Vírusos fertõzések, baktériumos fertõzések

Számoljunk ma is!
Tudnak 725 241 fertõzöttrõl, az Szávik és Merkely (felkent Corona Tanúi püspökök) televíziós nyilatkozatai szerint ~7 252 410 valós fertõzöttet jelenthet. Hétszerestõl, a hússzorosig szólnak ugyanis a nyilatkozatok.
Van 1 217 258 kétszeresen is oltott akik olyan védettek, hogy csak na.
Van ~1.000.000 kiskorú akik nem veszélyeztetettek még a legfõbb orákulum szerint sem.
Az annyi mint 7 252 410+ 1 217 258+1.000.000=9 469 668 fõ aki így, vagy úgy de védett.
Magyarország lakossága 9.770.000 fõ
Azaz:9.770.000-9 469 668=300 332 fõ akit még fenyeget a rettenet, illetve akik fenyegetik egymást.
Ha az egyszer oltottakat is fegyelembe vesszük, már nincs akire mutogatni lehet.
Hány százaléknál is tartunk immunitásban?! 96,9%?
Ugye túl vagyunk minden határon?
Lassan elfogy, akivel még riogatni lehet!
Ilyen számok közreadása mellett, amennyiben az operatív törzs meg Szávik és Merkely szentséges megnyilvánulásai igazak, 8-10 nap múlva elfogynak azok akikre még mutogatni lehetne.
Egyébként megnyugtató, hogy az egyéb halálokoktól már nem kell félni, hiszen a töredékét teszik csak ki az általuk eddig produkált haláleseteknek.

Persze tudom, a matematika nem fér össze a Kovidita Egyház és a Korona Tanúi gyülekezet vonatkozó dogmáival.

Ha továbbra is riogatni akarnak, akkor be kell vallani, hogy sem a népnyomorító intézkedések, sem a szent vakcinák nem érnek annyit sem mint a közmondásos kandisznón a csöcs. Akkor viszont az szoperatív törzs, a kurmány, és tettestársaik nyilvánvalóan köztörvényes bûnözõk.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló shadow177

Persze tudom, a matematika nem fér össze a Kovidita Egyház és a Korona Tanúi gyülekezet vonatkozó dogmáival.

---

Áh ne aggódj, van elég variáns a zsebükben a kabaré folytatásához.

Érdekesség képen:

"Magyarország összhalálozási adatai az adott év elsõ 11 hetében:

2019. - 33 339 fõ (Nem volt pándémia.)
2021. - 33 135 fõ (Pándémia van, persze csak virtuálisan.)

Forrás KSH:
https://www.ksh.hu


Elhunytak száma több év elsõ 9 hetében (KSH):

2020.01.04.-2021.03.07.: 26.165
2019.12.30.-2020.03.01.: 24.050
2018.12.31.-2019.03.03.: 27893
2018.01.01.-2018.03.04.: 25470
2017.01.02.-2017.03.05.: 28.910
2016.01.04.-2016.03.06.: 23.364
2014.12.29.-2015.03.01.: 27.876

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló sukran4fish

Áh ne aggódj, van elég variáns a zsebükben a kabaré folytatásához.

---

Elvileg már nem sokáig, mert tavaly október elejéig már 12 ezer mutációját azonosították. Ráadásul gondolom, hogy itt is van valami szorzó, hogy ha ennyi és ennyi igazolt variáns van, akkor mennyi lehet az addig kialakult mutációk tényleges száma.

Október eleje óta eltelt több mint fél év. Duda Ernõ pedig egy hónapja nyilatkozta az Indexnek, hogy nagyon sokáig már nem tud mutálódni a vírus. El is magyarázta, hogy miért nem.

Ha ez helytálló, és mégis hosszú ideig riogatnak még új mutációkkal, akkor vagy mesterséges eredetû a vírus - és persze felvetõdik a kérdés, hogy a covid elõállítóinak lehet-e esetleg némi közük a vakcinákhoz is. Vagy pedig szimplán hazudnak, hogy valamiért bezárva tartsák az embereket. Illetve gyöjjön a pénz az újabb variánsok elleni oltásokból, és/vagy "a mutációk ellen nem elég hatékony dózisok" ismétléseibõl.

Most az a legújabb, hogy például a brazil mutáció ellen 50 %-nál alig magasabb védettséget nyújt a kínai CoronaVac, bár a betegséget jelentõsen enyhíti. Illetve a kínai járványügyi központ vezetõje került kellemetlen helyzetbe, mert lenyilatkozta, hogy az országuk oltóanyagai nem igazán hatékonyak. Most azt mondja: "A világon elérhetõ összes oltóanyag esetenként magas, esetenként pedig alacsony arányban nyújt védelmet. A világ tudósainak fontolóra kell venniük azt a kérdést, hogy hogyan javítható a hatásosságuk". Szóval elég nagy lehet a katyvasz, csak nem feltétlenül kötik az orrunk alá. Pécsváradon például gõzerõvel oltanak, de ez szinte meg sem látszik az adatokon - és igazoltan elkapják olyanok is, akiket már kétszer oltottak. Szerencsére tünetmentesen. De az azért látszik, hogy nem sokat tudnak még ezekrõl a vakcinákról.

Baranya megye:

A Baranya megyei Pécsváradon is folyamatosan oltják az embereket, ám a tömeges tesztelés így is megdöbbentõen magas, 50 százalékos pozitivitást mutat. Vannak, akik két oltás után is elkapták a fertõzést, igaz, tünetmentesen.

"Azon emberek is megkapták ezt a vírus, akik túl vannak már az oltáson, mind a kettõn. Illetve az is, aki decemberben bent volt, meggyógyult, és most újfent fertõzött lett" – foglalta össze a helyzetet Zádori.

A polgármester azt is elmondta, hogy a beoltott, mégis megfertõzõdött emberek közül senkinek nem voltak tünetei, csak a teszt mutatta ki, hogy hordozzák a vírust."

http://www.atv.hu/belfold/20210413-a...es-pecsvaradon

Az elõzõ végén én is belinkeltem. :)

Két cikk, amire felfigyeltem a napokban:

Szervezetünk utcai harcot folytat a vírus ellen

Egy szegedi kutatóorvos ismerteti, hogy az immunrendszer T-sejtjei azoknál is megfelelõen jelen vannak, akiknél nem termelõdik antitest (B-sejt) vagy teljesen tünetmentesen estek át a fertõzésen. Ez azért jó, mert a T-sejtes, ún. celluláris immunválasz hosszabb védelmet biztosít. Ha valaki másodszor is megfertõzõdne, annak "ostorként csap oda" az immunrendszere, és valószínûleg tünetmentesen, vagy enyhe náthára emlékeztetõ tünetekkel megy le az esetleges második fertõzés.

Ami még jó: megfertõzõdés után minimum 8 hónapos immunitást mutatnak az eddigi adatok. Mivel világszinten, nagyobb népességben tavaly tavasszal jelent meg a vírus, ennél jóval hosszabb ideig még nem is tudták vizsgálni a gyógyultakat. Vagyis reméljük, hogy a kormány hamar elengedi ezt a 4/6 hónapra szóló igazolványt.


Merkely Béla: Legalább ötmilliós átoltottsággal fékezhetõ meg a járvány

Itt Merkely azt mondja, hogy két oltás után is meg lehet fertõzõdni, de súlyos megbetegedésrõl ilyen esetben még nem hallott, maximum enyhe náthához hasonlító tünetekrõl. Ami nekem itt elgondolkodtató, hogy akkor viszont két oltás után is továbbadható a fertõzés, gondolom.

Megint elmondja, hogy aki átesett a fertõzésen, annak nem kell második oltás. Ha jól értem, õk a megfertõzõdéssel elérik az elsõ oltás által adott védettséget, és februárban ez konkrétan el is hangzott Merkelytõl. Így nekik már alapból csak az ellenanyagot még tovább növelõ oltás javasolt - ami a többieknél a második dózis.

Viszont Merkely most azt mondja, hogy az elsõ vakcina után két héttel szinte 100 %-os védettség alakul ki a súlyosabb megbetegedés ellen. Akkor viszont ugyanez a 100 % körüli immunitás alakul ki a gyógyulás után is. De akkor mi a szerepe a második (ill. gyógyultaknál az egyetlen) oltásnak? Az elõzõ cikk szerint hosszabb távon, az újrafertõzõdés ellen már inkább a T-sejtes immunválasz számít, ami pedig mindenkinél rendben van oltás nélkül is. (A két cikk amúgy egyszerre volt a címlap tetején az Indexen.)

Ugyan Merkely szerint a gyógyultak ellenanyaga kevesebb, mint az oltottaké, de gondolom, ennek az a magyarázata, hogy az oltás után frissen gyönnek az antitestet termelõ B-sejtek. Viszont "...a szervezet csak addig ad magas szintû immunválaszt, amíg szükséges, ha a kórokozó mennyisége csökken, az immunválasz is csitul. Ha a kórokozó újra megjelenik, a szervezet aktiválja a vírusról szóló, elraktározott immunmemóriát, a T-memóriasejtek pedig hadvezérként vezénylik a >>hadjáratot<<, és a már ismert vírus ellen ostorcsapásszerûen aktiválódnak az antitestet termelõ B-, illetve a fertõzõ sejteket elölni képes úgynevezett citotoxikus T-sejtek."

Tehát ha jól értem, akkor a gyógyulással kialakul egy kõkemény védettség, ami esetleges újrafertõzõdés esetén már eleve szinte kizárja a súlyos megbetegedést. Az antitestek termelése pedig ugyanúgy csökken, vagy akár le is áll idõvel a gyógyulás után is, és az oltás után is. Olyankor már az a lényeg, hogy az adatok szerint az immunmemória jól mûködik, és ha szükséges lenne, akkor majd hatékonyan védekezne.

Vagyis én még mindig nem értem, hogy a gyógyultaknak miért kellene oltatni magukat. Olyanról sem hallottam még, hogy valaki átesett az influenzán, és utána mondjuk 3 hónap múlva elment influenza ellen oltatni magát. Akármennyi is az antitest, az adatok szerint minimum 8 hónapig, de valószínûleg tovább is védettek a covidból felgyógyultak. Nem hiszem, hogy az oltás után 8-10 hónappal elmondható lenne, hogy az oltottak szervezetében több az antitest. Könyörgöm, mitõl lenne több, amikor a gyógyultak konkrétan, élesben találkoztak a fertõzéssel, és legyõzték? Az emberi szervezet mindenkinél emberi szervezet: feltételezem, hogy 8-10 hónap elteltével már senki sem fog különösebben antitestet termelni, amikor arra közvetlenül nincsen szükség.

Ráadásul eleve nem lehet olyan baromi sok antitest a két oltás után sem, ha két oltással még mindig meg lehet fertõzõdni, és nyilván tovább is lehet adni a fertõzést. Akkor a gyógyulás önmagában, és a két oltás önmagában végsõ soron ugyanaz ellen, és ugyanolyan mértékben véd: a súlyos megbetegedés ellen. Csak ha tünet nélkül átesik valaki a fertõzésen, akkor boldog. Az oltástól meg esetleg rejtélyesen ágynak esik, vagy a két dózis között "valamiért" elkapja a covidot (Szlávik beszélt errõl, korábban belinkeltem, és nem tudta, hogy mitõl van ez - persze valaki szerint ezek az izgalmak a jók az "éles tesztelésben"), vagy meghal vérrögtõl. Az esetleges hosszú távú kockázatokat (telomeráz) nem részletezve - persze olyan is van, aki szerint ezek nem számítanak, mert az hosszabb táv, vagyis nem most van. :)

Bocs a hosszért, csak próbálom megérteni.

Felfüggesztik a Johnson & Johnson vakcinájának használatát vérrögképzõdés miatt az USA-ban

"Az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA azt javasolta kedden az amerikai államoknak, hogy függesszék fel a Johnson & Johnson koronavírus-vakcinájának használatát. Több állam már lépett is, és szünetelteti az oltást a vakcinával. Már az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálódik az ügyben, az EMA pénteken jelentette be, hogy vizsgálni kezdi az oltóanyagot a ritka vérrögképzõdéses esetek miatt, de egyelõre még nem nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Európában a héten kezdték el kiszállítani az elsõ adagokat a Janssen-vakcinából, Magyarországra is érkezett belõle."

Dr. Merkely Béla: „Megrövidítjük a minõségi életünket, ha nem mozgunk napi rendszerességgel”

Naaa! Csak eljutottak ide is. :thumbup

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért

"A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni oltóanyag-fejlesztési próbálkozások egy jelentékeny része nem a fentiekben felsorolt, >>klasszikus<< technikákon alapszik. (...) a >>nem klasszikus<< nem azt jelenti, hogy maga a technológia új volna, viszont az igaz, hogy ilyenekkel széles körben használt, törzskönyvezett (emberi felhasználású) vakcina még nem létezik. Ez mindenképp növeli a bizonytalanságot a várható kutatási eredményekkel kapcsolatban."

Az akkori WHO-lista szerint a 133 kutatásból csak 9 volt teljes elölt, és 3 élõ-gyengített kórokozós (utóbbiakból egy sem volt klinikai fázisban). Alegység oltásra 46 kutatás zajlott, de azok közül még csak 1 volt klinikai fázisban. Tehát a kutatások több mint 56 százaléka olyan technikára irányult, amivel eddig nem létezett emberen alkalmazott, törzskönyvezett vakcina.

"Nagyon sok tényezõn múló, rendkívül összetett immunológiai kérdés, hogy egy adott betegség ellen milyen típusú oltás mûködik. A fenti összefoglalóból látható diverzitás a legékesebb példa arra, hogy ezt lehetetlen elõre megmondani – nincs más megoldás, ki kell próbálni a vakcinajelölteket a gyakorlatban. (...) A védõoltás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ami egyszerûen abból fakad, hogy még a betegség megértésére sem volt túl sok idõnk. Például kulcskérdés, hogy mennyi ideig marad fenn az oltás adta immunitás, de hogyan tudnánk rá válaszolni, amikor jelenleg még azt sem tudjuk, hogy maga a kiállt betegség meddig tartó immunitást ad. Egy másik kérdés, vajon vannak-e olyan immunológiai markerek, amelyekbõl jól lemérhetõ, hogy az alany mennyire vált védetté a betegség ellen. Ilyenek hiányában vagy meg kell várnunk, amíg a próbákban részt vevõ alanyaink spontán megfertõzõdnek, vagy szándékosan meg kell õket fertõzni – mindkettõ sok kérdést vet fel. Nem tudjuk továbbá, hogy az oltás a megfertõzõdés és a kórokozó terjesztése ellen is véd-e, vagy csak a megbetegedés ellen. Utóbbi esetben nem lesz közösségi immunitási hatása."

Ezt érzem én is. Amikor magáról a covidról is hetente mást mondanak, akkor hogyan tudnának bármi biztosat kijelenteni az oltásokról? Fõleg, hogy rengeteg fajta, egymástól különbözõ gyártmányú és technológiájú oltás létezik. Az, hogy "ki kell próbálni a gyakorlatban", tehát tömeges emberkísérletet jelent. Ezen nincs mit ragozni. Nem sokat tudnak, bedobnak százféle vakcinát, aztán meglátjuk.

A feltett kérdésekbõl az immunitás idejét még nem tudjuk. Az immunitás mértéke általánosságban nem tûnik túl erõsnek, ha még a kettõ oltás után is meg lehet fertõzõdni. Akkor pedig valószínûleg tovább is lehet adni a fertõzést, ami a közösségi immunitás szempontjából nem jó hír.

További kérdésként azt írja, hogy mennyire hatékony a vakcina az idõsekre, akiknek általában gyengébb az immunrendszerük. Talán itt azt mutatják az eddigi tapasztalatok, hogy hatékony - bár még csak negyedéve oltanak.

ADE (az egyik szerotípusból való felgyógyulás után a másik szerotípussal való megfertõzõdés esetén az elõzõ fertõzés miatti súlyos megbetegedés) jellemzõ a koronavírusokra. Ettõl nyáron még tartott a cikk írója. Akkor ugye még nem hallottunk komolyabb, széles körben fertõzõ mutációkról. Ugyanilyen ADE megfigyelhetõ volt a SARS-koronavírus elleni kísérleti oltásoknál is. Szerintem ennyi idõ alatt, és ennyi mutálódás után már kiderült volna, ha a mostani covidra is jellemzõ lenne az ADE. Az oltásoknál negyedév után ezt még nem merném kijelenteni.

"Egy másik tipikus nehézség, ha maga a vad kórokozóval történõ megfertõzõdés sem vált ki (erõs) immunitást – gondoljunk bele, ez magyarul azt jelenti, hogy az oltóanyagnak bizonyos értelemben >>jobb<< immunitást adónak kell lennie, mint a vad fertõzésnek!"

Azt hiszem, itt szerencsére kimondható, hogy a megfertõzõdés ad egy erõs immunitást. Az alapján az idõtartam alapján, amit eddig egyáltalán komolyan tudtak vizsgálni, általában minimum 8 hónapos védettség van. Ha jól értem a cikket, akkor elég nehéz az éles megfertõzõdésnél erõsebb vakcinát kifejleszteni - pláne néhány hónap alatt. És nem is az látszik, hogy a megfertõzõdés ellen még két dózis után sem feltétlenül védõ oltások különösebben erõsek lennének (gondolom azért sem, mert a nagy részük protektív antigénes technológia). Nem tudom, hogy Merkely pontosan hogy érti a gyógyultaknál a "kevesebb ellenanyagot". Az eddig olvasottak alapján számomra úgy tûnik, hogy a legerõsebb védettséget a felgyógyulás adja.

"Berki Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének igazgatója (...) A szakemberek nagyobb része szerint legkorábban 2021 elejére várható kereskedelmi forgalomban elérhetõ védõoltás, elõször sürgõsségi célokra és a legveszélyeztetettebb populáció számára. Ez is elképesztõ gyorsaság lenne ahhoz képest, hogy egy új védõoltás kifejlesztése általában 10 évig tart. (...) A Covid-19-világjárvány különös veszélyessége miatt a hatóságok ezeket a lépéseket gyorsított eljárásban engedélyezhetik. Ennek ellenére nem valószínû, hogy a klinikai kipróbálások kezdete után 6 hónapnál korábban piacra kerülne egy oltóanyag."

Az alapból is megdöbbentõ, extrém gyorsaság mellett még annál is gyorsabb minden, mint ahogyan a szakemberek képzelték. Nem csak sürgõsségi célra és a legveszélyeztetettebb populációt oltják, hanem futószalagon keverik a vakcinákat, és negyedév alatt Magyarországon is leoltottak 3 millió embert. A cikk idején, tavaly júniusban 10 féle vakcina volt klinikai fázisban. Nem tudom, hogy mikor kezdõdött a klinikai kipróbálás, de decemberben már kezdõdtek az oltások, szóval a 6 hónapot is teljesen kicentizték, úgy látom.