Vírusos fertõzések, baktériumos fertõzések

Már nanotechnológiás oltás is készül. "Pánkoronavírus-oltás" a neve, mert mindenféle mutációk ellen is véd. Atomtámadás ellen nem véd.

"Újabb vakcinajelölt van a láthatáron, az oltóanyag az eddigi kísérletek szerint a koronavírus variánsai ellen is hatásos. Az oltásjelölt, amely úgynevezett pánkoronavírus-vakcina, nanorészecske segítségével építi ki a védelmet – írja a MedicalXpress, amelynek Barton F. Haynes-t, a Duke Humán Védõoltási Intézet (DHVI) igazgatóját ismerteti a kutatás eddigi eredményeit."

(Index)

És természetesen az engedetlen, vagy az államapparátussal szemben kritikus polgárok keringési rendszerét is lekapcsolja?

https://tulelesblog.wordpress.com/20...VyOXom5O-j79cA

Elgondolkodtató....

A hivatalosan közzétett számok szerint minimum Magyarország teljes lakossága védett. De a veszélyhelyzetet azért meg kell hosszabbítani. Kétharmaddal szavazták meg.

"A veszélyhelyzet miatt hozott kormányrendelet május 23-án járna le, de a parlament az õszi ülésszak kezdete utáni 15. napig meghosszabbította azt."

(Index)

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló P. Dude

Most ki is számoltam. Ez nem uniós tanulmány, hanem valós tapasztalat a térségbõl. Az egyszer oltottaknak több mint 2 %-a, a kétszer oltottaknak kb. 0,17 %-a fertõzõdött meg Romániában. A halálozás a második dózis után megfertõzõdöttek körében 1,7 %, az elsõ dózis után megfertõzõdöttek körében 1,8 %.

Nem tudom, hogy ezek mennyire jó vagy rossz arányok. Össze kellene vetni más védõoltások hatékonyságával. Ami biztos: Merkely azt nyilatkozta, hogy az elsõ vakcina után 2 héttel kialakul egy majdnem 100 %-os védettség a súlyosabb lefolyás ellen. Ehhez képest még a második oltás után megfertõzõdöttek körében is 1,7 % a halálozási ráta Romániában.

---

Szia,

Azt kellene tudni, hogy az oltatlanoknak mekkora %-a fertozodott meg (ugyanakkor, ugyanott).

De onmagaban az, hogy a 2. oltas 10-szeres vedelmet ad az 1. oltashoz kepest, mar nagyon jol hangzik szerintem.

(Sot, szerintem igazabol a regebbi hirekben szereplo ertek: hogy 6-szor vedettebbek az oltottak mint az oltatlanok, mar az is jo, legalabbis mind a wuhani, mind pedig a brit mutans ellen.)

Az emberek elkepesztoen sokfelek, valodi 100%-os dolog extrem ritkan fordul elo; nem meglepo, hogy a 2. oltas utan is van valamekkora halalozas, de en sokkal kisebbet vartam mint a megfertozottek 1.7%-a.

Abbol a szempontbol butasagot mondott Merkely, hogy teljesen mas a vedelem idobeli felepulese a kulonbozo vakcinak eseteben: a Pfizer/BioNTech eseteben igaza van (2 het), a Szputnyik kicsit lassabb (ott 3 het), a kinai sokkal lassabb (ott az elso utan nem nagyon van vedettseg, a 2. utan 4 hettel van ertelme bizni a vedettsegben, de egyes cikkek szerint 60 ev folott joval kisebb aranyban ad vedettseget a 2. utan 4 hettel, mint a Pfizer/BioNTech az 1. utan 2 hettel; de meg igy is a 60 ev felettiek tobbsegnek vedettseget biztosit, szoval sokkal jobb vele oltani, mint nem oltani).

Bel

Jé. Csökken a napi fertõzöttek száma Indiában. Azt hittem, hogy apokalipszis van. De úgy látszik, hogy ott is úgy mûködik a második hullám, mint a világon bárhol. Még egyszer mondom: jé.

"Szlávik János arról is beszélt, hogy aki elkapta a vírust, annak a gyógyulás után két-három hónappal ajánlott felvenni az oltást."

Balfasz.

Egyszerûen csak van az a pénz, amiért bármi eladó.
A lakosság egészsége meg fõleg.

Jelentõsen nõtt a fertõzöttek száma

Oszt mibû, gyerekek? MIBÛ? A legrosszabb esetben 90-97 %-os közösségi immunitásnál tartunk.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló P. Dude

Köszi a pontosítást!

Találtam ilyet is: A magyarországi koronavírus járvány valós idejû epidemiológiáját bemutató, annak elemzését lehetõvé tevõ alkalmazás

De ez már nekem magas. "Az utolsó korrigált halálozás a hospitalizáció-halál idõ megadott paramétereivel 3.7%. Ez a megadott 0.8%-os benchmark halálozási arányt figyelembe véve 4.7-szoros valódi esetszámot feltételez a jelentetthez képest." Ez mit jelent? Hogy õ 4,7-szer annyi elhunyttal számol? De miért, ha 2020-ra csak 1,143-as a többlethalálozási szorzó, és még valószínûleg annyi sincs, mert nem a covid felelõs a többlethalálozás egészéért?

A másik, hogy az õ alkalmazása ad valamilyen lehetõséget arra, hogy átlagoljunk? Tehát megnézhetõ az, hogy az õ számításai szerint átlagosan mennyi a halálozási szorzó a járvány kezdetétõl a mai napig?

---

Érdekes ez a link, elnézést a késõi válaszért. A kérdésedre a válasz: értelmezésem szerint itt a kulcs az ún. benchmark halálozás, vagyis az, hogy a szerzõ hipotézise szerint a mi tényleges halálozási arányunk nem különbözik lényegesen egy hasonló országétól, pl. Németországétól. (Azon persze lehetne vitatkozni, Németország mennyiben hasonló.) Ennek a szerzõ szerint az a magyarázata, hogy a vírus biológiai viselkedése nem különbözik, nagy különbség a korfában és a társbetegségek arányában nincs. (A szerzõ szerint az egészségügyi ellátásunk ennyivel nem rosszabb - ez szerintem vitatható, de azt el kell ismerni, hogy a betegségnek oki terápiája nincs.) Tehát ha 0,8% a tényleges halálozási arány, akkor a magasabb érték (3,7%) az aluldetektáltságra vezethetõ vissza, vagyis a mi nevezõnk kisebb, mint a valóság. Tehát több tesztelés esetén több enyhe eset is felismerésre kerülne, így a halálozási arány is kedvezõbb lenne. (Kevés teszt, kevés felismert enyhe eset, következésképpen kisebb nevezõ, és magas halálozási arány.)
Ez nem függ össze a többlethalálozással, ezt a fogalmat a szerzõ más értelemben használja: mennyivel többen halnak meg most, mint akkor halnának meg, ha nem lenne járvány. Ez a mutató a szerzõ szerint a járvány összes direkt és indirekt hatását egybeméri. Direkt hatás a vírus miatti halál, míg az indirekt hatások lehetnek pozitívak és negatívak is. Pozitív indirekt hatás pl., hogy a távolságtartás, kézmosás, stb. miatt kevésbé terjednek az egyéb légúti betegségek, az otthonmaradás miatt pedig kevesebb lehet a közúti baleset. Negatív indirekt hatás, hogy más betegségek ellátása megnehezedik, késedelmet szenved, a szûrõvizsgálatokat elhalasztják (ezeket említettem korábban). Még áttételesebben növekedhet az öngyilkosságok száma, és a munkanélküliség növekedése is ronthatja az egészségi állapotot. Ezeknek az összesített hatása csak késõbb lesz látható.