Sziasztok,
Annyi kiegeszites, hogy a tudosok nem azt mondjak, hogy az osrobbanas elott nem volt semmi, csak azt, hogy ami az osrobbanas elott volt, az megismerhetetlen.
(pl. egy lehetseges folyamat, hogy a jelenlegi tagulas egyszercsak megall, visszafordul, es egy osrobbanasban vegzodik, es onnan kezdodik elorol minden. A jelenlegi meresek egyebkent ezt a teoriat nem tamasztjak ala, de lehetseges, hogy ezek a meresek hibasak.)
Bel
Hm. Arra gondoltam hogy ha azt állítják a tudósok hogy a világegyetem tágul, abban az esetben ha látják hogy merre felé tágul, akkor meg tudnák mondani hogy hol a közepe. Az a hely, amitõl távolodik minden. Bár kétlem hogy "ellátnának" olyan messzire. De azért érdekes lenne tudni hogy mitõl távolodik minden. Ráadásul az lehetne az "õsrobbanás" kiindulópontja, vagy kapcsolódhat hozzá.
Egyes tudosok ugy gondoljak, hogy a fekete lyukak annyi anyagot nyelnek el, hogy a mai fizikai ismereteinkel, nem letezhetnenek, a bennuk levo anyag, olyan hot es nyomast nem bir elviselni, es olyan suruseget. Tehat ugy gondoljak, hogy a bele hullott anyag az egy masik dimenzioban egy feher lyuk formajaban kilokodik. Nem tudjak bizonyitani, mertaz esemenyhorizontot semmi nem birja ki, de ezek az objektumok lehetnek esetleg atjarok egy parhuzamos univerzumba, vagy a mi dimenzionkban meggorbitve a teret, a fenysebessegnel gyorsabb utazast lehetove teve. De ez meg most csak gondolat, meg csak nem is elmelet.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
A fekete lyuk elég esélyesen cáfolja Einstein-t.
"Az anyag nem vész el, csak átalakul." – Albert Einstein
Vagy nem átalakul, hanem mégis elvész.
Várjunk... most találtam valamit.
"Albert Einstein first predicted the existence of black holes in 1916, with his general theory of relativity."
:confused:
Tehát a fekete lyukak létezésének elsõ gondolata Einstein-hez köthetõ (1916-ból.) Ezt nem tudtam. Vajon az anyagról a felvetését elõtte, vagy utána tette? Az egyik esetleg cáfolja a másikat.
Persze ezért érdekesek a tudományos elméletek, mert a tudomány is változik, ahogy a tudósok elméletei is, van ami cálfolva lesz egy idõ után, míg más elméletek bebizonyosodnak.
:cool:
Szerintem a fekete lyukak megsemmisítik az anyagot és mivel az energia nem vész el, az az éterben tárolódik, mígnem hidrogénné manifesztálódik, vagyis a fekete lyuk egy szuper csillaggá alakul.
Az is lehet, hogy amit leírtam az nagyban értendõ, vagyis a fekete lyukak idõvel felzabálnak mindent, majd egymást is és ezután a fekete lyuk "megfordul" és manifesztálni kezdi a hidrogént, létrehozva az õstojást, azaz egy gigantikus szupercsillagot, ami a hidrogénbõl különféle nehezebb anyagokat hoz létre, majd megtörténik az õsrobbanás, azaz egy gigantikus szupernóvává robban.
Csillagokról
https://www.youtube.com/watch?v=3mnSDifDSxQ
Ûrszonda videója, ahogy elhalad a Jupiter mellett.
https://www.youtube.com/watch?v=xh3EKDghbuU
Felrobban még idén a szomszéd óriáscsillag?
"Szupernóva közelében nem jó lenni. A Föld története során legalább egyszer tömeges kihalást okozott egy ilyen esemény. Arra a felvetésre, hogy ha a 2020-as évet mégis bearanyozná egy közelünkben végbemenõ pusztító csillagrobbanás, mire számíthatunk, a szakember elmondta:
Ugyan a mi számításaink alapján kicsit közelebb van, mint eddig gondoltuk, de az 530 fényév még mindig biztonságos távolság. A devon korszaki nagy kihalásra ha jól látom, kb. 65 fényéves távolságot számoltak a szerzõk. Annál tehát még mindig sokkal messzebb van."
Nem bánnám, ha nem okozna apokalipszist. Befizettem az elõleget a biciklire. :D
100.00 év. Az emberiség nem lesz már akkor sehol.
Ja, hogy ha esetleg idén vagy jövõre robbanna, akkor is csak több tízezer ér múlva érzékelhetnénk?
Ér helyett év.
Eszembe jutott hogy ha nincs oxigén az ûrben, akkor hogy "égnek" a csillagok... A válasz amit találtam, hogy nem simán csak elégeti a nap a gázt, hanem a magban nukleáris fúzió mûködik, ahol is a protonok egymásnak csapoódnak annyira, hogy össze is ragadnak. Ebbõl is keletkezik energia. Ez az energia melegíti fel a többi protont és elektront és egyebeket amik a közelükben vannak. Ez a külsõ burkon is keresztül nõ, és ez löki ki a napon kívülre a hõt és fényt amit napsugárzásnak hívunk.
Hogy a tudósok azt mondják hogy a Nap "hidrogént éget" és attól fényes, az csak átvitt értelemben értendõ. A hydrogén nem ég igazából, csak átalakul héliummá. Egyszóval a folyamathoz nincs szükség oxigénre.
A fickó elmondja hogy a fekete lyukak és a fehér lyukak... Gyanús volt, mert az utóbbiról még nem hallottam. Majd a végén azt mondja hogy a fehér lyukak létezése csak teória. Jaa... ok. :) Én jobbat mondok. Az ûrkutatás 99%-a is csak teória.
Mert mi az amit tudunk? Annyi, hogy mi van a Földön. Volt holdutazás, kis marskutatás. Azért abból sok nem derült ki. Párszor megközelített bolygók és azoknak a holdjai. De nagy részben az is teória hogy mik azoknak a bolygóknak az összetétele. Esetleg tisztában van az emberiség azzal, hogy az ûrben mi a helyzet, persze csak a mi naprendszerünkön belül, mert a szélét csak most érik el az ûrszondák. Még nem hagyták el a naprendszert. Ami a saját naprendszerünket illeti, errõl is alig tudunk biztosat, ami meg kívül van, arról meg majd minden csak teória. Esetleg csak a távolságok nem. Még azt sem lehet tudni hogy más naprendszerekben, galaxisokban ugyanazt jelenti-e az ûr, ugyanaz-e a hõmérséklete, ugyanaz-e a radioktivitás ereje, stb.
Persze mindegy, mert még a naprendszeren belül is közel teljesen ismeretlen minden, kivéve a Földet. 200 hold van csak itt a "közelben". Abból egyetlen egyen járt ember. Az egész ûrtéma teória. :)
https://www.youtube.com/watch?v=MH-iyCoonsA
En inkabb ugy mondanam, hogy ha latjuk iden vagy jovore felrobbani, az mar tizezer eve felrobbant, es mi csak most erzekeljuk.Idézet:
Eredeti hozzászóló P. Dude
Sziasztok,
Ha 530 fenyevre van, akkor pont 530 ev alatt er ide a fenye (nem 10 000 ev alatt).
Bel
Az az igazsag, hogy en nem olvastam el a cikket, csak P. Dude kommentjere reagaltam. Hiba volt nem elolvasni a cikket.
Azt írják a hírekben hogy lehet hogy találtak vizet a Holdon... A Hold felszíne kb. olyan mint az üvegpor. Még ha lenne is ott víz, meg légkör és megfelelõ hõmérséklet, akkor sem sétálgathatna senki a holdfelszínen. Az üvegpor belélegzése nem egészséges a tüdõre nézve.
Azt tudtátok hogy a Tejútrendszerünk közepe egy bazi nagy fekete lyuk? A helyzet az, hogy a körülötte lévõ csillagokat már mind benyelte és elvileg a Tejútrendszer többi csillaga (valószínûleg) biztonságos távolságra van tõle.
Ami még érdekes hogy a mi galaxisunk össze fog ütközni majd az Androméda galaxissal. (Mondjuk szerintem el fog tartani egy kis ideig mire összeérnek, úgyhogy nekünk amiatt sem kell már aggódnunk.) :haha:
Azt is olvastam tegnap, hogy a legutóbbi kutatások szerint 300.000 olyan bolygó van a Tejútrendszerben, ahol élet lehet. A legközelebbi 20 fényévre van. (Magyarul elérhetetlen távolságra, szóval ezzel az információval -pontosabban teóriával- nem jutunk sokra.)
https://cdn.techexplorist.com/wp-con.../Milky-Way.jpg
A magyar sajtóban nem láttam róla semmit (lehet hogy írtak róla, nem tudom), de egy jókora (busz méretû - 5-10 méteres) aszteroida, ami 400 kilométerre húzott el a Földtõl. Pontosan Péntek 13.-án, igen közel jött, és egy ilyen nagyságú kõdarab már komoly károkat is tudna okozni. A cikkben azt írják hogy elégett volna, de szerinte ez függ a szögtõl is amivel belép a légkörbe, illetve hogy átrepül-e a légkörön, vagy egyenesen csapódik be, stb.
https://www.dailymail.co.uk/sciencet...Friday-13.html
https://l.facebook.com/l.php?u=https...-hitting-earth
Tudósok találtak egy bolygót ami olyan méretû és tömegû mint a Föld. A csillaga kisebb mint a mi Napunk, egy év 616 földi napig tart. A galaxis közepéhez közel van az említett bolygó. (A fekete lyukhoz ezek szerint.)
https://www.vice.com/en/article/z3ee...-of-the-galaxy
Most vasárnap egy fél kilométer széles és 800m magas meteor, 4,3 millió km-re suhan el a Föld mellett.
https://www.unilad.co.uk/science/ast...-at-56000-mph/
SpaceX rakétát teszteltek. A terhelési teszt sikeres volt és amit akartak vele azt megcsinálták és a kísérlet rendben volt, de a landolás már kevésbé, mert túl késõn indult be a fékezõ-rakéta és túl gyorsan érkezett, úgyhogy darabokra robbant.
https://www.youtube.com/watch?v=e3FX2sUjsqA
Nebula (mikor egy csillag fénye megtörik az ûr-poron)
https://photographingspace.com/wp-co.../2017/03/5.jpg
Kínában tûzgolyó az égen, rémült emberek.
Tényleg egy meteor, vagy valami fegyvertesztelés? A kínai kormánynál sosem lehet tudni.
https://www.youtube.com/watch?v=N-npJtRt2TI
https://www.dailymail.co.uk/news/art...nese-town.html
Azon gondolkodtam, hogy a sima teleportálás nem lehetne lehetséges. Úgy talán igen, ha valami tudományos felfedezés lenne pont úgy mint "A légy" címû filmben, 2 szerkezet, az egyiken bemész, a másikon kijössz. Persze az sem hiszem hogy lehetséges, te tegyük fel hogy igen.
Viszont az hogy egy gép elteleportál egy másik csillaghoz, koordináták alapján, azt teljesen kizártnak tartom. Miért? Mert ha az ûr végtelen, akkor nincsenek koordinátái. Nincs közepe, nincs széle, hossza, magassága, nem lehet mit-mihez viszonyítani. Talán csak annyira hogy itt Föld és mi mekkora távolságra van tõle, viszont az távolság, nem 3D-s koordináta. :)
Háromszögelés, plusz távolság elven ki lehet mérni mindent...Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Ha ismerjük a pontok mozgását, akkor is.
Alap geodéziát tanultam csak, ezért lehet nincs igazam, de a háromszögeléssel csak egy síkot tudunk meghatározni, ha térbe akarjuk helyezni, akkor a sík helyzetét is viszonyítanunk kell valamihez. (Földi körülmények között az elméleti síkhoz, ami egy gömb :) és Balti-tenger szint a magassága) A világûrben hogy adunk meg egy fix pontot, ha minden mozog és minden változtatja a helyzetét mindenhez képest?!?!..
A három pont térbeli elhelyezkedése alapján is ki lehet matekozni, ha egy adott pontból tesszük.(ez aFöld)Idézet:
Eredeti hozzászóló Alpha
Csak kicsit több a számolandó így. :)
Érdemes Asimov mûveit olvasni(hallgatni hangoskönyvben), õ az egyik mûvében elég részletesen, érthetõen kifejezi, hogy milyen adatok alapján lehet egy távoli égitest bizonyos pontját meghatározni koordinátákkal.
Ez az elv feltételezi, hogy ahova el szeretnél jutni, és amilyen pontok alapján számítasz, azoknak a pontoknak ismered a mozgását.
Szóval, ha az említett teleportáláshoz koordináta szükséges, feltételezem, amire a teleport-eljárás erre a szintre jut, addigra a koordináta számítás is pontosabb lesz :)
Asimov sci-fi és fantasztikus irodalom író volt a tudomásom szerint. Inkább az írói munkája miatt lett híres, mint a tudományos felfedezései miatt.
Ettõl függetlenül nem vonom kétségbe az Õ állítását vagy a Te állításodat, mert nincs hozzá kellõ ismeretem.
Az életem 95 %-át 20 km-es körben élem le, így nincs is sok szükségem a teleportálásra.
Ha a lehetséges jövõt nem számítom, akkor még nem tartunk ott hogy teleportálásról gondolkozzunk, nem ismerjük magunkat és a láthatatlan világot eléggé az ilyesmihez.
A teleportáció halálos játék, holtesteket teleportálni nem túl izgalmas, vagy megelégszel az élettelen tárgyak szállításával...
De azt hiszem már emlegettem.
Jelenlegi ismereteink alapján igen, de kérdés, mi lesz pár 10/100 év múlva...Idézet:
Eredeti hozzászóló Alpha
:haha: Bár épp az elõbb adtam egy mega Thumbs Upot a másik topikban a hozzászólásodra, erre most kénytelen vagyok egy második mega Thumbs Upot kiosztani. :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Alpha
Szia,Idézet:
Eredeti hozzászóló Alpha
Sajnos en meg alap geodeziat sem tanultam, de szerintem az a lenyeg, hogy a haromszogelesnel mennyi adattal dolgozunk?
Vagyis ha egyetlen szammal, akkor igazad van, de ha tobb szammal, akkor mar nem.
Megprobalom elmagyarazni, bocs ha nem szakszeruen fogalmazok:
Allsz egy adott ponton, nevezzuk el ezt "A" pontnak. Ha a Foldfelszinrol van szo, akkor ha egy "C" pontot megnezel, akkor leirod az iranyszoget, vagyis hogy hany fok alatt latszik (azt hiszem, ezt hivjak azimutnak).
Atmegy egy masik pontra, nevezzuk ezt "B" pontnak, innen is megnezed a "C" pontot, es ha a Foldfelszinrol van szo, akkor leirod az iranyszoget.
Ha egy terkepre (2 dimenzio!) felviszed az "A" pontot, es huzol egy felegyenest belole a megfelelo iranyba, majd ugyanezt a "B" ponttal, akkor megkapod a "C" pont helyet (ott, ahol a ket felegyenes metszi egymast).
Remelem eddig jol irtam le azt, amit tanultal geodeziabol.
Persze a fentihez az mindenkeppen kell, hogy legyen valami, amit ugy hivunk, hogy "eszak", de miert ne lehetezhetne egy ilyen dolog, akar a vilagurben is?
Ha Foldi korulmenyek kozott valami olyannal akarunk dolgozni, ami nem biztos, hogy a felszinen van, akkor sincs problema: amikor az elso "A" ponton megmerjuk az iranyszoget, es ezen kivul megmerjuk a magassagi szoget is (vagyis, hogy a vizszinteshez kepest milyen magassagon latszik). Ez eleg is lenne, de ha biztosabbra akarunk menni, akkor a "B" ponton sem csak az iranyszoget merjuk meg, hanem a magassagi szoget is. Ezutan folytataskent 2 dolgot tehetunk:
a. Miutan a terkepre felrajzoltuk a "C" pontot, megmerjuk a tavolsagot az "A" ponttol, es kiszamoljuk a magassagi szog alapjan a szamszeru magassagot. Ha biztosabbra akarunk menni, akkor megtesszuk ugyanezt a "B" pontbol is, es ha nem ugyanaz jott ki, akkor hibaztunk. Szerintem ez egy jo modszer.
b. Ez egy kicsit elvontabb lesz :-). Eloszor a 3 dimenzios terkepunket felulnezetbol hasznaljuk, es a szokasos modon "A" es "B" alapjan meghatarozzuk az "C"-t. Azonban a "C" ekkor igazabol nem egy pont, hanem egy fuggoleges egyenes lesz, mind a 3 dimenziot figyelembe veve. Ezutan atterunk arra, hogy 3 dimenzios terkepunket _oldal_ nezetben hasznaljuk. Lesz benne egy pont, ami az "A" pont, es lesz benne egy egyenes, ami a "C" egyenes. Ezutan egyszeruen huzunk egy felegyenest az "A" pontbol a megfelelo magassagi szoggel (ami ebben a nezetben egyszeruen csak szog), es ahol metszi egymast a felegyenes es az egyenes, ott lesz a "C" pont. Igy nem kell szamolni, hanem tisztan szerkesztessel kapjuk meg az eredmenyt.
Persze ehhez meg az kell, hogy legyen egy olyan fogalom, hogy "vizszintes", de miert ne nevezhetnenk el valamit az urben ennek?
Tehat a vilagurben nem magatol ertetodo, hogy mit nevezunk "eszaknak" es "vizszintesnek", de minden tovabbi nelkul megtehetjuk, hogy kinevezunk 3 nekunk fontos csillagot, es az a sik, amit ez a 3 csillag meghataroz (tehat amiben benne van mind a 3 csillag), azt elnevezzuk "vizszintesnek", es az elso csillag felol nezve a masodik csillag iranyat elnevezzuk "eszaknak".
Ez elmeletben teljesen jo megoldas, a gyakorlatban akkor problema, ha a olyan pontokrol beszelunk, ami mindharom csillagtol messze van.
Ami meg problema, hogy a fenti modszer csak akkor mukodik, ha a szamitas eredmenyet azonnal fel akarjuk hasznalni, hiszen kesobb mar minden elmozdul egymashoz kepest.
Ezt vagy ugy oldjuk meg, hogy elfogadjuk: csak frissen szamolt koordinataval dolgozhatunk, vagy ugy, hogy raadasul meg a koordinata melle odatesszuk az idopontot, amikor kiszamoltuk azt. Ez utobbi esetben mar nehezebb a dolog, de kesobb meg tudjuk nezni azt, hogy az alap 3 csillagunk hogy mozdult el kozben, es ez alapjan tudjuk korrigalni a szamitast. Fogalmazhatunk ugy is, hogy ekkor 4 dimenziosak a koordinatak, mert a 3 dimenzio mellett meg az is ott van, hogy _mikor_ szamoltuk ki a koordinatat.
Bel
Minden csak viszonyítás kérdése...Idézet:
Eredeti hozzászóló bel
Csak a mozgásban lévõ égitestek esetében ez kiegészül némi mozgási tényezõkkel is..
Errõl van szó. A felvetésem lényege is az, hogy ha a koordináták nem megadhatóak, akkor a Föld-Föld teleportálásnál esetleg valaki véletlenül az óceán mélyére, vagy 500 km magasságba lenne teleportálva. Vagy bele egy másik élõlénybe. Ûrutazásnál meg olyan messzire, ahonnan soha nem találna haza az ûrhajós. Persze, sci-fi, de ez az is marad, örökre és ez nem is baj.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Ahogy az sem gond ha nem találunk életet más bolygókon. Az az emberiség halálos ítélete lenne. Még ha lenne is egy olyan másik bolygó ami úgy néz ki mint a Föld, vízzel, levegõvel, gravitációval, stb, akkor vajon hány óra alatt nyiffanna ki a szabadon lélegzõ telepes? Baktériumok, vírusok, gombaspórák, amõbák, stb. Még a Földön is nyírja az emberiséget, akkor egy nagy, idegen világban esélye sem lenne az emberiségnek. Csak egy olyan világ lenne élhetõ, ahol nincs élet, csak a körülmények stimmelnek. Bár az étel termesztése úgy sem lenne túl egyszerû. Létezhet termõföld ott ahol nincs élet? Vagy a termõföld az nagy részben az elpusztult növények tápanyagaiból áll, ami porral van keverve?
Jobb ha az emberiség nem mozdul ki a Naprendszerbõl. #maradjotthon :haha:
Ahan, biztos igazad van....Idézet:
Eredeti hozzászóló bel
Nem, nem arról van szó, de azok is halálos opciók amiket te írsz.Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Én arról beszélek, hogy nem csak fizikai anyagból állunk, jobban mondva nem vagyunk azonosak a testünkkel, az csak egy avatar, ezért ha csak a fizikai testet teleportálunk akkor...
Kizárt dolog, esetleg ha megkönnyítette a dolgunkat valahogy a teremtõ.
Egy kis teória - Ha 1G-vel folyamatosan gyorsulva próbálna valaki eljutni a legközelebbi csillaghoz, illetve annál is tovább.
https://www.youtube.com/watch?v=b_TkFhj9mgk
Ezt most néztem végig. Nagyon jó.
Azt hittem hogy másfél óra az ûrrõl az esetleg tele lesz üresjárattal, de nem. Végig érdekes volt.
https://www.youtube.com/watch?v=bVQpwxgMQCg
Ahogy nézem Elonék már megint teszteltek valamit. Nagy durranás volt.
Videó:
https://twitter.com/NASASpaceflight/...02359901138946