Koripálya!
Koripálya!
Ez egy örök filozófiai kérdés. Ha bárhol életet találnának a bolygónkon kívül, az sok embernek jelentene nagyon sokat. Monduk matematikailag meg teljesen egyértelmû, hogy van, csak két dolog van közöttünk, a tér meg az idõ :)Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Amúgy a mélytengeri kürtõknél is van élet, hatalmas nyomáson, fény meg levegõ nélkül, forráspont közeli hõmérsékleten.
Máshol meg másfajta élet lehet.
Az életnek sokféle megjelenési formája lehet. Mi az általunk ismertbõl indulunk ki, ezért egyáltalán nem biztos, hogy könnyen felismernénk egy idegen létformát, még akkor sem, ha az értelmes lény, még akkor sem, ha az itt van a Földön. Kommunikálni csak olyanról lehet, ami mindkettõnket érint és mindkettõnk számára értelmezhetõ valahogyan. Na, ezt kell elõször megtalálni!
Egy 35 méteres meteorit el tud pusztítani egy egész várost.
Most egy kb. 100 méteres húzott el a Föld mellett, 73.000 kilométerre. Ami soknak tűnhet, de ha azt vesszük hogy a Hold 300.000 kilométerre van, ez így elég közeli volt...
Ami 2013-ban Oroszországban csapódott be, az csak 20 méteres volt, de az is hatalmas anyagi kárt okozott és 1000 sérültje lett.
https://www.livescience.com/66043-gi...tronomers.html
Legalább nem szenvedett túl sokáig a fauna meghatározó része. Mondjuk a bioszféra 77%-a kihalt, nem csak a dinók, így kérdéses, ki hogy járt.
15 percen belül végzett a dinókkal a 66 millió évvel ezelõtti aszteroida-becsapódás
https://444.hu/2019/09/10/15-percen-...ida-becsapodas
Most látok ilyet életemben először. Kimentem és szivárvány van a Hold körül. Rákerestünk a Neten, találtunk képet a jelenségről:
http://home.hiwaay.net/~krcool/Astro.../PA192767m.jpg
:eek:
Nagyon szép, de ijesztő is, mert gondolom elég ritka lehet ha eddig még sose láttam ilyet.
Csillagot evő fekete lyuk
https://www.youtube.com/watch?v=hu6hIhW00Fk
Most nézem, a Plútón kívül van 2 másik törpebolygó is a naprendszerünkben. Ráadásul az egyik egész közel is van. Miért nem említik meg néha? :o
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ceres_...pebolyg%C3%B3)
https://www.slashgear.com/wp-content...es-820x420.jpg
https://solarsystem.nasa.gov/system/...x900_ceres.jpg
A Ceres belseje magma, és kb. a harmada jég, de emiatt a kettő miatt néha vízgőzt pöfög a világűrbe.
https://www.theverge.com/2014/1/26/5...ter-into-space
https://www.youtube.com/watch?v=nJiw2NxqoBU
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eris_(...pebolyg%C3%B3)
Egy közel 1 km méretű aszteroida száguld a Föld felé, 55.000 km/órás sebességgel. A NASA azt mondja hogy 5,8 millió km-rel elkerüli a bolygót. Viszont hozzáteszik hogy egy ilyen méretű kő becsapódása már világ méretű nukleáris telet okozna.
https://whdh.com/news/giant-asteroid...-at-34000-mph/
Az Event Horizon (Halálhajó) egy 1997-es film. Az Event Horizon egy ûrhajó volt amit a Neptunkhoz küldtek.
A valóságban 9 évvel késõbb indult útnak egy ûrszonda, ami a Neptun felé vette az utat hogy többek közt azt is feltérképezze. Az ûrszonda neve New Horizons.
Úgy tûnik hogy a NASA-nál valakinek tetszett a film. :haha:
A szavazások elõtt egy nappal (November 2) fog elhúzni a Föld mellett egy meteor. Több mint 2 méteres, 0,41% esély van arra hogy becsapódik.
https://www.youtube.com/watch?v=yC_gi4GgMgk
A napokban egy 2x5,5 métereset nem vettek észre.
Azt olvastam hogy egy 35 méteres egy kisebb várost is romba tud dönteni. Meg azt hogy a következõ 80.000 évben be fog csapódni egy 350 méteres.
"A tunguszkai esemény 1908. június 30–án reggel, helyi idõ (UTC+7h) szerint 7 óra 13-kor Szibéria középsõ részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között a légkörbe lépett égitest tûzgömbbé válása, majd a légkörben felrobbanása volt. Délkelet felõl északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5–22 fokos) szögben süllyedve 4–500 kilométert tett meg, majd mintegy 6–8 kilométer magasságban felrobbant (a szemtanúk vallomásai alapján a robbanás becsült helye az é. sz. 60° 16′, k. h. 103° 06′ földrajzi koordináták fölött volt, ami kevéssel déli irányban van a tényleges helyszíntõl).
A robbanás helyszínén legelõ állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a hangrobbanás a 65 kilométerre lévõ Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntõl 500 kilométerrel távolabb közlekedõ transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erõs rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékûre becsülik."
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tunguszkai_esem%C3%A9ny
:hogymi:
(Index cikk címe)
"Tízmillió csillagot már átvizsgáltak, de még nem találtak földönkívülieket"
Hát, csillagon nem is fognak. Azok forró gázgömbök (pl. a Nap). :haha:
Talán csillagrendszerre gondoltak, mint ahogy nálunk van a Naprendszer.
https://index.hu/techtud/2020/09/10/...donkivuliekre/
"Naprendszeren kívüli lehetséges élet bizonyítékait keresve a tudósok úgynevezett „technikai jelek”, például olyan kommunikációs jelzések után kutattak, amelyek intelligens földönkívüli lényektõl származhatnak."
Csak azért mert nincsenek rádiójelek és hasonlók, az nem jelenti azt hogy ne létezne értelmes élet. Egy macska is értelmes élõlény, mégsem sûrûn ad le csillagrendszerek közötti rádiójeleket. :haha: Pontosan emiatt a rádiójeles bohóckodásnak sincs értelme. Nem csak térben kellene megtalálni a másik életet, hanem idõben is. Lehet hogy egy bolygón volt élet korábban, vagy lesz élet késõbb. Ez egy újabb faktor ami befolyásolja a dolgot.
A rádióhullámok végtelen messze eljutnak az ûrben. Nincs határ. Na már most ha fogna egyet a földi központ, az mit jelentene? Tudnák hogy honnan érkezett? Mi van ha a jel százmillió éves? Akkor az a civilizáció már nincs is meg. Persze esélytelen hogy bármit elkapjanak szerintem. Inkább Musk Mars-felderítõ jármûve lesz érdekes. :)
És a Holdvízzel nem lett semmi? Azt már jó pár éve találták. Ahol van víz, abban biztos találnak életet is, vagy korábbi élet nyomait. Ennyi idõ alatt nem sikerült?
Hiába várom, hogy Holdhalakat tarthassak? :)
Egyebekben, ahogy a földönkívülis topikban leírtam, a saját gyerekkori esetemet és a buszsofõr ismerõsünkkel történteket én nem nagyon tudom megmagyarázni. Lényegében biztos vagyok az intelligens földönkívüli élet létezésében.
Nekem az a velemenyem, hogy az univerzum merete, es a benne talalhato egitestek sokasaga miatt, a nagy szamok torvenye alapjan, kell lennie eltnek mashol is. Lehet nem ertelmes, nem annyira fejlett mint mi, de lehet elet. Vagy fejletebb mint mi, csak nem eleg fejlett, hogy nagy tavolsagokat utazzon. A masik, meg, hogy mi hozzank hasonlo letformat keresunk, szen alapu, aminek vizre es oxigenre van szuksege, de ettol teljesen eltero eltformak is letezhetnek.
Állítólag a 1936-os olimpiáról sugárzott adás volt az elsõ, ami már elég erõs volt ahhoz, hogy elhagyja a Földet (ez a Kapcsolat c. filmben volt). Az emberek alig több mint egy évszázada küldözgetnek rádiójeleket. A világegyetem meg kb. 16 milliárd éve létezik. Ha hozzávesszük, hogy egy fejlett faj jó eséllyel kinyírja magát, mielõtt eljutna másik bolygóra, akkor nem csoda még nem találtunk semmit.
Ha egy idegen faj ránk találna és meg is mutatnák magukat, akkor az emberek jobban összetartanának, tudván, hogy van egy másik értelem faj, egy külsõ fenyegetés. Akkor kevesebb lenne a gyûlölködés, háborúskodás, ha van egy vélt, vagy valós közös ellenség. Ha csak 200 év múlva találnak bennünket, lehet, hogy már csak radioaktív romokat fognak találni :(
Mi van ha multiverzum van, és mivel az anyag illúzió, lehet hogy a világ egyszerre univerzum és multiverzum is egyben?
Vagyis, van egy univerzum, és az abban található objektumok (galaxisok, csillagrendszerek, bolygók) akár egymásba ágyazva is többdimenziósak?
Vagyis lehet hogy a mi dimenziónkban kopárnak látjuk a többi bolygót, mert a mi dimenziónk izolálva van és biztos megvan az oka ennek.
És ha eljut oda az emberiség hogy megérdemeljen egy dimenzióugrást, akkor hirtelen élettel teli lesz az univerzum.
Akkor is csak azokat a dimenziókat láthatjuk amiket "láthatunk", amiknek a civilizációja nem tesznek bennünk kárt vagy mi bennük, vagy meg tudjuk magunkat védeni.
Nekem az jutott eszembe hogy még ha talál is az emberiség egy élettel teli bolygót, és oda is jut, ahol még a levegõ, a hõmérséklet, a gravitáció és egyebek is megfelelõek, a földön lévõ immunrendszer semmit nem érne a másik bolygó vírusai, baktériumai és gombái ellen.
Amíg azon gondolkodunk hogy léteznek-e "földönkívüliek", azért itt van egy másik megközelítés is.
Azt tudtátok hogy bizonyos baktériumok megélnek az ûrben is? Egészen pontosan egy nemzetközi ûrállomás oldalán, 3 éven át. Ebbõl következtetve nem lehetséges hogy a Földre is az ûrbõl érkezett valami amibõl az élet lett? Jelenleg csak az a tudományos szöveg hogy ha van X helyzet akkor "kialakul az élet". Mi van ha a Földön nem "kialakult" (bármit is jelentsen ez), hanem megérkezett, majd az evolúció segítségével szinteket lépett?
Igaz, ez azt jelentené, hogy a Földön minden egyes élõlény eredendõen földönkívüli. Meredek teória, de most jutott eszembe.
A tudósok nem tudják megmagyarázni az élet keletkezését, úgyhogy az én teóriám is van annyira jó mint az övék...
Kis szemléltetés: https://www.cnn.com/2020/08/26/world...scn/index.html
Továbbá (medveállatkák):
https://en.wikipedia.org/wiki/Tardigrade
"Tardigrades are the first known animal to survive after exposure to outer space."
Ki nem állhatom ezt a dumát, ha ezt hallom, már kapcsolom is ki a tv-t, mert az agyamra megy, miért kell ezt? Jó, lehetséges, és aztán? Az is keletkezett valahogyan!!!Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Amíg nem tudják megmagyarázni, addig nem hiszek a tudományban... Bebizonyítani meg nem is tudják, mert az életet létrehozó erõ, a fizikai valóságon túlról jön, semmilyen mûszer nem látja, ráadásul úgyse tudnak ott lenni ahol megkezdõdik a "teremtés".Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
A már zajló folyamatokat még nehezebb észrevenni és elkülöníteni, mert pl gondolom a háttérsugárzásról se tudunk még semmit.
Ez a pánspermia elmélet, nem annyira elrugaszkodott, mint gondolnád ;)Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Másrészrõl egyáltalán nem számít. A kutyák ezután is összeszarják a parkot, az emberek meg eldobják a sörösdobozt, közben gyerekek éheznek. Ennyit a krva fejlett földönkívüliségrõl :D
Valóban nem számít, csak érdekesnek találom a témát. :)
Ahogy a vallás olyanokat mond hogy Isten a semmibõl teremtette a "kész" embert, az úgy húzós, viszont ha azt mondanánk hogy Isten az egysejtût teremtette meg amibõl az ember lett, az úgy elfogadhatóbb elmélet lenne. Az ahogy a tudósok elõadják hogy a semmibõl kialakul az élet, az úgy számomra nem elfogadható állítás. A nagy semmibõl nem lesz csak úgy egy egysejtû. Persze, a tudomány fejlõdik, de az élet kialakulása az amit szerintem soha nem fognak megfejteni.
Igazából erre értettem azt, hogy nem számít. Mit kezdene egy civilizáció az élet eredetének az információjával, ha az értelmi színvonal nem teszi lehetõvé a szemét kukába dobását?Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Ezek mind gumicsont kérdések. Igen, nyilván fontosak, meg érdekesek is, én is kíváncsi vagyok, hogy hogyan építették a piramisokat, meg, hogy valaha volt-e élet a Marson, de valójában mellékesek a valódi, aktuális és fontos kérdések mellett.
Ha a valódi, aktuális és fontos kérdések kapcsán az ember a maga életében megteszi amit tud, akkor szabadidejében egy internetes fórumon nyugodt szívvel beszélgethet gumicsont kérdésekrõl. :)
Hát, ez egy többnyire elméleti topic. De sok gumicsont topic van. A szép nõs topic is az, mert kétlem hogy túl sok itteni fórumozónak nyílik lehetõsége arra hogy lefeküdjön a képeken lévõ nõkkel. :haha:
De említhetném az átlag magyar embernek önvédelmi lõfegyver témát is, azt is mindig kibeszéljük, bár lehet hogy a "mesterséges féregjárat az ûrben" valóban hamarabb fog megtörténni. Én bírom az ûr-témát, még az asszonnyal is errõl beszélgettem 2 napja. :)
Persze. Meg úgy általában a prepperkedés kapcsán is sok az elméleti topik. Hiszen szerencsére még nem sokunk élt át SHTF-et.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Már többször említettem itt azt a posztot, amit anno Antalffy Tibor írt egy hosszabb áramszünet után. Elgondolkodtatott, mert megmutatta, hogy amíg elméletben beszélgetünk polgárháborúról, földrengésrõl stb., addig egy egyszerû áramszünet is mennyi megoldatlan problémát vet föl. És olyan dolgokkal szembesülünk a gyakorlatban, amikre a felkészülés meg a fórumos beszélgetés során nem is gondoltunk. Ahogy a poszt zárul: egy 19 órás áramszünet "Nagy kaland, de amikor ez végleges lesz, elképzelhetetlen nagy szívást fog okozni." (2016-ban aztán írt egy másik posztot is, "Áram nélkül a puszta valóság" címmel.)
Amit az élet eredetérõl írsz, azt érdekesnek találom. Sokan kutatják azt is, hogy mi történhetett 5-6 ezer évvel ezelõtt a törzsi szervezõdés létszintje után. Tudniillik volt egy hirtelen ugrás, ami bármilyen érzékelhetõ, jelentõsebb elõzmény nélkül elhozta a nagy és fejlett civilizációkat. Jung is foglalkozott ezzel. Vannak, akik szerint ennek nincsenek beazonosítható történelmi, biológiai, geológiai, szociológiai okai. Szerintük idegen lények látogathatták meg az emberiséget, és adhatták át azt a többlettudást, ami ezt a rejtélyes civilizációs ugrást elhozta.
Mi több: példának okáért Ehnaton fáraóról (i. e. 1355–1337) keringenek olyan feltételezések, amelyek szerint nem, vagy nem teljesen emberi lény lehetett. (Itt olvashattok Ehnatonról részletesen magyarul is, a 117617. számú bejegyzésnél kezdõdik. Megvolt egyben is ez az írás, elvileg Kiss Tímea a szerzõje, de megszûnt a honlap, amin régebben fenn volt.)
Érdekes elméletek ezek. Persze én levenném róluk a hippi köntöst, és hozzátenném, hogy ha valóban idegen fajok adták nekünk a többlettudást - vagy akár az emberré válás híres hiányzó evolúciós láncszemét -, akkor minden bizonnyal vannak olyan idegen fajok is, amelyek szimplán csak közönyösen elpusztítanák az embert.
Fáraók és idegenek? :) Ezek inkább az Egyéb összeesküvés-elméletes topicba valók.
Én csak azt mondtam hogy mivel bizonyítottan létezik olyan létforma ami képes az ûrben életben maradni, úgy lehetséges hogy a Földre is érkezhetett egysejtû ami meglapozta az életet a bolygón.
En ugy olvastam tudomanyos oldalakon, hogy volt a fold korszakaban egy "nagy bombazasok" idoszaka, amikor kiemelten sok aszteroida es meteor, ustokos csapodott a foldnek. Ezek hoztak a bolygora vizet es nagyon sok kemiai elemet. Amik a megfelelo korulmenyek kozott aminosavakat alkottak ami a sejtek kialakulashoz nagyon fontos. Meg azt hiszem kiserlettel is igazoltak, hogya vizben oldott kemiai elemek UV sugarzas hatasara aminosavakka alltak ossze. Es onnan mar csak ido kerdese az egysejtuek utan meg az osszetetteb eletformak kialakulasa. De azt is lehetsegesnek tartjak amit TMIB mondott, hogy aszteroidak belsejeben a becsapodast tulelve ide kerulhetett egyszeru eletforma, ahogy mas bolygokra is. Csak itt nagyon kedvezoek voltak a feltetelek.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Egyebkent azt tudtatok, hogy pl a mi napunk es a hasonlo tomegu csillagokban max a vasig tudnak kialakulni az elemek, ami a periodusos rendszerben va a vas utan azt mar az emlitett meteoritok szallitottak szinten a foldre. Azok az elemek pedig sokkal naguobb csillagokban alakultak ki amik szupernova robbanasokkor szorodtak szet a vilagurben.
Nekünk csak elméleti beszélgetés, filozofálgatás, amely valóban teljesen rendben van. Amire a gumicsontot mondtam, az az, hogy vannak viszont, akik jutub-karriert és könyvírási kisvállalkozást alapoznak arra, hogy a gonosz idegenek már itt vannak közöttünk, és éppen üvegházzá változtatnák a bolygót. És ezt azért tudják megtenni, mert létezik rá megfelelõ méretû fizetõképes kereslet :D :D Mert ugye az, hogy a dolgok akár véletlenszerûek is lehessenek, pszichológiailag elfogadhatatlan az emberi elme számára.
Lemaradt a link:Idézet:
Eredeti hozzászóló P. Dude
https://nlc.hu/forum/?fid=441&topici...ep=3&page=1177
Amúgy igen, egy földönkívüli fáraó talán kicsit off ebben a topikban, még ha kapcsolódik is az ûrhöz. :)
OFF
Lehet, hogy a véletlenszerûségtõl való idegenkedés az elmúlástól való szorongással függ össze tudat alatt. De ez csak egy ötlet. Nehezen fogható fel az emberi elme számára, hogy mondjuk megy az utcán a babakocsival, és ráesik egy öngyilkos aki megöli, mint múltkor azt a szerencsétlen édesanyát.
Na és az "õsrobbanás"? Nekem az teljesen megfoghatatlan. A Matuzsálem nevû csillaggal például 20 éve vacakolnak. Akárhogy próbálják meghatározni a korát, a legvalószínûbb számítások is mindig idõsebbnek mutatják a feltételezett õsrobbanás feltételezett idõpontjánál. Aztán pár éve, 2017-ben egy fizikus lemodellezte, hogy nem is muszáj azt feltételezni, hogy volt valamiféle õsrobbanás.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Arról is olvastam egy tanulmányt, hogy eleve borzasztó messze van a tudomány attól, hogy hitelt érdemlõen nyilatkozhasson például a nagy bummról. Többek között arról írt benne a szerzõ, hogy minden ilyen elmélet csak a három dimenzióra korlátozódik. Miközben a dimenziók természetérõl, és hatásairól is csak találgatásaink vannak. A három dimenzió, abból is pontosabban a mi jelenlegi idõnk és helyünk csak egy kis szelete a "dolgoknak". Hozzátéve, hogy az érzékszerveinkkel még ennek is csak egy apró hányadát észleljük, és azt is mindenki szubjektíven. A dimenziók számáról és átmeneteikrõl találgatni sem tudunk, csak mondtunk valamit, hogy akkor legyen 12. Az osztályozási szempontjaink pedig a mi saját fogalmaink szerint alakulnak: idõ, formák, anyagminõség, stb.
Azt írja:
"Az univerzumok, amelyek különbözõ dimenziókban is lehetnek, számunkra ismeretlen mûködésûek, és azt sem tudjuk, hogy a tér-idõ hogyan hat rájuk. Azt nem ismerjük, hogy az anyagi szerkezetük milyen lehet, hogyan mûködik. Egyet viszont biztosan tudhatunk, hogy minden mindenben van, ha ez így van - és ez biztosnak vehetõ -, akkor hogyan beszélgetünk külön a nagy bummról? A táguló világegyetemrõl, meg az egészrõl? Lehet, hogy most úgy látjuk, úgy gondoljuk, hogy tágul, de ez iránt is kétségek merülnek fel. A nagy bumm - ha úgy volt, ahogyan ma elképzelik -, nem lehetett külön a többi dimenziótól, és máris az ismeretlen küszöbére léptünk, akkor ott mi történt? Külön semmi sem mûködik, minden elképesztõ mértékig hat egymásra. Hogyha valaki ezt felismeri, ha ebbe mélyen belegondol, egészen komoly tudományos problémái támadnának."
Valóban, az õsrobbanás is megfoghatatlan téma. Volt a semmi, aztán a semmi felrobbant és lett valami, amikbõl gázok, napok és bolygók lettek. Aztúgyhogy? :confused:
Az élet "kialakulása" meg még annál is elképzelhetetlenebb.
A tér-idõ-egyéb dimenzió témára meg közismert/elterjedt elméletek sincsenek. Persze tudósok biztosan írtak könyveket arról, de szerintem azt a társadalom már semmilyen formában nem tudná megemészteni.
Emlékszem hogy tizenévesként láttam egy dokumentumfilmet a fekete lyukakról és elég nagy nyomást gyakorolt rám. Persze már elõtte is érdekelt a téma. 13 évesen vettem csillagokról szóló könyveket. :)
Egyébként az a poén, hogy az "õsrobbanás" elmélete vallási eredetû. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont Arisztotelésztõl kezdve, nagyon sokáig az volt, hogy az Univerzumnak nincs kezdete.
Yosef Bitton rabbi 2013-ban egy egész könyvet írt arról, hogy az õsrobbanás elméletével végre "bebizonyosodott", hogy a világot Jahve teremtette. Errõl Simon Singh vagy éppen Stephen Hawking is írt: az õsrobbanás feltételezéséig soha nem tulajdonítottak a Világegyetemnek kezdetet, és ha nincs kezdet, akkor nem is alkotta senki. Aztán jött a nagy bumm, és például Robert Jastrow már elégedetten állapítja meg, hogy "bezzeg a teológusok ezt évszázadokkal korábban megmondták."
Igen ám, csak mostanra konkrétan bizonyították, hogy nem szükségszerû az õsrobbanást feltételeznünk. (Az elõzõ hozzászólásban belinkeltem a 2017-es eredményeket.) Sõt, már jóval 2017 elõtt felállítottak egyéb modelleket (pl. Hawking is), amik nem feltételeznek kezdetet, ugyanakkor mégis megmagyarázhatják a tágulást.
Pedig a derék Bitton rabbi már annyira beleélte magát, hogy a könyvében következõ lépésként azt is megpróbálja igazolni, hogy az õsrobbanás feltételezett ideje valójában megfelel a judaizmus vallásos irataiban feltüntetett teremtés-idõpontnak. Jelesül: a 13,5 milliárd év az máshogy nézve pontosan 5774 esztendõ. :haha:
Szóval, nekem egyre inkább úgy tûnik, hogy nem azt keresték, hogy mi történt. Hanem egy meglévõ vallásos elképzelést akartak mindenáron "igazolni". Konkrétan a 4. században Ágoston püspök nagyjából az "õsrobbanást" írta le teremtésként. Úgyhogy ez volt a kiindulópont. Végül a nagy bumm elméletét pedig egy katolikus pap és fizikus, Georges Lemaître fogalmazta meg 1931-ben. Aki egyébként sosem mutatkozott "papi civilben", hanem mindenhova reverendában járt. Amikor 1933-ban ismertette a teóriáját, Einstein állva tapsolt és ezt mondta: "Ez a teremtés legszebb és legkielégítõbb magyarázata, amelyet valaha hallottam." (Bár fizikai modellként akkor még Einstein nem fogadta el.)
Az egyház pedig annyira felbuzdult az elméleten, hogy miközben a tudományos világ még javában vitázott a kérdésrõl, XII. Piusz pápa 1951-ben kinyilatkoztatta, hogy a nagy bumm "Isten és a teremtés tudományos bizonyítéka". Más kérdés, hogy ezt így, ebben a formában még maga Lemaître is tagadta (késõbb õ lett a vatikáni tudományos akadémia elnöke), úgyhogy aztán XII. Piusz sem beszélt errõl többet. De 1996-ban II. János Pál a vatikáni akadémiához címzett beszédében megint elõhozakodott azzal, hogy "az õsrobbanás a teremtés és Isten bizonyítéka". (Gondolom, finom fõnöki utalás is volt ez az akadémia számára a követendõ álláspontot illetõen.) János Pál egyébként Hawkingot is fogadta a Vatikánban, és azt javasolta neki, hogy ne feszegessék a nagy bumm idõpontját, mert annak Isten a tudója... Hawking így emlékszik vissza: "Örültem, hogy nem ismerte a konferencián éppen elhangzott elõadásom témáját - a lehetõségét annak, hogy a tér-idõ ugyan véges, de nincs határa, kezdete sem, tehát a Teremtésnek sincs idõpontja." :)
Röviden: én továbbra is a stacionárius Világegyetem mellett teszem le a voksomat. :) Mindig volt, mindig lesz.
Azt nem tudom hogy mi volt elõtte és mibõl lett. Azt nem tudni hogy mindig volt-e, de hogy örökké lesz, azt szerintem biztosra vehetjük. Csak folyamatosan változik. Minden távolodik egymástól, miközben csillagok meghalnak (és gondolom születnek is), és a fekete lyukak elnyelnek dolgokat amik valahová eltûnnek. (Az egy nagy kérdés hogy hová.)
Errõl szoktam beszélni én is, hogy a Föld is így jár majd, akkor amikor már rég nem is lesz emberiség:
"Nagyjából négymilliárd éve a Mars még meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban a múltban azzá a sivár és száraz világgá változott, ahogyan jelenleg is ismerjük."
Az õsrobbanás csak a nevében robbanás. Valójában arról van szó, hogy a "kezdõ pillanatban" az egy pontban lévõ, extrém sûrû anyag és energia elkezdett kitágulni, és ebbõl jött létre a mai univerzum. Csak a tágulás sebessége miatt nevezik robbanásnak.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Amúgy, mint elmélet, mikor elõször elõhozakodtak vele néhány évtizede, nem aratott osztatlan sikert. Az, hogy ma foglalkozunk a témával, annak köszönhetõ, hogy egy vonatkozó konferencián a résztvevõ tudósok 60-40 arányban megszavazták (ahogy a bálkirálynõket szokás), hogy a nagy bumm valószínûbb, mint, hogy nem volt.
A téridõ meg hasonló témákkal meg van egy csomó közérthetõ anyag is, és elmélettel is tele van a padlás. A társadalom értelmes része meg tudná emészteni.
Akit érdekel a téma, ajánlom a "Buddha és a részecskegyorsító" címû könyvet, azt pont ezzel foglalkozik, hogy ezek a leginkább emészthetetlen tudományos dolgok hogyan és milyen úton módon bukkannak fel régi szövegekben. Van a végében forrásjegyzék is, cikkekkel meg mindennel. Torrentovics bácsitól kölcsön lehet kérni digitális verzióban is.