Utoljára a remény hal meg.
Printable View
Utoljára a remény hal meg.
Magamat idézem :D
A régi szokású ember és a természet harca
Az ember felássa a földet, mert így tanulta elõdeitõl, s azt hiszi így van rendjén.
Egyenesre gerebjézi mintha golfpályát építene, s azt hiszi, így szép.
Kíméletlenül kapálja a gyomokat, és a már porrá vált talajt, s azt hiszi minden rendben.
Kiírtja a vakondokat, majd a lótetûket, végül a csigákat, s azt hiszi gyümölcse hibátlan.
Hatalmas gépeket, mûtrágyát, gyomírtót használ, s azt hiszi étele egészséges!
Ember!
Az ásót unokádba döföd, a kapával fiadat kapálod a sírba, a mérgekkel magadat mérgezed!
A természet gyomokat ültet az ember által okozott sebbe, hogy gyógyítja és táplálja.
Vakondokat, gilisztákat, és rovarokat küld, hogy puhává és termõvé tegye a talajt.
Csigákat, tetveket, gombákat, és baktériumokat, az élettelen növények lebontására.
A lehullott lomb és a növényi maradványok nem szemét! Táplálék az élõlényeknek!
A növény, amit nagy gondossággal körülkapálsz, csak látszólag él, valójában élõhalott!
Ha élni akarsz, hagyd élni a természetet!
Jó is lenne, de sajnos manapság elég sok reményvesztett ember él.Idézet:
Eredeti hozzászóló Amatorpe
"A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán, vereséget megünnepelni, de hát aki a gyõzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sõt idõközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sûrûbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a gyõzelemnél - mindenesetre igazibb tulajdonunknak. "
/ Ottlik Béla
Bármi gondod van az életben, végy elõ egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János)"
Kár, hogy az emberek csak a különbséget látják meg, amely elválasztja õket egymástól. Ha több szeretettel néznének egymásra, azt vennék inkább észre, ami közös bennük, és feleannyi probléma lenne a világban.
Ne halj meg rabként ha már nem születtél szabadnak!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Si vis pacem, para bellum! Julius Caesar
Testvérek! Emberek!
Közös veszélyben fogjatok kezet!
Bajtársak! Szenvedõk!
Boruljatok le a Jóság elõtt!
Bukottak! Gyõztesek!
Az Igazságban egyesüljetek!
Hívõk! Kételkedõk!
Az Ember vérzik: Szeressétek õt!
Harcosok! Álmodók!
Mindnyájatokban egy bús szív dobog!
Testvérek! Emberek!
Ne öljetek már! Ölelkezzetek!
Igaz nem idézet hanem egy vers Szikratávirat
szerzõ: Juhász Gyula
"Könnyebb becsapni az embereket, mint megértetni velük azt hogy becsapták õket."
- Mark Twain -
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Twain