-
Telekügynök:- Uram, higgyel el, nagyon jól fog járni ezzel a folyóparti telekkel! Gondolja meg: reggel felkel, a teraszáról beveti a horgot és reggelire már sütheti is a frissen fogott halat!
Vevõ: - Jó, jó, ez valóban csábító lehetõség! De mit csinálok árvíz esetén?
Ügynök: - Ne izguljon, kérem! Tudja, hogy hol van onnan a folyó?
-
Nem akartam elviccelni a témát, ami szinte évrõl-évre visszatér. Az elsõ dolog szerintem, hogy az ember ne építkezzék ártérre. A biztosítók egy fillért nem térítenek a kárából. No persze, ha pártokhoz közelálló, dúsgazdag üzletember, lehet, hogy még azt is ki tudja bulizni, hogy a kedvéért gátat építsenek (lásd: Római parti lobby) Ugyanez vonatkozik a belvizes területekre. Ha gyanúsan olcsó egy házhely, járjunk utána. Sokszor elég rápillantani egy szintvonalas térképre... vagy egy fröccsért kifaggatni valami helybéli öregembert.
Megtévesztõek a hegyi patakok, vagy az általában térdig érõ kis folyócskák. Elég lehet egy extraméretû havazás a vízgyûjtõkön és máris nagy a baj.
De ha mégis oda építünk, ahova kijöhet a víz, akkor legalább a házacskát terveztessük ennek megfelelõen. (Régen pár helyen még a nyaralóknál is elõírták a "kacsalábat", a magas alapot. Persze pár év után a tulajok zöme beépítette az alsó szintet, amit elvben csak ideiglenes tárolásra lehetett volna használni. Utána ment a sipákolás.
-
Idézet:
A kormány sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felkészültek az árvízi védekezésre. A szokatlanul magas csapadékszint miatt a vízszint több vízgyûjtõ területen is meghaladta a sokévi átlagot, de a Balaton és a Velencei-tó vízszintje is helyreállt.
http://index.hu/belfold/2013/03/28/a...ult_az_arvizre
Ebbõl nem tudtunk meg túl sokat. Kik és mit gyakorlatoztak? Mit takar az, hogy felkészültek? Mibõl mennyit vettek? Van elég homokzsák és homok? Nem szeretem az olyan híreket, amiknek semmi hírértéke nincs. Nem mond konkrétat, viszont a világ elé tárja, hogy sokat esett a hó és gyorsan elolvadt, amibõl sok víz lett. Ki gondolta volna?! :confused:
-
Kevés olyan ágazat van, melyet a "rendszerváltás" óta annyi fölösleges és káros átszervezés ért volna, mint a vízügyet. Persze, a rossz-emlékû Bõs-Nagymaros óta komoly ellenzéki hangulatkeltés is folyt a vízügyesek ellen. Ágazatuk önállóságát felszámolták, képviseletük egyre alacsonyabb szintû lett. A hajdani legendás jólszervezettséget veszélyesnek találta a kormányzat és tett róla, hogy a hatalom rángathassa madzagon ezt az apparátust is, mint a többit. Így aztán, aggasztó minden árvizi helyzet. Mert a felszámolt döntésképesség helyébe a diadalmas rögtönzések rendszere lépett. És a végén majd megint Orbán Viktornak kell személyesen, katonai dzsekiben, gumicsizmában a színre lépnie, hogy megmutassa, "ki a legény a gáton" :) :(
-
Jó hír!
Ha egyszer eljön a TSHTF-szitu, akkor már csak kb. egyszer fog gondot okozni az árvíz, soha többé!
Arról van szó, ha egyszer átszakadnak a gátak, hogy többé nem állítják helyre, a folyók, pl. a Tisza minden áradáskor szépen lassan fogja föltölteni az alacsonyabban fekvõ terepet (ahol valaha, milyen meglepõ, folyóvölgy volt!), nem lesznek pusztító árvizek! Egyszerûen a vízjárta helyeken ezzel számolni fognak és kész.
-
Az egész árvízi intézményrendszer fordítva ül a lovon. Elõször levezetik az árvizeket, majd pár hónap/hét múlva mindenki egy kis vízért könyörög az aszályban... A csapadékból hiányzó vízmennyiséget beszállítják a folyók, csak a tökkelütött árvízvédelmi rendszer ezt igyekszik a leggyorsabban levezetni.
Egyszerûen az ártéren (ami a gátakon túl is terjed!) nem gabonát kellene termelni, hanem olyan tevékenységet végezni, amit a természeti környezet is támogat. Legeltetni, gyümölccsel meg hallal foglalkozni...
-
Erre nem is gondoltam. Ha eltûnik a hatósági intézkedés, akkor összeomlik az árvízi védekezés és az utána lévõ helyreállítási munkálatok sem történnek meg. Akit egyszer elmos a víz, az hajléktalanná válik és kész.
-
Igen, az elsõ árvizet kell túlélni, utána már nem lesznek pusztító árvizek, mert most pont a gátak között földuzzasztott víz a veszélyforrás.
(És mi végre veszélyeztetik egymillió ember életét és vagyonát?
A nagygépes, nagytáblás szántóföldi gabonatermesztés miatt. Amit belvíz, aszály súlyt és egészében környezetszennyezõ és fenntarthatatlan. A haszna pedig nagyobbrészt mindenféle offshore-okon keresztül kimegy az országból.)
-
Na tesók, most megy élesben a dolog!
Pár éve még engem vitt el a víz, ma épp azon gondolkodtam hogy mi van ha körberakom a házat zsákkal, -szivattyúzni úgysem tudok mert kikapcsolják a villanyt, -és felpakolok elindulok a hegyekbe?
No s ha úgy járok mint a második világháborús partizánok hogy kizavar az erdész az erdõbõl?
Úgy tudom, Mo- on mindenhol szabad sátort verni.
-
Erdõtörvényt kellene elolvasni, talán közelebb jutsz hogy hova menj. Az biztos, hogy mindenhol nem szabad.
(http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200..._xxxvii_tv.pdf)