Printable View
...ástam a kertet,nem most régebben,õsszel..lusta voltam kihúzkodni a gyomnövényeket,rohadt paradicsomot stb..beástam mindent...egy darab tavasszal parlagon maradt,mert a gyerekek medencét akartak......minden kinõtt vetés nélkül..kamilla,csalán,pipacs,koktélparadicsom ,paprika...persze a gaz is....Idézet:
Eredeti hozzászóló raktaros
Koktélparadicsom makacs egy jószág, igazi túlélõ mint a csicsóka :)
Idézet Eredeti hozzászóló imi79 Hozzászólás megtekintése
Megrendeltem a dohány magokat ebayrõl.
~1000db, könnyen nevelhetõ fajta, összesen 2,5$. ingyen posta.
Próbálta valaki elültetni magyarországi viszonyok között ? Ugyebár szügséghelyzetben nem lessz megfelelõen beállított föld hozzá , esetleg vegyszer ...
Akkor is megnõ ?
Persze, itt a faluban nem ritka a kertekben, ingyen lehet dohánypalántákhoz jutni. Nagyszüleim, szüleim anno szép kis extra bevételhez is jutottak dohánytermesztésbõl, a feldolgozást is õk csinálták - akkor még lehetett. Szerintük nem nagy kunszt a termesztése; itt sem kap semmi talaj-elõkészítést, mégis gyönyörûen elvan. Igaz, mi permetszernek használjuk, bár a csóróbbak köztudottan becsavarják. Ha jó minõségû pipa/cigarettadohányhoz kell, akkor talán megéri jobban odafigyelni rá, de ott már feldolgozó-apparátus is kell, szaktudás is; nem csak a növényen múlik.
Folytatásként...
Nyírfa - az elfeledett nyírfanedvért nekem megéri, van két nagy példány belõle, és szeretnék még legalább 10-et ültetni. Antibiotikum helyett használom másfél éve, de az állandó költözködés / távolság miatt még nem sikerült házilag "elkészíteni", sosem voltam ott idõben. :duhos:
Tüzelõnek: ezüstfa, eperfa. Az elõbbi invazív lehet, bár én ezt nem tapasztaltam. A házunk elõtt volt egy öreg, nagy ezüstfa, és határozottan nem szaporodott önmagától. Nagyon jól ég, néhány hetes állás után már egy viharban letört ága adta nekünk a meleget - gyújtósnak is jó (olajfûzként, olajfaként is ismeretes).
Ugyan én nem rajongok az akácért, még a méhek kedvéért sem, de mivel a telken növöget jó néhány belõle, a nagyobbakat meghagyjuk. Benõtte õket a komló, amikor ez elszáradt, elkezdtük felvenni vele a harcot, és irtani. Tavasszal bõven elég meleget ad az örök túlélõ komló gyújtós + a mindig megújuló akácsarj-apríték.
A komló száraz indáit meghagytuk a lombokon, ez nagyon csalogatja a környék madarait. :)
Az akác virágából csinálok szörpöt (kicsit csalódás volt, hogy könnyû elnyomni az ízét), a komlóból altató hatású tea fõzhetõ, ha nem a sörhöz kell. :) Valahol olvastam, hogy takarmányként is beválik, de megfelelõ állat híján ez a felhasználása itt elmaradt.
Nálunk a szõlõ ad a metszésébõl néhány terményes zsáknyi gyújtóst, de igazából ez is sokszor igényli még a kartont is, hogy begyulladjon (ezért kiváló az egyébként bosszantó komló). A dióhéj nagyon nagy meleget ad, ha ég pár ágacska már a tûztérben, akkor rádobunk egy-két tejfölös doboznyit. A parázsló dióhéj begyújtja a nagyobb fahasábokat is (napi két tele zsebnyi dió a fejadag, úgyhogy jut erre héj).
Egyébként itt megjegyeznék egy apró trükköt, ami sokat segít a kitelelésben: a szobában egy sparhelt adja a meleget, ami keményebb mínuszokban igen kevés, vagy tömhetnénk egész nap akáccal. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a nagy, 50 literes befõzõ lábasunkat rátettük, tele vízzel. A víz hõtároló kapacitása révén, ha forrás közelébe került, még órákig adja le a meleget azután, hogy a sparheltben minden elhamvadt. A széltõl függött elsõsorban, hogy milyen hamar hûlt ki, mivel a miénk egy szigeteletlen nyílászárókkal rendelkezõ vályogház (de sokszor még másnap reggel is olyan meleg volt, hogy pl. hajmosáshoz hideget kellett tölteni hozzá). A forró vizet utána ki lehet merni fõzéshez, vagy lavoros mosdáshoz (elõbb-utóbb újra elterjedt lesz :rolleyes:), így itt is multifunkcionális hasznosítást valósítunk meg. :)
Rendkívül felkeltetted az érdeklõdésem! Pontosan hogyan kell ezeket használni?Idézet:
Eredeti hozzászóló Plafon
Belsõleg lehet tinktúra, vagy tea, de bizonyos növényeket én simán megeszem nyersen, magában vagy salátában.
Macerátumot is készíthetsz - azaz olajos kivonatot. Ezt és az alkoholos kivonatot én krémként, bedörzsölõszerként elkészítem, és úgy használom. Azért jó a kétféle kivonatot kombinálni, mert más-más anyagok oldódnak ki. Ilyenre jó a körömvirág, a nadálytõ, az árnika, és a kövirózsa.
A kakukkfûnek és az oreganonak igazából az illóolaja lenne a legértékesebb, de igen sok növény kellene még akkor is, ha van az embernek lepárlója. Úgyhogy ezeket a növényeket is ajánlom egészben, nyersen / teaként, inhalálva, illetve kivonatokban.
Paprika, mustár - borogatásként. Illetve a fokhagymás tapasztalatok után, fejfájásra szájon át is jó. :)
A borostyánból és a pemetébõl szirupot érdemes készíteni.
Az ánizsmagot én egészben tárollom, és mozsárban megtörve vagy lenyelem vízzel, vagy a magokat el is lehet rágcsálni. Szintén lehet szirupként is, de láttam már teaként is.
A kasvirágot is pépestíve hagyom állni oldószerben, úgy teszem el, de az injekciós verzión is dolgozom. :)
A tölgynek és a gesztenyének a gyökerét aprítva, forrázva-áztatva, hogy a cseranyagok is kijöjjenek.
A galagonya hatásos szimpla teaként is, de a bogyójából lekvár is készíthetõ.
Az aloét én csak letöröm, és a gélt óvatosan felszabadítva teszem a bõrömre - de házi készítmények sûrítéséhez, gélesítéséhez is használható, nem beszélve a belsõleges hatásairól (én még ugyan nem ettem / ittam belõle).
Van még egy felhasználása a növényeknek, ami elgondolkodtat - ez a homeopátia. Otthon is kivitelezhetõ lenne, és pont az a lényege, hogy már igazából kb. nyomokban sincs jelen maga a hatóanyag. Egyelõre nem vagyok meggyõzve a homeopátia gyógyerejérõl, de ha bizonyítást nyerne, az rendkívül sokat könnyítene a gyógyászatban - akkora mennyiséget háznál ki tud termelni mindenki, amekkora a készítményekhez szükséges.
Hogyan csinálod a borostyán szirupot?
Mi a kasvirág oldószere?
Hogyan csinálod az olajos kivonatot.
Nézd, el nekem, de inkább mûszaki ember vagyok, tehát légyszíves légy szájbarágós.
Az imént kipróbáltam a kapadohányt egy betévedõnk jóvoltából füstszûrõ nélkül, papírba tekerve, natúr, mindenféle fermentálás nélkül. Hát, én nem ajánlom! Rendelkezem némi múlttal e téren (pipázgatni a fûben, estefele végignézve a kerten ma is szívesen teszem egy finom Melange tömettel), de ez egész más élményt nyújtott! :huuu: Bár megkaptam az instrukciót, hogy mielõtt leszívnám, a füst háromnegyedét fújjam vissza, de azért égetett, mint a jó karcos pálinka. A kis szálacska végéig maradt ez az érzés, aztán úgy éreztem, hogy az irritációtól felduzzadt nyálkahártyáim (vagy a nikotin "áldásos" élettani hatásai nyomán) nem tudok rendesen lélegezni. Kénytelen voltam szájon át szívni a levegõt, hogy feloldódjon ez a görcs vagy duzzadás, és ez egy picit ijesztõ volt - bár mást nem tapasztaltam, pl. nem szédülök, nem fáj a fejem, nincs hányingerem. Mindenesetre, ez nem élvezeti szer feldolgozatlanul.
A szirup: pofonegyszerû, és könnyen el is áll. A borostyánleveleket beleteszed folyóvizes átmosás után egy lábasba (én egy 2 literes edényt félig raktam vele), rá a vizet, majd laza kavargatás mellett forralod, azaz a fõzetét sûríted be szirupnak. Eredetileg cukorral, vagy mézzel lehet leszûrés és további hevítés mellett sûríteni, de én 40 fokosra hûlt fõzethez keverem a mézet (kb. 30%-os arányban). Két evõkanál ezüst-kolloidot teszek hozzá, ezt is elkeverem, majd csírátlanított üvegekbe töltöm, és a kamrában tárolom.
A neten én jóval magasabb cukortartalmú recepteket találtam, de véleményem szerint ez felesleges, ha csak nem akarunk tényleg akácmézként folyó köhögéscsillapítót magunknak (valamit valamiért).
A kasvirágot tiszta (jobban mondva 96%-os) alkoholban áztatom, annyit teszek bele, amennyi csak fér, hogy minél töményebb legyen a végeredmény. Szinergistaként ebben propoliszt is oldok elõzõleg. Forralt vízzel (kihûlés után) is felöntöm, kb. az alkohollal megegyezõ tömegben. Változó az áztatási idõ, van, hogy néhány nap, de az sem baj, ha két hét. Közben szoktam rázogatni - azt nem tudom, hogy van-e ennek valami elõnye, de rám ragadt. Különösebb tennivaló nincs vele szûrés után, csak itt is tisztán kell dolgozni.
Az olajos kivonat is hasonló az alkoholoshoz, de adalékanyagok nélkül nem áll el sokáig, úgyhogy érdemesebb friss felhasználásra készíteni. Én leginkább préselés útján nyert napraforgóba szoktam tenni a növényi részeket, de akinek van pénze rá, az vehet olyan olajat, ami a célnövény hatását erõsíti. Fenntartható a házi olajprés lesz, amivel magunknak tudunk mákot, napraforgót, tökmagot, diót, stb. nyomni. :) Hûtõszekrényben kell tárolni, de ennek híján én 3 hétig is probléma nélkül fel szoktam használni a macerátumot. Igazság szerint illóolajokat is teszek bele, ami növeli az eltarthatóságot is - erre egyelõre nem tudok alternatívát.
Kerdesem, hogy mi francbol van az elesztö ??Idézet:
Eredeti hozzászóló Oakland
Es hogy lehet majd elöallitani a vilagvege utan ??
A cefre erjedése önmagától is bekövetkezik és a végén lényegében gyümölcsbor keletkezik, ugyanaz a folyamat zajlik le, mint a must forrásakor. A fõzéskor valójában besûríted az oldatot (pálinka kifõzés). faélesztõt szoktak használni a "nagybani" pálinkások, hogy mihamarabb zsebben legyen a forint. A házipálinkások meg szépen megvárják azt a pár hónapot, amikor belekvárosodik a cefre...õk maguknak csinálják.
Laci, a dohánypalánta akkor is megnõ (most sem permeteztem azt a néhány tövet, a hígitott levéldaralékot egy idõben a kaptárnyitogatáskor használtam), persze a károsító bogarak kárt tesznek benne. A dohányázalékkal tényleg vigyázni kell - már aki permetlevet szeretne belõle csinálni ... a nikotin méreg !
Csicsókából legalább olyan bonyolult lehet kivonni az cukros levet, mint a krumpliból, hogy utána vodkát csináljanak belõle...