Én azt nem értettem hogy a végén ki volt az az ember meg az a nö a gyerekekkel? Az az anya vagy mi?
Printable View
Én azt nem értettem hogy a végén ki volt az az ember meg az a nö a gyerekekkel? Az az anya vagy mi?
Csak egy kóricáló család, akik befogadták az egyedül maradt gyereket.
Némi adalék az apa döntéséhez: idült tbc-vel eléggé leszûkültek az életben maradási esélyei. Amikor már vért köhög valaki, nincs sok ideje...
Ha nem tudja a fiát eljuttatni valamiféle közösségbe, neki is vége.
A bunker egy csapda, idõt vesz el a férfi amúgy szûk hátralevõ idejébõl. A könyv alapján egyébként elég jól felpakoltak, még gázmelegítõt is vittek magukkal.
Az, hogy egy döntés, adott helyzetben jó vagy rossz , lehetetlen kívülállóként megmondani. A lényeg, hogy tudott döntést hozni.
Amikor az emberevõ banda egyik tagja kést szorított a fiú torkához, elég jó döntést hozott...? Amikor kimenekültek az emberevõ házból és ahelyett hogy menekülnek, hasra vágta magát a gyerekkel együtt a bukszusban, és ott dekkolt sötétedésig, elég jó döntést hozott...? Mi az a kritérium, ami alapján el tudjuk dönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz döntés?
Én a filmbõl azt vettem le, hogy az apa kezdett gyógyulni. Volt ételük, nem fagyoskodtak, tisztaságban kezdtek élni és az apa már alig köhögött. Igazából a döntést rossznak tartom, úgy gondolom hogy csak mázlijuk volt. Ha nem sétál arra az a család, akkor a gyerek totál egyedül maradt volna a semmi közepén. Se óvóhely, se élelem, egyszerûen semmijük se volt. A gyerek 2-3 nap alatt elpusztult volna. Szerintem az apa csak begazolt egy kicsit, mikor valami kaparászott a pincelejáratnál -persze azért nem hibáztatható. De biztos csak egy kóbor kutya volt. :)
Ez a jó ezekben a filmekben, hogy gondolkodásra késztet. Én mit tettem volna... ez mindig a jó kérdés. SOHA nem szabad fenntartások nélkül elfogadni egyetlen megoldást sem.
Örülök hogy beszélgettünk errõl a részrõl. Egyébként a film, annyira vadállati érzelmekkel telített, hogy nagyítóval kell keresni benne az emberit.
A fiú egy szimbólum, a megmentése az emberség (nem emberiség) megmaradásával egyenértékû. Néha egyébként, tényleg idegesítõ! :)
Nincs valami új link? Felirattal?
A régi nem mûxik.
http://filmvilag.com/go/film/65724
Most néztem meg. Rendkívûl depressziós, sötét képvilágú film. Még emésztem, nagyon sok érzelmet és gondolatot mozgatott meg bennem.
Ezt én is így látom. Inkább megpróbáltam volna kint éjszakázni és megnézni, hogy ki, vagy mi jár a környéken. Én csak a filmet láttam, de nehezen tudom elképzelni, hogy ott hagytam volna a helyet. Máshol sem voltak kisebb veszélyben, sõt..
Az, hogy a végén életben maradt a srác, az puszta véletlen. Ugyanígy arra is meg lett volna az esély, hogy a bunkernél találnak rá. Egyébként gondolkozok rajta, hogy talán már akkor nem-e õk voltak. Akik embert ettek, azok nem lehettek, mert a kutyával kezdték volna. Elképzelhetõ, hogy õk is ismerték a helyet.
Szóval én maradtam volna.
Viszont rengeteg kérdés, gondolat merült fel bennem.
-Csak idõ kérdése volt a filmben, hogy mindenki meghaljon. A mindennapok borúsak és szörnyûségekkel teltek. Igenis felmerült bennem is a kérdés, hogy meddig kell, lehet túlélni.
-Mi történhetett azokkal, akik a bunkert építették? Felkészültebb volt, mint én az tuti. Mégis hozzá sem nyúlhatott a készlethez, mielõtt eldobta a kanalat.
-Az elhagyott autó jó menedék.
-Kell az emberség az embertelen világban még ha mértékkel, akkor is. Anélkül semminek nincs értelme. Igenis naponta kell ismételni akár hangosan, akár magadban, hogy mi a jó és mi a rossz, mert a szükség hamar elviszi az embert eszét és szívét.
mar regen lattam ezt a filmet de ebbe volt, hogy az anyuka ongyilkos lett ha jol emlekszek?
ez itt egy ilyen oldalon total ellene szol a felkeszulesnek de azert ez is egy elgondolkodtato dontes. ha ennyire elborulna a vilag ahol ,,ember embernek farkasa'' es csak a vak szerencsen mulna, hogy mikor es meddig elsz. az eleted rettegesben eled es meg jobban rettegsz, hogy valami tortenik a szeretteiddel akkor talan ez a legjobb dontes, hogy veget vetni a szenvedesnek.