Vírusos fertõzések, baktériumos fertõzések

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Stalker

Milyen egészségügyi védõfelszerelést érdemes beszerezni?

A következõk lennének a kérdéseim:
- Ha a légzésvédelmet nem porálarccal (FP3, ez fontos), hanem cserélhetõ betétes gázálarccal kell megoldani, akkor milyen szûrõbetétet célszerû beszerezni hozzá? Az ipari gázálarcok többféle csatlakozóval készülnek (3M, Euromask...) de nem kompatibilisek a katonai szûrõbetétekkel. Viszont legalább 20 féle ipari szûrõbetét van forgalomban. De ezek közül melyik szûri a vírusrészecskéket?
- Mit célszerû használni a fertõtlenítõ oldathoz? Hipót? Valamilyen szerves tisztítószert? Speciális biocid vegyszert? Melyik az a fertõtlenítõszer, ami hatékony, de nem marja szét néhány fertõtlenítés után a védõruhát/védõkesztyût?

---

Az egyszerû Tyvek ruha nem véd aeroszolok ellen. A Tychem jobb, az 2 bar víznyomást is bír.
A filterekben nem lehet teljesen megbízni. A legjobb biológiai filterek is rendszerint 0,3 mikron szemcseméretre vannak bevizsgálva és ott 99,95 százalék a szûrési hatásfokuk. A vírus átmérõje kisebb lehet és az átjutó 0,05 százalék már elég lehet a fertõzõdéshez. Más kérdés, hogy a vírus rendszerint nem "egyedül" utazik, hanem hozzá van tapadva valamilyen mátrixhoz. Pl. porhoz, könnyhöz, takonyhoz, nyálhoz, stb., ezért a gyakorlatban a P3 szûrési képességû filter már jó lesz. Csak legalább óránként cserélni kell a filtert.
Fertõtlenítére hypo, klórmész 7-10 százalékos oldata jó, de megfelelõ lehet akár a bioetanol is. (Nem minden szereti a hypo-t)

Kösz az info-kat. A biológiai szûrõk védõképességérõl én is hasonló adatokat tudok, ezért is írtam, hogy ha maszk, akkor FP3 kell. Viszont azt nem tudtam, hogy ezeket az ipari P3 szûrõket óránként cserélni kell. Ez nem hangzik túl bíztatóan. Akkor lehet, hogy az univerzális katonai szûrõ lenne a megoldás? Meddig véd vajon vírusrészecskék ellen egy R05-ös katonai szûrõbetét?
Egy elõadás prezentáció a védõeszközökrõl: http://biztonsagtechnika.mke.org.hu/...ok/Kertesz.pdf

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Stalker

Kösz az info-kat. A biológiai szûrõk védõképességérõl én is hasonló adatokat tudok, ezért is írtam, hogy ha maszk, akkor FP3 kell. Viszont azt nem tudtam, hogy ezeket az ipari P3 szûrõket óránként cserélni kell. Ez nem hangzik túl bíztatóan. Akkor lehet, hogy az univerzális katonai szûrõ lenne a megoldás? Meddig véd vajon vírusrészecskék ellen egy R05-ös katonai szûrõbetét?
Egy elõadás prezentáció a védõeszközökrõl: http://biztonsagtechnika.mke.org.hu/...ok/Kertesz.pdf

---

Ugyanúgy véd, mint az FP3.
Cserélned az aeroszol szûrõt azért kell, mert mint fentebb írtam, a vírus hordozón van. Amikor a vírust tartalmazó anyag kiszárad és további porzódásra, aprózódásra kész, a vírus méretû részecskék száma megnõ a korábban kiszûrt anyagban. Vagyis a szûrõ kapacitása lecsökken, az apró szemcsék elkezdenek átmászni a filteren.

Valóban, a hozzáférhetõ információforrások 80 perces értéket adnak meg az ipari szûrõbetétekre. Gondolom azért, mert olyan szabványhoz fejlesztenek, ami alapján ennek a követelménynek kell megfelelniük. A vonatkozó szabványok megnevezése itt szerepel: http://www.czompa.hu/letoltesek/szab...zesvedelem.pdf (Sajnos a szabványok szövege fizetõs.) A katonai szûrõknél még a NATO Triptych és a STANAG 4155 is említve van. Az univerzális katonai szûrõbetétek esetében nem értem, hogy ha azok a kisebb molekulatömegû harcigázokat és aeroszolokat is képesek legalább egy óráig szûrni, akkor a nagyságrendekkel nagyobb vírusrészecskéket miért nem tudják hosszabb ideig, gyak. több órán keresztül. Pl. még ha szétbomlik is a vírust hordozó mátrix, a darabjai akkor is sokkal nagyobbak, mint mondjuk egy hidrogén-cianid molekula. Sajnálom, hogy anno nem figyeltem jobban az ABV kiképzésen.
Még egy megfigyelés: az Ebola fertõzött területeken dolgozók egy része szintetikus anyagból készült kámzsát visel a fején. A nyak és a fül védelmén kívül talán az is lehet a szerepe, hogy a légzõmaszkig se juthasson el fröccsenõ nyál, vér és szennyezett por.

+1 gondolat a katonai szûrõbetétekhez: biológiai harcanyagok katonai alkalmazása esetén sokkal nagyobb koncentrációban szennyezik a harcteret vírus/baktérium/spóra porral vagy aerosollal, mint ami egy "természetes" járvány által sújtott területen várható, akár sûrûn lakott területen is. Ezért a szûrõbetétre vonatkozó katonai normák nem biztos, hogy irányadók, ha egy "természetes" járványos vírusbetegségrõl van szó. (Ráadásul nem mindegy, hogy baktériumról, vagy vírusról van szó, illetve a kórokozó terjed-e levegõben.) Jó lenne tudni, hogy milyen kutatási eredmények születtek ebben a témakörben.

Stalker, a felvetéseid logikusak és helyénvalóak. Nézzük sorban...
Az aeroszol levegõbõl való szûrésének mások a fizikai alapjai, mint a gázokénak és gõzökének. A vírusok és baktériumok aeroszol formában vannak, a vegyi harcanyagok szintén lehetnek aeroszolok (mint pl. a pszichotoxikus BZ, a kénmustár, nitrogén mustár, stb.), más részük gõz vagy gáz. Ezeket figyelembe veszik a katonai szûrõk. Az aerioszolok szûrése "szita" elven mûködik. Sûrû szöveten áramlik át a levegõ és ami a szövet rácssûrûségénél nagyobb, az fennakad. Az aeroszol részecskék mozgási sebessége levegõben cm/sec, legfeljebb m/sec nagyságrendbe tartozik, ezért az adszorberek, mint pl. az aktív szén hatástalanok a részecskék kiszûrésére (diszperz rendszert sosem tudsz adszorberrel tisztítani). A részecskék nem tudnak "eltévedni" az adszorber labirintusaiban. A gázok már igen, hiszen a gázmolekulák sebessége levegõben akár több száz m/sec nagyságrendbe tartozhat. Bejutnak az adszorber nagy felületû útvesztõibe és azon csak hosszú bolyongás után képesek átjutni. Elõbb-utóbb természetesen átjutnak, ha a szûrõn légáram van. Ezt az idõt áttörési idõnek is nevezik, ami az adszorberre és az adott gázra jellemzõ érték. Rendszerint annál kisebb idõ, minél kisebb a gázmolekula tömege. Hogy a helyzet bonyolultabb legyen, az aktív szenet gyakran, célirányosan impregnálják különbözõ reagensekkel. Ennek kémiai reakcióval való megkötés, vagy a mérgezõ hatás kémiai semlegesítése a lényege. Hasonlóan, mint pl. az oltott mész megköti a széndioxidot, vagy pl. a hopkalit szûrõ a szénmonoxidból széndioxidot csinál, ezáltal megszünteti annak mérgezõ hatását. A katonai szûrõk impregnáló anyaga, vagyis a vegyszer tartalma rendszerint titkos.
A jelentõsen szennyezett területeken, amit utoljára említettél, csak friss levegõs (palackos), vagy regeneráló szelencés légzõkészülékek használhatók nagy megbízhatósággal. Mindegyiknek lényege, hogy a szennyezett területrõl nem szívsz be levegõt, hanem oda viszed a sajátodat magaddal és addig maradsz, ameddig az el nem fogy.

"Megtáltosodott" az ebola.
http://www.origo.hu/nagyvilag/201409...74-halott.html

7:35
http://www.youtube.com/watch?v=oXTeACieVjk

megjelent az ebola az usa-ban

Hepatitisrobbanás Borsodban

http://index.hu/belfold/2014/10/01/h...nas_borsodban/