Printable View
A kecskebéka és a tavi (kacagó) békák ehetõek. Ezek hasonló taxonba tartoznak, egymással szaporodhatnak, ill. keresztezõdhetnek. Vízben élõ faj még a sárgahasú és a vöröshasú unka, ezek mérgezõek. A vízbe leginkább a tojások lerakására mennek a varangyok (barna-, zöld-, nádi). Ezek sem ehetõek. A leveli béka szintén mérgezõ váladékot tartalmaz. Az erdei békáknak állítólag igen rossz ízük van.Idézet:
Eredeti hozzászóló Targitosz
remélem nem fõzöl nekem amikor összefutunk ...nem csipem a békahúst :DIdézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Pedig nagyon, nagyon, nagyon finom! Gyorsan elkészíthetõ sütve, panírozva.Idézet:
Eredeti hozzászóló astonferi
De hamár itt tartunk a kutya hús sem rossz! Vész esetén senkise óckodjon tõle!
A békának azért a combját esszük, mert a többi részén nincsen hús.
A kutya tényleg finom. A zsírja meg sárgás színû.
A macskáról nagybátyám mesélt, hadifogolyként az volt a kaják csúcsa. Még nem ettem.
Az ürge se rossz. Omlós fehér húsa van. Ma már az is védett. Vagy tíz-tizenöt éve Tiszadobon a Zombiknál ettem.
A varjú húsról már másutt írtam.
Csigából most is van a fagyasztóban.
Ami még izgat, az a sok városi galamb. A télen befogok belõlük vagy egy tucatot és megfõzöm. Valószínûleg jó ízû, de rágós cucc lesz.
Na, ezek a hazai túlélõs húsforrások.
Jól főzd meg őket, mert úgy hallottam hogy a városi galambok eléggé tele vannak fertőzésekkel és betegségekkel. A hosszú forralás biztosan megöli az összes kórokozót.
A húslevest reggel kezdem el fõzni, hogy ebéd legyen belõle... Köszi! Odafigyelek majd. Megfogni meg horgászcuccal akarom õket.
Az ürge, pocok, pézsmapocok kiválóak perkeltnek, vagy nyárson kisütni. A pézsmapocok bundája plusz kiváló ruha vagy lábbeli anyag lehet, ha kikészíted!
Ha a macska meg van nyúzva és a feje levágva csak az avatott szem tudja a nyúzott nyúltól megkülönböztetni! Az íze is hasonló, bár puhább és kissé édesebb.
A varjú fiókákból a legfinomabb leves készíthetõ, legalább olyan, mint a galambfióka leves!!
A városi galambok tényleg sok vírus hordoznak (hordozhatnak), így ha nincs rajta gyûrû, akkor tényleg jól meg kell fõzni! Javasolt belõle a ragu, mert akkor szinte szétfõzöd a csontjáról is.
Csiga finom, de ínyencség inkább! Elkészítés, vagy elrakás (fagyasztás) elõtt célszerû keresztbe vágni és kinyomni a belsejét. Ezzel kitisztítódik és az átvágással, nem fog a meleg hatására összepöndörödni. Aki szereti a pacal rágósságát, az imádni fogja.
Az idõsebbek emlékeznek még az Ez Amerika c. filmre, abban ettek még mást is, gilisztát, patkányt is.. szóval a repertoár végtelen!
Javaslom az étkezéshez elsajátítani az ázsiai gondolkodást!
"Minden ami mozog az az étel, ami nem mozog, az a köret!
További szép estét! :thumbup
Amsterdamban néhány éve a hajléktalanokkal fogatták a galambokat és a hajléktalan szállón abból fõzrték nekik az ebédet. A helyi egészségügyi hatóság elõzetesen bevizsgálta, ehetõnek találta. Jó módszer a városi galamb populáció túlburjánzása elleni védelemre. Azt nem tudom, ma mi a helyzet...
A patkányról jut eszembe, egy alkalommal kíváncsiságból szétkaptam egy vándorpatkányt, gondoltam, megnézem a belsejét, milyen állapotban van. Meglepõ, de semmi különösen büdös szaga nem volt, tök egésszégesnek látszó szervei voltak ennek az undorító rohadéknak. A húsa is szép, szagtalan.
Üdv!
olvasgatom a fórumot, fõképp a táplálkozós részt, a receptes részben van sok finom vajon sült fûszerezett gombás, húsos, zabos, kis erdei fûszerezésû finomság... node ez nem az a kategória, hogy mi van ha elfogy a táplálék... hanem az, hogy kicsit bevonjuk a természet adta ételeket is...
Azonban, ha tényleg elfogy... és csak a természet, akkor jó szolgálatot tesznek az olyan leírások, amelyek a középkori ínségeledelekrõl szólnak...
Azért van ehetõ, szénhidrátban gazdag növényünk a természetben, és nem csak a bogyós gyümölcsökre gondolok...
Csak néhány idézet:
" ...különbözõ vízi, vízparti növények (nád, káka, gyékény) lisztes gyöktörzsét, gumóját fogyasztották nyersen, sütve vagy fõzve, ínséges idõkben fõleg áradásos, belvizes években a gyékény összetört, összedarált gumóit sós vízzel kovásszá keverve, meggyúrva bodakpogácsa, lepénykenyér sütéséhez is felhasználták. Valószínûleg honfoglalás elõtti táplálékaink közé tartozik.[4] Hasonlóan hasznosíthatók szárazabb területeken a mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) lisztes gumói."
"Ínséges idõkben, kenyérpótlék gyanánt a tölgy, a bükk, a fenyõ kérgét is lisztté õrölték.[5] 1500-as adat szerint a magyarok éhínség idején tölgymakkliszt kenyeret ettek.[6] 1718-19-ben Csíkszékben cseremakkot, galagonyát, megõrölt mogyorórügyet is ettek" Tölgymakk, bükkmakk...
Legegyszerûbb fehérjeforrás tavasztól õszig...éti csiga...
Bár ezt bizonyára tudja itt mindenki, de evett már valaki bikkmakkot...? vagy belõle sütött lepényt? Szóval ilyen receptek...? Vagy sült gyékény gyöktörzset...? stb..