http://i.huffpost.com/gadgets/slides...70476_free.jpg
Printable View
https://www.youtube.com/watch?v=8dfXBy_JDFk
Némelyik macskának túl jó dolga van.
:haha:
Tudjátok volt az a hír, hogy egy macska túszul ejtett egy családot. Mostanában egy macskás mûsort nézek és abban most róla volt szó. A cicának dühkitörései voltak, hetente 1 alkalommal. De nem azért mert bolond volt, hanem egyszerûen valami betegsége van ami fájdalommal jár. Többségében saját maguknak ártanak, de ennél a macskánál mások felé irányult a támadás. A mûsort nézve azt hittem hogy a férfi provokálta a macskát, vagy a macska utálta a családot, de egyik sem. Csak beteg a cica. :(
https://www.youtube.com/watch?v=_sd2D-1kUvo
http://www.theguardian.com/world/vid...-hostage-video
Lehet hogy ennél a másik macskánál is ez a probléma?
http://ktla.com/2014/08/16/terror-ca...ade-situation/
Látom nagyon unatkoztok...
De ha már túlélés: a macskahús gyakorlatilag olyan, mint a nyúl hús. A nyúzása, elkészítése is egyezik. Csak a bordacsontja más. :-)
Viszont a macska megérzi, ha le akarod ölni. Mintha hét életet kellene elvenni. Nagyon veszélyes, kikaparja a szemed.
Tavasszal ha meg akarjátok kóstolni, összehozhatok egy pörkölt fõzést. Ilyentájt mindig sok felesleges macskánk van.
Ezt már néhány helyen kibeszéltük.Szerintem az is illegális lehet. A másik hogy kutyát macskát bántani akkor mikor nincs éhezés, én nagyon elítélek minden ilyesmit. :(
Nálunk van néhány macska a házban, nem tudom mit csinálnék nélkülük. Van akinek a kutya a legjobb barátja, van akinek a macska, nálam a macska. Az a helyzet, hogy sok ezer kilométerre vagyok a családomtól, a barátaimtól, mindenkitõl akivel tudnék 2-3 szót beszélni magyarul, de angolul se igazán beszél velem senki. Ilyen helyzetben pedig fontos hogy legyen háziállat.
Az egyik fegyveres fórumon olvastam, hogy mennyire legális az, ha valaki halálos eszközt használ a kutyája védelmére egy emberrel szemben. A helyzet az, hogy sokan elõbb nyírnának ki egy betörõt, rablót, bûnözõt, minthogy azt lássák hogy a kutyájuknak, macskájuknak baja esik. Szerintem én se nézném tétlenül, ha valaki bántani akarná a cicáinkat.
Ez nem unatkozás csak arról van szó, hogy az ember a társait megbecsüli, még akkor is ha az a társ nem egy másik ember. Legalábbis én ezt vallom.
Van néhány fórumozó, aki kutyás, én lehet hogy egyedül vagyok macskás, de szerintem a lényeg hogy õk ugyanúgy nem ennék meg a kutyáikat, ha társként tekintenek rájuk.
Kedves Túlélõ!
Azt hishem nincs gondom veled. :-)
Viszont az emberek töbségébe már kiírtották az alapvetõ túlélési ösztönt. Ezzel gondom van.
Volt egy ismerõsöm, aki úgy kezdett "önfenntartó gazdálkodásba," hogy a 11 kutyája gartása havi százezerbe került. Mára már átlátta, belátta és csak kettõt tart. Másik példa, hogy mifelénk boldog, boldogtalan lovat tart. Többségük csak eszik és semmire sem jó. De tényleg. Mára pedig oda jutottunk, hogy egy ilyen ló megmentésére az emberek hamarabb mozdulnak meg, minthogy megetessenek egy éhes gyermeket.
Szóval ez itt a baj.
Vannak kutyáim, macskáim, lovaim. Mindnek helye van. Ha nem lenne, nem lennének. Ugyanakkor az elmult években mindent kipróbáltam, amire a Jóisten adott idõt. Szántottam, vetettem, fával fûtök, azt eszem amit magam teremtek elõ. Megpróbáltam magam számtalan téren. Volt ahol gyenge voltam, volt ahol erõs. Tisztában vagyok a képességeimmel.
Ettem már mindent. Most, amikor pizzát is rendelhetek. Ettem borzot, kecskét, vadat és igen, "házi állatot" is, vagy inkább házi kedvencet. Tudom, hogy a túlélésem érdekében el tudom venni egy állat életét, meg tudom nyúzni, el tudom készíteni, meg tudom enni. Ennyi. Lehet játszadozni, de ki is lehet próbálni dolgokat és lehet képességeinket fejleszteni.
Mostanában "bõrözök". Hát nem éppen a legnemesebb szakma. De ha tudod és képes vagy rá, akkor hatalmas elõnyhöz juttat.
Egy dolog játszani a gondolattal és más komolyan venni. Sokan csak játszanak. Ami tök jó, lehet élvezni...
Ma lovat vágni indultam.
Sosem tettem még. Hogy mi juttatot idáig, az külön történet. Magam is vártam, hogy képes vagyok e rá. Szeretem és tisztelem a lovakat, mint minden életet. Nekem is vannak, sosem vágnám le õket.
A vágásra ítélt ló egészséges csõdör volt. Szép kiállású és még a természete is jónak mondható. Sajnos ide jutottunk, hogy az emberek vágásra ítélnek egy ilyen állatot, mert ekkora a szegénység.
Néztem az állatot és úgy döntöttem nem viszem vágóra. Megvettem és elhoztam. Felpároztatom a kancáimat, aztán meglátjuk. Lehet, hogy aztán kolbász lesz belõle, vagy kiheréljük és megmarad igásnak. De ma nem kellett vágni. Volt más lehetõség. Lehet, hogy holnap majd kell, akkor pedig képesnek kell lenni rá. Ennyi.
Amikor macskát ettem, az is errõl szólt, hogy képes vagyok e rá.
Ezt a beszélgetést késõbb átteszem talán az off-topicba, vagy nem tudom.
Voltam már rossz helyzetben, de nekem az a tapasztalatom, hogy míg az éhséget át lehet vészelni, de a lelki sérülés örök. Úgyhogy én mindent sokszor átgondolok, mielõtt cselekszem. Ha végszükség jönne, kilõném az õzet, a vaddisznót, vagy más vadállatot -itt minden fán lakik mókus is, az is ehetõ. A kutyának-macskának "túl sok" lelke van.
De ha annyira durva lesz egyszer a helyzet, akkor biztos hogy a szomszédok egymásból is fõznek majd paprikást.
2 éve elhoztunk a menhelyrõl egy német vizslát, mire önbizalomteljes, hálás, határozott kutya lett, a kóbor kutyák szét szedték a kerítést, ez kiment utánuk, hogy elüldözze õket a telekrõl, és elütötték (már holtan kaptuk vissza). A kert végébe ástam el. Nem jó belegondolni. Másképp is lehetett volna. Jobban megviselt mint egy távoli rokon, vagy ismerõs elvesztése.
Ne hagyd kint a pizzát, mert lenyúlja a macskád
https://www.youtube.com/watch?v=JNbrtgeDFSk