Hit és vallás

A felvilágosodás során a közigazgatási rendszerekrõl sikeresen le lettek választva a vallási sallangok, azaz különválasztották az egyházat és az államot, legalábbis a hanyatló nyugaton. Mikor ez az alig kétszáz éves vívmány végre majd az agyakban is gyökeret tud verni, akkor beszélhetünk majd a barbárság végérõl. Addig bizony szomorú ezt mondani, de minél vallásosabb valaki, annál nagyobb eséllyel van ártalmára másoknak, szándéktalanul és tudatlanul is akár.

Ja, és érdekes, de a világon a legateistább országok a legjobb helyek közé tartoznak, és a legvallásosabbak pedig általánosságban a legszarabb földi poklok. Van kivétel természetesen, de ez az általános.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

Ja, és érdekes, de a világon a legateistább országok a legjobb helyek közé tartoznak, és a legvallásosabbak pedig általánosságban a legszarabb földi poklok. Van kivétel természetesen, de ez az általános.

---

Ez ugyan igaznak tûnik, de az ok - okozati összefüggésen lehet gondolkozni. Szerintem elõbb lesz egy hely jó (azaz gazdag, majd fejlett) és csak utána engedheti meg magának az ottani társadalom, hogy a jólét mellett elengedjék a vallást. A szar helyek - szvsz - nem azért pokoliak, mert vallásosak, hanem mert kurva nagy a szegénység és a túlélésért küzdõ embereknek a vallás egyfajta összetartozást jelenthet, ami segít elviselni a poklot, fõleg ha van egy kisebbségi vallás, amire rá lehet kenni a bajok forrását.

Ez igaz is, és pont az ok-okozat miatt.
A vallás elengedéséhez nem kell a jólét, ahhoz az kell, hogy jobban alapozzanak a tudományra és a szabadságjogokra, és a valódi tudásra a vakhittel szemben.

Másrészrõl ahogy én látom, a vallást nem is annyira elengedni szokták, hanem inkább túllépnek rajta egy bizonyos szintû oktatás elérésekor. Tehát mikor már vállalhatatlanul a babona szintjére süllyed sok vallási elõírás, akkor az emberek szinte varázsütés-szerûen váltanak róla. Fõleg most, az okostelefonok meg az internet korában nehéz megmagyarázni, hogy bár a hit tudja jobban a dolgokat, és minden tekintetben magasabb rendû minden másnál, azért az idõszámítás óta eltelt két évezredben nem sikerült megoldania nagyjából semmit a világ komoly problémái közül. Semmit. Ezt újra megismétlem, mert fontos, SEMMIT nem írhatunk a vallások számlájára az elmúlt 2000 év fejlõdésébõl.

A szar helyeken meg pont a vallás miatt nagy a szegénység. A vallás mintegy konzerválja a nyomort, hiszen elkeni a felelõsség kérdését, mert ugye te, mint az Egyetlen és Igaz Hit embere, nyilván jobb vagy másoknál, és nem tehetsz semmirõl, ami veled történik, hiszen az a hitetlenek és a gonoszok machinációja. Ez egy elég nagy negatívum, hiszen ha nem tud az ember szembenézni azzal, hogy itt valami nagyon félrement, akkor fel sem merül az igény, hogy esetleg lenne mit kijavítani.
A másik meg az, hogy na majd a túlvilágon, ott lesz ám a jó világ, ezzel a fizikai valósággal itt nem kell foglalkozni, meg hát amúgy is, egyes pont, nem a te hibád.

Ennek a kettõnek a kombinációja a tuti recept, hogy soha ne lehessen kimászni a gödörbõl.

Válasz TMIB-nek a játékos topikban írtakhoz:

Szóval csak annyi, hogy bosszankodtam a belinkelt írás címén, hogy "Démoni mod". A Démonok a különféle pogány népek Istenei, nem szörnyek vagy mumusok. Az egész jelenséget a kereszténység ruházta fel negatív tartalommal. Ezen bosszankodtam, hogy ennyire belénk ivódott ez a kamu, hogy ha valamire azt akarjuk mondani, hogy gonosz, rossz, ijesztõ, félelmetes, akkor ma is elkezdünk "démonozni" meg "poklozni". Ennek eredetileg semmiféle rossz jelentéstartalma nem volt.

Hirdetjük a materializmust, felvilágosodást, szekularizációt, és közben a középkori inkvizíció kottájából játszunk. A' inkvizítor bácsi megmondta, hogy a Démon az "rossz", és akkor egy Doomban is "pokolbéli gonosz szörnyeket" kell irtani, stb., stb. Engem bosszant, hogy az emberiség csak úgy felült erre a vonatra, gondolkodás nélkül, és ma is ezen utazik.

Erre írtam, hogy ha mondjuk játszanék a Doommal, akkor felülírnám a sztorit, és nem "pokolbéli gonosz démonokat" pufogtatnék, hanem "angyalokat" a keresztény "mennybõl". Nehogy már a csík húzza a röpülõt. Nehommá' egy valójában néhány száz éves álvallás határozza meg nekem még azt is, hogy mit irtok a Doomban. :) Semmi gondom nekem a Duattal (az ókori egyiptomi Alvilág), amibõl "a rettegés és büntetés kénköves helyét" fabrikálták a csuhások. Sem a Démonokkal, illetve azzal a valósággal és hitvilággal, ami nagyságrenddel õsibb és hitelesebb annál, amit a kereszténység valaha is kitalált (bár magától mondjuk semmit sem tudott kitalálni, de ez egy másik történet).

Ellenben a keresztény Biblia a sorok között (avagy nyíltan) igencsak perverz és baljós képet fest az úgynevezett "angyalokról" és "mennyországról". Így szerintem az összes horrorfilmben és szörnyes játékban egész nyugodtan behelyettesíthetõek a gonosz dögök a keresztény angyalokkal, a szörnyûségek tere pedig a keresztény mennyországgal.

Nem tudom. Az viszont érdekes hogy valakivel vitáztam volna, de amikor szóba került a vallás és megemlítettem hogy a Katolikus egyház azért elég mélyen megmerült a mocsokban, ha a gyerekekkel való kapcsolatát nézzük, erre megkaptam hogy én "gyaláztam a keresztényt vallást".

Kétlem hogy a tényeken alapuló jogos kritika "gyalázás" lenne. :hogymi:

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló TMIB

Nem tudom. Az viszont érdekes hogy valakivel vitáztam volna, de amikor szóba került a vallás és megemlítettem hogy a Katolikus egyház azért elég mélyen megmerült a mocsokban, ha a gyerekekkel való kapcsolatát nézzük, erre megkaptam hogy én "gyaláztam a keresztényt vallást".

Kétlem hogy a tényeken alapuló jogos kritika "gyalázás" lenne. :hogymi:

---

Láttam, hallottam dolgokat. Közel egy évtizedig az egyházban dolgoztam, papok között. Emellett magánemberként is kapcsolatban álltam a "szent" közeggel, felsõbb szinten is.

Egészen megdöbbentõ, ahogyan a 21. században "államot alkotnak az államon belül". Lényegében minden ellenõrzés felett állnak. És ez teljesen tudatos náluk, akár a világi, akár a papként mûködõ vezetõiket nézem. Vállaltan, cinikus gúnnyal nem tekintik magukra nézve érvényesnek az állami jogrendet. Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, de az intézményeikben a jog mindennapos lábbal tiprása zajlik, és ez náluk abszolút elfogadott. Nyilván egy munkahelyen sem tartják be az összes jogszabályt maradéktalanul (meg vannak életszerûtlen, gyakorlatiatlan elõírások is). De én olyat még soha sehol nem láttam, mint az egyházban.

Mindehhez asszisztálnak a híveik, asszisztál a politika és az értelmiség, asszisztálnak az állami kontrollra elvileg hivatott intézmények. Mondanom sem kell, hogy mindez csaknem totális kiszolgáltatottságot eredményez azoknak, akik valamilyen függõségi viszonyba kerülnek ezzel a pöcegödörrel. Akár munkavállalóként, akár egyházi óvodás-iskolás gyerek szülõjeként.

Akár védtelen kisgyermekként. Elkaptam egyszer egy pap pillantását egy lelkigyakorlaton, ahogy egy pici gyerekre nézett. Mint kiderült, történetesen olyan intézményben "szolgált", ahol gyerekekkel, visszamaradottakkal, sajátos nevelési igényûekkel dolgozott. Elõadást is tartott a lelkigyakorlaton a gyerekekkel való foglalkozásról, és mindenki odáig volt tõle, szûnni nem akaró tapsot kapott. Aki velem volt ott, szintén látta azt a pillantást, és mind a ketten rögtön ugyanarra gondoltunk. Pedig tényleg nem úgy voltunk ott, hogy bármi rosszat is feltételeztünk volna arról a közegrõl.

Egyházi papi vezetõ azt mondta nekem, hogy õ már sok szart látott az egyházban, de pedofíliát nem. És õszinte volt, tényleg meg volt gyõzõdve róla, hogy ez a magyar egyházban nincs jelen. A helyzet az, hogy a magyar egyház vezetõje csak papíron Erdõ Péter. A valóságban a most újraválasztott konferencia-elnök, Veres András tartja a kezében a dolgokat. (Az ábrázatát érdemes megnézni, magáért beszél.) Õ a már emlegetett cinikus gúnnyal, pökhendien nyilatkozik a "nem létezõ" pedofíliáról, és azonnal támad, másokat hibáztatva a "koholt vád" miatt. Az õ vezetése alatt halvány esély sincs arra, hogy Magyarországon akár csak párbeszéd indulhasson a kérdésben.

Így írás közben még egy csomó dolog jut eszembe. Például meglepõdnétek, hogy egyházi vezetõk, akár "fideszesnek" tartott püspökök hogyan veszik körbe magukat kivénhedt kommunista holdudvarral, hogyan grillpartiznak náluk a pribék rendõrfõnökök, stb. Ez így van 2020-ban is, és így volt anno is, amikor állítólag "üldözték a vallást". Akkoriban annyiról volt szó, hogy egy-két gyalogot beáldoztak, miközben teljes és zsigeri volt az összefonódás az egyház és a komenisták között. A besúgók, ügynökök aránya toronymagasan verte a mezõnyt a papság körében. Mindez persze nem meglepõ, volt errõl szó bõven a szovjeteknél is, hiszen a kereszténység és a kommunizmus eszme szintjén is lényegében ugyanaz. Persze ismerem a szokásos érveket, el lehet magyarázgatni, hogy miért nem ugyanaz. Csak ha elolvassuk a "Jézus" nevû mesehõs kalandjait, akkor igencsak nehéz tagadni a párhuzamokat. Amiket aztán messzemenõkig igazolt a történelmi összefonódás is. És hát pont az emlegetett názáreti karaktertõl tudjuk: gyümölcseirõl lehet a fát felismerni.

Én jártam hittanra, velünk nem volt ilyen. Az öreg pap nagyon rendes volt. Mikor meghalt akkor viszont átvette tõle a hittant egy dühöngõ õrült nõ, akkor hagytam abba a hittanra-járást. Meg vitatkoztam egy gyülekezet-vezetõvel, hát mit ne mondjak. Jó nagy csalódás volt az az ember. Alapvetõ történelmi ismeretei sem voltak. Mondjuk lehet hogy érezte hogy marhára bukta a vitát, mert utána soha többet nem jött látogatóba. :)

Dühöngõ õrült hittantanárnõ! :haha: Miket csinált? Csak nem apáca volt?

Az olyan papokkal, akirõl írsz, meg az a baj, hogy leélik az életüket egy semmiért. Nem alapítanak családot stb., csakis azért, mert hisznek ebben az egészben. Persze ugyanúgy megvannak a természetes emberi törekvéseik, azok ellen meg értelmetlenül próbálnak küzdeni. Persze nem megy nekik, be-becsúszik egy nõ, esetleg titokban gyerekük is lesz. Illetve máshogy is levezetik az ösztönöket. Utána meg ezen megy a lelkiismereti küzdelem, hogy akkor õk most bûnösök, meg hogy mutassanak be így misét, meg kell gyónni, de kinek gyónja meg, mert papkollégának nem akarja elmondani, stb. Még leírni is fárasztó... Egy idõ után jó eséllyel megcsúsznak az alkohollal is.

Aztán nyugdíj után bevezénylik egy papoknak fenntartott egyházi idõsotthonba. És onnantól kezdve az egyháza magasról tesz arra, hogy mi van vele. A lényeg, hogy amíg tud járni, addig nyugdíj után az idõsotthonból is berángatják helyettesíteni, gyóntatni, misét tartani, mindent csinálni. Az otthonban meg a nyakára járnak az alkesz csövesek, kéregetõk, pénzkicsaló szélhámosok, cgányok, meg a zakkant skizók. Egyébként meg ki van ott szolgáltatva a legalja, legundorítóbb "nõvérek", szociális "gondozók", otthonvezetõk kénye-kedvének. Ha éppen elmarad a gyógyszer, így járt. Ha elmarad a megfelelõ orvosi ellátás, így járt. Ha az otthonvezetõ gyámság alá helyezteti... Ha eltûnik a pénze, de nem mer feljelentés tenni, mert másnap éjszaka ugyanazok a nõvérkék fogják a gondját viselni... Ha a nyugdíjkiosztási papírokat valaki valahol vezeti valahogyan, hozzájuk meg eljut belõle, amennyi eljut. Ha fél adag az ebéd, mert a nõvérkének otthonra is jó lesz az a kaja. Satöbbi. Errõl a területrõl is jutottak hozzám infók bõven. :hanyas: És mindezt azért, mert hitt ebben a marhaságban, és erre tette fel az életét. Tragikus.

A camorráig vezetnek a vatikáni pénzügyi botrány szálai


Egy hete áll a bál megint, már 10 embert vizsgál az ügyészség. Eddig minimum félmilliárd euróról van szó. Most visszatért a Vatikánba a nyugdíjas Pell bíboros, hogy segítsen a pápának. Pell bíboros 2017-ben ment haza Ausztráliába. Elítélték pedofíliáért, késõbb pedig felmentették. 2014-tõl a tavalyi évig vezette a pápa által létrehozott Gazdasági Titkárságot, a jelek szerint nem egy elsöprõ sikerrel. De most visszatér segíteni... Áprilisban gyütt ki a börtönbõl, biztos unatkozik.

A mostani korrupciós ügyben lebukott Becciu bíboros a vatikáni kormány harmadik embere volt, úgyhogy elég magas szinten dõlt be a történet. Egyebek mellett jótékonysági célokra adott pénzeket tettek zsebre, és úgy tûnik, hogy benne van a Camorra is...

Megjelent I. Ferenc harmadik, "társadalmi" enciklikája: "Radikális nemzetközi változásokat sürget Ferenc pápa".

Nem olvastam, de rögtön arra tippelnék, hogy beállt abba az erõsödõ kórusba, amelyik most a járványra hivatkozva kommunista reneszánszot hirdet (= követel).