Már elcsesztem. Nem panaszkodni jöttem ide, hanem magamban próbálom tisztázni azt, ami eddig történt. Dolgozni külföldre mennék inkább. De bármilyen fizikai munkát is elvállalnék. Majd kialakul.
Printable View
Már elcsesztem. Nem panaszkodni jöttem ide, hanem magamban próbálom tisztázni azt, ami eddig történt. Dolgozni külföldre mennék inkább. De bármilyen fizikai munkát is elvállalnék. Majd kialakul.
Szerintem amilyen oktatas volt a 80-as, 90-es evekben, az alapvetoen jo, csak par kiegeszites kell hozza:
1. nagyobb hangsulyt kapjon az onallo gondolkodas
2. hasznalhato nyelvtudas oktatasa (nyelvtancentrikussag helyett)
3. az informatika felhasznalasa az altalanos muveltseg resze lett
A jovot latni nem lehet (pl. azt, hogy akkoriban sok teveszerelo kellett, akik sok munkaval, kis anyagkoltseggel egyedi alkatreszeket csereltek, manapsag nagyon keves teveszerelo kell, mert minimalis munka, de hatalmas anyagkoltseg a panelek csereje, ezert tobbsegeben nem eri meg javitani). De aki megtanult _jo_ teveszerelo lenni, azt nagyon konnyu atkepezni valami masra, amit szinten jol fog csinalni.
Ja, es egy nagyon fontos dolog: visszaadni a tanari munka presztizset, hogy a legjobbak menjenek tanarnak, es ne az, aki masra nem jo.
Elõször is szeretném megköszönni ezt a dicséretet a magam és a többi mostani tanár és pedagógus nevében.
És akkor lássuk a többit:
A felvetéseddel az a baj, hogy a 80-as, 90-es években tudásközpontú volt az oktatásunk. Azaz nem volt cél az önálló gondolkodás fejlesztése, helyette rengeteg tárgyi tudást kellett bemagoltatni a tanulókkal. Továbbá nem volt cél a használható nyelvtudás oktatása. Helyette egy nyelvet, az oroszt tanították, azt is erõsen nyelvtanközpontúan. A szókincs és a fogalmazás nem volt fontos, az úgy is összejött az alatt a 7-8 év alatt amíg egy tanulónak tanulnia kellett a nyelvet a közoktatásban. Az informatika oktatásához nincs hozzáfûzni valóm, mert akkor még nem "létezett".
Az utóbbi pár év újra visszahozta a tudásközpontú oktatást. Ismét azon van a hangsúly, hogy tárgyi tudást sulykoljunk a gyerekekbe. Közben nem tanulnak meg tanulni. Se általános iskolában, se középiskolában. A korábbi kompetencia alapú oktatást sutba dobták, mert nem hozott eredményt. (Nem is volt esélye eredményt hozni, ahhoz nem futott elég ideig.)
Következõ probléma az oktatásmódszertan megújítása. Még mindig az analóg kor technikai eszközeire épülõ didaktikai módszereket használunk, csak az írásvetítõt lecseréltük projektorra, a krétás táblát filces táblára, stb... Akik a tanárokat képzik, azok sem igazán tudják átlátni mire is alkalmasak a mostani eszközök, más generáció. Ha esetleg meghonosodik egy új, modern módszer, akkor az is 4-6 év mire az iskolában tanítók eszköztárába kerül. De akkorra már el is avul, jönnek az újdonságok.
További "probléma" az új, "Z" generáció mássága. Annyira felgyorsult a technikai fejlõdés és a társadalmi változás, hogy az oktatás nem tudja ezt követni. Mire felmérnék, elemeznék az új generáció érdeklõdését és tanításának hatásos módszertanát, majd bevezetnék az oktatásba, addigra az új évfolyamoknál már hatástalan a módszer, mert megint más módszert kellene használni.
Ebben teljesen egyetértek veled. Viszont most olyan szakmákra kellene õket megtanítani, illetve olyan szakmák alapjait kellene lerakni, amik még nem is léteznek. Egy most 6 éves, 15-20 év múlva lép a munkaerõpiacra. A mostani szakmák harmada addigra meg fog szûnni és a megmaradók is teljesen átalakulnak.
Az elsõ mondatokra visszatérve. Mindenki a piacról él. Ha van használható tudása, akkor azt kamatoztatni is fogja. A jó képességû tanárok nagy része otthagyják/otthagyták a szakmát. Máshol többet kapnak a tudásukért. Maradnak a közepes és gyengébb képességûek és a "megszállottak". Akik szeretnek tanítani. De õk is szeretnének keresni, ezért másod/harmad állást vállalnak. Így persze fáradtak, ami a teljesítményük rovására mehet. Lehet mondani, hogy most kaptak béremelést. De az nem béremelés volt, csak kompenzálták az elmúlt 8-10 év elmaradt bérfejlesztését. A felsõoktatás még szebb a helyzet. Doktori végzettséggel megkeresheted akár a bruttó 230-250e-t is. Doktori nélkül megvan a 200e, vagy csak a 170-180e.
Ezért a pénzért felügyelhetik, nevelhetik, oktathatják azokat a gyerekeket, akikre a szüleiknek nincs elég ideje, mert õk is napestig dolgoznak. És akiknek a tanításának problémáját az elõbb vázoltam. Az iskolák anyagi helyzetét nap, mint nap láthatjátok a tévében, interneten. A szakmai vezetés és a fenntartó kiszorítósdiját csak pletykákból, illetve ismerõsök beszámolóiból. De az is megérne egy külön misét.
Szerintem borzalmas volt. Én is a '80-as '90-es években tanultam többnyire. A legalapabb írás-olvasás-nyelvtan-számtan amit használok. Az angol nyelv alapjait ott tanultam. Számítástechnika alapjait is, de azok már olyan dolgok amiket ma már egyáltalán nem használok. Az rendben hogy alap történelem, biológia és földrajz. De ez nagyjából 5%-a az egésznek. A maradék 95% meg haszontalan idõpocsékolás.
"- Tanuld meg ezt a 100 soros verset!" - Minek?
"- Tanulj meg elszolmizálni ezt a dalt!" - Minek?
"- Old meg ezt a nagyon bonyolult matematikai, kémiai, fizikai egyenletet!" - Minek?
"- Tanuld meg hogy hogy kell kiszámolni egy vasgolyó gyorsulását amit egy repülõbõl ejtenek ki!" - Minek?
"- Magold be Zimbabwe ásványkincseit és gazdasági helyzetét!" - Minek?
"- Töltsd azzal az egész délutánod és estéd, hogy bemagolod a kétbibés virágok fajtáit!" - Minek?
Ez a sok ökörség amit belekényszerítenek a gyerekek és fiatalok fejébe. Ahelyett hogy mondjuk gondolkodni tanítanák õket, adóbevallást kitölteni, vezetni, jogosítványt szerezni, idegen nyelvet (angolt) magasabb szinten tanítani és számítástechnikára gyúrni velük. Meg minek a két nyelv? Miért nem 1 nyelv, de azt rendesen? Így csak van 2, de igazából alap fokon se tudják használni egyiket se. Én is csak egy idegen nyelvet beszélek, mert a másik amit tanítottak annyira felesleges volt hogy el is felejtettem az egészet. Persze az összes felesleges megtanult dolgot elfelejtettem már.
Itt van amit írtam a múltkor a témában. Kitartok mellette: http://makesensenot.blogspot.com/201...em-1-resz.html
Nem, a paraszt tanuljon olyat ami hasznos, vagy fontos a mûveltséghez. Azokat a felesleges dolgokat amiket sose fog használni és soha beszélgetésben, de még csak tévés vetélkedõben se hall, azt minek tanulja meg? Ráadásul annak a kárára, hogy az idõt amit rápocsékol, fontos dolgoktól veszi el?
Szerinted a fentiekbõl, amiket írtam, meg az összes többi hasonlóból most hány dolgot tudnék? Semmit. Mivel ami teljesen felesleges haszontalan ostobaság, aminek nem veszi hasznát az ember, azt elfelejti és kész.
Úgyhogy teljesen mindegy hogy mi elég, ha a végén úgyse fogja tudni. Ha azt mondanám hogy fejbõl hirtelen énekelj el egy nem túl híres régi nótát a 6. osztályos énektankönyvbõl, persze fejbõl, és szolmizáld meg kottázd le, akkor meg tudnád csinálni? Mert ilyeneket tanítottak. Én biztos nem tudnám, egy szóra se emlékszek a megtanult dalokból, se a kottázásból, se a szolmizálásból.
Meg egész nap számolok, azzal telik a napom, de a szorzás-osztás-összeadás-kivonás-on, meg százalékszámításon kívül semmit nem használok, mivel felesleges. Kétismeretlenes X-Y-Z, bonyolult egyenleteket sose oldok meg. Az fontos lehet egy NASA kutatónak, de nem nekem és más átlagos ember számára.
Érdekes látni az Angliában takarító barátomat, aki mindenféle iskolákat elvégzett, felsõoktatásban. És takarít. Azt csinálja a diplomájával, amit a nagyanyám csinált a 6 általánosával. A poén, hogy a barátomnak nem tanítottak angolt, csak valami haszontalan nyelveket, úgyhogy ott volt Angliában, nulla nyelvtudással és ott kellett megtanulnia angolul beszélni, mert az iskolában csak a több ismeretlenes matekegyenleteket tanulta, aminek persze sose fogja hasznát venni és valószínûleg már rég el is felejtette az egészet.
Nem azt mondom hogy valaki ne tanuljon, hanem azt hogy az iskolák tanítsanak hasznos dolgokat.
Én sokkal jobban örültem volna ha jobban tanították volna az angolt, mert az tényleg hasznos lett volna.
Haha! :D És mennyire igaz! Valahogy a biológiaórán a legfontosabb dolgokat nem tanították meg. Például hogy hogy kell kapálni és mikor a legjobb elvetni a kukoricát, mit kell vele csinálni hogy szépen nõjön, mennyi víz kell neki.