Printable View
Ma viricseltem. Hogy mire jó a nyírfavíz, azt már mások megírták (Papica is...)
Két lyukat fúrtam 7 mm átmérõvel kb. 10 cm mélyen. Egy méter mûanyag csõ a vasboltban 130 forint. A "termés" egy nap alatt 5 liter. Az íze finom, az örök élet elixír hatást még nem érzem.
Csatolmány 8455
Két nap alatt 20 liter jött le. Bedugóztam, elzártam, mert féltem a fát.
A nyírfavíz nagyon finom, édeskés és mindenféle ásványi anyaggal teli. Javaslom mindenkinek, kóstolja meg.
Bioboltokban is van most, 1/2 liter 2000 Ft vagy több. Ez azért már durva...
Nem olyan durva ha belegondolsz. Minél kevesebben veszik a fáradtságot, hogy "csináljanak" maguknak, annál kisebb lesz a piaci kínálat, és annál magasabb az ár. Fõleg igaz ez a feldolgozott készítményeire, a szörpre meg a borra, skandináviában nagy divat mindkettõ.Idézet:
Eredeti hozzászóló fater.lajos
Ha lehetséges, méhviasszal, esetleg paraffinnal is tömítsd le, a fa fertõzések elkerülése végett...Idézet:
Eredeti hozzászóló fater.lajos
Sziasztok!
Nádasba, lápi, tavi környezetbe, tópartra mit lehetne ültetni?
Van a közelünkben egy elég nagy tó, tele elhagyatott részekkel, folyamatos a vízellátottság a növény számára és tápanyagdús talaj venné körül.
Találtam már a nádban almafát, eldobott csutkából nõhetett ki, szép nagy, finom almák voltak rajta. Illetve elvétve találni szedret is.
Ezeken kívül vajon milyen növények vannak még? Ugyanis gondoltam rá, hogy rászentelek valamennyi pénzt és ültetek magam növényeket ennek a tónak a partjára.
A partszakaszon belül van olyan is ahol erdõs rész bukik rögtön a tóba, és olyan is ahol lápos, nádasos terület van. Ugyan nem az enyém a terület de ha a folyamatos vízellátottság miatt bõ termést hoznak a növények, talán jobban megéri foglalkozni vele.
Arra gondoltam egyébként, hogy olyan területre ültetek amit csak kajakkal lehet megközelíteni. így gyakorlatilag a kíváncsiskodók jó nagy részét kizárnám, a nádasba jó mélyen be lehet bújni a kajakkal, nehéz lenne megtalálni a titkos kertet. A hely akár BOL ként is funkcionálhat ugyanis nem kell szigetnek lennie ahhoz, hogy sziget legyen, elég az is, ha a partról megközelíthetetlen, vagy meg nem közelített a hely amit kinéztem magamnak.
Paradicsom. Mindent kibír, mindenütt megél.
Pedig mintha úgy emlékeznék hogy a burgonyafélék (Paprika paradicsom is) nem bírják... Mármint a túl sokat.
Tökfélék uborka biztos,
Elviseli a nedvesebbet a dió, szilva, így fejbõl.
Különbözõ zöldségek víz- és talajigénye:
https://www.sokszinuvidek.hu/kertunk...sztesi-igenyei
Egy jó kis videó, amelyik új fényben tünteti fel az ózonlyukat fingó teheneket.
Zanzásítva: ha valahonnan elviszik a legelõ állatokat, akkor nincs, ami segítene az elszáradt fû leomlásában, így elkezdõdik a sivatagosodás.
Ha többszörösére növeled a legelõ állatok számát, azok karbantartják a talajt.
https://www.youtube.com/watch?v=vpTHi7O66pI
Így megoldódik a co2-kibocsátás, a sivatagosodás, és az élelmezés. Persze inputanyagot nem lehet eladni hozzá, szóval nem olyan nagy üzlet. Csak a bolygót meg az emberiséget lehetne megmenteni.
Több videót néztem és olvastam is az elsivatagosodás, tápanyag kiürülés témakörben. Az eddigi információim alapján azt gondolom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, földmûvelés a ludas mindenben.
Egy gyenge minõségû, terméketlen talajt is fel lehet javítani 10 év alatt annyiból, mint amennyibe a megmûvelés kerül. A háztartási léptékre számtalan példa van és több opció is. A nagyüzemire is van példa, már Magyarországon is. A talajjavítás idõszakában kisebb a terméshozam, de ez elhanyagolható abból a szempotból, hogy nem tesszük tönkre a talajt.
A terméketlenné válás egy olyan folyamat, amelyben a talaj élõ részét kipusztítjuk, így nem lesz olyan közeg, ami a szerves anyagokat átalakítaná a növények számára felvehetõ tápanyaggá. A folyamatos talajmûvelés miatt pedig nincs talajtakarás, ami a víztartásban segíthetne.
A trágyázás, mélymulcsos mûvelés, talajtakarás, stb. mind felszínen komposztálás, ami a talaj élõvilágának tápanyag utánpótlása. Fogunk egy gyenge minõségû földet, talajtakarunk, felszínen folyamatosan pótoljuk a szervesanyagot, nem használunk talajmûvelõ gépeket, akkor felszaporodik a talaj élõvilága, lazítani fogják a felsõ réteget, tápanyagot termelnek a növényeknek és ezáltal kötöttebb talaj alakul ki, ami megtartja a vizet. Ezt kombináljuk ritkára ültetett nagylombú fákkal, akkor méginkább védjük a talajt a kiszáradástól. Ha megnézzük a természet védekezési mechanizmusát, akkor pont ezt csinálja. Vegyük a mi éghajlatunkat. Elhagyatott tanyahelyen a kidõlt, viharkáros fák gyökerérõl rengeteg fa kezd el nõni. Egy idõ után a legnagyobb fák koronája összezár, a kisebb fák elhalnak. A lehullott levelek elkomposztálódnak és tápanyagként szolgálnak. Néhány év múlva gaz se fog nõni alatta, csak vékonyszálú fûfélék. A talaj fellazul és a tápanyag miatt sötétebb lesz a föld színe.
Az ipar rátelepszik minden munkafolyamatra, hogy abból pénzt tudjon kivenni. Traktort és gépeket adnak el, amivel tönkretesszük a talaj élõvilágát, keresztezett, gyengített génállományú vetõmagot árulnak, amit mûtrágyával tartunk életben és locsolunk ezerrel a kiszáradás ellen. Ezek eredményeként kapunk egy mûködõ gazdaságot és egy tönkretett talajt. Hosszútávon az utóbbi megakadályozása fontosabb lenne, mint a gazdasági növekedés, de a multik nem generációkra terveznek.
A fent leírtak alapján fogok háztáji kertmûvelést csinálni a tanyán néhány száz négyzetméteren. Elsõ években csak hordom rá a szerves anyagot, (berohadt) széna, levágott fû, szalma, trágya, mulcs, stb. formájában, ritkára fákat ültetek bele, majd ha kialakul a víztartás, akkor ültetek bele haszonnövényeket.
Lehet téves az elképzelésem, de egy próbát megér és hobbinak is megállja a helyét.