Idézet:
21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a lõszer mennyiségét fegyverre való tekintet nélkül állandóan szigorúan ellenõrizni kell.
22. Megfigyelés alatt kell tartani minden tudományos kutatóintézetet és laboratóriumot.
23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak és újítóknak, valamint fejleszteni és támogatni tevékenységüket, de minden egyes találmányt következetesen fel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba küldendõ. Csak azon találmányok megvalósításához szabad hozzájárulni, melyek a bányaiparban hasznosíthatók, valamint azokat, melyek különleges utasításainkban vannak feltüntetve. Nem valósíthatók meg azok a találmányok, amelyek a termelés növelését, ezzel párhuzamban pedig a nyersanyagtermelés és nyersanyagbányászat visszaesését eredményeznék, vagy akadályoznák a határozatok teljesítését. Ha egy találmány már ismertté vált, meg kell szervezni annak külföldre való eladását. A találmány értékérõl és leírásáról szóló dokumentumok közlése megengedhetetlen.
24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokat kell elõidézni. (Kivéve az NK 552—46. számú utasításban szereplõ szállítmányokat.)
25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különbözõ problémafelvetõ és szakmai értekezletek összehívását, feljegyezni az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket és azok szerzõit.
26. Népszerûsíteni kell a dolgozókkal folytatott beszélgetéseket, melyek idõszerû termelési témákkal foglalkoznak, valamint olyan beszélgetéseket, melyeken helyet kap a múlt és a helyi problémák bírálata. Nem szabad megengedni azonban a bírált jelenségek okainak megszüntetését.
27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és történelmi színezetûek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez.
28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt álló vagy az újonnan felépített városokban és lakótelepeken léteznek-e olyan vízvezetékrendszerek, melyek nincsenek rákötve a fõ vízhálózati rendszerre. A régi, nem bekötött vízvezetékeket és az utcai kutakat szisztematikusan fel kell számolni.
29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építése során ügyelni kell arra, hogy az ipari hulladék azon folyókba legyen irányítva, melyek ivóvíztartalékként szolgálhatnak.
30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek lakásaiban nem lehetnek többlethelyiségek, melyekben hosszabb idõre háziállatokat lehetne tartani, vagy nagyobb mennyiségû élelmiszertartalékot felhalmozni.
31. A magántulajdonban lévõ termelõvállalatok és az iparosok csak olyan alapanyagot és berendezéseket kaphassanak, amelyek meggátolják a jó minõségû áruk elõállítását. Ezen termékek árai magasabbak legyenek, mint az állami vállalatok hasonló termékei.
32. Elõ kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten történõ maximális terebélyesedését. Megengedhetõ az adminisztratív szervek tevékenységének bírálása, de semmiképpen sem engedhetõ meg számbeli megfogyatkozásuk és normális mûködésük sem.
33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaiparban, valamint a megfelelõ instrukciókkal megjelölt vállalatokban. Meggátolni a belföldi piac ellátását.
34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak. A kulturális-nevelõ munkát úgy irányítani, hogy általános ellenszenv alakuljon ki ezen intézmények ellen. Figyelni és ellenõrizni az egyházi nyomdákat, levéltárakat, a prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatás tartalmát, de még a temetési szertartásokat is.
35. Az alap-, illetve szakiskolákból, de különösen a közép- és fõiskolákból el kell távolítani azokat a tanítókat, akik köztekintélynek és népszerûségnek örvendnek. Helyüket kinevezett emberekkel kell feltölteni. Megszüntetni a tantárgyak közötti különbségeket, korlátozni a forrásmunkák kiadását, és a középiskolákban beszüntetni a latin és ógörög nyelv, az általános filozófia, a logika és a genetika oktatását. A történelem oktatásában nem szabad megemlíteni, hogy melyik uralkodó szolgálta vagy akarta szolgálni az ország javát, hanem rá kell mutatni a királyok zsarnokságára és az elnyomott nép harcára. A szakiskolákban be kell vezetni a szûk specializációkat.
36. Inspirálni kell olyan állami mûvészeti és sportrendezvények megrendezését, amelyek a bennszülöttek harcát ünneplik a (az oroszokat kivéve, különösen a német) megszállókkal szemben, s melyek a szocializmusért vívott harcot hirdetik.
37. A helyi kiadványokban nem engedhetõ meg azon bennszülöttekrõl szóló mûvek megjelenése, akik a forradalomig és a második világháború alatt nálunk éltek.
38. Ha létrejön egy olyan jellegû szervezet, amelyik ugyan támogatná az országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenõrzését, azonnal be kell indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. Ezt a következõképpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítése, temetõink megrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését hirdetõ, és a velünk kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadása. A propagandamunkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velünk szemben létezõ gyûlöletet.
39. Gondoskodni a hidak, utak és az összekötõ hálózat kiépítésérõl és felújításáról, hogy egy szükséges katonai intervenció esetén gyorsan és minden oldalról elérhetõ legyen az ellenállás helyszíne vagy az ellenzéki erõk összpontosításának helye.
40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képviselõit lecsukják. Megdolgozni azokat az ellenzékieket, akik a bennszülött lakosság tekintélyét élvezik. Az ún. véletlen események során, mielõtt még betörnének a köztudatba, likvidálni vagy köztörvényes kihágás vádjával bezárni õket.
41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt személyek rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitáció elkerülhetetlen, csak azzal a feltétellel lehetséges ezt megtenni, hogy az eset bírói mûhibának minõsül, nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítélet okozói (bírák, tanúk, vádlók és informátorok) nem lesznek beidézve.
42. Azokat a párt által kinevezett vezetõket, akik tevékenységükkel károkat okoztak, vagy az alkalmazottak elégedetlenségét idézték elõ, ne állítsák bíróság elé. Drasztikus esetekben vissza kell hívni õket funkciójukból, más hasonló vagy magasabb szintû pozíciókba helyezni õket. Végsõ esetben vezetõ állásba kell tenni õket, és a késõbbi változások idejére kádertartalékként számolni velük.
43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezetõ pozíciókban dolgozó személyeknek pereit (elsõsorban a hadügyben, minisztériumokban, fõbb hivatalokban, iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes, szocializmusellenes és az iparosítást ellenzõ tevékenységgel vádolnak. Ez a dolgozó tömegek figyelmét felkelti.
44. A munkahelyeken gondoskodni kell a különbözõ funkciókban dolgozó emberek leváltásáról, és a legkisebb szakértelemmel rendelkezõ iskolázatlan munkásokkal helyettesíteni õket.
45. Meg kell szervezni, hogy a fõiskolákra a legalacsonyabb társadalmi rétegekbõl származók kerüljenek be elsõsorban, akiknek nem érdekük szakértelmük növelése, csupán a diploma megszerzése.
Fordította: Lékó István és Badin Ádám
Forrás: «Kapu», 1990. február.