Én egyszer készítettem, papírt beszórtam egy vödörbe, vizet öntöttem rá, vártam kicsit aztán fúrógépbe tett festékkeverõ szárral szép pépesre lehetett keverni, nem kellett aprítani.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Én egyszer készítettem, papírt beszórtam egy vödörbe, vizet öntöttem rá, vártam kicsit aztán fúrógépbe tett festékkeverõ szárral szép pépesre lehetett keverni, nem kellett aprítani.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Tavaly télen eltüzeltem K.B. 20 mázsa iratot, papírlapot, újságot cserépkályhában. Ha egész délután ott ültem a kályha mellett, és apránként ráraktam a lapokat, szinte egyesével összegyûrve akkor eléget.Nehezen ég, nem egyenértékû a fával, bár átmeneti idõszakba elégséges volt hõje. Fával keverve már jobban éget, de ha sok papírt raktam rá,(kötegben) lefojtotta a tüzet. Nagyon büdösen ég, minden ajtónyitásnál jön a szobába füst is.Ha ingyen van a papír akkor megéri, ha vásárolni kell akkor szerintem már nem gazdaságos. Tömbbe nehezen ég, szét kell szedni szinte darabokra.Idõigényes, és nehézkes vele tüzelni.Fával hetente egyszer hamuzok, papírral kétnaponta kellett.Nem áztattam, bár a hamu akkor sem lesz kevesebb.Szerintem!
Én tavaly megpróbálkoztam papírbrikett gyártással, össze is jött meg minden, csak hát kicsit idõrabló is egyben, de jól melegített mint tüzelõ. Akinek van ideje rá csinálja.
A hullámpapír csupán tekerve is tökéletes fûtõanyag. Nem kell túl vastagra, csak amennyit kényelmesen átér a kezed. Max közé csavarod a többi papírt. A brikettnél a szárítás a legnagyobb probléma. http://sajatkezuleg.blog.hu/2013/06/24/hullampapir ÜdvIdézet:
Eredeti hozzászóló shadow177
Mi lenne arról a véleményetek, hogy egy ilyen tekercsbe, feltekerés elõtt kicsit csurgatni használt étolajat?
Ezzel növelhetõ lenne minden tekercs égési energiája.
Igaz a füst és korom is növekedhet így, de valamit-valamiért.
Növelni fogja az égési energiáját, már teszteltem. Száraz tûzifával keverve már nem kormolta a kéményt az addiginál jobban. Úgy nem teszteltem, hogy csak (karton)papírt tüzeltem (használt)étolajjal dúsítva.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Ha már brikett akkor:
Az én brikettjeim kis lánggal égtek, és többet parázslottak. Annyi meleget nem adott mint az akác, de keverve nem sok különbség volt tapasztalható.
Olajjal dúsítva a brikett tovább és nagyobb lánggal égett.
Már nem gyártok brikettet, helyette inkább a száraz növényi aprólékot/maradványt, növényi szárakat, metszési nyesedéket és a csonthéjasok héját gyûjtöm, aztán pedig tüzelem el.
Szerintem is inkább az ágaprítás, ágdarálás éri meg jobban ill. a növényi hulladékok, szalma, széna tüzelés. Cserépkályhában használtam keményfa fûrészpor brikettet, a téglákat szorosan egymás mellé rakva, hogy minél hoszabb legyen az égésidõ, elég jól felfûti a kályhát, a samot átvette a hõt, sokáig meleg volt. Öntvény kandalóbetétben már nem volt gazdaságos, mert hamar elégett és nincs parazsa, nem tartotta a meleget, csak amíg ég addig melegített, de az égés közben sem volt nagy lángja. Kazánban ugyan ez a helyzet, kicsi a láng, alig melegíti a vizet. Emellett rengeteg hamuja van.
Készített és használ valaki brikettálót ?
Hogy vált be ? Érdemes foglalkozni vele ?
Nem építettem, nem használtam, de már körbejártam a mûködését mert akartam építeni egyet.Idézet:
Eredeti hozzászóló Laci
Építve akár nyolcad annyi pénzbõl is kijöhet - ha valaki bejáratos a méh telepre akkor különösen.
Ha van alapanyagod, pénzed, tudásod és szabadidõd, akkor már érdemes belevágni egy ilyen készítésébe.
A géphez úgy általában kell:
1 db 3 fázisú legalább 4-5 KW teljesítményû villanymotor (minél alacsonyabb fordulata van alapértelmezés szerint, annál jobb) vagy diesel motor, amit ennél drágább üzemeltetni.
1 db hajtómû fordulatszám lassító áttétellel; ékszíjakkal meghajtva a dugulások miatti túlterhelés elkerülésére érdekében.
1 db forgattyús tengely két ponton csapágyazva és fixen rögzítve.
1 db dugattyú+hajtókar
1 db henger etetõnyílással ellátva, esetleg az utolsó harmad bevágva, hogy lehessen állítani szorítóerõt
1 db etetõ tölcsér az etetõ nyílásra
Esetleg egy csõfûtés, akár rakéta kályhával, akár villany paplannal + körbeszigetelni a hõveszteség csökkentése érdekében.
A külön etetnéd a gépet egy csigával az etetõnyílás felé, akkor:
+ 1 db henger
+ 1 db etetõcsiga csapágyazva a két végén
+ 1 db egyfázisú villanymotor
+ az etetõ tölcsér felszerelve ennek a végére
Ha az alapanyag nincs ledarálva, akkor egy kalapácsos daráló vagy egy alapból apró szemcseméretet produkáló ágdaráló.
Az alapanyag:
fûrészpor, forgács, csicsókaszár, kukoricaszár, kalászosok pelyvája, szalma, energiafûz, fahulladék(szögek nélkül :)), kerti ágnyesedék, szõlõ nyesedék.
A lényeg hogy ezeknek az alapanyaga minél szárazabb legyen, úgy 16% alatti nedvességtartalommal.
Ha vizes alapanyagot raksz bele, akkor bizony lövöldözés lesz, mert a sok víz felforr és mint a régi gõzgépeknél, hatalmas erõvel lövi ki a brikett darabot nem kímélve embert, állatot, növényt, építményt.
Ezt részben el lehet kerülni a fõhenger kétoldali bevágásával, ahogy említettem. Viszont érdemes törekedni a száraz alapanyag használatára.
1 kg brikett elõállítása jó esetben 10 Ft alatt van. Ingyen/olcsó alapanyag(száraz fûrészpor) esetén.
FA HELYETT PAPIRBRIKETTEL IS LEHET FÛTENI, RÁADÁSUL INGYEN VAN
http://utajovobe.eu/hirek/hulladek/4...sul-ingyen-van
Érdekes cikk. Nem hiszem hogy a papír/fûrészpor ingyen lenne.