Printable View
Az okostelefon ha android rendszerû, akkor gyakorlatilag Linux alapú. Tehát csak egy erõsen módosított operációs rendszerrõl van szó.Idézet:
Eredeti hozzászóló varég
Nem mellesleg ezeket a funkciókat egy számítógép is tudja és mégsem nevezzük azt okos számítógépnek. Érthetetlen számomra is.
Az okostelefon azért okos, mert egy számítógép. A sima telefon is az valamilyen szinten, de az ugye meghatározott, elõre telepített, mezei userek által nem módosítható programot futtat, sokat nem tudsz mókolni vele.
Ellenben az okostelefon az egy univerzális számítógép, azaz a futtatható programjai menet közben változtathatóak.
És hát a számítógéptelefon az egy 17 betûs szó, míg az okostelefon csak 11 ;)
01-26-2017, 10:39 am Topic: Támogatná-e Ön a vadászat betiltását Magyarországon?Idézet:
Eredeti hozzászóló tmib
:thumbup:haha:Idézet:
Eredeti hozzászóló bragbol
Sziasztok,
Bragbol: "Valaki írja már le nekem hogy mi az a mesterséges intelligencia!"
Vareg: "Mitõl okos, lehet vele sakkozni, vagy a természetrõl beszélgetni?"
Azert nagyon nehez kerdes, hogy mi a mesterseges intelligencia, mert azt sem tudjuk, hogy mi a termeszetes. Ez utobbira vannak meghatarozasok, de pont azert van tobb, mert az egyik sem az igazi.
Vareg ratapintott 2 fontos dologra, ami a mesterseges intelligencia jellemzoi:
-Meg a 1950-ben Alan Turing azt mondta, hogy nem kell okosnak lennie a gepeknek, eleg az is, ha nem tudjuk eldonteni, hogy okos vagy sem. Es mondott egy konkret meghatarozast is, a Turing tesztet: ha valaki 5 percig beszelget szamitogepen keresztul ("chat-el") egy emberrel es egy programmal, es nem tudja eldonteni, hogy melyik az ember es melyik a program, akkor atment a teszten a program. Szoval igen, a mesterseges intelligenciaval lehet beszelgetni a termeszetrol.
-sokaig azt gondoltak, hogy a sakk egy olyan dolog, aminek a magas szintu muvelesehez emberi intelligencia kell. 1997-ben az IBM a deep blue szamitogepevel megverte a vilagbajnokot. Hozzateszem, hogy az a program teljesen mashogy mukodott, mint ahogy egy sakkmester gondolkozik: a program nagyon primitiven kiertekelt nagyon sok lepest, mig az ember keves jo lepes kozul kivalasztja a legjobbat.
Az okos telefonok szamitogepet tartalmaznak, ezert tobbe-kevesbe (igazabol inkabb kevesbe, de azert ez a keves messze nem 0) igazak ra a fentiek is, vagyis egy kicsit lehet veluk beszelgetni a termeszetrol es az atlagembernek sokkal jobban tudnak sakkozni.
Egy nem tokeletes, de elfogadhato valasz arra, hogy mi a mesterseges intelligencia: ami kepes hasonloan viselkedni, mint egy terneszetes intelligenciaval rendelkezo leny, kepes tanulni, es kepes emberi beavatkozas nelkul reagalni a kornyezeti valtozasokra.
Bel
Képes tanulni.
Pl. már mûködik olyan "mesterséges intelligencia", amelyik megállapítja a leveleidbõl, ki az, aki manipulál és ki az, aki utál.
A mesterséges intelligencia képes tanulni, de ezt egy favágó-elven mûködõ big data elemzõ szoftver is meg tudja csinálni, ami a különbség a kettõ között, hogy az MI képes külsõ parancs nélkül is kódot lefuttatni, azaz döntést hozni. Persze ez egy nagyon-nagyon leegyszerûsített megfogalmazás, a témában jártasabbak ha lehet, ne kövezzenek meg :D
A mesterséges intelligenciával addig nem lesz nagy gond, amíg nem tud új dolgot kitalálni. Úgy értem, programokról beszélünk, az inputokból állítja elõ az outputot. Tehát ha bemegy A és B, akkor tud csinálni egy AB-t, egy BA-t, de sosem tud csinálni egy C-t. Ez utóbbit lehet képzeletnek, asszociációnak, intuíciónak, kreativitásnak, isteni szikrának, bárminek nevezni, de ez egy olyan dolog, amire tudomásunk szerint csak az emberi agy képes, és az is ismeretlen módon. A-ból és B-bõl úgy elõállítani C-t, hogy valójában A és B sehogyan sem kapcsolódik C-hez.
Abban a pillanatban, hogy ezt megoldják az MI kapcsán, el lehet kezdeni aggódni, meg feltenni a kérdést, hogy innentõl mennyi a különbség egy gépi és egy biológiai elme között.
Szia,
Mar jo ideje tud C-t.
Egy pelda.
Tavaly Nemetorszagban voltam egy errol szolo IBM eloadason, ott azt mondtak, hogy mar joideje fogalma sincs a programozoknak, hogy mit tudnak ezek a programok (ertsd: az altaluk irt program tanul, es a tanultakat alkalmazza, nem azt, amit beleprogramoztak).
Bel
Ez nagyon jó cikk, köszönöm szépen! Viszont nem arról szól, hogy a gép tudja a c-t. Ez csak a jelenleginél sokkal kifinomultabb elemzõ és reagáló képességet mutat. Ami amúgy tényleg lenyûgözõ.
Le is írják a cikkben, hogy az eddigi ismeretlen hibákat használta ki. Tehát nem újakat csinált, hanem gyorsan megtalálta azokat, amiket az emberi megfigyelõk az elmúlt 30 év alatt nem szúrtak ki.
Mikor az a+b/=c formára gondolok, akkor úgy értem, hogy pl. megnézed a naplementét, iszol egy pohár bort, elmélkedsz az életrõl (kb. egymillió gondolat egy pohárnyi idõ alatt), aztán festesz egy szétfolyó órákat ábrázoló képet, mert ebbõl asszociálsz arra, amit az elõzõ idõben átéltél.
Ez az, ami szerintem egyelõre reprodukálhatatlan.
Szia,
Az IBM az elkovetkezo 5 ev 5 legfontosabb dolga koze tartozonak tartja azt, hogy az MI rendszereket "jo" adatokkal tanitsak, hogy ne legyenek "ferde hajlamaik".
A masik ketto, ami meg benne van az 5 legfontosabb dologban 5 even belul: az a quantumszamitogep, ami akkora mukodni fog. Viszont ha igy lesz, akkor le kell cserelni az osszes ma szeles korben hasznalt titkositasi modszert.
Bel
Akkor 5 éven belül elég stabil munkának fog számítani, ha valaki a kriptológiai programozáshoz ért.