Ha nincs, nyiss neki egyet. :)
Printable View
Ha nincs, nyiss neki egyet. :)
James Wesley, Rawles is hasonlokat ir a TEOTWAWKI konyveben. :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Sgtmaj.Prepper
A Krisnások önfenntartó és önellátó falumodellje tökéletes lenne, ha nem hagynák ki a modelljükbõl a szükség szerinti emberölést. Viszont a falu mögött álló agy, Sölétormos Jenõ egy civil közösséget szeretne létrehozni most, amiben minden megvan, ami hasznos a Krisnásoknál, de nem kell hajnalban kelni az imához.
Esetleg érdekes lehet, õ szervezte meg a teljes mûködését szociális, gazdasági szinten a falunak.
http://havastanya.hu/soletromos-jeno...g-alapitasrol/
No, miután esett szó a tanya taktikai szempontok alapján történõ mérlegelésérõl most már az utolsó kommentek alapján rá is térhetnénk akkor a praktikus részére a dolognak! Ezután szívesen látnék olyan hozzászólásokat, amik tapasztalatokból következnek arra vonatkozóan, hogy ki mekkora földterületen gazdálkodik, azon belül mik az arányok a különbözõ növénykultúrák között, mennyi állatot és milyet képes az a terület ellátni, ha behozatalra szorul, akkor az mi és mennyi, milyen további dolgokat tervez meglátásai alapján, hogy az önellátáshoz minél közelebb jusson, stb. Tehát legyen ez a topik egyfajta referencia pontos számokkal, mennyiségekkel, arányokkal ahhoz, hogy egy önellátó gazdálkodás gyakorlatban hogyan valósítható meg. Segítségképpen indítom én a dolgokat, mert van tapasztalat, ellenben a magyar irodalom sovány, akár a lágerben a vacsora.
Telek méret: 800 négyszögöl (kb. 2800m2)
Jószág: 3 disznó (egy magunknak, egy mamáéknak, egy feldolgozás utáni eladásra és a következõ 3 malac árára)
Ezenkívül 40 tojótyúk, 2 kakas (ebbõl néha-néha lehet levágni és annyi tojást ad, hogy már eladunk belõle, de még így is 400 tojás van a spájzban)
tanya: kb 100m2
melléképületek: garázs, kamra (szemestakarmánytárolónak használjuk), pince (bor és pálinka tölgyfahordókban), szerszámoskamra, 2 galambház (jelenleg üresek), disznóól, derítõ, árnyékszék, füstölõ, fáskamra, üstház (itt készül a lekvár a szezonban, amúgy meg a moslék, krumpli, stb. a disznóknak), krumpliverem, tyúkól kapirgálós udvarral, kutyaház (németjuhásszal felszerelve :D)
növények: gyümölcsfák, szõlõ, burgonya, akácfák (árnyéknak és némi tüzifának, ha kiöregszenek), repce, takarmánytök, kukorica, uborka, borsó, paprika, paradicsom, zeller, sárgarépa.
Mindehhez két kút. Az egyik 42m-es! :)
Tapasztalat: a burgonya és a veteményes elég egy négytagú családnak szezontól szezonig. Jobb években a burgonyából még eladni is tudunk. De, jól látszik, hogy nem mindenféle veteményünk van. Plusz nincs fóliasátor vagy üvegház. A takarmánytök, kukorica és repce nem elég a 3 disznónak és 40 tyúknak. Arra kéne még több föld. Egy disznó (két mázsa fölött vágjuk) majdnem elég húst ad a következõ Karácsonyig három fõnek. Persze nem minden nap esszük és más jószág húsa is befigyel. A három disznó nem ad annyi trágyát, ami a területre kell. Most 100 mázsát hozzattunk. Viszont ha növelnénk a földterületet, hogy a disznóknak legyen elég takarmány, akkor az még több trágyát kívánna meg. Ezt szétteríteni és beszántani brutális munka. Minimum kistraktor vagy megkérni valakit, akinek van traktorja! A krumpliszedés is egész családos meló és estére nem kell ringatni! A 40 tyúk viszont kevés bajjal van és eszméletlen mennyiségû tojást ad. Tüzifának való nem igazán van. Arra külön kéne egy kisebb erdõs részt venni. A Pedrollo szivattyú jól teszi a dolgát a kutakon. De, a városi villanyról szezonban ennyit locsolni nem semmi számlákat generál. Annak jobb ha kitaláltok valamit!
Konklúzió: 3000m2 alatt még nem leszel önellátó, de nagyon sok dologban besegíthet a háztartásban. Viszont munka annyi van, mint dög! Nagyobb területre mindenféleképpen kell a gépesítés, mert már itt is majd megszakadsz. Mindig van valamit csinálni hajnaltól napestig. Még egy barkácsmûhely, kovácsmûhely nem ártana. Ha fejleszteni akarnánk és több disznóban vagy más lábas jószág beszerzésén gondolkodnánk, akkor annak is nagyobbítani kéne az ólat vagy plusz istállót kéne felhúzni, ami további területet vesz el. Ez mellett a vegyszereket, háztartási szereket akkor is valahonnan venned kell. Még ha csak szódabikarbónáról beszélgetünk is! Szappanfõzést az üstházban meg lehetne oldani lekvárszezonon kívül, de ahhoz is kéne a rengeteg zsiradék meg marónátron.
Remélem ez már ad valamiféle fogalmat!
Nagyon jó volt az összefoglalód- látszik, hogy nem a fotelból túlélsz :-)
10 Ha, gazdasági (magtároló, mûhely, raktár) és lakóépület felhúzása folyamatban, parcellás mûvelés, szántóföldi kultúrákkal, a hétvégi parasztság miatt állattartásra, kertészetre nincs lehetõség - ebben összedolgozom egy másik biogazdával. Kút 100 m-rõl, de nem használom locsolásra, arra jövõre fúratok egy sekélyebbet, amikor könnyítik a szabályzást.
Hektáros parcellákon direktvetésû termelés gabonával forgásban, tápanyag utánpótlás zöldtrágya keverékekkel, biológiai oltóanyagokkal, nincs sem mû-, sem szerves trágyázás, nincs rá szükség.
Szélvédõ fasorok telepítése folyamatban, tó kialakítása szükséges (tüzivíz tároló)
Kizárólag közvetlen értékesítési modell folyamatban, ahogy a feldolgozáshoz, kiszereléshez szükséges eszközállomány felszerelése is.
Gépek: traktor, direktvetõgép kaszálógép, mulcsozó, szárzúzó, de még kellene néhány egyéb is a mulcskezeléshez, preparátumok permetezéséhez és sorközmûveléshez, de nincs hol tárolnom még õket.
A terület minden közmûtõl távol, szigetüzemû energiaellátás (vertikális szélerõmû és napelem)
Önellátás akkor, ha már állat és kertészet is van, de önfenntartásról szó sincs, mindenhez nem értek. Szomszédokkal a viszony aránylag jó, odafigyelnek egymás területére és vadásznak is :-)
Munka mennyisége erõs, bevétel nulla, kiadás sok.
Ebbõl legalább két paraméternek illene fordulnia 4-5 éven belül :-)
A gabonával forgásban-t hogyan érted? Valódi vetésforgó vagy egyszerûbb metódus? Mi sem használunk vegyszereket vagy mûtrágyát. Max a szõlõ van permetezve rézgáliccal. De, az olyan kicsi mennyiség, hogy háti, manuális permetezõbõl megoldható.
Összehasonlításképpen nagyapámnak 70 nagy magyar holdja volt (kataszteri)...amíg kuláklistára nem került. Addig nem is kellett semmiért boltba járni. Nagyanyám szerdánként tartott kenyérsütõ napot, amikor a kézi malommal csak annyi lisztet darált a gabonából, hogy egy heti kenyérhez elég legyen. 2 ló húzta az igát, a tehenek számára pontosan már nem emlékszem, disznó 150, szárnyas jószágból meg annyi volt, hogy nem is számolták.
Az õ nagyapjának pedig 500 és 1.000 kat.hold között volt földje. Még a családfakutatás során nem tisztázott pontosan.
Sajnos a telekmérettel egyenes arányban csökkent a tudás is. Rengeteg dolog elveszik ezzel a szájról-szájra vagy gyakorlati úton való átadással a generációs szakadékkal. Most próbálom újra összeollózni én is. Meg idõsebbektõl tanulni.
Az biztos, hogy ennek a dupláját is tele lehetne rakni, mert fóliát, több istállót, ólat még el tudnék képzelni. Meg egy normális méretû szekcionált mûhelyt (asztalos, kovács, fazekas) is jó volna berendezni, mert a szerszámos épp csak a tárolásra elég. Plusz hiányzó növénykultúrák, napelemtelep és egy kis erdõ mindenképp jól jönne még. Tehát meglátásom szerint 1 hektár kell (durván 2 kat.hold). Alsóhangon! A tó az nagyon király ötlet! Jót tesz a helyi klímának is, ha elég nagy felület.
Szóval önellátás méretei: erre van a Krisnásoknak egy szuper könyve, mindenkinek ajánlom, lesz még egy kötet hamarosan. Ebben szinte minden kérdésre válasz található. Beszélgetések az önellátásról
Kertészeti, szántóföldi kultúrából személyenként elég 300 m2 az éves ellátáshoz megfelelõ terményekkel. Viszont erre jön rá az állatállomány ellátásához szükséges legelõ (ló, tehén 1 Ha), kaszáló, tûzi és épületfanyerõ terület. Ez utóbbit lehet a kerítéssel szélvédõ sávokkal is kombinálni, gyors növekedésû, igénytelen fajokkal dolgozva, mint a turkesztáni szil, fekete akác, eperfa, stb.
Ha túl sok a tojás, ritkítsátok a tyúkokat, legyen kiegyensúlyozott a termelés vagy tárold el a tojásokat vízüvegben télire.
Én nem trágyázok, csak zöldtrágyázok és komposztálok, mulcsozok, mindig van valami takarás a földemen. A földben minden mikro és makroelem benne van, a nitrogént pedig fixálják a szabadon élõ vagy szimbióta baktériumok, amennyiben nincs szántva. Télre is nagyon fontos a lefagyó zöldtrágya fedettség, amibe megy tavasszal az új vetés, de pl. van olyan, hogy augusztusban belemegy a keverék a földbe (mustár, facélia, olajretek, hajdina) együtt az õszi búzával. A gyorsan növõ zöldtrágya elnyomja a búzát, télen kifagynak, de közben a szerves nitrogént megtartják a gyökértömegben (ennek a kontrollálása a legnehezebb), a különbözõ növények által feltárt szerves foszfor és kálium pedig tavasszal már rendelkezésére áll a búzának, ami nõ, mint az atom az idõközben üressé vált földön. Megnézheted a földemen, így van most is csodálatosan egészséges, kártevõmentes búzám, 10 szem magas kalászokkal, mindenféle permetezés vagy trágyázás nélkül.
A gyomokkal van még gondom, de mechanikai eszközökkel próbálom õket kordában tartani, illetve mivel nem forgatom a földet, szép lassan kimerülnek a gyommagbankok a talajban, a felszínt pedig lehet kontrollálni.