Eredeti hozzászóló
MREVOLUTION
A legkevésbé sem vagyok férfi, román pedig végképp. Magyar vagyok, nem csupán származásilag, de szívben és lélekben is.
Nem távolságra írtam, hogy meddig lehet elmenni, hanem hogy emberileg meddig lehet, szabad, kell elmenni.
Nincs elõttem rózsaszín köd, igyekszem valójában annak látni a világot, ami, ezért remélem az a koppanás nem lesz akkora. Porszem vagyok a gépezetben, s a valódi célokat nem tudhatjuk, de azért szemem nyitva tarthatom, hátha.
Háborúkra szükség van...
Mondd ezt dédnagyapámnak, aki mindkét háborút megjárta, s bár meglett férfiember volt már, mikor a Don-kanyarból hazajött, mégis élete végéig zokogott azon, amit akkor át kellett élnie, pedig nem volt sem nyámnyila, sem gyenge jellemû, vagy gyenge fizikumú (kovács volt).
Könnyû a fotelbõl rámondani (magamról is beszélek), hogy igen, kell egy fajta megtisztulás, hadd hulljon a férgese, úgyis sokan vagyunk, stb. stb.
Belegondolva viszont csak veszíthetünk vele, aki nyer, az is veszít. Szerintem.