakott etetõt is. Másnapra már elég éhesek lesznek, akkor nekiállnak rendesen enni.
Nagyon jó nekik a friss zöld is, vágott csalántól kezdve az eperfa lombjáig mindent megesznek. Ha fehér elõneveltet vesztek, akkor bele kell kalkulálni, hogy 10-15 db-ból 2 el fog hullani, bronzból egyszer döglött csak meg egy darab. A nyári melegben árnyék legyen nekik, meg figyelni kell arra, hogy 2 m magasra is felrepülnek, és ha mondjuk az ól tetejérõl akarod lehajtani õket, akkor képesek jól megzúzni magukat.
Köszönöm a hasznos hsz-t. Tartáson még nem merek elsõ körben gondolkodni, ha beköltözünk végre szeretnék 10-15 csirkének megfelelõ életfeltételeket biztosítani. Ha õk megmaradnak jöhet a többi szárnyasjószág is.
Nálatok hány állatból áll a törzsállomány? én már ezzel a látott hármas felállással is meg lennék elégedve.
Nálunk most éppen csak macska meg teknõs van (a kerti vadakat nem számolva), tavaly költöztünk, és az új helyen elõször még baromfiólat akarok építeni, mert a mostani az olyan rozoga, hogy csak én merek bemenni, haszonállatot nem engednék oda :D
Amúgy szerintem tyúk lesz, gyöngyös (finom a húsa, és elkergeti a varjat, patkányt, görényt), meg japántyúk (nagyon jó kotlós), bónuszként pár galambpárral (húslevesnek). Pulykában egyelõre nem gondolkodunk, mert most csak ketten vagyunk, és egy 8-10 kilós pulykamellet nagyjából két-három hónapig ennénk, szóval még várunk a dologgal :D Talán még kacsa lesz a meztelencsigák ellen, de ez még a következõ pár hónap története :)
Az elsõ aszalóban szárított növények:
Csatolmány 5505
Balról jobbra sorban: kapor, citromfû, csalán, lestyán, bodzavirágzat, kamillavirágzat.
Az üvegek alján zsebkendõbe csomagolt só van mint páraelszívó.
Ez utóbbi már nagy hasznomra volt a vetõmagoknál is. :thumbup
Az aszalóban 1, maximum 2 nap(borús idõ) alatt megszáradtak ezek a növények.
Az így szárított növényeknek kevésbé megy el az aromájuk, mint ha a padláson szárítanám és nem is színezõdnek el annyira a száradás alatt.
Abszolút megérte megépíteni a "gépezetet". :)
Ez volt a végsõ lökés, kezdem az agyalást az alapanyagbeszerzésen :)
Gyakorlati kérdés: a zsepi az papír, vagy szövet? A só az mekkora üveghez mekkora mennyiség?
Én nem bíznék a sóban. Helyette inkább a kihevített szilikagél, vagy rézgálic.
Ezt kifejtenéd bõvebben is?? Megköszönném!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Azt is hogy hol lehet az említett két anyagot venni/szerezni és milyen esetleges óvintézkedések szükségesek. A rézgálic az permetezõszer ha jól emlékszem.
Szia,Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
En nem mernek sejtmerget rakni az etelbe. :-(
Bel
Pedig nálam eddig egész jól bevált a só.
Alap elvárás nálam, hogy légszáraz (vagy inkább szárazabb) legyen a szárított alapanyag - amikor érintésre törik a levél és a szár akkor az már jó.
Ügyelni kell még arra, hogy az összes növényi rész kellõen száraz legyen, a szárak, levelek és virágzatok is.
A kis üvegekbe kb. 10 g, a nagyokba 20 g só került zsebkendõbe csomagolva. Adalékmentes sót használtam hozzá
A só elsõdleges feladata, hogy szárazon tartsa a növényeket.
Másodlagos szerepe a füvek felhasználása miatti nyitogatásból (rendszerint télen) bekerülõ pára felfogása.
Egy régi használaton kívüli hûtõszekrényt használok a füvek tárolására (egy hidegebb helyiségben).
Így nem éri napfény sem az üvegek tartalmát - minimális a színelváltozás.
Ennek a könyvnek nagy hasznát vettem:
Achim Samwald: Aszalás, szárítás
http://www.zoldbolt.hu/zold-konyvtar...-szaritas.html
Nem mellesleg egész könyv "birodalma" van ennek a webshopnak önellátás témában, magyar nyelven - érdemes átlapozni.
Papír zsebkendõ egyenlõre. A természetes alapanyagú szövet a legjobb hosszútávon.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Olyan 2-4% lehet a sómennyiség az üveg ûrtartalmához képest. Ennyi elég a az eddig általam szárított növényeknek (tapasztalatok az elõzõ szezonból).
A magvaknak több só kell, kb. 5-8-10%, fajtától függõen.
Az aszalt gyümölcsöket még nem tudom hogy milyen só aránnyal fogom elrakni. Olyan 10-15%-ot számoltam/gondoltam eddig.
A sóval addig nem lesz gond amíg megfelelõen száraz a bekerülõ alapanyag.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Még valami: a só egyenlõre könnyebben elérhetõ és olcsóbb számomra, plusz ha szükséges fel is lehet használni étkezési célra.
A magoknál van a nagyobb hiba lehetõség:
Az egyik tavalyi borsó vetõmagos üvegnél telítõdött a só és a zsebkendõ is - na az már veszélyes volt.
Kisorolt gyönyörûen a kertben, de a következõ szezonba vetni belõle már necces lett volna
Kevés volt benne a só aránya és akkor még nem volt aszalóm se hozzá.
Az is lehet, hogy az üveg kupakja nem zárt tökéletesen - erre azóta már külön figyelek.
A magok beüvegezése másrészt védi az egerektõl is a magokat.
A konyhasó abban a formájában, ahogyan megvásároljuk, vízzel telített kristályszerkezetû. Nedvszívó anyag ugyan, de nem a levegõbõl, hanem oldódása során szereti attól elvenni a vizet, amivel érintkezik. Pl. a sonka pácolásának a folyamatában. Itt ha jól értettem a cél a levegõ és a szárítmány nedvességtartalmának alacsony szinten való megõrzése. Értelemszerûen az adott só az üvegben uralkodó páratartalmat nem fogja csökkenteni. Ha a szilikagélt kihevíted, az a levegõbõl igyekszik visszavenni a viztartalmát a kristályszerkezetéhez. De ugyanez van a rézgálicnál is. Addig kell hevíteni, amíg kifehéredik, ekkor ugyanis elveszíti a kristályvizét a rézszulfát. Igen arogánsan akarja azt visszaszedni a hõhatás elmúltával, akár a levegõbõl, ill. gáztérbõl is. Ha ismét kék színnel virít majd, akkor lehet tudni, további jelentõs páratartalmat nem tud már csökkenteni (mint a konyhasó sem, csak azon nem látszik). Ha szövet zacskóban van elszeparálva a növényi szárítmánytól (mint a konyhasóról írott eset), akkor nem fog sejtméregként funkcionálni, hiszen nem kerül az élelmiszerbe, vagy a szárítmányba. Sõt sok alkalommal felhasználható lesz, egyszeri beruházással. Korlátlan hevítést/telítést bír ki.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Vászon zacskóba csomagolva rézgálic nyugodtan mehet, ha nem oldódik bele az ételbe. Nem javaslom, de néhány évtizede még oldatban tartósító és színezõ szerként is használták a csemege uborkához. Ezt ne tegyétek!Idézet:
Eredeti hozzászóló bel
Nem szokásom megosztani ilyeneket, de ez nagyon tetszett:D
Csatolmány 5588
Azért az látszik,hogy "nõi munka" :haha:Idézet:
Eredeti hozzászóló Kamionos
Csak vicc:huuu: volt!!!!!
Azért ide rakom és nem az ezt venném topikba, mert szeretnék véleményezést kérni. Ezt a DIY nyúlketrecet fogom megvenni, valószínûleg csütörtökön, vagy pénteken.
Már régóta tervezem saját húsnyúl minitenyészet kialakítását. Egy ideje keresek ketrecet is, bár még biztos van addig 1-2 hónap míg az elsõ választási nyulak beköltözhetnek majd. Ennek fõleg az az oka, hogy valószínûleg csak szeptemberben tudunk odaköltözni.
Eddig fõleg ponthegesztett rácsból készült ketrecet kerestem, mert könnyebb tisztán tartani és kevesebb esélye van benne a betegségeknek. Ellene szól, hogy egyes vélemények szerint azért a nyúlnak nem olyan jó rácson áldogálni egész életében.
Én pedig elhatároztam, hogy egészséges és finom nyúlhúst produkálok a családnak és ehhez feltétlenül szükséges, hogy az állatoknak megfelelõ minõségû és nagyságú életteret biztosítsak.
A telipadlós megoldás ebbõl a szempontból jobb, csakhát a trágya és a vizelet, szépen lassan kikezdi a padló anyagát és nehezebb is tisztántartani.
Múlt héten egy blogon láttam egy olyan ketrecet, amit a gazda salgópolcból kreált. A méretei több mint megfelelõek és szinte csak az oldalfalakat kell beburkolni és kész is a ketrec. Elhatároztam, hogy egy ilyen jó is lenne nekem.
8 fakk kell összesen. 4 anyával és egy bakkal indulnék..ennél többel nem is akarok foglalkozni és nem is lenne rá kapacitásom. a megmaradt 3 fakkot a szaporulat leválasztására és nemek szerinti elhelyezésére használom majd.
Ez a méret elfér a mûhelyem mögött, míg télre akár a mûhely végébe is költözhet az egész, mert befér.
Már az anyagok vételét számolgattam..osb-m maradt az építkezésbõl bõven..már csak salgót kell venni, meg némi rácsot hozzá, etetõt, itatót és kész a rendszer. Kb olyan 20-25 ezer körül számoltam a bekerülésijét, legjobb esetben.
Ma azonban megláttam egy hirdetést, pont a kerületben van és ugyan ilyenkoncepciójút árul a fickó..mit gondoltok vegyem meg féláron ezt és újítsam fel, vagy csináljak egy újat?
Így néz ki.
Csatolmány 5595Csatolmány 5596
Gondolom a trágyájuk nem gurul ki hátul.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Nálunk úgy van megoldva, hogy hátulra egy mûanyag rács(ezen járnak a nyulak) alá kerüljön. Van egy hátrafelé lejtõ lemez és errõl könnyen lehúzható az anyag, ha tele van.
Ez a rácsos rész a padlózat 60%-át teszi ki a maradék fából van.
A hátfal van még fából, a többi vasrácsból van.
Én biztos nem trágyáznák a nyulak alól minden nap, ha nem muszáj.
Ha saját magad készíted el, akkor szerintem jobban testre szabhatod a ketrecet és pénzügyileg olcsóbb, meg új is lesz.
Az OSB lapban nincs valami ragasztó ami veszélyes lehet a nyulakra nézve?? Mert szeretik a drágáim olykor rágcsálni, amikor olyan kedvük van.
Ha deszkaaljzatot szépen lassan kikezdi a cucc, akkor szépen lassan lecseréled :) Azért ekkora állománynál nem horror összeg x évente venni egy kupac méretre vágott deszkát, a régi meg mehet a földbe, majd elkorhad.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
A tisztaságról annyit, hogy a múltkor olvastam valahol, hogy egy rozsdamentes fémdarabon kétszer annyi ideig életképesek maradnak a mikroorganizmusok, mint egy darab kövön, elméletileg azért, mert a kõ természetes anyag, és nem a mikroorganizmusok életterének lett "tervezve". Ez lehet, hogy hoax, lehet, hogy nem.
Szerintem nem valós, a rozsdamentes acél felülete eleve valamelyest fertõtlenítõ hatású a Cr-tartalma miatt, ill. könnyebben kiszárad rajta a mikroba, mint a kõbe ivódva. Egyébként egyszerû a fertõtlenítést elvégezni bioetanollal való permetezéssel. Néhány perc alatt elpárolog és mehet vissza a nyúl.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Ez a bioetanol permetezés egy kipróbált praktika? Mert akkor megjegyeztem:thumbup
Kár hogy nincs Morpheusz, Oakland vagy Vietnamiveterán, akik lehet hogy kapásból tudnának válaszolni a következõ fogós kérdésre.
Nos..hétvégén Nyírszõlõsön dolgoztam - szüret és kerti meló volt. A szomszédnak egész szép tyúkudvara volt, vagy 30 t-rexel.
Szokásos módon a tyúkocskák minden zöldet, füvet, gyomot kiírtottak a területrõl, ahogy ez lenni szokott, de itt egy érdekes dologra lettem figyelmes.
Az ól kerítése mellett végig tököt ültetett a gazda és nem kívülre, hanem belülre, ahol az állatok gond nélkül lecsípkedhették volna a növényt. Ez mégsem történt meg.
Szeretném tudni miért.
Hm, én nem tudok hozzászólni, de ha tényleg nem bántják, akkor az plusz egy ágyás sütõtök jövõ tavasszal :D
Természetesen kipróbált és régóta használt fertõtlenítõszer a humán gyógyászatban is. Csatolmány 5600Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Persze ne tüzeskedj a közelben, mert 100%-os lesz a fertõtlenítés. :D
Nálunk is így van. A krumplit és a tököt sem bántja a tyúk. A komposztált trágyába vannak ültetve a burgonyák (kísérlet képen), a tök meg kinõtt magától.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Na ez jó..lehet hogy a tök levelén lévõ kis szõrök miatt nem kell nekik? De ez mekkora már, hogy a sivatagos tyúkudvarban van egy full zöld valami, amiben egy csípés sincs:)
A miértre ugyan még nem kaptam választ, de legalább tudom, hogy nem egy elszigetelt esetrõl van szó:thumbup
Ui: Lehet hogy a komposzt melegedésével a krumpli ki fog rohadni..a tök úgy tudom bírja az ilyesmit..
Idézet:
Eredeti hozzászóló mmilan21
A tök bírja, a krumpli szerintem nem, gumósként meg sem próbáltam sosem komposztba rakni.
Egy kb. 5 éve beérett sertés trágyás alom komposztjáról van szó. A tyúkok is átkapirgálták rendesen az évek alatt.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Nincs melegedése vagy csak minimális.
Hogy ki-e fog égni/rohadni a krumpli azt majd az idõ megmutatja.
Akkor az már nem komposzt, hanem elkomposztálódott cucc.
Szerintem egy próbát mindenképpen megér.
Kipróbált. Én mindent azzal fertõtlenítek, amit nem célszerû hipóval, vagy klórmésszel. Célszerû, ha a téli szélvédõ jégtelenítõ spriccelõs flakonját félreteszed és utána ezt használod a bioetanolhoz.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Valószínûleg úgy vannak vele, mint a normális férfiemberek többsége a paradicsomos káposztával.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Bár a Nyírségben voltam gyerek, de felénk nem volt szokás a tyúkudvarba ültetni haszon növényeket. Így, sajnos nem tudok érdemben a tárgyhoz hozzászólni. Amikor szabad tartásban 200négyszögölön tartottam a madarakat, akkor mindent lepusztítottak, még a fû se tudott kinõni tõlük, mindig volt köztük egy, aki rögtön lecsippentette a hajtást is. Ha a gyümölcs lehullott, akkor abból sem volt haszon.
Hallottam olyanról, hogy biogazdaságban, csípõs paprikás oldattal lepermetezik a növényeket, hogy az állatok ne nyúljanak hozzá, de még nem próbáltam.
Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Én próbáltam. A jó erõs paprika magházait év közben elteszem, aztán étolajjal kiextrahálom belõlük a kapszaicint. Az õsz végén megpermetezem, vagy lekenem ezzel a szmetyivel a féltve õrzött növények kérgét, szárát. Nem bántják az õzek és a nyulak, hatékony. (Az utóbbi években elhanyagoltam, mert egyre lustább leszek. De találtam ideológiát erre is, így ellenõrzöm a vadak memóriáját. Örömmel jelenthetem, van nekik.)Idézet:
Eredeti hozzászóló Oakland
Csatolmány 5629Csatolmány 5630Csatolmány 5631Csatolmány 5632
A legkorábbi borsó vetésem. :)
Lemaradt, hogy növénytársításban mûködik a dolog. A sövény meggy és szeder, mellette sor csicsóka, közte kisvárdai napraforgó támasztéknak. Segítik egymást.
A legnagyobb (Zsuzsi) borsó elérte az 1m magasságot, a Calvedon csodája a 90cm-t. Kordonos neveléssel.