A Természet nem mindenkinek való

Sziasztok!

Tudtok esetleg olyan jó könyvet ami a magyarországi vadonban fellelhetõ ehetõ növényekrõl szól? Esetleg vadászatól, csapdázásról, nyomolvasásról is jöhet valami érdekes, ha tudtok :)

Trendo:

Engem érdekelnek az ételek!

Egyébként teljesen egyetértek a fentebb elhangzottakkal, én kezdõ erdõjáróként / bushcraftolóként kicsit átlátom, milyen vágyálom ez az "erdõben való túlélés". Többször éjszakáztam már sátorban, egyszer saját kézzel épített menedékben, az sem volt egy leányálom, pedig tavasszal és nyáron mentem. Átlagembernek bármilyen évszakban nagyon kevés esélyt adok a túlélésre, télen pedig 0%-ot.

Én haverokat vittem egyszer így túrázgatni, gondolták ez majd milyen izgi lesz, mint Ber Grílsz, még kaját sem akartak magukkal hozni, hogy õk majd vadásznak mókusra :) :) Egy pár óra múlva persze olyan nyafogás lett az egészbõl, hogy haza akartak menni. Még gyújtóval sem tudtak egy normális tüzet gyújtani és rakni, se sátrat felverni, a többirõl nem is beszélve.

Szia!
itt egy link:
http://www.tuleles.hu/index2.php
Ez egy sima túl élõ könyv de inkább a katona résszel foglalkozik, de 100% magyar.
Van benn e csapdázás, növények, tábori füstölés, nekem bejött.
Fõleg a rapsic-halász trükkök, amolyan robbantós :) (nem próbáltam ki, 1 nincs is hol, 2 sajnálnék egy jó kannát elcseszni így )

Ma Ree! Túlélõvel egyeztetve, folyamatosan teszem majd fel a Fórum "Prepper Bisztró" rovatába a receptjeimet. Lapozz oda, ha érdekel a téma! Ezek mind kipróbált recipék. Zömük a természetben fellelhetõ alapanyagokra (is) épül, ám, ahogy ezt már írtam pár helyen, csak ezekbõl aligha lehet megélni :D Vegyük pl. a csalánfõzeléket, ami igazán lehetne egy perspektívikus túlélõ étel! Igen ám, de egy marék csalánt, vagy turbolyát vízben kifõzve, a la nature, igen kevés ember képes jóízûen elfogyasztani. És ha mégis, akkor se sok energiapótlást biztosít nekik! Újból megismétlem: az, hogy bármilyen "szakkönyv" szépen leírja, hogy egy nálunk honos növény "ehetõ"; meg is tanulod felismerni; találsz a hasznosításához receptet: ez még mind-mind kevés ahhoz, hogy ebbõl megélj, akár néhány napon át.
Örömmel megosztom mindenkivel a botanikai/gasztro ismereteimet e téren. De eszembe sincs "belengetni", hogy ezek segítségével akár egy pár napig "túlélhettek" a magyar középhegységi környezetben :D Ne legyenek illúzióink! A modern, depláne városi ember éhen hal a természetben

Én egyszer egy diétás nõvér lánnyal karöltve tartottam egyfajta túlélõ tábort gyerekeknek! Totál kudarc volt! A kölköknek nem akaródzott megenni a vadonban talált nyersanyagokat. Szakmailag pedig kiderült, hogy a csekély kalóriatartalom lassú éhhalálhoz vezetett volna amúgy is :)

Ahhoz, hogy valaki életben tudjon maradni a Természetben meg kell figyelni és alkalmazni kell a még ott élõ törzsek étrendjét:
- a férfiak napi rendszerességgel járnak - területtõl függõen - halászni vagy vadászni (fehérje- és zsírforrások)
- az asszonyok pedig gyûjtögetnek (ehetõ növényeket, gombákat, gyümölcsöket, kisebb halakat, rákokat, ez utóbbi pl. Dél-Amerikában jellemzõ)
- a szénhidrát szinte teljesen hiányzik az étrendjükbõl (esetleg gyümölcscokur a termésekben és néhány kovásztalan kenyérféle, de még ez sem annyira jellemzõ), mivel nem termelnek gabonát
Ez mellett nincs pazarlás! Ha aznap este majom van - vagy eszkimóknál fóka -, akkor ott minden elfogy vagy újrahasznosításra kerül.
Ebbõl a rövid hozzászólásból is már jól látszik, hogy csak növényeken NEM lehet elélni odakint.
Ezek után hasonlítsa össze mindenki a nyugat-európai étrendet ezzel! Logikusan nem adok egy hónapnál többet egy átlagos városlakónak onnantól kezdve, hogy elfogytak a tartalékai.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló MaRee

Tudtok esetleg olyan jó könyvet ami a magyarországi vadonban fellelhetõ ehetõ növényekrõl szól? Esetleg vadászatól, csapdázásról, nyomolvasásról is jöhet valami érdekes, ha tudtok :)

---

A csapdázás törvényileg tiltott ma Magyarországon, ezért errõl magyar nyelvû kiadványt nem fogsz találni.
Vadászatból talán a legjobb munka Dr. Borzsák Benõ: Vadászati Alapismeretek. De, ez már egy nagyon régi könyv. 1988-ban jelent meg a Mezõgazdasági Kiadó gondozásában. Tehát csak antikváriumból tudod beszerezni.

Sziasztok!

Véleményem szerint a dolgok ebben a kérdésben nincsenek a helyükön kezelve. Maga a témaindítás is kicsit sántít, mindjárt ki is fejtem.

Jómagam többször vettem részt vitákban és beszélgetésekben, amelyek a tanyasi vs. városi/falusi létrõl szóltak. Érintettségem miatt tudom, hogy az egyes lakóhelyek megkövetelik a maguk életstílusát. Egy városi ember sosem tud tanyasi módon élni, még ha kertes házban is lakik egy külvárosi területen. Egy tanyán vagy apró faluban pedig el kell felejteni a városi életmód szokásait. Nem azért, mert bármelyikkel is baj lenne, hanem mert az életmódot a helyhez kell igazítani, különben nyögés lesz a vége.
Ugyanez a helyzet a természetben való túléléssel is. Fel kell ismerni, hogy a természeti túlélés természetközeli stílust és szokásokat kíván. A városi, vagy a falusi ember úgymond rákefél (már bocs a kifejezésért) a természetben, ha a városi vagy falusi szokásokat akarja követni. Az ott nem mûködik, legfeljebb amíg a készletek tartanak, ahogy ezt már többen is jelezték elõttem. A természetben az ottani szokásokat kell elsajátítani, alkalmazni. A természet senkinek nem való, aki nem tartja be a szabályokat. De mindenkinek való, aki hajlandó a része lenni.

Azt ne felejtsük el, hogy a természet az ember elsõdleges otthona. Az állatvilág évmilliók, milliárdok óta a természetben él. Az ember ugyan csak pár tízezer éve, ha hinni lehet az okosoknak, de mondjuk, hogy igen. Az embernek is a természet volt a lakhelye.
A természet etet minket, elbújtat az elemek dühe elõl, ruház, és megóv. Csak érteni kell a módját. Ha valaki háromfogásos ebédet akar, csapból folyó meleg vizet, és hõszigetelt ablakot, ami elé leülve lehet nézni a hóesést, akkor a természetben pórul jár. Viszont ha életben akar maradni, akkor ott mindent megtalál.
Más menedék kell, ha nyáron kell kihúzni pár napot, és más, ha télen pár hónapot. Más táplálékszerzés, ha távot kell megtenni, és más, ha egy helyen kell maradni. Más viselkedés kell, ha mondjuk természeti katasztrófa miatt vonulunk el, vagy a háborús helyzet és/vagy a zombik miatt.
Minden helynek, helyzetnek megvannak a maga finomságai, és ha valaki helyesen alkalmazza, akkor a természet képletesen értve a tenyerén hordozhatja az embert. Ha meg nem, akkor biokomposzt...

A hangsúlynak inkább azon kellene lennie, hogy az emberek meddig hajlandóak elmenni az alkalmazkodásban. Túlélési helyzetben értelemszerûen az lenne a jó válasz, hogy a végsõkig.

Szóval a kérdés bonyolultabb, mint hogy akkor most jó-e odakint vagy sem.
Másrészrõl sajnos hazánkban nincs túl sok olyan hely, amire rá lehetne fogni, hogy na, ez vadon. Gyakorlatilag mindenhova elér az ember keze sajnos, így ami egy több ezer négyzetkilométeres amerikai erdõben jó megoldás, az egy hazai, 100 méterenként erdészeti utakkal szabdalt telepített erdõben nem biztos, hogy üdvözítõ. Ettõl függetlenül vannak azért eldugott helyek bõven, így meg lehet találni a számítást. Csak a módszereket kell a helyzethez igazítani.

Amit írtál, abban sok igazság van. Sok városi kerget illúziókat a vidéki élet bukolikus szépségeirõl, aztán mikor szembesül az igazsággal, a megszokott komfort hiányával, a puszta fennmaradáshoz szükséges rengeteg munkával, akkor elmenekül. Sokat olvastam az ún. ökofalvakról, melyeket szintén egyfajta romantikus elvágyódás hívott életre. Rengeteg jószándékú törekvése fulladt kudarcba az oda költözõ embereknek, családoknak. Sokakat csak a gazdasági kényszer, vagy valamiféle kínjukban kitalált hamis kompromisszum marasztalt ott, ideig-óráig. Például az, hogy sikerült kicsikarniuk valamiféle státuszt (falugondnok, polgármester stb.) ami segít a családot a felszínen tartani. Ilyen hamis illúzió a falusi turizmus, az ökoiskolák, tanfolyamok, gagyi ajándéktárgyak készítése, vagy burkolt kéregetés (állami pályázatok, egyházi adományok)

Azonban a kesergéssel nem megy az ember semmire. Mindenki igyekezzen megtalálni az általa elérhetõ arany középutat. Minden hasznos ismeret elsajátítása, olyan tevékenységek, sportok mûvelése, melyek kicsit visszavisznek a természethez, csak jó lehet. Fõleg a gyerekeket kell más szellemben felnevelnünk. Sutba dobni a gyõzedelmes kapitalizmus XIX.századi szemléletét, hogy az ember a világ ura és utódainkat más hozzáállásra szoktatni. Ehhez rengeteg áldozat, türelem, gyakorlás, praktikum és elmélet befogadása szükséges. És velejárója a dolognak a gyakori kudarc is. Nem lila illúziókat kell kergetni, hanem elérhetõ célokat kell magunk elé kitûzni és a nehezen elért eredményeket önzetlenül megosztani másokkal. Ez a fórum sem fogja megváltani a világot. De arra kell törekedni, hogy az "együtt töltött" idõ ne vesszen kárba, mindenki gazdagodjon általa. Mindenkinek sok sikert kívánok ehhez.

Az emberek többsége már oly mértékben elszakadt a bolygó élõvilágától, hogy nem tudna létezni a természetben. Ijesztõ belegondolni, hogy mennyire függünk a magunk által létre hozott mesterségesen és erõn felül fenntartott civilizációnktól. Kultúránk motorja ma már kimondottan a fogyasztás. Bizonyos szempontból a prepperkedés is kezd ,,divat" lenni. A lelkes prepperek egy része sem állná meg a helyét az ,,erdõben", akkor sem, ha amúgy vett egy 60 000Ft-os hiper-szuper kést. Ahogy fentebb említettétek, annak van esélye, aki jelenleg is valamilyen szinten képes része lenni a természetnek. Fontos a következõ generációk helyes nevelése, bár ekkora ellenszélben ez nem egyszerû feladat.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

Sziasztok!

Véleményem szerint a dolgok ebben a kérdésben nincsenek a helyükön kezelve. Maga a témaindítás is kicsit sántít, mindjárt ki is fejtem.

---

Pont ugyanazokra a dolgokra hívtam fel a figyelmet, mint amirõl te beszéltél a terjedelmesebb hozzászólásodban. Talán annyit nem fogalmaztam bele vagy emeltem ki a kezdõ szövegben, hogy alkalmazkodóképességgel könnyebben elviselhetõ és túlélhetõ lehet a dolog. Ezenfelül mindkettõnk alapgondolata megegyezik. Akkor miért is nincsenek a dolgok a helyükön kezelve avagy sántít a témaindítás? :confused:

Sziasztok!

Van magyar kiadvány (http://www.antikvarium.hu/ant/book.p...felek&ID=89655), ebbõl raktam össze párat, mind kitûnõen mûködik, de bármelyik túlélõkönyvben találsz ötleteket (pl. Len Cacutt: Túlélés, Buzek: A túlélés kézikönyve, stb.)