Könyvek

David Osborn - Vadászidény

"A komoly vadásznak gondosan át kell vizsgálnia a fölszerelést. A jól megválasztott, jó minõségû holmi, ha úgy adódik, megmentheti az életét. A rosszul megválasztott, ósdi holmi viszont az életébe kerülhet… Mindent gondosan el kell helyezni a rekeszekre osztott hátizsák külsõ és belsõ részeiben, a zsák pedig párnázott vállszíjjakkal és párnázott derékszíjjal fölszerelt alumíniumkereten helyezkedik el. A vadásznak, ezt aligha kell mondani, szüksége van fegyverre is. A gyilkolás olyan klasszikus eszközei közül, mint a nagy íj, a nyílpuska, a dobókés, a bozótvágó, a bumeráng, az indiánok ólomgolyóval ellátott forgókötele, a sörétes puska, a kézi lõfegyver vagy a vadászpuska, talán a vadászpuska a legalkalmasabb; kivált ha arra a rendkívül veszélyes állatfajtára óhajt vadászni, melynek neve – ember."

Késõ õsz van, kezdõdik a vadászidény. Amerika vadászparadicsoma felé tart három középkorú úr. Befutottak, sikeresek, egészségesek - egyszóval õk a reklámokból ismert jómódú amerikaiak,az ideál.A vidám-és nem egészen józan-vadásztársaság és az alkalmi szeretõk útja egy motelben keresztezi egymást,s mint kiderül:végzetesen...

Online:
http://webcache.googleusercontent.co...&ct=clnk&gl=hu

Letöltve:
http://ddl2.data.hu/get/0/4794108/Da...adaszideny.pdf

116 éve, 1900. január 25-én született Fekete István.

Jókai Mór után a legnépszerûbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nõttek fel.

A Somogy megyei Göllén született 1900. január 25-én, a dombóvári származású Fekete Árpád kántortanító és Sipos Anna elsõ gyermekeként. Életének legfogékonyabb korszakát, elsõ tíz évét töltötte szülõfalujában, s ez meghatározta késõbbi életét is.

Az elsõ Matula bácsi

Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerû, de értékes embereit, ahogy azt életrajzi regényében, a Ballagó idõben is olvashatjuk. De itt került kapcsolatba a vallással is, mély istenhitének köszönhetõen élete legnehezebb korszakaiban is a Teremtõben talált vigaszt. A faluban ismerhette meg élete elsõ Matula bácsiját, Puska András uradalmi csõsz személyében, akitõl sokat tanult a természetrõl és az idõjóslásról. Az õ beceneve valóban Matula volt.

Az elemi iskolát Göllén kezdte, de már Kaposváron fejezte be, mert családja a gyermekek továbbtaníttatása miatt a városba költözött. Fekete Istvánnak három húga volt: Ilona, Katalin és Anna. Kaposváron végezte el a polgári, majd a felsõ kereskedelmi iskolát is. A polgáriban tanára, Vajthó Jenõ felfigyelt diákjára, és egy alkalommal a következõt mondta: „Egy jó tollú van köztetek, a Fekete Pista!”

1917-ben a Zászlónk címû cserkészlapban jelent meg elsõ verse. Katonai szolgálatra is Kaposvárra vonult be. Azután elvégzett egy tartalékos tiszti iskolát és nyolc évig katonáskodott. Mint katona iratkozott be aztán a debreceni Gazdasági Akadémiára, ahonnan 1925-ben átkérette magát Óvárra, és ott fejezte be az akadémiát.

1926-ban végleg leszerelt, és a Baranya megyei Bakócára került segédtisztnek. Ott ismerte meg feleségét, Piller Edithet, akivel 1929-ben kötöttek házasságot. Ezután Ajkára költöztek, ahol 12 évig vezetõ gazdatiszt lett Nierse Ferenc birtokán. 1930-ban e településen született Edith nevû lánya, 1932-ben pedig István nevû fia.

Írói munkássága is Ajkán bontakozott ki. 1936-ban a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatán A koppányi aga testamentuma címû történelmi regényével futott be, amely 1937-ben meg is jelenhetett. Két évvel késõbb a Zsellérek címû regényével kiérdemelte az Egyetemi Nyomda Nagydíját. Elbeszéléseit a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idõk, vadásztörténeteit pedig Kittenberger Kálmán vadászlapja, a Nimród közölte.

Uszálykísérõ és halászmester

Ajkát 1942-ben hagyta el, családjával Budapestre költözött. A Földmûvelési Minisztériumban helyezkedett el. 1948-ban a minisztériumból eltávolították. Elsõsorban a Zsellérek, másodsorban mély vallásossága miatt. 1953-ig nem volt állandó munkája. Uszálykísérõként dolgozott a Dunán. Egyedül az Új Ember katolikus hetilaptól kapott írásaiért némi honoráriumot.

1953-tól Kunszentmártonban tanított egy halászmester képzõ iskolában. Itt írta meg a Halászat címû tankönyvét. 1958-tól a Kis-Balatonnál helyezkedett el, ahol a Tüskevár címû ifjúsági regényén is dolgozott. 1960-ban nyugállományba vonult, és 1970-ben bekövetkezett haláláig még tíz könyve jelent meg. A halála után megjelent könyvekkel együtt közel félszáz mûvét olvashatjuk.

Jókai után a legnépszerûbb magyar írónak tartják. Könyvein nemzedékek nõttek fel. Nemcsak író, ifjúsági író, de költõ is volt. Eddig 168 versét ismerjük. Írt forgatókönyveket, színdarabokat, mezõgazdasági, halászati és vadászati szakíróként is számon tartják.

Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat

45 éve, 1970. június 23-án hajnali fél háromkor hunyt el. Elõször a Farkasréti temetõben búcsúzhattunk tõle, június 25-én. És már elmúlt tíz éve, hogy a szülõfalu, Gölle temetõjébe végleg hazatért. A csecsemõkorukban elhunyt kistestvérek, Antal és Erzsébet mellett, a Szent Vendel-kápolna tövében talált végsõ nyughelyet feleségével, Piller Edithel és Bogáncs kutyájával együtt.

Jókai Anna az Írószövetség részérõl a következõ sorokkal zárta temetési búcsúbeszédét: „Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat” – Fekete István írta, õ hagyta ránk ezt a gondolatot. „Erre biztat minket, minden rendû és rangú jóakaratú embert. Nem lehet olyan sötét, hogy ne keressük a felhõk mögött a csillagok rezzenéstelen fényességét… Nyugodjanak békében csontjai, de lelke igenis járjon közöttünk, nyugtalanítóan, termékenyítõen és vigasztalóan.”

Nincs még egy magyar író, akinek annyi emlékhelye van, mint Fekete Istvánnak. Négy helyen találunk emlékmúzeumot az országban: Gölle, Dombóvár, Ajka, Kis-Balaton (Diás sziget). Keszthelyen tavaly avatták fel a Matuláriumot, ahol Túri-Török Tibor szobrász alkotásai is megtekinthetõk. Folyamatban van a bakócai emlékszoba megvalósulása is. Számtalan emléktábla hirdeti azokat a helyeket, ahol életében megfordult.

A szülõfaluban, Göllén és Kaposváron két-két emléktáblát is avattunk emlékére és tiszteletére. Legutóbb a Balatonfenyveshez tartozó Imremajorban (2013) lepleztük le emléktábláját. Több tucat iskola, vadásztársaság és óvoda is viseli nevét. Öt településen láthatjuk bronz, illetve kõbõl készült szobrát: Dombóvár, Gölle, Ajka, Ádánd és Bakóca.

2013-ban pedig eladták a tízmilliomodik Fekete István-kötetet. Könyveit az orosztól a németen, az angolon és az eszperantón át a vietnamiig mintegy tizenkét nyelvre fordították le. Több mûvét pedig megfilmesítették, amelyek közül a legismertebb természetesen a Tüskevár.

http://mno.hu/grund/115-eve-szuletet...istvan-1269442

A legjobb túlélõkönyvek. Meg Molnár Gábor :D

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Alfa

116 éve, 1900. január 25-én született Fekete István.

Jókai Mór után a legnépszerûbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nõttek fel.



http://mno.hu/grund/115-eve-szuletet...istvan-1269442

---

A kedvencem. Ha olvasok valami könyvet, akkor szinte biztos, hogy tõle olvasok valamit!

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló mossberg-operator

Mi a kedvenc konyve(i)d? Miert? Mit olvastal mostanaban?

---

Mostanában A mágneses mezõket olvasgattam. Nagyon sokáig kerestem ezt a könyvet - ami valahogy szokatlan nálam, mert elképesztõ mázlival szoktam ritka olvasnivalókra rábukkanni. :) De ez sehogy sem jött össze, éveken keresztül. El sem akartam hinni, amikor valaki feltette licitálásra a Vaterára. :cool: Ahogy mondani szokták, hiánypótló is, kordokumentum is a szürrealizmusról, Breton és Soupault önálló és közös munkásságán keresztül. Itt van most is az éjjeliszekrényen. Egyszerre csak rövideket olvasok belõle, és ha megtetszik egy rész vagy mondat, azt kiírom. Így megõszülök, mire végzek, de amúgy is õszülök már, úgyhogy kibírható.

A másik amit elkezdtem, az Sebeõk Jánostól A lázadó Bioszféra, 1991-bõl. Ezt még valamikor idõszámításunk elõtt szereztem egy pesti antikváriumban, és még mindig nem olvastam el. De most legalább elkezdtem. Ugyanaz a stratégiám: általában egyszerre csak rövidebbeket olvasok belõle. Az eddigiek alapján kifejezetten tetszik! Közös vonás A mágneses mezõkkel, hogy akkor érdemes olvasni, ha friss az agy. Ízlelgetõs, odafigyelõs. Sokan szimpla elmebajosnak tartják Sebeõköt, de egy nagyon komoly, hiteles és egyedi viszonyulás köszön vissza a könyvbõl a természethez, az állat- és növényvilághoz. Mindig éreztem a hitelességét, akkor is, amikor láttam, hogy a Big Brother házban kimenti a katicabogarat a jakuzziból. Semmi megjátszás nem volt benne. A könyvben az egész hozzáállását kifejti, mindig várom, hogy mirõl lesz szó a következõ oldalon. :)

De tegnap bemaszkoltam a könyvesboltba és vettem egy könyvet, hiszen elterveztem, hogy most nem veszek semmit. :rolleyes: (Mentségemre szóljon, hogy az eredeti pénzügyi tervhez képest spóroltam, és abból vettem.)

Kij Johnson írta, Vellitt Boe álom-utazása a címe, és World Fantasy Díjat nyert. Ezt nem kis részletekben olvasom, hanem ma kezdtem, és most a 63. oldalon tartok.

Ha jól emlékszem, anno már láttam is abban a boltban, meg is néztem, csak akkor nem vettem meg. Aztán tegnap az egyik kedvenc témámról, a fázisról olvasgattam, és ott láttam meg a könyv ismertetõjét (a fenti linken). Az ismertetõt nem olvastam el, hogy ne legyenek elõzetes elvárásaim, hanem rögtön elmentem és megvettem a könyvet. Eddig nem bántam meg, de még várom, hogy mi kerekedik ki belõle.

"Köztudomású, hogy a macskák bátran utazgatnak az álmok földje, a hold és az éber világ között - nem is beszélve a többi, titokzatosabb helyrõl -, de az övé óvatosabb volt. Nem mozdult Vellitt mellõl, és amikor teljesen besötétedett, az ölébe kucorodott aludni."

:)

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló mossberg-operator

Mi a kedvenc konyve(i)d? Miert?

---

Ez jó kérdés! El is gondolkodtam rajta.

Ha irodalom, akkor Barry Yourgrau könyve, az Egy ember kiugrik a repülõbõl címû. Anno több példányt felvásároltam belõle, hogy ajándékba is jusson. Még mindig van néhány darab. :) Itt magyarok készítettek egy jó kis interjút Barry mesterrel: https://f21.hu/portre/exkluziv-inter...erikai-iroval/

Emellett Carlos Castanedától Az álmodás mûvészetét mondanám kedvencnek. Anno a Mûvészetek Völgyében bukkantam rá egy hangulatos antikváriumban, nem ismertem a szerzõt. (Mûvészetek Völgye és álmodás mûvészete, éééérted.) Aztán késõbb újra meg kellett szereznem, na az volt még olyan nehéz, mint A mágneses mezõk felkutatása. Évekig kerestem, mire találtam belõle egy példányt, azt viszont legnagyobb meglepetésemre újonnan. :)

Amit még nem olvastam végig, de az eddigi olvasás alapján kiemelkedõnek érzem:

- Sebeõk János: A lázadó Bioszféra
- Ermanno Cavazzoni: Holdkórosok eposza (Most kedvem is támadt hozzá.)
- André Breton: Oldható hal

Egyes gyöngyszemei miatt kihagyhatatlannak tartom Gergely Ágnestõl a Pompóné könyve címû nonszensz költészeti gyûjteményt, valamint Terebess Gábor Folyik a híd címû zen anekdota kötetét. Ide sorolhatom Michael Endétõl a Tükör a tükörben történeteit is.

Önéletrajzi könyvként nagy hatással volt rám a kosaras Dennis Rodmantõl a Légy vad!, és Schwarzeneggertõl az Utam a csúcsra. Utóbbinak Douglas Kent Hall a másik szerzõje, és részben szakkönyv is, mert az önéletrajzi rész mellett útmutatót nyújt az edzésrõl, táplálkozásról stb.

Sportban amúgy a Fegyencedzés (Paul "Coach" Wade) számomra az alap, mert jelenleg azt csinálom a gyakorlatban, és beválik. A jógát pedig az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha címû könyvbõl tanulgatom (a szerzõje Swami Satyananda Saraswati).

Meghatározó volt számomra Paul Tholey és Kaleb Utecht könyve, az Alkotó álom. Ez vezetett el a tudatos álmodáshoz, amit az egyik legizgalmasabb élménynek tartok a világon. Akkor még gyerekcipõben járt a dolog. Ma már magyarul is elérhetõ Michael Raduga alapmûve, A fázis, ami lexikális gyakorlati tudást nyújt a témában. A technikájával - nem túlzok -, a legelsõ éjszaka be tudtam lépni a fázisba, méghozzá könnyedén.

A Mein Kampfot már régóta szeretném elolvasni, talán még nem vették be a Btk-ba. :) (Meg majd A Führer birodalmát Johannes Öhquist tollából.) A Molyon 51 %-on áll. Vannak akik egymást túllicitálva próbálják fikázni, hogy nulla csillagot adnak meg egyéb elmésségek. Persze fogadni mernék, hogy 10 oldalt se olvastak belõle. (De a k.ruc kommentbölcsei se, az is biztos.)

Aztán még sokat lehetne írni. Emlékeim szerint kõkemény mestermû Stephen Kingtõl a Kedvencek temetõje. A könnyedebb olvasmányok közül ott van Terry Pratchett, gyerekkorom egyik kedvence. Az elsõ könyv amit olvastam tõle, A mágia színe, azt máig õrzöm a könyvespolcon. Vagy ha már humor, meg kell említenem Dolák-Saly Róberttõl a Madáretetõt, illetõleg az egykori Kretén Magazin szerzõjének, Wágner B. Györgynek felejthetetlen alkotását: Sarah ​bugyiban, avagy A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta (vagy ha áll). :)

Elolvastam az álom-utazást. Tetszett, jó könyv. Mint kiderült, az írónõt Lovecraft "Zarándokút ​Kadathba" címû könyve ihlette, amit még gyerekként olvasott. Lovecraft összes mûveit nem olyan régen vettem meg, de még nem kezdtem el ismerkedni a világával. Csak egy történetet olvastam tõle, az "Álmok a boszorkányházban" címût, ami tetszett.

Tegnap viszont a Cinegore portálról értesültem arról, hogy kijött regényben a 2012-ben filmen bemutatott Iron Sky történet. Nemzetiszocialisták a Holdon. :) Agyaltam rajta, hogy megvegyem-e, mert "náci" témában nyilván tele lesz a kötelezõ fikázós körökkel, amik nélkül soha nem jelenhetett volna meg. Aztán úgy döntöttem, hogy az írónõ talán mégsem egybitesen nyúl a dologhoz, és megvettem.

Kíváncsi vagyok, milyen lesz. Azt már látom, hogy csinos a fõszereplõ. :)


Csatolmány 8855

Elég vad sci-finek hangzik. :)

Na igen, valóban nem egy dokumentum regény. :D

Most ezt a Paul Delvaux albumot találtam, itt a linken valaki írt róla magyar nyelven ismertetõt. Itthon nem találom, külföldrõl lehetne rendelni, de nagyon drága.